Lelkében málló vakolattal zsaroltan

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]  - Sent: Monday, December 01, 2014 2:20 AM - To: 'mindenkinek.akit.erdekel@gmail.com' - Subject: RE: Korrupcio ellenes szövetség - emberi jogokról kellően éles hangon? - NEKEM EZEK KÖZKÉRDÉSEK (nem magánlevelezésben merült fel) - FÁ

 Kedves Laci!

Ez nem magánlevelezés. Köztünk tanulságosan nagy fogalmi különbségek vannak. Főleg ami a törekvésünket illeti. Részben hasonló tapasztalatból kiindulva te le akarod húzni itt a rolót, én meg a romok alól mentenék még ezt-azt. És nem fognék fejszét, hogy úgymond ha már a sors annyit ártott ennek az országnak, akkor felismerve a trendet, betársulva a trendhez had segítsek én is sorsnak. Nem akarok segíteni a romboló sorsnak. Amit nem értek lassan deresedő fejjel, azt szívesen megérteném a mostani koromban is. De amit már megértettem, azt viszont nem akarom kihagyni – kényelmességből vagy ki tudja milyen megfontolásból. Az öreg Toldi jutott eszembe ,mint keserű párhuzam, de ez nem teljesen helytálló, mert te sem vagy már fiatal apród. A lényeg azonban, hogy nem vagy egyedül a vélekedéseddel. Mindőtökhöz fordulnék legszívesebben.

Folytassuk? Igen? Törekszem elhagyni az indulatszavakat, amik mozgalmassá tehetik a levél szövegét, de logikai vázát nem pótolják. Tehát a logikai fegyelem.

1.       "Keményen fogalmazva 8 éve hallgatom, olvasgatom, amint a magyar alkotmány dolgát keményen alázgatod..." Beállt a kavarodás. Ez az én mondatom volt, és veled szembeni kifogás volt benne.

2.       „az csak ez volt” Az ilyen vitától, de még meghallgatástól is engem eltiltottak (kitiltottak) 2010-11-ben, ami ugyancsak meg volt említve azon a ma már nem olvasható parlamenti oldalon, mert szóvá tettem. Az úgynevezett parlamenti alkotmányozás előkészítő bizottság titkára közölte velem, aki korábban hozzád hasonlóan kemény szavakat tudott mondani a történelmi alkotmányról.

3.       „az általad benyújtott anyagról is ez a szétszórtság benyomása keletkezett mind megjelenésében, mind tartalmában részemről, mert anno elolvastam” Nem tudom, hogy melyik benyújtott anyagra gondolsz, mert nekem sok éves munkám, kb 200 szervezett vitám, a viták anyagait tartalmazó féltucat kiadványom volt. Az alaptörvényi hajrában ezt összefoglalni újabb tanulmányban nem lehetett. Viszont a felkért hivatalos véleményezők (kormányzati és egyéb állami szervek, tanszékek és kutató csoportok, egyesületek talán 3-4 kivételével a diktatúrában, önkényviszonyok között szokásos módon beszéltek mellé. Tehát legalább 30 vitairatom, levelem volt, ami átmenetileg, a törvény betűjét követve megjelent az interneten. A helyzetből következően talán érthetően, de egyébként nem túl hűvös fejjel fogalmazottan. Nem tudom melyiket olvastad.

4.       „józan és gyakorlatiasságra törekvő eszem kérdéseket tesz föl és próbálom értelmezni állításaitokat” Többször jeleztem, hogy a gyakorlati példákhoz, a kizárólag az éppen folyó gyakorlat benyomásaiból táplálkozó ész nem azonos a józan ésszel (bár a szavakat önkényesen átdefiniálhatod). Értelmezni pedig egyáltalán nem lehet csak a gyakorlatra figyelve, a műszaki tudományokban, mérnöki gyakorlatban sem. Erre többször utaltam, de elmentél mellette. Nem reagáltál arra, hogy a mérnöki gondolkodásnak is van deduktív, eszmei része és van induktív, a tapasztalatot feldolgozó része. A kettőt jól kombinálva lehet sikeres a mérnöki gondolkodás – ráadásul ez az emberre magára általánosan jellemző gondolkodási módszerbeli, ismeretelméleti sajátosság! A kettőt lehet rosszul is kombinálni. De nem lehet az eszmei részt elhagyni. Mert eszmei alapok nélkül az európai modern civilizációs kultúrában nem lehet mérnöki munkát végezni, azt neveznék ugyanis talán betanított segédmunkának vagy még annak sem (a dedukció nélküli munkavégzést). Te büszke vagy rá, hogy az eszmei alapok figyelembe vételét nem tekinted racionális, mérnökhöz méltó hozzá állásnak. Ezt be lehet tudni a félszázados kommunista korszak hatásának – a mérnökök körében, amely gondolkodás leértékeli a teljes magyar mérnöki színvonalat. Jobb lehetne a magyar műszaki szellemi színvonal a kommunista szellemi örökség nélkül. – És már megint pattogni fogsz. Nem irigylem a helyzetedet. Szembe találtad magad egy olyan magyarországi sajátossággal, amit nem értesz, és ingerülten próbálod megkérdőjelezni (következetesen a másik gondolatát és véletlenül sem a saját korábbi módszeredet) – megkérdőjelezed az elkülönült eszmei és realista alapokból építkező komplex gondolkodási módszer eredményességét. Nehéz ügy, pedig ha belegondolsz, Arisztotelesz kategória elmélete ettől volt nagy, ennek volt köszönhető az euklideszi rendszer magas színvonala, ez az európai észjárás sikerének a titka, és ebben van a magyar alkotmányosság egyik sajátossága. Nem erodálódott egy kőbe vésett misztikus szfinxxé vagy más titokzatos emlékké. Attól élő hagyomány, attól adja az élet lehetőségét, hogy a realizmus és az eszmeiség keveredett felismerhetetlen katyvasszá, de nem is szakadt el egymástól. Tehát a gyakorlatiasságra törekvő ész önmagában kevés. A józanságra a paraszti észt szokták felhozni. Nem a mérnökit. A mérnöki talán praktikus. Ez egy nagy katyvasz a mai világban, másnak sem könnyű eligazodni benne. De a próba, a törekvés nélkül végképpen nem megy.

5.       „Így is olyan dohos ez az ország, máló vakolatokkal, lerobbant, drámaian beteg és sorvadó népességgel” A málló vakolat mállik, ez kétségtelen. Talán csak zavaró mellékszál, hogy a rendszerváltás idején jöttem rá, hogy az általam mészkukac szerű minőségi hibának vélt házfalakon 56-os és 45-ös golyónyomok vannak. Ha talán a nyugati példaképeid nem hagyták volna az oroszokat annyit lövöldözni, akkor kevesebb lett volna, aminek mindenki örült volna. De hogy jön ez ide? Tankokkal szétlövik a vízműveket, és hogy a roncsokat ne lássuk, tüntessük el a romokat, többet ne legyen vízvezeték sem? Rákosi bohóckodott itt az írott alkotmánnyal, és akkor most ne is legyen többé alkotmányosság?

