Vissza a főoldalra * vissza mikro-makro előlaphoz * vissza mikro-előlaphoz
(N1,
K1
és K2 pesti csoportok számára)
Megjegyzés: az N1 csoport hallgatói nem szigorlatoznak.
Elővizsga idejük 2003. május 3-án délután 16 órától.
Ezen a vizsgán nincsenek űrlapok.
Későbbi alkalmakkor a többi csoporttal közös feltételekkel,
azok űrlapjait használva zajlanak a vizsgák.
Alapkérdések (I-IV.):
I.
Fogyasztói alapábrák és
alapfogalmak
1.
Fogyasztói mikro-ökonómiai modell alapfeltevései 32. old
2.
Fogyasztói közömbösségi görbék, a fogyasztói függvény sajátosságai,
a tengelyek értelmezése 36-tól
3.
Fogyasztói költségvetési egyenes (korlát), a tengelyek értelmezése
(jövedelem feltüntetése is), a görbe változásai 51-től, 55. o.
4.
A fogyasztó optimális választásának szerkesztése a két alapábra
egyesítésével 56. o.
5.
Jövedelemváltozás – fogyasztás görbéből az Engel görbe levezetése
– 2 db ábra 66. o.
6.
Az árváltozás-fogyasztás görbéből az egyéni keresleti görbe
levezetése – 2 db ábra 69. o.
7.
Válasszon az X termék árváltozásának jövedelmi hatásáról a következő
ábrákból 2 darabot (az előző kérdések ezeket az ábrákat készítik
elő)
a.
Az x termék árváltozását
(növekedését) kompenzálni képes jövedelem ábrái (Slutsky módszerével
a kiindulási optimális fogyasztási ponthoz vissza, és Hicks módszerével a
kiindulási fogyasztási közömbösségi görbéhez vissza térve) –
2 db ábra 73.old
b.
Az x termék árváltozásának
(növekedésének) hatása a jövedelemre (Slutsky módszerével az új árhoz
tartozó költségvetési egyenes és az azt érintő új „U1”
közömbösségi görbe „B” érintési pontján halad át az új jövedelem
költségvetési egyenese, Hicks módszerével az új jövedelmi költségvetési
egyenes nem a „B” ponton halad át, hanem csak érinti az „U1”
közömbösségi görbét) – 2 db
ábra 81. old
II.
A termelési függvény általános
alakja és származtatott ábrák
1.
termelési függvény alapábrája
3 tengely mentén, Q=f(K,L) 145. old
2.
a termelési függvény alapján (K=állandó esetén) a munkának mint
termelési tényezőnek a hozadéki függvénye, átlagtermék és határtermék
görbéje közös ábra-rendszerben, a nevezetes pontok megjelölésével és rövid
magyarázatával –
2 db ábra 154. old
3.
a termelési függvény alapján a munka és tőke inputok „azonos termékmennyiség”
(isoquant) közömbösségi görbéi és magyarázatuk (pozitív határtermék
terület, technikai helyettesítési ráta) –
2 db ábra 158-159. old
4.
a termelési függvény alapján a munka és tőke inputok ábrán
isocost (azonos költség) egyenesek
5.
költség és termékmennyiség optimalizációs pont kijelölése a
termelési függvény „munka és tőke intputok” rész-ábráján 169. old
6.
a vállalat hosszútávú növekedési útja adott termelési szinteken a
legkisebb összköltség mellett ábra 178. old
7.
a termelési függvényből K és L inputtényezők adott aránya mellett
származtatott skálahozadék ábrák (növekvő, állandó és csökkenő skálahozadék
esetén) – 1 vagy 3 db ábra 174. old
III.
A versengő piaci és a monopol
vállalatok
1.
mely kikötések alapján egyeznek meg a monopol vállalatok költségfüggvényei
a versengő piaci vállalatok költségfüggvényeivel? 232. old
2.
hét féle rövid távú költségfüggvény típusának megnevezése és
definíciója valamint ábrázolása (legalább –
2 db ábra) 196. és 200. old
3.
a 3 típusú hosszú távú költségfüggvényt – megnevezés, definíció
(201-202. old) és ábrázolás (206-207. old) növekvő, állandó és csökkenő
skálahozadék esetén – 1 vagy 6 db ábra
4.
piacon versengő és monopolvállalatok keresleti görbéjének különbözőségéről
a.
a keresleti görbék eltérő alakjának rajza és rövid indoklása –
2 db ábra
b.
marginális árbevétel (MR) különbözősége
– 2 db ábra
c.
teljes árbevétel – 2 db ábra
d.
mindhárom görbe közös ábrázolásban –
2 db ábra
5.
a versengő piaci vállalat profitmaximáló output ábrarendszere (iparági
egyensúlyból következő piaci ár, vállalati kereslet és költségek, összköltség
és összbevétel, profit)
6.
a monopolvállalat keresleti görbe, összbevétel és árrugalmasság ábrarendszere
7.
piacon versengő és monopol
vállalatok rövid távú
profitmaximálási eseteinek ábrái egymás melletti két oszlopban vázolva
– 2x4 db ábra
8.
piacon versengő és monopol vállalatok hosszú távú profitmaximálása
– 2 db ábra, valamint a monopolvállalatok ettől eltérő
piacvédő és árdiszkriminációs taktikájának rövid ismertetése (utóbbihoz
– 1 db ábra)
IV.
