vissza a főoldalra *

alkotmányos szinten a munka legyen az önszervezés egyik részhalmaza. Munkát vállal, másik munkáról gondoskodik. De az önszervezési komplett feladatok maradványaként jelenjen meg a munkavállalónál is az együttműködési, teljesítési minimális kötelesség, elvárás. Az önszervezés egyik lépcsőfoka a munka vállalás. A vállalkozás szervezés összetettebb. Ha nem az önszervezés halmazának aleseteként fogalmazódik meg a törekvő munkavégző, akkor a reménytelen pótcselekvésű kvázi szakszervezetis munkavisszatartós magatartási minták sokáig rögzülnek.

From: Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Friday, October 29, 2010 2:30 AM
To: 'Nemzeti Hirhalo'
Subject: FW: a parlamenti alkotmányozó előkészület "Alapvető jogok és kötelességek" c. írásához tett megjegyzések

Tisztelt AEB! --- Élek a felkínált lehetőséggel és észrevételeimet megküldöm Önöknek lehetőség szerint szíves figyelembe vételre, korábban közzétett parlamenti és köztársasági elnöki javaslatokhoz fűzött közbeszúrt megjegyzések formájában. - Önálló tanulmánnyal illetve szövegszerű javaslattal nem tudok szolgálni. - Jelen észrevételeimet az alkotmányossági Műhely és Fórum tevékenységére alapozom, amely interneten hozzáférhető. - Célom a figyelem felhívása volt bizonyos elhanyagolt összefüggésekre és lehetőségekre. - A megfogalmazásban nem törekedtem a szokásos „tudományos” megfogalmazásra, hisz Önök sem törekedtek az alkotmányos problémák alapjainak döntés előkészítés jelleggel az elfogulatlan  és elegendően körültekintő felmutatására. - Remélem észrevételeimet haszonnal olvassák. - Amennyiben közzétennék levelemet, azzal egyetértenék. - Szívük és lelkiismeretük szerinti, képességeik legjavát érvényre juttató munkát kívánok. --- üdvözlettel - Fáy Árpád

 

Courier betűkkel szaggatottan aláhúzva közbeszúrt megjegyzéseket tettem, az utolsó oldalig terjedően. -FÁ>>--

 

  --<<Jobb érzés volt a főszöveggel vitatkozni, mint az MSZP és LMP sivár akadékoskodó, a lényeget szakmai fontoskodással negligáló megjegyzéseit olvasni

Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság II. munkacsoportja

Alapvető jogok és kötelességek

Koncepció

http://www.parlament.hu/biz/aeb/resz/ii.pdf

 

Álláspontunk szerint a jelenlegi Alkotmány  --<< Egészen pontosan a 49/XX-as alaptörvény szerint szinoníma a magyar közjogban az alkotmány és az alaptörvény: 77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.- Ezt alapul véve a „jelenlegi” mint jelző egy terminus-technikus, azaz szakszó, amelynek az a jelentése, hogy a jelenlegi alaptörvény szerinti értelmezésben az alaptörvényt „kell” alkotmánynak nevezni. Ezért nem azt mondja a munkacsoport, hogy a „jelenlegi alaptörvény” XII. fejezete, mert akkor a „jelenlegi” mint jelző azt jelentené mint általában közszóként, hanem „jelenlegi alkotmányról” beszél a munkacsoport irata, amelyben a „jelenlegi” szó jelentése megváltozott, és azt jelenti, hogy egyelőre használatban van a sztalini § a mai formájában, és a mai számozásával, azaz „Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye. Hogy nem én képzelgek, csak gondoljunk bele, milyen félreérthetőséget akar ez a § tisztázni? Mi lenne ennek a §-nak a tagadása? Az alkotmány a magyar köztársaságnak nem alaptörvénye, hanem ---- micsodája? Ez egy értelmetlenség, ha nem egy álcázott előírás. Mit álcázna? A sztalini diktátumot, hogy a magyarok az íratlanul is evidens alkotmányos alapjaiktól legyenek elszakítva oly mértékben, hogy ki se tudják mondani: vissza az alkotmányhoz! A büntethetőség komédiája érdekében, mint amikor Tell Vilmosnak a császár kalapja előtt kellett tisztelegnie, itt a diktátumot kell alaptörvényként vagy egyenesen alkotmányként tisztelni (lásd jogkövető magatartás elvárása), és tudomásul venni, hogy az alaptörvény maga az alkotmány. De ráadásul a mondat nem sikerült. Ezért szó szerint azt jelenti, hogy a Magyar Köztársaságban senki sem nyúlhat az alaptörvényhez, mert maga az alkotmány az alaptörvény! A magyarok alkotmányát viszont mint szentkoronát Mihály arkangyal adta át, aki vélhetően nem fog konzultálni, egyezkedni az alaptörvény fabrikálókkal. Tehát szó szerint véve minden olyan alaptörvényi szöveg, amit legalább az eredeti első szöveg óta megcsináltak, törvénysértő illetve alkotmánysértő! Minden módosítás alkotmánysértő, szériában! A mai 4-5 párti alakzatok munkájával egyetemben. Úgyhogy komoly munka indult el. Csinálnak egy új alkotmányt, amiből az összes régi tekintélyt kihagyják (gondolom Rákóczi, Kossuth de még szent István is kimaradt a meghívottak listájáról vagy Mihály arkangyalnak mégis üzentek volna?), és ha kész az új alkotmány (Rákóczi és Mihály nélkül, Molnár Kálmánról meg hasonszőrűekről nem is tudva), az automatikusan alaptörvény is lesz. Nem kell róla szavazni sem! Ez a legnagyszerűbb benne, hogy szavazás nélkül lehet alaptörvény módosítani, mert a magyar alkotmány nem szavazással készül (lásd Mihályt és másokat). A 49/XX-as pedig kimondja a 77.§-ban, hogy ha megvan az alkotmány, akkor az magától alaptörvény - és mi (parlamenti alkotmányozók) alap-törvény tisztelők vagyunk. Vagy NEM? -FÁ>>-- XII. fejezetében található alapjogi szabályozás összességben és általánosságban megfelel a jogállami kritériumoknak, alkalmas arra, hogy a munkacsoport a jelenlegi szabályozást tekintse kiindulópontnak és ehhez képest fogalmazza meg javaslatait. --<<Minden magas labdára nem lehet lecsapni. Csak jelezem, hogy a XII. fejezetben is vannak legalább olyan dolgok (képtelenségek), mint a 77.§-ban. „54. § (1) A Magyar Köztársaságban minden embernek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelyektől senkit nem lehet önkényesen megfosztani. Az alkotmány ma közkeletű, diktatúrából örökölt definíció szerint nem más, mint az állam önmérséklése által biztosított jogok gyűjteménye. Nem volna túl rossz, ha nem tudnánk, hogy minek a tagadásaként, ellenpólusaként használatos ez a meghatározás. A magyar alkotmányos gondolkodásban az alkotmány a nemzet államalkotó akarata. Az alkotmányos állam tehát nem megengedi önmaga mérséklésével, hogy jogaink legyen, hanem alapfunkciója szerint a jogaink szolgálatára jött létre! Eszközrendszer tehát az állam és nem jog-forrás. Hogyan szólhatna másként ez a mondat? A magyar köztársaságnak alapvető feladata, kötelessége a magyar nemzet tagjainak veleszületett, emberi személyi létűkből fakadó jogainak szolgálata, védelme, amelytől önkényesen az állam nem térhet el.->>--

