From:
Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Tuesday, October 30, 2012 6:19 PM
To: 'Titkarság (ME)'
Subject: RE: Válasz
A tét nem kicsi. Önszervezés vagy kiszolgáltatottság ideája
Üdvözlöm Arday Géza osztályvezető urat, akinek nevében kaptam a levelet.
Tisztelt Török Kristóf Úr!
Köszönöm válaszát, amely megnyugtató, hogy nincsen egy visszalépést jelentő irányváltás alkotmány és alaptörvény szétválasztása ügyben.
A környezet pedig a szóhasználatot adott pillanatban befolyásolhatja.
Azonban mert nagy jelentőséget tulajdonítok a kérdésnek, engedje meg, hogy felhívjam figyelmét az Ön válasz levelében is felbukkanó megfogalmazásra: mindkettő jogi természetű fogalom.
A magyar hagyományos szóhasználat értelmében sem egészen, nem egyformán jogi természetű a két fogalom. Nagyon régi szövegek esetében is védhető (bár nem minden esetben), hogy ugyan lehet a jog irányából tárgyalni, közelíteni az alkotmány fogalmát, de attól az még nem válik maga is jogon belüli szakkérdéssé.
Mai korban azonban, amikor a fogalmi rendszerünk sokkal mechanikusabb mint régen (jogpozitivizmus), még sokkal fontosabb a különbség. És ha sarkosan kell fogalmazni, éppen a korunkban divatos jogpozitivista szellemben (nem valami bevett jogpozitivista értékek, hanem a mechanizált jogfelfogás értelmében), akkor logikailag ahhoz jutunk, hogy az alkotmány a jog és a jogi eljárások felett áll, az alaptörvény meg annak (a jogrendszernek) a része, a jogi formalizált eljárásokba ágyazva. Az alkotmány jogi formalizmusokkal nem módosítható. Ha alkotmányos értékekről, normákról esik szó, akkor az leegyszerűsítés, de még világosabbá válik a műfaji sajátosság. Tehát az alkotmány ebből a szempontból, amikor a funkcióit az alkotmánynak és alaptörvénynek azonosítani akarjuk, akkor nem része a jognak – eltérően az alaptörvénytől.
A 2011-es alaptörvényt az alkotmánytól való elválasztottsága miatt nagy előrelépésnek tartom, mert innen élesen elválik a jogon kívüli alkotmányos érvelés valamint a jogi eszközrendszeren belüli alaptörvény dolga.
A legalapvetőbb kérdés: ki a társadalmi cselekvés, ki a társadalmi viszonyok alanya. Egyénileg és közösségileg. Ki az alkotmány alanya. A természetes személy és a természetes személyek közösségei az alkotmány alanyai, amit jogrendszer nem írhat felül. Ezek jogon felüli tények.
A jogi személy fogalma viszont a jogi szabályozás része, de nem alanya az alkotmánynak. A jogi személy a jogi eszközrendszer része. Ebből következik alkotmányos szinten az alkotmány jogrendszeren felüli voltának fontossága.
Nagyon érdekes dolog, hogy mi van az unióban vagy Európa más országaiban.
Amiért nekem és másoknak is eleven téma az alkotmány és alaptörvény fogalmi, funkcionális stb különbsége, az az a tény, ahogyan a 2011-es alaptörvény preambuluma és számozott bekezdései között felfogásbeli, kezelendő ellentmondások tömege valósult meg. Ezek miatt eleven kérdés, hogy időben később az alaptörvény számozott bekezdései lesznek erősebbek vagy a magyar alkotmányt elismerő bevezető. A jövő elkezdődött, a jövő konfliktusai a sarkalatos törvényekben már megnyilvánultak. Tucatjával születtek olyan sarkalatos törvénynek mondott kiemelt fontosságú törvények azóta, amelyekben fogalmi, alkotmányos képtelenségek sora lett kodifikálva. Ha valaki ezeket a vétségeket, alkotmányt sértő sarkalatos törvényeket erősíteni, megtartani, a későbbi változás ellen védeni akarja, akkor az óhatatlanul az alkotmány ellen lép fel – többek közt úgy, hogy alkotmánynak nevezi az alaptörvényt, amint az 1949 évi xx-as törvény óta volt egészen 2011-ig.
