Csapó Endre
Gyôzött a Balkán Romániában
Ami várható volt, bekövetkezett.
Románia népe többségében a Balkánt választotta. Erdélynek, különösképpen az
erdélyi magyarságnak a sorsa megpecsételôdött. Innét már nincs remény békés
megoldásra.
Európa 19-ik századi vezetôi
elhatározták, hogy a Balkánt emberi életre alkalmassá változtatják. A krotárs
Kajdácsy Antal, a Kossuth-emigráció tagja, az olaszországi magyar légió ôrnagya,
Türr István tábornok balkáni megbízottja eként vélekedett e nemes törekvésrôl:
"Moldva és Oláhország anélkül, hogy
egy csepp vért ontott volna, az Adrianopoli békeszerzôdéssel, Miklós Czár által
Moldva, Besszarábiának egy részével megnagyobbíttatott, a szabaddá tett Dunai
kereskedés által mind e két országnak nagy gazdasági forrás nyittatott, és hogy
nemzeti erejét kifejthesse, egy fejedelem alatti egyesítése keresztülvitetett; és
így Miklós Czár és III. Napóleon császár által létrejött < a Szultán
véduralma alatt továbbra is meghagyatott < Románia.˛
Érdemes régi dolgok között kutakodni,
(Borsi-Kálmán Béla jóvoltából) érdekes dolgokra bukkanunk: Alexandru Buda (Buda
Sándor) román származású magyar országgyűlési képviselô 1848-ban, majd az
olaszországi magyar légió huszárôrnagya, 1861-tôl a Magyar Nemzeti Igazgatóság
bukaresti ügyvívôje, hátrahagyott iratanyagában kifejti nézetét az akkori
nagyhatalmak Nagy-Románia-tervérôl:
"Fôleg 1861 folyamán itten gyűjtött
tapasztalataimból kifolyólag csak annyit jegyezhetek meg, hogy az itteni helyzet úgy a
Kárpátokon túli románok fellépése csak akkor nem lehet Hazánk jövôjére
aggasztó, ha arról tökéletesen biztosítva vagyunk Párisba s Turinba, hogy Hazánkintegritása
respectáltatni, s az szentnek fog tekintetni. Ha tettek után volna szabad ítélni,
kétségbe kellene esnem < mert a Fekete tengertôl a Tiszáig alakítandó
Daco-Románia eszméje, már nem csak mint eszme kürtöltetik, hanem azt Románia
jövendôjére nézve mint okvetlenül bekövetkezni kelletô dolgot állítják fel, sôt
fennen kérkednek hogy ennek végrehajtására a francia s olasz kormány segítségére
bizton számíthatnak. Ami a francia és olasz itteni képviseletet illeti, ez
tökéletesen osztja Daco-Románia eszméit, teszik-é ezt utasításból vagy ön
szíveik sugallatából én nem tudom, de így van, mi engem nem egyszer botránkoztatott
meg < fôleg midôn azután semmi szeretetet, de még csak vonzalmat sem tapasztaltam a
magyarok iránt < de sôt irántam is meglehetôs hidegséggel viseltetnek azért, mert
hazám integritásátannyira védem. Cuza herceg nézeteirôl nem tudok írni, ô minden
pártnak zsibongását, rajongását hallgatja < de véleményét soha nem mondja
senkinek < valóban e tekintetben és kicsi miniatűrben hasonlít N. Császárhoz.