1)       Az alapvető jogok és kötelezettségek az új Alkotmány szerkezetében a normaszöveg elején az I. fejezetben vagy közvetlenül az államformára, szuverenitásra és az egyéb alapvető rendelkezésekre vonatkozó részt követően kapjanak helyet (Konszenzus) --<<Tehát az állam alapvető feladatáról, kötelességeiről kellene valahol az alaptörvény (alaprendelet) elején szót ejteni, ha alkotmányosság felé tájékozódunk. -FÁ>>--

2)  Az alapjogok védelmének, illetve korlátozhatóságának szabályait a jelenlegi Alkotmány megfelelően szabályozza, azonban a jelenlegi Alkotmányban az alapvető jogok és kötelezettségek szabályozásának két részre bontása (8. §-tóI, 18. §-ig, illetve 54. §-tól 70. íj­ig) indokolatlan, az új Alkotmányban a teljes alapjogi szabályozás egy-egy fejezetbe foglaltan jelenjen meg. Ezen kívül az Alkotmánybíróság által az alapjogok korlátozásával kapcsolatosan kidolgozott „szükségességi-arányossági teszt" kerüljön be az új Alkotmányba. (Konszenzus) --<<Az állam alapvető funkciójának, feladatának és kötelességeinek felsorolása (az államalkotó akaratát alkotmányban kifejező nemzetet alkotó természetes személyek személyi létének szolgálatában) – után vagy akár előtte még kerülhet sorra e természetes személyek létének tárgyalása. Többek között eredendő felelős szabadságuk, létükhöz való elidegeníthetetlen joguk és e joggal járó társadalmi kötelességeik. Például a társadalmi és természeti erőforrásokhoz való joguk, a hozzáférés, birtoklás módozatai, irányadó (nem piaci!!, tehát alapvetően nem adásvételen, mozgósítható tőkén alapuló) játékszabályai. Valamint a piaci áruforgalom (értsd minden ami a piaci csere tárgya lehet) tisztességes és ugyanakkor ösztönző, kiegyenlített piaci versenyében való részvétel joga. -FÁ>>--

Indokoltnak tartjuk a 8. § (4) bekezdésében foglalt konkrét jogszabályi hivatkozások elhagyását tekintettel arra, hogy a munkacsoport tagjai egyetértenek a rendkívüli jogrend részletes szabályainak külön jogszabályban történő szabályozásával, így az Alkotmányban elegendő utalni arra, hogy rendkívüli jogrend esetén az e törvényekben meghatározott feltételek mellett függeszthető fel vagy korlátozható átmenetileg az alapvető jogok gyakorlása. (Konszenzus, azzal, hogy az MSZP javasolja a rendeleti úton történő alapjog korlátozás tilalmának rögzítését, illetve rendkívüli állapotok megnevezését, lényeges tartalmát és elrendelésének garanciáit, valamint azt is, hogy melyek azok az alapvető jogok, amelyek rendkívüli helyzetben sem korlátozhatók) --<<A rendkívüli jogrendnek az államot kell áthangolnia, ezt így is kellene fogalmazni. Mi az, amitől az állam nem térhet el semmiképpen (például az alkotmányos elveket semmiféle szükséghelyzet esetén sem kérdőjelezheti meg), és mi az amiben a működését meg kell változtatnia? Sorrendben ezután kellene következzen az, hogy a szükséghelyzetben előírhatja az alkotmány a természetes személyeknek, azok közösségeinek, hogy a megváltozott körülmények között átmenetileg tekintsék beszűkültnek lehetőségeiket, tekintsék megnövekedettnek és közvetlennek szolidaritási kötelezettségeiket, részvételi terheiket stb. -FÁ>>--

3)  A munkacsoport a visszamenőleges hatályú rendelkezések tilalmának Alkotmányban történő rögzítését indokoltnak tartja. Az Alkotmány jelenlegi szövege expressis verbis nem szabályozza a visszamenőleges hatály tilalmát. Ezt az Alkotmánybíróság az Alkotmány demokratikus jogállamra vonatkozó rendelkezéséből vezette le. (Konszenzus, az MSZP szövegszerű javaslatot is megfogalmazott) --<<Nyilván nem véletlen az örökös visszaható hatály körüli vita. Nem csak a diktatórikus joggal való visszaélésről van szó. Attól, hogy valamit a jog közvetlenül nem tilt, általános a hivatkozás, hogy akkor szabad. Majd jön a jó erkölcsre való hivatkozás és sok más kiskapu. Feladatnak kellene tekinteni, hogy milyen speciális esetekben van mégis értelme és alig vitatható szüksége a visszaható hatálynak. A túlságosan leegyszerűsített vagány kijelentésekből csak károk keletkeznek, mert tartani kell a látszatot és háttérben elszabadulnak a dolgok menetei a megkívánhatótól. Ilyen óvatlanul felületes fogalmazásra ott a magán és állami tulajdon közötti egyenlő elbánás elve, ami kifogástalanul működik néhány egyszerű esetben (állami vagy magán vonaton várom el a tisztaságot és menetrendi pontosságot), viszont alkotmányos alapkérdésekben elképesztő butaságokra tud vezetni (pl a szél magánkézbe adása – Gyurcsánynak volt ilyen szándéka, ha be is nem vezették a szélerőművek feletti monopólium megszerzése miatt) -FÁ>>--

4)   Az élethez és emberi méltósághoz való jog:

Az alapjogi fejezetben nevesített alkotmányos alapjogok közül elsőként említendő. A jelenlegi szabályozás mellett szabályozandó az is, hogy a magzati élet védelmével kapcsolatosan az államnak intézményvédelmi kötelezettsége áll fenn. Szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy az állam védi az emberi életet annak minden szakaszában. (Konszenzus, azzal, hogy az MSZP megfogalmazása szerint „ az állam köteles védelmet (de nem alanyi jogot) nyújtani a még meg nem született, de emberként fejlődő életnek - mint az élethez és emberi méltósághoz való jog későbbi érvényesülése feltételének - is ".) --<<Nem védi, hanem szolgálja -FÁ>>--

A halálbüntetés általános tilalmával a munkacsoport egyetért, azonban ennek Alkotmányban történő rögzítésének szükségességéről megoszlanak a vélemények.

