Csapó Endre

Gyôzött a Balkán Romániában

 Ami várható volt, bekövetkezett. Románia népe többségében a Balkánt választotta. Erdélynek, különösképpen az erdélyi magyarságnak a sorsa megpecsételôdött. Innét már nincs remény békés megoldásra.

Európa 19-ik századi vezetôi elhatározták, hogy a Balkánt emberi életre alkalmassá változtatják. A krotárs Kajdácsy Antal, a Kossuth-emigráció tagja, az olaszországi magyar légió ôrnagya, Türr István tábornok balkáni megbízottja eként vélekedett e nemes törekvésrôl:

"Moldva és Oláhország anélkül, hogy egy csepp vért ontott volna, az Adrianopoli békeszerzôdéssel, Miklós Czár által Moldva, Besszarábiának egy részével megnagyobbíttatott, a szabaddá tett Dunai kereskedés által mind e két országnak nagy gazdasági forrás nyittatott, és hogy nemzeti erejét kifejthesse, egy fejedelem alatti egyesítése keresztülvitetett; és így Miklós Czár és III. Napóleon császár által létrejött < a Szultán véduralma alatt továbbra is meghagyatott < Románia.˛

Érdemes régi dolgok között kutakodni, (Borsi-Kálmán Béla jóvoltából) érdekes dolgokra bukkanunk: Alexandru Buda (Buda Sándor) román származású magyar országgyűlési képviselô 1848-ban, majd az olaszországi magyar légió huszárôrnagya, 1861-tôl a Magyar Nemzeti Igazgatóság bukaresti ügyvívôje, hátrahagyott iratanyagában kifejti nézetét az akkori nagyhatalmak Nagy-Románia-tervérôl: 

"Fôleg 1861 folyamán itten gyűjtött tapasztalataimból kifolyólag csak annyit jegyezhetek meg, hogy az itteni helyzet úgy a Kárpátokon túli románok fellépése csak akkor nem lehet Hazánk jövôjére aggasztó, ha arról tökéletesen biztosítva vagyunk Párisba šs Turinba, hogy Hazánkintegritása respectáltatni, s az szentnek fog tekintetni. Ha tettek után volna szabad ítélni, kétségbe kellene esnem < mert a Fekete tengertôl a Tiszáig alakítandó Daco-Románia eszméje, már nem csak mint eszme kürtöltetik, hanem azt Románia jövendôjére nézve mint okvetlenül bekövetkezni kelletô dolgot állítják fel, sôt fennen kérkednek hogy ennek végrehajtására a francia šs olasz kormány segítségére bizton számíthatnak. Ami a francia és olasz itteni képviseletet illeti, ez tökéletesen osztja Daco-Románia eszméit, teszik-é ezt utasításból vagy ön szíveik sugallatából én nem tudom, de így van, mi engem nem egyszer botránkoztatott meg < fôleg midôn azután semmi szeretetet, de még csak vonzalmat sem tapasztaltam a magyarok iránt < de sôt irántam is meglehetôs hidegséggel viseltetnek azért, mert hazám integritásátannyira védem. Cuza herceg nézeteirôl nem tudok írni, ô minden pártnak zsibongását, rajongását hallgatja < de véleményét soha nem mondja senkinek < valóban e tekintetben és kicsi miniatűrben hasonlít N. Császárhoz. Annyit azonban mégis kipuhatoltam, hogy Napóleon szava elôtte parancs < attól függ a mi sorsunk is, minô utasítást kap onnan... Ezelôtt két évvel e nemzet sokkal békülékenyebb hangulatú volt irántunk, tán azt remélték < mint Ausztria <, hogy a hosszú [el]nyomatás után a szabadságnak csak árnyékáért is le mond a magyar történeti és természeti jogairól, s meg elégszik ha a jó szomszédok meghagynak 12 vármegyét Magyar országnak, mióta azonban az országgyűlés a haza integritása sine qua nonját kimondta; mióta a 48diki törvények érvényessége šs így Erdély uniója vitatkozás alá nem jöhetô bevégzett tényként állíttatott fel; a hangulat itt ismegváltozott šs kimondhatjuk hogy itt többé barátokat hijába keresünk...˛ Kérem újra felfigyelni, hogy az idézett írás 1861-bôl származik és bizonyítása annak, hogy az említett hatalmak már akkor Magyarország feldarabolásán dolgoztak. Ennek a tervnek szerencsései voltak már akkor a románok, és lettek hatvan évre rá a szerbek és a csehek-szlovákok a célnak megfelelôen megtervezett világháború következtében. A középeurópai rend kelyreállítási kísérletének megbüntetésére rendelt második világháború visszaállította az eredeti tervet a szláv-ortodox elônyomulással súlyosbítva, majd a létrehozott helyzet tartósítására félévszázados szovjetorosz megszállást rendeltek az immár vörös cártól. A bérelt martalócok hazarendelése után felbomlott két műállam, és a harmadikról most lesz alkalma a világ elrendezôinek megtapasztalni, mit hoztak létre száznegyven éves konokpolitikájukkal és két világháborúval. 

