vissza a főoldalra *     

 From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]  - Sent: Saturday, December 13, 2014 4:14 AM - To: 'devizahitel@googlegroups.com' - Subject: RE: Devizahitel - aki nem volt ott, vagy még nem látta és aki még nem tud róla

kiskapus devizahitel-rejtelmek

Kedves József!

1.       Damm Andrea helyesbíthetné magát, mert én csak kiragadtam mostani beszédéből egy tételt, de tárgyi tévedéseit korábban is szóvá tettem, olykor személyesen neki küldött levélben. És nem köszönt vissza, hogy köszöni a pontosítást szándéktalan de eléggé feltűnő melléfogásával kapcsolatosan.

2.       Köszönöm, hogy Kásler Árpád álláspontját megmagyaráztad. De Kásler Árpádnak is az egója tűnik fontosabbnak, mint hogy érthető legyen? Egyszer találkoztam vele, akkor is kiosztott mindenkit, hogy itt ő előtte nem volt senki, aki volt az mind senki, és ………. Teljesen érthetetlen, hogy mit kever a devizahitel ügyével egoiánus elven.

3.       Miért nincsen nagyobb összhang? Mert itt mindjárt két esetet felsoroltam, amiben az egyébként átlag feletti szereplők a kölcsönös kommunikációra nem hajlandóak. Szarkasztikusan mindenféle –isztánnak nevezték már Magyarországot, beszélhetnénk akkor esetükben nyugodtan autisztánról is.

4.       Ha feltételezem, hogy értem Kásler Árpád érvelését, akkor arról meg lehet állapítani, hogy

a.       kétségtelenül úgy tűnik igaza van, elbukhatnak a bankok egy tisztességes jogérvényesítésben ezen a szalmaszálon is

b.      megmarad a kérdés, hogy a késedelmi kamat uzsorának a Ptk-ban mi az értelme vagy minek a maradványa? Mert nem tesz mást a Ptk ezen bekezdése első pillanatra, mint amit tett a Kúria is. A kúria egyik nyilatkozata szerint (neked talán könnyebb a pontos hivatkozást megadni) ha megadták volna az oklista tételei mellett a banki módosítási önkény mértékét is, akkor az jog szerű lenne. De hát nem lenne jogszerű a beskálázott pengéjű késsel való útonállás az éjszakai utcasarkon – skálázás esetén sem és anélkül sem, úgy általában nem jogszerű. Itt ugyanúgy a kiskapunyi uzsora sem legális. Kásler nem kíván foglalkozni azzal, hogy a kiskapus késedelmi fizetést tartozásnak minősítő uzsora jogos-e vagy sem. A hitel-kölcsön nagykapuból akarja kiszorítani a késedelmi fizetéses tartozásra a ptk-ban látszólag megengedett kiskapus uzsorát (de nem beszél annak teljes körű felszámolásáról, sőt éppen a felszámolás mellett érvel talán akaratlanul is a semmisség elleni érvelésével).

c.       nem utolsó sorban érdekes fényt kap a nemfizetésre való buzdítás, mert akkor a nemfizetőket szépen átlapátolták a kiskapus uzsora tartozás kategóriájába, legalább a törlesztő részletek erejéig – és semmit sem mondtak a törlesztő részletek mértékének kérdéséről.

5.       ehhez a videódhoz gratulálok (és lesem további videóidat a pénzhasználati jogról, a személyes pénzügyek intézményi rendszeréről a karambolos jellegű magáncsődön túlmenően, a jelzálog ügy mai formájának képtelenségéről – éppen a pénzhasználati jogból kifolyólag, meg még sok mindenről egyébről).

szervusztok

FÁ 

---

From: devizahitel@googlegroups.com [mailto:devizahitel@googlegroups.com] On Behalf Of Hitelesmozgalom
Sent: Friday, December 12, 2014 12:26 PM
To: devizahitel
Subject: Re: Devizahitel - aki nem volt ott, vagy még nem látta és aki még nem tud róla

 

Sziasztok!

 

Nagyon sokáig én sem értettem, hogy Kásler Árpád mit akar elmondani. Aztán amikor rájöttem, megírtam a Kúriának és csináltam Marcsival egy rövid filmecskét.

 

https://www.youtube.com/watch?v=y9DyiEgmJWk

 

Nem kívánom elemezni Átpád előadását, mint ahogy más érdekvédő nézeteit sem szoktam elemzni. Annál inkább foglalkozom a Kúria és most már az Alkotmánybíróság csúsztatásaival.

pl:

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/birosag/problemam-van-az-ab-kindulasi-pontjaival.html

 

Most csak egyetlen egyet idézek Árpád előadásából:

 

"ne a szerződések semmisségére (hivatkozzanak), mert a szerződések érvényesen létrejöttek, hiszen a szerződés aláírásának idejében nem történt bűncselekmény" 

 

Álláspontom szerint már a szerződés aláírásakor törvénysértést követtek el a bankok, sőt bűncselekményt is, mivel tudtak arról, hogy a forint felülértékelt, kevésbé gyengült mint kellett volna és ennek ellenére úgy kötöttek CHF elszámolású kölcsönszerződéseket, hogy erre a tényre nem hívták fel kedves Ügyfeleik figyelmét. Sőt, az előírt hitelképesség vizsgálatot sem végezték el.

 

Részlet az alkotmányjogi panaszomból:

 

2014. november 11.-én hozta meg az Alkotmánybíróság a III/1522/2014 számú határozatát. Sajnálatos módon több megalapozatlan állítást is tartalmaz ez a határozat.

