vissza a főoldalra *

 
-----Original Message-----
From: Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Sunday, November 26, 2006 5:49 PM
To: alkotmany@ngo.hu
Subject: Morzsák az utóbbi napok leveleiből


 
Elméleti eszmecsere,
nyilvános társadalmi vita, 
a társadalmi nyilvánosság szabályai 
....Magyarországon, ma ...

Morzsák az utóbbi napok leveleiből


Egy tudós vélemény: "_ _ _ a mai kormány illegitim, de legális. Akinek nem tetszik, az a legközelebbi választáson menejen el választani _ _ _ "

Ha jól értem, akkor a tolvajt úgy kell elfogni, hogy legközelebb, ha ismét arra jár, akkor vastagabb rács legyen a kirakaton, ő fönnakad tajta, és akkor elfogható. Amúgy hiába vallotta be, hiába házal a lopott holmival, hiába jelenti ki, hogy nem először és nem utoljára tette, büntetni azt kell, aki kifogást emel ...

Ha nekem kellene hasonló helyzetben nyilatkozni, és higgadtságra akarnék inteni, talán olyasmit mondanék, hogy: ... sajnos ilyen időket élünk, kérem szépen! A hatalom most ilyen utakon önkényeskedik, mint például hogy játszik az illegitim és illegális fogalmakkal vagy egyszerűen csak úgy tesz, mintha (MINTHA) megválasztották volna. Játékos korszakot élünk. Ez a szabad demokrácia. (De véletlenül sem próbálnék meg jogászként a saját személyes szakmai és emberi tekintélyemet is latba vetve érvelni mellette, trükkösen lóbálva az illegális meg illegitim meg egyéb latin kifejezéseket).

Valljuk be, a mai demokrácia szabadsága pont olyan, mint az ismert tréfa szerint a tanszabadság (eszerint a vizsgán azt kérdezett a tanár, amit akart, a diák azt válaszolt, amit akart, a tanár olyan jegyet adott, amilyent akart, és a diák azt gondolt, amit akart).

A mostani demokrácia szabadságának valósága pedig valami olyasmi, hogy:

A hatalomban lévők választások előtt azt hazudnak, amit akarnak. Mi azt hiszünk el belőle, amit akarunk, és arra voksolunk, akire akarunk. Ők olyan eredményt hoznak ki, amilyet akarnak, és mi azt gondolunk erről, amit akarunk. AZT GONDOLUNK. De leírni már sokan azt írják le, hogy ami parlament a bevallott csalás alapján kialakult, és amilyen kormányt a csalással választott parlament kormánypártjai alakítanak, az "így meg úgy legális" (a legálist gondolom mindenki törvényesnek, a törvénynek megfelelőnek fordítja).

És megint azt gondolhatunk az ilyen kijelentésről, amit akarunk? Hát persze! Szabad és demokratikus országban élünk (mit országban? UNIÓBAN!!!).

Mindenki azt gondol a csalásról meg a csalást legalizálni igyekvő szakvéleményről, amit akar és amit tud, meg amire kedve van. De az már a szabadság határán túl van, hogy ne csak gondolkodjunk a csaló hatalmat kiszolgáló (egyébként a csalást szépítgető voltukban teljesen felesleges szakvéleményekről), hanem ki is mondjuk a gondolatainkat, netán kötetlenül beszélgessünk is róla? Még valaki el is ragadtatná magát. Netán a bírói és ügyészi gyakorlatról mondanánk véleményt, meg az önkény-mankó törvényekről? Azt nem szabad.

Például néhány professzor úr is megfeledkezett magáról a múltkorában, amikor a szabvány express ítélkezési módot kritizálni találta. Pedig ez a gyors ítélkezési mód anyag- és időtakarékos, meg olcsóbb is, mint vesződni olyan kifogásokkal, hogy valaki csak haza akart menni, netán megemlékezni, netán igazságot akart volna .... Nincs igazság, itt csak "jog" van. (Ez a mai jogtalanság lényege. Aki nem hiszi, menjen ki az utcára, és megnézheti magát.)

