From:
Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Sunday, November 14, 2010 9:23 PM
To: 'Alkotmany-elokeszito eseti bizottsag'
Subject: Röviden, az alkotmányozási folyamat kezdetén - olvasói
jegyzetekkel
Tisztelt AEB! --- Élek a felkínált lehetőséggel és észrevételeimet megküldöm Önöknek lehetőség szerint szíves figyelembe vételre - korábban közzétett más (többnyire felkért) hozzászólásokhoz fűzött közbeszúrt megjegyzések formájában. - Önálló tanulmánnyal illetve szövegszerű javaslattal nem tudok szolgálni (ilyen jellegű munkát az elmúlt 10 évben végeztünk egyesületi keretben majd tucat kiadvánnyal, de azt a hivatalos fórumok máig nem tekintik létezőnek – különben felkérték volna a résztvevőket hozzászólásra). - Jelen észrevételeimet az alkotmányossági Műhely és Fórum tevékenységére alapozom, amely interneten hozzáférhető. http://www.alkotmanyossagi-muhely.hu/ - Célom a figyelem felhívása volt bizonyos elhanyagolt összefüggésekre és lehetőségekre. - A megfogalmazásban nem törekedtem a szokásos „tudományos” megfogalmazásra, hisz Önök sem törekedtek az alkotmányos problémák alapjainak döntés előkészítés jelleggel az elfogulatlan és elegendően körültekintő felmutatására. - Remélem észrevételeimet haszonnal olvassák. - Amennyiben közzétennék levelemet, azzal egyetértenék. - Szívük és lelkiismeretük szerinti, képességeik legjavát érvényre juttató munkát kívánok. --- üdvözlettel - Fáy Árpád
Courier betűkkel és szaggatott aláhúzással közbeszúrt megjegyzéseket tettem a szöveg végéig. -FÁ>>--
Röviden, az alkotmányozási folyamat kezdetén
Az Alkotmány minőségileg több, mint az állam szervezeti és működési szabályzata. Az elmúlt néhány évszázad tapasztalata azt mutatja, hogy tartós, sikeres alkotmányok vagy nagyon hosszú előkészítő munka nyomán, vagy – éppen ellenkezőleg – kifejezetten rövid idő alatt, egy katartikus nemzeti megújulás idején születtek (gyakran vesztett háborúk, forradalmi átalakulások nyomán). Nem alkotmányjogi kérdés annak eldöntése, hogy jelenleg Magyarországon alkotmányozási helyzet van-e: az alkotmányozás formálisan nem igényel a szükséges országgyűlési többségnél szélesebb felhatalmazást.
Az Alkotmány megújításának, egy új alkotmány elfogadásának leginkább szimbolikus szempontok indokolják: ezek jelentőségét nem kell lebecsülnünk. Így a preambulum, az Alkotmány nyelvezete nem másodlagos kérdések. Ugyanakkor az 1989. óta ténylegesen új Alkotmány tartalmával szemben kevés konkrét kifogás fogalmazódott meg. --<< Például a 77.§, csak ezt nem szokás emlegetni. -FÁ>>-- Az új alkotmány tehát nem előzmények nélkül születik.
Az alkotmánynak utalnia kell azokra, az államiságot megelőző értékekre és közösségekre, melyek a nemzet létrejöttének és fennmaradásának is az alapját jelentik. Ilyen érték a (hangsúlyozottan csak egy férfi és egy nő által létrehozott) házasság, és a házasságra épülő család.