 

[48] A PJE határozat tartalma három kérdés köré csoportosítható. Az első pont a deviza alapú szerződések esetében annak a szerződési rendelkezésnek a tisztességtelenségét vizsgálta, mely szerint az árfolyamkockázatot – a kedvezőbb kamatmérték ellenében – korlátozás nélkül a fogyasztó viseli. A PJE határozat második rendelkező részi pontja az egyoldalú szerződésmódosítást lehetővé tevő szerződéses rendelkezés tisztességtelenségét vizsgálta. A… harmadik problémakör a folyósításkor a pénzügyi intézmény által meghatározott vételi, a törlesztésekkor pedig az eladási árfolyamok (különnemű árfolyamok) alkalmazásának tisztességtelenségét rendezte.

Egy nagyon-nagyon fontos megállapítás hiányzik a PJE pontjainak a felsorolásából: „Ha a pénzügyi intézménytől kapott nem megfelelő tájékoztatás vagy a tájékoztatás elmaradása folytán a fogyasztó alappal gondolhatta úgy, hogy az árfolyamkockázat nem valós, vagy az őt csak korlátozott mértékben terheli, a szerződésnek az árfolyamkockázatra vonatkozó rendelkezése tisztességtelen, aminek következtében a szerződés részlegesen, vagy teljesen érvénytelen.”

Miként lehet úgy létrehozni egy megoldás-csomagot több millió ember érintő, több ezer milliárd forint nagyságú problémahalmazban, hogy a leglényegesebb kérdésről nem is beszélünk? Születhet így igazságos megoldás? „Polgárnak és az államnak közös célja a jó élet, a biztonság, a rend, az igazság, a szabadság kiteljesítése” – áll az Alaptörvény legelején a Hitvallásban. Kiteljesedhet az igazság, ha a problémák eredetét, a gyökerét meg sem vizsgáljuk? Az Alkotmánybíróság az ilyen megoldáshoz az áldását adja? Lehet úgy tisztességes, igazságos megoldást találni, hogy a Kúria és a Kormány válogat és csemegéz a problémák közül, néhányat kiemel, önkényesen kitalál valami megoldás félét. Ehhez alaptalan megállapításokat tesz, törvényi szintre emeli a valótlanságokat, majd az Alkotmánybírósággal is megpróbálja „szentesíteni”. Miért kíván ebben partner lenni az Alkotmánybíróság?

[80] Az európai civilizáció egyik pilléreként is számon tartott római magánjogból kétezer év óta ismert és bevett a contra bonos mores elve, mely szerint a jóerkölcsbe ütköző jogügylet semmis, ahhoz joghatás nem fűződhet.

Közismert tény, több száz felfüggesztett perben szerepel (tényekkel alaposan alátámasztva), hogy a pénzintézetek úgy kötöttek meg többszázezer deviza elszámolású kölcsönszerződést, hogy tisztában voltak azzal, hogy a forint nagyarányú és tartós gyengülése várható. Kérjük az Alkotmánybíróságot, vizsgálja meg most elvi szinten: jó erkölcsbe ütközik-e az olyan kölcsönszerződés, amelyben nem hívják fel arra a szerződő fél figyelmét a forint nagymértékű felülértékeltségére, arra hogy az elmúlt években a forint nem romlott annyira, mint amennyire gazdaságilag indokolt lett volna, miközben az árfolyamkockázatot teljes mértékben és korlátlanul áthárítják a gyanútlan fogyasztóra.

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/per/xl---alkotmanyjogi-panasz-3-3.html

:) jozef

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány

2014. december 12. 0:27 Kende Sándor írta, <skende@gmail.com>:

Szerintem ott a hangsúly, hogy Árpád révén lehetőség nyílt nemzetközi együttműködésre ebben a szennyes ügyben. Februárban Londonba megy előadni a hazai fejleményeket. Biztosan örülni fognak, milyen országokkal vannak egy EUban.

On 11 Dec 2014 23:04, "Fáy Árpád" <arpad.fay@gmail.com> wrote:

Valóban, majdnem olyan érdekes, mint az ausztráliai levél – bár utóbbi mára már sikeressé vált.

Nézzük a szöveget – ami meglehet pontatlan, de mégis ez került fel az internetre.

Próbálom megérteni, és látom, hogy akadályaim vannak a megértésében (lásd beszúrt megjegyzéseimet). Milyen jó lenne ha valaki pontosítaná tudná a szöveget, kiegészíteni közbevetett kérdéseimre válaszként.

FÁ

A Ciprusi konferencia megnyitóján elhangzott első felszólalásom magyar szövege

Szerző: Kásler Árpád :: Megjelent: 2014. december 11., csütörtök

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mielőtt megtartanám a beszédemet, ki kell térnem néhány dologra, hiszen tegnap este volt szerencsém más országok küldötteivel szót váltani és hitetlenkedve hallgatták, nem akarták elhinni azt, hogy Magyarországon 900.000 darabra tehető a jelzálogalapú devizahitel szerződések száma, ezen felül legalább 400.000 db. gépkocsi szerződés és több mint 200.000 db. áruvásárlási és egyéb devizaalapú szerződésről beszélhetünk, valamint azt sem akarták elhinni, hogy az idekapcsolódó perek nagy részét felfüggesztették a Bíróságok, egyelőre december 31.-ig, pedig ez így van.

Eddig öt nagyobb tüntetést szerveztünk, néhány száz főtől húsz ezer főig. Egy alkalommal elfoglaltunk egy teret is a fővárosban, hogy felhívjuk a közvélemény és a hatóságok figyelmét, de miután békésen befejeztük a demonstrációt, civil ruhás ügynökök őrizetbe vettek és 2 évtől 8 évig terjedő szabadságvesztéssel kellett szembenézni, mely ügy azóta lezárult.