5)        A hatályos  Alkotmány röviden foglalkozik  a  házasság  és  a  család  védelmével.

Indokoltnak tartjuk a házassággal kapcsolatosan annak Alkotmányban történő rögzítését, hogy házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre, a család nemzedékek szövetsége. Fontosnak tartjuk a gyermeknevelés és a munkavállalás összeegyeztethetőségét elősegítő állami törekvés Alkotmányban való rögzítését, és a család intézményének alkotmányos védelmét. (Annak rögzítését, hogy a házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre sem az MSZP, sem az LMP nem támogatja.)  --<<Milyen szép megfogalmazás. A család nemzedékek szövetsége. A nemzet is (együtt élő nemzedékeké és régmúlt, távoli jövendőbeli nemzedékeké is). Ezt valahol be kellene vetni az alkotmányos lét folyamatosságát érintve is. -FÁ>>--

6)        Az Alkotmány jelenlegi szövegének 70/D. § (1) bekezdése a „lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez" való jogot rögzíti. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatára figyelemmel a megfogalmazás ebben a formában értelmetlen, elegendő a testi és lelki egészség biztosítására vonatkozó állami kötelezettség rögzítése, a legmagasabb szint ugyanis az állam mindenkori teherbíró képességétől fíigg. Az ellátáshoz való jogot pedig az Alkotmány 70/E. § (2) bekezdése megfelelő formában alanyi jogként szabályozza.

 

 --<< A jogok kérdése ma rendezésre vár atekintetben, hogy mindenkit egyenlően kell illessenek, pedig nem vagyunk egyformák (visszaélések, erőtlenség vagy éppen érdektelenség a joggal való élésre stb). A jelenkor körülményei között fontos volna annak megfogalmazása és szabályozása, hogy minden jog és a joggal járó teher több lépcsőben legyen igénybe vehető. Mint a sportban, ahol vannak a kikapcsolódni vágyók, a rendszeres amatőr sportolók, az olimpikonok és az extrém módon elkötelezett profik. Tehát ha valaki nagyobbat teljesít, az kapjon nagyobb mozgási teret is. ennek általános társadalom és állam szervezési alapelvnek kellene lennie (örökletes túlzások nélkül). A közösségek autonóm jogait tekintve nagyon szembe tűnő, hogy nem lehet minden közösségnek saját belső viszonyai, állapota, tudata figyelmen kívül hagyásával ugyanazt az autonómiát erőltetni. Más az igénye a székelyeknek és a szászoknak – régi példa. Ahogy ma furcsa szóval aszimmetrikus autonómiát emlegetnek egyesek Székelyföldön, úgy lehetne gondolkodni az egyének jogairól is. Egy dolog, hogy társadalomnak mire van pénze, de másik döntő kérdés, hogy az egyes ember miben hajlandó részt vállalni, együtt működni – oktatásban, egészségügyben stb. -FÁ>>--

 

7)  Munkához való jog: A jelenlegi Alkotmány kizárólag jogosultságként foglalkozik e területtel. A munkacsoport álláspontja szerint indokolt annak rögzítése, hogy állami kötelezettség az állampolgárok munkához való jogának elősegítése, ugyanakkor állampolgári kötelezettség, hogy minden állampolgár saját lehetősége és választása szerint olyan munkát végezzen vagy tevékenységet folytasson, amely elősegíti a társadalom anyagi és szellemi fejlődését. Ez utóbbi alkotmányos cél természetesen egyedi esetben nem eredményezhet olyan kötelezettséget, mely a kényszermunka tilalmával ellentétes lenne. --<<Legalább 20 éves döntő hibának érzem, hogy egy rövid osztogatás után csak a munkáról esik szó, a tulajdonról, a vállalkozási teherről, bizonyos értelemben kötelességről, önellátási minimumról, minimális törekvésről kevésbé. Pedig az a bizonyos személyiség, aki autonóm, más fogalmazásban szuverén, annak szembe kell néznie az önszervezés követelményével. Tehát alkotmányos szinten a munka legyen az önszervezés egyik részhalmaza. Munkát vállal, másik munkáról gondoskodik. De az önszervezési komplett feladatok maradványaként jelenjen meg a munkavállalónál is az együttműködési, teljesítési minimális kötelesség, elvárás. Az önszervezés egyik lépcsőfoka a munka vállalás. A vállalkozás szervezés összetettebb. Ha nem az önszervezés halmazának aleseteként fogalmazódik meg a törekvő munkavégző, akkor a reménytelen pótcselekvésű kvázi szakszervezetis munkavisszatartós magatartási minták sokáig rögzülnek. A 90-es évek elején volt egy hangos irányzat, amely az emberiség 80%át fölöslegesnek ítélte a Föld igazgatási és termelési feladatainak ellátásában. Kevés dolog lehetett ennél rombolóbb a világra. De máig ható szemlélet. Tudatosan kell tőle elválni, és olyan helyzetet teremteni, hogy az önszervezési hajlandóság olyan alkotmányos alapérték legyen, amivel szemben semmilyen monopol üzleti érdek nem erősködhet sem bíróságon, sem a politikában, sem a gazdaságban. Nem csak a lenyúlt anyagi és szellemi és általában járadékot hozó javak monopóliumának jogtalanságát, alkotmány ellenességét kellene kimondani, hanem ki kell mondani, hogy a magán és köztulajdon közti funkcionális különbségtételen túl különbség van a termelő, közhaszonnal járó magántevékenység és a potyautas monopoltevékenység közt (világméretekben és helyi szinten egyaránt). Az állam nem szolgálhatja válogatás nélkül a magánérdeket. Az emberi személyi létet kell szolgálja az állam, de nem egyesek monopoljavát. -FÁ>>--

8)        Választójog: Az általános, egyenlő és titkos választójog a magyar állampolgárokat külön 2/3-os törvényben foglalt korlátozásokkal illesse meg. (A szabályozás módosításának alábbi indoklásból kitűnő céljával az MSZP nem ért egyet.)

