-----Original Message-----
From: Magyar Rádió Online [mailto:ugsz@radio.hu]
Sent: Monday, August 21, 2006 12:35 PM
To: Fáy Árpád
Subject: Re: A Kossuth
adón aug 19-én reggel 6 és 7 óra közti
Kondor Katalinnal folytatott Nemeskürty beszélgetés
megtalálható az interneten, vagy el lehet kérni? - FÁ
Stomm Marcell magyar királyi
altábornagy nevét aligha hinném, hogy sokan ismernék.
E héttől viszont megismerhetik, feltéve, ha megveszik Móricz Béla
könyvét,
mely erről a nagyszerű katonaemberről, a II. világháborús hadifogoly, majd
börtönviselt katonáról szól.
A könyv írója már nem él, miként a könyv főszereplője sem.
Az előszót író Nemeskürty Istvánnal beszélgetett Kondor Katalin.
Riporter:
- Szégyellnie kell magát az embernek azért, mert nem tudja, hogy ki az a Stomm Marcell?
Nemeskürty István:
- Tulajdonképpen igen. De az egész haza ez ügyekben felelős történettudósainak kellene szégyellni magát, hogy erről nem nagyon volt szó.
Stomm Marcell nevét én írtam le először Requiem egy hadseregért című könyvemben, jelezve, hogy mi történt és jelezve, hogy mintha meg akarták volna bízni egy németellenes magyar alakulat szervezésével a hadifoglyokból, de annak ő ellenállt. Akkor én ezt így véltem tudni, különböző emlékiratokból.
Riporter:
- Ő ugyebár egy második világháborús katona volt, altábornagyságig vitte. Ebben a minőségében, azt már a könyvnek az alcíme is sejteti, hogy meglehetősen sokáig vitte, mert az alcím az, hogy E parancsot én nem tudom nektek továbbadni. Ebből az egy mondatból azért már sok mindent sejt az ember.
Nemeskürty István:
- Ez volt az, amikor felháborodva azon, hogy a rábízott magyar királyi honvédség alakulatait a németek felelőtlenül a saját érdekükben kezdték fölhasználni és teljesen elpusztult, meghalt, elesett a legénység, és akkor ő kiadta ezt a parancsot, tudván, hogy ez a szó szoros értelmében szolgálatilag nem illik, viszont jelét akarta adni annak, hogy ez egy elárult hadsereg, amit már így küldtek ki a frontra.
Riporter:
- Magyarán tudták, hogy a Donnál erre a hadseregre halál vár.
Nemeskürty István:
- Igen.
Riporter:
- Egy ilyen kiváló katonaember, mint ahogy ez a könyv is tanúsítja, mit tudott tenni annak érdekében, hogy ez a mondat, ami az alcímben leíródott, ne jelentse mondjuk, az ő halálát?
Nemeskürty István:
- Semmit nem tudott tenni, nem is akart. Szerencséje az volt, hogy egyrészt a szovjet katonai vezetőség - erről is ritkán esik szó - általában igen nagy elismeréssel fogadta a szerintük vitézül ellenük harcoló magyar katonákat, így Stomm Marcellt is rendkívül megbecsülték.
Riporter:
- Ne hagyjuk ki azt a mozzanatot, hogy ő és nyilván a katonatársai közül nagyon sokan fogságba estek.
Nemeskürty István:
- Fogságba estek és a hadifogságban kezdték környékezni, hogy szervezzen a fogságba esett magyar katonákból egy alakulatot. Ő erre hajlandónak is mutatkozott, azonban mivel Rákosi Mátyás elvtársat bízta meg Sztálin elvtárs, hogy ez ügyben tárgyaljon Stomm-mal, Stomm felháborodott Rákosi elvtárs viselkedésén, tárgyalási módján és szabályosan kidobta a fogházbarakkból.
Riporter:
- Ha jól értem, akkor az oroszok azt akarták, hogy Stomm Marcell szervezzen úgy egy alakulatot, amelyik átáll az oroszokhoz.
Nemeskürty István:
- Úgy van. Illetve amelyik már fogságba esett, de a nácik ellen hajlandó küzdeni. Persze mindennek van háttere is. Stomm Marcellnek angliai rokonsága volt, oda helyezték a 20-as és 30-as évek fordulóján katonai attasénak, ahol kiválóan dolgozott, de jelentette haza, hogy az angol vezérkar figyelmezteti a magyar hadsereg vezetését, hogy háború készül, nehogy véletlenül a rossz oldalra álljanak. Ezek után a Gömbös kormány azonnal hazarendelte.
Riporter:
- És nem hallgatott rá.
Nemeskürty István:
- És nem hallgatott rá.
Riporter:
- Mit kell egyébként az ő életrajzi hátteréről tudni?
Nemeskürty István:
- A család távoli rokonai Angliában éltek, ő itthon agglegényként teljesen elzárkózva élt, katonaként is, szinte feloldódva a mindenkor rábízott katonai egység vezetésének problémáiban. Igen gyakran a kaszárnyában lakott és nagyon szerették és tisztelték.
Riporter:
- A szovjetek mikor engedték el a fogságból?
Nemeskürty István:
- Már 51-ben, ami viszonylag hamar volt. És rögtön utána Rákosi elvtárs halálra ítélte.
Riporter:
- De akkor közbeléptek az angolok és megmenekítették.
Nemeskürty István:
- Ismétlem, a szovjeten keresztül. Azt, hogy Stommot végül is kivégezzék, a magyarországi akkori szovjet parancsnokság tiltotta meg.