6.       „Azért őszintén le kell írjam, hogy direkt bosszant, hogy senki nem válaszol már lassan egy hónapja, hogy kinek, minek a nevében hozott a bíróság ítéletet a háború előtt?” (egy korábbi levél dátuma: Sze 2014.11.)„1911.évi I.tv. 401.§-ra nem reagáltatok” (ez a mostani, Sunday, November 30, 2014 dátumú levélből) - Tehát gyerünk tovább. Kinek a nevében hozták a bírósági ítéletet?

401. § A teljesen irásba foglalt itéletnek tartalmaznia kell:

1. annak a kijelentését, hogy az itélet ő Felsége a király nevében hozatott;

2. a biróság megjelölését;

3. a feleknek és képviselőiknek a nevét, állását vagy foglalkozását, lakhelyét és perbeli állását, valamint a per tárgyának a megjelölését;

4. a szóbeli tárgyalás befejezésének és az itélet hozatalának napját;

5. az itélet rendelkező részét, amely az indokolástól elkülönitendő;

6. az indokolást, a melyben a tényállás is röviden előadandó.

A tényállásnak nevezetesen magában kell foglalnia a szóbeli tárgyalás alapján: a kereseti kérelmet és ellenkérelmet, ugyszintén az ügy eldöntésére és az eljárás menetére befolyással biró egyéb kérelmeket és nyilatkozatokat, a tényállitásokat és az ezekre vonatkozó nyilatkozatokat, valamint a netaláni bizonyitásfelvétel eredményét. A tényállásba továbbá fel kell venni a felek által a szóbeli tárgyaláson felajánlott és a biróság által mellőzött bizonyitékokat, valamint azokat a kérelmeket, a melyeknek a biróság eleget nem tett. A biróság által megállapitott tények külön kiemelendők.

A tényállás előadása az előkészitő iratok és a birósági iratok tartalmára való hivatkozással is kiegészithető vagy pótolható, azonban a per tárgyát tevő jogvita és azok a ténykörülmények, a melyek az itélet megértéséhez szükségesek, az itélet indokolásában ilyenkor is előadandók.

Ha a biróság a fél utólagos előadását, vagy utólag ajánlott bizonyitékát a 222. § értelmében, vagy a fél bizonyitékát a bizonyitásfelvételre engedett idő sikertelen letelte miatt mellőzi (275., 283., 293. §), itéletében ezt - a mellőzött előadás és bizonyiték kijelölésével - felemliteni köteles.

A járásbirósági eljárásban a pergátló kifogások elvetése esetében az erre vonatkozó tényállást az ügy érdemében hozott itélet indokolásába kell felvenni.

http://www.1000ev.hu/index.php?a=3&param=7101

Először is, kicsit monarchikus nosztalgiára utal, hogy „a háború” alatt az első világháborúra kell gondolnia mindenkinek. Másrészt ez egy komoly kérdés, hogy a bíróság kinek a nevében hozta meg ítéletét. Egy jogtörténeti kérdés. Ha ennyire érdekel, akkor menj utána. Kinek a nevében hoztak ítéletet történelmünk különböző korszakaiban? Például „a két háború között”? Szembesüljünk vele. Szembesülhetünk azzal, hogy vajon alkotmányosnak tekinthetjük-e az első háború előtti állapotot vagy sem? Közvetlenül kellett volna a szentkoronát tartalmaznia a törvényszövegnek, vagy elégnek tekinthetjük-e utódokként, hogy az alkotmányra felesküdött királyt nevezte meg? Esetleg a trónfosztásért cserébe kellett a magyarságnak elviselnie a király nevében hozott ítéleteket, vagy …..? Igen, ez egy jó jogtechnikai kérdés, ami mindig időhöz, időszakhoz kötött. Mert a magyar alkotmányosság nem varázs-szavak listája §-okba rendezve. Neked szöget ütött a fejedbe ez a kérdés, tehát kíváncsi vagyok mire jutsz? A lényeg, ami nem jogtechnikai kérdés, hogy akkor van alkotmányosság, ha a jogszabályok és a bírósági ítéletek nem alkotmánysértőek, legalább a szándékukat tekintve és közvetlenül vagy közvetve meghivatkozzák az alkotmányos eszmeiséget, hagyományt.

7.       „Túl sokat foglalkozik a magyar értelmiség a múlttal” A magyar értelmiségnek rettentő sok hibája van. Kapálózik a jelen trükkös gyarmatosítási törekvések ellen. Nem akadályozta meg a kommunizmust, a két világháborút meg a vízözönt sem. Ezek kétségtelen tények. Meg az is, hogy amit te követelsz, azt egy nemzetközi egyezményben tiltott genocidiumnak hívják. Aláírta Magyarország is a tiltó egyezményt. Tudom, hogy ma ez nem tétel, a világon az utóbbi években népeket, országokat úgy töröltek le a Föld színéről, mint ahogyan az amerikai elnök a legyeket tudja elcsapkodni, azaz senki sem veszi komolyan a genocídium szépen hangzó tilalmát. Gondolod, hogy ha jobb öngenocidisták lennénk, akkor kevesebb lenne a málló vakolat? Mert Ukrajnában még sokkal több a málló vakolat. Azt a fenyegetést kellene komolyan venni?

8.       „Az emberi jogokhoz csak annyit fűzök hozzá : EGYETEMES EMBERI JOGOK NEM VOLTAK!” Ezt a kifejezést illetve ezt a szót, hogy „egyetemes” eddig nem használtad, de nézzük. Azt mondod, hogy a lényeg az „egyetemes” szón van. Az interneten megnézve az adódik, hogy „Az "egyetemes" szó a Világegyetem szó rövidített változatából ered. Azt jelenti, hogy az Univerzum minden pontján általánosan érvényes, elfogadott és megkérdőjelezhetetlen.” Ebben az értelemben meglepő eredményre jutunk. Eszerint az előző, alább olvasható levelemben idézett tanulmányt is figyelembe véve az egyetemes emberi jogok kifejezésben tautológia, szóismétlés van. Az emberi jogoknak az a lényege, hogy hatalmi helyzettől függetlenül mit tekintünk emberi jognak. Tehát nincsen semmi minőségi tartalmi újdonság értéke az egyetemes szónak, hacsaknem egy hangsúlyozás, ráerősítés – amivel mint stilisztikai megoldással egyet lehet érteni. De nem 1945-ben találták ki.