A munkacsoport indokoltnak tartja, hogy megteremtsük a lehetőségét annak, hogy valamennyi magyar állampolgárt az országgyűlési képviselők választásán választójog illessen meg, ezért elhagyni javasoljuk a 70. § (1) bekezdésében foglalt szabályozásnak a választásra való jogosultságot magyarországi lakóhelyhez kötő megszorítását. Figyelemmel az e módosító javaslattal kapcsolatosan várható politikai vitákra a kormánypártok képviselői szükségesnek tartják rögzíteni, hogy a nemzetközi gyakorlattal a módosító javaslat a legcsekélyebb mértékben sem ellentétes. Helyesnek és megőrzendőnek tartjuk a Magyarországon élő nemzeti kisebbségekre vonatkozó azon szabályozást, mely szerint az említett közösségek „államalkotó" tényezők. Ennek megfelelően kedvezményes mandátumszerzésre jogosultak. Éppen ezért - Magyarország történelmi sajátosságaira is figyelemmel - nem tartunk helyesnek olyan szabályozást, amely a magyar nemzethez tartozó magyar állampolgárok választójogát magyarországi lakóhelytől teszi függővé, illetve ennek hiányában kizárja a választójog gyakorlásának lehetőségét. Elfogadható kompromisszumnak tartanánk azt, ha a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok meghatározott számú képviselőt külön szabályok szerint választhatnának.  --<<Az átlagos magyarországi választókerületi lélekszám szerint, vagy egyes esetekben annál kisebb lélekszámú választókörzetben, illetve összevont kisebb lélekszámú választókörzetekben – de nem az átlag magyarországi választókörzeteknél nagyobb lélekszámú választókörzetek kialakításával. -FÁ>>-- Ez azonban alkotmányi szintű szabályozást nem igényel, a választójogi törvényben kell dönteni róla. --<<A nemzet mindenkori összetartozása lehetne alkotmányos illetve alaptörvényi tétel. -FÁ>>--

9)  A 67. § (3) bekezdésében foglaltakat (családok és az ifjúság helyzete és védelme) a

jelenlegi Alkotmány 16. §-a szabályozza, ezért a kérdéskör teljes körű szabályozása egy helyen indokolt. (Konszenzus)

A sorkatonai szolgálat jelenlegi szabályozását megfelelőnek tartjuk, ezért megőrzendő az Alkotmány azon szabályozása, mely szerint békeidőben nincs kötelező sorkatonai szolgálat. Az állampolgári kötelességek között a haza védelme körében szükségesnek tartjuk említeni, hogy a Magyar Köztársaság honvédsége olyan önkéntes haderőt tart fenn, melyben katonai szolgálat teljesítésére szabad döntés és az önkéntes haderőbe történő felvétel esetén bármely magyar állampolgár jogosult. (Konszenzus)

10)        Indokoltnak tartjuk a petíciós jog, az információszabadság és az egészséges környezethez való jog alkotmányos szinten történő rögzítését, azzal hogy e jogok gyakorlásának részleteiről és korlátairól külön törvény rendelkezzen. (Konszenzus, de mind az MSZP, mind az LMP további alapjogi felsorolásra tesz javaslatot.)

A jelen javaslat a bizottság többségi álláspontját rögzíti. Zárójelben tüntettük föl a konszenzust, illetve a nyilvánvaló egyet nem értést. Ott ahol az MSZP vagy az LMP javaslata eltérő megfogalmazást használ vagy bővebb Alkotmányban történő kifejtést tart szükségesnek az a csatolt és az eseti bizottság teljes ülése elé szintén felterjesztett MSZP, illetve LMP javaslatokban megtalálható.

Budapest, 2010. október 20.

Gulyás Gergely s. k. munkacsoport felelős

 

 

 

 

 

Kiss Péter országgyűlési képviselő az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság II. munkacsoport Alapvető jogok és kötelességek

__________________ E 1358 Budapest, Széchenyi rkp. 19.                                          

A Magyar Szocialista Párt szakmai álláspontja

Az új alkotmányban az alapvető jogok katalógusát, a kötelezettségek megfogalmazását, valamint az alapvető jogok védelmét és érvényesülésük garanciáit a következő elvek mentén javasoljuk meghatározni.

1.  A Magyar Köztársaság nemzetközi szerződésekben vállalt kötelezettségei, így különösen az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozata, az Emberi Jogok Európai Egyezménye, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, a Gazdasági, Szociális, Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya, továbbá a Gyermek Jogairól szóló egyezmény szerint, valamint az Európai Unió jogának megfelelően tartalmazza a jogok katalógusát, rögzíti az alapjogok alanyait, rendezi az egyes alapjogok egymáshoz való viszonyát, korlátozásának feltételeit, valamint érvényesítésük garanciáit. Az alanyi jogokat az ezek biztosításával összefüggő állami kötelezettségekkel együtt szabályozza az új alkotmány. --<<Ez egy nemzeti és alkotmányos identitás nélküli, a külső környezetéből levezetett, mérték nélkül alkalmazkodó erodált éntudat megnyilvánulása. -FÁ>>--

 --<<A felelősség elhárítás jegyében és az alkalmazotti jogállás mitikussá növesztésében az MSZP Vastagh Pál (Horn) idejében odáig ment el, hogy a magyar állami szuverenitást végre gyorsan oda kell adni az uniónak, és akkor fellélegezhetünk megannyi felelősség alól. Emlékezetes volt Gombár Csaba és általában az SZDSZ lelkes egyetértése. A semmire nem jó, tőlünk teljesen idegen és lényegében alig adoptálható felsorolások értelmezés nélküli lobogtatása úgy látszik egy politikai kultúra nehezen enyhülő, nehezen olvadó jégpáncélja, amely alól nehéz kitörni. -FÁ>>--

2.       Az új alkotmánynak rögzítenie kell, hogy az emberi és állampolgári jogok korlátozása kizárólag az alkotmányban vagy - az alkotmány ilyen tartalmú felhatalmazása alapján -törvényben történhet. Az alkotmány megtiltja az emberi és állampolgári jogok „lényeges tartalmának" korlátozását. Az alkotmány rögzíti, hogy a jogok gyakorlásának általános korlátja mások alapvető jogainak védelme lehet. A korlátozás okának kényszerítőnek és elkerülhetetlennek, a korlátozásnak az elérendő céllal arányban állónak kell lennie.

3.  Az emberi élethez és emberi méltósághoz való jog a jogállamban kiemelkedő értéket megtestesítő alapvető jogok körén belül is elsődleges fontosságú, az alkotmányos rend legfőbb értékét testesíti meg. Az élethez való jog és az emberi méltósághoz való jog érvényesülése érdekében más alapjogok tágabb körben korlátozhatóak. --<<Ennek hitelesítésére a szovjet megszálláson túl ott van az elmúlt 8 év is. -FÁ>>--

4.       Mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberi és állampolgári jogainak megsértése esetén a bírósághoz forduljon, illetőleg az ügyben rendelkezésre álló jogorvoslat igénybevétele után élhessen az alapjogi bíráskodás lehetőségével. Az alapjogok garantálásában a hazai igazságszolgáltatásnak mértékadónak kell tekintenie az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatát is.

5.       Az alapvető jogokat és az állam feladatait annak figyelembevételével kell meghatározni, hogy a Magyar Köztársaság szociális állam: elkötelezett a szociális értékek iránt, és az állam alapvető feladatának tartja, hogy elősegítse az állampolgárok gazdasági és szellemi jólétét. Az új alkotmány garanciákkal védi, hogy az adott területen elért jóléti szint csökkentése esetén az állam gondoskodjon az átalakítás „veszteseinek" megfelelő védelméről.

