vissza a főoldalra * Vissza Százak Tanácsa előlaphoz
olvasói kiemelésekkel
http://interm.gau.hu/miau/remete/rural.html
Vidéki Térségek Európai Kartája
5-7. cikkek –gazdasági, ökológiai, Szociális-kulturális funkció
Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy rurális (vidéki) térségei betöltsék szociális-kulturális szerepüket.[A szociális-kulturális szerep a vendéglátás, vadak etetése, fürdőkben személyzetként szolgálni, de sehol semmi alanyi személyiségi jog, semmi nemzeti elkötelezettség, sehol semmi „ami alkotmányos vagy emberi”. - FÁ]
EURÓPAI EGYEZMÉNY
A RURÁLIS (VIDÉKI) TÉRSÉGEKRŐL
Preambulum
Az Európai Tanács tagállamai, az Egyezmény Aláírói,
1. figyelemmel az Európa Tanács azon céljára, hogy megteremtse a tagállamok közötti nagyobb egységet, a közös örökséget képező és a gazdasági társadalmi fejlődést szolgáló elvek védelmezése és kiteljesítése érdekében,
2. figyelemmel arra, hogy a rurális (vidéki) térségek élet- és munkakörülményeinek javítása a megfelelő intézkedések megtételével hozzájárul Európában a szociális és gazdasági fejlődéshez,
3. eltökélve a tekintetben, hogy létre kell hozni egy új cselekvési kerettervet a többfunkciós rurális (vidéki) térségek fejlesztésére, összhangban és egyensúlyban az európai városi régiók kezelésével, ugyanakkor el kell fogadni egy fenntartható forráskezelő politikát,
4. tekintettel arra, hogy az európai együttműködés megerősítést igényel azért, hogy megkönnyítse ezt a folyamatot és hogy fenntartható fejlődés alapelve sokkal inkább beépüljön a politikákba,
5. tekintettel arra, hogy az európai helyi és regionális hatóságok közelebb vannak a területekhez, a népességhez és a hegyvidéki térségek problémáihoz, ezért rájuk kell számítani első helyen, bátorítani kell együttműködéseiket, támogatni kell elhatározásaikat, céljaikat,
6. figyelemmel az Európai Tanács jogi dokumentumaiban fellelhető fontosabb rendelkezésekre, úgymint:
· Európai Szociális Charta (Strasbourg, 1961. ETS 35) és a mellékelt jegyzőkönyv (Strasbourg, 1988. ETS 128) és a chartát módosító jegyzőkönyv (Strasbourg, 191. ETS 142),
· Európai Konvenció a mezőgazdasági gazdák szociális támogatásáról (Strasbourg, 1974. ETS 83),
· Európai Konvenció a mezőgazdasági céllal tartott állagok védelméről (Strasbourg, 1976. ETS 87),
· Egyezmény Európa élővilágának és természetes környezetének megőrzésére (Strasbourg, 1976. ETS 104),
· Európai Konvenció a területi közösségek és hatóságok határokon átnyúló együttműködéseiről (Madrid, 1980. ETS 106),
· Egyezmény Európa építészeti örökségének védelméről (Grenada, 1985. ETS 121),
· Helyi Önkormányzatok Európai Chartája (Strasbourg, 1984. ETS 122),
· Európai Egyezmény a régészeti örökségek védelméről (felülvizsgált) (Strasbourg, 1992. ETS 143),
· Európai Charta a regionális és kisebbségi nyelvekről (Strasbourg, 1992. ETS 148),
valamint:
· Európai Charta a fiatalok részvételéről a helyi önkormányzatok és régiók életében,
· ajánlások és kötelezettségvállalások, amelyeket az 1992-ben, Rió de Janeiro-ban “Környezet és fejlődés” címmel megrendezett konferencián tettek, különös tekintettel az agenda 21. 13 fejezetére,
· az Egyesült Nemzetek egyezménye a biológiai megosztottságról (Rió de Janeiro, 1992. június 5.),
megállapodnak az alábbiakban:
A RURÁLIS (VIDÉKI) TÉRSÉGEK MEGHATÁROZÁSA ÉS JELLEMZŐI
Minden Szerződő Fél jogi és adminisztratív lépéseket tesz annak biztosítására, hogy rurális (vidéki) térségi politikájukat a következőkben meghatározott alapelvekkel összhangban fejlesztik. Ezek az intézkedések a páneurópai megközelítés talaján állnak.