Riporter:
- Ha 51-ben már hazajött és Rákosi terve nem sikerült, hogy tudott ő itt élni az 50-es években?
Nemeskürty István:
- Börtönben volt nagyon hosszú ideig, nem tudom kapásból megmondani, hogy meddig, ebben a könyvben le van írva, sőt évekig halálraítéltek cellájában, hogy ne bízza el magát.
Riporter:
- Kiszabadult, és egy érdekes életrajzi elem van ebben a könyvben, ráadásul fényképpel illusztrálva, nevezetesen, hogy az a katonaember, aki híresen agglegény volt, miután nyilván a fronton a fél lábát elvesztette, lefagyott, megnősült. Erre miért vette rá saját magát?
Nemeskürty István:
- Nem saját magát vette rá, hogy Szurmai Blanka, Szurmai tábornoknak, az első világháború hősének a lánya határozta el mintegy honleányi szeretetből, hogy legyen valaki, aki mellette van és ápolja, hozzáment feleségül. Ezt édesanyámtól tudom, aki barátnéja volt.
Riporter:
- Mikor halt ő meg?
Nemeskürty István:
- A 60-as évek végén.
Riporter:
- Egy katonaemberben, aki egész életét arra tette föl, hogy katona lesz, nincs meg az a vágy, hogy aztán amikor már hogy úgy mondjam nyugdíjban van és a börtönből is kiengedik, akkor megírja önmaga az emlékiratait? Hiszen ezt a könyvet nem ő írta, hanem egy régi bajtársa.
Nemeskürty István:
- Biztos, hogy megszületett benne ez a gondolat, mert különben nem tárgyalt volna a róla írott könyv szerzőjével, akinek átadott számtalan fontos dokumentumot. Lehet, hogy út ítélte meg önmagát, hogy ilyen megírásra érzelmi alapon sem biztos, hogy alkalmas, mert hiszen nem biztos, hogy a tárgyilagos igazságot írná meg. Nagyon örülök a kérdésének, mert a szerzőről is kell beszélni, Móricz Béláról, teljes nevén vitéz Técsői Móricz Béla vezérkari alezredesről, aki Szombathelyi Ferenc vezérkari főnök megbízásából összegyűjtötte a doni vereség után keletkezett valamennyi jelentést, dokumentumot, aktát és elrejtette. Szerintem nem akarta, hogy a közvélemény értesülhessen a II. magyar hadsereg botrányos sorsáról. Móricz Béla végrehajtotta a parancsot és átadta a hadi levéltárnak, ahol aztán elkezdte írni Stomm Marcell életrajzát, amit 1970-ben fejezett be. Különböző kiadóknál próbálkozott, persze szóba se álltak vele. Özvegye, Blanka K. Horváth Andrásnak adta át, aki ezek szerint évtizedekig házalt a kézirattal, míg végül elszánta magát, hogy idén tavasszal engem fölkeresett - nem ismertem őt - én Koltay Gábor barátomat megkértem, hogy olvassa el, és ha alkalmasnak tartja, adja ki. Ez megtörtént.
Riporter:
- Igen, egy szép könyv született belőle, és gondolom, hogy nem is véletlenül választották ezt a hetet arra, hogy a könyvbemutatót megtartsák. Nem elég, hogy augusztus 15-e is nagy nap a magyarok életében, de ezen a hétvégén az államiságunkat ünnepeljük, azon kívül az új kenyeret, no meg az alkotmányosságot. És akkor, amikor a jogállamiság, az alkotmányosság napját ünnepeljük, akkor különösen egy ilyen történet hallatán bizony az embernek eszébe jut, hogy azokban az időben, amikor ezt az embert Rákosi halálra akarta ítélni, aztán börtönbe záratta, akkor is rendre megünnepeltük az alkotmányosság napját. Mit jelent az a mai olvasatunkban, hogy jogállamiság?
Nemeskürty István:
- Aki ezt a kifejezést a kelleténél gyakrabban és olyankor használja, amikor nem tud más kifejezést, akkor azt mondhatnám, hogy szélhámosság. Volt egy magyar királyság, amely 1541-ben megszűnt. A Kiegyezés után se jött létre, mert a hadügy, pénzügy, stb., ezek a bécsi kormány kezében maradtak.
1920-ban aztán a magyar nemzetgyűlés visszaállította a királyságot, megválasztották Horthy Miklóst kormányzónak. Nézetem szerint akkor állt helyre átmenetileg a magyar jogállamiság, ami tartott 1944. március 19-éig.
Ki kell fejtenem, hogy nézetem szerint az úgynevezett rendszerváltás idején, 89-90-ben nem történt rendszerváltás, mert első dolga a magyar társadalomnak, nemzetnek, népnek, lakosságnak, nevezzük akárminek, az lett volna, hogy összehívjon egy alkotmányozó gyűlést, amely meghatározza alkotmányunkat, vagyis a jogállamiságot. Ám de míly különös, nem volt ilyen nemzetgyűlés, nem fogalmaztak meg alkotmányt, de - Alkotmánybíróság lett, alkotmány nélkül.
Riporter:
- Erre azt mondják a tudósok, hogy érvényben az az alkotmányt, amit a kommunista időkben csináltak, csak éppen toldozgattuk meg foldozgattuk.
Nemeskürty István:
- Pontosan ez történt, és ez egy gyalázat.