9.       „nem felejtem el miért darabolták föl a hazánkat” „Nem felejted” el, hogy miért darabolták fel a hazánkat. Én nem éltem azokban az időkben. Olvasom a véleményeket. Te mire gondolsz közelebbről? Egy kis öngenocidium segítene rajtunk?

10.   „Nem felejtem, hogy ebben őseinknek, hamis nemeseinknek milyen része volt.” Történelemből nem voltam valami kiválóság. Nehézséget okozott a rengeteg évszám és nem értettem sok összefüggést a tankönyvemben. Ennek ellenére még nem találkoztam a „hamis nemesek” fogalmával. Hacsak nem arra gondolsz, hogy aki Trianon előidézésében közreműködött, azt nem tekinthetjük igaz magyar nemesnek. Legalábbis nem volna szép dolog annak tekinteni. Eddig egyetértünk, de nem vagyok benne biztos, hogy te is erre gondolsz. Tudjuk, hogy 1848 után minden magyar szavazó tartalmilag nemesnek tekinthető (és akkor van némi relevanciája a hamisság keresésének), formailag viszont ezt a státuszt 1848-ban megszüntették (de hiába kérdeznéd, a jogszabály nincsen a fejemben). Vagy a középkori nemességről beszélsz, amelyről Zlinszky János alkotmány jogász, aki érzésem szerint a jogfolytonosság felvetésének egyik elutasítója, egyébként rendkívül művelt jogelméleti ember azt mondta, hogy a német és a magyar nemesség között a státuszukat jogilag elemezve az a különbség, hogy a németrómai birodalomban 7 embernek volt olyan státusza, mint minálunk a teljes nemességnek. Tehát szerinted aki nem németrómai választófejedelem, annak a nemessége hamis? Még nem hallottam ilyen véleményt.

11.   „Kedves Árpád! Válaszod tipikus, mert csak egy mondatomra reagáltál, arra viszont nagyon alaposan.” Hány mondatból áll az egy (tehát mit jelent nálad az „egy”), avagy melyik válaszomat nem fogadtad el?

Tehát 7 pontból kettőre válaszoltam közvetlenül és kimerítően, egy tanulmányt idézve és egy ENSZ egyezségokmányt idézve), gondolván, hogy érvelésednek az a két lényegi pontja, amire a többi is támaszkodik - melyiket tartod nem elfogadhatónak?

Gondolom nem azt a civil erőfeszítést akarod megkérdőjelezni, amely az ismert körülmények ellenére próbál a maga erőire támaszkodva kiutat keresni a jelenlegi helyzetből, a lényegi alapkérdésekhez közelítve. Ügyesen vagy ügyetlenül. De te a lényegi törekvést tartod nevetségesnek, a magunkhoz térést, a valós megoldások keresését - mert mállik a vakolat. Nem értem az ellenvetést. Ha mállik a vakolat, akkor annak nem lehet keresni a kijavítását? Vagy bizonyos magukat írónak nevező emberekkel értesz egyet, hogy a magyarság gyógyszere a felszámolás? Dózert nekik? Esetleg ügyes rádió aktív taktikai megoldással? És akkor a világ arcán egy kellemetlen foltot eltüntettünk, ahol párszáz év után majd valami egészséges dolog kaphat teret magának? Tehát mi tehetünk a málló vakolatról, két világháborúról, kommunizmusról és vadkapitalizmusról, Kolumbuszról és a középkori pestisekről, a jégkorszakokról és a pólusváltásokról? És mert mi tehetünk róluk, annyit sem érdemlünk meg mint túzok vagy valami védett mezei zsurló, valamiféle rezervátumot?

Egyébként a magyar bűnlistát olvasva más következtetésre is lehet jutni. Mi talán azon kerubok és szeráfok lehetünk, akik a teremtéskor körülvették az urat, és azért van akkora hatalmunk, hogy nélkülünk még világháborút sem lehet kirobbantani. És ettől fél mindenki, te is. Nem? Hozunk egy jégkorszakot, és neked megnő a tüzelő költséged. Vagy tovább birizgáljuk a pólusváltást, és akkor még nagyobb a zrí. Álljunk le, lássuk be hogy minden dolognak a sötétebb feléhez tartozunk…..

Ja hogy nem poénkodok. Akkor hagyjam abba.

De december 16 előtt inkább az érdekelne, hogy mit tudsz javasolni az itteni latens polgárháború nyílttá válása ellen? Egyáltalán az is rajtunk múlik? Egy kis öngenocidium és nem is kell december 16-a?

FÁ

A levélszövegben megjelölve a válaszpontok:

From: Gonda László - Sent: Sunday, November 30, 2014 9:33 PM - To: Fáy Árpád - Subject: Re: Korrupcio ellenes szövetség - emberi jogokról kellően éles hangon?

Kedves Árpád, erre tőlem sehol nem olvashatsz idézetet: "Keményen fogalmazva 8 éve hallgatom, olvasgatom, amint a magyar alkotmány dolgát keményen alázgatod..." --<< 1. -FÁ>>--

Ami részemről írásba "foglaltatott és kinyomtattatott", az csak ez volt, --<< 2. -FÁ>>--amiben sokkal inkább érzelmek, fájdalom, és aggódás fogalmazódott meg részemről, az is eléggé szétszórtan, mint egy alkotmányozási konferenciához illő szakmai vélemény. Mellesleg az általad benyújtott anyagról is ez a szétszórtság benyomása keletkezett mind megjelenésében, mind tartalmában részemről, mert anno elolvastam! --<< 3. -FÁ>>--Most már nem tudom megtalálni, mert bár a parlament.hu honlap nagysgárenddel jobb lett, de most már nem találtam. Soha nem "aláztam" senkit jogi témákban, mert nem az a szakmám. De a józan és gyakorlatiasságra törekvő eszem kérdéseket tesz föl és próbálom értelmezni állításaitokat. --<< 4. -FÁ>>--Ha valaki "jogfolytonosságot" akar visszaállítani, annak az összes pl. az általam idézett 1916.-évi 11. kötet anno hatályos törvényeit is a kórhoz kellene, kellett volna igazítsa. Közben megáll a világ? Így is olyan dohos ez az ország, máló vakolatokkal, lerobbant, drámaian beteg és sorvadó népességgel. --<< 5. -FÁ>>--

 

Tőletek hallottam, hogy 1920-ban 6 évig tartott a helyreállítás! Akkor mennyi ideig szakadt meg a "jogfolytonosság"? Most meddig tartott volna?

