töredékek
. . . . .
1./ Nem fogadhatjuk el azt, hogy 1848 és 1956 joghelyreállító szabadságharcainak --<<a korábbiak követelései, eszményei valamiképpen a látótér szélére oda kívánkoznak, ha nem is a centrumába – ugyanis 1848, 56 és talán 2006 egy keserves két évszázados útkeresés emlékezetes pillanatai, de ez messzire vezet, elég a híd pilléreit, a három évszámot megemlíteni. - FÁ>>-- követelései még ma sem teljesülnek, mert se nem független az ország, se nem semleges, s nem igazságos, harmadik utas magyar gazdaságot építjük, hanem a rablókapitalizmust. KÖVETELJÜK 48,56 és 2006 ESZMÉNYEIT MEGVALÓSÍTANI!
2./ Nem fogadhatjuk el továbbá azt sem, hogy az álságos pártpolitika, csak az állami felépítmény kritikáit engedi nyilvánosságra kerülni, miközben az alap és felépítmény hamis viszonya a szegények továbbszegényítését, a gazdagok tovább gazdagodását eredményezi a közösségünk kifosztásával, de a bankárkaszt javára. KÖVETELJÜK A JOGOK és KÖTELEZETTSÉGEK EGYENSÚLYÁT: ŐSI ALKOTMÁNYUNKAT! --<<az nem fog menni, amíg pld a devizahiteles ügyben a pénzhasználati alanyi jogok kérdésében egy visszakérdezésre sem telik, kukán bámul az egész magát nemzeti sőt radikális nemzeti oldalnak tekintő (hirdető) társaság Jobbiktól, Krisztinától történetesen „BG”-ig. Én meg söpörgethetem reggelenként a kutyaszart a kertemben, egyébként nem történik semmi. Az ősi alkotmányhoz az ősök ősi tetteiket igazítani tudták. Nekünk meg itt vannak ezek az aktuális tetteink, amiket utódaink majd indexálnak, hogy mit csinált a maga helyén a maga dolgaiban az ős-1 és mit az ős-2. - FÁ>>--
3./ Felhívjuk a 2/3-os hatalom figyelmét arra, hogy ezzel a felhatalmazással nem térhet ki a követeléseink elől, hiszen a nép szava: Isten szava is egyben. A magyar nemzet földjének, történelmének elárulása és polgárainak rabszolgasorba jutásának lesz felelőse, ha a közhatalmat visszavesszük az azt bitorló magánhatalomtól! A SZERVES JOGFEJLŐDÉSRŐL --<<és a felelősség- és jogkiterjesztés mint a szerves jogfejlődés alkatrésze? Lásd Kocsist. Ugyanis ez a „bánata”, a meghivatkozása a nemzetietlen baloldalnak, hogy szerintük itt mindenki csak ezeréves dolgozó elnyomott volt. Ez persze nem közvetlen közhatalom, de a közt alkotó személyek felől az alkotmányos lét feltétele - fontos a felelősség-kiterjesztés és jogkiterjesztés kérdése a megértés, azonosulás, vállalás útján. - FÁ>>-- NEM MONDHAT LE A MAGYARSÁG SOHA! HISZ ELLENÁLLÁSI JOGUNK, JOGOS VÉDELEM: sőt KÖTELEZETTSÉGÜNK! --<<az ellenállási jog valamiképpen megőrzési, megvallási, megélési, érvényesítési belső kötelességnek is mondható (természetjogi megkerülhetetlenség értelmében, tudniillik a tételes jognak értelmet, LEGITIMITÁST adó ételemben), ebbe az irányba el kellene indulni - az intézményes feltételek alakításában is (nem egy lebutított felszínességgel). - FÁ>>--
--<<Játék folyik a szavakkal. Amíg a nemzeti oldal önkéntesei el nem kezdik felmérni, hogy a szavak jelentése megváltozott a XIX-XX. század fordulón, addig azt sem értik, a választott tulajdon jelszavaik mit jelentettek valaha. Az ellenállási jog ugyanis nem csak szankciómentességet, mármint amit nem tiltanak. Nem csak szabad lehetőséget jelentett, hanem a jog a tisztesség és a természetjog, isteni jog elvét is jelentette, ami olyan kerékvágás, amiből nem lehetett csak úgy kimaradni. Tehát ha valaki nem lépett fel szorult helyzetben az országért, annak felelnie kellett. De szintúgy annak, aki a belső zsarnokság ellen nem lépett fel - mert az irodalomnak, művészetnek, sőt közéletnek, politikának legitimitást, erkölcsi erőt csak a megvallott, megélt igazság, alkotmányosság adhatott. Az alkotmányosság elve ezt jelentette. Tehát az ellenállási „jog-anyag” „jog-fejezet” nem egyszerűen lehetőséget jelentett valakinek, hanem az alkotmányossághoz való ragaszkodás, az alkotmányos megnyilvánulás kultúráját. Ha tévednék, kérem javítsatok ki. - FÁ>>--
. . . . . --<<... legitim jog csak akkor lehet, ha a nemzet szuverén személyként létező tagjaihoz kötődik (mert a szuverén személyi lét sem képzelhető el a természetjog ellenére, attól elszakítottan, annak minimumától eltekintve – fel kellene tápászkodni, hogy a felsőház-képesség asztalához oda lehessen ülni) - FÁ>>--