From:
Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Thursday, October 28, 2010 11:20 PM
To: 'polgarihirszemle@yahoo.co.uk'
Cc: 'polgari_hirszemle-owner@yahoogroups.com'
Subject: a parlamenti alkotmányozó előkészület alapértékek c. írásához
tett megjegyzések
Tisztelt AEB! --- Élek a felkínált lehetőséggel és észrevételeimet megküldöm Önöknek lehetőség szerint szíves figyelembe vételre, korábban közzétett parlamenti és köztársasági elnöki javaslatokhoz fűzött közbeszúrt megjegyzések formájában. - Önálló tanulmánnyal illetve szövegszerű javaslattal nem tudok szolgálni. - Jelen észrevételeimet az alkotmányossági Műhely és Fórum tevékenységére alapozom, amely interneten hozzáférhető. - Célom a figyelem felhívása volt bizonyos elhanyagolt összefüggésekre és lehetőségekre. - A megfogalmazásban nem törekedtem a szokásos „tudományos” megfogalmazásra, hisz Önök sem törekedtek az alkotmányos problémák alapjainak döntés előkészítés jelleggel az elfogulatlan és elegendően körültekintő felmutatására. - Remélem észrevételeimet haszonnal olvassák. - Amennyiben közzétennék levelemet, azzal egyetértenék. - Szívük és lelkiismeretük szerinti, képességeik legjavát érvényre juttató munkát kívánok. --- üdvözlettel - Fáy Árpád
Alkotmányos alapértékek
munkacsoport Részkoncepció
http://www.parlament.hu/biz/aeb/resz/i.pdf
--<< Courier betűkkel és szaggatott aláhúzással olvasói megjegyzések végig a szövegben -FÁ>>--
--<<BEVEZETŐ OLVASÓI MEGJEGYZÉS 1. Tragikusnak érzem, hogy egy ilyen vázlat felkerülhetett a parlament honlapjára, mint alkotmányozás előkészítő hivatalos irat. De legalább látszik, hogy milyen áldatlan állapot uralkodik a fejekben, különösen a hatalom tájékán. -FÁ>>--
--<< BEVEZETŐ OLVASÓI MEGJEGYZÉS 2. Most a jelek szerint nem alkotmányozás, hanem kormányzati rendelet születik. Meglehet jól is elsülhet. Csak ne neveznék alkotmánynak azt, ami készül. Ez még csak nem is alaptörvény, hanem átfogó alap-rendelet. Nagy körültekintéssel, a tapasztalatokat jól figyelembe vevő alap-rendelet. És nem gúnyolódok, hanem figyelembe veszem azt, ami elénk kerül. Funkciója, tartalma, érvelési szintje és megfogalmazás módja szerint ez egy alap-rendelet lesz. A természetjogi alapok szintjén mintaszerűen végiggondolt, kikristályosodott és jól rögzült magyar alkotmányos hagyománnyal nem vethető össze. Nem azért mert nem elég csiszolt mondatokkal készülnek rá, hanem mert amit benne szabályozni akarnak, annak köze nincsen az évezredes szentkorona alkotmányosság színvonalához. Árulkodóan nem törődtek vele, hogy a szovjet időszak tagadása, mintegy negatív lenyomata helyett milyen gyökerekhez kellene vissza nyúlniuk. Fenntartható fejlődés jelenéről és jövőjéről beszélnek múltja nélkül. Mint aki azt mondja, hogy ő olyan vagány legény, hogy megvan a múltja nélkül is. Sőt, neki apja sem volt. Hogy ő világra jöjjön ahhoz anya sem kellett. Talányosak az ilyen próbálkozások, de nem bölcsek. Alap-rendelethez nem is kell több. -FÁ>>--
1989-90-ben Magyarországon tartalmában új, polgári alkotmány született, --<<helyesen: módosították az 1949-eset, és tervezték az új alaptörvényt -FÁ>>-- amely az előző rendszer tagadásán alapult, --<<ahelyett, hogy önálló alapokra helyezkedett volna, például helyreállítva a jogfolytonosságot a magyar alkotmánnyal. Ehelyett francia sakk mintára a szovjet megszállás szocializmusának tagadásával legalizálta magát? -FÁ>>-- és amely ma is feltétlenül megőrzendő értékeket képvisel. Ilyen értéknek --<<a szovjet időszak tagadásán alapuló értékek? -FÁ>>-- tekintendő - a teljesség igénye nélkül - a köztársasági államforma, a parlamentáris kormányforma, a hatalommegosztás, a többpártrendszer, a szabad választások, a piacgazdaság, az alapjogok magas szintű védelme, az alkotmány normativitása. --<<ezen értékek nem a szovjet időszak tagadásával születtek, hanem a szovjet időszak által lerombolt értékek, amelyeket helyre lehet állítani! -FÁ>>-- Ezen alapértékeket meg kívánjuk őrizni, azokat továbbra is követendőnek ismerjük el.