Annyit azonban mégis kipuhatoltam, hogy Napóleon szava elôtte parancs < attól függ
a mi sorsunk is, minô utasítást kap onnan... Ezelôtt két évvel e nemzet sokkal
békülékenyebb hangulatú volt irántunk, tán azt remélték < mint Ausztria <,
hogy a hosszú [el]nyomatás után a szabadságnak csak árnyékáért is le mond a magyar
történeti és természeti jogairól, s meg elégszik ha a jó szomszédok meghagynak 12
vármegyét Magyar országnak, mióta azonban az országgyűlés a haza integritása sine
qua nonját kimondta; mióta a 48diki törvények érvényessége s így Erdély uniója
vitatkozás alá nem jöhetô bevégzett tényként állíttatott fel; a hangulat itt ismegváltozott
s kimondhatjuk hogy itt többé barátokat hijába keresünk...˛ Kérem újra
felfigyelni, hogy az idézett írás 1861-bôl származik és bizonyítása annak, hogy az
említett hatalmak már akkor Magyarország feldarabolásán dolgoztak. Ennek a tervnek
szerencsései voltak már akkor a románok, és lettek hatvan évre rá a szerbek és a
csehek-szlovákok a célnak megfelelôen megtervezett világháború következtében. A
középeurópai rend kelyreállítási kísérletének megbüntetésére rendelt második
világháború visszaállította az eredeti tervet a szláv-ortodox elônyomulással
súlyosbítva, majd a létrehozott helyzet tartósítására félévszázados szovjetorosz
megszállást rendeltek az immár vörös cártól. A bérelt martalócok hazarendelése
után felbomlott két műállam, és a harmadikról most lesz alkalma a világ
elrendezôinek megtapasztalni, mit hoztak létre száznegyven éves konokpolitikájukkal
és két világháborúval.
Választások Romániában
Pataky István összegezése a Magyar
Nemzetben november 29-én: "Aligha kétséges, hogy ha Nicolae Ceausescut nem
lôtték volna le 1989 decemberében, a múlt vasárnap szabad és demokratikus
választások útján került volna vissza az államfôi pozícióba. Mégpedig több minthatvanszázalékos
támogatottsággal, tehát különösebb izgalmak nélkül. A vasárnapi választásokon
kiderült, hogy a románok többsége Ion Iliescuban, a Román Kommunista Párt központi
bizottságának egykori titkárában, a "Kárpátok géniuszának˛ közeli
munkatársában vagy éppenséggel Corneliu Vadim Tudorban, a kondukátor udvari
költôjében és ôszinte csodálójában látja Románia jövôjének biztosítékát.
Iliescu és Tudor jutott az államfôválasztás kevesebb mint két hét múlva sorra
kerülô második, döntô fordulójába.
< Egy nappal a rémálomnak tűnô
romániai választások után kissé tanácstalanul járkáltam Marosvásárhely utcáin.
Támpontokat próbáltam keresni annak alátámasztására, hogy valóban igaz-e, ami az
elôzô nap történt. Figyeltem a járókelôket. Vajon ô is Tudorra szavazott? NetánIliescura?
Nyilván azért mosolyog, mert elégedett a választási eredményekkel. Vagy mégsem
mosolyog? Ironikus vigyor ez inkább? Tudor Erdélyben több szavazatot kapott, mint
Iliescu. A Nagy-Románia Párt megötszörözte négy évvel ezelôtti választási
eredményeit.
< Az igazi meglepetést kétségtelenül a
szélsôséges PRM elôretörése okozta. A Nagy-Románia Párt populista, nacionalista
retorikája széles körű befogadásra talált abban az országban, ahol a lakosság
negyven százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Tudor agresszív, megalkuvást nem
tűrô stílusban ígéri évek óta a korrupció felszámolását, a keresztény
tisztesség érvényesülését, a román önbecsülés visszaállítását. Ez a stílus
és üzenet táptalajra talál ott, ahol tíz éven keresztül a teljes politikai elit
lejáratódott, érthetôbben: csalt, lopott, hazudott. A Tudorra szavazók nem
mindannyian idegengyűlölôk, sokkal inkább a reménytelenségbe belefáradt
tájékozatlanok, akiket azonban kétségtelenül nem zavar egy kis magyarellenesség. Az
1996-ban hatalomra kerülô koalícióból három párt jutott be a törvényhozásba: a
jobboldali Nemzeti Liberális Párt, a Petre Roman vezette szociáldemokrata Demokrata
Párt és a jobbközép irányvonalat képviselô magyar érdekvédelmi szervezet, az
RMDSZ. Jelen felállás szerint ez a három formáció alkothatja a következô négy
évben az együttműködô ellenzéket.
