From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] - Sent: Friday, June 13, 2014 8:51 PM - To: 'mindenkinek.akit.erdekel@gmail.com' - Subject: Ha jól értelmezem a sajtószabadságot
Ha jól értelmezem a sajtószabadságot
Az RTL klub valószínűleg a létével sérti a sajtószabadságot. Tehát nincsen RTL Klub, akkor növekszik a sajtószabadság. Persze nem egyedüliként birtokolja e nagyszerű posztot.
Szóval a világűrben nem kering egy sajtószabadság nevű aszteroida sokmilliárd év óta. A Nagy Bumm sem úgy zajlott, elvált a fény és az árnyék és megszületett a sajtószabadság. Nem. A sajtószabadságnak alanyai vannak (kellene legyenek) – amolyan emberek és közösségeik, akiknek az énje, autonómiája, szuverenitása, személyisége sokmindenben megnyilvánul – például intézményekben, mint a sajtószabadság intézményében. Tessék tehát pontosan megnevezni, kik a sajtószabadság alanyai, jogosultjai?
Vajon az RTL klub - vagy én meg ő meg amaz? Eredendően természetes vagy jogi személyek? A jogi személy sajtószabadsága megelőzi a természetes személyét? Vagy melyik természetes személy van a jogi személy álarca mögött? És ez nem félreértés (mert alapvetően téves az a hivatkozás, hogy úgymond csak intézményi keretek között lehet működtetni a sajtószabadságot, mert amit én az erkélyemről elkiabálok, arra ugyan ki figyelne oda? Ki az intézményi vagy egyéb eszköz felelőse, érdekeltje, mozgatója?
A sajtószabadság egy pongyola megfogalmazás. Emögött az információkhoz való jog állhat. Információ közlésé és információ befogadásé, információk közti válogatásé és információk fölötti rendelkezésé (abban az esetben ha az információt könnyebben értelmezem, mert szigorúbban véve az információ a jelek értelmezési folyamata az emberi fejben, és a kommunikáció az ilyen értelmezések kölcsönhatása emberek közt, amihez képest minden eszköz, intézmény, jogi személy meg egyebek másodlagosak csupán - de itt ne mélyedjünk tovább).
Tehát a sajtószabadság az emberi én, személy akarati szabadságának szolgálatában értelmezhető. Nomost az RTL klub nem arról híres, hogy a nekem fontos információkat hozza, hogy megkérdezze nekem mi a fontos, hanem éppen tőlem független, akár velem ellenséges manipulátorok buzgó eszköze. Most éppen úgy általában a reklám, pontosabban a reklámhaszon felől lát mindent. Békaperspektívában. És még igaza lehetne, de csak úgy, hogy egyébként minden rendben volna.
Azaz őszerinte legyen a hatóság elégségesen erélyes, ártalmas reklámra csapjanak le. Az információ befogadójának az érdekét fejezze ki vele, az RTL klubbal és a hasonszőrűekkel egyenrangú érdekvédelem. Ő, az RTL nem hozhatja létre az állam, a fogyasztók, a ki tudja még kik helyett mások intézményeit. Neki mint RTL klubnak egyetlen egy funkciója van (sajtótechnika nagy haszonnal való működtetése minél kevesebb konkurenssel és minél kevesebb kontrollnak alávetve), és azt a funkciót minden átvállalt, átérzett erkölcsi fenntartás nélkül igyekszik teljesíteni. Empátia, sorsközösség nem várható el tőle. Tehát ha ő tüntetéseket generál akár, fűhöz fához megy fapofával panaszkodni, de azt ne kérje rajta senki számon, hogy nem vette észre, ha a sajtószabadságnak netán ő vált volna éppen a legfőbb (no jó: egyik legfőbb) vámszedőjévé.
De hogy európai értéknek nevezze a sajtószabadság általa is megnyuvasztott, eldeformált, félre értelmezett hamis szempontjait, ahhoz azért valószínűleg helyi jogászok munkáját is igénybe vette (amint az a devizahiteleknél is kiderült – hogy az anyabankoknál a mi devizahiteleinket nem kínálgatták, az anyabankoknak itteni leányainak volt az innovációja).
Kérdés, hogy mire megyünk, ha ilyesmit szóvá teszünk, illetve ilyesmin füstölgünk.
Merthogy nem akárkinek a nyilatkozatához fűzök kvázi utcai megjegyzést (mármint én magam). Például legutóbb is hét kábelcsatornát vásároltak fel. Ó a hősök! - Más kérdés, hogy mennyire volt naív a rendszerváltáskor az a törekvés, hogy a kábeltévés társaságok piaci közeget teremtsenek, a vélemények sokszínűségét szólaltassák meg, a helyi híreknek – és megnyilvánulásoknak – adjanak közeget falvanként, városi kerületenként, foglalkozásonként. Ezzel szemben az RTL klub kivásárolja őket. Mint a vágólovakat? Ezek már semmire nem voltak jól, egyenként adósságtengerrel és csőddel voltak letaglózva? Vagy mint a piaci lókötő.
