From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Tuesday, April 03, 2012 11:43 PM
Subject: egy feltevés - különbség az üzleti és a szerencsejáték szerződés között - tessék utána nézni
Mi nem jut az ember eszébe a deviza alapú hitelezésről?
függetlenül attól, hogy a hitelnyújtó csalt-e
függetlenül attól, hogy a gazdaságpolitika hajszolta-e a hitel felvételre az ügyfeleket
Az a meggyőződésem és reményem nekem is, hogy a hitelek dolgában a fogyasztói szerződéssé minősítés alapvető fejlemény a monopol helyzetükkel visszaélő közszolgáltató cégek piaci vállalkozások ügyében.
A döntő fejlemény az lenne szerintem, ha a szereplők (kormány, parlament, bankfelügyelet, ügyvédek és ügyészek és bírók, az oktatás és kutatás kulcs-szereplői rádöbbennének, hogy az ország piaci szereplése annyira előkészítetlen, annyira felkészületlenek vagyunk „mindannyian”, hogy egyelőre nem tudunk különbséget tenni a pénzt használó gazdasági szerződések körében:
· az üzleti szerződések és
· a szerencsejáték szerződések között sem!
Az üzleti szerződés esetében a szolgáltatások és az értük adott fizettség aránytalansága mérlegelhető, a szerencsejáték szerződés esetében nem. Ezekután az üzletinek álcázott szerencsejáték szerződéshez képest is ott csaltak a bankok, ahol a fantáziájuk alapján arra képesek voltak. Az egész rendszerváltás modelljét mutatják fel. Most éppen a lakossági deviza alapú hitelek világában. A parlamentben ezt a kettős játékot az ipari és a föld privatizálás terén sem tudták felismerni, megnevezni. Tovább működik az antalli minta.
Explit nem találtam meg a ptk-ban, számviteli törvényben, szerencsejáték törvényben – de implicit úgy tetszik egyértelmű a helyzet és igen fontos a megnevezése.
Le kell szögezni, hogy fontos, szükséges, időszerű elvi pontosításra van lehetőség – véleményem szerint legalábbis – messze a devizahitelek problémakörén is túlmenően a szerencsejáték és üzleti szerződés, ügylet különbségének megfogalmazásával (ami ha jól tudom explicit formában hiányzik a jogszabályokból, de minden nehézség nélkül felismerhető módon eléggé pontosan benne van implicit a jogszabályokban ma is).
20 évvel ezelőtt hasonlóképpen vettek le a napirendről olyan kérdéseket nem túl széles körű nyilvános vitákban, amikről azóta kiderült, hogy nagy kár volt. Ez is lényeges kérdés lett volna 20 éve is, de nem értettünk a gazdaság szabályozási dolgok lényegéhez annyira, hogy szemünkbe tűnt volna.
Ha jól értem, a készülő perek szempontjából döntő, hogy nem csak elvi igazságok döntenek, hanem eljárásjogi esetlegességek is. TEHÁT LESZÖGEZEM, hogy nem a készülő perekbe szeretnék beleszólni, hanem amúgy mellékesen egy olyan szempontot felvetni, amely meglepő rálátást biztosíthat rendszerváltásunk egy kardinális, lényegi sajátságára: azt sem tudtuk, hogy mi a különbség a szerencsejáték szerződés és az üzleti szerződés között – következésképpen tartalmilag sokszor lehettünk rászedett áldozatai a hazárdjátéknak, amikor mi azt hittük, hogy csak a tisztes vállalkozásban maradtunk alul.
---------------------------------
Nem kétlem, hogy a mai szakmai nyilvánosság felkészületlen a szerencsejáték és üzleti szerződés közti elvi különbségtételre. A bíróság, ügyészség, ügyvédek és pénzügyi szakértők között koordinációra van szükség a használt fogalmak jelentésében. De ehhez bevett, elfogadott értelmezéseket lehet alapul venni. Vissza emlékezve közgazdasági tanulmányaimra, ahol az egyetemi katedrán a kedves oktató hölgy időnként az integrál jellel egyszerűsített (mi meg vizsgáztunk), nem csoda, hogy vannak bizonytalan kérdések mind a jogászok mind a közgazdászok, mind az ügyvédek és bírók és ügyészek előtt, de legfőképpen a laikus ügyfelek előtt (hogy a fegyelmezetten szavazó képviselőkről ne is beszéljek).