< Elemzôk nem tartják
elképzelhetetlennek, hogy Vadim Tudor a második fordulóban legyôzi Iliescut. Az
elnökválasztás döntô fordulója várhatóan még kevesebb szavazópolgárt fog lázba
hozni, mint avasárnapi megméretés, amikor mindössze 56 százalékos volt a szavazói
részvétel. Az elnökválasztás elsô fordulójában vereséget szenvedô
államfôjelöltek várhatóan nem Iliescu támogatására, hanem< némi
diplomáciával < a szélsôségesek elleni voksolásra fogják szólítani híveiket,
akik viszont távolról sem biztos, hogy hajlandók lesznek választani a számukra rossz
vagy még rosszabb variációk közül.
< Vadim Tudorra egyébként a
felmérések szerint elsôsorban a kevésbé iskolázott fiatalok szavaztak. A 45 éven
felüliek már inkább, Iliescura, a nyugdíjasok
pedig majdnem egyöntetűen az exállamfôre adták szavazatukak. 1996-ban Iliescuék
leváltása tulajdonképpen Erdélyben dôlt el, ahol a Szociális Demokrácia Romániai
Pártja alig szerzett szavazatot. Azóta a volt elnök és pártja jóval népszerűbb
lett az erdélyi megyékben, de ezúttal sem ô vitte el a pálmát. Tudor a
székelyföldi megyéket kivéve gyakorlatilag mindenhol az elsô helyen végzett
Erdélyben, Beszterce megyében például a szavazatok több mint ötven százalékát
szerezte meg. A négy évvel ezelôtti gyôztes, a Román Demokrata Konvenció nem került
be a parlamentbe, s ezzel a román politikai élet legalább négy évre elvesztette a
legnagyobb történelmi múltú, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot is.˛
A választás eredménye
Románia 17 millió 700 ezer polgára
jogosult választani. 64 párt, tizennégyezer jelöltje közül választ 327 képviselőt
és 140 szenátort, a több mint 15 ezer szavazókörzetre csaknem 25 ezer rendőr,
csendőr, határőr vigyáz. 13-an indultak az államfői állásért. 13 ezer hazai és
külföldi megfigyelő őrzi a választások tisztaságát, ennek ellenére több mint
4700 körzetbe nem jutott megfigyelő. Magyarországon hat helyen lehetett szavazni
érvényes romániai útlevéllel.
Választási eredmény: 5 pártnak sikerült
5 százalék feletti eredményt elérni, ami a parlamentbe bejutás küszöbhatára. Ion
Iliescu Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) vezet 36,88% képviselôi, 37,35%
szenátusi szavazattal, Iliescu 36,61%-ot kapott államelnöki szavazatként. C. V. Tudor
Nagy Románia Pártja (PRM) a második: 21,10%, 19,58% és 28,47% eredménnyel a fenti
sorrendben. T. Stolojan Demokrata Pártja (PD) a harmadik: 7,06%, 7,61% és 11,80%
eredménnyel. M. Isarescu Nemzeti Liberális Pártot (PNL) pártja a negyedik: 6,90%,
7,48% és 9,49% eredménnyel. A magyar RMDSZ az ötödik, képviselôházi megbízatásra
6,38%-ot, szenátusira 6,49%-ot kapott, elnökjelöltje Frunda György 5,83%-al ugyancsak
ötödik a sorban. A jelenlegi kormányban szereplô Parasztpárt teljesen kiesett aképviseletbôl.