Tisztelt Hölgyeim és Uraim!

Mindenekelőtt engedjék meg, hogy köszönetemet és tiszteletemet fejezzem ki a rendezők előtt, hogy lehetővé tették ennek a nemzetközi konferenciának a létrejöttét, időt, pénzt és energiát nem kímélve. Megtiszteltetésnek és az elmúlt fél évtized munkásságának a nemzetközi elismerése, hogy a meghívottak között lehetek.

Magamról csak annyit, hogy 42 éves vagyok, nős, egy 9 éves, egy 5 éves és egy 5 hónapos fiúgyermek édesapja.

Rátérve a lényegre, amiért ide eljöttünk, a következőket kívánom előadni Önöknek. Mindent amit elmondok, az kifejezetten Magyarországra és a magyar hatályos törvényekre vonatkozik, de a konferencia végére, jó lenne, ha összevetnénk, hogy milyen közös cselekvési tervet tudunk kidolgozni, az ügy előremozdítása érdekében. Az állításaimat bizonyítékokkal alá tudom támasztani kivétel nélkül, egytől-egyig, még sem az ügyészség, sem a bíróság, beleértve a Kúriát is, sem a Magyar Bankszövetség, sem a politikai garnitúra, nem cáfolták meg állításaimat, ellenkezőleg, cselekedeteikkel alátámasszák igazunkat.

Mielőtt 2009 nyarán bírósági pert indítottam volna Magyarország legnagyobb pénzintézete, az OTP Bank ellen, egy szabad felhasználású jelzálog fedezetes devizahitelnek nevezett kölcsönszerződéssel kapcsolatban, a fogyasztóvédelemhez, a gazdasági versenyhivatalhoz, a bankszövetséghez, az akkori kormányhoz, miniszterelnökhöz, köztársasági elnökhöz fordultam, mert bár akkor még nem tudtam, nem láttam át, de éreztem, hogy természetellenes az a követelés és egyben teljesíthetetlen is amit tőlem követel a bank. Rövid idő alatt háromszorosára emelkedett a havi törlesztő részletem, a követelt tőketartozással együtt. A felsorolt intézmények egymás után megállapították illetékességüknek hiányát. Ekkor már láttam, hogy egyedül nehéz lesz szembemenni a hatalommal, ezért megalapítottam A Banki Adósok Érdekvédelmi Szervezetét, melynek öt éve vagyok az elnöke. Annak ellenére, hogy több ezer ügyvéd praktizál Magyarországon, a kezdeti időkben senkit sem találtunk, aki felvállalt volna egy ilyen pert nyilvánosan, Magyarországon sajnos nagyon sok minden nem úgy működik, mint ahogy egy jogállamban működnie kellene a dolgoknak, mert bár a Köztársasági Elnök megállapította saját illetékességének hiányát, a hozzája segítségért forduló kifosztott családanyákat hozzám irányította a Köztársasági elnöki hivatal, anélkül, hogy ehhez bármiféle jogkőrrel felruháztak volna.

A peremet 2009. július 27.-én indítottam és a Kúria 2014. június 3.-án zárta le, ez öt év. Mely öt év alatt több ezer magyar ember lett öngyilkos és több százezer ember menekült külföldre, nem beszélve a széthullott családokról és a szétvert gazdaságról. Tisztelt hallgatóság, úgy az én peremmel kapcsolatban, mint a későbbiekben a szervezetünk által indított több száz perrel kapcsolatosan azt tudom kinyilatkozni, hogy a bíróságok bár többször kinyilatkozták, hogy semelyik fél érdekét nem tarthatják szem előtt, sajnos ez nem így történt. Úgy a polgári peres eljárásokban, mint később a büntető feljelentéseinknél, egyszerűen figyelmen kívül hagyták az általunk leírtakat és teljesen más, vagy jelentéktelenebb részekre hoztak ítéleteket, vagy határozatokat, kimentve a bankokat. Így történhetett meg az én perem esetén is, hogy magát az árfolyamváltozás kockázatának az adósra hárítását, a bíróság teljesen figyelmen kívül hagyta, nem is volt hajlandó vele foglalkozni. Első fokon az OTP Bankkal szemben érvényesíteni tudtam, az árrés tisztességtelenségét, vagyis a vételi árfolyamon való kölcsönfolyósítás és az eladási árfolyamon való törlesztés közötti követelését, mivel a bírósági ítélet szerint, az ügyletben még jogi értelemben sem vett részt deviza. Ennek ellenére az árfolyamkockázat rám hárítását nem találta kifogásolhatónak a bíróság, viszont kifogásolhatónak találta a kezelési költség devizában való felszámítását, mondván, hogy ez valójában egy bujtatott kamat.

A másodfokú bíróság erről azt állapította meg, hogy nem tartozik a polgári bíróság jogkörébe. Kérdezem én önöket, ha két fél vitája nem tartozik egy polgári bíróság jogkörébe, akkor hova tartozhat? Hát senki másra mint az ügyészségre, nagyon helyesen döntött a bíró a megállapításával, csak sajnos Magyarországon egy jogállamban elképzelhetetlen összefonódás van a pénzvilág, a politika és az állami szervek között, ezért az ügyészség érdemi kivizsgálás nélkül elutasította a feljelentésünket.