Választások Romániában

Pataky István összegezése a Magyar Nemzetben november 29-én: "Aligha kétséges, hogy ha Nicolae Ceausescut nem lôtték volna le 1989 decemberében, a múlt vasárnap szabad és demokratikus választások útján került volna vissza az államfôi pozícióba. Mégpedig több minthatvanszázalékos támogatottsággal, tehát különösebb izgalmak nélkül. A vasárnapi választásokon kiderült, hogy a románok többsége Ion Iliescuban, a Román Kommunista Párt központi bizottságának egykori titkárában, a "Kárpátok géniuszának˛ közeli munkatársában vagy éppenséggel Corneliu Vadim Tudorban, a kondukátor udvari költôjében és ôszinte csodálójában látja Románia jövôjének biztosítékát. Iliescu és Tudor jutott az államfôválasztás kevesebb mint két hét múlva sorra kerülô második, döntô fordulójába.

< Egy nappal a rémálomnak tűnô romániai választások után kissé tanácstalanul járkáltam Marosvásárhely utcáin. Támpontokat próbáltam keresni annak alátámasztására, hogy valóban igaz-e, ami az elôzô nap történt. Figyeltem a járókelôket. Vajon ô is Tudorra szavazott? NetánIliescura? Nyilván azért mosolyog, mert elégedett a választási eredményekkel. Vagy mégsem mosolyog? Ironikus vigyor ez inkább? Tudor Erdélyben több szavazatot kapott, mint Iliescu. A Nagy-Románia Párt megötszörözte négy évvel ezelôtti választási eredményeit. 

< Az igazi meglepetést kétségtelenül a szélsôséges PRM elôretörése okozta. A Nagy-Románia Párt populista, nacionalista retorikája széles körű befogadásra talált abban az országban, ahol a lakosság negyven százaléka a szegénységi küszöb alatt él. Tudor agresszív, megalkuvást nem tűrô stílusban ígéri évek óta a korrupció felszámolását, a keresztény tisztesség érvényesülését, a román önbecsülés visszaállítását. Ez a stílus és üzenet táptalajra talál ott, ahol tíz éven keresztül a teljes politikai elit lejáratódott, érthetôbben: csalt, lopott, hazudott. A Tudorra szavazók nem mindannyian idegengyűlölôk, sokkal inkább a reménytelenségbe belefáradt tájékozatlanok, akiket azonban kétségtelenül nem zavar egy kis magyarellenesség. Az 1996-ban hatalomra kerülô koalícióból három párt jutott be a törvényhozásba: a jobboldali Nemzeti Liberális Párt, a Petre Roman vezette szociáldemokrata Demokrata Párt és a jobbközép irányvonalat képviselô magyar érdekvédelmi szervezet, az RMDSZ. Jelen felállás szerint ez a három formáció alkothatja a következô négy évben az együttműködô ellenzéket. 

< Elemzôk nem tartják elképzelhetetlennek, hogy Vadim Tudor a második fordulóban legyôzi Iliescut. Az elnökválasztás döntô fordulója várhatóan még kevesebb szavazópolgárt fog lázba hozni, mint avasárnapi megméretés, amikor mindössze 56 százalékos volt a szavazói részvétel. Az elnökválasztás elsô fordulójában vereséget szenvedô államfôjelöltek várhatóan nem Iliescu támogatására, hanem< némi diplomáciával < a szélsôségesek elleni voksolásra fogják szólítani híveiket, akik viszont távolról sem biztos, hogy hajlandók lesznek választani a számukra rossz vagy még rosszabb variációk közül.

