Empirikus matematika?
Ismeretelméleti szóváltás III.
a levélváltást indító riportrészlet Kalmár László matematikussal a következő volt:
From: Fáy Árpád
<arpad.fay@gmail.com>
Sent: Sunday, September 18, 2022 9:43 PM
To: 'Bokor Levente' <lbokor2@axisvm.com>; '..................
Subject: RE: el kellene választani az ismeret-pszichológiát a rendezett
tudományos kérdésektől - FÁ
Kedves Levente!
Nem tévedtél, én írtam megismerés-pszichológiát és megismerés-szociológiát. Egyiknek sincsen sok köze a megismerés-filozófiához vagy ismeret-elmélethez. Nem volt semmi elszólás vagy félre-értés. Amit ti csináltok, az nem ismeretfilozófia, hanem legföljebb ismeret-pszichológia.
Hogy honnan jön az ihletett ötlet, az mindig egyéni (pszichológia) vagy ha korszakra jellemző sajátosságról szólsz, akkor ismeret (vagy tudomány-) szociológia.
Ezt írtam, ezt állítom és jó lenne ha ember-számba vennétek.
Korábban irodalmat is idézgettem, nem vaktában hanem célzottan, amiről időnként bavalljátok (bevallod), hogy nem vetted komolyan, nem néztél utána, érdektelennek tartottad. Így a legkönnyebb a vita-hadállásokat állandósítani.
Mivel megint előhoztad a témakört, ezért tőlem telhetően tisztességgel próbáltam reagálni és indokolni.
Az idézett Kalmár László riport feketén-fehéren, eltéveszthetetlenül mutatja, hogy Kalmár László teljességgel tájékozatlan, sőt óvatlan volt az általa érintett ismeretelméleti alapokat illetően. Ezen el lehet csodálkozni, de ilyen „elszólás”-varázslásokba nem érdemes belefogni.
Ha kiélezed, nem tudom vajon mi a tisztességes részemről. Küldjem spam-ba ezeket a leveleket vagy próbáljam meg felhívni a figyelmedet?
Nagyon hamis, visszatetsző és egyúttal átlátszó manipuláció a teológiát a „nem-euklideszi” geometriával kavarni (függetlenül annak ismeret-szociológia vagy ismeret-pszichológia történeti érdekességeitől). Már a használt elnevezés is hamis sugallatot (népszerű nevén erős csúsztatást) tartalmaz. A „nem-euklideszi” valami egészen más mint az euklideszi? Nem egészen. Az úgynevezett nem-euklideszi geometriának a határesete az euklideszi. Nem ezt sugallja az elnevezés.
Ráadásul az újságírók és felszínes tudomány-népszerűsítők igen erősen félrevitték a nem-lineáris (euklideszi) geometria kérdéskörét - ami a nem-euklideszi, más szóval abszolút geometria ezotériába fulladó köznapi hivatkozását eredményezte. Csak a mai, kortárs köznapi vélekedést vihette félre, mert az alkalmazása Krisztus előttre visz vissza. Minden rátermett kalóz tudott olvasni/számolni hosszúsági fokokat, csak nem filózott azon, hogy milyen tételbe kell foglalni, hogy a két sarkon az egyenlítői párhuzamosok összefutnak.
Az újdonság a tételek általánosítása, az axiomatizálás volt. És a sikeres axiomatizálás semmilyen ellentétben nem volt Euklidesz hagyatékával (mert azt is tartalmazta) – hacsak a hatásvadász felfújást nem tekintjük tudományos tevékenységnek. Természetesen hogy akik az axiomatizált rendszerezés feladatán dolgoztak, kínlódtak-vesződtek, azok rothadt almát szagoltak vagy Euklideszt szidalmazták, lehet tudománytörténeti érdekesség de nem tudományfilozófiai vagy ismeretelméleti kérdés.
Egy ismeretkör bővítése csak valami mániákus cáfolás-hívők előtt tűnhet tagadásnak. Mert az blikkfangosabb, arra jobban veszik a hírlapot, arra felfigyelnek és akkor tudomány-népszerűsítésnek lehet eladni a tudomány-herélést, a tudomány-ezotériát és hasonlókat (lényeget illetően a tudomány-cenzúrát is). Vagy olyan sincsen? A vita nem azonos tagadással !!!
A theológia és a matematika műfaji különbözőségét talán nem kell részletezni előtted. Az érvelés, főleg szigorú érvelés pedig nem gyakorolható eltérő szövegtípusok között – csak megfelelő óvatossággal.
De zárjuk rövidre: az abszolút geometria kérdésköre iránti érdeklődésnek bizonyára voltak empirikus indítékai a modern ipar, technológia fejlődésében. De ez csak tudomány-pszichológiai természetű kapcsolatként értelmezhető mint inspirációs tényező !!!! Ez nem a matematika belső mechanizmusába hatoló szempont. Az empirikus szempontok indokolhatják a tudomány-finanszírozás erősödését, az intézményi megoldások változtatását stb-stb. De ami a matematika sőt a logika természetét illeti, annak az empirikus szempontoktól érintetlennek „kell” maradnia a pontatlanul megkülönböztetett euklideszi és nem-euklideszi matematika esetében is <<<----- mert addig matematika.
Tehát hogy valaki isteni sugallatnak tekinti ihletét vagy munkáltatója elvárásának esetleg mint Beethowen a padlón hasalva a rohadt alma illatának, az sem az elkészült zeneműben, sem semmilyen más alkotásban, így a matematikában sem érdekes ha a műről van szó.
Ezt érzem a levélváltás alapkérdésének – kapcsolódva az első levélben felmerült Kalmár László interjúhoz.
A személy problémája nem értem hogyan került ide.
FÁ
From: Bokor Levente <lbokor2@axisvm.com>
Sent: Sunday, September 18, 2022 4:22 PM
Subject: Re: el kellene választani az ismeret-pszichológiát a rendezett
tudományos kérdésektől - FÁ
Kedves Árpád!