A szerencsejáték központi kategóriája a véletlen. A véletlen kérdésével több lépcsőben találkoztam életemben. Egyik kétségtelen tanulság, hogy módszerbeli, ismeretelméleti oldala is van.
Sokszor kiderült már, hogy amiről azt hittük, hogy kiszámítható, tőlünk függ, az végül is a véletlen megnyilvánulása volt (pld betegségek története).
És fordítva, amiről azt hittük, hogy véletlennek köszönhető, arról kiderült, hogy oka megismerhető, esetleg még kezelhető is.
1. A leghamarabb eszünkbe jutó matematika példákban szereplő 1/n, illetve 1/90-es valószínűségi formula a legáltalánosabb vélekedés szerint maga a véletlen. A lottósorsolások máig ható tréningjének köszönhetően.
2. De a véletlenként kezelt jelenségek köre ennél tágabb. A lóverseny vagy sportfogadás például majdani sportmérkőzésre kér tippeket (ahol a szereplők igazán sok mindent elkövetnek az eredmény „sporton belüli” befolyásolásáért). Utóbbival teljesen analóg módon lehet fogadást kínálni árfolyam változásokra is (angliai minden képtelenségre, például politikai választási eredményre fogadást ajánló irodák ismeretében ez még magától érthetőbb lenne). A deviza alapú hitelszerződések esetében a szerencsejáték szerűség rejtve marad, hitelszerződésnek nevezve. Az amerikai alkoholtilalom idején ennél csavarosabb álcázási megoldások is születtek az alkohol árusításra.
3. A devizaforrás nélküli deviza alapú hitelek szerződése LÉNYEGÉNÉL FOGVA, azaz matematikailag szerencsejáték jellegű !!! (tessék szakértőt megkérdezni).
----------------
Van a kérdés olyan jelentőségű, hogy ha meglepetésként ér valakit a véletlen fogalmának váratlan irányú meghivatkozása, akkor rutinszerűen ne hagyatkozzon megrágatlan reflex válaszokra.
-------------
4. A sportfogadásnál a szerencsejáték szerződés csalási esete az, amikor a fogadási iroda sejti, hogy melyik ló lesz befutó, melyik focicsapatnak van kiugró vagy a fogadó közönség számára váratlan szereplési valószínűsége. A sportfogadási iroda a hasznának növelése érdekében hagyományosan ismert módon téves irányban befolyásolhatja a fogadót (és akkor szokásos amerikai krimik sora merülhet fel szemünk előtt).
5. Ezek a deviza alapú hitelek, amennyiben nincs mögöttük devizamozgás, annyival továbbfejlesztett változatot jelentenek, hogy az ügyfelek nem tudják, hogy szerencsejáték szerződést kötöttek (meg a pénzügyi felügyelet sem, meg még sok mindenki nem),
6. de a sportfogadási irodaként működő bank még további csavarként ahhoz képest is (a szerencsejáték szerződési tartalomhoz képest is) minden lehető apró részletben csal ügyfeleivel szemben.
Azt hiszem, hogy ha bármi okból valaha érdekesnek fog tűnni észrevételem, akkor tessék mondatról mondatra kielemezni. De ehhez új irányban kell tájékozódni, aminek fáradtságát nekem nincsen erkölcsi alapom elvárni (ami ha működött volna 20 éve, akkor más világban élnénk, sokkal jobb körülmények között). Azonban a szekér elszabadult, és a bújtatott szerencsejáték minősítés lenne képes a problémák teljességét feltárni, kezelhetővé tenni. Ne legyünk nagyigényűek? Elégedjünk meg a fogyasztói szerződés mibenlétének szélesebb körben formálódó megértésével?
------------------------------------
Gazdasági ügyekben, szerződéses keretek között nem a dobókocka illetve bármilyen természetes folyamat a partner, hanem természetes és jogi személyek közötti viszonyok szabályozása a kérdés.
A sokféle véletlen definíció közül (pld matematika, mérnöki ismeretek stb) itt az a fontos, amely arról szól, hogy valakinek, valakiknek, pld egy szerződéses viszonyban személy szerint mi a véletlen!
Tehát hogy egy adott embernek mi a kiszámítható, befolyásolható és mi nem az.
Ahogyan a deviza alapú szerződések elemzésében előtérbe került carry trade ügyletek logikájával való visszaélés sem ismerhető fel első látásra, de alapvetően fontos feladat, különben a fél országot teszik lóvá.
