From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Sunday, March 11, 2012 12:27 AM
Subject: őssejt és társadalmi intézmény rendszer

A) "őssejt" és társadalmi intézmény rendszer

a megismételhetetlen, egyszeri, művelt értelemmel és érzelmekkel rendelkező, szabad akaratú egyén, a személy, a felelősen szabad erkölcsi személy a társadalmi struktúra modelljében kiterjedés nélküli pont, sarokpont, csomópont

a kiterjedés nélküli pont fogalmiságával elgondolt személy, eszmei egység, az élő emberi létnek értelmet adó sarokpont, amelyből mint őssejtből bontakozhat ki a világ újra és újra – kimeríthetetlen forrását adva az emberiség megújulási képességének

a nemzet, a személyes lét értékét azaz értelmét tisztelő és szolgáló alkotmányos közösség a társadalmi létnek származtatott úton szintén mint őssejt lehet a világ megújhódásának legalább az egyik forrása

a magyar nemzet nem csak örökölte a Krisztus által megváltott ember, a személlyé lett ember felelős szabadságát tisztelő, szolgáló társadalom ideáját, programját, alkotmányos alapjait (mert ha csak örökölte volna, akkor az élő történetiség híján torzóvá, puszta emlékké száradt volna), hanem reményeink, hitünk szerint őssejt módjára magában hordozza annak megújhódási lehetőségét is –-- önnön személyiségének egyenkénti kibontakoztatásával és a közös alkotmányosság megélési törekvésének vállalásával.

a rendszerváltás nem a magyar belső politikai folyamatok eredménye volt, hanem egy globális hatalmi átrendeződés, „geopolitikai földrengés” mozzanata által kiváltott változás. Ebben a folyamatban nyilvánul meg, hogy van-e élet, őssejti tartalék, potencialitás a magyar alkotmányos tudatban.

a magyar rendszerváltozásban az alkotmányos érzület által befolyásolt vágyak, tudat alatt ható minták, őssejti lehetőségek vajon érvényesültek-e, illetve miben nyilvánulhattak volna meg?

az alaptörvényi elnevezés ötlete kétségkívül jelez valami halvány reflexet, de a tartalmi lényeget illetően nem tudott elindulni a megújhódás útján – mert rég letűnt hajóskapitányok lámpását lengetve valami maradék hajóroncson nem lehetünk az óceánon modern hajósokká

B) néhány példa, mihez vezetne
az őssejt-szerű lehetőség és felelősség,
azaz a személyes lét komolyan vételének kísérlete:

1. ha személyes lét totalitása, teljessége az origó, a kiinduló pont, akkor az önszervező egyén a társadalmi gondolkodás sarokpontja, és a gyerek, idős, munkás vagy segélyes ehhez képest viszonyítható konkrét állapot

2. a munkavállaló pozíciója egy önszervező, önellátó, ügyeinek intézésében, életének szervezésében önálló és felelős személy, aki bizonyos funkcióinak, jogosultságának átengedése révén válik alkalmazottá – rábízva magát sok tekintetben a munka adóra --- és viszont, a munkaadó partnert, szövetséges kereshet a munkavállalóban, nem valami rossz képességű zombi rabszolgát

3. bármely közösség, egyesület, település, ország tagja, lakója --- valamely kimondott vagy kimondatlan egyezséget köt a közösséggel, amelyben a szerepeket az egyének és a közösség egésze között megosztják úgy, hogy a megosztott szerepeknek életképes együttest kell alkotniuk.