Általában ésszerűnek látszik erős ellenérv híján követni a hatályos szöveget. Az államszervezet változtatása esetén célszerű kiindulópontnak tekinteni mindazt, ami 1848 és 1946 között kipróbáltatott és bizonyított (közigazgatási bíráskodás, számvevőszék, nemzetgyűlés feloszlatása stb.). --<< Például a jogszokás vagy szokásjog ügyét említeném, ahogyan Csekey István 1943-as könyvében kerül tárgyalásra. -FÁ>>-- Kívánatos volna kifejezett módon rögzíteni a hatalmi ágak elválasztásának elvét, és a fejezeti tagolásban a három hatalmi ág logikáját követni. --<< Ehhez olyan általánosabb megfogalmazás kellene, amelyből a 3 hatalmi ág tagolás levezethető, mivel az élet további kiágazásokat produkál szüntelen, amit szintén kezelni kell tudni (lásd sajtó stb hatalmi ággá szerveződését) -FÁ>>-- További alapelv, melynek kinyilvánítása indokolt a szubszidiaritás, melynek említése a hatályos szövegből szintén hiányzik. --<< Meglep. A természetes személy jogalanyiságából kellene kiindulni. A szubszidiaritás ebből vezethető le, ha történetileg nem is így történt. Ha nem jut el a munka a legalapvetőbb összefüggésekig, akkor mindig kalóztámadás érheti, akkor eltéríthető lesz eredeti funkciójától az alaptörvény, amint az az utóbbi 20 évben is történt. -FÁ>>-- A kormányzati rendszer vonatkozásában különösen kerülendő a kísérletezés: kiindulópontnak a hatályos szöveget kell tekinteni, különösen ott, ahol az előzmények (1848. évi III. tc., 1946. évi I. tv.) kitapinthatóak.
Az alapjogok vonatkozásában több szempont is arra mutat, hogy alapvetően az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatában kinyilvánított jogok rögzítése indokolt – a jogok szaporítása inkább hígításukhoz vezet; célszerű az alapjogok és az államcélok világos elkülönítése. --<< Az emberi jogok egyetemes nyilatkozata szép dolog, de nem ás le az ontológiai gyökerekig. egy eredmény és nem kútforrás. A kútforrásokat, előzményeket is utalással meg kell említeni, különben a zöld mezős beruházás tévképzetét fogja erősíteni. -FÁ>>-- Ugyanakkor fontos lenne megragadni az alkalmat, hogy a Nyilatkozat eredeti (angol, francia) szövege legyen a kiindulópont, és ne a hivatalos, azonban sikerületlen hivatalos magyar fordítás. A hatályos alkotmányszöveg több helyen ilyen félreértéseket közöl. Ennek legkirívóbb példája az emberi méltóság kérdése: ebben a vonatkozásban a jelenlegi szöveg az emberi méltósághoz való jogról szól, ahelyett, hogy az emberi méltóság tiszteletben tartásához fűződő jogot ismerné el. Az aprónak tűnő eltérés mögött szemléletbeli különbség van: méltósága minden embernek van, nem korlátozhatatlan jogról van szó, hanem az emberi mivoltunk lényegéről. Jogunk emberi mivoltunk, azaz méltóságunk tiszteletben tartásához van. --<< Na ezt kellene folytatni, illetve erről a vidékről kiindulni. Még emberi személyiségünk is felmerülhet a láthatáron, amely alanya az alkotmányosságnak, szemben a jogi személlyel, amely viszont tárgya, eszköze az alanynak. -FÁ>>--
A vallásszabadság vonatkozásában is kiküszöbölhető lenne a hasonló, fordítási hibából eredő furcsaság. Emellett megfontolandó lenne, hogy az állam és az egyház (sic!) elválasztott működésének elve helyett a vallási közösségeket belső ügyeik vonatkozásában megillető önkormányzat joga, az állami beavatkozás tilalma szerepeljen az alkotmányban.
--<< Nehéz átgondolni, hiszen itt a Nagy konstantini fordulat vissza vételéről van szó bizonyos mértékben. Csakhogy az egyház felvette közben az értékek intézménye szerepkört a nemzet, az állami élet világában is. Ezzel rosszul élt, amiből lett a búcsúcédula. De ha az egyház és állam szétválása majdnem olyan erős igény, mint a tőlünk eltérő fejlődésű, gondolkodású Franciaországban, akkor ezzel felerősödik az alkotmány, méghozzá a magyar alkotmányos hagyomány funkcionális jelentősége, mint a közjogi, közéleti erkölcs hagyományozott intézménye, fogalmi strukturális építménye. -FÁ>>--
Schanda Balázs
--<< Meglepetéssel látom, hogy a jövő nemzedékek ombudsmanja nem szerepel mint fontos intézmény. Mellé írtam volna a múlt ombudsmanját, valamint a jelen ombudsmanját, aki egyeztet a másik kettővel. Vagy a felsőházat, amelynek az értékek védelme a feladata, és mint ilyen kiváltja az ombudsmanok „jelen-múlt-jövő” kontrollját. -FÁ>>--