Úgy fontos felismerni a szerencsejáték jelleget egy tetszőleges témakörű gazdasági szerződésben.
1. Nekem és sok más embernek teljesen mindegy, hogy lottószámok gömbjéből varázsolják elő a nyerő számokat, vagy valami távoli, ismeretlen árfolyam mutatószámból. Nekünk (tájékozatlanoknak) a deviza kamatlábak és árfolyamok véletlen generátorként működnek. EZ IGEN FONTOS, SZAKSZERŰ ÉS ELLENŐRIZHETŐ megfogalmazás. A banki szolgáltatók ezzel élnek vissza, hogy leplezett véletlen generátorként alkalmazzák a deviza árfolyamra és alapkamatra való hivatkozást. És ha ők tudják a kétségtelen hosszútávú trendet, az ügyfél pedig nem, és ebből akar a bank extra profitot szerezni, akkor az miért nem büntető ügyi kérdés? Előfeltételként nagyon fontos, hogy bűntényt fogalmilag meg tudjuk határozni (a felismerést követően). A visszaélések egyik olyan formájával van dolgunk, amely a gazdálkodási kérdésekben 50 év kommunizmus alatt igen tájékozatlanná vált nagyközönséget, banki, jogi és más kapcsolódó területi szakembereket „az orránál tudja vezetni”. A leplezett szerencsejátékra törekvés egy stratégiának tekinthető, amellyel az olyan taktika tehetetlen, amely nem néz szembe az alapvető ténnyel --- hogy gazdasági szerződés keretében (pénzhasználó szerződés) üzleti szerződés helyett (közreműködéssel arányos fizetés) leplezett szerencsejáték szerződés valósul meg (definiáltan vagy gyakorlatilag, tehát explicit megfogalmazottan vagy implicit a szerződésből és a helyzetből következően kizárt a gazdasági teljesítménnyel, szolgáltatással arányos fizetés követelése). A szerencsejáték logikájú szerződést a szerződő felek gazdasági szerepétől, egymásnak nyújtott szolgáltatástól, teljesítményétől elszakították – és rákapcsolták egy olyan indexelő mutatószámra, amely gyakorlatilag véletlen generátorként (azaz véletlenszerűen kiválasztódó mutatószám sort előállító generátorként) működik az adott szerződés típus és szereplői, de legfőképpen az ügyfelek számára. Ha a véletlen generátor fogalmát nem tudjuk alkalmazni e szerződés típusra, azt a csaló fedezékként, méghozzá a mi fejünkben képződött pajzsként tudja felhasználni.
2. Az ügylet következő rétege, összefüggés szintje (amint már utaltam rá) az, hogy ebben a tiszta szerencsejáték viszonyban is csalnak banki oldalról, tehát csak névleg hivatkoznak az indexálási alapokat jelentő árfolyamokra, kamatláb változásokra (amik a számukra nem annyira véletlenek, tehát a versenylovat manipuláló vagy csak bennfentes információkkal visszaélő fogadóirodákhoz teszi őket hasonlatossá).
3. A fogyasztói szerződés a szerződő felek egyenlőtlenségét úgy-ahogy tompítja, a szerencsejáték-szerűség kimondása nélkül is. Azonban a bankok ezt tetézték a saját hamiskás szereződéseik előírásait is átlépve (már az értelmezhetetlen össze-vissza szerződésekkel, valamint az összevissza szerződésekből úgy-ahogy felfejthető algoritmusoktól való eltérésekkel is, általában az ügyfelek kárára). --- Tehát a fogyasztói szerződésekkel való érvelés eszköztára a jogszabályokban ma már kidolgozottabb. De nem fedi fel minden lényeges elemét a visszaélésnek, és ezért számos más területen az álcázott szerencsejáték szerződéseknek vagy legalábbis szerződés elemeknek nem veszi elejét. – BÁR A SZOLGÁLTATÁSHOZ KÉPEST ARÁNYTALAN FIZETTSÉG TILALMA ütközik a szerencsejátéki szerződések logikájával, de a jelek szerint egyelőre nehezen érvényesíthetően és csak utólag (nem az ügyfelek, szerződő felek, a jogszabály alkotók és felügyeleti intézményeket működtetők idejekorán való felismerése révén).
-----------------------------------------
üdvözlettel
Fáy Árpád