A másodfokú, jogerős ítéletem kihirdetését követően, Csányi Sándor, az OTP bank vezérigazgatója újságírók előtt kijelentette, hogy büntető eljárást indít ellenem és feleségem ellen. Felfogják ennek a súlyát? Nem dobtam Molotov koktélt az OTP bankra azért, hogy folytatólagosan hónapról hónapra kifosztotta a családomat, jogi úton próbáltam érvényesíteni követelésemet, erre az ország leggazdagabb embere ezért büntető eljárással fenyegetett meg. Ez valójában egy üzenet volt részéről az emberek felé, hogy ne merészeljék vitatni szerződéseiket. Nagyon sok ember életéért, egészségének megromlásáért, családok szétveréséért felelős Csányi Sándor és bankártársaik, az őket kiszolgáló politikai garnitúra, beleértve az állami szervek bizonyos magas beosztású hivatalnokait.

Az ügyem annak következtében került az európai bíróság elé, hogy az OTP bank nem fogadta el a jogerős ítéletet és a Kúria elé vitte az ügyet felülvizsgálatra, arra hivatkozva, hogy az árrés a főszolgáltatás része, így nem is vizsgálható az. A Kúria nem tudott vagy nem akart ebben dönteni, így kikérte az ügyben a Luxembourgi Bíróság álláspontját, mely bíróság kimondta, hogy igenis vizsgálható az árrés. Sajnos ügyvédi mulasztás miatt nem került az európai bíróság elé a kezelési költség tisztességtelenségének vizsgálata, mert a nyolc napos határidőt a megbízott ügyvéd elmulasztotta. Holott ez összegszerűségében sokkal nagyobb mint az árrés felszámítása által elvont összegek.

A vételi és eladási árfolyam tisztességtelenségének megállapításával derült fény arra, amit sejtettünk valójában, csak bizonyítani nem tudtunk, hogy semmilyen deviza nem vett részt ezekben az ügyletekben, bár évekig az ellenkezőjét hazudták a bankszövetség szóvivői, így a felszámított árfolyam különbözet egy szolgáltatás nélküli nyereség valójában a pénzintézeteknek, holott a magyar hatályos törvények alapján egy kölcsönnek a díját, nyereségét és kockázatát kizárólag a kamat kell, hogy fedezze.

Itt engedjék meg, hogy előrebocsássam, az évek alatt, egyre többen felbátorodtak, szervezkedtek, okfejtettek és mindenféle megállapításra jutottak, hogy ezek az ügyletek valójában szerencsejátékok, tőzsdei fogadások, forex ügyletek, nem szabályozott pénzügyi termékek stb. Sajnos ezzel a sok mellébeszéléssel nagyban hozzájárultak a Magyarországi adós társadalom egységes fellépésének a szétveréséhez. --<<ez miféle sértegetés? Nem is a devizahitel károsultak ügye a fontos, hanem „az egység”? -FÁ>>-- Ugyanis van egy törvényhely mely úgy szól hogy

„A tartozás elismerése a tartozás jogcímét nem változtatja meg, de az elismerőt terheli annak bizonyítása, hogy tartozása nem áll fenn, bírósági úton nem érvényesíthető, vagy a szerződés érvénytelen. „--<<itt vagy kimaradt egy szövegrész, vagy nem tudom mi történt, de ez az érvelés logikátlan, semmi köze a bevezető, másokat lesajnáló megjegyzéshez (függetlenül attól, hogy igaz-e önmagában. Tehát az „UGYANIS” szó helytelen és lerontja egész környezetének értelmét. Azaz aki másokat mellébeszéléssel vádol, egyazon bekezdésben elemi logikai hibát vétve vagy téve maga beszél mellé a szó klasszikus értelmében. Ettől még lehet jó érdekvédő, aki hatás vadász módon bakot lő akár a legjobb szándéka érdekében. -FÁ>>--  

Tehát magának az adósnak kell bizonyítania, hogy fennáll-e, jogos-e a banki követelés vagy sem, így az árfolyamkockázat is értelemszerűen, de a törvényalkotó nem kötelezhet senkit arra, hogy olyannal kelljen bizonyítson, amihez Ő nem fér hozzá, így ezért is zsákutca a forex és egyéb ügyletekre való hivatkozás. Az Adósok kizárólag a saját maguk által hozzáférhető iratok alapján tudnak bizonyítani, hiszen a pénzintézetek üzleti titokra való hivatkozással semmilyen kért adatot nem tettek elérhetővé számunkra.

A Kúria, az én perem következtében jogegységi határozatot is hozott, megpróbálva menteni a menthetetlent, kimosni a bankokat a bűncselekmények elkövetéséből. Mert a devizaalapú hitelek esetében, az árfolyam különbözet adósokra való hárítása, az árfolyam különbözetre felszámolt ügyleti kamat és egyéb teher, törvénybe ütköző. A Kúria, jogegységi határozatban írta le, hogy a Ptk. 231. §-ának alapján a felek, a bank és az adós devizában meghatározott pénztartozást adtak meg a kölcsönszerződésből fakadóan.

231. § (1) Pénztartozást – ellenkező kikötés hiányában – a teljesítés helyén érvényben levő pénznemben kell megfizetni.

(2)Más pénznemben vagy aranyban meghatározott tartozást a fizetés helyén és idején érvényben levő árfolyam (ár) alapulvételével kell átszámítani.!

A Ptk. 231.§-a nem egy pénztartozás más pénznemben való meghatározásáról szól, hanem egy más pénznemben meghatározott tartozást milyen árfolyam alapulvételével kell átszámítani és megfizetni. Arról nem rendelkezik, hogy a fizetés helyén és idején lévő pénznem más pénznemhez viszonyított érvényben lévő árfolyamát figyelembe véve kerüljön meghatározásra maga a pénztartozás összege.

