Korszak

Új felismerés

A korábbiak

KÖZÉPKOR - évente olykor többször is újranyomott baktreát kevéssé ismert - (évente újra vert pénzérmék ...) – egyesek szerint szoros kapcsolatban a gazdasági teljesítmény kényszerrel, aminek a nagy székesegyházak is köszönhetők voltak, mint korabeli gazdaság szervezési nagy teljesítmények

TARTÓS pénz ® aranypénz (amely tartalékolható volt, a politikai ellenőrzéstől elválasztható)

merkantilisták

Gazdasági erőt, cselekvési hatalmat jelent a belső értékkel bíró, tartósnak tekintett értékű aranypénz birtoklása – a közösségnek, az államnak is.

RÉMKORSZAKNAK is tekintették későbbi gazdasági gondolkodók a csak a pénzhatalomra építő, erkölcsi fenntartást elutasító korszakot (búcsúcédulát is bele értve). Legtovább a gyarmatokon maradt fenn, mert a gyarmatok lakói részéről nem volt erkölcsi-szellemi ellenerő az embertelenségeivel szemben.

fiziokraták

A FÖLD - természeti erőforrások feltárása, bevonása a gazdaságba

Kifejezetten a merkantilista korszak visszásságainak kiküszöbölésére tudatosan keresett alternatívaként teret nyerő gondolkodásmód

Klasszikusok - A. Smith

A MUNKA emberi erőforrások, munkamegosztás kiterjesztése

És korábbról

 + A FÖLD - természeti erőforrások

Klasszikusok - D. Ricardo

A TŐKE - tőkejavak ("holt munka"), a jövedelmek átcsoportosítása az ipari tőkéhez

+ elméleti modellezés !!

 És korábbról

 + A FÖLD - természeti erőforrások

 + A MUNKA emberi erőforrások

Neoklasszikusok

a fogyasztói viselkedés optimalizálása (ami egyúttal a kereskedelem jelentőségének emelkedése)

És korábbról

+ A FÖLD - természeti erőforrások

+ A MUNKA - emberi erőforrások

+ A TŐKE – tőkejavakban a „holt munka”

= a vállalkozó által kalkulálható termelési tényezők klasszikus felsorolása!

+ elméleti modellezés a közgazdaságban (a társadalmi, állami és nem a vállalti tervezésben)

1800-as évek végére

+ A FÖLD - természeti erőforrások

+ A MUNKA - emberi erőforrások

+ A TŐKE – tőkejavakban a „holt munka”

= a vállalkozó által kalkulálható termelési tényezők klasszikus felsorolása!

+ elméleti modellezés a közgazdaságban (a társadalmi, állami és nem a vállalti tervezésben)

+ tudatos FOGYASZTÓI viselkedés

+ KERESKEDELEM a termelést és fogyasztást új módon kapcsolva

+ egyéb elméleti, például matematikai, szervezési eredmények

HITELPÉNZ - hitelpénzrendszer, statisztika és gazdasági modellezés alkalmazásával

Keynes

állami gazdaság-szabályozás és megfelelő intézményrendszere, infrastruktúra

+ A FÖLD - természeti erőforrások

+ A MUNKA - emberi erőforrások

+ A TŐKE – tőkejavakban a „holt munka”

= a vállalkozó által kalkulálható termelési tényezők klasszikus felsorolása!

+ elméleti modellezés a közgazdaságban (a társadalmi, állami és nem a vállalti tervezésben)

+ tudatos FOGYASZTÓI viselkedés

+ KERESKEDELEM a termelést és fogyasztást új módon kapcsolva

+ egyéb elméleti, például matematikai, szervezési eredmények

+ a hitelpénz-rendszer lehetőségének technikai feltételei (állami szabályozási szerepvállaláshoz: statisztika, gazdasági modellezési képességek, új intézmények szervezési képességek)

Neoliberális korszak, XX. század vége

Nemzetközi nagytőke globális versengése

+ A FÖLD - természeti erőforrások

+ A MUNKA - emberi erőforrások

+ A TŐKE – tőkejavakban a „holt munka”

= a vállalkozó által kalkulálható termelési tényezők klasszikus felsorolása!

+ elméleti modellezés a közgazdaságban (a társadalmi, állami és nem a vállalti tervezésben)

+ tudatos FOGYASZTÓI viselkedés

+ KERESKEDELEM a termelést és fogyasztást új módon kapcsolva

+ egyéb elméleti, például matematikai, szervezési eredmények

 + a hitelpénz-rendszer lehetőségének technikai feltételei (állami szabályozási szerepvállalás, statisztika, gazdasági modellezés gazdaságpolitikai alkalmazása, új intézmények) n az állami szerepvállalást ideológikusan valósággal letagadják néha, de ezt hiába próbálják, mert a hitelpénz "túszaiként" rá vannak szorulva a szabályozásra a gazdaság szereplői

+ a gazdasági modellezés felfokozott alkalmazása, számítógépes "gyártása" mint vállalkozásban is tudatosan alkalmazott termelési tényező

+ infrastruktúra beszámítása termelési tényezőként a lehető legtágabb értelemben

+ gazdasági és jogi-politikai, társadalmi intézményi háttér kiemelt súlyú termelési tényezőként való kalkulálása egyrészt, másrészt e számításbavétel hiányának szembeszökő következményei (egymással konkuráló felfogások)

+ általában szembeszökő a tudatos szabályozás (a szabályozási felfogás!) döntő szerepe

+ kulturális (értelmi és érzelmi!!) körülmények

Nem szokták hangsúlyozni a közgazdaság-elmélet történetében, hogy a fiziokrata, klasszikus, neoklasszikus korszakban a háttérben a gyarmatosítással mindig ott volt, nem szűnt meg: az állami kiváltságra támaszkodó monopol-kereskedelem jelentősége ~ A piaci-, sőt a monopol-pozíciókra törekvés élő gazdasági hatóerőnek számítható, bár az elméleti modellekben nem jelent meg. ABSZOLUTIZÁLÁSA viszont visszavet minket vagy 500 évvel, ha nem a teljes európai történetiség  elé több mint 2000 esztendővel.

A hitelpénz közvetítő eszköz, intézményesített garancia rendszerében minden egyes emberi személyig lebontva és minden egyes azt fontosnak tartó, kvázi személy közösségre értelmezve - és nem kiváltság .

Itt van a küszöbön,
erős hatású termelési tényező lesz
- a felismerése – A vállalása !!!