Alábbi összeállítással, válogatással kívánok hozzá járulni a javasolt munkához a magam részéről (egyelőre ennyi tellett tőlem)
- merthogy nem tudok róla hogy ez a munka folyamatban lenne -  viszont

~ örömmel vennék minden tartalmi és formai, szerkesztési észrevételt). ~

Fáy Árpád – arpad.fay@gmail.com -Alkotmányossági Műhely - http://www.alkotmanyossagi-muhely.hu/

Megjelent a Püski kiadónál 2024 januárban

A kartális alkotmányban
a korábban a természetjog őrének tekinthető egyház intézménye
már kevés gátat jelent - a hatalmi önkény rögtönzéseivel szemben

Kukorelli István Alkotmánytan c., a rendszerváltást követően évtizedekig használt egyetemi jegyzetében
az alkotmány az állam önmegtartóztatása az emberi jogok területén.
Ez a meghatározás kétségtelenül az 1789-es francia forradalom labdaházi esküjével kezdeményezett
alkotmánylevél műfajához tartozik, amelyben a cselekvő, szinte abszolút döntésre jogosult alany az állam.

A szentkorona az egyház meggyengülését követő korokban is
a természetjogi és nemzeti létbeli evidenciák
intézményes biztosítékának tekinthető.

Másik meghatározás szerint az alkotmány a nemzet államalkotó akarata.
Ebben a cselekvő, a jogosult alany a nemzet, amely akaratát az államon számonkérheti.
Magyar szimbólumokkal fogalmazva a nemzetet mint élő közösséget (kvázi személyt)
a szentkorona képviseli (az élő közösségi személy szentkorona).... romantikusabb megfogalmazás szerint „védi”.

„Szentnek nevezik a koronát, mert a legszentebbnek gondolatát köték hozzája:
gondolatát a szabad nemzet egy testbe foglalásának,
gondolatát az egyesült néperőnek, mely ne csak idegen bitorló,
de egyes honfiak féktelensége s hatalomvágya ellen is bonthatatlan gátat emeljen.” - Kölcsey Ferenc

-------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------------

„... mindig a státus fölébe helyeztük a nemzetet, mint népfajt,
 és e fölébe a személyt, mint erkölcsi lényt...” - Szemere Bertalan

Bokor Levente utólagos megjegyzése a szórólaphoz :

From: Bokor Levente <lbokor2@t-online.hu>
Sent: Sunday, July 21, 2024
To: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>
Subject: Re: A könyvajánló szólapja ....................

Árpádom!

Nagyon örülök, hogy megőrizted érvelésemet, mert magam is elfelejtettem volna annak kifejtési formáját. Újra gondolva, továbbra is megtartom ebbéli alapvetésemet.

Magam ilyesféle szöveget írtam volna szórólapként:

"Volt egyszer egy Alkotmányossági Műhely és Fórum nevű civil szervezet.
Akkor alakult, amikor a magyar alkotmányosság újra gondolása még csak politikai szóbeszéd tárgya volt, és a jogászi, meg laikus közgondolkodás az alkotmányosság történetiségét számos modern tabu torzító prizmáján át szemlélte.
A civil szervezetet nem "szakemberek" alkották, hanem a jogásszal együtt gondolkodott a politikus, a közgazdász, a mérnök, a filozófus, a teológus, az újságíró, a közíró, a bölcsész, a vállalkozó a történelem alkotmányjogi tanulságairól mintegy láthatatlan társadalmi háttérként ágyazódva a korszak nemzeti, intellektuális törekvéseibe.
A jelenlegi könyv csak az alkotmányhoz való sokfelőli közelítés egyike, mert hiszen - minden, alkotmányosságként közhatalmilag intézményesített kötelezvény csak a közösséget képező értékrend jogi záloga.
A normák kétféle változatában szubsztanciálisan

Alkotmányossági Műhely és Fórum Társaság eddigi tevékenységének eredményeként,
elméleti összefoglalásaként elkészült a „Javaslat XXI századi szentkorona tanra” c. kézirat,
amely 380 oldalas, A/4 formátumú könyvként 2024 januárban jelent meg a Püski könyvkiadónál
(2022 és 2023 évi előadások, viták vázlataira támaszkodva).
Ez a munka a műhely alapszabályának 2005 évi szövege szerinti feladat volt.

Az Alkotmányossági Műhely alapszabályában a műhely céljaként a következő szerepel
(Alapítva 2000 november 20-án. – 2005 év május hó 17-én módosított alapsz):

1. Célja: Szorgalmazni az alkotmányosság elméleti tisztázását. Az elmúlt időszakban (lassan évtizedekben) az alkotmány, alkotmányos lét kérdése fontossá vált, de nem tudott szabadulni „hatalmi fogságából”. A monolitikus hatalmi viszonyok furcsa módon az elméleti gondolkodás részekre hullásához vezettek, és máig visszavetik a gondolkodás helyreállítását. A kérdés az, hogy az alkotmány ügyében mennyire lehet a XX. században összetöredezett gondolatokat, szempontokat újra integrálni - hogy az a magyar társadalompolitika mozgásterét a globális kényszerek között (ellenére) is bővíthesse.

