 Csapó Endre Gyôzött a Balkán Romániában Európa 19-ik századi vezetôi
elhatározták, hogy a Balkánt emberi "Moldva és Oláhország anélkül, hogy
egy csepp vért ontott volna, az Érdemes régi dolgok között kutakodni,
(Borsi-Kálmán Béla jóvoltából) "Fôleg 1861 folyamán itten gyűjtött
tapasztalataimból kifolyólag csak Választások Romániában Pataky István összegezése a Magyar
Nemzetben november 29-én: < Egy nappal a rémálomnak tűnô
romániai választások után kissé < Az igazi meglepetést kétségtelenül a
szélsôséges PRM elôretörése < Elemzôk nem tartják
elképzelhetetlennek, hogy Vadim Tudor a második A választás eredménye Románia 17 millió 700 ezer polgára
jogosult választani. 64 párt Választási eredmény: 5 pártnak sikerült
5 százalék feletti eredményt
A Ziua azt hangsúlyozta, hogy 11 évvel Nicolae Ceausescu bukása után a románoknak nem maradt más, mint két volt kommunista közül válasszanak elnököt maguknak. A PRM elnökének programja botrányos az ezredvég liberális demokráciája szempontjából, de elbűvölte azokat, akik a nemzet megmentôjére várnak. Egyesek számára lázálomnak tűnhet az a program, amely a törvénytelennek minôsített privatizáció semmissé tételét, az állam tekintélyének Hargita és Kovászna megyében történô visszaállítását, a halálbüntetésrôl szóló referendumot, a románellenes tevékenységet vizsgáló országos bizottság felállítását tartalmazza, de a románok 20 százaléka számára ez elfogadható < írta a Cotidianul. A nagyfokú tartózkodás mellett a választók egynegyede Corneliu Vadim Tudor és a PRM mögött sorakozott fel < hangsúlyozta az Adevarul. A Jurnalul National szerint a katasztrofális kormányzást büntették meg a szavazók, a román politikai színtéren történt radikális változásokért a jelenlegi kormánykoalíció a felelôs. Az Azi úgy látta, hogy a románok sem a változásra, sem a folyamatosságra nem szavaztak, egyszerűen gyôzött a csömör, mert a választóknak elege lett mindenbôl. A România Libera szerint az a helyzet állt elô, hogy az új évezred elején Romániának vagy egy olajcsempész, vagy a szélsôségesen nacionalista államfôje lesz. Az egypártrendszerrôl sokpártrendszerre áttért Románia politikai térsége teljesen kialakulatlan. A sok párt nem tükröz sokféle ideológiát vagy gazdasági rendszert, a pártok vezérei csak dobálóznak a politikai és gazdasági jelszavakkal. Valójában kétféle párt van: román és magyar < ha figyelembe veszük a román pártok egységes álláspontját magyar kérdésben. És miután a magyarok részére teljesen mindegy már 1918 óta, hogy milyen párt, milyen államforma, milyen alkotmány van érvényben, a magyaroknak is csak egyetlen pártba tömörülés ad némi védelmet. A romániai kommunista párt is elsôsorban román volt, és most, a nagyhatalmi helyzet változásával felvett mindenféle nyugati pártelnevezés mögött is a lényeges elem a román nacionalizmus, amelynek egyetlen programja a magyarellenesség. Annak a nagy kilengésnek, hogy a jelenlegi kormányzó pártokat ez a választás lesöpri, a pártok közötti különbségek lényegtelensége mellett a legfôbb oka a jelenlegi kormányzat sikertelensége. A Népújság szerint: Romániában 11 százalékos munkanélküliség mellett a térség legmagasabb < októberben éves összevetésben 43 százalékos < inflációját mérik. A havi átlagos alkalmazotti bér 2,5 millió lej. Az ilyenképpen milliomos lakosság 44 százaléka az EU által szegénységi küszöbként meghatározott napi 4,30 dollárnál kevesebbôl él. A 12tagjelölt ország közül ezzel Románia a legszegényebb < írta a napokban elemzésében a Reuters. A vásárlóerô < paritáson számolt egy fôre jutó bruttó hazai termék tavaly 6 ezer dollár volt, szemben a 1996-os kormányváltás idején jellemzô 6595 dollárral. Az IMF-fel kötött, februárban lejáró 540 millió dolláros hitelcsomag folyósításai jelenleg állnak a feltételek teljesítésében mutatkozó mulasztások < egyebek mellett törlesztési hátralékok < miatt.