 < Vadim Tudorra egyébként a felmérések szerint elsôsorban a kevésbé iskolázott fiatalok szavaztak. A 45 éven felüliek már inkább, Iliescura, a  nyugdíjasok pedig majdnem egyöntetűen az exállamfôre adták szavazatukak. 1996-ban Iliescuék leváltása tulajdonképpen Erdélyben dôlt el, ahol a Szociális Demokrácia Romániai Pártja alig szerzett szavazatot. Azóta a volt elnök és pártja jóval népszerűbb lett az erdélyi megyékben, de ezúttal sem ô vitte el a pálmát. Tudor a székelyföldi megyéket kivéve gyakorlatilag mindenhol az elsô helyen végzett Erdélyben, Beszterce megyében például a szavazatok több mint ötven százalékát szerezte meg. A négy évvel ezelôtti gyôztes, a Román Demokrata Konvenció nem került be a parlamentbe, s ezzel a román politikai élet legalább négy évre elvesztette a legnagyobb történelmi múltú, Kereszténydemokrata Nemzeti Parasztpártot is.˛ 

A választás eredménye

Románia 17 millió 700 ezer polgára jogosult választani. 64 párt, tizennégyezer jelöltje közül választ 327 képviselőt és 140 szenátort, a több mint 15 ezer szavazókörzetre csaknem 25 ezer rendőr, csendőr, határőr vigyáz. 13-an indultak az államfői állásért. 13 ezer hazai és külföldi megfigyelő őrzi a választások tisztaságát, ennek ellenére több mint 4700 körzetbe nem jutott megfigyelő. Magyarországon hat helyen lehetett szavazni érvényes romániai útlevéllel. 

Választási eredmény: 5 pártnak sikerült 5 százalék feletti eredményt elérni, ami a parlamentbe bejutás küszöbhatára. Ion Iliescu Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) vezet 36,88% képviselôi, 37,35% szenátusi szavazattal, Iliescu 36,61%-ot kapott államelnöki szavazatként. C. V. Tudor Nagy Románia Pártja (PRM) a második: 21,10%, 19,58% és 28,47% eredménnyel a fenti sorrendben. T. Stolojan Demokrata Pártja (PD) a harmadik: 7,06%, 7,61% és 11,80% eredménnyel. M. Isarescu Nemzeti Liberális Pártot (PNL) pártja a negyedik: 6,90%, 7,48% és 9,49% eredménnyel. A magyar RMDSZ az ötödik, képviselôházi megbízatásra 6,38%-ot, szenátusira 6,49%-ot kapott, elnökjelöltje Frunda György 5,83%-al ugyancsak ötödik a sorban. A jelenlegi kormányban szereplô Parasztpárt teljesen kiesett aképviseletbôl. A baloldal és a szélsôségesen nacionalista erôk mindent elsöprô elôretörését hozták a rendkívül alacsony részvétellel tartott választások < állapította meg elsô kommentárjaiban a hétfôi román sajtó. A kolozsvári Szabadság c. magyar lap ezekbôl szemelvényeket közöl:

 

 

A Ziua azt hangsúlyozta, hogy 11 évvel Nicolae Ceausescu bukása után a románoknak nem maradt más, mint két volt kommunista közül válasszanak elnököt maguknak.

A PRM elnökének programja botrányos az ezredvég liberális demokráciája szempontjából, de elbűvölte azokat, akik a nemzet megmentôjére várnak. Egyesek számára lázálomnak tűnhet az a program, amely a törvénytelennek minôsített privatizáció semmissé tételét, az állam tekintélyének Hargita és Kovászna megyében történô visszaállítását, a halálbüntetésrôl szóló referendumot, a románellenes tevékenységet vizsgáló országos bizottság felállítását tartalmazza, de a románok 20 százaléka számára ez elfogadható < írta a Cotidianul.

A nagyfokú tartózkodás mellett a választók egynegyede Corneliu Vadim Tudor és a PRM mögött sorakozott fel < hangsúlyozta az Adevarul. A Jurnalul National szerint a katasztrofális kormányzást büntették meg a szavazók, a román politikai színtéren történt radikális változásokért a jelenlegi kormánykoalíció a felelôs. Az Azi úgy látta, hogy a románok sem a változásra, sem a folyamatosságra nem szavaztak, egyszerűen gyôzött a csömör, mert a választóknak elege lett mindenbôl.

A România Libera szerint az a helyzet állt elô, hogy az új évezred elején Romániának vagy egy olajcsempész, vagy a szélsôségesen nacionalista államfôje lesz.