Tehát velünk mindenféle sorközösséget, empátiát elutasítva, még a kulturális mibenlétünk tudomásul vételét is megtagadva, nemhogy kívánságaink, javunk szolgálatát vállalták volna fel, még a mi kulturális kizsigerelésünk költségét is velünk fizettetik meg. Még minket is a mi pénzünkön vásárolnak meg. És ez akkora teljesítmény, hogy emellett a sajtószabadság emlékének, mibenlétének az elködösítése semmi. Meg sem említendő?!
Legegyszerűbb lenne kirakni az asztalra az RTL klub aggódó tanulmányait, figyelmeztetéseit a kulturális önazonosság megtartásának fontosságáról, a kultúra fontosságáról az egyéni és közösségi boldogulásunkban, általában a kulturális ajánlataik minden elképzelhető minőségnél magasabb színvonaláról stb-stb. Az egyértelműen beszélne. De ezek a tanulmányok, anyagi áldozatvállalások, reklám és műsorszerkesztési értünk való erőfeszítések nem közismertek. Egyébként ha volnának ilyen tanulmányaik, azokból is ki kellene csengenie a helyi sajtó szükségességének úgy országosan mint városonként, falvanként, egyes foglalkozásonként, érdeklődési körönként stb. Minél közvetlenebbül szolgálva az egyént és az ő valódi, élő közösségeiket.
Korábban is elgondolkodtam arról, hogy mi lenne, ha a falusi, városi kábeltévék, stúdiók, lapok valóban működni kezdtek volna célzott önállóságukkal. De ehelyett azt olvasom, hogy a köztársasági elnök segítsen már be a gyorsabb, még nagyobb iramú monopolizálásba, elidegenítésbe, nemzeti és egyéni ellehetetlenítésbe – mert Európa eszméjét az RTL így értelmezi. Bele gondolva: milyen kulturális szereplő lehet az a társaság, amelynek vezetői nem tudnak különbséget tenni Európa és az unió, egy államközi szervezet között? Vagy magyarul nem tudnak? De az egyik aláíró magyar nevű?! Hihetetlen (hacsaknem az a magyarázat, hogy ők is az RTL-t nézik).
A sajnálatos, hogy negyed századdal a „rendszerváltás” után még mindig ilyen központi szereplői vannak a magyar médiavilágnak.
FÁ
Reklámadó: Áder Jánoshoz fordult az RTL csoport
2014. 6. 13. 12:16|Utolsó módosítás: 2014. 6. 13. 12:20|Gazdaság » Adózás
Levélben fordult Áder János köztársasági elnökhöz az RTL csoport, azt kérve az államfőtől: ne írja alá a reklámadóról szóló törvényt, mert az szerintük "sérti közösen vallott európai értékeinket, így elsősorban a sajtószabadságot és a versenysemlegességet".
A Luxemburgban íródott levelet - amely szerdai keltezésű, de a tévétársaság pénteken tette közzé a sajtó informálására fenntartott oldalán - Guillaume De Posch, az RTL csoport társ-vezérigazgatója és Andreas Rudas, az Magyar RTL Zrt. igazgatóságának elnöke írta alá.
Abban a reklámadó bevezetését a kormánypárti többség és az ellenzéki szélsőjobboldal kísérletének tartották arra, hogy ellehetetlenítsék a magyar médiapiac legnagyobb szereplőjét.
Aggályosnak tartják, hogy költségvetés szempontjából minimális reklámadó csaknem felét társaságuknak kell megfizetni, miközben részesedésük a teljes reklámpiacból nagyjából 15 százalékos. Azt is írták: az RTL Magyarország már ma is nagyobb összeggel árul hozzá a közteherviseléshez, mint a reklámadóból várt állami bevétel.
Kifogásolták azt is, hogy a jogszabályt az Országgyűlés társadalmi vita vagy szakmai egyeztetés nélkül, a teljes magyar kommunikációs szakma ellenzése mellett fogadta el. Azt írták, az RTL 17 éve van jelen Magyarországon, és nemcsak a magyar médiapiac legnagyobb szereplője, de egyben legjelentősebb külföldi befektetője is. Emlékeztettek: bő két éve hét kábelcsatornát is vásároltak, ezzel a Magyarországon megtermelt nyereségük igen komoly részét a magyar piacba forgatták vissza. Hozzátették: tizenöt éve a magyar televíziós piac legnézettebb szereplőjeként működnek.
Az Országgyűlés által szerdán elfogadott jogszabály értelmében a reklámokból származó árbevétel, valamint a saját célú reklámok költsége után adót kell fizetnie a jövőben a médiavállalkozásoknak, kiadóknak, a szabadtéri reklámhordozók hasznosítóinak, az internetes reklámok közlőinek. A jogszabály különböző adósávokban határozza meg a reklámbevételek adóját: félmilliárd forintos árbevételig 0 százalékos, 20 milliárd forint felett azonban már 40 százalékos adót kell fizetni.
Szerző: MTI