Az 1911.évi I.tv. 401.§-ra nem reagáltatok. Pedig azért ezt én szégyenként éltem volna meg, mert olyasmire hivatkoztam volna amit nem ismerek, tehát nem volt igaz az állításotok! Így lehet tévedni, hibázni, egy baráti körben. De amikor egy népért, egy országért, annak működőképességéért felelős vagy, akkor annak az ára óriási és mások is "fizetik"!--<< 6. -FÁ>>--

 

Ha még az akkor hatályos törvények listájának fejezeteit is bemásoltam volna, akkor tudnék csak igazából veletek vitába szálni, hogy mennyíre elméleti és idealizált, sőt átírt a "múlt-helyreállítási" törekvésetek. Dr. Zétényi összefoglalója legalább tételesen felsorolja mit akar helyreállítani, kiegészítve Halász elméleti pontjaival. Ami jól hangzik, de ott eltér a következetességétől. Amit pl. Halász felsorol annak nincs "irodalomjegyzéke". Elvek, amelyekhez erő kell. Csendesen megjegyzem, hogy Singapore sehol nem volt hozzánk képest a '60s éveke elején. Most pont fordítva van... Túl sokat foglalkozik a magyar értelmiség a múlttal. Közben kihalunk, elöregszünk, sorvadunk és szegényedünk... A vákumot pedeig kitöltik mások, mint a törénelemben annyi példa van rá. --<< 7. -FÁ>>--

 

Az emberi jogokhoz csak annyit fűzök hozzá : EGYETEMES EMBERI JOGOK NEM VOLTAK! . --<< 8. -FÁ>>--

 

Bennem azonos félelmek vannak az új Alalptörvénnyel kapcsolatban mint amit Rihmer Pista is megosztott velem. Ehhez még hozzá jön, hogy nem felejtem el miért darabolták föl a hazánkat, . --<< 9. -FÁ>>--miért szorítottak ki gyakorlatiasabb, igénytelenebb népek a Kárpát medence nagyobb részéből... Nem felejtem, hogy ebben őseinknek, hamis nemeseinknek milyen része volt. --<< 10. -FÁ>>-- Sokáig tartott amig megértettem. De most azt megtanultam, hogy elsősorban önmagamban és magunkban kell keresni a hibát, mert igazából csak azt tudom megváltozatatni!

 

Kedves Árpád! Válaszod tipikus, mert csak egy mondatomra reagáltál, arra viszont nagyon alaposan.  --<< 11. -FÁ>>--A többire semmit! Ez így nem fair!

Üdv Gonda Laci

Ugyanaz a levélszöveg közbeszúrt válaszjelölések nélkül:

Kedves Árpád, erre tőlem sehol nem olvashatsz idézetet: "Keményen fogalmazva 8 éve hallgatom, olvasgatom, amint a magyar alkotmány dolgát keményen alázgatod..."

Ami részemről írásba "foglaltatott és kinyomtattatott", az csak ez volt, amiben sokkal inkább érzelmek, fájdalom, és aggódás fogalmazódott meg részemről, az is eléggé szétszórtan, mint egy alkotmányozási konferenciához illő szakmai vélemény. Mellesleg az általad benyújtott anyagról is ez a szétszórtság benyomása keletkezett mind megjelenésében, mind tartalmában részemről, mert anno elolvastam! Most már nem tudom megtalálni, mert bár a parlament.hu honlap nagysgárenddel jobb lett, de most már nem találtam. Soha nem "aláztam" senkit jogi témákban, mert nem az a szakmám. De a józan és gyakorlatiasságra törekvő eszem kérdéseket tesz föl és próbálom értelmezni állításaitokat. Ha valaki "jogfolytonosságot" akar visszaállítani, annak az összes pl. az általam idézett 1916.-évi 11. kötet anno hatályos törvényeit is a kórhoz kellene, kellett volna igazítsa. Közben megáll a világ? Így is olyan dohos ez az ország, máló vakolatokkal, lerobbant, drámaian beteg és sorvadó népességgel.

Tőletek hallottam, hogy 1920-ban 6 évig tartott a helyreállítás! Akkor mennyi ideig szakadt meg a "jogfolytonosság"? Most meddig tartott volna?

Az 1911.évi I.tv. 401.§-ra nem reagáltatok. Pedig azért ezt én szégyenként éltem volna meg, mert olyasmire hivatkoztam volna amit nem ismerek, tehát nem volt igaz az állításotok! Így lehet tévedni, hibázni, egy baráti körben. De amikor egy népért, egy országért, annak működőképességéért felelős vagy, akkor annak az ára óriási és mások is "fizetik"!

Ha még az akkor hatályos törvények listájának fejezeteit is bemásoltam volna, akkor tudnék csak igazából veletek vitába szálni, hogy mennyíre elméleti és idealizált, sőt átírt a "múlt-helyreállítási" törekvésetek. Dr. Zétényi összefoglalója legalább tételesen felsorolja mit akar helyreállítani, kiegészítve Halász elméleti pontjaival. Ami jól hangzik, de ott eltér a következetességétől. Amit pl. Halász felsorol annak nincs "irodalomjegyzéke". Elvek, amelyekhez erő kell. Csendesen megjegyzem, hogy Singapore sehol nem volt hozzánk képest a '60s éveke elején. Most pont fordítva van... Túl sokat foglalkozik a magyar értelmiség a múlttal. Közben kihalunk, elöregszünk, sorvadunk és szegényedünk... A vákumot pedeig kitöltik mások, mint a törénelemben annyi példa van rá.

Az emberi jogokhoz csak annyit fűzök hozzá : EGYETEMES EMBERI JOGOK NEM VOLTAK!

Bennem azonos félelmek vannak az új Alalptörvénnyel kapcsolatban mint amit Rihmer Pista is megosztott velem. Ehhez még hozzá jön, hogy nem felejtem el miért darabolták föl a hazánkat, miért szorítottak ki gyakorlatiasabb, igénytelenebb népek a Kárpát medence nagyobb részéből... Nem felejtem, hogy ebben őseinknek, hamis nemeseinknek milyen része volt. Sokáig tartott amig megértettem. De most azt megtanultam, hogy elsősorban önmagamban és magunkban kell keresni a hibát, mert igazából csak azt tudom megváltozatatni!

Kedves Árpád! Válaszod tipikus, mert csak egy mondatomra reagáltál, arra viszont nagyon alaposan. A többire semmit! Ez így nem fair!

Üdv Gonda Laci

From: Fáy Árpád - Sent: Saturday, November 29, 2014 4:24 AM - To: 'Gonda László';- Subject: RE: Korrupcio ellenes szövetség - emberi jogokról kellően éles hangon?

Kedves László!

El kellene döntened, hogy alkotmány ügyében van-e véleményed, és hogy mi az.