˛ Amerika elégedett Az Amerikai Egyesült Államok gratulált a román népnek a november 26-i parlamenti és elnökválasztások alkalmából. Az USA bukaresti nagykövetsége által a sajtónak továbbított táviratban ez áll: Az Egyesült Államok gratulál a román népnek a vasárnap lezárult parlamenti és elnökválasztásokhoz. Mi úgy értjük, hogy a szavazók körében készített felmérés szerint az RTDP szerezte meg a szavazatok többségét a parlamentben, míg az elnökválasztások második fordulójára december 10-én kerül sor, Ion Iliescu, a PDSR elnöke és Corneliu Vadim Tudor, a PRM elnöke között. Románia közeli szövetségesünk és fontos partnerünk a térségben. Az EBESZ jövôbeli elnöki minôségében fontos szerep hárul rá az európai béke és stabilitás elômozdításában. Türelmetlenül várjuk a jövô kormánnyal való közeli együttműködést, hogy továbbra is támogathassuk Romániát a gazdasági reformokban, az állami vállalatok privatizációjában, a törvény elsôbbségének érvényesítésében, a korrupció elleni harcban és a hadsereg korszerűsítésében.˛ * A Magyar Távirati Iroda ezt jelentette Bukarestbôl november 27-én: Kisebbségi kormányzás lehetőségét, vagy ügyvezető kabinet létrehozását latolgatja a vasárnapi választásokat megnyerő baloldali párt, a Ion Iliescu vezette Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR), amely győzött ugyan a vasárnapi választásokon, de a vártnál jóval szerényebb eredményt ért el. A vasárnapi romániai választásoknak tulajdonképpen egy igazi győztese van: a szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Párt (PRM). A győztes párt vezetői a választások előtt még úgy nyilatkoztak, hogy győzelem esetén koalíciót kívánnak létrehozni, hogy megteremtsék a biztos parlamenti többséget. A végeredmény azonban azt mutatja, hogy még egy törékeny koalíciót is nehéz lesz összehozni. A párton belüli forrásokból származó értesülések szerint a párt vezetői pillanatnyilag úgy vélik, hogy a PDSR egyetlen parlamentbe jutó párttal sem léphet szövetségre. A szélsőségesen nacionalista Nagy Románia Pártot eleve kizárták a lehetséges partnerek közül, a Nemzeti Liberális Párttal pedig azért nem vállalkozhatnak közös kormányzásra, mert a liberálisok elképzelései szerint be kell vonni a kormányzásba Petre Roman Demokrata Pártját és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget is.˛ A kolozsvári Szabadság írja nov. 28-án: Ha eddig csak a sanda gyanú szintjén foglalkoztunk avval a gondolattal, hogy Iliescu fordulóra kerül sor, elhessegetve a katasztrófa lehetôségét, most ideje szembenéznünk a rideg valósággal. Sôt, a tények még súlyosabbak, mint az elôrejelzések sejtették: Vadim közel került Iliescuhoz. Tíz év és három elnökválasztás után megértük, hogy Iliescunak szorítsunk, hogy kénytelenek legyünk rá szavazni. Mert azt senki nem gondolhatja komolyan, hogy ne járuljon a második fordulóban az urnák elé, és hagyja, hogy egy magyar-, zsidó- és cigánygyűlölô szélsôséges figura kezébe kerüljön az államelnöki hatalom. Egy olyan személy kezébe, aki nyíltan uszít embert ember ellen, aki ismételten kijelentette, vasvillára hányná a magyarokat, vágóhídi kampóra akasztaná a zsidókat, halomra ölné a cigányokat. Százötven közéleti személyiség nevét tartalmazó listát állított össze, akiket kivégzôosztag elé állítana. Igaz, a Rolexes fehér