Tehát, leckét felmondani: "az emberi jogok forrása az állam önmegtartóztatása". Most az állam úgy látszik, nem kívánja megtartóztatni magát, mert nem ezt tekinti az érdekének (?). Most nincsenek emberi jogok (egyébként az egész privatizáció már így indult spontán véletlenül és jogtalanul, azaz csalással). Mi a helyzet? Nekünk kuss. Államot nem lehet elszámoltatni, még csak rá sem lehet pirítani. Illegitim állam? Saját törvényei szerint illegális állami működés? Arra azt kell mondani, hogy fából vaskarika. Jelöletlen rendőrök? Arra meg nem kell mondani semmit, még meg találnak jelenni ....

Ennyit a nyilvánosság mai szabályairól szóló bevezetőként. Most pedig lehet vitatkozni, elméleti eszmecserét folytatni, a szabályok már ismertetésre kerültek. FÁ




 

Zlinszky Dr. alkotmányjogász válasza - Stoffán György: Nyílt levél az ellenzéki pártok képviselőihez

"Engedd meg, hogy felhívjam a figyelmet arra: ha az ellenzéki képviselő mind lemondanak mandátumukról, akkor nem új választás lesz kiirva, hanem csak az adott kerületekben pótválasztás."

A gondolkodásmódbeli különbségekre jellemző, amit itt olvashatok. Ezzel szemben nekem az a véleményem, hogy az ellenzéki pártok ha kimaradnának a csalásos parlamentből, akkor azzal esetleg a maguk legalitását szerezhetnék meg. Vagy az erőviszonyok nem engedik meg, hogy az igazság megjelenjen a politika, az államélet színpadán? Ezt is le lehet írni. Meg kell próbálni. De nem lehet mellé beszélni, mert akkor a csalást, a csalással alakult illegális parlament és annak illegális kormányát legalizáló ellenzéki pártok sodratába kerülhetnek elismert és amúgy tekintélyes szakemberek is, amikor kiállnak amellett, hogy jó kazohín módjára mondjuk azt a totális alkotmányos csődre, hogy erkölcsi válság, a csalásra, hogy legális (?!!!), stb-stb. Nehéz követni, ne fárasszanak. FÁ




Nagyon elkeserít néha, hogy magas diplomatáink és államférfiaink meg állam-nőink nem vették észre, a diskurzus nem csupán őközöttük folyik, hanem velünk a választóikkal is. Sőt, hogy igaziból nem is diskurzusról van szó, hanem valós politikai viszonyról - amit diskurzusokkal nem lehet pótolni a végtelenségig.
 
Úgy tesznek rendszerváltó pártjaink, mintha előjogaik lennének a hatalomra. Ezzel magyarázható, hogy a csaló választás eredménye náluk nem a hatalomtól való visszalépést, hanem csupán magyarázkodási kötelességet eredményez (ha bocsánatot kér, akkor maradhat?!) - akkor maradhat a  csaló? A gyilkos meg ha nem röhög túl hangosan az áldozatán, akkor nem kell bűnhődjön? - ugyanis ha nem az elsődleges bűntény van a mérlegen, hanem az utána való viselkedés, akkor az analógiával ide jutunk.
 