Keményen fogalmazva 8 éve hallgatom, olvasgatom, amint a magyar alkotmány dolgát keményen alázgatod. Majd visszavonulót tartasz, és sajátos önértékként kezeled, hogy barátaid ismét meg ismét megkeresnek téged és nem olvassák fejedre szóbeli és írásbeli visszatetsző szórakozásaidat. Nem ismerem, hogy mi a barátságotok titka, és hogy mi értelme van ennek a kötekedésnek, amit legutóbbi, itt alul is olvasható leveledben is vagy bátor jó tömören a címzettek orra alá dörzsölgetni – meglepően felületes, felelőtlen, és ugyanakkor rövid, provokatív fogalmazásban. Nem vagyok meglepve, mert lényegében 8 éve ezt tapasztalom tőled. Az értelmét nem látom. Élcelődsz, de hiszen megtilthatom én ezt neked?

Akkor nézzünk egy találomra az internetről levett szöveget az emberi jogokról:

http://www.humanrights.com/hu/what-are-human-rights/brief-history/cyrus-cylinder.html

Krisztus előtt 539-ben Nagy Kürosz, az ókori Perzsia első királya meghódította Babilon városát. De az emberiség számára az ezt következő tettei jelentettek nagy előrelépést. Felszabadította a rabszolgákat, kimondta, hogy minden embernek joga van megválasztani a saját vallását, és faji egyenlőséget hirdetett. Ezeket és egyéb rendeleteit egy agyaghengerre jegyezték fel akkád nyelven, ékírással.

Ezt a Kürosz-henger néven ismert ókori feljegyzést tekintjük ma a világ első emberi jogi okiratának. Az ENSZ mind a hat hivatalos nyelvére lefordították, és rendelkezései hasonlóak az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának első négy cikkéhez.

Az emberi jogok terjedése

Az emberi jogok eszméje Babilonból gyorsan eljutott Indiába, Görögországba, majd Rómába. Rómában megszületett a „természetjog” fogalma, mivel megfigyelték azt a tényt, hogy az emberek az életük során általában bizonyos íratlan törvényeket követnek, és a római jog a dolgok természetéből eredő ésszerű gondolatokon alapult.

Számos mai emberi jogi dokumentum írott előfutárai az olyan, egyéni jogokat elismerő dokumentumok, mint például a Magna Charta (1215), a Petition of Right (a Jog Kérvénye – 1628), az USA alkotmánya (1787), a francia Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789), valamint az amerikai Bill of Rights (Jogok törvénye – 1791).

A Magna Charta („Nagy Szabadságlevél”) volt az a dokumentum, amely talán a legnagyobb korai hatást gyakorolta arra a hosszú történelmi folyamatra, amelynek eredményeképpen az angol nyelvterületeken ma az alkotmányos jog van érvényben.

Miután Angliában János király megsértett számos ősi törvényt és szokást, amelyek alapján Angliát addig kormányozták, alattvalói 1215-ben a Magna Charta aláírására kényszerítették. Ebben a dokumentumban olyan dolgok szerepelnek, amelyekre a későbbiekben emberi jogokként kezdtek gondolni. Ezek között a jogok között szerepelt például az is, hogy a kormány nem avatkozhat bele az egyház ügyeibe; hogy minden szabad polgár birtokolhat és örökölhet földet; és hogy a polgárok védelmet élveznek a túlzott adóztatással szemben. Megadta a földdel rendelkező özvegyeknek azt a jogot, hogy ne kelljen újra férjhez menniük, ha nem akarnak, továbbá lefektette a megfelelő jogszolgáltatás és a törvény előtti egyenlőség alapelveit. Tartalmazott rendelkezéseket a megvesztegetés és a hivatali visszaélések ellen is.

A Magna Charta fordulópontot jelentett a szabadságjogokért folytatott küzdelemben, és széles körben úgy tartják, hogy ez volt az egyik legfontosabb jogi dokumentum, amely szerepet játszott a modern demokrácia kialakulásában.

A Petition of Right (a Jog Kérvénye – 1628)

1628-ban az Angol Parlament ezt a polgárjogi nyilatkozatot küldte el I. Károly királynak.

Az emberi jogok fejlődésében a következő állomás a Petition of Right volt, amelyet 1628-ban az angol parlament fogalmazott meg és küldött el I. Károlynak mint a polgári szabadságjogok kinyilatkoztatását. Miután az angol parlament nem volt hajlandó finanszírozni a király népszerűtlen külpolitikáját, a király kényszerkölcsönöket vetett ki, és takarékossági intézkedésként katonákat szállásolt el az alattvalók házaiban. Az ellenszegülőket önkényesen letartóztatták és bebörtönözték, ami a parlament felháborodását váltotta ki Károllyal és George Villiers-zel, Buckingham első hercegével szemben. A Sir Edward Coke kezdeményezésére íródott Petition of Right korábbi törvényeken és okmányokon alapult, és négy alapelvet jelentett ki: 1. nem lehet adókat kivetni a parlament hozzájárulása nélkül, 2. nem lehet alattvalókat bebörtönözni bebizonyított ok nélkül (a habeas corpus jogának megerősítése), 3. katonák nem szállásolhatók el polgároknál, és 4. békeidőben nem alkalmazható katonai bíráskodás.

Az Egyesült Államok Függetlenségi Nyilatkozata (1776)

1776-ban Thomas Jefferson megírta az amerikai Függetlenségi Nyilatkozatot.

1776. július 4-én az Egyesült Államok Kongresszusa jóváhagyta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Fő szerzője, Thomas Jefferson azért írta ezt a Nyilatkozatot, hogy hivatalos magyarázatot adjon arra, hogy a Kongresszus miért szavazott úgy július 2-án (több mint egy évvel az amerikai függetlenségi háború kitörése után), hogy a 13 amerikai gyarmat kinyilvánítja a Britanniától való függetlenségét. A Kongresszus számos formában kiadta a Függetlenségi Nyilatkozatot. Eredetileg nagyméretű lapként jelentették meg, amelyet széles körben terjesztettek és felolvastak a népnek.

Filozófiai szempontból a Nyilatkozat két témát hangsúlyozott: az egyéni szabadságjogokat és a forradalom jogát. Ezek az eszmék széles körben népszerűvé váltak mind az amerikaiak körében, mind nemzetközileg, és különösen a francia forradalomra voltak nagy hatással.

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya (1787) és a Bill of Rights (1791)

Az USA Alkotmányának Bill of Rights nevű kiegészítése az Egyesült Államok polgárainak alapvető szabadságjogait védelmezi.

Az Amerikai Egyesült Államok alkotmánya, amelyet 1787 nyarán írtak Philadelphiában, az USA szövetségi kormányzási rendszerének alaptörvénye, és egyben döntő jelentőségű dokumentum a nyugati világ számára. Ez a legrégebbi, ma is használatban levő írott nemzeti alkotmány. Meghatározza a kormány főbb szerveit, azok illetékességét, valamint az állampolgárok alapvető jogait.