Jelen egyezmény esetében a “rurális (vidéki) térség” fogalma olyan tágabb értelemben vett belterületet vagy part menti vidéket jelöl, amely beleértve falvakat és kisebb városokat is, gazdaságilag és szociálisan egységes egészt alkot a környező rurális (vidéki) térséggel, és ahol összehasonlítva a városi térségekkel:
a. számottevően alacsonyabb a lakosság, a gazdasági, szociális és kulturális struktúrák koncentrációja;
1. cikk – Területi kiterjedés
Szerződő Felek, az egyezmény 28. cikke szerint kijelölik azokat a térségeket, melyek a 2. cikk alapján rurális (vidéki) térségeknek minősülnek.
Bármely állam meghatározhatja területének azon részeit, amelyekre az egyezményt alkalmazza és melyek kimerítik a fenti fogalmat.
4. cikk – Az egymást feltételező, különböző funkciók
A rurális (vidéki) térségek gazdasági, ökológiai, és szociális-kulturális funkciói nagymértékben összefüggnek. A Szerződő Felek megteszik a megfelelő lépéseket annak érdekében, hogy kiegyensúlyozott és fenntartható egészként növeljék és fejlesszék ezeket a funkciókat.
5. cikk – Gazdasági funkció
Minden Szerződő Fél előmozdítja a rurális (vidéki) térségek fenntartható és integrált gazdasági fejlődését, beleértve:
a. a gazdasági tevékenységek és az összetett álláslehetőségek változatosságának elősegítését;
5. cikk – Ökológiai funkció
Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy a rurális (vidéki) térség betölti ökológiai funkcióját és biztosítja
a. az élet természetes forrásainak – föld, víz, levegő – védelmét tudatos és fenntartható használat révén;
7. cikk – Szociális-kulturális funkció
Minden Szerződő Fél biztosítja, hogy rurális (vidéki) térségei betöltsék szociális-kulturális szerepüket.[A szociális-kulturális szerep a vendéglátás, vadak etetése, fürdőkben személyzetként szolgálni, de sehol semmi alanyi személyiségi jog, semmi nemzeti elkötelezettség, sehol semmi „ami alkotmányos vagy emberi”. - FÁ]
8. cikk – Szubszidiaritás és szolidaritás
A szubszidiaritás és a szolidaritás alapelvével összhangban a helyi hatóságokat saját hatáskörüknek megfelelően bevonják azon intézkedések meghatározásába, szabályozásába és alkalmazásába, amelyek szükségesek a rurális (vidéki) térségeket érintő politikák megvalósításához. [A felülről osztogatott KEGY a hatalom egyik lehetősége, de nem kikényszeríthető tulajdonsága a birodalomban - FÁ]
9. cikk – A rurális (vidéki) térségek fejlesztéspolitikai alapelvei
1. A Szerződő Felek rurális (vidéki) politikájuk meghatározásánál és megvalósításánál figyelemmel lesznek az adott térség speciális szükségleteire.
a. a rurális (vidéki) társadalom pozitív értékeinek megőrzésén;
1. Azok a politikák, amelyek a rurális (vidéki) térségek fejlesztésére szolgálnak, elsőnek és elsődlegesnek tekintik az érintett népesség szükségleteit és érdekeit. A közérdekeket szolgáló bármely építési és infrastrukturális projekt esetében az átláthatóság alapelvét alkalmazzák. [Ez „tisztességesnek tűnik, talán a szövegezők sem voltak tisztában fogalmazásaik visszás voltával. - FÁ]
10. cikk – Foglalkoztatottság
A Szerződő Felek:
a. támogatják a változatos és vonzó foglalkoztatási lehetőségek megteremtését a vidéki emberek számára;
11. cikk – Vállalkozásfejlesztés
1. A Szerződő Felek lépéseket tesznek azért, hogy:
a. előmozdítsák a közép- és kisvállalkozások alapítását és fejlesztését, beleértve a gazdaságokat is, különös figyelmet fordítva azokra a vállalkozásokra, amelyeket nők vagy fiatalok alapítanak;
12. cikk –Mezőgazdaság és mezőgazdaság-fejlesztési politika
1. A Szerződő Felek elismerik a mezőgazdaság kiemelkedő jelentőségét a rurális (vidéki) térségek funkcióinak kiteljesítésében.