A pénzintézetek, megfordított irányba, visszaélésszerűen használták fel ezen törvényhelyet. --<<akár a vismajort az oklistában -FÁ>>--

A bizonyítéka annak, hogy a rendelkezésre bocsátott forint maga a nyújtott pénzkölcsön az, hogy a folyósítási bizonylatra „hitelfolyósítás” jogcím került feltüntetésre.

A pénzintézetek, a forintból számoltak devizát, majd devizából számolnak ismét forintot, ezért tartalmaznak számos esetben a 20-25 év futamidőre, nagy összegű, pl. lakásvásárlás céljára is szóló kölcsönszerződések olyan devizában feltüntetett kölcsönösszegeket, amelyek centime váltópénz összegű végződéssel rendelkeznek. --<<? -FÁ>>--

A szerződés nem tanúsítja a bank által vállalt pénzkölcsönnyújtási szolgáltatás teljesítését, mivel a szerződés a kölcsön rendelkezésre bocsátását megelőzően kötődött, és nem pénzügyi bizonylat, a szerződés aláírása önmagában nem jelenti és nem biztosítja a szolgáltatás teljesítését az adós számára. --<<nocsak – ez olyasmi mint a kölcsön és a hitel különbsége: egyáltalán nem közismert kérdés, és mintha túl is lenne hangsúlyozva, de érdekes -FÁ>>--

Ebből következően, nem szolgálhat alapjául az adóssal szemben pénztartozás felkönyvelésének és követelésének. A Kúria azon állítása, miszerint az adósnak a szerződésből fakadóan pénztartozása keletkezett volna, nem helytálló, mert teljesítést tanúsító okirat nélkül nem lehet követelni a kölcsön összegét az adóstól, és a szerződés nem a kölcsön rendelkezésre bocsátását tanúsítja, hanem a hitelező számára, a kölcsön rendelkezésre bocsátásának jogalapjául szolgál. --<<mi a pénzügyi bizonylat? Az utalási bizonylat vagy a banki értesítő utólag? -FÁ>>--

A kölcsönszerződésből a bank számára sem fakad pénztartozás, mert a kölcsönszerződés alapján minden előzetes teljesítés nélkül pénz szolgáltatására, átadására kerülhet sor a hitelező által az adós felé kizárólag kölcsön jogcímen, és az adós tartozása, visszafizetési kötelezettsége ebből fakad, de csakis folyósítást követően. A hitelező a pénzt nem tartozás miatt adja át, mert bizonyítottan nem kapott érte semmit, hanem szolgáltatja a pénzt, kölcsön jogcímen, mert amennyiben tartozás fejében adná át, úgy ebből viszonttartozás nem keletkezne az igénybe vevőnek, mert egy pénztartozás megadásából a jogosultnak soha nem keletkezik visszafizetési kötelezettsége, ellenben az adósoknak visszafizetési kötelezettségük keletkezett. --<<értem, de nem értem, hogy ez mit világít meg -FÁ>>--

A Kúria a Ptk. 231. §-ára alapozza azt, hogy „a felek egymásnak pénztartozást” adtak meg, ugyanis csak ebben az esetben lenne alkalmazható a Ptk. 231. §.
Viszont nem lehet eltekinteni attól, hogy mikor keletkezik meg pénztartozás kölcsönszerződésből fakadóan, ugyanis erre a választ pontosan az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvényben találjuk meg.
Bár köztudott, hogy a hitel-és pénzkölcsön nyújtási tevékenység mentes az általános forgalmi adó alól és ebből fakadóan a számlakibocsátási kötelezettség alól is, de csakis abban az esetben, ha gondoskodik AZ ÜGYLET TELJESÍTÉSÉT tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a számviteli törvény rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

Áfa tv. Számlakibocsátási kötelezettség alóli mentesülés:

165. § (1) Mentesül a számlakibocsátási kötelezettség alól az adóalany abban az esetben, ha

a) termék értékesítése, szolgáltatás nyújtása a 85. § (1) bekezdése és 86. § (1) bekezdése szerint mentes az adó alól,feltéve, hogy gondoskodik olyan, az ügylet teljesítését tanúsító okirat kibocsátásáról, amely a Számv. tv. rendelkezései szerint számviteli bizonylatnak minősül.

A banknak kizárólag pénzkölcsön nyújtási kötelezettsége áll fenn a szerződésből fakadóan, de pénztartozása nem, igaz ugyan, hogy maga a szerződés tárgya pénzkölcsönnyújtás, amelyre a Ptk. 523. §-a vonatkozik egyértelműen, hogy „a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, ”.

Minden törvényes lehetősége fennállt a pénzintézeteknek, hogy törvényes úton, más pénznemben bocsássák rendelkezésre a kölcsön összegét, de semmilyen bizonylattal ezt alátámasztani nem tudják, ugyanis a Ptk. 231. §-a nem rendelkezik arról, hogy kiváltsa a bank szolgáltatási kötelezettségét, magát a pénzkölcsönnyújtást,hogy a fizetés helyén és idején lévő pénznem más pénznemhez viszonyított érvényben lévő árfolyamát figyelembe véve kerüljön meghatározásra maga a pénztartozás összege. A Ptk. 231. §-a továbbá ügyleti kamat felszámításáról sem rendelkezik, erről kizárólag a Ptk. 523. §-a rendelkezik az alábbiak szerint: --<<Szóval kezdem pedzegetni, miről van szó, de hogy ilyen bonyolultan és nem-szemléletesen lehessen ezt előadni, az elképeszt most is, és korábban is, mert már értem miért volt bennem az idegenkedés ettől az érveléstől. Mert érthetetlen volt számomra, aki nem volt gyakorlati pénzügyes. De legtöbbünk így van vele. A bizonylatok kusza világában kellene egy táblázatos kiegészítés a magyarázathoz, mert ez a folyó szöveg amint devizahiteles szerződések szerződéseiben sem volt elégséges, úgy most az elemzésükben is kevés, de legalábbis szükségtelenül nehéznek tűnik. -FÁ>>--

Ptk. 523. § (1) Kölcsönszerződés alapján a pénzintézet vagy más hitelező köteles meghatározott pénzösszeget az adós rendelkezésére bocsátani, az adós pedig köteles a kölcsön összegét a szerződés szerint visszafizetni.