6.       A Magyar Köztársaság támogatja a társadalmi és gazdasági érdekegyeztetést, amelyeket törvény szabályoz. Az állam elismeri a szociális partnerek szervezett együttműködését, annak fórumait, és a maga eszközeivel támogatja azt.

Az Alkotmány-előkészítő eseti bizottság II. munkacsoportja javaslataira kialakított

vélemény

„Álláspontunk szerint a jelenlegi Alkotmány XII fejezetében található alapjogi szabályozás összességben és általánosságban megfelel a jogállami kritériumoknak, alkalmas arra, hogy a munkacsoport a jelenlegi szabályozást tekintse kiindulópontnak és ehhez képest fogalmazza meg javaslatait."

MSZP álláspont: ezzel egyetért, azonban szükségesnek tartja hangsúlyozni, hogy az 1989-1990-es alkotmányozás eredményeinek az új alkotmányban történő megőrzése mellett elkötelezett abban, hogy folytatódjon az Európa népei közötti egyre szorosabb egység létrehozásának folyamata, valamint az Európai Unió közös értékeinek védelme, amely értékeket a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában kell megvalósítani.  --<<Itt aztán lehetne hangsúlyozni a funkcióazonosságot például nők és férfiak közötti különbségeknél. -FÁ>>-- Ezért az alapvető jogok katalógusát és a kötelezettségek megfogalmazását ennek figyelembevételével kell kialakítani. --<<A baj csak az, hogy az élet teljességét elvből tagadó szemlélet van mögötte. Fel sem merül benne, hogy amikor alkalmazotti jogokról beszél például, akkor abban az alkalmazó szervezői léte is bele értendő, meg az alkalmazott hajlandósága-képessége. Fel sem merül benne, hogy az alkalmazotti lét az önszervező lét egy leegyszerűsödött változata, alrendszere. Tehát nem is áll rá a gondolkodása, hogy egérutat nyújtson az alkalmazott világából a segély helyett például az önellátás felé. A létformák (munkavállaló, segélyezett, eltartott, vállalkozó, gazdálkodó stb) közti vándorlás, helykeresés ösztönzése, segítése (szolgálata) helyett túlpörget, értelmes jelentéstől foszt meg olyan kifejezéseket, mint tolerancia, pluralizmus, nő és férfi, stb. -FÁ>>--

„ 1) Az alapvető jogok és kötelezettségek az új Alkotmány szerkezetében a normaszöveg elején az I. fejezetben vagy közvetlenül az államformára, szuverenitásra és az egyéb alapvető rendelkezésekre vonatkozó részt követően kapjanak helyet. "

MSZP álláspont: ezzel egyetért

„2) Az alapjogok védelmének, illetve korlátozhatóságának szabályait a jelenlegi Alkotmány megfelelően szabályozza, azonban a jelenlegi Alkotmányban az alapvető jogok és kötelezettségek szabályozásának két részre bontása (8. §-tól, 18. §-ig, illetve 54. §-tól 70. §-ig) indokolatlan, az új Alkotmányban a teljes alapjogi szabályozás egy-egy fejezetbe foglaltan jelenjen meg. Ezen kívül az Alkotmánybíróság által az alapjogok korlátozásával kapcsolatosan kidolgozott „szükségességi-arányossági teszt" kerüljön be az új Alkotmányba.

Indokoltnak tartjuk a 8. § (4) bekezdésében foglalt konkrét jogszabályi hivatkozások elhagyását tekintettel arra, hogy a munkacsoport tagjai egyetértenek a rendkívüli jogrend részletes szabályainak külön jogszabályban történő szabályozásával, így az Alkotmányban elegendő utalni arra, hogy rendkívüli jogrend esetén az e törvényekben meghatározott feltételek mellett függeszthető fel vagy korlátozható átmenetileg az alapvető jogok gyakorlása."

MSZP álláspont: egyetért abban a tekintetben, hogy az alapvető jogokat és kötelezettségeket egy fejezetbe kell foglalni, valamint, hogy a korlátozás alapjogi tesztjét maga az Alkotmány tartalmazza. Az új alkotmánynak ki kell mondania, hogy tilos az alapvető jogok rendeleti úton való korlátozása.

A rendkívüli állapotok megnevezését, lényeges tartalmát és elrendelésének garanciáit az új alkotmánynak tartalmaznia kell. Csak a részletes szabályozást végezhető el külön törvényben.
Az új alkotmánynak ki kell mondania, hogy rendkívüli helyzet esetén a jogok gyakorlása szigorú korlátok között és feltételek mellett felfüggeszthető, de rendkívüli helyzetben sem lehet eltérni a következő jogoktól:

1. az élethez való jog,

2.   az emberi méltósághoz való jog,

3.       a kínzás, a kegyetlen, embertelen, megalázó bánásmód és büntetés, valamint az érintett beleegyezése nélkül végzett orvosi vagy tudományos kísérletek tilalma,

4.       a jogképesség,

5.       a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, a média függetlensége és a tárgyilagos, kiegyensúlyozott tájékoztatáshoz való jog,

6.       a „mindenki csak azért a cselekményért felel, amelyet a törvény büntetni rendel", és a „mindenki csak olyan büntetéssel sújtható, amelyet a törvény meghatároz" szabálya,

7.       az ártatlanság vélelme,

8.       a védelemhez és a jogi képviselethez való jog,

9.       az ugyanazon cselekményért való többszöri elítélés tilalma,

 

10.      a jogtalan elítélés (fogvatartás) miatti kártérítéshez való jog,

11.      az állampolgárságtól megfosztás tilalma.

Szabályozni kell az új alkotmányban az alapjogi bíráskodást. Mindenkinek joga van ahhoz, hogy emberi és állampolgári jogainak megsértése esetén a bírósághoz forduljon, illetőleg az ügyben rendelkezésre álló jogorvoslat igénybevétele után élhessen az alapjogi bíráskodás lehetőségével. Az alapjogok garantálásában a hazai igazságszolgáltatásnak mértékadónak kell tekintenie az Európai Emberi Jogi Bíróság joggyakorlatát is.

„3) A munkacsoport a visszamenőleges hatályú rendelkezések tilalmának Alkotmányban történő rögzítését indokoltnak tartja. Az Alkotmány jelenlegi szövege expressis verbis nem szabályozza a visszamenőleges hatály tilalmát. Ezt az Alkotmánybíróság az Alkotmány demokratikus jogállamra vonatkozó rendelkezéséből vezette le. "

MSZP álláspont: egyetért azzal, hogy az új alkotmány kimondja: a jogszabály a hatálybalépését megelőző időszakra vonatkozóan jogot nem vonhat meg, illetve nem korlátozhat, kötelezettséget nem állapíthat meg vagy a kötelezettséget nem teheti terhesebbé, és nem nyilváníthat valamely cselekményt vagy mulasztást jogszabályellenessé."