A baloldal és a szélsôségesen nacionalista erôk mindent elsöprô elôretörését
hozták a rendkívül alacsony részvétellel tartott választások < állapította meg
elsô kommentárjaiban a hétfôi román sajtó. A kolozsvári Szabadság c. magyar lap
ezekbôl szemelvényeket közöl:
A Ziua azt hangsúlyozta, hogy 11 évvel Nicolae
Ceausescu bukása után a románoknak nem maradt más, mint két volt kommunista közül
válasszanak elnököt maguknak.
A PRM elnökének programja botrányos az
ezredvég liberális demokráciája szempontjából, de elbűvölte azokat, akik a nemzet
megmentôjére várnak. Egyesek számára lázálomnak tűnhet az a program, amely a
törvénytelennek minôsített privatizáció semmissé tételét, az állam
tekintélyének Hargita és Kovászna megyében történô visszaállítását, a
halálbüntetésrôl szóló referendumot, a románellenes tevékenységet vizsgáló
országos bizottság felállítását tartalmazza, de a románok 20 százaléka számára
ez elfogadható < írta a Cotidianul.
A nagyfokú tartózkodás mellett a választók
egynegyede Corneliu Vadim Tudor és a PRM mögött sorakozott fel < hangsúlyozta az
Adevarul. A Jurnalul National szerint a katasztrofális kormányzást büntették meg a
szavazók, a román politikai színtéren történt radikális változásokért a
jelenlegi kormánykoalíció a felelôs. Az Azi úgy látta, hogy a románok sem a
változásra, sem a folyamatosságra nem szavaztak, egyszerűen gyôzött a csömör, mert
a választóknak elege lett mindenbôl.
A România Libera szerint az a helyzet állt
elô, hogy az új évezred elején Romániának vagy egy olajcsempész, vagy a
szélsôségesen nacionalista államfôje lesz.
Az egypártrendszerrôl sokpártrendszerre
áttért Románia politikai térsége teljesen kialakulatlan. A sok párt nem tükröz
sokféle ideológiát vagy gazdasági rendszert, a pártok vezérei csak dobálóznak a
politikai és gazdasági jelszavakkal. Valójában kétféle párt van: román és magyar
< ha figyelembe veszük a román pártok egységes álláspontját magyar kérdésben.
És miután a magyarok részére teljesen mindegy már 1918 óta, hogy milyen párt,
milyen államforma, milyen alkotmány van érvényben, a magyaroknak is csak egyetlen
pártba tömörülés ad némi védelmet. A romániai kommunista párt is elsôsorban
román volt, és most, a nagyhatalmi helyzet változásával felvett mindenféle nyugati
pártelnevezés mögött is a lényeges elem a román nacionalizmus, amelynek egyetlen
programja a magyarellenesség. Annak a nagy kilengésnek, hogy a jelenlegi kormányzó
pártokat ez a választás lesöpri, a pártok közötti különbségek lényegtelensége
mellett a legfôbb oka a jelenlegi kormányzat sikertelensége.