Az egypártrendszerrôl sokpártrendszerre áttért Románia politikai térsége teljesen kialakulatlan. A sok párt nem tükröz sokféle ideológiát vagy gazdasági rendszert, a pártok vezérei csak dobálóznak a politikai és gazdasági jelszavakkal. Valójában kétféle párt van: román és magyar < ha figyelembe veszük a román pártok egységes álláspontját magyar kérdésben. És miután a magyarok részére teljesen mindegy már 1918 óta, hogy milyen párt, milyen államforma, milyen alkotmány van érvényben, a magyaroknak is csak egyetlen pártba tömörülés ad némi védelmet. A romániai kommunista párt is elsôsorban román volt, és most, a nagyhatalmi helyzet változásával felvett mindenféle nyugati pártelnevezés mögött is a lényeges elem a román nacionalizmus, amelynek egyetlen programja a magyarellenesség. Annak a nagy kilengésnek, hogy a jelenlegi kormányzó pártokat ez a választás lesöpri, a pártok közötti különbségek lényegtelensége mellett a legfôbb oka a jelenlegi kormányzat sikertelensége.

A Népújság szerint: “Romániában 11 százalékos munkanélküliség mellett a térség legmagasabb < októberben éves összevetésben 43 százalékos < inflációját mérik. A havi átlagos alkalmazotti bér 2,5 millió lej. Az ilyenképpen milliomos lakosság 44 százaléka az  EU által szegénységi küszöbként meghatározott napi 4,30 dollárnál kevesebbôl él. A 12tagjelölt ország közül ezzel Románia a legszegényebb < írta a napokban elemzésében a Reuters. A vásárlóerô < paritáson számolt egy fôre jutó bruttó hazai termék tavaly 6 ezer dollár volt, szemben a 1996-os kormányváltás idején jellemzô 6595 dollárral. Az IMF-fel kötött, februárban lejáró 540 millió dolláros hitelcsomag folyósításai jelenleg állnak a feltételek teljesítésében mutatkozó mulasztások < egyebek mellett törlesztési hátralékok < miatt.˛

Amerika elégedett

Az Amerikai Egyesült Államok gratulált a román népnek a november 26-i parlamenti és elnökválasztások alkalmából. Az USA bukaresti nagykövetsége által a sajtónak továbbított táviratban ez áll: “Az Egyesült Államok gratulál a román népnek a vasárnap lezárult parlamenti és elnökválasztásokhoz. Mi úgy értjük, hogy a szavazók körében készített felmérés szerint az RTDP szerezte meg a szavazatok többségét a parlamentben, míg az elnökválasztások második fordulójára december 10-én kerül sor, Ion Iliescu, a PDSR elnöke és Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke között. Románia közeli szövetségesünk és fontos partnerünk a térségben. Az EBESZ jövôbeli elnöki minôségében fontos szerep hárul rá az európai béke és stabilitás elômozdításában. Türelmetlenül várjuk a jövô kormánnyal való közeli együttműködést, hogy továbbra is támogathassuk Romániát a gazdasági reformokban, az állami vállalatok privatizációjában, a törvény elsôbbségének érvényesítésében, a korrupció elleni harcban és a hadsereg korszerűsítésében.˛

