Az euklideszi geometria tartalma, logikája ugyanis nem időfüggő

 

From: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>  - Sent: Monday, June 28, 2021 11:28 AM - To: 'Bokor Levente' <lbokor2@axisvm.com>; 'Antal Rockenbauer' <antalsylvia38@gmail.com>
Subject: RE: [Fil.Társ.] Re: hetvenkedés...

 

 

Ha, ha, ha …..

 

HA tehát Levente 18 éves lenne és én meg egy pályaválasztási tanácsadó (és ismerném Levente itteni levelezéseit), akkor profi vitavezetőnek javasolnám hogy menjen. Vagy valami újság olvasószerkesztőjének. Mestersége lényege, nem elengedni az eszmecsere fonalát, megnyugvás nincsen.

Egyetért velem például … azzal a megjegyzéssel, hogy: „Az euklideszi geometria nem érvényes többé.

Levente olvasottságával nem versenyezhetek. Viszont kellő kritika nélkül olvasni az SH atlaszt nem azonos a hajdani Füles hivatkozásával, de nem is van tőle végtelen távol. Egyáltalán semmiféle idézetet nem fogadhatunk kritika nélkül. Nem azért a sületlenségért, mint ahogyan K. Popper tételét szokás értelmezni minden megszorítás nélkül a cáfolhatóságról (aminek az öncélú ellentmondogatást gondolják igazolhatni), hanem azért mert mindenki aki valamibe megpróbált belegondolni, annak kialakul egy sajátos, egyedi megközelítése. Ha ezt figyelembe véve kételkedik valaki, akkor nem feltétlen a megismert tételt vonja kétségbe annak egészében, annak lényegében, hanem esetleg csak forgatva, latolgatva, ízlelgetve a kételkedését kimondva jelzi, hogy nem egészen érti a tételt (vagy annak megfogalmazását). Vagy azért mert rossz a tétel, vagy azért mert a világ meghaladta a tételt, vagy azért mert azt a tételt egészen más megközelítésben fogalmazták mint ahogyan kételkedő közelít hozzá.

Nos mindezek után megállapítható, hogy Levente igencsak érzéketlen a matematika és fizika tudományának különválasztandósága iránt. Mert ha lenne hozzá érzéke, érdeklődése, akkor nem tenné ide ebbe a levélváltásba minden további nélkül azt a propagandisztikus és lényegét tekintve hamis kijelentést, hogy „Az euklideszi geometria nem érvényes többé.” Az is lehet, hogy csak rossz fordításról van szó, de ezt nem tudom ellenőrizni, tehát feltételezve a fordítás megfelelőségét folytatom. Az euklideszi geometria tartalma, logikája ugyanis nem időfüggő. Amiben érvényes volt több mint kétezer éve, abban érvényes lesz kb kétezer év múlva is meg „n+1” ezer év múlva is.

Egyébként érdekes amit ír Levente, amit idéz. És ha egyébként az SH sorozatból vett idézet (a kiragadott mondattól eltekintve) tanulságos, akkor az szerencsés dolog. Az SH-sorozatra ugyanis jellemző, hogy jól szerkesztett és azt a benyomást sugallja, hogy ami fontos, az egyszerűen és érthetően benne van. Nos amivel meg nem ez a helyzet, ott az olvasó vagy rájön, hogy nem túl magas a sorozat igényességi-igénytelenségi küszöbje, vagy felületességet vesz magához. Minden könyvnek, tanulmánynak van igénytelenségi-igényességi küszöbje, és a Fülesnél az SH sorozat tudományos-ismertterjesztő igényessége kétségkívül jobb – de azt hiszem ez a felületes mondat esetünkben nem kell hogy szó nélkül fogadtassék.

Ugyanúgy mérgezővé váltnak tekinthető ez a nagy elhatárolódási eltökéltség euklideszi geometriától napjainkra, mint a fizikai és matematikai tér, mint a filozófiai és matematikai atom különbözőségének elhanyagolása.

 

köszönve türelmeteket és az alkalmat, hogy magam előtt is tisztázhattam

 

 


 

From: Bokor Levente <lbokor2@axisvm.com>
Sent: Monday, June 28, 2021 8:48 AM
To: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>; 'Antal Rockenbauer' <antalsylvia38@gmail.com>
Cc: 'László Fabó' <laszlo.fabo@gmail.com>; 'Rockenbauer Antal' <rockenbauer.antal@ttk.mta.hu>; 'Szegő Szilvia' <szeszego@gmail.com>; 'Filozófiai Társalgó' <filtars@googlegroups.com>
Subject: Re: [Fil.Társ.] Re: hetvenkedés...

 

Amit Árpád leírt, azzal csak egyetérteni tudok. Főként ezzel:

De mindig szét kell tudni választani a valós fizikai tartalmat a leírásra használt eszközöktől – amennyire lehet.

De Antal esetében nincs mit szétválasztani. Egyebütt is gyakran hallom, vagy leírva látom
a téridő részecske szót, ami a szétválaszthatatlanságra utal:

Saját elgondolásomban a tér, idő és anyag sem alkotnak egymástól független derékszögű koordinátákat,
hanem megjelenik benne az x, a t és az m (vagy az anyag)  összekapcsolódása.

Ez megegyezik az általános relativitáselmélet szemléletével. Az ezt igazoló, de mégsem egészen
azonos tartalmú passzust idézem a Springer kiadású SH-atlaszból:

"Az általános relativitáselmélet szerint a tömegek gravitációs jellemzője határozza meg a világ
metrikus szerkezetét. A tér és idő elszigetelt, különálló fogalmait egy fizikai mennyiség, a
téridő váltja fel. Ez a gravitációs erőket a térnek a tömegeloszlás által meghatározott görbületére,
a téridő helyi megváltozására vezeti vissza. A súlyos testek pályái a téridő két pontja közötti
legrövidebb távolságot jelentik. Mivel a tömegeloszlás nem egyenlete, ez határozza meg a világ
metrikus szerkezetét. Az euklideszi geometria nem érvényes többé. Négydimenziós világunk
görbülete azonban oly csekély, hogy a földi folyamatok során ezt nem észleljük. A görbület csak
kozmikus méretekben válik észrevehetővé. Einstein elgondolásai alaján a világegyetem gömb alakban
görbült, sztatikus, és kb 10 a 25-en méter nagyságrendű véges görbületű sugárral rendelkezik. (...)
mérhető következményei: a fény elhajlása...stb. (1993, 353. old.

A néhai Dobó Andor matematikussal csak azért tudtunk egyetérteni, mert értettük, mit mond a másikunk
anélkül, hogy egyikünk a másikunk nyelvét beszélné. Ilyen alapon tudtunk egyetérteni Einstein közös kritikájában,
ami nem elvetése, hanem éppen Einstein meghosszabbítása, s mindezt Bolyai János heurisztikája sugallta:
"Az a bajunk a standard einstenizmussal, hogy nem eléggé relativisztikus. Mi bizonyítja, hogy tér görbülete egységnyi?"

Az a föltevésem, hogy az utóbbi kétség vezette Antalt is arra, hogy a gravitációban
megkülönböztesse az "elsődlegest" és a "másodlagost".

Baráti üdv,
Levente