Vissza a főoldalra * vissza az MVSZ válságról szóló nyitó oldalhoz
MAGÁNJOGI ÉS
KÖZIGAZGATÁSI JOGI FŐOSZTÁLY
POLGÁRI JOGI OSZTÁLY
VEZETŐJE
PLÜ.30.198/2001/1-I.
Budapest Markó u. 27.
1055
A Magyarok Világszövetségét (a továbbiakban: MVSZ) a Fővárosi Bíróság 6. Pk.25.641 /1989/1. sz. végzésével 280. sorszám alatt társadalmi szervezetként vette nyilvántartásba.
A Legfőbb Ügyészségre 2000. júniusában törvényességi kérelmet nyújtottak be, amelyben a kérelmezők a MVSZ 2000. május 25-27. között megtartott küldöttgyűlésének törvényességi felügyeleti vizsgálatát kérték. A kérelmezők bejelentésükben többek között azt sérelmezték, hogy: a MVSZ új elnökének Patrubány Miklósnak a megválasztása törvénysértően történt; a küldöttgyűlésen olyan küldöttek is részt vettek, akik nem tudták mandátumukat hitelesen igazolni; nincs megválasztott elnökhelyettes, így az elnök törvénysértően gyakorolja az elnökhelyettesi jogkört; nincs elfogadott költségvetés; de összességében vitatható a küldöttgyűlés határozatképessége és a megtartott szavazások törvényessége is. A kérelmezők későbbi bejelentésükben, melyben sürgetik az ügyészi intézkedések megtételét a MVSZ-ben uralkodó „törvényen kívüli állapotokra" hívták fel a figyelmet.
A törvényességi kérelmek alapján megindított ügyészi vizsgálat lefolytatásához először 2000. június 20-án írt levelünkben kértük a szükséges iratok megküldését (levelünket F/1 alatt csatolom). Az MVSZ elnöke 2000. július 6-án kelt levele mellékleteként a vizsgálathoz kért iratoknak csak egy részét küldte meg arra hivatkozással, hogy a többi bekérése a tagszervezetektől folyamatban van.
Mivel a hiányosan megküldött s nagyrészt nem hitelesített iratok alapján a vizsgálatot érdemben nem lehetett folytatni és az ígért hiányzó iratok megküldésére sem került sor, 2000. szeptember 13-án kelt levelünkben ismét kértük az iratok megküldését (a levelet F/2 alatt csatolom).
2000. október 10-én kelt levelében dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd - mint az MVSZ meghatalmazott jogi képviselője - vitatta az ügyészi vizsgálat jogszerűségét és annak megszüntetését kezdeményezte. Álláspontja szerint, mivel a MVSZ 2000. május 25-27. közötti küldöttgyűlése által hozott valamennyi határozat hatályon kívül helyezése iránt egy tag már keresetet indított a Fővárosi Bíróságon, ezért az ügyészség akkor járna el helyesen, ha a törvényességi kérelmet áttenné a bíróságra, vagy elutasítaná, illetve a kérelmező figyelmét felhívná a keresetindítás lehetőségére. Az ügyvéd úr a továbbiakban jogi okfejtéséből következően közölte, hogy „… megbízómnak a küldöttgyűléssel kapcsolatosan további dokumentumokat nincs módja rendelkezésre bocsátani ... ".
Dr. Gaudi-Nagy Tamás ügyvéd úr levelére adott 2000. október 26-án kelt válaszunkban részletesen utaltunk az ügyészség hatáskörét megalapozó jogszabályokra, egyben ismételten kértük a hiányzó iratok megküldését (a levelet F/3 alatt csatolom).
Erre a felhívásunkra a MVSZ jogi képviselője 2000. november 14-én több iratot megküldött és ígéretet tett a még hiányzó iratok megküldésére is. A 2000. december 5-én kelt újabb sürgetésre a levelet F/4 alatt csatolom a 2000. december 26-án keletezett levél mellékleteként az MVSZ néhány iratot megküldött, de az érdemi vizsgálathoz feltétlenül szükséges iratok még mindig nem állanak az ügyészség rendelkezésére.
