(vázlat)
I.
§ Magyarország alkotmányos berendezkedése a II. világháború előtt – történelmi alkotmány – stabil berendezkedés, jogrend.
§ A II. világháború után kialakított berendezkedés és az egyes alkotmányos aggályok (ideiglenes nemzetgyűlés összehívása választások nélkül, népszavazás nélküli államforma változás, alkotmányos jogkérdések politikai kérdésekké transzformálása).
§ Kommunista hatalomátvétel valójában puccsal, hatalombitorlás – a jogrend teljes átalakítása: morál nélküli szabályrendszerek szemben a civilizált államok jogrendjével.
§ Az 1949:XX. törvény (a sztálini 1936-os alkotmány rossz fordítása) valójában a magyar intézményrendszer megsemmisítése. A bitorló zsarnokság a demokrácia köntösében (tipikus bárány bőrbe bújt farkas).
II.
§ Az 1956-os forradalom órák alatt elsöpri a zsarnokságot, s mert forradalom (nem katonai puccs, nem népfelkelés, nem lázadás) megteremti a maga forradalmi szerveit.
§ Vezér nélküli forradalom (a kormány az események után megy), de minden város, megye, járás, község megteremti a maga forradalmi önkormányzatát, ez valójában eltörli az 1949:XX. tv. által körvonalazott „alkotmányos rendet” a nélkül, hogy formálisan jogot alkottak volna, vagy hatályon kívül helyezték volna az 1949:XX. tv-t. ’56 forradalma úgy alkotmányozott, hogy a gyakorlatban teremtett közigazgatást, karhatalmat és helyreállította a szabadságjogokat.
§ A forradalmi bizottságok (bizottmányok) vagy más néven működő forradalmi önkormányzatok a nemzet szuverenitásának hordozói. A forradalmi önkormányzatok határozatainak (és követeléseinek) teljes körű feltárása folyamatban van (Kiss Réka anyaggyűjtése kiemelkedő). Tanulmányozásuk szerint ezek nem egy javított szocializmus (kommunizmus) hanem polgári demokrácia irányába mutatnak, akkor is, ha egyes helyeken (például Debrecenben) használják a „szocialista” megnevezést. A határozatok tartalma (több párt rendszer, szabad választások, polgári szabadságjogok korlátok nélküli érvényesítése) polgári demokráciát jelent.
§ A tulajdon kérdésében a forradalom időszakában jórészt a föld tulajdon visszaadása (1945-ös alapon), a kényszerkolhozok feloszlása szerepel. Az iparban a tulajdonlás kérdése kidolgozatlan. Helyenként a munkás önigazgatásról esik szó. Nem maradt idő a kérdés kidolgozására.
§ A kádári restauráció valójában a forradalom előtti diktatúra helyreállítása, lényegében azonos vonásokkal.
A legújabb kutatások (III/III-as anyagok feltárása) igazolja, hogy a Kádár-korszak írott jogrendszerével párhuzamosan létezett egy másik normarendszer is, amely a mindenkori párthatározatok szerint félredobja saját jogrendjüket is.