Az alkotmány első tíz módosítása (Bill of Rights – Jogok törvénye) 1791. december 15-én lépett hatályba. A Bill of Rights korlátozza az Egyesült Államok szövetségi kormányának hatalmát, és védi az amerikai területen tartózkodó minden állampolgár, lakos és látogató jogait.

A Bill of Rights védi a szólásszabadságot, a vallásszabadságot, a fegyvertartási és fegyverviselési jogot, a gyülekezési szabadságot és a petíció jogát. Tiltja az indokolatlan házkutatást és letartóztatást, a kegyetlen és szokatlan büntetéseket és valaki kényszerítését arra, hogy önmaga ellen valljon. A Bill of Rights az általa nyújtott jogi védelem részeként megtiltja a Kongresszusnak, hogy bármilyen, vallásalapítással kapcsolatos törvényt hozzon, és megtiltja a szövetségi kormánynak, hogy megfelelő jogi eljárás nélkül bárkit megfosszon az életétől, a szabadságától vagy a tulajdonától. Szövetségi bűnügyeknél megköveteli, hogy egy vádbíróság vádiratot készítsen bármilyen főbenjáró bűncselekménynél vagy súlyos bűncselekménynél, gyors, nyilvános tárgyalást biztosít pártatlan esküdtbírósággal, abban a kerületben, amelyben a bűncselekmény történt, és megtiltja, hogy valakit ugyanazért a bűncselekményért kétszer vád alá helyezzenek.

Az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozata (1789)

1789-ben a francia nép megdöntötte a királyságot, és kikiáltotta az első Francia Köztársaságot. Mindössze hat héttel a Bastille ostroma és alig három héttel a feudalizmus eltörlése után az Alkotmányozó Nemzetgyűlés elfogadta az Emberi és Polgári Jogok Nyilatkozatát (franciául: Déclaration des droits de l’Homme et du citoyen). Ez volt az első lépés a Francia Köztársaság alkotmányának megírása felé.

A Nyilatkozat kimondja, hogy minden polgárnak biztosítani kell „a szabadság, a tulajdon, a biztonság s az elnyomással szemben való ellenállás” jogát. Kijelenti, hogy a törvény szükségessége abból ered, hogy „az egyes ember természetes jogainak gyakorlása más korlátokba nem ütközhetik, mint azokba, amelyek a társadalom többi tagjai számára ugyane jogok élvezetét biztosítják”. Ezért a Nyilatkozat úgy tekinti, hogy a törvény „a közakarat kifejezése” a jogegyenlőség előmozdítása céljából, és „csak a társadalomra nézve ártalmas cselekedetek megtiltására van joga”.

Az első genfi egyezmény (1864)

Az első genfi egyezmény eredeti dokumentuma 1864-ben ellátást garantált a sebesült katonáknak.

1864-ben a Genfi Bizottság kezdeményezésére és a Svájci Szövetségi Tanács meghívására tizenhat európai ország és több amerikai állam részt vett egy Genfben rendezett konferencián. A diplomáciai konferenciát azzal a céllal tartották, hogy elfogadjanak egy egyezményt a harctéren megsebesült katonákkal való bánásmódra vonatkozóan.

Az Egyezményben lefektetett fő alapelvek, amelyeket a későbbi genfi egyezmények is fenntartottak, kötelezték a szerződő feleket, hogy megkülönböztetés nélkül gondozzák a sebesült és beteg katonákat, valamint hogy jelöljék meg a fehér alapon vörös kereszt megkülönböztető jelzéssel az egészségügyi személyzet szállítójárműveit és berendezéseit, és tartsák őket tiszteletben.

Az Egyesült Nemzetek Szervezete (1945)

1945-ben ötven ország gyűlt össze San Franciscóban, és megalapította az Egyesült Nemzetek Szervezetét, hogy megvédje és elősegítse a békét.

A II. világháború 1939-től 1945-ig tombolt, és amikor a vége felé közeledett, Európában és Ázsiában sok városból csak füstölgő romok maradtak. Emberek milliói haltak meg, és milliók éheztek, vagy váltak hajléktalanná. A Vörös Hadsereg közeledett Németország szétbombázott fővárosához, Berlinhez, hogy felszámolja a német ellenállás utolsó gócait is. A Csendes-óceánon az USA haditengerészete még mindig beásott japán haderőkkel csatázott olyan szigeteken, mint például Okinava.

1945 áprilisában 50 ország küldöttei találkoztak San Franciscóban, optimizmussal és reménnyel telve. A nemzetközi konferencia célja az volt, hogy megteremtsen egy világszervezetet a béke előmozdítására és a jövőbeli háborúk megakadályozására. A szervezet eszméit a tervezett alapokmány előszavában nyilvánították ki: „Mi, az Egyesült Nemzetek népei, elhatároztuk azt, hogy megmentjük a jövő nemzedékeit a háború borzalmaitól, amelyek életünk folyamán kétszer zúdítottak kimondhatatlan szenvedést az emberiségre.”

Az újonnan létrejött Egyesült Nemzetek Szervezetének (ENSZ) az alapokmánya 1945. október 24-én lépett hatályba, és azóta minden évben ezen a napon ünnepeljük az ENSZ napját.

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata (1948)

Az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata számos más emberi jogi törvénynek és egyezménynek volt az előzménye a világ minden táján.

1948-ra az Egyesült Nemzetek Szervezetének új szerve, az Emberi Jogok Bizottsága vonta magára a világ figyelmét. Eleanor Roosevelt dinamikus elnökletével – aki Franklin Delano Roosevelt amerikai elnök özvegye volt, az emberi jogok bajnoka, és az Egyesült Államok ENSZ-küldötte – a Bizottság nekilátott egy dokumentum megfogalmazásának, amely végül az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata címet kapta. Roosevelt asszony, akit a dokumentum ihletőjének tartanak, az egész emberiség nemzetközi Magna Chartájának nevezte a Nyilatkozatot. Az ENSZ 1948. december 10-én fogadta el a Nyilatkozatot.

Bevezetésében és 1. cikkében a Nyilatkozat egyértelműen kinyilvánítja minden emberi lény veleszületett jogait: „Az emberi jogok el nem ismerése és semmibevevése az emberiség lelkiismeretét fellázító barbár cselekményekhez vezetett, és hogy az ember legfőbb vágya egy olyan világ eljövetele, amelyben az elnyomástól, valamint a nyomortól megszabadult emberi lények szava és meggyőződése szabad lesz. […] Minden emberi lény szabadnak születik, és azonos méltósággal és egyenlő jogokkal rendelkezik.”