A törvényességi kérelmek és azok alapján indított ügyészi vizsgálat központi és megkerülhetetlen kérdése a MVSZ 2000. május 25-27. közötti küldöttgyűlésének törvényessége. Az összes többi kérdés csak ezt követően lenne vizsgálható, mivel, ha törvénysértő módon került sor a küldöttgyűlés megtartására, akkor: érvénytelenek a választások; érvénytelenek a hozott határozatok; érvénytelenek a megválasztott tisztségviselők intézkedései; de érvénytelen a december 1-re összehívott rendkívüli küldöttgyűlés is.
Ezért a májusi küldöttgyűlés legitimitásának megállapítása érdekében mellőzhetetlen: a régiók küldöttei megválasztása törvényességének, a Mandátumvizsgáló Bizottság eljárásának, nevezetesen, hogy milyen adatok alapján döntött a küldöttek és pótküldöttek „igazolt küldöttnek" nyilvánításáról, a küldöttgyűlés határozatképességének; a szavazások és a hozott határozatok törvényességének vizsgálata.
E vizsgálatok elvégzéséhez szükséges volna: az egyes régiók jóváhagyott Alapszabálya (Szervezeti Működési Szabályzata); a Választmány határozata, amellyel feljogosította az elnökséget az országonként állítható küldöttek számának meghatározására; az egyes országok hitelesített küldöttválasztó jegyzőkönyve; illetőleg mindazon dokumentumok (jelenléti ív, jegyzőkönyv, megbízólevél stb.), amelyek alapján a Mandátumvizsgáló Bizottság a mandátumokat igazolta, a határozatképességet megállapította.
A felsorolt iratok hiánytalan megküldésére többszöri sürgetés ellenére a kereset benyújtásáig nem került sor. Az eddig megküldött iratokból nem állapítható meg, hogy a küldöttgyűlésen az 1996. évben megválasztott küldöttek vettek-e részt, akiknek mandátuma 4 évre szólt, vagy új küldötteket választottak. Nem állapítható meg, hogy a Nyugati Régióban az egyes országok hány küldöttet állítottak, és az egyes országokból ténylegesen hány küldött vett részt. Az előzőekben részletezett okokból az ügyészség nem teljesíthette alkotmányos kötelességét, mivel nem gyakorolhatta a törvényekben megállapított hatásköreit. Így érdemi vizsgálat nélkül a törvényességi kérelemben foglaltak megalapozottsága, vagy alaptalansága kérdésében sem lehetett állást foglalni.
A leírtakból megalapszottan vonható le az a következtetés; hogy az MVSZ a kifogásolt küldöttgyűlés tagjai mandátumának vizsgálatánál nem tudja igazolni azt, hogy a régiókon belül az egyes országok küldötteit az Alapszabályban foglalt rendelkezéseknek megfelelően választották meg.
Az alábbi okok miatt nem fogadható el a MVSZ azon érvelése- mely szerint azért nem tudták még megküldeni a hiányzó iratokat, mert azok beszerzése a szervezet egész világra kiterjedő jellege miatt ez időigényes:
- az iratok beszerzésére közel fél év állt rendelkezésre;
- az iratok egy részének a májusi küldöttgyűlésen is rendelkezésre kellett állnia, mint erre utolsó sürgetésünkben utaltunk is;
- a regionális tanácsok alapszabályát, vagy szervezeti és működési szabályzatát az MVSZ elnöksége hagyja jóvá, mint az előzőekben jeleztem az egyes országokban megválasztandó küldöttek számát a küldöttgyűlés határozza meg, így azok egy-egy példányának a szervezet székhelyén is meg kellene lennie.
Természetesen az sem zárható ki, hogy az okiratok megküldésére azért nem került sor, mert azok nincsenek meg, ami a szervezet törvényes működése szempontjából aggályos.
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 51. §-ának (3) bekezdése értelmében az ügyészség közreműködik annak biztosításában, hogy a társadalom valamennyi szervezete, minden állami szerv és állampolgár megtartsa a törvényeket. Törvénysértés esetén - törvényben meghatározott esetekben és módon - fellép a törvényesség védelmében.