arkangyal a választások elsô fordulója elôtt kegyesen kijelentette, megkegyelmez a nép ellenségeinek. A Szabadság kérdést intézett Gheorge Funarhoz, a Nagy Románia Párt fôtitkárához: < A Nagy Románia Párt sürgôsségi programjának második pontjában ez áll: hatalomra jutás esetén betiltják a szegregacionista RMDSZ-t. A Szabadság megkérdezte: az RMDSZ betiltása esetén mi történik majd a szövetség vezetôivel? < A törvénytelenül működô RMDSZ vezetôit Vadim védelme alá vonja. Vadim érzékeny, istenhívô férfiú, nem tesz semmi rosszat nekik. Ha a román állami hatóságok, a Román Hírszerzô Szolgálat, az Ügyészség arra a következtetésre jut, hogy megszegték az ország törvényeit, akkor az igazságszolgáltatás kezére adjuk ôket. Különben mindent megteszünk majd azért, hogy azok a személyek, akikre nekünk szükségünk van, ne hagyhassák el az országot < fenyegetôzött az NRP fôtitkára. < A sürgôsségi program második pontjában az is szerepel, hogy a Nagy-Románia Párt a román állam hatalmának visszaállítását tervezi azokban a régiókban, amelyeket állítólag az RMDSZ és Magyarország ügynökei gazdaságilag gyarmatosítottak. Hogyan valósul ez meg? < kérdeztük a fôtitkárt. < Nem értem, Ön miért aggódik ennyire, miért látja ilyen sötéten a dolgokat < jött a válasz. < A Nagy-Románia Párt kivizsgálja majd az olyan üzletemberek tevékenységét, mint Erdély Ede, akinek nevéhez sok sötét ügylet fuzôdik. Amennyiben pártunk hatalomra kerül, a román állami hatóságoknak alkalmuk lesz kivizsgálni azt is, hogy a székelyek miért vágták ki az erdôket. Nemrég arra jártam, és láttam, egész hegyoldalakat taroltak le. Megengedhetetlen, hogy elkótyavetyéljék a román állam kincseit < mondta Gheorghe Funar. Memorandum Egyedül alakít kormányt a Szociális Demokrácia Romániai Pártja (PDSR) < jelentette be a választást követôen Bukarestben Ion Iliescu. A romániai parlamenti választásokon gyôztes PDSR ugyanakkor olyan közös memorandum aláírására kérte fel a Nemzeti Liberális Pártot (PNL), a Demokrata Pártot (PD) és a Romániai Magyar Demokrata Szövetséget (RMDSZ), amelyben a megállapodó felek egy éven keresztül politikai támogatást nyújtanak a súlyos gazdasági helyzetbôl való kilábaláshoz, a szélsôséges erôk visszaszorításához, az európai és észak-atlanti integrációs törekvések folytatásához. A három ellenzéki pártnak felajánlott megállapodás feltétele a PDSR részérôl Ion Iliescu támogatása az államfôválasztás második fordulójában. A PDSR vezetôsége arról is döntött, hogy Adrian Nastasét, a párt elsô alelnökét jelöúli az új kabinet élére. Ez idô alatt az aláíró felek nem nyújtanak be bizalmatlansági indítványt a kormány ellen. Markó Béla. Az RMDSZ elnöke ugyanakkor közölte, hogy az RMDSZ a parlamenti támogatást is bizonyos feltételekhez köti. Olyan kormányt tud csak támogatni, amely elkötelezi magát a reformok mellett, megfelelô álláspontot dolgoz ki a kisebbségi kérdésben is. Tárgyalni együttműködésrôl csak azokkal tudunk az elkövetkezôkben is, akik a reformpártiságra garanciát nyújtanak, és akik az erdélyi magyarság egyértelmű feltételeit elfogadják. Ez a feltételrendszer az önálló magyar egyetembôl, a tulajdonkérdés rendezésébôl, a közigazgatás decentralizációjából, regionális fejlesztési problémák megoldásából áll˛. Tôkés László püspök a magyar párt szerepléséről szólva attól tart, hogy az RMDSZ-en belül van olyan csoport, amely a négy évvel ezelőtti logikával azt mondja most is: jobb kormányon lenni, mint az ellenzéki padsorokban ülni a szélsőjobboldali erőkkel. Az európai szalonképesség miatt valószínűtlen, hogy Iliescu megkockáztat egy