Az ENSZ tagállamai megfogadták, hogy együttműködnek abban, hogy népszerűsítsék az emberi jogok harminc cikkét, amelyeket a történelem során először gyűjtöttek össze és foglaltak egyetlen dokumentumba. Ennélfogva e jogok közül sok szerepel ma – különböző formákban – a demokratikus nemzetek alkotmányos törvényeiben

Nyilván nem te írtad, mert az idézett szócikk kb 2500 évesre teszi az emberi jogok történelmét. Neked ebből csak 70 év tetszik. Hogy miért, az a titkod, nem indokolod meg, csak hangoztatod.

Kiegészítésképpen pedig arról, hogy nem csak az idézett szócikk szerzője tekint jó szemmel, tisztelettel az előzményekre. Olvassál bele az ENSZ egyik közvetlen szövegébe, amelyben az szerepel, hogy ha pedig kiderülne, hogy bármely közösségben bármikor bármely tekintetben ezen okmánynál erősebben védték volna a társadalom jussát a természeti erőforrásaihoz (fenntartva ennek lehetőségét), akkor az erősebb, eredeti írásos vagy akárcsak szóbeli hagyományt kell figyelembe venni (1976)!

az ENSZ 1976-os egyezségokmányából (a végén zöld színessel kiemelve a legfontosabb részletet – II. rész, 5. cikk, (2) bekezdés):

Az Egyezségokmányban részes államok

tekintetbe vették, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában meghirdetett elveknek megfelelően az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése a szabadság, az igazságosság és a világbéke alapja;

felismerik azt, hogy ezek a jogok az emberi lény veleszületett méltóságából erednek;

felismerték, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfelelően a félelemtől és a nélkülözéstől mentes szabad emberi lények eszménye csak akkor valósítható meg, ha olyan feltételeket hoznak létre, amelyek révén mindenki élvezheti gazdasági, szociális és kulturális jogait, úgyszintén polgári és politikai jogait is;

tekintetbe vették az államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányából folyó kötelezettségét az emberi jogok és szabadságok egyetemes tiszteletben tartásának előmozdítására;

figyelembe vették, hogy az egyénnek kötelességi vannak más egyének és a közösség iránt, amelyhez tarozik, és törekedni köteles az Egyezségokmányban elismert jogok előmozdítására és tiszteletben tartására, és ezért

megállapodtak az alábbi cikkekben:

I. RÉSZ

(1) Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.

(2) Céljai elérése érdekében minden nép - a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttmûködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek a tiszteletben tartásával - szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől.

(3) Az Egyezségokmányban részes államok, ideértve azokat is, amelyek önkormányzattal nem rendelkező, illetőleg gyámsági területek igazgatásáért felelősek, előmozdítják a népek önrendelkezési jogának megvalósítását, s ezt a jogot az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel összhangban tiszteletben tartják.

II. RÉSZ

2. cikk

(1) Az Egyezségokmányban részes valamennyi állam kötelezi magát arra, hogy - különösen gazdasági és technikai téren - mind saját erejéből, mind pedig a nemzetközi segítségnyújtás és együttmûködés útján a rendelkezésre álló valamennyi erőforrás igénybevételével, minden megfelelő eszközzel, ideértve különösen a jogszabályi intézkedéseket, fokozatosan biztosítja az Egyezségokmányban elismert jogok teljes gyakorlását.

(2) Az Egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat arra, hogy biztosítják az Egyezségokmányban rögzített jogoknak fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyoni helyzetre, születésre, vagy minden egyéb helyzetre tekintet nélkül való gyakorlását.

(3) A fejlődő országok, kellő figyelemmel az emberi jogokra és saját nemzetgazdaságukra, maguk határozhatják meg, hogy milyen mértékben biztosítják az Egyezségokmányban elismert gazdasági jogokat azok számára, akik nem állampolgáraik.

3. cikk

Az Egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat arra, hogy az Egyezségokmányban meghatározott gazdasági, szociális és kulturális jogok gyakorlását a férfiak és a nők számára az egyenjogúság alapján biztosítják.

4. cikk

Az Egyezségokmányban részes államok elismerik, hogy az állam által az Egyezségokmánnyal összhangban biztosított jogok gyakorlása során az állam e jogokat csak olyan korlátozásoknak vetheti alá, amelyeket - e jogok természetével összeegyeztethető mértékben és kizárólag a demokratikus társadalom általános jólétének előmozdítása céljából - a törvény határoz meg.

5. cikk

(1) Az Egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az jogot adna bármely államnak, csoportnak vagy személynek olyan tevékenység kifejtésére, vagy olyan cselekedetre, amely az Egyezségokmányban elismert jogok és szabadságok bármelyikének megsemmisítésére vagy azoknak az Egyezségokmányban meghatározottnál nagyobb mértékben való korlátozására irányul.

(2) A valamely országban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás által elismert vagy annak alapján hatályban levő egyetlen alapvető emberi jog korlátozása vagy csorbítása sem engedhető meg azzal az ürüggyel, hogy az Egyezségokmány az ilyen jogokat nem vagy csak kisebb mértékben ismeri el.

Ami pedig a 2011-es alaptörvényt illeti, szerintem nem lehet tudni, hogy kinek a késztetése, inspirációja hatott közvetlenül a szövegezőkre, a határozatot elfogadókra. De nem is volt feltétel. Engem például kitiltottak a meghallgatásokról, azért írogattam az internetre. Ez volna a dicsőség vagy ez volna a gyalázat? Viszont hogy ne nevezzék alkotmánynak az alaptörvényt, azt sok éven át hangoztattam néhányad magammal. És az a fontos, hogy ami történt alaptörvény elnevezése ügyben, azzal egyetértek. De ezt tartalom nélküli személyeskedő gúnyolódásra használni? Miért? Szeszélyből?

Továbbá ami Zétényi Zsolt kötetét illeti, abban alaposan melléfogtál. Zsolt egy Habsburg legitimista önkényes válogatást tett közzé, amit sokan vitatnak. Te valamiért másokkal szemben őt becsülöd. Nem is alap nélkül mert sokat dolgozott. Csak éppen e vaskos kötetben az egyoldalú Habsburg pártisága, szabadságharc kiáltványok mellőzése már meglepő és indokolhatatlan véleményem szerint. Az alkotmányosság elvének egyik lényegét kerüli ki, az ellenállási jogot-kötelességet. Bővebben azonban nincs miért kifejteni, mert mint írtad, most sincsen rá időd és érkezésed, amint az utóbbi 8 évben semmikor. A tatik-tetik ügy pedig egy furcsa kényszeres elhatárolódás történetesen egy régi magyar nyelvtani formulától azon az alapon hogy a németeknek is van megfelelő nyelvtani formájuk. Váljék egészségükre. Ettől még ne gúnyolódj a magyar törvények veretes megfogalmazásain – alaptalanul.