(2) Ha a hitelező hitelintézet – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az adós kamat fizetésére köteles.”

A pénzintézetek kizárólag a hitelfolyósítást tanúsító pénzügyi bizonylattal, bankszámlakivonattal, tudják igazolni a szerződésből fakadó kölcsönnyújtási kötelezettségük teljesítését, mely pénzügyi bizonylatok forint rendelkezésre bocsátását igazolják, hitelfolyósítás jogcím megjelölésével. --<<a laikus ember számára ez nem egyértelmű, mert a szerződések szerinti feltételek közt kell törleszteni, és az akár száz oldal is lehet. Ez az érvelés azt mondja, hogy ezerféle egyéb szerződéses kikötés között nem szerepelhet a devizában nyilvántartás (pusztán könyvelés technikai okból). Ezt nem értem, bizonyára mert nem vagyok könyvelő. Meg kellene adni azt a könyvelés szabályt, amely azt mondja, hogy minden egyéb feltételtől elválasztandó a devizában való nyilvántartás. Ennél sokkal valószerűbbnek tűnt az a kifogás, hogy a 231. § (1) csak egyetlen átváltási lépcsőt tételez fel (idegen pénznemből a kifizetés pénznemére és nem a kölcsönnyújtás pénzneméről devizára, majd onnan vissza a törlesztésnek a kifizetéssel azonos pénznemére. Nem hiszem, hogy ilyen szabályokat pénz felvevőnek ismernie kellene. De talán még bíróknak sem eddig. Sokkal inkább hiszem, hogy működnie kellene a pénzigazgatás típusú kontrollnak ezen és másfajta banki trükkök vagy akár csak hibás működések felett. -FÁ>>--

A pénzkölcsönnyújtási szolgáltatás teljesítését kizárólag a kölcsönösszeg rendelkezésre bocsátását igazoló banki kivonat tanúsítja.

Ezért pénztartozás megadását követelni kizárólag ezen okirat ellenében lehetséges az okirat tanúsítása szerinti kötelezettől. --<<a szerződésszám megadását hiányolja a folyósítási kivonatról? Még a teljes Ptk-nak is meg kellene felelnie hivatkozás nélkül is. De ha a szerződést meghivatkozza, az egy könyvelőnek kevés? Lehet, hogy igaz az állítás, de azt könyvelők magyarázzák már el olyannak, aki mélyebben könyvelésbe nem tanult bele, nincsen gyakorlata, sőt fizet a könyvelőjének (olyan számára ebbe belegondolni, mintha egy karburátor működését kellene az autószerelőjének elmagyaráznia). -FÁ>>--

A deviza kölcsön jogcímen történő követelése emiatt színlelt gazdasági tevékenységen alapul. --<<Na ezt értem. De ezt a könyvelési buktatók leírása előtt kellett volna elmondani. Már csak az a kérdés, hogy a könyvelés számára tényleg elégtelen volt-e a folyósítás általános módja. -FÁ>>--

Ezek miatt az Adóssal szemben a szerződésben foglalt devizakövetelés nem érvényesíthető, mert nincs alátámasztva számlával, egyéb, szolgáltatást, tevékenységet igazoló irattal, amelynek deviza volna az ügylet teljesítését tanúsító okirat szerinti ellenértéke. --<<tehát teljesítve volt a folyósított Ft összeg. A teljesítés maga a folyósítás. Ezen túl nem volt teljesítési igazolás a devizáról? -FÁ>>--

Viszont a forint rendelkezésre bocsátása igazolva van a számviteli törvény szerinti számviteli bizonylattal, azaz ” számlakivonattal, amely egyúttal számlaként is szolgál” hitelfolyósítás jogcímének megjelölésével, az ÁFA törvényben foglaltaknak megfelelően. Viszont, ha ez a forintösszeg pénztartozás megadásának következtében lett volna jóváírva, mint azt a Kúria kimondta, akkor nem lehetne feltüntetni a hitelfolyósítás jogcímet a kivonaton, mert a számviteli törvénynek megfelelően „az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a V A L Ó S Á G N A K megfelelően” kell feltüntetni. --<<talán itt van a kutya meg az eb elhantolva vagy összekeverve. De miért nem fogalmaz egyszerűbben? -FÁ>>--

Számviteli Tv.

165. §

1.Minden gazdasági műveletről, eseményről, amely az eszközök, illetve az eszközök forrásainak állományát vagy összetételét megváltoztatja, bizonylatot kell kiállítani (készíteni). A gazdasági műveletek (események) folyamatát tükröző összes bizonylat adatait a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni kell.

2.A számviteli (könyvviteli) nyilvántartásokba csak szabályszerűen kiállított bizonylat alapján szabad adatokat bejegyezni. Szabályszerű az a bizonylat, amely az adott gazdasági műveletre (eseményre) vonatkozóan a könyvvitelben rögzítendő és a más jogszabályban előírt adatokat a valóságnak megfelelően, hiánytalanul tartalmazza, megfelel a bizonylat általános alaki és tartalmi követelményeinek, és amelyet – hiba esetén – előírásszerűen javítottak.