A Népújság szerint: Romániában 11
százalékos munkanélküliség mellett a térség legmagasabb < októberben éves
összevetésben 43 százalékos < inflációját mérik. A havi átlagos alkalmazotti
bér 2,5 millió lej. Az ilyenképpen milliomos lakosság 44 százaléka az EU
által szegénységi küszöbként meghatározott napi 4,30 dollárnál kevesebbôl él. A
12tagjelölt ország közül ezzel Románia a legszegényebb < írta a napokban
elemzésében a Reuters. A vásárlóerô < paritáson számolt egy fôre jutó bruttó
hazai termék tavaly 6 ezer dollár volt, szemben a 1996-os kormányváltás idején
jellemzô 6595 dollárral. Az IMF-fel kötött, februárban lejáró 540 millió dolláros
hitelcsomag folyósításai jelenleg állnak a feltételek teljesítésében mutatkozó
mulasztások < egyebek mellett törlesztési hátralékok < miatt.˛
Amerika elégedett
Az Amerikai Egyesült Államok gratulált a
román népnek a november 26-i parlamenti és elnökválasztások alkalmából. Az USA
bukaresti nagykövetsége által a sajtónak továbbított táviratban ez áll: Az
Egyesült Államok gratulál a román népnek a vasárnap lezárult parlamenti és
elnökválasztásokhoz. Mi úgy értjük, hogy a szavazók körében készített
felmérés szerint az RTDP szerezte meg a szavazatok többségét a parlamentben, míg az
elnökválasztások második fordulójára december 10-én kerül sor, Ion Iliescu, a PDSR
elnöke és Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke között. Románia közeli
szövetségesünk és fontos partnerünk a térségben. Az EBESZ jövôbeli elnöki
minôségében fontos szerep hárul rá az európai béke és stabilitás
elômozdításában. Türelmetlenül várjuk a jövô kormánnyal való közeli
együttműködést, hogy továbbra is támogathassuk Romániát a gazdasági reformokban,
az állami vállalatok privatizációjában, a törvény elsôbbségének
érvényesítésében, a korrupció elleni harcban és a hadsereg korszerűsítésében.˛
*
A Magyar Távirati Iroda ezt jelentette
Bukarestbôl november 27-én: Kisebbségi kormányzás lehetőségét, vagy
ügyvezető kabinet létrehozását latolgatja a vasárnapi választásokat megnyerő
baloldali párt, a Ion Iliescu vezette Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR),
amely győzött ugyan a vasárnapi választásokon, de a vártnál jóval szerényebb
eredményt ért el. A vasárnapi romániai választásoknak tulajdonképpen egy igazi
győztese van: a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM). A győztes párt
vezetői a választások előtt még úgy nyilatkoztak, hogy győzelem esetén koalíciót
kívánnak létrehozni, hogy megteremtsék a biztos parlamenti többséget. A
végeredmény azonban azt mutatja, hogy még egy törékeny koalíciót is nehéz lesz
összehozni. A párton belüli forrásokból származó értesülések szerint a párt
vezetői pillanatnyilag úgy vélik, hogy a PDSR egyetlen parlamentbe jutó párttal sem
léphet szövetségre. A szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Pártot eleve
kizárták a lehetséges partnerek közül, a Nemzeti Liberális Párttal pedig azért nem
vállalkozhatnak közös kormányzásra, mert a liberálisok elképzelései szerint be
kell vonni a kormányzásba Petre Roman Demokrata Pártját és a Romániai Magyar
Demokrata Szövetséget is.˛ A kolozsvári Szabadság írja nov. 28-án: Ha eddig csak
a sanda gyanú szintjén foglalkoztunk avval a gondolattal, hogy Iliescu fordulóra kerül
sor, elhessegetve a katasztrófa lehetôségét, most ideje szembenéznünk a rideg
valósággal. Sôt, a tények még súlyosabbak, mint az elôrejelzések sejtették: Vadim
közel került Iliescuhoz. Tíz év és három elnökválasztás után megértük, hogy
Iliescunak szorítsunk, hogy kénytelenek legyünk rá szavazni. Mert azt senki nem
gondolhatja komolyan, hogy ne járuljon a második fordulóban az urnák elé, és hagyja,
hogy egy magyar-, zsidó- és cigánygyűlölô szélsôséges figura kezébe kerüljön
az államelnöki hatalom. Egy olyan személy kezébe, aki nyíltan uszít embert ember
ellen, aki ismételten kijelentette, vasvillára hányná a magyarokat, vágóhídi
kampóra akasztaná a zsidókat, halomra ölné a cigányokat. Százötven közéleti
személyiség nevét tartalmazó listát állított össze, akiket kivégzôosztag elé
állítana. Igaz, a Rolexes fehér arkangyal a választások elsô fordulója elôtt
kegyesen kijelentette, megkegyelmez a nép ellenségeinek. A Szabadság kérdést
intézett Gheorge Funarhoz, a Nagy Románia Párt fôtitkárához: < A Nagy Románia
Párt sürgôsségi programjának második pontjában ez áll: hatalomra jutás esetén
betiltják a szegregacionista RMDSZ-t. A Szabadság megkérdezte: az RMDSZ betiltása
esetén mi történik majd a szövetség vezetôivel? < A törvénytelenül működô
RMDSZ vezetôit Vadim védelme alá vonja. Vadim érzékeny, istenhívô férfiú, nem
tesz semmi rosszat nekik. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerzô
Szolgálat, az Ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország
törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk ôket. Különben mindent
megteszünk majd azért, hogy azok a személyek, akikre nekünk szükségünk van, ne
hagyhassák el az országot < fenyegetôzött az NRP fôtitkára.