 --<<Talán ezért van a frakciójuk. Valamely cselekmény vagy mulasztás jogszabály ellenessé minősítésétől való félelem. -FÁ>>--

4) Az élethez és emberi méltósághoz való jog:

Az alapjogi fejezetben nevesített alkotmányos alapjogok közül elsőként említendő. A jelenlegi szabályozás mellett szabályozandó az is, hogy a magzati élet védelmével kapcsolatosan az államnak intézményvédelmi kötelezettsége áll fenn. Szükségesnek tartjuk rögzíteni, hogy az állam védi az emberi életet annak minden szakaszában.

A halálbüntetés általános tilalmával a munkacsoport egyetért, azonban ennek Alkotmányban történő rögzítésének szükségességéről megoszlanak a vélemények. "

MSZP álláspont: egyetért abban, hogy az élethez és emberi méltósághoz való jog kiemelt

védelmet élvez, amely védelem érdekében más alapvető jogok korlátozása tágabb körben

megengedett.

Az emberi élethez és méltósághoz való jog deklarálása az állam kötelezettségévé teszi, hogy

az emberi életet és méltóságot ne csupán adott természetes személy alanyi jogaként, hanem

elvont jogintézményként is védelemben részesítse (objektív intézményvédelem).

Ennek megfelelően az állam köteles védelmet (de nem alanyi jogot) nyújtani a még meg nem

született, de emberként fejlődő életnek - mint az élethez és emberi méltósághoz való jog

későbbi érvényesülése feltételének - is.

Az emberi élettől való megfosztás kapcsán az új alkotmány azt mondja ki, hogy ahhoz csak a mások életét közvetlenül fenyegető cselekmény elhárítása vezethet. Ezzel lényegében kimondja az új alkotmány a halálbüntetés tilalmát.

5) A hatályos Alkotmány röviden foglalkozik a házasság és a család védelmével. Indokoltnak tartjuk a házassággal kapcsolatosan annak Alkotmányban történő rögzítését, hogy házasság kizárólag egy férfi és egy nő között jöhet létre, a család nemzedékek szövetsége. Fontosnak tartjuk a gyermeknevelés és a munkavállalás összeegyeztethetőségét elősegítő állami törekvés Alkotmányban való rögzítését, és a család intézményének alkotmányos védelmét. "

MSZP álláspont: az új alkotmány nem tartalmazhat értékválasztást, azaz annak
meghatározását, hogy a családi életközösségek milyen formáit ismeri el.
--<<Erre mondják, hogy aljasság. Tudniuk kell ugyanis, hogy értékválasztás nélkül nincsen emberiség. Az emberi élet védelme is egy értékválasztás. Meg a tolerancia hangoztatása is, meg az uniós megfelelési kényszer túlerőltetése is. A homoszexuális lét sosem volt családnak nevezett. Egészen különleges agresszió, hogy kiegyezési készséget mutat, és látszólag a logikus érvelésre hívja fel a figyelmet, ugyanakkor csal, mitöbb erőszakra törekszik a kulcsszó definíciójában úgy, mintha más definíciónak soha a lehetősége sem merült volna fel. A maga értékválasztását tehát (a családi élet idealizálásának tagadását, a család intézményének a rombolását és ezzel társadalmi rétegek kiszolgáltatottságának növelési szándékát) hamis definíció sugalmazott létének meghivatkozásával igyekszik leplezni. -FÁ>>-- Egyetértünk annak
az államcélként való rögzítésével, hogy a gyermekvállalás és a munkavállalás
összeegyeztethetőségét az államnak biztosítania kell. Alapvető jogként kell meghatározni a
fiatalok és a szülők munkahelyi védelmét és a gyermekek jogait.

6) Az Alkotmány jelenlegi szövegének 70/D. § (1) bekezdése a „ lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez" való jogot rögzíti. Az Alkotmánybíróság irányadó gyakorlatára figyelemmel a megfogalmazás ebben a formában értelmetlen, elegendő a testi és lelki egészség biztosítására vonatkozó állami kötelezettség rögzítése, a legmagasabb szint ugyanis az állam mindenkori teherbíró képességétőt függ. Az ellátáshoz való jogot pedig az Alkotmány 70/E. § (2) bekezdése megfelelő formában alanyi jogként szabályozza. "

MSZP álláspont: az egészséghez, a szociális biztonsághoz való joghoz kapcsolódva a
társadalmi, gazdasági és környezeti fenntartható fejlődés biztosítására, az élhető környezet és
a természet megóvására, (ehhez jogként kapcsolódik az egészséghez, a szociális
biztonsághoz és az emberhez méltó életkörülményekhez való jog, a lakhatás elősegítéséhez
való jog, valamint a környezetvédelem alanyi kötelezettsége).

7) Munkához való jog: A jelenlegi Alkotmány kizárólag jogosultságként foglalkozik e területtel. A munkacsoport álláspontja szerint indokolt annak rögzítése, hogy állami kötelezettség az állampolgárok munkához való jogának elősegítése, ugyanakkor állampolgári kötelezettség, hogy minden állampolgár saját lehetősége és választása szerint olyan munkát végezzen vagy tevékenységet folytasson, amely elősegíti a társadalom anyagi és szellemi fejlődését. Ez utóbbi alkotmányos cél természetesen egyedi esetben nem eredményezhet olyan kötelezettséget, mely a kényszermunka tilalmával ellentétes lenne. "

MSZP álláspont: a munkához való jog tekintetében nevesített jogként kell tartalmaznia az új alkotmánynak a foglalkozás szabad megválasztásához való jogot, az indokolás nélküli elbocsátás tilalmát, valamint a munkához és a pihenéshez való jogot. Állami feladat, hogy elősegítse az állampolgárok munkához való jogának gyakorlását. Munkavégzési kötelezettséget az új alkotmány nem fogalmazhat meg, a társadalom anyagi és szellemi fejlődésének elősegítése olyan elvont követelmény, amely nem képes kellően körülhatárolni a majdani Alkotmányon alapuló szabályozás lényeges tartalmát.

8) Választójog: Az általános, egyenlő és titkos választójog a magyar állampolgárokat külön 2/3-os törvényben foglalt korlátozásokkal illesse meg.

A munkacsoport indokoltnak tartja, hogy valamennyi magyar állampolgárt az országgyűlési képviselők választásának választójog illessen meg, ezért elhagyni javasoljuk a 70. § (1) bekezdésében foglalt szabályozásnak a választásra való jogosultságot magyarországi lakóhelyhez kötő megszorítását. Figyelemmel az e módosító javaslattal kapcsolatosan várható politikai vitákra a kormánypártok képviselői szükségesnek tartják rögzíteni, hogy a nemzetközi gyakorlattal a módosító javaslat a legcsekélyebb mértékben sem ellentétes. Helyesnek és megőrzendőnek tartjuk a Magyarországon élő nemzeti kisebbségekre vonatkozó azon szabályozást, mely szerint az említett közösségek „államalkotó" tényezők. Ennek megfelelően kedvezményes mandátumszerzésre jogosultak. Éppen ezért - Magyarország történelmi sajátosságaira is figyelemmel - nem tartunk helyesnek olyan szabályozást, amely a magyar nemzethez tartozó magyar állampolgárok választójogát magyarországi lakóhelytől teszi függővé, illetve ennek hiányában nem biztosítja a választójogot. Elfogadható kompromisszumnak tartanánk azt, ha a magyarországi lakóhellyel nem rendelkező magyar állampolgárok meghatározott számú képviselőt külön szabályok szerint választhatnának. Ez azonban alkotmányi szintű szabályozást nem igényel, a választójogi törvényben kell dönteni róla."