*

A Magyar Távirati Iroda ezt jelentette Bukarestbôl november 27-én: “Kisebbségi kormányzás lehetőségét, vagy ügyvezető kabinet létrehozását latolgatja a vasárnapi választásokat megnyerő baloldali párt, a Ion Iliescu vezette Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), amely győzött ugyan a vasárnapi választásokon, de a vártnál jóval szerényebb eredményt ért el. A vasárnapi romániai választásoknak tulajdonképpen egy igazi győztese van: a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM). A győztes párt vezetői a választások előtt még úgy nyilatkoztak, hogy győzelem esetén koalíciót kívánnak létrehozni, hogy megteremtsék a biztos parlamenti többséget. A végeredmény azonban azt mutatja, hogy még egy törékeny koalíciót is nehéz lesz összehozni. A párton belüli forrásokból származó értesülések szerint a párt vezetői pillanatnyilag úgy vélik, hogy a PDSR egyetlen parlamentbe jutó párttal sem léphet szövetségre. A szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Pártot eleve kizárták a lehetséges partnerek közül, a Nemzeti Liberális Párttal pedig azért nem vállalkozhatnak közös kormányzásra, mert a liberálisok elképzelései szerint be kell vonni a kormányzásba Petre Roman Demokrata Pártját és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget is.˛ A kolozsvári Szabadság írja nov. 28-án: “Ha eddig csak a sanda gyanú szintjén foglalkoztunk avval a gondolattal, hogy Iliescu fordulóra kerül sor, elhessegetve a katasztrófa lehetôségét, most ideje szembenéznünk a rideg valósággal. Sôt, a tények még súlyosabbak, mint az elôrejelzések sejtették: Vadim közel került Iliescuhoz. Tíz év és három elnökválasztás után megértük, hogy Iliescunak szorítsunk, hogy kénytelenek legyünk rá szavazni. Mert azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy ne járuljon a második fordulóban az urnák elé, és hagyja, hogy egy magyar-, zsidó- és cigánygyűlölô szélsôséges figura kezébe kerüljön az államelnöki hatalom. Egy olyan személy kezébe, aki nyíltan uszít embert ember ellen, aki ismételten kijelentette, vasvillára hányná a magyarokat, vágóhídi kampóra akasztaná a zsidókat, halomra ölné a cigányokat. Százötven közéleti személyiség nevét tartalmazó listát állított össze, akiket kivégzôosztag elé állítana. Igaz, a Rolexes fehér arkangyal a választások elsô fordulója elôtt kegyesen kijelentette, megkegyelmez a nép ellenségeinek. A Szabadság kérdést intézett Gheorge Funarhoz, a Nagy Románia Párt fôtitkárához: < A Nagy Románia Párt sürgôsségi programjának második pontjában ez áll: hatalomra jutás esetén betiltják a szegregacionista RMDSZ-t. A Szabadság megkérdezte: az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetôivel? < A törvénytelenül működô RMDSZ vezetôit Vadim védelme alá vonja. Vadim érzékeny, istenhívô férfiú, nem tesz semmi rosszat nekik. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerzô Szolgálat, az Ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk ôket. Különben mindent megteszünk majd azért, hogy azok a személyek, akikre nekünk szükségünk van, ne hagyhassák el az országot < fenyegetôzött az NRP fôtitkára.

< A sürgôsségi program második pontjában az is szerepel, hogy a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. Hogyan valósul ez meg? < kérdeztük a fôtitkárt.

< Nem értem, Ön miért aggódik ennyire, miért látja ilyen sötéten a dolgokat < jött a válasz.

< A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fuzôdik. Amennyiben pártunk hatalomra kerül, a román állami hatóságoknak alkalmuk lesz kivizsgálni azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdôket. Nemrég arra jártam, és láttam, egész hegyoldalakat taroltak le. Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit < mondta Gheorghe Funar.

Memorandum

Egyedül alakít kormányt a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) < jelentette be a választást követôen Bukarestben Ion Iliescu. A romániai parlamenti választásokon gyôztes PDSR ugyanakkor olyan közös memorandum aláírására kérte fel a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), a Demokrata Pártot (PD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amelyben a megállapodó felek egy éven keresztül politikai támogatást nyújtanak a súlyos gazdasági helyzetbôl való kilábaláshoz, a szélsôséges erôk visszaszorításához, az európai és észak-atlanti integrációs törekvések folytatásához. A három ellenzéki pártnak felajánlott megállapodás feltétele a PDSR részérôl Ion Iliescu támogatása az államfôválasztás második fordulójában. A PDSR vezetôsége arról is döntött, hogy Adrian Nastasét, a párt elsô alelnökét jelöúli az új kabinet élére. Ez idô alatt az aláíró felek nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen.

Markó Béla. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor közölte, hogy az RMDSZ a parlamenti támogatást is bizonyos feltételekhez köti. Olyan kormányt tud csak támogatni, amely elkötelezi magát a reformok mellett, megfelelô álláspontot dolgoz ki a kisebbségi kérdésben is. “Tárgyalni együttműködésrôl csak azokkal tudunk az elkövetkezôkben is, akik a reformpártiságra garanciát nyújtanak, és akik az erdélyi magyarság egyértelmű feltételeit elfogadják. Ez a feltételrendszer az önálló magyar egyetembôl, a tulajdonkérdés rendezésébôl, a közigazgatás decentralizációjából, regionális fejlesztési problémák megoldásából áll˛.