< A sürgôsségi program második pontjában
az is szerepel, hogy a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását
tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország
ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. Hogyan valósul ez meg? < kérdeztük a
fôtitkárt.
< Nem értem, Ön miért aggódik ennyire,
miért látja ilyen sötéten a dolgokat < jött a válasz.
< A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az
olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét
ügylet fuzôdik. Amennyiben pártunk hatalomra kerül, a román állami hatóságoknak
alkalmuk lesz kivizsgálni azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdôket.
Nemrég arra jártam, és láttam, egész hegyoldalakat taroltak le. Megengedhetetlen,
hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit < mondta Gheorghe Funar.
Memorandum
Egyedül alakít kormányt a Szociális
Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) < jelentette be a választást követôen
Bukarestben Ion Iliescu. A romániai parlamenti választásokon gyôztes PDSR ugyanakkor
olyan közös memorandum aláírására kérte fel a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), a
Demokrata Pártot (PD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amelyben a
megállapodó felek egy éven keresztül politikai támogatást nyújtanak a súlyos
gazdasági helyzetbôl való kilábaláshoz, a szélsôséges erôk visszaszorításához,
az európai és észak-atlanti integrációs törekvések folytatásához. A három
ellenzéki pártnak felajánlott megállapodás feltétele a PDSR részérôl Ion Iliescu
támogatása az államfôválasztás második fordulójában. A PDSR vezetôsége arról
is döntött, hogy Adrian Nastasét, a párt elsô alelnökét jelöúli az új kabinet
élére. Ez idô alatt az aláíró felek nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt
a kormány ellen.
Markó Béla. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor
közölte, hogy az RMDSZ a parlamenti támogatást is bizonyos feltételekhez köti. Olyan
kormányt tud csak támogatni, amely elkötelezi magát a reformok mellett, megfelelô
álláspontot dolgoz ki a kisebbségi kérdésben is. Tárgyalni együttműködésrôl
csak azokkal tudunk az elkövetkezôkben is, akik a reformpártiságra garanciát
nyújtanak, és akik az erdélyi magyarság egyértelmű feltételeit elfogadják. Ez a
feltételrendszer az önálló magyar egyetembôl, a tulajdonkérdés rendezésébôl, a
közigazgatás decentralizációjából, regionális fejlesztési problémák
megoldásából áll˛.
Tôkés László püspök a magyar párt
szerepléséről szólva attól tart, hogy az RMDSZ-en belül van olyan csoport, amely a
négy évvel ezelőtti logikával azt mondja most is: jobb kormányon lenni, mint az
ellenzéki padsorokban ülni a szélsőjobboldali erőkkel. Az európai szalonképesség
miatt valószínűtlen, hogy Iliescu megkockáztat egy koalíciót a Nagy-Románia
Párttal, megelégszik annak hallgatólagos támogatásával. Így az RMDSZ említett
erői megint a kormánykoalícióba vihetik a magyar pártot < mondta Tőkés.
