vissza a főoldalra *

beszélgetés közben érvként megfogalmazódott „hivatkozások”, „tételek”:

1. Ha sérül a szimmetria egyik oldala, akkor a másik oldala is sérül , azaz nem lehet a szimmetria egyik oldalát torzóvá tenni a másik oldal sérelme nélkül -> tehát nem lehet egyoldalú előnyökkel önmagunk sérelme nélkül a másik kárára boldogulni az egész sérelme nélkül (ha „az egész” szimmetrikus belső rendszerű; egy tengelyre szimmetrikus síkidom vagy egy  síkra szimmetrikus test képe merült fel előttem, társadalmi kérdésekről beszélgetve)
2. a rendezett halmazok, azaz struktúrák nem alakíthatók át a rendezettség elvesztése nélkül, ha a rendező elvet elutasítva, sértve, figyelmen kívül hagyva, … nem ismerve illetve részcélok függvényében lebutítva, az alapvető szimmetriákat lebontva igyekszünk cselekedni
   1. mi a rendezett halmazok belső szimmetriája, harmóniája?
   2. tehát a szimmetria a harmónia egyik változata, mégpedig a szimmetria elválasztó elemére vonatkoztatott önismétlés révén előálló harmónia?

                                                              i.      a fraktál is a szimmetria, az önismétléses alakzatok egyik változatának tekintve

3. lehetséges rendezett halmaz belső szimmetriák nélkül?
4. a szimmetriák elvetése az élet feltétele kritikus esetekben, vagy az élet minőségének egyik szempontja a szimmetriák megtartása, tovább „csiszolása”?
5. mik az élet szimmetriái a biológiában illetve az emberi lét (társadalom, társadalmi önszervezés) sajátságaiban?
6. mik a szimmetriák az élet adottságaiban, és mik az ember által alkotott élet-szimmetriák (életelvi szimmetriák)?
7. a szimmetriák keresése, alkotása az emberi elme sajátosan jellemző megnyilvánulása?
2. az alkotmányosság szimmetriája (önismétlése) az alkotmányosság alanyainak „önhasonló” státuszában van? Ezt a státuszt nem sértheti az alkotmányos struktúra?
   1. Az alkotmányos társadalmi önkép alapja a pontszerű, fizikai kiterjedés nélküli ponthoz hasonlítható eszmei személy absztrakciója?
   2. mégpedig az egyszeri, megismételhetetlen, értelemmel rendelkező és szabad akaratú személy absztrakciója?
   3. tehát az alkotmányos társadalmi önkép alapvető szimmetriája a definícióból eredően megismételhetetlen, leképezhetetlen személy alkotmányosan kikezdhetetlen voltának eszméje?
3. a harmónia az arányosság egyik esete?
   1. tehát a szimmetria mint a harmónia egyik változata az arányosság egyik alesete?
   2. az arányosság mindenképpen érték illetve értékelés függő
   3. az arányosság az életképesség egyik szempontja?
   4. mégpedig a jó-igaz-szép élet-törekvés függvénye?

                                                               i.      a harmónia keresés és törekvés tehát a jó-igaz-szép élet keresés, törekvés egyik útja?

                                                             ii.      a szimmetriák keresése tehát a jó-igaz-szép élet keresés, törekvés egyik módja?

5. a harmónia tehát nem vonható ki a jó-igaz-szép élet keresésének és erkölcsi törekvésének „hatálya”, megítélése alól? Azaz a harmónia kérdése nem választható el a minek a harmóniája kérdéstől (a harmónia ontológikus elemzésétől)
6. a szimmetria megítélése tehát nem vonható ki a jó-igaz-szép élet keresésének és erkölcsi törekvésének „hatálya”, megítélése alól? Azaz a szimmetria kérdése nem választható el a minek a szimmetriája kérdéstől (a szimmetria ontológikus elemzésétől)?

 Vissza az oldal tetejére