A 6-os pont szintén olyan elhatárolódást mutat, hogy nem értem miért volt tartós az AJET iránti érdeklődésed? Merthogy érdemi ellenérvet sem hozol fel. Az alkotmányossághoz ragaszkodás egyik legfőbb érve egyébként, hogy abszolút hatalommal nem rendelkezünk. Mert akár rendelkezett a magyar politika nagy hatalommal, legutóbb Mátyás idején, akár nem, az alkotmányos hatalom iránti igénye a magyarságnak mindig megvolt – nem a politikai vezetés hatalmi erejétől függött. Miért kell ezzel szemben sántító érveket keresni? Természetjogi elveket őéldául nem az aktuális diktátor diktál. Az attól független. Nézzél utána. Mégha a magasságos EU is akarja figyelmen kívül hagyni az ENSZ azon okmányait, amelyekben sokkal bölcsebb módon szerepel, hogy a legalapvetőbb igazságok a megfogalmazottságukból, a rájuk való hivatkozástól erősek (éppen tartalmukból következően), az aktuális hatalmi, legális jogi hierarchiától teljesen függetlenül. De nem folytatom, mert neked odáig ér az érdeklődésed, hogy tüntetés - már ne is haragudj. Sokan viszont azért tüntettek, amit itt szarkazmussal kerülgetsz.

Talán elhamarkodott a kijelentésem, de te itt nem alapossággal reagáltál, hanem az elképzelhető legnagyobb magabiztossággal és felületességgel. Nyilván mert nem is érdekel. Azokat az embereket viszont ott, akkor, amikor találkoztunk, többségében érdekelte. Ilyen a világ.

Személyes ügyeidben és életed vezetésében kívánok neked sikereket, azonban hogy azon közjogi kérdésekhez meglátásom szerint, amelyekkel a maga módján és eszközeivel az AJET-nek foglalkoznia kellene, nemhogy véleményed nincsen, de mostani leveled és általam ismert korábbi nyilatkozataid szerint a mibenlétét sem ismered. Ne dühöngj, ez a helyzet.

Lehetőség szerint üdvözlettel

(a szeretettel ledöflek és kigúnyollak ma divatos búcsúzási szlogent nem veszem át, nekem e szavaknak is van sajátos jelentése)

Fáy Árpád

From: Gonda László []
Sent: Friday, November 28, 2014 7:32 PM
Subject: Re: Korrupcio ellenes szövetség

…………………………

1. 1945 óta léteznek alapvető emberi jogok. A Tripartitumban még "csak" nemesi előjogok" léteztek, majd 1848. tavasza ..., de emberi jogok csak '45 óta. Szerintem.

2. Ha a jogfolytonosságot "helyreállították" volna, vagy ha pl. 2010-11-ben azt a kb. 250 alkotmányjogi javaslatot átolvasták, figyelembe vették volna, akkor 30 év múlva sem lett volna új Alaptörvényünk. Ezeket mind fölrakták a parlament.hu oldalra. Bene Gábor, MSZ, MVSZ, Halász, Fáy Árpi ... ti mind küdtetek javaslatokat, komplet Alkotmányt-Alaptörtvényt...

3. Ez utóbbi szinte szélhámosságnak érzékelem - ha nem veszitek rossznéven -, de ha igen, akkor is: Halász, MSZ (mi!), Bene ... ÚJ ALAPTÖRVÉNYT-Alkotmányt írtak, írtunk. Ez pedig félrevezető. Hiszen a jogfolytonosság azt is jelentené, hogy az 1945 előtt törvényeket, a Corpus Juris Hungarici 1912-1916 (11. kötet) "Kettős mutató - A hatályos magyar törvények gyűjteményéhez - 1000-0914" Készítette Dr. Térfi Gyula Igazságügyi miniszteri tanácsos, Budapest 1916 FRANKLIN-TÁRSULAT" -ban felsoroltakat, majd az 1914-1945 közöttieket át kellett volna "nyálazni", dönteni. nem is beszélve az 1945-2010 közötti nem elvetendő jofejlődést is figyelembe veendőt is! Az is zavart, hogy sehol nem olvastam az irományokban Corpus Jurisból idézet törvényeket. Kivétel dr. Zétényi Zsolt "Történeti Alkotmánya"-'ban

4. Fenti 11. kötetben a "Rendszeres tárgymutató tartalma" ELSŐ RÉSZ Jogforrások:

I. A törvény

II. A rendelet

III. A statutum

IV. A szokás

V. A kiváltság

VI. Az 1861. évi országbírói értekezlet által javasléatban hozott ideiglenes törvénykezési szabályok

VII. Werbőczy István hármas könyve

​5. Itt jegyzem meg, hogy a magyar nyelvezet is alaposan változott, fejlődött, részben deformálódott, de egyszerűsödött is; ..., a "tatik, teteik,​ nem használtatik...". De ezen kívűl alapos változás történt az egész világban olyan téren is, amit aprólékos és hosszú munkával lehetett volna elrendezni.

6. Nem vagyunk szuverén állam, nem is beszélve a nemzetközi megszállásról (trianon), a nemzetközi szerződésekről, a megszűnt, megváltozott, újjonan alakult országokról a mi területeinken, a világról. A sikeres államok többnyire teljesen új alapokra helyezték a törvényeiket. Tradicíóikat megtartva, vagy pl. még a császárságukat is, mint japán ..., de ezt nem fejtegetem.

7. Végül, mert az egész amit ide írtam nem koherens, de most csak erre volt erőm, képességem. egy idézet az 1911. évi I. tv. a Polgári perrendtartásról, amely kb. 800. §-ból áll, a jelenleg érvényben lévő 1953. évi III. kb. a feléből ...

"

401. § A teljesen irásba foglalt itéletnek tartalmaznia kell:

1. annak a kijelentését, hogy

​​

az itélet ő Felsége a király nevében hozatott;

2. a biróság megjelölését;

​..."

Elnézést ha most nem tudok alaposabban válaszolni. Nem legyintek senki munkájára, de nekem most azzal kell főzni, ami van a "konyhában, a spájzban". Sőt át is kell lássam, felfogjam, megértsem az ügyvédek, bírók végrehajtók, ügyészek gondolkodását..., ami nem mérnöki, de az én gondolkodás módom jól jön.

Most megyek elhozom az Alkotmánybíróság (alkotmányjogi panasz) és a Nyomozó Főügyészség (bíróság elleni feljelentésem) tegnapi ajánlott leveleit... 

Baráti szeretettel

Gonda Laci

  Vissza az oldal tetejére