A Magyar Köztársaság ügyészségéről szóló többször módosított és kiegészített 1972. évi V. tv. (Ütv.) szerint az ügyészség közreműködik a Magyar Köztársaság törvényei érvényre juttatásában, az alkotmányos felügyelet ellátásában, a törvényesség védelmében. Ennek keretében - többek között - fellép az Alkotmány a törvények és az egyéb jogszabályok és az állami irányítás egyéb jogi eszközei megtartása érdekében; elősegíti, hogy az állami szervek, a bíróságon kívüli jogalkalmazó szervek a társadalom valamennyi szervezete, valamint az állampolgárok a jogszabályok rendelkezéseit megtartsák (törvényességi felügyelet Ütv. 3. §).
Az ügyész a törvényesség biztosítása érdekében a törvényességi felügyelet során a szervek vezetőitől iratok és adatok rendelkezésre bocsátását, illetőleg megküldését, továbbá felvilágosítás adását kérheti, amelynek az illetékes szerv vezetője köteles eleget tenni (Ütv. 13. § (2) bek. f.) pontja és (3) bek.
Az Ütv. 6. § (4) bekezdése is általános érvénnyel mondja ki, hogy „minden szerv köteles biztosítani, hogy az ügyészek a részükre jogszabályban megállapított jogokat akadálytalanul gyakorolhassák".
A Magyar Köztársaság Alkotmánya 77. § (2) bekezdése is kimondja, hogy az alkotmány és az alkotmányos jogszabályok a társadalom valamennyi szervezetére, minden állami szervre és állampolgárra egyaránt kötelezőek.
Az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (a továbbiakban: Etv.) 14. § (1) bekezdése alapján a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyeletet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképpen nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.
Az előzőekben kifejtettekből megállapíthatóan a MVSZ jelenlegi vezetése törvénysértő mulasztásával megakadályozta, hogy az ügyészség alkotmányos kötelezettségét teljesítse, feladatát ellássa.
Mivel vizsgálat nélkül a szervezet törvényes működésének helyreállítása ügyészi eszközökkel nem biztosítható, ezért az Etv. 14. § (2) bekezdése alapján
keresetet
indítok a Magyarok Világszövetsége alperes ellen.
A szervezet székhelye: 1068 Bp., Benczúr u. 15.
képviselője: Patrubány Miklós
Erre is figyelemmel indítványozom, hogy a bíróság az Etv. 16. § (2) bekezdés c.) pontja alapján függessze fel az alperesi szervezet tevékenységét és ellenőrzésére rendeljen ki felügyelőbiztost.
A felügyelőbiztos legfontosabb feladata a szervezet törvényes és átlátható működésének megteremtése. Személyére és részletes feladataira vonatkozóan a későbbiekben teszek indítványt.
Indítványozom, hogy a bíróság kötelezze az alperest a 2000. május 25-27. közölt megtartott küldöttgyűlés legitimitásának elbírálása, de egyben a szervezet törvényes működése szempontjából is nélkülözhetetlen azon hiteles dokumentumok bemutatására, amelyek alapján a Mandátumvizsgáló Bizottság igazolta az Alapszabály szerint országonként megválasztott küldöttek és pótküldöttek mandátumát; illetőleg nyilatkoztassa az alperest az említett dokumentumok meglétéről.
Az MVSZ ügyészi felhívásra nem tudta bemutatni azokat a fontos dokumentumokat, amelyek alátámasztották volna a régiók küldötteinek törvényes megválasztását, a május 25-27. közötti közgyűlés határozatképességét. Így az ezen a közgyűlésen hozott határozatok (az elnök és az elnökség megválasztása) érvénytelensége is alappal vetődik fel.
A bíróság hatásköre a perre az Etv. 16. § (1) bek. illetékessége a Pp. 30. § (1) bekezdésén alapszik.
A tárgyalást az ügyész esetleges távolléte esetén is kérem megtartani. Perköltség igényem nincs.
Budapest, 2001. január hó
Dr. Sallós István s.k.
osztályvezető ügyész