Alkotmányos alapértékeknek tekintjük ugyanakkor a társadalmi szolidaritás kérdését; --<<A szolidaritást nem a szovjet időszak tagadásából vezeti le? A szolidaritás érvényesült a szovjet időszakban? -FÁ>>-- ugyanilyen jelentőséget tulajdonítunk a szuverenitás fogalmának is. --<<Mármint az alkotmányos alapértékek munkacsoport, legalább nem kezdeményezi a szuverenitás azonnali átadását az uniónak, mint azt Horn igazságügy minisztere javasolta még. -FÁ>>-- Az állam feladata a fenntartható fejlődés biztosításával a gazdasági és szellemi jólét elősegítése, valamint a környezetvédelem. --<<Az állam feladatai közt nem szerepel az államalkotó nemzet akaratának szolgálata, pedig egy alkotmányos államnak az az alapfeladata. Ez most nem alkotmányos állam, vagy a társadalmi akaratot kinyilvánító alkotmányt tagadja a munkacsoport és ezzel elérhetetlenné, kvázi titkossá teszi, hogy az állam kinek az akaratát kell szolgálja. Mert feladatot mond, de az okát nem nevezi meg a feladatnak. Az állam feladatait talán ez a munkacsoport jelölheti meg, minden indoklás nélkül? -FÁ>>-- A fenntartható fejlődés olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a jelen nemzedékek szükségleteit, hogy az nem sérti a jövő nemzedékek szükségleteinek kielégítését. --<<Nemes szándékot jelenít meg ez a definíció, de azt hiszem, hogy több sebből vérzik. Egyrészt nincsen jelen és jövő a múlt nélkül. Tehát ha már egy divatszlogent, a fenntartható fejlődés fogalmát ide hozza, akkor legyen körültekintő. Ugye nem zöldmezős beruházással akar fenntarthatóságot alapozni, a múltat legalább most már végkép eltörölve? -FÁ>>--
A közösségi értékek körébe tartozónak ítéljük a nemzeti közösséget, a közvagyont és a családot - utóbbit hangsúlyosabb megfogalmazásban a jelenleginél. --<<Miféle felsorolás ez? A család a közvagyon után következik a felsorolásban mint „utóbbi”? Egyébként azonos műfajúak és súlyúak? Nem csak az alanyt és az eszközt keverte össze a munkacsoport? Az ember tragédiája falanszter színében Michelangeló lázadozik, hogy a művészt ne keverjék össze a mesteremberrel. De hát itt a széklábbal keveri össze a munkacsoport (a mai kor divatja szerint) például a családot, majd megjegyzi, hogy a család kissé fontosabb neki, mint ma általában. Ez a „részkoncepció” komoly tudományos teljesítmény vagy egy szatíra? -FÁ>>-- Az állam feladata, hogy olyan politikai intézkedéseket eszközöljön, amelyek elősegítik egy férfi és nő közötti házasság által megalapozott családnak a társadalom alap- és életsejtjének középpontba kerülését. --<<Na hogyan fogalmazzak? Nem szőrszálhasogatás, hogy nem középpontba kell kerülnie a családnak egy egyébként homogén körben, hanem meg kell nevezni a családnak a funkcióját, mint a társadalom alanyát alkotó természetes személyek alapszintű közösségét. Az államnak nem választható feladata, hogy akár a családot is szolgálhatja, ha olyan kurzus van nyeregben, hanem a létének értelmét, a természetjogi indokoltságát veszíti el, ha mást tesz. -FÁ>>-- Ennek a kívánalomnak demográfiai okai is vannak, továbbá az, hogy az ellenkező felfogás válságba sodorja a szociális ellátórendszert. --<<Ez felháborító és aljas kijelentés. Olyan, mint amikor katolikus szószékről a homoszexualitást azért helytelenítik, mert úgy kihal az emberiség. Képtelen minimalitás, erkölcsi-szellemi igénytelenség az ilyen érv. Hogy Krisztus mivégre váltotta meg az emberiséget, hogy Antigoné mivégre temette el testvérét, hogy az ÉLET nem egyenlő élettel, a puszta vegetálással, az nem is érdekes? A puszta fizikai életben maradás öncélja hogyan vezérelhet egy papot a szószéken? Nyilván úgy, hogy ennyire tellik tőle. Ennyit olvasott ki iránymutató pásztorlevelekből. Akkora a baj, hogy a pásztorlevelek