koalíciót a Nagy-Románia Párttal, megelégszik annak hallgatólagos támogatásával. Így az RMDSZ említett erői megint a kormánykoalícióba vihetik a magyar pártot < mondta Tőkés. Hozzátette: Megítélésem szerint az ellenzékben maradás az egyetlen esélyünk, hiszen így megnövekedne a párt mozgástere, el lehetne mondani, hogy a magyarság helyzete az elmúlt tíz év alatt érdemben nem változott. Az egységet inkább tehernek érzem, mert a mindenáron való egység nem célravezető, minden problémát háttérbe szorít. Meglátjuk, hogy a magyar választók egységét most mire használja fel az RMDSZ. Ha újra teret nyer a párton belül a pluralitás, a sokszínűség, akkor az egység visszanyerheti eredeti értelmét.˛ Csurka István MIÉP pártelnök szerint némi fáziskéséssel Romániában nagyjából ugyanaz történt, mint 1994-ben Magyarországon, de román módra. A legszélsôségesebb soviniszta erôk gyôztek. Én nem tudok különbséget tenni Iliescu és Vadim Tudor között, rossz és rosszabb között˛ < mondta. A magyar érdekképviseletet szerinte határozottabbá, radikálisabbá kell tenni. Csurka határozottan visszautasította és kikérte magának, hogy bármilyen hasonlóság, párhuzam lenne a Nagy Románia Párt és a MIÉP között. Vadim Tudor csoportja egy baloldali securitatés párt, a régi rendszer folytatója, mi pedig a régi rend legkövetkezetesebb ellenfelei vagyunk < mondta Csurka István. * Az Iliescu nemcsak a saját jövôtlenségét mutatta fel, hanem a magyarellenesség felgyorsult veszélyét is, de felmutatta a másfélszázados nagyhatalmi politikának a kudarcát és fôleg immár egész Európára nézve veszélyességét is. A magyar külpolitikának fel kell ismernie ennek a fordulatnak a magyar nemzetre irányuló veszélyeit, de fel kell ismernie a történelemadta lehetôségeket is. A feladat: el kell érni, hogy megváltozzon a másfélszázados nagyromániás, magyarellenes nagyhatalmi politika. Mostantól kezdve a magyar sérelmektôl kell visszhangozzon a világ. Van elég belôle 82 évi elnyomatás, hadifogság után. El kell fogadtatni a nagyhatalmakkal, hogy a magyar nemzetnek is joga van élni, joga van nemzetrészei egyesüléséhez. El kell fogadtatni, hogy a gyarmattartás ideje lejárt, a fajüldözésnek általánosan is véget kell szakítani. Fel kell szabadítani a Kárpátmedence keleti és déli tájait az ortodox megszállás alól. Nem hagyhat a magyar kormány egyetlen magyart sem szabadságától megfosztott állapotban Európából kirekesztetten a csatlakozni nem kívánó, nem tudó államok kiszolgáltatottjaként. Végül hallgassuk meg azokat is, akik a vörösnacionalizmus fogságában sinylôdnek. Egy levél az Internetrôl: Tisztelt Európai Barátaink! Vajon kellünk mi Európának? Érdekli-e Európa nagyhatalmait az Erdélybe, Vajdaságba, Felvidékre és Kárpátaljára szakadt 4 milliónyi magyar sorsa? Vajon akik Trianonban eladtak minket a románoknak és a szlávoknak, most a Schengeni vizumkényszer fenntartásával végleg az ortodox Balkán színvonalára akarnak süllyeszteni? Vagy megtalálják a módjat, mint a külföldi németek, finnek, olaszok, spanyolok esetében, hogy az utódállamokban elszakított magyar nemzetrészek számára is megoldják az Európával való kapcsolattartás, utazás, lehetôségét. Sajnos minket, erdélyi magyarokat, mivel nekünk is román útlevelünk van, a nem megfelelôen viselkedô román látogatókkal egyforma utálattal kezelnek Európában és a Schengen-i vizumkényszerrel kirekesztenek Európából. A nagyhatalmak végleg bezártak minket a balkáni Romániába? A tömeges kitelepülésnek egyik fô oka éppen a bezártságból való pánikszerű menekülés < bárhová a nagyvilágba... Marton Lajos Marosvásárhelyrôl. |