2. Eredménye az egyesület első öt évi működésének (2000-2005), hogy egyebek mellett a történelmi alkotmány lehetőségeire ráismerve a történelmi és a chartális alkotmány közti alapvető műfaji különbséget tudta megfogalmazni, hogy az alkotmányos evidenciák megnevezésére hívta fel a figyelmet, hogy az alkotmányosság filozófiai, ontológiai, természetjogi alapjainak vizsgálatára tudott ajánlást tenni, hogy a társadalom szabályozás alanyának és eszközének elkülönítésében tudta megjelölni a modem alkotmányos piacgazdaság elméleti alapjait.

3. Üdvözlendő tehát az a fejlemény, hogy 2011 óta az alaptörvényt hivatalosan nem nevezik alkotmánynak, hanem az alkotmányosság, az alkotmányos hagyomány iránti elkötelezettséget hangoztatja az alaptörvény szövege. Ennek a nyilatkozatnak tartalmi érvényre juttatása azonban további problémákat vet fel.

4. További feladatként kínálkozik az alkotmány mint idea és az alaptörvény gyakorlati jellegének különbségét alapul véve: általánosságban a társadalmi alkotmányos (idealisztikus) evidenciák és esetlegesen megfogalmazott, elfogadott, törvénybe iktatott elvek (szabályok) viszonyának értelmezése (például az eszményi személy és a közgazdaság elmélet viszonya).

5. Eszközei: Szellemi műhely működtetése, amely lehetővé teszi a korszerű és legszélesebb értelemben vett alkotmányosság kérdéseinek bemutatását, kutatását, oktatását és tárgyalását. E cél érdekében felvállalja internetes honlap gondozását, valamint e kérdéskört tárgyaló könyv- sorozat kiadását és lehetőleg videó készítését, vitafórumok és konferenciák rendezését.

6. Sokan, sokféle szempontból foglalkoztak hivatalból és öntevékenyen az alkotmánnyal az elmúlt években. Számos társaság munkálkodott úgynevezett civil keretekben, az ismert hatalmi elvárásoktól független szemléletre törekedve is, sok vitát és előadást tartottak, rengeteg könyv jelent meg. Az Alkotmányossági Műhely mint munkacsoport tevékenysége egy vékony szeletet jelentett mindebből 1999-től fogva, mint bejegyzett egyesület pedig 2000 decemberétől.

7. A műhely sajátsága az, hogy a lényegi kérdések megválaszolhatóságát feszegeti, a napi eseményektől függetlenül, nem a reprezentációs és nosztalgikus vagy éppen aktuálisan propagandisztikus elemekre helyezve a hangsúlyt. Az alkotmányosság, nemzeti alkotmány az egyesület szemléletében nem „politikai hívószó” hanem létkérdés. Keressük az európai és a magyar identitásnak megfelelő, legalább az 1200-as évekig köztudottan visszanyúló, történelmi típusú közjogi gondolkodás inspiráló lehetőségeit, feladatait (kötelességét).

Áthidaló, érdemi megoldást szorgalmazunk

       a. a magyar társadalom aktuális életszükségletei

       b. a modern uniós és más nemzetközi integrációkban való részvétel

       c. valamint a teljes értékű történelmi alkotmányosság értékeinek, hatályosságának elismerése, alapul vétele között.

8. A célok érdekében való tevékenységhez szükséges feltételek kialakítása, szervezése az egyesület feladata. Kiemelendő módszer a tartalmi, szervezési együttműködés keresése más szervezetekkel - olyan kikötéssel, hogy az együttműködés, esetleg szolgáltatás nyújtása vagy igénybevétele az egyesület célkitűzéséből eredő szellemiségét ne sértse.

Bokor Leventének a szórólaphoz fűzött utólagos megjegyzéséből (folytatva):

A te érdemed az egész civil szervezet létrejötte, de nem biztos hogy tagjai szellemileg fölnőttek a saját vállalásukhoz. Az sem biztos, hogy a "hivatalos gondolkodás" fölnőtt az alkotmányosság pártatlan értékrendjéhez, mert a "történelmi alkotmányok" is kinőtték a saját történetüket. Legfőbb bizonyítéka az Egyetemes Emberi jogok Nyilatkozatának létrejötte a második világháború után, mert a tudományos, jogászi, teológusi stb. grémium filozófiai antropológiaként szekularizálta a morálteológiát is. A Vatikán is ("szent iratként" kanonizálta az egyetemes emberi jogokat, melynek vatikáni ágense  a Justitia et Pax Bizottság. Ez a bizottság olyan társadalompolitikai ajánlásokat tesz rendszerint a világ nemzeteinek, amelynek "természetjogi" normái az "eszményi szocializmus" normái is lehetnének.

Ezek az én tanulságaim, melyeken a meddő rágódást már nem viselem el.
Csak a barátságot és jó modort kívánva:
Levente