a. előmozdítják a mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységek bővítését, kisegítő, valamint alternatív foglalkoztatási lehetőségek alapítását, amennyiben a mezőgazdasági munkalehetőségek nem termelnek elég bevételt;
1. Minden országban szem előtt tartva a mezőgazdasági realitásokat, valamint a gazdálkodási struktúrát, a Szerződő Felek támogatják azokat a racionális méretű családi mezőgazdasági vállalkozásokat, amelyek képesek az életképes mezőgazdaság megőrzésére a rurális (vidéki) térségben.
a. beruházási segélyt a mezőgazdasági infrastruktúra támogatására;
13. cikk – Erdőgazdálkodás
1. A Szerződő Felek megfelelő jogi és pénzügyi intézkedéseket tesznek, hogy megvalósítsák az erdőgazdálkodás fenntartható kezelésének és az erdős térségekhez a fagazdálkodás fejlesztésének politikáját.
14. cikk – Turizmus
1. A Szerződő Felek megtesznek minden szükséges jogi, pénzügyi és igazgatási intézkedést annak érdekében, hogy általában fejlesszék a turizmust a rurális (vidéki) térségekben és fejlődjön a speciális mezőgazdasági turizmus is.
15. cikk – Infrastruktúra, közlekedés és egyéb szolgáltatások
1. Mivel a Szerződő Felek tiszteletben tartják a környezetvédelmi megszorításokat és a rurális (vidéki) térségekben az életminőség védelmét, megfelelő intézkedéseket tesznek, hogy ellássák a rurális (vidéki) térségeket olyan szolgáltatásokkal és infrastrukturális hálózattal, amely a rurális (vidéki) térségeket bekapcsolják a modern szolgáltatásokba, közlekedésekbe és kommunikációs hálózatokba.
a. megfelelő elhelyezést biztosítanak az állandó lakosoknak;
16. cikk – Oktatás, tréning, kutatás és a tudatosság növelése
1. A Szerződő Felek fenntartják és fejlesztik a rurális (vidéki) térségekben az iskolákat azért, hogy garantálni tudják az oktatáshoz való egyenlő hozzáférést és jogot, amely a jövőbeli álláslehetőségek alapját képezi. Az iskoláskorú gyermekeknek és a gyakornokoknak a vidéki térségekben (lányok és fiúk) ugyanazon képzési lehetőségekhez kell hozzájutniuk, mint városi társaiknak.
17. cikk – Kultúra
A Felek megőrzik és védik a rurális (vidéki) térségek régészeti és kulturális örökségének gazdaságát, változatosságát a következő eszközökkel:
a. támogatják a rurális (vidéki) és történelmi örökséget, beleértve a rurális (vidéki) élethez szükséges szakismeretet;
18. cikk – Környezet, természet és tájak
A Szerződő Felek környezettel kapcsolatos politikájukban a következő intézkedéseket valósítják meg:
a. olyan területeket határoznak meg, ahol a környezetre veszélyes és hátrányos épületeket, közösségi szórakozási lehetőségeket, közlekedési vagy más tevékenységeket korlátozni, kerülni, vagy ha szükséges, tiltani kell;
19. cikk – Tudományos és szakmai együttműködés
A Szerződő Felek megosztják egymással tudományos tapasztalataikat és kutatási eredményeiket oly módon, hogy létrehozzák és megerősítik a nemzetközileg összeegyeztethető és összehasonlítható információk és statisztikai adatok rendszerét, valamint azáltal, hogy bátorítják azon egyetemek és kutatóközpontok közötti együttműködést, amelyek a rurális (vidéki) társadalom speciális kérdései iránt érdeklődnek.
20. cikk – Eszközök
1. A jelen egyezményben kifejtett rurális (vidéki) térségi politika megvalósítása érdekében a Szerződő Felek megfelelő pénzügyi, jogi és igazgatási intézményeket hoznak létre.