------------------------
Melléklet arról, hogy a Magyarországon erőltetett ál-jogi szemlélet (a jogtechnikai eszközöket kalózok módjára felhasználó jogpozitivisták csődbe jutott szemlélete) erősen jellemző az uniót hijackkoló unió-alkotmány törekvésekre is.
A párhuzamosság azonban nem azt jelenti, hogy el kell fogadnunk, hanem hogy még inkább szembesüljünk azzal, hogy a magyar államelnök, vagy volt és mai úgynevezett alkotmányjogászaink a nem a levegőbe beszélnek és nem is a saját felelős véleményüket mondják, amikor jogelméleti útmutatást fogalmaznak, mert ők alkotmányosság meg jogállamiság, meg valódi jogszerűség helyett egyszerűen a helyi és a tágabb hatalom lehelletét formálják, faragják, teszik meg abszolút origóvá gondolkodásukban (sőt nem egyszerűen a hatalom lehelletének kívánnak megfelelni, hanem az általuk becsült majdani, jövőbeni hatalmi lehellet-változásoknak is - s erre mondják,  hogy ők reálpolitikusok, de legalábbis realisták, akik nem vesznek el a lila ködben). A hatalom lehelletére épített jogszerűség azonban hosszútávon ködszerű, illékony, abba kapaszkodni, arra támaszkodni nehéz (rövid távon meg olyan, mint a XX. századi lágerek világa, meglehetősen embertelen és semmi köze sincsen a joghoz, mert az igazságtól elszakított jog nem jog, hanem csupán az önkényuralom diktátuma, erőltetett szabályzata).
Ezen nehéz mutatvány közepette pedig kifejezetten idegesítő lehet, ha egyesek a fegyelmezett sorból oldalt lépegetve a hatalom lehelletének bűzösségéről tesznek megjegyzéseket, vagy egyenesen arról, hogy a lehelleti szagminták helyett a hatalommal szembeni elvárásokkal is foglalkozni kellene. De itt még széles népi szenvedélyként nem tartunk (mármint a hatalmat a kötelességére figyelmeztető, azt kontrolláló népi szerepvállalásban).
Mik tehát a meglepő tételek, meglepő párhuzamok az prokrutesz-alkotmány erőltetésében? FÁ
----------------------------------------------

A CD-jogtárból kimásolva:

Az alkotmányosság kérdésben a népszavazás tilalmáról szóló AB határozat

2/1993. (I. 22.) AB határozat

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG NEVÉBEN!

Az Alkotmánybíróság az Országgyűlés Alkotmányügyi, törvényelőkészítő és igazságügyi bizottságának az Alkotmány értelmezése tárgyában előterjesztett indítványa alapján meghozta a következő

határozatot.

A.

Az Alkotmánybíróság az Alkotmány 28. § (2) bekezdésének értelmezésével - figyelembe véve az Alkotmány 2. §-ának (2) bekezdését, 19. §-ának (2) és (5) bekezdését, valamint a 20/A. §-ának (1) bekezdését is - az indítványban feltett kérdésre vonatkozóan az alábbiakat állapította meg:

1. A Magyar Köztársaság alkotmányos rendjében a népszuverenitás gyakorlásának elsődleges formája a képviselet. Népszavazás csak az Alkotmány és az alkotmányosan hozott törvények keretei között dönthet az Országgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben.

2. A népszuverenitásból fakadó jogoknak mind az Országgyűlés, mind népszavazás útján történő gyakorlása csak az Alkotmány rendelkezéseinek megfelelően történhet. A népszavazásra bocsátott kérdés nem foglalhat magába burkolt alkotmánymódosítást.

3. Mivel az Alkotmány 28. §-ának (2) és (3) bekezdései kimerítően meghatározzák az Országgyűlés feloszlásának és feloszlatásának eseteit, az Országgyűlés népszavazás útján nem kényszeríthető feloszlásának kimondására.


 

2004.12.16. HU Az Európai Unió Hivatalos Lapja

http://eur-lex.europa.eu/JOHtml.do?uri=OJ:C:2004:310:SOM:HU:HTML

I-6. cikk

Az uniós jog

Az Alkotmány, valamint az Unió intézményei által a rájuk ruházott hatáskörök gyakorlása körében alkotott jog a tagállamok jogával szemben elsőbbséget élvez.


 

*** Az uniós törvények elsőbbsége

Valamennyi EU törvény a nemzeti törvények és nemzeti alkotmány felett áll.

http://en.euabc.com/upload/rfConstitution_hu.pdf

 


 

I-18. cikk

Rugalmassági klauzula

(1) Ha a III. részben meghatározott politikák keretében az Unió fellépése bizonyul szükségesnek ahhoz, hogy az Alkotmányban foglalt célkitűzések valamelyike megvalósuljon, és az Alkotmány nem biztosítja a szükséges hatáskört, a Miniszterek Tanácsa az Európai Bizottság javaslata alapján és az Európai Parlament egyetértését követően, egyhangúlag elfogadja a megfelelő intézkedéseket.

(2) A szubszidiaritás elve érvényesülésének ellenőrzésére szolgáló, az I-11. cikk (3) bekezdésében említett eljárás keretében az Európai Bizottság köteles felhívni a nemzeti parlamentek figyelmét azokra a javaslatokra, amelyek e cikken alapulnak.