szerzői is itt tartanak. Lehet-e egy parlamenti felkérésnek eleget tevő Alkotmányos alapértékek munkacsoport részkoncepcióját püspöki körlevéllel össze vetni? Tartalmilag a jelek szerint igen. A szociális ellátó rendszerben jelöli meg ugyanis a család megbecsülésének okát. Ha tehát a szociális ellátó rendszer nem volna válságban, be is lehetne tiltani akár a családi kapcsolatokat – NEM? Mondható persze, hogy a munkacsoport nem a saját értékrendje szerint fogalmazott, hanem azok nyelvezetét vette fel, akikkel vitatkozik. Mondani lehet. De magára vessen, akinek a mimikri túl jól sikerült. Lehet közérthetően és egyszerre árnyaltan is fogalmazni. Meg kellene próbálni egy ilyen fontos iratban. -FÁ>>--
Különösen fontos, alapvető kérdésnek tartjuk az emberi élet legteljesebb terjedelmű védelmét. Az ember fogalma „fogantatásától haláláig" meghatározással veendő fel (alapjogok elvonhatatlansága). A társadalom alapvető építőköve a férfi és nő házasságából születő család. --<<Ne bántsuk őket, jobbak mint a választék másik fele? Ezért nem jó, ha pártpolitika, sőt államapparátus szintjére csúszik le az alkotmányosság kérdése, mert az apparátusi szereplők a hivatali szerepük, szemüvegük szerint fogalmaznak. Meglehet jószándékkal, üdvözlendő módon. Csakhogy a magyar alkotmány kérdése ennél sokkal több. Hornék belátták, és a miniszteri szavazatokkal megakadályozták, hogy végzetes hibák szülessenek. Most nem alkotmányozás, hanem kormányzati rendelet születik. Meglehet jól is elsülhet. Csak ne neveznék alkotmánynak azt, ami készül. Ez még csak nem is alaptörvény, hanem átfogó alap-rendelet. Nagy körültekintéssel, a tapasztalatokat jól figyelembe vevő alap-rendelet. És nem gúnyolódok, hanem figyelembe veszem azt, ami elénk kerül. Funkciója, tartalma, érvelési szintje és megfogalmazás módja szerint ez egy alap-rendelet lesz. A természetjogi alapok szintjén mintaszerűen végiggondolt, kikristályosodott és jól rögzült magyar alkotmányos hagyománnyal nem vethető össze. Nem azért mert nem elég csiszolt mondatokkal készülnek rá, hanem mert amit benne szabályozni akarnak, annak köze nincsen az évezredes szentkorona alkotmányosság színvonalához. Árulkodóan nem törődtek vele, hogy a szovjet időszak tagadása, mintegy negatív lenyomata helyett milyen gyökerekhez kellene vissza nyúlniuk. Fenntartható fejlődés jelenéről és jövőjéről beszélnek múltja nélkül. Mint aki azt mondja, hogy ő olyan vagány legény, hogy megvan a múltja nélkül. Sőt, neki apja sem volt. Hogy ő világra jöjjön ahhoz anya sem kellett. Talányosak az ilyen próbálkozások, de nem bölcsek. Alap-rendelethez nem is kell több. -FÁ>>-- A házasság intézményének elismerése és megerősítése - tekintettel az egyéb párkapcsolati formák és életmódok terjedésére - megkerülhetetlen. Az Alkotmánynak rögzítenie kell azt is, hogy a családok - különösen a sok gyermeket nevelők - védelemre és gondoskodásra jogosultak. Mind a család védelmével, mind a vallás szabad gyakorlásának jogával összefügg a vasárnap, mint munkaszüneti nap védelme, mely az Alkotmányban is megjelenhet. --<<Csakhogy ez egy bár jószándékú, de közepes minőségű középiskolás fogalmazás minőségében lett közre adva. -FÁ>>--
A demokratikus hatalomgyakorlás alapja a pártok versengésével megvalósuló, rendszeres időközönként megtartott, szabad népképviseleti választás.
A Magyar Köztársaság felelősséget visel a határon túli magyarok sorsáért; elősegíti közösségeik fennmaradását és fejlődését; támogatja önazonosságuk megőrzésére irányuló törekvéseiket; előmozdítja egymással és Magyarországgal való kapcsolattartásukat. A Magyar Köztársaság - nemzetközi jogi kötelezettségeivel összhangban - elősegíti a határon túli magyarokat érintő jogsérelmek orvoslását.
