[1] P) cikk⁹

(1) A természeti erőforrások, különösen a termőföld, az erdők és a vízkészlet, a biológiai sokféleség, különösen a honos növény- és állatfajok, valamint a kulturális értékek a nemzet közös örökségét képezik, amelynek védelme, fenntartása és a jövő nemzedékek számára való megőrzése az állam és mindenki kötelessége.¹⁰

(2)¹¹ A termőföld és az erdők tulajdonjogának megszerzése, valamint hasznosítása (1) bekezdés szerinti célok eléréséhez szükséges korlátait és feltételeit, valamint az integrált mezőgazdasági termelésszervezésre és a családi gazdaságokra, továbbá más mezőgazdasági üzemekre vonatkozó szabályokat sarkalatos törvény határozza meg. --<<de sarkalatos törvény nem mondhat ellent az alaptörvénynek, pld az alaptörvény P) cikk (1)-nek, amint az alaptörvény számozott részei nem mondhatnak ellent a bevezető hitvallásnak, mert a hitvallás jelöli ki az értelmét az utána következő részleteknek (csak diktatúrában, önkényben lehet fordítva értelmezést előírni), amint az alaptörvény hitvallása nem mondhat ellent az első sorának, amit a Himnuszból tettek oda nagy szerencsével, más szóval az alaptörvény nem mondhat ellent a az alkotmányos eszmeiségnek, amely illeszkedik a természetjoggal (hogy mi a különbség a természetjog és az isteni jog között, az néha homályos). - FÁ>>--  _ _...---<<ami pedig az uniós jogot illeti „Magyarország az Európai Unióban tagállamként való részvétele érdekében nemzetközi szerződés alapján - az alapító szerződésekből fakadó jogok gyakorlásához és kötelezettségek teljesítéséhez szükséges mértékig - az Alaptörvényből eredő egyes hatásköreit a többi tagállammal közösen, az Európai Unió intézményei útján gyakorolhatja.²” –természetesen ha a természetjogot, az alkotmányos hagyomány közvetítette alkotmányos szellemiséget, a nemzeti hitvallást nem sérti, akkor és olyan hatáskör engedhető át, de mindig azzal a fenntartással, hogy ha az alkotmányosság sérülne, akkor az alkotmányosság védelmében és annak mértékében az uniótól a sérült hatáskört vissza kell venni, arra nem tarthat igényt mint „rossz gazda”. -FÁ>>---..._ _

[A] Isten, áldd meg a magyart!

Nemzeti hitvallás

MI, A MAGYAR NEMZET TAGJAI, az új évezred kezdetén, felelősséggel minden magyarért, kinyilvánítjuk az alábbiakat:

Büszkék vagyunk arra, hogy Szent István királyunk ezer évvel ezelőtt szilárd alapokra helyezte a magyar államot, és hazánkat a keresztény Európa részévé tette.

Büszkék vagyunk az országunk megmaradásáért, szabadságáért és függetlenségéért küzdő őseinkre.

Büszkék vagyunk a magyar emberek nagyszerű szellemi alkotásaira.

Büszkék vagyunk arra, hogy népünk évszázadokon át harcokban védte Európát, s tehetségével, szorgalmával gyarapította közös értékeit.

Elismerjük a kereszténység nemzetmegtartó szerepét. Becsüljük országunk különböző vallási hagyományait.

Ígérjük, hogy megőrizzük az elmúlt évszázad viharaiban részekre szakadt nemzetünk szellemi és lelki egységét. Kinyilvánítjuk, hogy a velünk élő nemzetiségek a magyar politikai közösség részei és államalkotó tényezők.

Vállaljuk, hogy örökségünket, egyedülálló nyelvünket, a magyar kultúrát, a magyarországi nemzetiségek nyelvét és kultúráját, a Kárpát-medence természet adta és ember alkotta értékeit ápoljuk és megóvjuk --<<megtartjuk? - FÁ>>-- . Felelősséget viselünk utódainkért, ezért anyagi, szellemi és természeti erőforrásaink gondos használatával védelmezzük az utánunk jövő nemzedékek életfeltételeit.

Hisszük, hogy nemzeti kultúránk gazdag hozzájárulás az európai egység sokszínűségéhez.

Tiszteljük más népek szabadságát és kultúráját, együttműködésre törekszünk a világ minden nemzetével.

Valljuk, hogy az emberi lét alapja az emberi méltóság.

Valljuk, hogy az egyéni szabadság csak másokkal együttműködve bontakozhat ki.

Valljuk, hogy együttélésünk legfontosabb keretei a család és a nemzet, összetartozásunk alapvető értékei a hűség, a hit és a szeretet.