(3) Az e cikken alapuló intézkedések nem eredményezhetik a tagállamok törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek harmonizációját olyan területeken, amelyeken az Alkotmány az ilyen harmonizációt kizárja.

 


 

*** Rugalmassági záradék

Az Unió törvénykezési hatásköre kiterjeszthető, ha arról egyhangúan határoz a Tanács, a Parlament pedig hozzájárul

E kiterjesztéshez nincs tehát szükség sem a nemzeti parlament ratifikálására, sem pedig referendumon való jóváhagyásra.

http://en.euabc.com/upload/rfConstitution_hu.pdf

 


 

 I-26. cikk

Az Európai Bizottság

(2) Ha az Alkotmány eltérően nem rendelkezik, az Unió törvényalkotási aktusait kizárólag a Bizottság javaslata alapján lehet elfogadni. ... (mint Ferenc József előszentesítési joga Deák Ferenccel kötött kiegyezést utólag korrigálva...)


*** A kezdeményezés monopóliuma

Más nem kezdeményezhet törvényeket

http://en.euabc.com/upload/rfConstitution_hu.pdf


 

III-142. cikk

A valamely tagállam jogszabályai alapján létrehozott olyan társaság, amelynek létesítő okirat szerinti székhelye, központi ügyvezetése vagy üzleti tevékenységének fő helye az Unió területén van, ennek az alszakasznak az alkalmazása szempontjából ugyanolyan elbánásban részesül, mint azok a természetes személyek, akik a tagállamok állampolgárai.

(lásd alább ennek az alszakasznak a szövegét)

Társaság” a polgári vagy kereskedelmi jog alapján létrejött társaság, beleértve a szövetkezeteket és a közjog vagy a magánjog hatálya alá tartozó más jogi személyeket, kivéve a nonprofit szervezeteket.

 

 


 

*** Társaságokat ugyanúgy kell kezelni, mint a természetes személyeket

http://en.euabc.com/upload/rfConstitution_hu.pdf

 


--------------------------------
A szövegkörnyezet pedig:

 

2. alszakasz

A letelepedés szabadsága

III-137. cikk

Az ebben az alszakaszban megállapított rendelkezéseknek megfelelően tilos a valamely tagállam állampolgárainak egy másik tagállam területén történő szabad letelepedésére vonatkozó minden korlátozás. Ezt a rendelkezést azokra a korlátozásokra is alkalmazni kell, amelyek képviseletnek, fióktelepnek vagy leányvállalatnak egy tagállam valamely tagállamban letelepedett állampolgára által történő alapítására vonatkoznak.

A tőke- és fizetési műveletekre vonatkozó 4. szakasz rendelkezéseire is figyelemmel, valamely tagállam állampolgárának joga van egy másik tagállam területén önálló vállalkozóként gazdasági tevékenység megkezdésére és folytatására, továbbá vállalkozások, így különösen a III-142. cikk második bekezdése szerinti társaságok alapítására és irányítására a letelepedés szerinti tagállam joga által a saját állampolgáraira előírt feltételek szerint.

III-138. cikk

(1) A letelepedési szabadság egyes meghatározott tevékenységek tekintetében történő megvalósítására irányuló intézkedéseket európai kerettörvény állapítja meg. Az ilyen európai kerettörvényt a Gazdasági és Szociális Bizottsággal folytatott konzultációt követően kell elfogadni.

(2) Az Európai Parlament, a Tanács, illetve a Bizottság az (1) bekezdés alapján rá háruló feladatokat különösen azáltal látja el, hogy:

a) főszabályként elsőbbségi elbánást biztosít az olyan tevékenységek számára, amelyeknél a letelepedés szabadsága különös mértékben előmozdítja a termelés és a kereskedelem fejlődését;

b) szoros együttműködést biztosít a tagállamok hatáskörrel rendelkező hatóságai között a különböző tevékenységek Unión belüli sajátos helyzetének megismerése érdekében;

c) eltörli azokat a nemzeti jogszabályokon vagy a tagállamok között korábban kötött megállapodásokon alapuló közigazgatási eljárásokat és gyakorlatot, amelyek fenntartása a letelepedés szabadságának akadályát képezné;

