Tisztelt PITEE!

Levélből ................

Olvasom a 2014-es törvénymódosítási javaslatukat
az önkényes jogértelmezésről:

.....................

(2) A tényállást önkényesen értelmezi különösen az, aki a tényállás megállapításakor megkérdőjelezi

1.  természettudományi törvényszerűségeket;

2. a formális logikai szabályokat;

(3) A jogot önkényesen értelmezi különösen az, aki a jogszabály értelmezésekor

1. megkérdőjelezi a nyelvtani szabályokat; vagy a törvényben használt kifejezéseket nem az általánosan elfogadott jelentésük alapján értelmezi (nyelvtani értelmezés).

2. megkérdőjelezi a formális logika szabályokat (logikai értelmezés);

3. megkérdőjelezi a rendelkezés elhelyezkedését a jogrendszeren belül (rendszertani értelmezés);

4. megkérdőjelezi a törvény keletkezésének és fejlődésének körülményeit (Történeti értelmezés); vagy

6. az értelmezési technikák közötti hierarchikus sorrendet megfordítja.”

Elterjed megoldás még a tárgyalás során a keresetlevélben szereplő tényállástól való eltérés (például a keresetlevélhez közeli kérdéseket tesz fel a bíró, majd arról hoz ítéletet, ami felé terelte a tárgyalást és figyelmen kívül hagyja a tulajdonképpeni problémát). A hatósági levelezésekben is általánosan elterjedt megoldás, valamint ügyvédi gyakorlatban is élnek vele.

A devizahitelekkel kapcsolatban sokat emlegetik a megfelelő tájékoztatás követelményét, azonban ennél sokkal többről van szó, a banki-pénzügyi szolgáltatás diszfunkcionális, csaló alkalmazásáról, amiről az alaposabb tájékoztatás nem ad teljes megoldást.

Most a csapdába került adósok menekítése a közvetlen cél, pedig a jövőt illetően a pénzhasználati jog alapelveit is meg kellene fogalmazni a pénzhasználatra jogosult alanyok szempontjait alapul véve elsődlegesen, és másodlagosan a pénzhasználati jogot kiszolgáló szolgáltatók működési feltételeit.

Például a hitelbírálatnak logikusan az ügyfél tájékoztatását kellene szolgálnia és nem banki belső, titkos iratnak lennie, amit úgynevezett cenzúra bizottság a bank vezetésének fogalmaz (hasonló lehet börtönben, amikor a rab szabadon bocsátásáról fogalmaznak belső véleményt).

Ez a megfordított szemlélet áthatja a devizahitelek kezelésének egészét. Kikerült a nyilvános kifogásolásból például az oklista, ami tipikusan az adós védelmére kellett volna szolgáljon az ott szereplő érvek alapján. A sor hosszan folytatható.

Elemzéssel kimutatható, hogy az állam mint a banki önkény álcája működik, ami ellen nem elég felszólalni, hanem alternatívát kellene megfogalmazni olyan evidenciákra támaszkodva, mint az Önök 2014-es törvénymódosítási javaslatukban az önkényes jogértelmezés szempontjai.

Tehát nem szociológiai leírás jellegű igazságtalanság-listára gondolok.

üdvözlettel

FÁ