From: Alkotmányossági
Műhely
To: Tóthpál
Tamás
Sent: Saturday, November 30, 2002 8:53 PM
Subject: Fw: A FIDESZ miért nem akarja az alkotmányos jogfolytonosságot?
Szent Korona Társaság
dr Tóthpál Tamás, elnök
Kedves Tamás!
A Fórum nevében is örülök levélbeni kiállásodnak, és remélem, végül is megtörik az előitélet, hogy ne a múzealitás, vagy valamilyen ezoterikus, vallási hóbort színében mutatkozzék a Szent Korona eszméje és történelmi alkotmányunk ügye. Minket is bátorítónak tartom, hogy előttünk indulva és tőlünk függetlenül létezik az alkotmányos hagyomány és a Szentkorona tiszteletét ápoló társaság. Egyikünk sincs egyedül. A kezdeti indítékok azonban úgy hozták, hogy más irányból közelítünk a Koronához. Ti inkább a kultusz és hagyományápolás, mi meg közjogi jelentősége felöl. Bizonyára ezért el is tér a retorikánk, ami nem szükségszerű. Magunk is fokozatosan éreztünk rá a tárgy méltóságára, s arra, hogy el kell távolodnunk a politikai diskurzus világának hangvételétől. Az eredeti magyar alkotmányt olyan tiszteletre méltó, és csakis bennünk élő szellemnek tekintjük, hogy a jelenlétében nem közeledhetünk egymáshoz másképp, mint ahogy Ő is mindannyiunkhoz, ha a magyar nemzet tagjának valljuk magunkat. Tartózkodunk attól, hogy az a Alkotmányossági Fórumtól a történelmi alkotmány védelmében, fésületlen, privát levelek lássanak, napvilágot, ezért, ha személy szerint a Szent Koronáról akarunk bármit közölni, egymás ellenőrzésének vetjük alá közleményeinket. Bokor Levente vitairata a határát súrolta a még megengedhető szarkazmusnak, ami egy, a Szent Korona védelmében szerkesztett vitairatot jellemezhet. Lazának tetsző gesztusait azonban tudományos érvekkel súlyosbította. Minősítéseivel nem személyeket, hanem politikai léthelyzeteket, folyamatokat jellemzett, így Orbán Viktor sem került szóba. Nem feltételeztük, hogy személy szerint őt kéne okolni a "Hajrá, Magyarország! Iroda" pillanatnyi álláspontjáért.Természetesen, a szenvedélyesség nem nélkülözhető portéka, ha kellő intellektuális körültekintés a fedezete. Csak ártana ügyünknek bármilyen kampány, amelyik azt sürgetné, hogy máról-holnapra nyilatkoztassa ki valaki az alkotmányos jogfolytonosság helyreállását - csak a helyreállítás szándékát lehet deklarálni, és vállalni a helyreállítás útját - alkotmányozó nemzetgyűléssel.Máról-holnapra csak a belátás változhat meg, de az alkotmány intézményrendszerben ölt testet, az alkotmányt elismerő alaptörvény és tágabban az egész törvényhozás közreműködésével. A történelmi alkotmány értékszemlélete az intézményi összefüggések tengelytételeit kínálja, s ha azokat sikerült megérteni, akkor következhet a kivitelező munka, pl a nemzetgyűlés összehívásával.Azonban engedd meg, hogy felhívjam a figyelmedet: mi igenis abban reménykedünk, hogy Orbán Viktor, a parlamenti bizottságok, dr Szili Katalin és mások előbb-utóbb válaszolni fognak. A magam személyében megírtam Medgyessy Péter miniszterelnöknek ((((te is olvashattad))), hogy egyenesen félek attól, mit fognak elkövetni, és mégis bocsánatot kértem egy levélért, amelyet az én nevemben adtak fel neki vicces vendégeim, és amelynek a hangneme nem is hasonlítható ahhoz, amit most küldtél Orbán Viktornak. Ha tehát indulatos levelet fogalmazunk (vagy fogalmazok én magam - minél indulatosabbat, annál kevésbé az egyesület nevében), akkor van úgy, hogy elsietjük a dolgot. Előfordult már. Bokor Levente levele a Hajrá Magyarország! Irodának a határig ment el szerintem az indulatosabb hangvételben. De sosem azzal a szándékkal fogalmazunk indulatosan, hogy úgysem fognak válaszolni. Messziről odamondogatni a válasz leghalványabb reménye nélkül tudatosan nem volt szándékunkban.Másik érdekesség, hogy négy éve keressük azt a hajszálösvényt, ahol meg lehet ragadni az alkotmány ügyét a mai realitások köréből. Ez pedig az alaptörvény és az alkotmány közötti különbségtételben jutott mára felszínre. Eszerint állítjuk, hogy magyar fogalmak szerint az alkotmány nem része a jognak, hanem felette áll.Ha ránk hivatkozol, ezt kérlek vedd figyelembe. ((Bármikor segítünk leveleid fogalmazásában - amikor ránk hivatkozol különösen. Ez a levélfogalmazás önmaga is része az elméleti útkereső munkának, tehát nem stílusgyakorlat a részünkről.))Sokkal nagyobb jelentőséget tulajdonítunk az elméleti részleteknek, hogysem ne lenne zavaró, ha ez visszafordul oda, hogy ránk hivatkozva kerül definiálásra olyasmi, ami ellen alapvetően van kifogásunk.Az előttünk álló hónapokban csak nehezebb lesz a helyzet. Kérlek ne vegyed levelem kellemetlenkedésnek. Lehet, hogy szeptemberi teremügyben az is szerepet játszott, hogy kijelentetted, senki sem gondolja komolyan a magyar alkotmány jövőjét. Mi (az Alkotmányossági Műhelyben folyó tevékenység résztvevői) viszont komolyan gondoljuk. Vitairatunk egyik sikerének tartjuk, hogy nyílt levélre késztetett. Köszönjük, és a céljával egyetértünk. De ahogy egy zenemű is hangnemével szólitja meg zenei értelmünket, úgy, ajánlatos, hogy mi is egyeztessük hangnemünket az azonos értelem kedvéért.Végezetül tehát, leveled hangvétele lepett meg minket, de a mondanivalójával, központi kérdésével alapvetően egyetértünk: a FIDESZ miért nem vállalja az alkotmányos jogfolytonosság melletti kiállást?ÜdvözlettelFáy Árpád----- Original Message -----From: Tóthpál TamásSent: Saturday, November 30, 2002 4:07 PMSubject: A FIDESZ miért nem akarja az alkotmányos jogfolytonosságot?