d) biztosítja, hogy valamely tagállamnak egy másik tagállam területén alkalmazott munkavállalói önálló vállalkozói tevékenység folytatása céljából ez utóbbi állam területén maradhassanak, amennyiben megfelelnek azoknak a feltételeknek, amelyeket teljesíteniük kellene, ha abban az időpontban lépnének a másik tagállam területére, amikor az ilyen tevékenységet meg kívánják kezdeni;

e) lehetővé teszi valamely tagállam állampolgára számára, hogy egy másik tagállam területén ingatlantulajdont szerezzen és használjon, amennyiben ez nem ellentétes a III-227. cikk (2) bekezdésében megállapított elvekkel;

f) megvalósítja a letelepedési szabadság korlátozásainak fokozatos eltörlését minden érintett tevékenységi ágban, mind a képviseletek, fióktelepek vagy leányvállalatok valamely tagállam területén történő létrehozásának feltételeit, mind pedig az ilyen képviseletek, fióktelepek és leányvállalatok irányító és ellenőrző tisztségeinek az anyalétesítmény személyzete által történő betöltésére vonatkozó feltételeket illetően;

g) a szükséges mértékben összehangolja azokat a biztosítékokat, amelyeket a tagállamok a III-142. cikk második bekezdése szerinti társaságoktól a tagok és harmadik személyek érdekeinek védelme céljából megkövetelnek, annak érdekében, hogy az ilyen biztosítékokat egyenértékűvé tegyék az Unión belül;

h) megbizonyosodik arról, hogy a tagállamok által nyújtott támogatások nem torzítják-e a letelepedés feltételeit.

III-139. cikk

Ennek az alszakasznak a rendelkezései a valamely tagállamban tartósan vagy időlegesen a közhatalom gyakorlásához kapcsolódó tevékenységekre az adott tagállam vonatkozásában nem alkalmazhatók.

Európai törvény vagy kerettörvény bizonyos tevékenységeket kivonhat ezen alszakasz rendelkezéseinek alkalmazása alól.

III-140. cikk

(1) Ez az alszakasz és az ennek alapján elfogadott intézkedések nem érintik a tagállamok azon törvényi, rendeleti vagy közigazgatási rendelkezéseinek az alkalmazhatóságát, amelyek közrendi, közbiztonsági vagy közegészségügyi okokból különleges bánásmódot írnak elő a külföldi állampolgárokra nézve.

(2) Az (1) bekezdésben említett nemzeti rendelkezéseket európai kerettörvény hangolja össze.

III-141. cikk

(1) Az önálló vállalkozói tevékenység megkezdését és gyakorlását európai kerettörvény segíti. Ez a következőkre terjed ki:

a) az oklevelek, a bizonyítványok és a képesítés megszerzéséről szóló egyéb tanúsítványok kölcsönös elismerése;

b) a tagállamok önálló vállalkozói tevékenység megkezdésére és folytatására vonatkozó törvényi, rendeleti és közigazgatási rendelkezéseinek összehangolása.

(2) Az orvosi és egyéb gyógyító, valamint a gyógyszerészeti szakmák esetében a korlátozások fokozatos eltörlése az e szakmáknak a különböző tagállamokban történő gyakorlására vonatkozó feltételek összehangolásától függ.


-----------------------------------

Amit nem találtam eddig: a mezőgazdasági KAP-reform szövegében van olyasmi, hogy a jogi személy vállalkozások nem szenvedhetnek hátrányt a természetes személyekkel szemben.

Ezt a szövegrészt meg kell keressem, mert igen érdekes.

A következő az lesz, amikor a szemétkosár jogegyenlőségét kodifikálják a titkárnőével, vagy a söntés-ajtóét a pincérével (és jöhetnek a perek, hogy a titkárnő csak szemetet dobál a kosárba, a pincér meg örökké rugdalja azt a szerencsétlen ajtót.

Jönnie kell egy normálisabb világnak, készüljünk,
mert nem lehet, hogy az örök fagy és hülyeség köszöntött be hozzánk.

-----------------------------------------------------------------------------------------------

FÁ - 2006 november 26.


 

Vissza az oldal tetejére