A tét nem kicsi. Önszervezés vagy kiszolgáltatottság ideája.
Tehát a kérdés nincs rendezve sajnos, a kérdés sajnos még mindig nyitott.
Köszönöm válaszukat
üdvözlettel
Fáy Árpád
http://www.alkotmanyossagi-muhely.hu/
From: Török Kristóf [mailto:kristof.torok@me.gov.hu]
On Behalf Of Titkarság (ME)
Sent: Tuesday, October 30, 2012 4:50 PM
To:
arpad.fay@gmail.com
Subject: Válasz
Tisztelt Fáy Árpád Úr!
Köszönettel fogadtuk Miniszterelnök úrnak címzett elektronikus levelét, illetőleg benne foglalt, alapfogalmakkal és politikai szóhasználattal kapcsolatos észrevételeit.
Figyelembe véve, hogy nem idézte pontosan a Miniszterelnök úr parlamenti beszédében elhangzottakat, válaszunkat is általános érvénnyel tudjuk megfogalmazni. Tisztelettel tájékoztatjuk, hogy részünkről semmilyen, az „alkotmány” és az „alaptörvény” fogalmak összevonására irányuló szándék nem áll fenn, sőt, célunk, hogy következetes szóhasználattal megszokottá tegyük mindkét fogalom pontos és helyes alkalmazását. Lényegét tekintve mindkét szó jogi természetű, jogi tartalmú fogalom. A magyar közjogi hagyományok szempontjából a fő különbség, hogy míg az „alaptörvény” kartális, tehát írott formában létező jogforrást jelöl, az „alkotmány” – esetünkben – nem. A kettő közti viszony legegyszerűbben úgy vázolható fel, hogy alkotmányos alapelveink, a történelmileg kialakult „magyar alkotmányosság” modern európai közjogi rendszerben történő gyakorlati érvényre juttatását szolgálja az Alaptörvény. Az Ön által vázolthoz hasonlatos szóhasználati viták egyébként az Európai Unióban egyáltalán nem egyedülállóak. Németországban közel két évtizede, az egységes Németország létrejötte óta éles viták tárgyát képezi ugyanezen két fogalom tartalmának és a köztük fennálló viszonynak a meghatározása.
Bízunk benne, hogy jelen válaszlevélben sikerült méltányolható válasszal szolgálnunk valamennyi, Ön által tett felvetésre.
Levelét és észrevételeit ismételten megköszönve, ezúton kívánok Önnek és Családjának Arday Géza osztályvezető úr nevében jó egészséget!
Üdvözlettel:
Török Kristóf
közkapcsolati munkatárs
06-1-795-6952
From:
Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Tuesday, September 11, 2012 9:32 AM
To: 'viktor.orban@parlament.hu'
Cc: 'kover.laszlo@parlament.hu'
Subject: az alkotmány és alaptörvény különbözősége
Tisztelt Kormányfő és Tisztelt Parlament és Tisztelt Lehető Legszélesebb Közvélemény!
Belehallgattam tegnap a miniszterelnök parlamenti beszédébe.
Meglepetéssel hallottam, hogy az alaptörvényt alkotmánynak nevezi. Éppen ő, aki alig másfél éve okította ki a jobbikosokat, hogy az alaptörvényt a parlament hozza, az alkotmány pedig a nemzeti hagyományból és identitásból adódik, nem lehet szavazással formálgatni.
Mi történhetett? Nem először hallom azóta mégis, hogy úgy külföldi mint itthoni megszólalásában a kormányfő lényegében a megszavazott alaptörvénnyel ellentétesen fogalmaz.