Hozzátette: Megítélésem szerint az ellenzékben maradás az egyetlen esélyünk,
hiszen így megnövekedne a párt mozgástere, el lehetne mondani, hogy a magyarság
helyzete az elmúlt tíz év alatt érdemben nem változott. Az egységet inkább tehernek
érzem, mert a mindenáron való egység nem célravezető, minden problémát háttérbe
szorít. Meglátjuk, hogy a magyar választók egységét most mire használja fel az
RMDSZ. Ha újra teret nyer a párton belül a pluralitás, a sokszínűség, akkor az
egység visszanyerheti eredeti értelmét.˛
Csurka István MIÉP pártelnök szerint némi
fáziskéséssel Romániában nagyjából ugyanaz történt, mint 1994-ben
Magyarországon, de román módra. A legszélsôségesebb soviniszta erôk gyôztek.
Én nem tudok különbséget tenni Iliescu és Vadim Tudor között, rossz és rosszabb
között˛ < mondta. A magyar érdekképviseletet szerinte határozottabbá,
radikálisabbá kell tenni. Csurka határozottan visszautasította és kikérte magának,
hogy bármilyen hasonlóság, párhuzam lenne a Nagy Románia Párt és a MIÉP között.
Vadim Tudor csoportja egy baloldali securitatés párt, a régi rendszer folytatója, mi
pedig a régi rend legkövetkezetesebb ellenfelei vagyunk < mondta Csurka István.
*
Az Iliescu nemcsak a saját jövôtlenségét
mutatta fel, hanem a magyarellenesség felgyorsult veszélyét is, de felmutatta a
másfélszázados nagyhatalmi politikának a kudarcát és fôleg immár egész Európára
nézve veszélyességét is. A magyar külpolitikának fel kell ismernie ennek a
fordulatnak a magyar nemzetre irányuló veszélyeit, de fel kell ismernie a
történelemadta lehetôségeket is. A feladat: el kell érni, hogy megváltozzon a
másfélszázados nagyromániás, magyarellenes nagyhatalmi politika. Mostantól kezdve a
magyar sérelmektôl kell visszhangozzon a világ. Van elég belôle 82 évi elnyomatás,
hadifogság után. El kell fogadtatni a nagyhatalmakkal, hogy a magyar nemzetnek is joga
van élni, joga van nemzetrészei egyesüléséhez. El kell fogadtatni, hogy a
gyarmattartás ideje lejárt, a fajüldözésnek általánosan is véget kell szakítani.
Fel kell szabadítani a Kárpátmedence keleti és déli tájait az ortodox megszállás
alól. Nem hagyhat a magyar kormány egyetlen magyart sem szabadságától megfosztott
állapotban Európából kirekesztetten a csatlakozni nem kívánó, nem tudó államok
kiszolgáltatottjaként.
Végül hallgassuk meg azokat is, akik a
vörösnacionalizmus fogságában sinylôdnek. Egy levél az Internetrôl:
Tisztelt Európai Barátaink!
Vajon kellünk mi Európának? Érdekli-e Európa
nagyhatalmait az Erdélybe, Vajdaságba, Felvidékre és Kárpátaljára szakadt 4
milliónyi magyar sorsa? Vajon akik Trianonban eladtak minket a románoknak és a
szlávoknak, most a Schengeni vizumkényszer fenntartásával végleg az ortodox Balkán
színvonalára akarnak süllyeszteni? Vagy megtalálják a módjat, mint a külföldi
németek, finnek, olaszok, spanyolok esetében, hogy az utódállamokban elszakított
magyar nemzetrészek számára is megoldják az Európával való kapcsolattartás,
utazás, lehetôségét. Sajnos minket, erdélyi magyarokat, mivel nekünk is román
útlevelünk van, a nem megfelelôen viselkedô román látogatókkal egyforma utálattal
kezelnek Európában és a Schengen-i vizumkényszerrel kirekesztenek Európából. A
nagyhatalmak végleg bezártak minket a balkáni Romániába? A tömeges kitelepülésnek
egyik fô oka éppen a bezártságból való pánikszerű menekülés < bárhová a
nagyvilágba... Marton Lajos Marosvásárhelyrôl.