4. a struktúra, melyben az alkotó elemek mint sarokpontok, hálózati csomópontok szerepelnek mindig egészként is funkcionálisan teljeset kell alkosson – a természeti környezet, az élővilág ökologikus egységében gondolkodó korszakunban a funkcionális egész úgy, mint az önálló létű alkotórészek sajátságait tudomásul vevő, aszerint építkező egész képzete nem ismeretlen a szélesebb közvélemény előtt

5. az emberek, a Krisztus által megváltott felelős szabadságú személyek a társadalmi hálózatnak olyan sajátos pontjai, akiktől a hálózat egésze nem veheti el megváltott, emberi mivoltukat -> a magyar alkotmányos hagyományok szerinti szellemiségre törekvő társadalomban, főleg nem véglegesen, főleg nem elvileg --- a modern alkotmányos társadalomnak a szuverén és erkölcsileg felelős egyén képzetéből kiindulva kell elrendezni a társadalmi munkamegosztás megannyi kérdését – a munkaszerződések szabályozásától kezdődően, a segélyezés szabályozásán át a természeti és társadalmi erőforrások közösségi tulajdonlási és magánbirtoklási ügyéig.

a. de ez nem történt meg, még fel sem vetődött érdemben az utóbbi 22 évben, még a felkészülés sem indult el, még a probléma tudomásul vétele sem indult el (mert néhány „bátor” ember blöffölése annak nem nevezhető), nemhogy a módszeres, körültekintő, elszánt tevékenység

6. a közösséget illető természeti és társadalmi erőforrások nagyrészét elorozták, másik oldalról elkótyavetyélték, szépelgő szóhasználattal élve „elvonták” a társadalomtól, és sehol egy program, amely ezt komolyan véve orvosolni kívánná

7. a gazdaságban és az élet számos meghatározó egyéb területén a pénzhasználat mint szerződési modul az életünk univerzálisnak tűnő része – de mint a felfedezők idején az üveggyöngyért, egy őskonzerves dobozért, egy csorbult bicskáért arannyal fizető bennszülöttek, a magyar politika mind a mai napig nem képes egy valamire való pénzdefiníciót megjelölni

a. alkotmánybírósági és mindenféle bírósági, egyetemi és más tudományos műhelyekben ha pénzről van szó, akkor fogalmi káosz érvényesül, mert tömören szólva összekeverik a jelöltet a jellel és a jelölővel

b. a pénzhasználat szabályozásozását olyan gyatra szinten végzik, hogy a magánszemélyek szerződéses szabadságának érvényesülését gyökeresen megsértik, ellehetetlenítik a szerződések pénzhasználati moduljainak rossz, minden elemi jóérzést, emberiséget, minden elemi józan észt sértő előírásaival

8. a helyzet szinte komikus, ha lehet nevetgélni egy ország agóniáján, amely abból támad, hogy az eléggé széles körben ismert mondást, miszerint

a. „a pénzhamisítás állami monopólium a gyakorlatban, pedig elvileg a pénzkibocsátás alanyi emberi jogként kellene érvényesüljön”, úgy változtatták meg, hogy

b. „a pénzhamisítás ellenőrizhetetlen, a magyar államon kívüli ködösen sejlő érdekcsoportok monopóliuma lett (úgymond kellett legyen)– a pénzkibocsátás alanyi emberi jogi voltának erkölcsi minimál programként való érvényesítése helyett”.

9. .a deviza alapú hitelek botránya is csak az ország jobb érzésű és hitét, épérzékű tájékozódási képességét még el nem vesztett része számára botrány,

a. a társadalom nagy része fásultan közömbös,

b. a meghatározó része viszont úgy gondolja, hogy „megérdemlik, akik rajta vesztenek” – függetlenül attól, hogy a csalássorozatban kiderült, hogy a magyar bankok oroszlánrésze nem csak azért vált csalóvá, mert trükkös tolvajjá akart válni (lelketlen mohóságát kiélni akarva), hanem mert nincsen azon a szellemi, szakmai (és erkölcsi) szinten, hogy képes legyen olyan bonyolult műveletek hibátlan kivitelezésére, mint például a carry trade ügylettípus innovációja a magyar hitelezés világában --- nem beszélve a pénz mivoltának, tulajdonképpeni társadalmi feladatának ismeretéről, de még sejtéséről sem

10. a magyar bankrendszer szárnyaszegett vergődése a gazdaság hitelezésében a devizaalapú jelzálog hitelekkel együtt többek közt a magyar jogalkotás botránya is, a rendszerváltási lehetőség elpotyázásáé (tisztelt politikai fel- és alvilág, tisztelt „civil szféra”!)