A pénzintézetek a devizaköveteléseket fiktív módon könyvelték fel, törvényellenesen, az ügylet teljesítését tanúsító bizonylat figyelmen kívül hagyásával, így a teljes árfolyambevételeik törvényellenesen keletkeztek meg és azokat úgy tüntették fel, mintha jogosan, a folyósításkori tőke összegéhez jutnának hozzá, holott szolgáltatás nélkül, valós teljesítés nélkül jutnak jogalap nélküli árfolyamkülönbözethez, annak kamatához és egyéb terheihez, színlelt gazdasági tevékenységet folytatva, az adós terhére. --<<értem a vádat, de hogyan következik ez levezetettként a pénztartozás és hitelfolyósítás kifejezések helytelen használatából? -FÁ>>--

A Ptk. 231.§-ának 2. bekezdésére hivatkozva tartják jogszerűnek a felszámolt deviza követelésüket a hitelezők és maga a Kúria, holott aPtk. 231.§-a nem egy pénztartozás más pénznemben való meghatározásáról szól, hanem egy más pénznemben meghatározott tartozást milyen árfolyam alapulvételével kell átszámítani és megfizetni. --<<ezt értem, bár a bizonyítást, indoklást nem látom át. Pedig kulcskérdés lehet. -FÁ>>-- Arról nem rendelkezik, hogy a fizetés helyén és idején lévő pénznem más pénznemhez viszonyított érvényben lévő árfolyamát figyelembe véve kerüljön meghatározásra maga a pénztartozás összege.

Arra kérem önöket nagy tisztelettel, hogy amennyiben ezek vagy hasonló törvények vannak az Önök országában, kérem ezekre hivatkozzanak és ne a szerződések semmisségére, mert a szerződések érvényesen létrejöttek, hiszen a szerződés aláírásának idejében nem történt bűncselekmény. --<<Kásler úr nem értem mit művel. A semmisségnek oka lehet a tisztességtelenség maga is – ha a bíró megállapítja és ezer egyéb címszóval megjelölhető kizáró ok. Történik valami, és az ezerféleképpen megfogalmazható. Kásler úr kijelenti, hogy csak ő nyilatkozhat meg, és csak az ő meglátásai a fontosak. Érdekes amit mond, egy könyvelés technikai szempont, de ettől még ez a könyveléstechnikai csibészség (feltételezve Kásler igazát) egyáltalán nem teszi értelmetlenné a többi észrevételt. Ugyanis ezer sebtől vérzik a devizás bűntény. Kásler úr igazsága legfeljebb annyi lehet, hogy egyéb cinkosok közt az adóhatóság is ott lehet a szakmai elégtelensége okán vagy a tudatos összejátszása okán. De mások is, Kásler úr hiába takargatja őket talán akaratlanul is. Mert amint a lakásmaffia összejátszás volt, úgy a devizás hitelek is csapatjátékban, banki kartellban valósultak meg, nem-banki résztvevőkkel együttműködve. Akiket most Kásler úr ki akar vonni a rivaldafényből az adóhatóságot kivéve? Nem értem. -FÁ>>--  A teljesítést követően a követeléssel szegik meg a hatályos törvényeket. A szerződés semmiségét kérve az eredeti állapot visszaállítását rendeli el a bíróság és ezzel valójában felmentik a bankokat a bűncselekmény elkövetése alól, mert nem a szerződéssel történő tévedésbe ejtést, tévedésben tartást és az ezzel okozott súlyos anyagi kárt támadják, hanem semmisnek tekintik a szerződést. --<<erről különböző vélemények vannak, de vannak ilyen vélemények is. Más vélemények szerint semmis szerződésekkel az ügyfelek tönkre tétele kártérítési alapot jelent. -FÁ>>-- Emiatt elszámolás esetén a bíróságnak nem kell az éveken át folyó kifosztásunk módját vizsgálni. Nem kell a csalást kimondani. Elegendő azt mondani, hogy a bankok nem tájékoztatták az adóst a termék befektetési részéről, és emiatt a szerződés érvényesen létre sem jött, miközben a befektetés olyan pénzzel nem is tudott elindulni, amit mint kölcsönbe adáskor kötelező, valaha megkapott volna az adós. Olyan pénzügyi befektetéshez viszont, amelyet pénzkölcsön esetén az adós nem kap meg, az adósnak nem is lehet köze. --<<Erről nincsen véleményem, van benne logika, jó volna más hozzászólását is olvasni. Nem is a joggyakorlatot lehet döntőnek tekinteni, hanem a majdan megvalósuló joggyakorlatot. Szerintem a károkozás ténye megvalósult, mégha semmis szerződéssel is. Ha pedig a károkozás megvalósult, akkor a semmis, tehát a bank által készített, teljességgel megtévesztő szerződés okozta kár annak semmissége után is elszámoltatható kell legyen. -FÁ>>--