21. cikk – Összetétel és feladatkör
1. Az Egyezmény céljaira tekintettel szükséges egy állandó bizottság felállítása.
Az állandó bizottság – egyhangú határozattal – meghívhat bármely államot, amely nem tagja az Európa Tanácsnak és a jelen egyezménynek, azzal a céllal, hogy megfigyelőként vegyen részt a bizottság valamely ülésén.
Bármely testület vagy szervezet, amely hivatalosan minősített a szakterületen, megfigyelőként jelen lehet. Az állandó bizottság egyszerű többséggel járulhat hozzá a kérések teljesítéséhez.
5. Az állandó bizottságot az Európa Tanács főtitkára hívja össze. Az első ülésre az Egyezmény hatálybalépésének dátumától számított egy éven belül kerül sor. A bizottság rendszeresen ülésezik, de legalább kétévente egy alkalommal, illetve amikor a Szerződő Felek többsége azt úgy kívánja.
22. cikk – Hatáskörök
1. Az állandó bizottság felelős az Egyezmény rendelkezéseinek alkalmazásáért, illetve végrehajtásáért. Különösen:
· ajánlásokat fogalmaz meg a Szerződő Felek számára az egyezmény céljaival összefüggésben megteendő intézkedések vonatkozásában;
2. Feladatai megvalósítása érdekében, az állandó bizottság saját kezdeményezésére szervezhet szakértői csoportok részére üléseket.
23. cikk – Jelentés az Egyezmény alkalmazásáról
Az üléseket követően az állandó bizottság jelentést küld az Európa Tanács minisztereinek bizottsága részére a saját munkájáról és az Egyezmény működéséről.
24. cikk – A tevékenységek nyilvánossága
Az állandó bizottság rendszeresen – de legalább ötévente – részletes jelentést küld a Parlamenti Közgyűlés és a CLRAE részére az Egyezmény alkalmazásáról.
25. cikk – Aláírás és ratifikáció
Az Egyezmény nyitott az Európa Tanács tagállamai és az Európai Unió számára. Az Egyezményt a Szerződő Felek ratifikálják, elfogadják és megerősítik. A ratifikációs, az elfogadást és a megerősítést tartalmazó okiratot letétbe helyezik az Európa Tanács főtitkáránál.
26. cikk – Hatálybalépés
1. Amikor az Európa Tanács öt tagállama a 25. cikk rendelkezéseivel összhangban kifejezte az Egyezményhez való csatlakozási szándékát, az Egyezmény az ezt követő három hónap utáni hó első napján lép hatályba.
27. cikk – A nem tagállamok csatlakozása
1. A jelen Egyezmény hatálybalépését követően az Európa Tanács minisztereiből álló bizottság meghívhat az Egyezményhez való csatlakozásra bármely olyan államot, amely nem tagja az Európa Tanácsnak.
28. cikk – Területi záradék
1. Bármely Szerződő Fél, az aláírás vagy a ratifikációs, csatlakozó, megerősítő okiratok letétbe helyezésekor a helyi, regionális hatóságokkal és az érintett hegyvidéki térség más képviselőivel konzultálva meghatározhatja azt a területet, területeket, amelyre vagy amelyekre a jelen Egyezményt alkalmazza.
29. cikk – Fenntartások
1. Bármely Szerződő Fél, az aláírás vagy a ratifikációs, elfogadó, csatlakozó vagy megerősítő okirat letétbe helyezésekor egy vagy több fenntartással élhet az Egyezmény 9-19. cikkei vonatkozásában. Más fenntartás nem tehető.
30. cikk – Felmondás
1. Bármely Szerződő Fél bármikor felmondhatja az Egyezményt az Európa Tanács főtitkárához címzett nyilatkozattal.
31. cikk – Értesítések
Az Európa Tanács főtitkára értesíti az Európa Tanács tagállamait és az Egyezmény részes államait:
a. újabb aláírásokról;
Tanúsítva, hogy az alulírott teljes felhatalmazás birtokában írta alá az Egyezményt.
Készült Strasbourgban, angol és francia nyelven. Az Egyezmény mindkét nyelven a hiteles szöveget tartalmazza. Egy másolati példányt letétbe helyeznek az Európa Tanács archívumában. Az Európa Tanács főtitkára minden tagállamnak és minden csatlakozásra felhívott államnak megküldi az Egyezmény hiteles másolatát.