Valljuk, hogy a közösség erejének és minden ember becsületének alapja a munka, az emberi szellem teljesítménye.

Valljuk az elesettek és a szegények megsegítésének kötelességét.

Valljuk, hogy a polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése.

Valljuk, hogy népuralom  --<<ez hülyeség, még ha a nép önrendelkezéséről esne szó! Kommunista jellegzetesség, hogy mindig elégedetlen a részhalmazon belüli helyzetével, és megoldásként ki akar törni onnan, de amikor tágabb, teljesebb halmazba kerül, ott kell megtalálnia a helyét, funkció értelmezésében visszatér a szűkebb halmazbeli viszonyokhoz – lásd proletár diktatúra, munkás hatalom, vagy dolgozói hatalom stb – hiszen csak proletárként, beosztott dolgozóként, alkalmazott munkásként nem lehet a társadalom önszervezését végezni, mert oda több szempont, teljesebb feltétel rendszer kell. A nép-uralom inkább pozíciót fejez ki, kevésbé az önszervezés ellátandó feladatát. Ezért hangoztatom, hogy a teljes politikai és gazdasági, kulturális stb önrendelkezés (képesség, lehetőség, törekvés) részhalmazaként legyen kezelve a munkás lét, hát még a segélyesek …. (fenntartva, hogy a lét teljességére van joguk, amely felé haladhassanak képességeik, törekvésük szerint). Tehát ez a népuralom egy marhaság, mert ki nem tartozik bele, illetve a passzív nép-hányad mit tenne egy árvíz vagy egyéb tennivaló idején. Tessék tudomásul venni, hogy nem lehet például a földdel való törődést letudni 3 ezer nagybirtokossal. A nép egészének kell lehetőséget adni, hogy bekapcsolódhasson a föld birtoklásába és ezzel felelősen a társadalom egészének beszámoltathatóan a természeti erőforrással való törődés politikai, gazdasági feladataiba is. - FÁ>>-- csak ott van, ahol az állam szolgálja polgárait, ügyeiket méltányosan, visszaélés és részrehajlás nélkül intézi. _ _...---<<szóval másodlagos kellene legyen, hogy az állam mit akar tenni, mert elsődlegesnek az állammal szembeni alkotmányos elvárásoknak kellene lenniük (amivel kapcsolatban a hatalommegosztás és hasonlók a teljes félre siklás, hiszen nem mechanikusan kell megosztani a hatalmat működésképtelenné téve, hanem funkcionális feladatok mentén kell tagolni, és a nemzet, tehát a felelősen szabad személyek esetünkben hagyományozottan sok nemzedéken át nyúló közösségének ellenőrzését külön funkcióként azonosítani, megvalósítani)  -FÁ>>---..._ _

Tiszteletben tartjuk történeti alkotmányunk vívmányait és a Szent Koronát, amely megtestesíti Magyarország alkotmányos állami folytonosságát és a nemzet egységét.

Nem ismerjük el történeti alkotmányunk idegen megszállások miatt bekövetkezett felfüggesztését. Tagadjuk a magyar nemzet és polgárai ellen a nemzetiszocialista és a kommunista diktatúra uralma alatt elkövetett embertelen bűnök elévülését.

Nem ismerjük el az 1949. évi kommunista alkotmányt, mert egy zsarnoki uralom alapja volt, ezért kinyilvánítjuk érvénytelenségét.

Egyetértünk az első szabad Országgyűlés képviselőivel, akik első határozatukban kimondták, hogy mai szabadságunk az 1956-os forradalmunkból sarjadt ki.

Hazánk 1944. március tizenkilencedikén elveszített állami önrendelkezésének visszaálltát 1990. május másodikától, az első szabadon választott népképviselet megalakulásától számítjuk. Ezt a napot tekintjük hazánk új demokráciája és alkotmányos rendje kezdetének.

Valljuk, hogy a huszadik század erkölcsi megrendüléshez vezető évtizedei után múlhatatlanul szükségünk van a lelki és szellemi megújulásra.

Bízunk a közösen alakított jövőben, a fiatal nemzedékek elhivatottságában. Hisszük, hogy gyermekeink és unokáink tehetségükkel, kitartásukkal és lelkierejükkel ismét naggyá teszik Magyarországot.

Alaptörvényünk jogrendünk alapja, szövetség a múlt, a jelen és a jövő magyarjai között. Élő keret, amely kifejezi a nemzet akaratát, azt a formát, amelyben élni szeretnénk.

Mi, Magyarország polgárai készen állunk arra, hogy országunk rendjét a nemzet együttműködésére alapítsuk.