Ha hozzányúlnak a mostani törvényszöveghez,
akkor az egyházat nevezzék egyháznak,
a vallási közösséget pedig vallási közösségnek
Von:
Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Gesendet: Mittwoch, 17. April 2013 20:54
An:
zoltan.balog@parlament.hu;
miniszter@emmi.gov.hu
Cc:
orbanviktor@orbanviktor.hu;
fidesz@fidesz.hu;
kover.laszlo@parlament.hu
Betreff: Ne tegye!!! - "minden vallási közösség használhatná az egyház
megnevezést"
Tisztelt Balog Zoltán!
Ne tegye!
Semmi értelme, hogy minden vallási közösség egyháznak nevezhesse magát, hacsak nem a keresztények megalázása. Mert ha a kereszténység megalázása a cél, hogy elvegyék fogalmaikat, akkor viszont telitalálat.
Mi jöhet még? Ha Jézus Krisztusnak nevezne mindenkit a magyar törvény, aki vallási közösségi vezető. Hogy ez őrület volna? Az. akárcsak a keresztényektől elvenni Jézus Krisztus alapította egyház-elnevezést.
Ha hozzányúlnak a mostani törvényszöveghez, akkor az egyházat nevezzék egyháznak, a vallási közösséget pedig vallási közösségnek – és a vallási közösségek esetében tegyenek „egyenlőségi” feltételeket! Akkor nincs erőszak, nincs megalázás egy korábban papnak mondott előterjesztőre hivatkozva.
Ön a hatalom szereplőjeként nem tehet meg mindent, bármit. Például esetleges személyes sérelmei következtében sem törekedhet a keresztény érzület megalázására, új nemzedékek gondolkodásának, hitéletének össze zavarására a szavak össze keverésével.
A Bibliában nem egy miniszter okozott bábeli nyelvzavart, hanem az Isten. Neki az ószövetség szerint erre volt hatalma és joga. Aki az egyházat alapította, Jézus Krisztus ezzel szemben éppen a nyelvi válaszfalakat átlépni buzdított és küldte a tanítványait, hogy minden népnek, nemzetnek a saját nyelvén hirdessék a megváltást.
Amire azonban Ön készül a maga elszántából a maga eszközeivel, az a válaszfalak emelése, a szavak értelmének össze zavarásával. Ettől a nem-keresztények nem lesznek keresztények, viszont a keresztényeknek nehezebb lesz beszélniük.
Gondolja át!
Azt ne tegye, ami az alábbi híradásban szerepel! Ne kavarja össze még jobban a vallási közösség és az egyház fogalmát.
Ha a sajtó tévesen adott volna hírt, akkor elnézését k érem, de a sarkalatos törvény eddigi szövege és főleg vitája azt sejteti, hogy a cikk nem tévedés.
Vegye fontolóra! Az egyházakról szóló törvény címét kell megváltoztatni vallási közösségekről szóló törvényre! És a keresztényeket hagyják meg keresztényeknek, a maguk egyházában.
üdvözlettel
Fáy Árpád
Újraszabályozná a kormány az egyházként elismerés rendjét
Minden vallási közösség használhatná az egyház megnevezést.
MTI - 2013.04.12. 22:14
Megosztás: Facebook Twitter Iwiw E-mail
Benyújtotta a kormány pénteken az Országgyűlésnek az egyházi törvény
módosítására tett javaslatát, amely szerint
minden vallási közösség használhatná az egyház megnevezést
- közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma egyházi kapcsolatokért felelős
államtitkársága az MTI-vel.
Balog Zoltán emberierőforrás-miniszter javaslatában felidézi, hogy az
Alkotmánybíróság (Ab) a közelmúltban megsemmisítette az egyházügyi törvény
bizonyos rendelkezéseit, közte az elismerési eljárásra vonatkozó szabályokat. Az
Ab alkotmányos követelményként határozta meg, hogy az egyházi jogállás
megszerzése és az ahhoz kapcsolódó jogosultságok megállapítása tárgyilagos és
ésszerű feltételek alapján, tisztességes eljárásban és jogorvoslati lehetőség
biztosítása mellett történjen.