A magyar alkotmánnyal ellentétesen fogalmazni – az illegitim. Az alaptörvénnyel ellentétesen fogalmazni hivatalos minőségben, az illegális.
Illegitim és illegális nyilatkozatok nagy nehézségeink közepette --- amikor éppen az alkotmány és alaptörvény műfaji különbözőségére építve kellene tovább folytatni az alkotmányosság erősítését, helyre állítását, intézményi megújítását, aktualizálását.
Nem tudom eldönteni, hogy miféle, talán taktikai okok miatt vált gyakorlattá az egyéves alaptörvény és a folyamatában legalább ezeréves alkotmány egybe mosása.
Azt viszont tudom, hogy nagy szükségünk lenne a tisztán látásra --- és hogy ez az egybemosás nehezíti a kiútkeresést, nemhogy a cselekvést, de még a fogalmi tájékozódást is.
Nem kevesebbről van szó, mint például hogy része-e az alkotmány a jognak vagy sem? Az alaptörvény mindenképpen része, ezért jogtechnikai eszközökkel lett elfogadva. Az alkotmány viszont a nemzet államalkotó akarata. Lehet beszélni arról, hogy mennyiben tekinthető az alaptörvény az alkotmányos akarat megnyilvánulásának, de a kettő nem mosható egybe. Hogyan nézne ki például, ha a nemzethez tartozó földet minden további nélkül el lehetne adni a nemzet lába alól? Évezredes alkotmányos vívmányokat semmibe véve? Természetjogi, elvi összefüggéseket semmibe véve? Az európai közgazdasági gondolkodás alapjait semmibe véve? A magyar fogalmak szerinti alkotmány és alaptörvény fogalmak egybemosása a szinte megkérdőjelezetlen jogi pozitivizmus korszakában nem csak a magyarság genocidiumának elfogadásával ér fel, de a modern globális gazdasági és politikai, kulturális építkezés alapjait évezredeken át kiízzadó, kétségtelen eredményeket felmutató Európa jelenének, múltjának és lehetséges jövőjének a megkérdőjelezésével is. Ami bizonyára szándéktalan az Önök részéről.
Kérem tisztelt parlamenti többségünk vezetőjét, Kormányfőnket és parlamenti valamint kormányzati tagokat, hogy figyeljenek a 2011-ben szerencsés módon tisztázott, figyelembe vett fogalmi különbségre alkotmány és alaptörvény között. Ez egyik fontos előfeltétele, hogy reményünk lehessen a világot átfogó változásokban csekély erőink ellenére rendezni dolgainkat --- az erkölcsi és hatékonysági szempontokat sikerrel össze illesztő megoldások kimunkálásával.
A maga legitimitását az 1949/XX. törvényre építő jelenleg hatalmon lévő politikai vezetés (a parlamenti pártok és a közigazgatás máig átpolitizált vezetése) 2011-ben kinyújtotta karját a nemzet felé, hogy az alkotmányosság helyreállítási folyamatban találkozzon a nemzettel, a maga részéről a nemzet részévé válhasson --- elismerve a történelmi alkotmány létezését. Az egyéves alaptörvény módszeres alkotmánynak nevezése jelképesen mintha ezt a kinyújtott kart húzná visszább. Kár volna a lehetséges alkotmányosság helyreállítási folyamat elakadásáért.
Tudjuk, hogy az egykamarás parlament pártpolitikai küzdőterén (megszorongatva külföldi erőcsoportoktól, a rendszerváltás romhalmazain) nem lehet könnyű pártok feletti szempontokat figyelembe venni. De a felemás, sajnálatosan diszfunkcionális parlamenti struktúra mechanikus logikáját nem kellene érvényesülni hagyni a magyar alkotmányosság megerősödésének kárára.
Tisztelettel
Fáy Árpád
-------------------------------
(A korábbi e-mail címem "fay@tvnetwork.hu" és a fay@ngo.hu azóta megszűnt szerverhez tartozott)