a. a felelősen szabad személy elvi társadalmi szerepéből kiindulva például a jelzálog alapú lakáshitelek banki üzletágának a hitel felvevők tulajdonában kellene lennie (az öntőkésedés avagy a szerződéses szabadság elvén) – szemben a deviza alapú elszámolásra támaszkodó banki uzsora ügyféllel ellenérdekelt tulajdonosi érdekeltségével

11. a rendszerváltás nagy kulcskérdése volt a tőkebehozatal, mint úgymond a piaci társadalom felépítésének, a tőkésedésnek előfeltétele a szocializmus után (mert „tőke nélkül hogyan lehetne tőkésedni?!” – elfeledve, hogy a tőkében való számítás eszköz az ember kezében, és az afeletti szerződéses szabadság elvitatása nem más mint a jól ismert proletárosító törekvés ismételt jelentkezése)

a. a társadalom ÖNTŐKÉSEDÉSE helyett nem az eredeti tőkefelhalmozásra hivatkozó rabló hadjárat lett volna a legalkalmasabb TŐKÉSEDÉSKÉNT (amint azt sokan előre jelezték, és amint az napjainkra a csődbe vitte az országot),

b. hanem a nagy angol, németalföldi, francia, portugál és spanyol, mediterrán és más kalózok, korai tőkefelhalmozók korától bekövetkezett szervezési-szervezeti elméleti és gyakorlati fejlődés eszköztárát felhasználva -> a belső munka és szereposztások fokozatos kiizzadása, kifejlesztése útján lett volna jó megoldás az ÖNTŐKÉSEDÉS iránya MÁR AKKOR is, most meg már NEM MARADT EGYÉB LEHETŐSÉGÜNK

c. CSAK --- AHHOZ --- KELL --- HIT, REMÉNY, meg némi SZERETET, megértés, segíteni akarás egymás iránt <-> DE amint látjuk, nem is megy másként

d. lehet, hogy bonyolultnak tűnik meg fárasztónak a személyes és a személyi létet elismerő, szorgalmazó közreműködés, mégsincs más megoldás – a személyi létet feladó gazdaság nem egy alkotmányos társadalom útja, hanem egy gyarmati sodródásé

12. a gazdaságfejlődés során egy ország, egy régió fejlődésének, gazdasági megerősödésének korszakonként eltérő megfogalmazásban számos oka ismeretes:

a. természeti erőforrások – fiziokraták

b. az ember munka általában – A, Smith

c. az ipari tőke által szervezett munka és az elméleti modellezés - D, Ricardo

d. a tudatos fogyasztói viselkedés és a modern kereskedelem – neoklasszikusok

e. a statisztikával matematikával erősített modern gazdaságpolitika által lehetővé tett hitelpénzrendszer – Keynes kora

f. számítógép-használó intézményrendszer, infrastruktúra és a gazdasági közösség szellemi, érzelmi, erkölcsi állapota – a legújabb korszak változásait megelőző, előkészítő időszak

g. most pedig fordulópontként rendezni kell, hogy gazdaságnak, a pénzhasználatnak, egyáltalán a társadalmi létnek

i. ki az alanya – a megváltott ember, a felelős személy,

ii. mi az eszköze – pld jogi személy, pénzrendszer mint szervezési eszköz, és

iii. mik a nyilvánvaló, felvállalt céljai –

13. a magyar alkotmányos hagyomány felvállalása esetén nem lehet eltekinteni

a. a felelősen szabad személyi lét elsődleges szolgálatától, a személyes lét feltételeinek biztosításától

b. a jogi, gazdasági és más eszközrendszerek alkotmányosságának rendezésével, kialakításával

c. a társadalom önerejének „maximálása” érdekében

14. és a sort lehet folytatni az érvelésben …

üdvözlettel

Fáy Árpád

-------------------------------

(A korábbi e-mail címem "fay@tvnetwork.hu" és a fay@ngo.hu azóta megszűnt szerverhez tartozott)

Vissza az oldal tetejére