Annyit még el kell mondanom Önöknek, hogy mikor láttuk, hogy jogi úton nem tudjuk érvényesíteni a törvények betartatását, politikai mozgalmat hoztunk létre és valójában ennek köszönhető, hogy a kormány, ki előtte is már négy éve hatalmon volt kétharmados többséggel, kampányának témájává tette, hogy elszámoltatja a bankokat és megmenti a devizaadósokat, holott mi kihangsúlyoztuk, hogy az adósokat nem megmenteni kell, ezzel a demagóg kijelentéssel valójában társadalmi feszültséget keltenek, hanem a hatályos törvényeket kell betartatni mindenkivel és tette mindezt csak azért, hogy csökkentse a potenciális szavazó bázisunkat. --<<állandóan kilép érdekvédő szerepéből és megpróbál politikai pályára lépni. Ez elehet teljesen rendjén való. De ebből az következik, hogy érvelési eszköztára vegyessé válik. „Ennek köszönhető” – mondja. Nyilván a többi érdekvédő csoport meg se szólalt, csak ártott, hiszen amint fogalmazott korábban: a többiek a sok mellébeszéléssel nagyban hozzájárultak a Magyarországi adós társadalom egységes fellépésének a szétveréséhez. Még az is lehet, hogy én vagyok rosszul tájékozva. Nem láttam semmi olyat, hogy először Kásler Árpád (vagy más által szervezett) egységes érdekvédelmet szervezett volna, majd a többiek is felébredve sok mellébeszélésssel szétverték volna Kásler Árpád (vagy más által szervezett) egységes fellépést. Inkább azt láttam, hogy Kásler Árpád is elindult a maga útján, majd találkozott a többiekkel, és százezres tömegtüntetéseket célzott meg, és hirdette, hogy mindenki lépjen vissza, csak ő egyedül tudja a jó megoldást. Ez a viselkedés egy politikai térnyerési próbálkozásra emlékeztet. Amitől függetlenül érdekes volna mások véleményét hallani, hogy a bizonylati logika vajon valóban annyira egyértelműen értelmezhető, amint az Kásler Árpád állítja? (és az ő pereiben is már ezt állította középpontba, vagy azóta állt össze benne ez a kép?) -FÁ>>--

Ezekkel az ígérgetésekkel sajnos ismét több százezer embert megvezettek és miután az emberek rájuk szavaztak, annak ellenére, hogy a választások előtt a 180 Ft.-on való forintosítást lebegtették, 256.5 Ft/CHF-en forintosítják a hiteleket, óriási jogtalan előnyhöz és bevételekhez juttatva a bankrendszert az emberek kárára.

Egy jogállamban, ezt nem tehetnék meg, mert ha jogos az árfolyam követelése a pénzintézetnek, akkor az adós javára nem dönthetnek, ha meg jogellenes az árfolyam követelése akkor meg a bank javára sem dönthetnek, hiszen ha ezt megteszik sérül a jogbiztonság elve, de ők megtették. Ebben az ügyben öt év távlatából ítélve, a mögöttünk álló tapasztalatok figyelembevételével, azt kell mondanom, hogy egy hármas hatalmi elit összefonódásának következtében követtek el súlyos emberiesség elleni bűncselekményeket, minden morális elvet felrúgva, védekezésre képtelen kiskorú gyermekeket veszélyeztetve, szüleik ellehetetlenítésével. Magyarországon nem létezik magáncsőd intézménye, így az újrakezdés esélyétől is megfosszák az embereket, mert a végrehajtásokkal, a virtuális többletkövetelés miatt, miután mindenüket elveszik az embereknek a jövőbeni keresetekre is ráteszik a kezüket és annak ellenére, hogy évekig valaki fizetett, elveszik házát, autóját és a jövőbeni fizetésének a 33-50%-át, ezért menekülnek százezrek külföldre, Magyarország kiürítése zajlik, a bankármaffia, a politikai maffia és a média közreműködésével. --<<ezzel kevesen vitatkoznának -FÁ>>--

Csak remélni tudom, hogy az Önök országában ettől jobb a helyzet, de javaslom, hogy ennek a konferenciának legyen az a hozadéka, hogy összefogva, egységesen lépjünk fel az emberi alapértékek, az európai normák érdekében, mert az élettől a valóságtól elferdült deviancia mentén haladnak Európa dolgai egy világháború felé, mert magyarnak, románnak, horvátnak, lengyelnek és mindenki másnak, békében, egymás mellett kell itt élnünk, mert nincs is más választásunk, de ez érvényes kell hogy legyen bankárra és adósra is, mert az megengedhetetlen, hogy kizárólag csak egyik félnek származzon előnye míg a másik fél mindenét elveszti és ha ez olyan méretekben történik mint a devizahitelek esetében, ott a szándékosság, szervezetten és bűnszövetkezetben, nyereségvágyból elkövetett bűncselekményekről beszélhetünk.

Köszönöm a türelmet és figyelmet, hogy meghallgattak. --<<és ezt az érvelést a konferencia résztvevői angolul megértették? Ha igen, akkor a magyar változatból kimaradt egy-két megállapítás. ezzel együtt elismerésem. Nagyon érdekelnének a menetközben feltett kérdéseimre a válaszok, ha valakinek szakértelme és kedve volna hozzá. -FÁ>>--

From: devizahitel@googlegroups.com [mailto:devizahitel@googlegroups.com] On Behalf Of Kende Sándor
Sent: Thursday, December 11, 2014 9:53 PM
To: devizahitel
Subject: Re: Devizahitel - aki nem volt ott, vagy még nem látta és aki még nem tud róla

Van még kérdés?
http://kaslerarpad.hu/?p=8223

On 11 Dec 2014 19:52, "Hitelesmozgalom" <hitelesmozgalom@gmail.com> wrote:

Sziasztok!

A második részt már több mint 25.000.-en látták. Bevallom ez nem az én érdemem.

https://www.youtube.com/watch?v=FbNpCLmsov8&index=6&list=UUcq7tJgAyGXF85nS6dQBKKQ

Az első rész ma lett feltöltve:

https://www.youtube.com/watch?v=w0rwiSz1g50&list=UUcq7tJgAyGXF85nS6dQBKKQ

Január 23.-án pedig szakmai fórum. Minden nyitott kérdést, ámítást, megvezetést megbeszélhetünk....

https://www.facebook.com/events/961339150562705/?fref=ts

Lásd még melléklet

:) jozef

----------------------------------------------------------

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány