* vissza az MVSZ válságról szóló nyitó oldalhoz

A Fővárosi Bíróság

6.P. 25.173/2000/23.szám

19.12.2001

A MAGYAR KÖZTÁRSASÁG  NEVÉBEN! 

A Fővárosi Bíróság a dr.Czeglédi László ügyvéd /1055. Budapest, Balassi Báliont u.21-23./ által képviselt Szedlmajer László budapesti /1112. Zólyomi u.29J lakos I.r.felperesnek, a Legfőbb Ügyészség /Budapest, V., Markó u_ 16. képviselő : dr.Sárik Attila ügyész / II.r.felperesnek, a dr.Király Gábor ügyvéd /1400. Budapest, Pf. 88./ által képviselt Magyarok Világszövetsége /1068. Budapest, Benczur u. 15./ alperes ellen határozat megsemmisítése és jár. iránt indított perében meghozta a következő

 Í t é l e t e t.

A bíróság megsemmisíti az alperes 2000.május 25-27-i küldöttgyűlésen hozott K-1/2000-K-60/2000-ig terjedő valamennyi határozatot.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy a küldöttek országonkénti létszámának megállapítása céljából hívja össze a legfelsőbb szerv ülését 2002.évben.

A bíróság az alperes nyilvántartásba bejegyzett képviselőjét, Patrubány Miklóst egyben felügyelőbiztosnak nevezi ki a legfelsőbb szerv összehívása érdekében, feladatait ezzel kapcsolatban végezheti.

A bíróság ezt meghaladóan a II.r.felperes keresetét elutasítja.

A bíróság kötelezi az alperest, hogy fizessen meg 15 napon belül 25.000.-/huszonötezer/ Ft perköltséget az I.r.felperesnek.

Az ítélet ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül fellebbezésnek van helye, melyet ennél a bíróságnál kell írásban négy példányban benyújtani, a Legfelsőbb Bírósághoz címezve. A felek kérhetik a fellebbezés tárgyaláson kívül történő elbírálását.

Ha a fellebbezés csak a kamatfizetésre, a perköltség viselésére, vagy összegére, illetve a meg nem fizetett illeték, vagy az állam által előlegezett költség megfizetésére vonatkozik, az előzetes végrehajthatósággal, a teljesítési határidővel, vagy a részletfizetés engedélyezésével kapcsolatos, vagy az ítélet indokolása ellen irányul, a fellebbező fél a fellebbezésében kérheti tárgyalás megtartását.

Az alperes társadalmi szervezetként működik, az I.r.felperes a tagja. Az alperes 2000.május 25-27-i időben küldöttgyűlést tartott. Az ebben az időben érvényes alapszabálya 13.§-a értelmében a legfelsőbb szerve a 300 tagú küldöttgyűlés. A küldöttgyűlésen szavazati joggal rendelkezik az Anyaországi Régió, a Kárpát-medencei Régió és a Nyugati Régió 100-100 küldötte, akik az egész tagságot képviselik

A régiók küldötteit és pótküldötteit az egyes országok tagjai közgyűléseiken választják meg közvetlenül, vagy közvetett módon, nyilvános, vagy titkos szavazással, a jelenlevő tagok több mint fele - 50 % + 1 - igenlő szavazatával. A küldöttet akadályoztatása esetén, a pótküldött helyettesíti.

Az egyes országokban megválasztandó küldöttek számát a regionális tanácsok javaslata alapján a küldöttgyűlés határozza meg. Az alapszabály ezen utóbbi rendelkezését az 1998.évben tartott legfelsőbb szerv ülésén fogadták el, ezt kővetően azonban a legfelsőbb szerv nem hozott határozatot a küldöttek országonkénti számával kapcsolatban.

Az alperes elnöksége 1996.augusztus 16-17 ülésén állapította meg az egyes régiókon belüli, országonkénti elosztást a küldöttek száma vonatkozásában, a 87, 88 és 90. számú határozatokkal.

Az alperes a küldöttek választásánál ezen 1996-s elnökségi határozatot vette figyelembe, ennek alapján kerültek megválasztásra a küldöttek száma az egyes országokba, így megválasztott létszámú küldött vett részt a 2000. májusi küldöttközgyűlésén, akik szavaztak a küldöttközgyűlésen meghozott határozatok vonatkozásában.

Az alapszabály 23.§-az értelmében a három régió ügyeit egy-egy regionális tanács intézi. A tanács feladata többek között a regionális választások, a küldöttek megválasztása. A regionális tanácsnak a 23.§ /6/ bekezdése értelmében ki kell dolgozni a saját alapszabályát, vagy szervezeti és működési szabályzatát és azt jóváhagyásra be kell mutatni az alperes elnökségének. Az Anyaországi Régió 1999. Április 8-án, a Nyugati Régió 1999. április 6-án, a Kárpát-medencei Régió 2000. november 29-én fogadta el a szabályzatát, egyik esetben sem került sor az elnökségi jóváhagyásra.

A Régiók Szervezeti és Működési Szabályzata szerint a mandátumok betöltési joga az Országos Tanácsokat illeti meg. A mandátumot nyert Országos Tanácsok saját alapszabályuk szerint választják meg a küldötteiket és pótküldötteiket. A küldöttválasztó gyűlésekről készült hitelesített jegyzőkönyv másolatát a régió -titkárságnak kell megküldeni, a megbízóleveleket legalább három héttel a közgyűlés előtt kell eljuttatni.

Az I.r.felperes a bírósághoz 2000.június 26-án benyújtott keresetében az 2000.május 25-27-i közgyűlésen hozott valamennyi határozat hatályon kívül helyezését kérte. Hivatkozott arra, hogy az alapszabály 13.§ /4/ bekezdése értelmében az alperes legfelsőbb szervének kell határozatot hozni az egyes országokban megválasztandó küldöttek számáról, ennek hiányában az egyes országokból jogosulatlan számban delegált küldöttek által hozott határozatok törvénysértők.

Az I.r.felperes kifogásolta, hogy az egyes országok részéről nem voltak csatolva hitelesített közgyűlési jegyzőkönyvek, ebből kifolyólag a küldöttek nem tudták igazolni, hogy a saját országukban az előírásoknak . megfelelő közgyűlést megtartották, és az 5O % + 1 szavazat alapján elnyerték a küldött státuszt, ezért jogosulatlanul vettek részt küldöttekként a küldöttközgyűlésen.

Sérelmezte az I.r. felperes a közgyűlési határozatokat tartalmazó jegyzőkönyv kézhezvételét követően, hogy nincs olyan határozat, amely megállapította volna, hogy a küldöttközgyűlés határozatképes, amely megállapította volna, hogy a résztvevők rendelkeznek az alapszabály szerinti küldött státusszal. Az I.r.felperes álláspontja szerint a „látható többség" megfogalmazás, mely az írásbeli határozatoknál a létszámra vonatkozóan szerepel, az alapszabályban nem ismert fogalom, ebből nem lehet megállapítani a közgyűlés határozatképességét. Mindebből az I.r.felperes étmezese szerint arra lehet következtetni, hogy a küldöttgyűlés küldötteinek számát és az ott lévők küldött minőségét nem vizsgálták, azt nem állapították meg.

A II.r.felperes- mint a társadalmi szervezetek törvényességi felügyeletét ellátó szerv 2001.január 24-én nyújtotta be keresetét, amelyben indítványozta, hogy a bíróság az Etv. 16.§ /2/ bekezdése alapján függessze fel az alperesi szervezet tevékenységét és ellenőrzésére rendeljen ki felügyelőbiztost, akinek feladata a szervezet törvényes és működésének megteremtése. A keresetlevelében megállapította a II.r.felperes, hogy az alperes vezetése megakadályozta, hogy az ügyészség a társadalmi szervezet feletti törvényességi felügyeletét gyakorolja, mert többszöri felhívás ellenére sem csatolta be a 2000.május 25-27-i küldöttgyűlésre vonatkozó iratokat.

A II.r.felperes a 2001.március 27-i tárgyaláson kiterjesztette a keresetét és kérte az Etv.16.§ /2/ bekezdés a./ pontja alapján az alperes május 25-27-közötti küldöttgyűlésen hozott K-1/20010-tőt K-60/2000 számig terjedő valamennyi határozat megsemmisítését. Hivatkozott arra, hogy az 1998-től hatályban lévő alapszabály értelmében az egyes országokban megválasztható küldöttek számát a regionális tanácsok javaslata alapján a küldöttgyűlés határozza meg, ilyen határozatot az alperes nem hozott. A II.r.felperes álláspontja szerint a küldöttgyűlésen részt vevő valamennyi küldöttnek az alapszabályszerű és törvényes megválasztása nem állapítható meg, ezért a küldöttgyűlés érvényes határozatokat nem hozhatott. Mivel így a megválasztott tisztségviselők megbízatása is érvénytelen, a szervezet törvényes működése csak felügyelő-biztos kirendelésével állítható helyre.

A II.r.felperes által indított pert a bíróság egyesítette az I.r.felperes által megindított perrel.

Az alperes a kereseti kérelmek elutasítását kérte.

Hivatkozott arra, hogy az I.r.felperes nem tagja az alperesi szervezetnek, ezért keresetindítási joggal sem rendelkezik. Álláspontja szerint határidőn túl nyújtotta be a keresetlevelet, az elkésett.

Érdemben a felperesek keresetével kapcsolatban előadta, hogy az alperes nem akadályozta az ügyészi vizsgálatot, mert a rendelkezésre álló iratokat megküldte. A küldöttek mandátumát a Mandátumvizsgáló Bizottság a rendelkezésre bocsátott szükséges és hiteles okiratok alapján igazolta, a Szabályzat Felügyelő Bizottság véleményének figyelembevételével, ami ellen a küldöttgyűlésen senki nem emelt kifogást, a küldöttgyűlés határozatképességét a főtitkár és az ülésvezető elnök is megállapította.

Az, alperes hivatkozott arra, hogy nincs olyan jogszabályi előírás, hogy az országonként, illetve megyénként lezajlott küldöttválasztási eljárások dokumentációját a mandátumok megfelelő igazolását követően hol és mennyi ideig kell őrizni.

Az alperes álláspontja szerint a külföldi jogi személyiségű szervezetek által lebonyolított választásokra nem terjed ki a magyar bíróság joghatósága, ezért a külföldön történt küldött választási határozatokat csak az érintett szervezetekkel szemben lehet érvényesíteni.

Az alperes hivatkozott arra, hogy a 2000.évben megtartott küldöttválasztásokkal kapcsolatban egy esetben érkezett kifogás, - az amerikai szervezetnél - ahol új választásra került sor.

Az alperes álláspontja szerint az alperes választmánya az 1996 június 12-i ülésén hozott 106/1996.számú határozatában hatalmazta fel az elnökséget a régiókon belüli mandátumszámról való döntésre, ez a hatáskör átruházás nem alapszabály ellenes, az ennek alapján e tárgyban hozott 87, 88 és 90.számú elnökségi határozatok utalnak a régiódöntésekre. Ezeket az elnökségi határozatokat a bíróság nem nyilvánította törvénysértővé, nem semmisítette meg.

Az alperes álláspontja szerint az alapszabály 13.§-nak azon rendelkezését, amely a küldöttek száma vonatkozásában küldöttgyűlési határozatot ír elő, nem jelöli meg, hogy ezen határozatot milyen időpontig kell meghozni. A küldöttgyűlés azzal a magatartásával, hogy ezidáig nem döntött a kérdésről, kinyilvánította azon álláspontját, hogy az 1996 júniusában az egyes régióüléseken elfogadott mandátumelosztást tekinti irányadónak, amíg határozatot nem hoz. Mindez azért is elfogadható, mert ez a gyakorlat teljes összhangban van az alapszabály szellemével, mivel a mandátumok elosztásáról lényegében az egyes régióülések döntöttek.

A régió tanácsok szervezeti és működési szabályzatai jelenleg tervezet formában állnak rendelkezésre, az elnökség még nem foglalkozott ezzel, ezek még nem hatályosultak, tartalmuk nem releváns. Az alapszabály ezzel kapcsolatban sem tartalmaz időhatárt.

Az alperes álláspontja szerint a II.r.felperesnek az Etv.14.§ /1/ bekezdésében megjelölt rendelkezés szerint csak akkor van lehetősége bírósághoz fordulni, ha a kereset benyújtását megelőzően, vizsgálata során felhívja az alperest az általa megjelölt szabálytalanságok kiküszöbölésére, felszólalással él.

A társadalmi szervezet tevékenységének a felfüggesztését és felügyelő biztos kirendelését eltúlzott szankciónak tekintette, mert álláspontja szerint ellenkezne az egyesülési jog gyakorlásába való legkisebb beavatkozás elvével.

Az alperes előterjesztette az indítványát a peres eljárás felfüggesztése iránt, kérte, hogy a bíróság kezdeményezze az Alkotmánybíróság eljárást abból a célból, hogy állapítsa meg, hogy az egyesülési jog szabályozásával kapcsolatban milyen alkotmányellenes helyzet alakult ki az ügyészség társadalmi szervezetek feletti törvényességi felügyeleti tevékenységének nem megfelelő jogszabályi szabályozása folytán.

A II.r.felperes ellenezte az alperes indítványát a per tárgyalásának felfüggesztése iránt.

A bíróság mellőzte a per tárgyalásának a felfüggesztését, mert nem kívánta kezdeményezni az Alkotmánybíróság eljárását.

Az 1989.évi II.tv. / a továbbiakban Etv./10.§ /1/ bekezdése értelmében a társadalmi szervezet tagja a tudomásra jutástól számított 30 napon belül a szervezet valamely szerve által hozott törvénysértő határozatot megtámadhatja.

A törvény garantálja a társadalmi szervezetek demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, ezért a bíróságnak tiszteletben kell tartania a társadalmi szervezet autonómiáját, önkormányzati jellegét és azt, hogy a tagok maguk határozzák meg a működés rendjét és a szabályok érvényesítésének biztosítékait. A társadalmi szervezetek belső vitáiba a bíróság kizárólag abban az esetben avatkozhat be, ha erre a törvény felhatalmazást ad.

A bírósági felülvizsgálat során a bíróságnak azt kell megállapítania, hogy a tag által sérelmezett és a szervezet által hozott valamely határozat megfelel-e az Etv rendelkezéseinek, illetőleg figyelembe veszi-e a szervezet alapszabályának rendelkezéseit.

Az Etv. 1.§-a alapján az egyesülési jog mindenkit megillető alapvető szabadságjog. Az Etv.3.§ /1/ bekezdése szerint a társadalmi szervezet olyan önkéntesen létrehozott, önkormányzattal rendelkező szervezet, amely az alapszabályban meghatározott célra alakul, nyilvántartott tagsággal rendelkezik és céljának elérésére szervezi tagjai tevékenységét. Az Etv.6.§ /1/ bekezdése alapján a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kőtelességeinek érvényesülését.

Az I.r. felperes igazolta, hogy tagja az alperesi szervezetnek - 7/F/1 – ezzel szemben az alperest terhelte azon állításának a bizonyítása, hogy az 1992.augusztus 5-i tagfelvételt követően az I.r.felperes tagsági viszonyának a megszüntetésére sor került. Miután ezt nem bizonyította, ezért az I.r.felperes tagsági viszonyát megállapítva, érdemben bírálta el az I.r.felperes keresetét a bíróság, arra is figyelemmel, hogy a 2000.június 26-án benyújtott keresetlevél elkésettnek nem tekinthető.

Az Etv.14.§ /1/ bekezdése értelmében a társadalmi szervezet működése felett az ügyészség a reá irányadó szabályok szerint törvényességi felügyelet gyakorol. Ha a működés törvényessége másképp nem biztosítható, az ügyész a bírósághoz fordulhat.

A II.r.felperes vonatkozásában az Etv nem tartalmaz olyan előírást, hogy a per megindítását megelőzően a II.r.felperesnek milyen intézkedéseket kell megtennie. Ezért nincs jogszabályi akadálya annak, hogy a II.r.felperes a törvényességi felügyeleti eljárása során keresetet nyújtson be. A perben rendelkezésre álló levelezésből megállapítható, hogy a II.r.felperes a per megindítását megelőzően több alkalommal felhívta az alperest a 2000.májusi küldöttgyűléssel kapcsolatban iratok benyújtására, s tényként állapítható meg, hogy az alperes az iratok nagyobb részét - de még mindig nem teljes körűen - csak a peres eljárásban nyújtotta be. Erre a körülményre is figyelemmel megállapítható, hogy az alperes a II.r.felpérés által érvényesített per vonatkozásában a perre okot adott, mert a keresetlevél benyújtásáig nem adta át a legfelsőbb szerv ülésével kapcsolatos valamennyi iratot, amely iratok alapján a II.r.felperes a törvényességi vizsgálata során eljárhatott volna, azaz fennállt a II.r.felperes számára a törvényben megjelölt ok a per megindítására.

Alapos az I.r.és II.r.felperes keresete a 2000.májusi küldöttgyűlésen hozott határozatok megsemmisítésével kapcsolatban.

Az Etv.6.§ /1/ bekezdése alapján a társadalmi szervezet alapszabálya az abban meghatározott célkitűzéseknek megfelelően biztosítja a szervezet demokratikus, önkormányzati elven alapuló működését, elősegíti a tagok jogainak és kötelességeinek érvényesülését.

A társadalmi szervezet akkor működik törvényesen, ha a törvényi rendelkezések betartásán túl, a saját belső törvénye, a tagok által elfogadott alapszabály rendelkezése szerint működik.

A társadalmi szervezet alapszabályába foglalt rendelkezés megsértése törvénysértésnek minősül /BH.1997. 366. /.

A peres eljárás során tényként állapítható meg, arra is figyelemmel, hogy maga az alperes sem vitatta, hogy az 1998-as alapszabály módosítás óta az alperes legfőbb szerve nem hozott határozatot az alapszabály 13.§-ban előírtaknak megfelelően, mert a küldöttközgyűlés nem döntött a küldöttek országonkénti számáról.

Nem fogadható el az alperes azon védekezése, hogy. az alapszabály nem tartalmaz ezzel kapcsolatban határidőt, illetve a legfelsőbb szerv azon magatartása, hogy nem hozott határozatot, úgy tekintendő, hogy elfogadta az 1996-os elnökségi határozatot.

Amennyiben az alapszabály módosítására sor kerül, a módosítást követően az új alapszabály rendelkezései az érvényesek, s ennek alapján kell működni a társadalmi szervezetnek. Lehetőség van arra, hogy az alapszabály módosítása során rendelkezzenek arról, hogy az egyes alapszabály módosítás mikor lép hatályba, a perbeli esetben azonban az 1998-as alapszabály módosításkor az alapszabály 13.§-nak későbbi hatályba lépéséről nem rendelkeztek, ebből pedig az következik, hogy az elfogadást követően érvényes és alkalmazandó az alperes számára.

Az Etv. 11.§ /1/ bekezdése értelmében a társadalmi szervezet legfelsőbb szerve a tagok összessége, vagy a tagok által - az alapszabályban meghatározottak szerint - közvetlenül, vagy közvetett úton választott testület . Ha az egyesület legfelsőbb szerve a küldöttközgyűlés, az alapszabálynak rendelkeznie kell a küldöttközgyűlésre vonatkozó legfontosabb szabályokról / BH.1999.582. /.

Az alperesnek a szervezet sajátosságaira is figyelemmel - több országban működő tagszervezetek és egyéni tagjai vannak - egységesen kell szabályozni a küldött választás módját, amely szabályozás során figyelemmel kell lennie arra, hogy a küldött választás során az egyes tagok jogai érvényesülni is tudjanak. Mindaddig, amíg ezen egységes, részletes szabályozást nem biztosítja az alperes, a törvényes működését sem tudja biztosítani. Ezt a szabályozást az alperesnek az alapszabályában kell meghatározni az Etv. 11.§ /1/ bekezdésére figyelemmel, s ezen alapszabályi rendelkezések betartását követelheti meg egységesen az egyes régióktól, az ott történő küldöttválasztás során.

Akkor, amikor az alperes a több éves működés során nem követelte meg az egyes régiók vonatkozásában az egységes szervezeti és működési szabályzatot, amelynek az alapszabály rendelkezéseivel összhangban kell lenni, törvénysértően járt el, mert az alapszabály és ezen működési szabályzat hiányában nem ellenőrizhető, hogy az egyes régiókon belül hogyan történik a küldött választás, de mivel nincs ezzel kapcsolatban részletes alapszabályi rendelkezése az alperesnek, nem is állapítható meg, hogy alapszabály szerűen történik.

Nem állapítható meg, mert nem ellenőrizhető, hogy minden régióban élő tag tudott-e a küldöttválasztás jogával élni.

Mindezen alapszabályi hiányosság pedig annak a megállapítását eredményezi, hogy az alperes jelenlegi alapszabálya nem alkalmas arra, hogy biztosítsa a társadalmi szervezet tagjai részére az alapszabályban megjelölt jogok gyakorlását.

Miután az alperes keresettel támadott küldöttközgyülésén olyan küldöttek vettek részt, akik számát nem a legfelsőbb szerv határozta meg, ezért alapszabály ellenesen vettek részt ezek a küldöttek az ülésen, az így meghozott határozatok ezért törvénysértők, a bíróság rendelkezett a határozatok megsemmisítéséről az Etv. 16.§ /2/ bekezdés a./ pontja alapján.

Az alperesnek a törvényes működés helyreállítása érdekében egy olyan alapszabályt kell készíteni és elfogadni, amely a küldött választásról egységesen rendelkezik és meghatározza a küldettek számát országonként, mindezt annak érdekében, hogy valamennyi tag számára egységesen biztosítsa a küldöttválasztással kapcsolatos jogot.

Észlelte a bíróság azt a technikai, de egyben működési problémát is, hogy az alapszabály fenti módosítását csak a legfelsőbb szerv fogadhatja el, törvényes legfelsőbb szerv - a módosított alapszabálynak megfelelő küldött - csak akkor lesz, ha ilyen tartalmú határozat megszületik.

Erre figyelemmel a bíróság elrendelte a legfelsőbb szerv összehívását - amely egyben azt eredményezi, hogy a 2000 évi küldöttgyűlésre méghívott küldötteknek kell a meghívót kézbesíteni, s a bíróság által ily módon összehívott legfelsőbb szervnek az alapszabály küldött létszámáról és küldött választás módjáról kell döntenie. / Etv. 16.§ /2/ b./ pontja /.

Miután a bíróság hívja össze a legfelsőbb szerv ülését, meghatározva a fenti körben a küldöttek körét is, az ily módon összehívott legfelsőbb szerv ülésének törvényessége nem tehető vitássá. Ezen a küldöttközgyűlésen a határozatokat a küldöttek számáról és a küldött választás módjáról hozhatják meg az ott résztvevő küldöttek.

Ezen határozatok meghozatala után kerül az alperes abba a helyzetbe, hogy az így meghozott határozatoknak megfelelően sor kerüljön a küldött választásra, betartva a módosított alapszabály rendelkezéseit a küldött választásról.

A bíróság a fent megjelölt küldöttgyűlés megszervezésére és lebonyolítására felügyelőbiztosként az alperes bírósági nyilvántartásba jelenleg bejegyzett képviselőjét jelölte ki.

Az alperesi képviselő 2000.májusa óta elnökként, ezt megelőzően elnökhelyettesként végezte tevékenységét az alperesnél, így a megfelelő adatok a birtokába vannak ahhoz, hogy ezt a tevékenységet elvégezze. Indokoltnak találja a bíróság, hogy az alperesi szervezet törvényes

működésének helyreállítását az alperes saját maga végezze el, mert ezt a jogszabály is lehetővé teszi.

Az Etv. 16.§ /2/ bekezdés b./ pontja alapján, a bíróság a működés helyreállítása céljából összehívhatja a társadalmi szervezet legfelsőbb szervét, a c./ pont alapján ha a társadalmi szervezet működésének törvényessége másképpen nem biztosítható, tevékenységét felfüggesztheti, ellenőrzésére felügyelőbiztost rendelhet ki.

Több más hasonló ügyben szerzett tapasztalat alapján megállapítható, hogy egy idegen személy megbízása a felügyelőbiztosi tevékenységgel nem mindig segíti a szervezet törvényes működésének helyreállítását, mert nincs birtokon belül, nem kapja meg az összes szükséges információt a tevékenysége elvégzése érdekében, többletköltséget eredményez a társadalmi szervezetnek.

Az 1989.évi II.tv. nem rendelkezik részletesen a felügyelőbiztosi tevékenységről, ezért a bíróság álláspontja szerint nincs annak jogi akadálya, mert nincs ilyen tiltó rendelkezés, hogy ezt a tevékenységet az alperes azon képviselője végezze, aki épp a keresettel érintett választási határozattal lett képviselő.

A bíróság álláspontja szerint, mivel Patrubány Miklós bejegyzett képviselője az alperesi jogi személynek,- amely egyben azt jelenti, hogy a képviselő egy törvényesen működő társadalmi szervezet képviselőjeként járhat el-, elvárható tőle, mert a képviselő érdekét is szolgálja, -hogy mindent megtegyen annak érdekében, hogy a jelenleg nem törvényesen működő társadalmi szervezet törvényesen működjön, törvényesen, az alapszabály rendelkezésének megfelelően kerüljön sor a képviselő megválasztására.

Erre figyelemmel a bíróság Patrubány Miklóst jelölte ki felügyelőbiztosnak, akinek tevékenysége a bíróság által összehívott legfelsőbb szerv ülésének előkészítésére és összehívására szorítkozhat, amely egyben az ítélet jogerőre emelkedését követően a képviseleti jogának a szűkítését is jelenti. / Etv.l6.§ /2/ bekezdés c./ pontja./.

Nem tartotta indokoltnak a bíróság a II.r.felperes keresetét a társadalmi szervezet felfüggesztésével kapcsolatban. A bíróság megállapítása szerint a legfelsőbb szerv összehívásával, az alapszabály módosításával helyreállítható a társadalmi szervezet törvényes működése, a felügyelőbiztos kijelölése nem szükségszerűen jár együtt a társadalmi szervezet tevékenységének a felfüggesztésével, mert a jogszabály nem így rendelkezik. A perbeli esetben a felügyelőbiztos kirendelése a legfelsőbb szerv összehívása érdekében szükséges, amely ugyanakkor nem indokolja a szervezet működésének a felfüggesztése.

A Pp.78.§ /1/ bekezdése alapján kötelezte a bíróság az alperest perköltség megfizetésére az I.r.felperes részére, mellőzte a II.r.felperes vonatkozásában a perköltség megállapítását mert a felperesnek perköltség igénye nem volt.

B u d a p e s t, 2001. november 19.

 a kiadmány hiteléül: előadó

dr Almásy Mária s.k.

bíró

Vissza a lap tetejére