From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] - Sent: Sunday, May 31, 2015 9:03 AM - To: 'devizahitel@googlegroups.com' - Subject: RE: [DevCsop 2] újabb részletes tájékoztatás feldolgozása - brutális hibák
Devizás tényállás
a túloldalról
A jogban használatos szakmai nyelvezet milyen kifejezéseivel lehet vissza adni az alábbiakat?
Az eredeti helyzetben a bank bekérte a jövedelmi adatotokat és a fedezeti értékeket.
A jövedelmi adatokból úgy tűnt, hogy fizethető a havi részlet kezdetben. Majd egyoldalú és az ügyfél előtt üzleti titoknak nevezett módszerrel elkezdte a törlesztő részleteket felfelé csavarni, messze az ügyfél előre közölt fizetési képessége fölé.
A 2015-ös elszámolásból kiderülően most is fenntartják maguknak, hogy üzleti titokban tartott okkal indokolva fenntartsák a deviza nélküli deviza látszatát és szimulált árfolyamot tegyenek rá arra az eredeti kölcsöntőkére, amelynek eredeti kezdő törlesztését vállalta az ügyfél – ami arányban volt a terhelhetőségével.
Volt tehát a jóhiszemű és banki kartell módszerekkel megszorított ügyfél, akit a tisztességtelen bank átvert, és a bankot az átverésében az idei elszámolás egyelőre nem gátolta meg, nem állította meg.
Az érdekes, hogy a bank mindig a maga javára téved, de az nem állapítható meg, hogy tudatában van-e erkölcsi, logikai vétkeinek minden alkalmazottjuk (akik egy része védi havi fizetését, másik része meg van győződve az ügyfél zsiványságáról, és talán egy része máig nem gondolkodott el arról, miben vállalt részességet).
Az viszont hangsúlyozandó, hogy a bank kártétele messze több, mint az egyes kölcsön felvevőknek okozott kára, ugyanis tömegesen ingatta meg a karteles bankok viselkedése a bizalmat a jogállamban, a pénzügyekben, a banki intézményben, a banki műveletekben, az ügyfelek fogyasztói helyzetének törvényi védettségében.
Tehát amire eddig nem láttam érvelést (vagy nekem nem tűnt fel eddig és csak most fogalmazódott meg élesen), hogy a havi fizetésből vagy egyéb korlátos forrásból jóhiszeműen törlesztést vállalókkal szemben lépett fel bankok tömege tudatosan, az általuk megismert adatokra támaszkodva, összehangoltan, kormányzati támogatással, a bankok által tudottan olyan követelésekkel, amelyek az ügyfelek egzisztenciáját tömegesen omlasztotta össze. Azaz nem csak tisztességtelenek voltak a bankok az ügyfeleikkel szemben a kölcsönfelvételt kezdő tájékozódástól kezdődően máig, a 2015-ös elszámolásban immár egészen nyíltan kormányzati együttműködéssel, hanem társadalmi szélességben támadták meg a rendszerváltást követően az ország talpra állási igyekezetét, a jogállamiság intézményeit, a gazdasági ténykedéshez szükséges bizalmat, stb-stb.
Ebben a perspektívában válik különösen érdekessé a pénzfelügyelet, a kormány, a törvényhozás viselkedése, és a 2015-ös elszámolásokban ejtett további banki számszaki hibák.
Tehát meg kellene fogalmazni, hogy a banknak tisztességesen kellene viselkednie szolgáltatásainak nyújtása közben, mert ez mind az egyes ügyfél mind a társadalom egészének létérdeke.
Továbbá a bank nem törekedhet ügyfele egzisztenciális megrendítésére, mert ha ezt teszi, azt nem tisztességtelen üzleti magatartásnak kell tekinteni, hanem úgy, mint bizalmas információkkal való visszaélésre támaszkodó rablást, rablásnál is súlyosabban az illető életének célzott tönkre tételét.
Mi a jogi tényállás megnevezése, ha valaki visszaél hivatásával? Tehát ha az orvos betegét nem gyógyítja, hanem kivégzéssel zsarolja? Bizonyára ismeretes az ilyen végzetes elfajulás. Nos ezek a bankok ezt tették. Tehát az anyabankokat is beleértve „ideális esetben” a bankoknak a kartell-bűnökért is felelniük kéne, valamint tömegesen a szakmai szolgáltatás látszatába burkoltan az ügyfelek egzisztenciája elleni merényletért.
Minek minősítené a jog, ha a vízművek tudatosan és tartósan mérgezné a csapvizet és ezzel zsarolná a kormányt, amely olyan rendelkezést hozna a vízmű a mérgezett vizet köteles ezentúl este 10-től reggel hatig elzárni? Képtelenség. A bankok esetében pedig meg sem nevezték eddig az ügyet.
Tehát akik büntető feljelentést fogalmaznak és egyéb dolgokon törik a fejüket mint jogászok, hogyan fogalmaznák meg az általam itt felvetett jogállást?
A devizás levelezésekben mindez eddig sem volt ismeretlen, de még mindig azon kesergünk, hogy nem igaz, hogy nekünk a kockázatokat fel kellett volna ismernünk. Csakhogy fordítva van. Kerültek beadásra olyan keresetek, amelyek ezt a tényállás tartalmazzák?
Most olvasom, hogy mehetünk az €-ba 2018-ban. Örvendetes. De ebben az állapotban, ilyen kiszolgáltatottan, ilyen gyámoltalanul nem mindegy?
FÁ