A mikroökonómia és a Marshall
kereszt
1.
iparági és egyéni keresletek
a.
árváltozási költséggörbékből és fogyasztási közömbösségi görbékből
levezetett egyéni keresleti görbe 69. old
b.
jövedelem változás hatása az egyéni keresleti görbére
c.
egyéni keresleti görbék összegzése iparágon belül 84. old
2.
kínálati görbék
a.
versengő piacon vállalati kínálati függvény 222. old
b.
iparági össz-kínálati függvény versengő piacon 223. old
c.
versengő piacon kínálat alkalmazkodása a változó kereslethez állandó,
csökkenő és növekvő költség esetén – 3 db ábra 226. old
3.
iparági monopol-kínálati függvény (MC) ábrája – amelyen a piaci
egyensúlyi pont és a monopolkínálat különbségét meg kell jelölni. (pont
ez az ábra nincs benne a könyvben, de a tananyag alapján meg lehet
szerkeszteni)
V.
Piaci elégtelenségek
1.
definíció 500
2.
a piaci- és az extern- valamint a társadalmi határköltség és határhaszon
(-6 db fogalom) meghatározása, jelölése (503), összefüggése
egyenleti formában (szövegből következik), ábrája – 1 db ábra 502. old
3.
externáliák jogi és jóléti értelmezése rövid leírásban 507, 510
4.
externáliák internalizálási módjai (felsorolás, rövid értelmezéssel),
valamint a potyautas jelenség (rövid leírás) 513. old
5.
adózási holtteher veszteség és a fogyasztói termelői többlet értelmezése
ábrán – az ábrán szereplő csúcsok betűjelzéseivel azonosítva összesen
6 mennyiséget (adózás előtti fogyasztói és termelőit többlet, adózás
utáni fogyasztói és termelői többlet, valamint adómennyiség és adózási
holtteher veszteség) 531. old
VI.
Alapfogalmak (plusz feladatként
választható ebből 18 db)
1.
termelési tényezők
2.
mikro- és makro-ökonómia különbsége, az összetétel csapdája
3.
gazdasági racionalitás és típusai
4.
a piac definíciója, szereplői, oldalai
5.
piaci verseny és monopólium különbsége, versengő vállalat stratégiája,
monopólium stratégiája
6.
piaci és más koordinációs típusok
7.
ordinális és kardinális hasznosságelmélet fogalma és használata
(fogyasztói közömbösségi görbék, társadalmi határhaszon MSB esetében)
8.
Gossen I. törvénye
9.
Gossen II. törvénye (adott fogyasztói igényrendszeren belül)
10.
tökéletesen helyettesíthető (telítődésig), kiegészítő
(komplementer) valamint semleges (nem helyettesíthető) fogyasztási javak (–
3 db ábra )
11.
extern fogyasztói hatások
12.
keresleti görbe rugalmasságok
a.
ívrugalmasság – ábra és képlet
b.
pontrugalmasság – ábra és képlet
c.
árrugalmasság - képlet
d.
jövedelem rugalmasság - képlet
e.
keresztrugalmasság – képlet
f.
lineáris keresleti függvény csökkenő keresleti rugalmasság mértéke
13.
határbevétel def
14.
rezervációs ár def
15.
fogyasztói többlet def
16.
termelői többlet
17.
a vállalat def
18.
vállalkozási mozzanatok
19.
vállalat internalizált és externalizált környezete
20.
gazdasági tranzakciók, koordinációs és motivációs költségek,
externáliák
21.
gazdasági időtávok
22.
technikai és gazdasági hatékonyság különbözősége, a gazdasági
hatékonyság meghatározása
23.
egy termelési tényező átlag- és határterméke
24.
parciális termelési függvény
25.
a termelési tényezők parciális termelési rugalmassága
26.
termelési rugalmasság
27.
optimális termelési tényezőkombináció
28.
a pénz határterméke
29.
elsülyedt költségek
30.
valós (alternatív) költség
31.
költség- és jövedelem-formák def
a.
tartós befektetés - folyó
költségek
b.
bruttó profit
c.
explicit és implicit költségek
d.
számviteli költség és számviteli profit
e.
normálprofit és gazdasági profit
32.
költség- és profit-kategóriák ábrák –
3 db ábra (1 a tankönyvből, 2 az óráról)
33.
vállalati fedezeti pont
34.
kompetitív vállalat fedezeti pontja
35.
üzembezárási pont
36.
kompetitív vállalat üzembezárási pontja
Budapest, 2003. április 25. esti v.
Fáy Árpád
óraadó, vizsgáztató
Feladat
írásban: legyen áttekinthető, olvasható a megoldás
Értékelés: 5 kérdésre
megadni a választ (négy kötelező, egy választandó, ez öt, és lehetőség
egy pótkérdés, amely pótolhat egyet az első ötből). Egy jól válaszolt kérdés
egy osztályzat. Egy hiányos válasz egy fél osztályzat. Kerekítés a részeredmények
összeadásakor lefelé.
Az ábrák legyenek
egyszerűek, a levélpapíron egymás mellett 1- maximum 3 ábra lehet ( részletektől
és témakörtől függően), a tengelyek jelölése legyen mindig pontos, a görbék
megjelölése ne maradjon el, egyéb jelölések a kérdés és az ábra jellegétől
függően szerepeljenek.
A tanszék dátumozott
papírját lehet használni.
FÁ