MSZP álláspont: arányos választási rendszerre van szükség. A választójog általános, egyenlő, a szavazás titkos. Kifejezetten fontosnak tartjuk, hogy az állam és az állam polgára közötti effektív kapcsolat megjelenítésére az új alkotmány a választójog gyakorlását magyarországi lakóhelyhez kösse.  --<<Meglepően logikus. Nála nincsen nemzet. Ahogyan Göncz Árpád mondotta volt a felsőházi teremben 2000-ben 50 országból összegyűlt magyarokat köszöntve: „ a magyar nemzet fogalma üres fikció” A valós létező az állam, aminek állampolgárai vannak. Tehát hogy a nemzeti akaratot fejezze ki az alkotmány és annak engedelmeskedjen az állam, neki úgy látszik hajmeresztő. Ne lehessen választópolgár az, aki az államnak nem alárendeltje. Logikus, érthető, zárt logika, de méltányolhatatlan, embertelen. A magyar genocidiumot akarja máig hatóan befejezni. Ne legyen enyhülése Trianonnak, ezt valahogy kifejeltették a bekezdésből. Ezzel érik el azt, hogy nem az alkotmányos értelmes vita, eszmecsere a tét, hanem hogy ezekből elég legyen bármi áron, akár alap-rendeletekkel is. -FÁ>>-- A választójogból való kizárás feltételeit az új alkotmányban meg kell határozni, mégpedig az Európai Emberi Jogi Bíróság ítéleteinek figyelembe vételével.

Az új alkotmány azt mondja ki, hogy a Magyar Köztársaság a határain túl élő magyarok számára is biztosít az ország területén egyes jogokat, amelyeket törvény szabályoz, határain kívül kedvezményeket és támogatásokat nyújt. Az Országgyűlés és a Kormány a Magyar Köztársaság határain túl élő magyar közösségek képviselőivel az őket érintő kérdésekben törvényben meghatározott módon párbeszédet folytat.

Feltétlenül indokoltnak tartjuk, hogy az új alkotmány rendelkezzen a népszavazás formáiról: az ügydöntő és a véleményező népszavazásról, azt országos és helyi önkormányzati szinten is biztosítsa. Meg kell határozni a népszavazásra nem bocsátható tárgyköröket. Országos népszavazás eredményeként az Alkotmány is módosítható.

9) A 67. § (3) bekezdésében foglaltakat (családok és az ifjúság helyzete és védelme) a jelenlegi Alkotmány 16. §-a szabályozza, ezért a kérdéskör teljes körű szabályozása egy helyen indokolt"

MSZP álláspont: ezzel egyetért

„10) A sorkatonai szolgálat jelenlegi szabályozását megfelelőnek tartjuk, ezért megőrzendő az Alkotmány azon szabályozása, mely szerint békeidőben nincs kötelező sorkatonai szolgálat. Az állampolgári kötelességek között a haza védelme körében szükségesnek tartjuk említeni, hogy a Magyar Köztársaság honvédsége olyan önkéntes haderőt tart fenn, melyben katonai szolgálat teljesítésére szabad döntés és és az önkéntes haderőbe történő felvétel esetén bármely magyar állampolgár jogosult."

MSZP  álláspont:  egyetértünk azzal, hogy Magyarországon nincs kötelező sorkatonai szolgálat, támogatjuk, hogy a magyarországi lakóhellyel rendelkező magyar állampolgárok a

Magyar Köztársaság honvédsége által fenntartott haderő részeként önként részt vehessenek katonai szolgálat teljesítésében.

„11) Indokoltnak tartjuk a petíciós jog, az információszabadság és az egészséges környezethez való jog alkotmányos szinten történő rögzítését, azzal hogy e jogok gyakorlásának részleteiről és korlátairól külön törvény rendelkezzen. "

MSZP álláspont: egyetértünk abban, hogy az új alkotmányban nevesített jogként szerepeljen a kérelmezési és a panaszjog, a közérdekű adatok megismeréséhez való jog, a gondolat, a lelkiismeret és a vallás szabadsága, a véleménynyilvánítás és a sajtó szabadsága, a hiteles és részrehajlástól mentes tájékoztatáshoz való jog E jogok korlátozására is csak a szükségesség-arányosság teszt alkalmazásával kerülhet sor.

Budapest, 2010. október 18.

Kiss Péter

Lehet Más a Politika Országgyűlési Képviselőcsoportja Frakcióvezető

A Lehet Más a Politika előzetes álláspontja az új Alkotmány alapjogi koncepciójához

Általános megjegyzések

Az LMP álláspontja szerint ma Magyarországon alkotmányozási kényszer nincsen. Éppen ezért a jelenlegi alapjogi katalógus megtartását -kisebb korrekciókkal: pontosításokkal, kifejtésekkel, kiegészítésekkel; az alkotmánybírósági jogfejlesztés megerősítésével- tudjuk támogatni. Az elmúlt hónapok alkotmány­módosításait az Alk. 61.§ és a 70/I §-ban felül kell vizsgálni, mivel „idegen testként", dogmatikai megalapozás nélkül került sor a beiktatásukra.

Álláspontunk kifejtése során a hatályos Alkotmány számozását követjük.

Számunkra felülvizsgálati szempont, hogy az alkotmánybírósági jogfejlesztés mellett a gyakorlati érvényesülést és a húsz év alatt megváltozott társadalmi­gazdasági környezetet is kívánatos figyelembe venni.

Javasoljuk, hogy az alapjogvédelmi klauzula, a jelenlegi 8. § kerüljön az alapjogi fejezet élére, mivel ez a rendelkezés hatja át a teljes fejezetet. Ezt a klauzulát mindenképpen ki kell egészíteni két alkotmánybírósági tétel beemelésével: a szükségesség-arányosság alapjogvédelmi tesztjével és az állam intézményvédelmi kötelezettségével.

Az LMP az új alaptörvényben alapjogként -is- szeretné megfogalmazni az állampolgári részvételt, a lakhatáshoz való jogot, a jövő generációk jogait, ill. a természeti erőforrásokhoz való hozzáférés jogát.