A Magyar Köztársaság gazdasága olyan piacgazdaság, amely a gazdasági tevékenység és a tisztességes verseny szabadságán, a környezet védelmén, a fogyasztók jogainak védelmén, és az egyén felelőssége mellett elismert szolidaritáson alapul. --<<Nem tudnak magyarul és felelőtlenül nyilatkoznak olyan kérdésben, amiről soha el nem gondolkodtak. Ez a hivatali alkotmányozás rákfenéje. Érteni vélem, amit mondani akar ez a bekezdés, de mégis meg kellene említeni a gazdasági rendszer alapvetően alkotmányos elvek alá rendeltségét – amihez persze, hogy működőképes legyen, megfelelő szinten kell fogalmazni az alkotmányos elveket is. De az elvi összefüggés ma kétségbeejtően aktuális. a gazdaság egy eszköz az életünkhöz. Ennek az eszköznek vannak válfajai. Alkotmányos nemzetként meg kell próbálni az alkotmányos piacgazdaság modelljében gondolkodni. Alkotmányos elveknek, tényeknek kell megfeleljen a gazdasági szabályozás. Ilyen alkotmányos tény, hogy az emberi személy a gazdaságnak is a végső alanya. az élő emberi személy, és nem a jogi személy. Enélkül nem lehet alkotmányos minőségben rendezni a természeti és társadalmi erőforrásokhoz való hozzáférést. Van, aki ezt hallva úgy fogalmaz, hogy a gazdaságot nem a definíciók esztétikája viszi előre. Csakhogy ez nem esztétikai kérdés, hanem működtethetőségi kérdés. Életrevalósági kérdés. Úgy kerül sor alkotmányozásra sebbel lobbal hivatalos szándék szerint, hogy az elmúlt évtizedben egyetemek a pályázati pénzeiket féltve nem engedtek alkotmányelméleti vitákat szervezni a falaik között. Felkészületlen az ország, a nemzet és a mai nemzedékek. Ezt be kellene vallani. A rendszerváltási 1990-ben volt lelki erő bevallani, hogy az alaptörvény valódi megújítására nincsen szellemi kapacitás az országban – akkor. Annyi mindent elmondtunk erről a 20 évről, ennek a 20 évnek a bűneiről. Ne tetézzük. Ezek a gazdaságról nemes egyszerűségben és káprázatos felelőtlen tudatlansággal kijelentett mondatok legyenek intő jelek. Kevés a jószándék. -FÁ>>--
A gazdasági rendben azonban egyenjogú, és egyenlő mértékben védendő a köztulajdon és a magántulajdon, mint alkotmányos alapjogok, értékek. --<<Ez viszont már genocídium, ettől lett a rendszerváltás olyan rettenetes, amilyenné vált. Egy autóban a motor és az akkumulátor nem egyenjogúak, hanem funkciómegosztásban együttműködnek. A magán és a köztulajdon funkciómegosztását is meg kellene fogalmazni, hogy vörösiszap helyett az országot a jólét és a jó közérzet árassza el – és nem a hatalom által levédett bűnös, bizonyítottan a visszaélések televényét adó értelmetlenségek. Nem egyenjogú a magán és a köztulajdon a lényeget tekintve – és az alkotmányozásban mi mást kellene vizsgálni, mint a lényeget – hanem külön funkcióra alkalmas tulajdoni forma. -FÁ>>--
A Praeambulum szól hazánk alkotmányosságának történelmi folytonosságáról, nemzeti függetlenségéről és az egyéni szabadságok tiszteletben tartásáról. Említést tesz a kereszténység eszméjének a magyar államiság során betöltött szerepéről, a Szent Korona meghivatkozásával. --<<Az ember időnként azt hihetné, hogy taktikus megfogalmazásokat olvas, amelyeket jószándék vezérelt. Azonban ha még egyszer elolvassa a bekezdést, rá kell jönnie, hogy egy frusztrált, megmerevedett politikai állapot, görcs lenyomatával van dolga. És elbizonytalanodik, hogy szabad-e komolyan vennie az egészet. Szabad-e érvelni e részkoncepcióval kapcsolatban? E közjoggal kapcsolatos koncepció miért mossa össze a vallást a közjoggal? Még ha a korona szent jelzőjével lenne csak dolga a keresztény minősítésnek (az is tévútra vezetne). De ő, ez a munkacsoport cakli-pakli az egész szentkoronát löki kifelé a közjogból befelé a vallási jelképek közé. Vallási jelképként egy fogalom, egy tárgy nem értékelődik le. De közjogi ideált vallási kérdéssé tenni, az a közjogi fejlődésünk, múltunk ezer évének a lenullázását jelenti. Kétségtelen a szentkorona tan vallási gyökerű szimbólumrendszere. Kétségtelen, hogy a kereszténységnek meghatározó szerepe volt a társadalmi eszmék vallási megalapozásában. De ne vitassuk el az ezeréves magyar közjogi gondolattól, a szentkoronától az eredendően és lényegi közjogiságot. Pontosabban aki ennyit sem tud, az hogy kerül abba a pozícióba egyénként vagy munkacsoportként, hogy vitaindítót fogalmazhat a magyar alkotmányos értékek, hagyomány, jogfolytonosság kérdésében? -FÁ>>--