S Z E N T K O R O N A T Á R S A S Á G
* 1124 Budapest Vércse utca 11. fsz.
. 1241 Budapest Pf. 322.
È: 06 20 452-7304
( és Fax: 06 23 457-550
Tisztelt Miniszterelnök Úr!A Szent Korona Társaság országos elnökeként szeretném megkérdezni Öntől, hogy vajon miért félnek a FIDESZ politikusai a Szentkorona-tantól, mint a tűztől? Ön mint végzett jogász tudja a legjobban, hogy a Szentkorona-tan nélkül 1944. március 19.-e óta nincs alkotmányos jogfolytonosság hazánkban! Legalábbis jogtörténeti és jogfilozófiai tanulmányai során, úgy mint én is, ezt megtanultuk!Deák Ferenc valóban a haza bölcse volt, mert bizonyította ezt a nemzet által reá testált elnevezésnek a valóság tartalmát akkor, amikor 1867-ben kimondta az országgyűlés plénuma előtt, hogy a Bach- korszak idején hozott összes jogszabály semmis, de amikor helyreállítva a magyar alkotmányos jogrendet, a történelmi, ezer éves ősi alkotmányunkat, felülvizsgáljuk azok tartalmát, nem ellenezhetjük, hogy becikkelyezzük azon szabályokat, melyek elfogadhatók a magyar alkotmány szempontjából.Tehát Deák ki merte mondani azt amit sem az Ön elődei, sem Ön, sem pedig a ma regnáló miniszterelnök nem mert és mer felvállalni, azt, hogy az idegen megszállás alatt hozott jogszabályok semmisek, és azokat a helyreállított magyar alkotmány után lehet csak felülvizsgálva, elfogadni, vagy elvetni.Az Eu.-ba való bemenet előtt ha nem teremtjük meg Deák módjára, vagy 1920 -ban az alkotmányt helyreállító nemzetgyűlés módjára a felülvizsgálatot, akkor soha nem lehet törvényes országgyűlése és miniszterelnöke a hazának.Ezt sajnos már 1991. június vége, a szovjet kivonulás után azonnal el kellett volna végezni, de sem akkor sem most, amíg nem késő nem végezték el.Jelen alkotmányjogi helyzetünkben egyetlen 1944 és 1991 között hozott jogszabályunk sem hatályos, mivel nem az alkotmányos jogrend alapján született meg.A jelenlegi alaptörvény, mely téves és szándékos félremagyarázás folytán az ország alkotmányának emlegetnek, az nem más, mint egy nem létező mondat halmaz, mely alapján mondanak ítéletet a bíróságaink a haza polgárai felett. Szégyen, hogy e Rákosista, sztálinista förmedvényt ma is használják magukat jogásznak nevezett emberek. Sőt arra hivatkoznak.1946. évi I. tv. is semmis, mivel azt idegen megszállás és nem szuverén magyar nemzet nemzetgyűlése hozta meg. E szerint ma is királyság az ország államformája és nem az ami most van egy jogi "kupi".1989-ben sem adta áldását a mostani alaptörvényre a nemzet akarata, hanem azt csak a politikai pártok vezetői által lett szentesítve, nem pedig népszavazás útján lett megerősítve.Nos, meddig kívánunk még jogi interregnumban élni tisztelt Miniszterelnök Úr?Meddig lehet még ezt a nemzetet félrevezetve uralkodni rajta és felette törvénytelenül?Észbe kellene végre kapni és elfogadni az Alkotmányossági Fórum Társaság és a Szent Korona Társaság által közösen szervezett nemzetközi Alkotmányossági Konferencia által megfogalmazott alapelveket és annak iránymutatásai alapján haladva megteremteni egy alkotmányozó nemzetgyűlés összehívása révén a törvényes magyar jogrendet.Ki kell mondani legalább egy perc erejéig, hogy az 1944. március 18.-án hatályban lévő Alkotmány a hatályos és ezt követően lehet a nemzet akaratának megfelelő államformát választani, alkotmányt készíteni, és alaptörvényt megfogalmazni.Az Alkotmány és az alaptörvény nem azonos jogi fogalom!Az Alkotmány a nemzet egészét jelentő, a természetjogon alapuló jogszabály, míg az alaptörvény szabályozza le az állam és polgárai között a jogi kapcsolatokat. El kell felejteni a liberális francia forradalom óta bevett jogfelfogást és a magyar ősi természetjogra épülő és soha nem hatálytalanítható Alkotmányt kell elfogadni, mely valóban garantálja a történelmi jogfolytonosságot és megfelel annak minden kritériumában.Tessenek sürgősen felülvizsgálni a rossz politikai beidegződéseket és a jog talajára állva helyreállítani a jogbiztonságot!Tisztelttel és igaz barátsággalBudapest, 2002. november 30
Tóthpál Tamás
a Szent Korona Társaság elnöke