Tôkés László  püspök a magyar párt szerepléséről szólva attól tart, hogy az RMDSZ-en belül van olyan csoport, amely a négy évvel ezelőtti logikával azt mondja most is: jobb kormányon lenni, mint az ellenzéki padsorokban ülni a szélsőjobboldali erőkkel. Az európai szalonképesség miatt valószínűtlen, hogy Iliescu megkockáztat egy koalíciót a Nagy-Románia Párttal, megelégszik annak hallgatólagos támogatásával. Így az RMDSZ említett erői megint a kormánykoalícióba vihetik a magyar pártot < mondta Tőkés. Hozzátette: “Megítélésem szerint az ellenzékben maradás az egyetlen esélyünk, hiszen így megnövekedne a párt mozgástere, el lehetne mondani, hogy a magyarság helyzete az elmúlt tíz év alatt érdemben nem változott. Az egységet inkább tehernek érzem, mert a mindenáron való egység nem célravezető, minden problémát háttérbe szorít. Meglátjuk, hogy a magyar választók egységét most mire használja fel az RMDSZ. Ha újra teret nyer a párton belül a pluralitás, a sokszínűség, akkor az egység visszanyerheti eredeti értelmét.˛

Csurka István MIÉP pártelnök szerint némi fáziskéséssel Romániában nagyjából ugyanaz történt, mint 1994-ben Magyarországon, de román módra. A legszélsôségesebb soviniszta erôk gyôztek. “Én nem tudok különbséget tenni Iliescu és Vadim Tudor között, rossz és rosszabb között˛ < mondta. A magyar érdekképviseletet szerinte határozottabbá, radikálisabbá kell tenni. Csurka határozottan visszautasította és kikérte magának, hogy bármilyen hasonlóság, párhuzam lenne a Nagy Románia Párt és a MIÉP között. Vadim Tudor csoportja egy baloldali securitatés párt, a régi rendszer folytatója, mi pedig a régi rend legkövetkezetesebb ellenfelei vagyunk < mondta Csurka István.

*

Az Iliescu nemcsak a saját jövôtlenségét mutatta fel, hanem a magyarellenesség felgyorsult veszélyét is, de felmutatta a másfélszázados nagyhatalmi politikának a kudarcát és fôleg immár egész Európára nézve veszélyességét is. A magyar külpolitikának fel kell ismernie ennek a fordulatnak a magyar nemzetre irányuló veszélyeit, de fel kell ismernie a történelemadta lehetôségeket is. A feladat: el kell érni, hogy megváltozzon a másfélszázados nagyromániás, magyarellenes nagyhatalmi politika. Mostantól kezdve a magyar sérelmektôl kell visszhangozzon a világ. Van elég belôle 82 évi elnyomatás, hadifogság után. El kell fogadtatni a nagyhatalmakkal, hogy a magyar nemzetnek is joga van élni, joga van nemzetrészei egyesüléséhez. El kell fogadtatni, hogy a gyarmattartás ideje lejárt, a fajüldözésnek általánosan is véget kell szakítani. Fel kell szabadítani a Kárpátmedence keleti és déli tájait az ortodox megszállás alól. Nem hagyhat a magyar kormány egyetlen magyart sem szabadságától megfosztott állapotban Európából kirekesztetten a csatlakozni nem kívánó, nem tudó államok kiszolgáltatottjaként.

Végül hallgassuk meg azokat is, akik a vörösnacionalizmus fogságában sinylôdnek. Egy levél az Internetrôl:

“Tisztelt Európai Barátaink!

Vajon kellünk mi Európának? Érdekli-e Európa nagyhatalmait az Erdélybe, Vajdaságba, Felvidékre és Kárpátaljára szakadt 4 milliónyi magyar sorsa? Vajon akik Trianonban eladtak minket a románoknak és a szlávoknak, most a Schengeni vizumkényszer fenntartásával végleg az ortodox Balkán színvonalára akarnak süllyeszteni? Vagy megtalálják a módjat, mint a külföldi németek, finnek, olaszok, spanyolok esetében, hogy az utódállamokban elszakított magyar nemzetrészek számára is megoldják az Európával való kapcsolattartás, utazás, lehetôségét. Sajnos minket, erdélyi magyarokat, mivel nekünk is román útlevelünk van, a nem megfelelôen viselkedô román látogatókkal egyforma utálattal kezelnek Európában és a Schengen-i vizumkényszerrel kirekesztenek Európából. A nagyhatalmak végleg bezártak minket a balkáni Romániába? A tömeges kitelepülésnek egyik fô oka éppen a bezártságból való pánikszerű menekülés < bárhová a nagyvilágba... Marton Lajos Marosvásárhelyrôl.