Egyes jogok és kötelességek

Az 54. §-ben szereplő úgynevezett életvédelmi státus quo megtartását támogatjuk. Ugyanitt azonban szükségesnek látjuk, hogy az Alkotmány nevesítse az Alkotmánybíróság által már 1990-ben az emberi méltóság jogából levezetett személyes önrendelkezés szabadságát.

Az 55.§ (3) bek.-ben a kártalanítást úgy kell megfogalmaznunk, hogy az (i) valamennyi esetben felhívható legyen, ha az állam a személyi szabadságot törvénytelenül korlátozta; (ii) igénybevétele ne legyen terhesebb a magánjogi reparációs eszközöknél (pl. ugyanúgy 5 éven belül lehessen kártalanításért folyamodni).

Az 59.§ (1) bek. -ben nevesítenénk a magánélethez fűződő jogot, ill. önálló bekezdésbe szerkesztenénk az információs önrendelkezési jogot.

Az információszabadságot önálló §-ban, s ma már korszerűbb, kifejtettebb formában kell deklarálnunk. Az új megfogalmazáshoz jó kiinduló pontnak tartjuk az észt és a norvég alkotmányok rendelkezéseit:

„Az észt állampolgárok kérésére, a törvény által szabályozott eljárásokkal kapcsolatban, minden állami és helyi hatóság, illetve ezek tisztviselői kötelesek információkat nyújtani a munkájukkal kapcsolatban, kivéve azt az információt, amelynek közzététele a törvény által tiltott, illetve azt az információt, amely kizárólag belső használatra szolgál. Az észt állampolgároknak joguk van megismerni azokat az információkat, amelyekkel az állam, illetve a helyi hatóságok rendelkeznek róluk, beleértve az ezen szervek által archivált információkat is. Ezt a jogot a harmadik személyek jogai védelmének, illetve a gyermekek származásának titkossága céljából korlátozhatja a törvény, ugyanígy bűnmegelőzési célból, vagy bűnöző elfogatása, letartóztatása céljából, vagy bírósági eljárásban az igazság felderítése érdekében."

„Mindenkinek joga van hozzáférni az állami, illetve önkormányzati adminisztráció dokumentumaihoz, illetve részt venni a bíróságok és választott gyűlések ülésein. A törvény a személyes adatok védelme, illetve más nyomós érdekből korlátozhatja a fenti jogot."

A 64.§-ban biztosított petíciós jog - úgy is mint a megalapozott állampolgári részvétel egyik alkotmányos pillére- az érdemi válaszhoz fűződő joggal teljes. Az állampolgári részvétel alapértéki szinten is megjelenhet, de alapjogként feltétlenül deklarálnánk: mindenkinek joga van önállóan, vagy másokkal együtt az őt érintő közhatalmi döntésekben, törvényben szabályozott módon, közvetlenül is részt venni.

A 65.§ -ban felvetjük a menedékjog olyan átgondolását, amely -meghatározott feltételek mellett- lehetővé teszi a klímaváltozás miatti természeti katasztrófák miatt menekülők befogadását. --<<Ez ennyire konkrét? ÉS nincsen nemzeti tulajdon? A korona (nemzet) tulajdoni intézménye nélkül akar osztozni mindenkivel, aki errefelé kerül? Arra a sorsra juthatunk, hogy elvégezetlen dolgainkra végül nem marad idő, lehetőség. A magunkhoz téréshez elszánás, alkalom, szerencse is kell. Elszánás, próbálkozás, törekvés nélkül a szerencsét észre sem vesszük, az alkalom is elfut mellettünk. -FÁ>>--

A 70.S (5) bek-ben a korlátozottan cselekvőképes polgárok választójogának általános jelleggel történő kizárását -nemzetközi egyezményekre is figyelemmel -aggályosnak tartjuk.

A 70/E §-nál deklarálnánk a lakhatáshoz való jogot.

A 70/D § megbontásával Önálló alapjogként vezetnénk be az egészséges környezethez való, időben kiterjesztetten értelmezett (vagyis a jövőre is vonatkozó) jogokat. Erre konkrét, szövegszerű javaslattal rendelkezünk a jelenlegi normaszövegből kiindulva: "A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, a fenntartható fejlődés elvének messzemenő figyelembe vételével biztosítja Magyarország kivételes természeti értékeinek megőrzését, a természeti erőforrásokat takarékos és célszerű használatát, az életminőség ökológiai szempontú javítását és a biológiai sokféleség megőrzését a jelen és a jövő nemzedékek számára." --<<Valószínűleg nem mérte fel, hogy mit mond, vagy üres SZDSZ-es demagógia. Még a kutyák elhullási okait sem összesítik az állatorvosok adataiból, nemhogy az emberi halálozási okokat elemezve törekednének az egészségesebb környezetre. Az önkép, a nemzeti identitás jogának megkérdőjelezése többet árt az egészségnek mint sok munkakesztyű hiánya. Az LMP ténykedése is, számos parlamenti érvelésükkel (pedig még kezdő kispályások) sokszor az egészséges pszichikai légkör romlásának okozója. Erre még nem gondoltak? Úgy gondolják átlépett a történelmi idő a magyarságon, már csak kulturálatlanság ha valaki nemzeti identitásról, összetartozásról, törekvésekről beszél? -FÁ>>-- Szeretnénk továbbá, hogy az Alkotmány mondja ki: minden egyénnek egyforma lehetőséget kell biztosítani a természeti erőforrásokhoz való hozzáféréshez és hasznaik élvezéséhez.  --<<Meglep. Ez valami trükk? Volt az SZDSZ-nek is egy ilyen ötlete, hogy senki sem szabad kihagyni a kárpótlásból, privatizációból Jól hangzott. Majd jött a konkrét ajánlás: fejenként 20.000 Ft-ért vásárolják ki a magyar állampolgároktól a privatizációban való részvétel jogát, tehát hogy licit helyett kapjanak egységesen 20.000 Ft-ot valamikor 92-ben. Ez nem valami hasonló, csak nem írta le a mondat végét? -FÁ>>--

Az állampolgári kötelességek között feltétlenül szeretnénk megjeleníteni a környezet védelmének kötelezettségét, a természeti és kulturális örökség fennmaradásáért, a jövő nemzedékek jólétéért viselt felelősséget.

Budapest, 2010. október 17.

dr. Schiffer András

frakcióvezető

LMP


A bizottság munkacsoportjainak összetétele

II. Alapvető jogok és kötelességek:

 

Dr. Gulyás Gergely (Fidesz)
Dr. Gruber Attila (Fidesz)
Dr. Kocsis Máté (Fidesz)
Dr. Turi-Kovács Béla (Fidesz)
Dr. Lukács Tamás (KDNP)
Dr. Nagy Andor (KDNP)
Kiss Péter (MSZP)
Dr. Gaudi-Nagy Tamás (Jobbik)
Dr. Schiffer András (LMP)


 Vissza az oldal tetejére