A március 11-én elfogadott negyedik alaptörvény-módosítással a Ház az
alkotmányban rögzítette többek között azt, miszerint az Országgyűlés joga, hogy
a vallási tevékenységet végző szervezeteknek speciális egyházi státuszt
biztosítson. A vallási szervezetek egyházként való elismerésének feltételeként
sarkalatos törvény huzamosabb idejű működést, társadalmi támogatottságot és a
közösségi célok érdekében történő együttműködésre való alkalmasságot írhat elő -
olvasható az alaptörvényben.
Balog Zoltán pénteken benyújtott indítványa mindezek alapján meghatározza a
vallási tevékenység végzésének alanyi és tárgyi kereteit, újraszabályozza az
elismerési eljárást, és rendezi az Ab-döntés által érintett vallási közösségek
jogi státusát.
A törvénymódosítás értelmében - mint azt közleményében írta az államtitkárság -
vallási közösségek Magyarországon vallási tevékenységet végző szervezetek és
bevett egyházak lehetnek. A jövőben a vallási tevékenységet végző szervezeteket
a bíróságok jegyzik be, míg a bevett egyházak elismerésének joga az alaptörvény
felhatalmazása értelmében az Országgyűlés feladata. A bevett egyházként való
elismerés kritériumai között szerepel egyebek mellett a legalább százéves
nemzetközi működés, ennek hiányában pedig az, hogy az adott vallási szervezet
legalább húsz éve szervezett formában, vallási közösségként működjön
Magyarországon, és az ország lakosságának 0,1 százalékát elérő taglétszámmal
rendelkezzen. Új feltétel lenne az alkalmasság a közösségi célok érdekében
történő együttműködésre is.
A jogi jellegű feltételek fennállását a szakminiszter egyházjogászokból,
-történészekből, illetve -szociológusokból álló szakértők bevonásával vizsgálja
majd, és csak az ezeknek megfelelő kezdeményezést továbbítja az Országgyűlés
vallásügyi bizottságának, amely előkészíti az elismerésre vagy az elutasításra
vonatkozó törvényjavaslatot.
Azok a vallási tevékenységet végző szervezetek is, amelyeknek az Országgyűlés
nem biztosítja a bevett egyházi státuszt, teológiai értelemben a saját belső
szabályuk szerint egyházként, állami jogi szempontból pedig a törvényjavaslat
által nekik biztosított sajátos jogalanyként az állami jogrend keretein belül
működnek - olvasható az indoklásban.
A parlamenti döntést - elutasítás esetén - indokolni kell, és a jogorvoslat is
biztosított. Az előterjesztés alapján ugyanis változna az Ab-törvény,
megteremtve ezzel az Országgyűlés döntésével szembeni jogorvoslat lehetőségét.
Így a testület felülvizsgálhatná a Háznak egy vallási szervezet egyházként való
elismerését elutasító határozatát - az érintett szervezet indítványára.
Az előterjesztés több határidőt is bevezet az elismerési eljárásban: a miniszter
vizsgálatára 60 napot, az elismeréssel összefüggő törvényjavaslat vallásügyi
bizottság általi előkészítésére 30 napot, az Országgyűlés döntésére pedig 90
napot biztosítana. Továbbra is adott az elutasított kezdeményezés egy éven túli
ismételt megindításának lehetősége.
A törvényjavaslat az Ab döntésére utalva rendelkezik az érintett vallási
közösségek jogi státusának rendezéséről is. Ezeket a közösségeket az új
elismerési eljárás keretein belül az egyházként történő elismerés
kezdeményezésére hívja fel. Ennek elmulasztása vagy elutasítása esetén a vallási
közösség vallási tevékenységet végző szervezetként működhet.
Az indítvány - amelynek benyújtását vallási közösségekkel való konzultáció
előzte meg - "a lelkiismereti és vallásszabadságot teljes körűen biztosítja,
ugyanakkor kiküszöböli az 1990-es egyedülállóan engedékeny szabályozás hibáit,
melyek visszaélésekre adtak alkalmat" - közölte az egyházi kapcsolatokért
felelős államtitkárság, amely szerint ha a parlament elfogadja az indítványt, a
lelkiismereti és vallásszabadság jogának még szélesebb körű biztosítását
eredményező átlátható, tárgyilagos és ésszerű szabályozás valósul meg
Magyarországon.