Két álláspont rajzolódott ki a Szent Korona kapcsán. Az egyik vélemény szerint a Szent Korona alkotmányi megjelenítése egyáltalán nem lehetséges. A másik álláspont szerint viszont a Szent Koronára való utalás nem mellőzhető. --<<Hihetetlen ez a szöveg. Álságosan nagybetűzi a szentkoronát, mintha fejet hajtana előtte, majd megpróbálja idétlen minősítésekkel porondon kívül szorítani – a szentkoronát, amely a magyar közjogi nyelvezetben olyan terminusz-technikusz, azaz szakmai műszó volt, mint hadsereg, adó, jog, bíróság stb. Tessék utána nézni, csak Trianon óta megy a nagybetűzés. A szentkoronára nem utalni kell, hanem elfogadni a közjogi szerepét. UGYAN HOL LEHET ennek a „részkoncepciónak” a szerzői gárdája attól, hogy világháborús frusztráltságát (hogy máig a XX. századi nagy háborúk győzteseihez akar tartozni) levetkőzve, legyűrve próbálja átgondolni, mit is jelenten a közjogi békeállapot megkísértése? Mit jelentene megrágni olyan kijelentéseket, mint például a szentkorona a nemzet testét jeleníti meg, együtt az uralmat gyakorlókat és az uralmat elfogadókat? Az alkotmány a régi definíció szerint ha a nemzet akarata, akkor egyben a nemzetet kifejező, megjelenítő szentkorona akarata is! Tehát nem az állammal azonos a szentkorona, hanem a szentkoronának van állama. A szentkorona ezért élő személy, mert tulajdona van, akarata. Ezért lehet a nevében bírósági ítéletet hozni. És kevésbé egy jogi személy állami apparátus nevében. Hogy mi minden kétség, tisztázatlan összefüggés, lehetőség maradt a szőnyeg alatt csak azért, mert egymásnak estek a ripacsok?! Már tudniillik, akik saját személyes karrierjüket remélik a szentkorona kirekesztésétől avagy éppen a szentkorona kötőszóként használatától. Régen azt mondták elvtárs, majd uramoztak, most szentkoronáznak, és ezzel a még mindig elvtársazókban félelmet ébresztettek. Lehetetlen minőségben fogalmazok? Azt hiszem messze nem ereszkedtem olyan mélyre, mint egy olyan részkoncepciót fogalmazó munkacsoport, amely a szentkorona kifejezést hol vallási szimbólummá ferdíti, hol meg „nem mellőzhető utalássá” egyazon összefüggéstelen mondathalmazban. Persze lehet mondani, hogy félre magyarázom az „állami részkoncepciót”, pedig az csak hívószavak tesztelési célú bedobása a félnyilvánosságba, HISZEN ki az a madár, aki elolvassa az országgyűlés honlapjára eldugott szöveget? Milyen ingerültséget váltott ki Horn idejében a Népszabadságban közzétett több oldalas alkotmánykoncepciós mellébeszélés? Most csak az olvassa, aki nem kegyelmez magának. Mert az alkotmány még mindig nem közfigyelem tárgya. Tehát lehet róla homályos szakzsargonnak feltüntetett kulcs-szó gyűjteményt kitenni az asztalra, mint az alapértékek megnevezését. -FÁ>>--
Kívánatos az Alkotmány tömörsége, klasszikus értelemben vett alaptörvény jellege. Az Alkotmánynak az egyéb jogszabályokban elhelyezhető részletszabályoktól mentesnek kell lennie. Ezáltal az Alkotmány stabilitása könnyebben biztosítható. --<<Tehát marketing elemről van szó. Legyen látványos, jól megjegyezhető és érthető mint egy számítógépes ikon, a tényleges összefüggésektől függetlenül? Az nem alkotmány, az még csak nem is alaptörvény, hanem legfeljebb alap-rendelet vagy alap-üdvözlet. De ez már szóba került. -FÁ>>--
Budapest, 2010. október 20.
Dr. Tarnai Richárd s. k. munkacsoport-felelős