From:
Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Wednesday, May 16, 2012 10:32 PM
Subject:
ha jól értem, nyilvánvaló, hogy
„T/6958. számú
törvényjavaslat
a Büntető Törvénykönyvről
….
Jogszabály vagy hatósági rendelkezés elleni uszítás
336. §
Aki nagy nyilvánosság előtt, a köznyugalom megzavarására alkalmas módon az
Alaptörvény, jogszabály, Magyarország nemzetközi jogi kötelezettsége vagy Magyarország
által kötelezően alkalmazandó európai uniós jogi aktus ellen, vagy az ezek alapján működő
bíróság vagy a hatóság rendelkezése ellen általános engedetlenségre uszít, bűntett miatt három
évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”
Mi lehet a § fogalmazóinak szándéka? Talán az uniós zászló égetésének megtorlása. De akkor védekeznie kellene az ellen is, nehogy az uniós zászlót a mindennapi zsiványságok büntetlenségének elérésére használják (ami egyébként a zászlóégetések egyik fontos motiváló tényezője) – például ne lehessen az uniós zászló, logo használata alkalmas megtévesztésre az áruk és szolgáltatások minősége elleni kifogások ellen (mert rajta van az uniós logó), vagy ami szintén nem ritka: a politikai, jogi, igazságügyi, gazdasági, kulturális hibás termékek, vagy éppen egyébként szankcionálandó jelenségek bújtatására, hamis hivatkozással való mentegetésére (tehát történetesen az „eredeti” uniós törekvések kijátszására).
Akkor enyhülhet az orwelli világtól való félelem, ha a politikai-jogi-gazdasági-kulturális közrend működőképességét támogatni kívánó rendelkezések erősítésekor biztosítékként ott szerepel mindjárt ezeknek a korábbi állapotoknál szigorúbb eszközöknek a visszaélés szerű alkalmazása elleni védelem is.
A jelenség mindennapi az emberi civilizáció útján. Bevezették a villanyáramot a lakóházakba. És ezzel bevezetésre került a villanyvezetékek zárlatának veszélye is. Hogy a villamosítás ne a tűzveszélyesség elviselhetetlen megnövekedésére vezessen, minden lakás előtt ott van a biztosítéktábla (ma már a kismegszakítók). Ezzel lehet a villanyáram hasznossága nem a tűzvészekkel társult jelenség.
Ha ez a § elfogadásra kerül a maga jogi visszaélés valószínűségét csökkentő biztosítékával, egy visszaélés elleni pontosító megállapítással, akkor gondolom a magyar jogi viszonyok megnyugtatóbbak lehetnek a konkrét jogszabályok felett álló alkotmányos alapértékek felől tekintve is. Akárki gyakoroljon külhatalmi befolyást társadalmunkra, bármely égtáj felől.
Civilizált korban egy jogszabályi megállapítás sosem értelmezhető önmagában, összefüggéseiből kiragadottan. Tehát vannak bizonyos általános elvek, amelyektől érvényesen, legitim módon nem lehet elszakadni. Nem lehet legitim alkotmányossággal önkényesen, összefüggéseiből kiforgatottan értelmezni egyes jogszabályi előírásokat. Ezért volna a fenti, kényes tartalmú jogszabályi előterjesztés akkor megnyugtató, ha magában a szövegben ott volna mindjárt biztosítékként az utalás arra, hogy ez a bekezdés nem az alkotmányossági vitákat készül lenullázni. Nem az alkotmány és alaptörvény viszonyába kíván bele nyúlni, sem az unió gyatraságainak szóvá tételét akár nagy nyilvánosság előtt. Ez a rendelkezés éppen kényes tartalma miatt védendő különösen a félre értelmezés ellen.
A deviza lapú és egyéb pénzügyi problémák is annak köszönhetőek, hogy például ma teljességgel hiányoznak az efféle kis biztosítékok a szokásos pénzügyi műveletekből az országban. Hogy a lakosság nem ismeri ezek működési elvét az egy sajnálatos dolog. De hogy a szakmai (például pénzügyi, banki) körökben is mellőzzék az egyébként eredetükben a pénztörténettel egyidős fedezeti műveleteket, elveket a szerződött felek anyagi biztonságának, a szerződés tulajdonképpeni céljának elérése érdekében, a szerződő felek kölcsönös védelme érdekében – az egyszerűen a fejlődésképtelenséget, a megbízható gazdasági működésre alkalmatlan szemlélet érvényesülését jelenti – amin nem lehet a bankszektorral kötött nagyvonalú alkukkal változtatni. -> A szükséges, sőt sokszor a formálisan érvényes előírásokban is szereplő visszaélés-biztosítékok, sőt egyszerűen a szerződési céltól való elsodródás elleni biztosítékok előírása, számonkérése nélkül mi nem gyarmat, hanem kolonc lehetünk mindenféle külső erőtér nyakán – nemhogy saját szuverenitásunkról beszélhetnénk.
Gondoljuk el, hogy ha a távvezetékeken nem lenne villámvédelem, akkor minden kisebb zivatari villámot követően falvak, városok, fél országnyi villanyvezetékek égnének le.
Tehát kellene oda mindenkit megnyugtató visszaélés elleni vagy éppen csak értelmezésbeli elsodródás elleni védelem, biztosíték (alkotmányos szellemű záradék).
üdvözlettel
Fáy Árpád