"Tizenkettek"
"Tizenhármak" nyilatkozata május 27-én "Tizenkettek" nyilatkozata június 20-án |
A választások ugyán demokratikusan zajlottak le, a folyamatot és annak eredményét azonban ennek ellenére sem tudjuk elfogadni. Az bizonyosodott be ugyanis, hogy az eddig is sok problémát okozó jelenlegi alapszabály paragrafusai szerint megújulni nem lehet.
Már a kárpát-medencei régió ülésén kiderült, hogy szembetuno aránytalanságok vannak Erdély, Kárpátalja és a Felvidék, valamint a Délvidék képviseletében. Ezek az aránytalanságok késobb a közös küldöttgyulésen még fokozódtak is. A kirekeszto akarat, az értékrend teljes zavara most is ellehetetlenítette az együttmuködés esélyét.
Egy üj alapszabályt megalkotö küldöttgyulésre van szükség ahhoz, hogy a Magyarok Világszövetségének muködése megfelelhessen a szervezet elé állított magas igényeknek.
Mivel a küldöttgyulés nem tudott elfogadni költségvetést, nem tudott elnökhelyettest valasztani, az új küldo baymés összehívása jogilag elketülheletlen.
Úgy látjuk, hogy az érvényben lévo alapszabály és az annak megfelelo személyi választások nyomán semmi esély nincs a Világszövetségrol szóló törvény elokészítésére.
E felismerés jegyében úgy döntöttünk, hogy mindent megteszünk a Magyarok Világszövetségének élekben tartására, egyéni munkánkat eddigi meggyozodésünk szerint folytatjuk, de az MVSZ elnökségében végzendo tevékenységünket az üj alapszabályalkotö és tisztújító küldöttgyulés összehívásáig felfüggesztjük. Vállaljuk egy olyalt alapszabály tervezetének elokészítését, amely a mindannyiunk által elfogadótt nemzeti'érdekkel megegyezik.
A küldöttgyulés olyan érvényes határozatot:hozott, hogy vezeto tisztséget csak az vállaljon, aki megfelel az átvilágítás követelményeinek. Néhányunk már átesett ezen a procedürátl, a többiek pedig emelt fovel vállalják a vizsgálatot, s ugyanezt várjuk eI a határokon tüü tisztségviseloktol is.
Budapest, 2000. május 27.
1) Balogh László sk. Magyarország 2) Bence Lajos sk. Szlovénia 3) Dobos László sk. Szlovákia 4) Fekete Gyula sk. . Magyarország 5) Hódi Sándor sk. Vajdaság 6) Kardos Béla sk. Ausztrália 7) Kellermayer Miklös sk. Magyarország |
8) Lauer Edit sk. Amerikai
Egyesült Államok 9) Pálfy G. István sk. Magyarország 10) Pozsgay Imre sk. Magyarország 11) Soós Kálmán sk. Kárpátalja 12) Szakály Sándor sk. Magyarország 13) Szíjártó István sk. Magyarország |
Hódi Sándor kivállásával lettek a
"tizenhármak"-ból "tizenkettek"
Nyilatkozat
Azokkal a megválasztott elnökségi tagokkal, akik a Magyarok Világszövetsége elnökségében végzendő munkájukat a mai napon felfüggesztik magam is egyetértek és támogatom oket.
Bp. 2000. V. 26.
Csoóri Sándor
A "Tizenhármak" május
26-27-én éjjel fogalmazott és 27-i dátummal nyilvánosságra
hozott nyilatkozatához Csoóri Sándor 26-án éjjel adta
egyetértő sorait
NYILATKOZAT
A Magyarok Világszövetsége legútóbbi - 2000. május, 25-27. Küldöttgyulése után, a több fordulós elnökválasztás eredményének ismeretében az újonnan megválasztott elnökség tizenkét tagja bejelentette; hogy az elnökségben mindaddig szünetelteti tisztségébol következo munkáját, amíg nem teremtik meg a szövetség muködésének szabályos, törvényes feltételeit.
Ezek a feltételek részben azért hiányoznak, mert a Küldöttgyulés az érvényes alapszabály szerint sem végezte el feladatát. Hiszen, egyebek mellett nem választotta meg a szövetség elnökhelyettesét, nem hagyta jóvá a költségvetést Ennél is nagyobb jelentoségu mulasztás, hogy a Küldöttgyulés, a szövetség céljainak meg nem felelo, sok tekintetben azzal ellentétes alapszabálya lehetetlenné tette a Világszövetség régóta esedékes megüjitását. Elhanyagolt tagnyilvántartás alapján bizonytalan értéku küldöttmandátumok sokasága tette lehetové, hogy a Küldöttgyulés elokészítése az olyannyiza kiváüt megújulás megszervezése helyett, a poziciókért zajlö visszataszító korteskedésbe fulladt .
Ez a megújulást gátló alapszabály tette lehetové, hogy a Világszövetségben olyan személyek kerültek vezeto tisztségekbe, akinek személyiége alkalmatlan arra, hogy a továbbiakban jelzett feladatra irányítsák a magyarság flgyelmét. AIkalmatlanságuk rákényszeriti oket arra, hogy az egyetemes magyarság ügyének képviselete hélyett- de mindig arra hivatkozva -különbözo érdekcsoportokkal szövetkezve osztogassanak pozíciókat.
Mi, akík feliüggesztéttük elnökséfi tevékenységünket, ezt azért tettuk, mert a Küldöttgyulés végeredményét látva; nem látunk reményt arra, hogy a móstani alapszabály szerint a Magyarok Világszövetsége teljesíteni tudja azokat a feladatokat, amelyeknek elfogadásában általános nemzeti egység nyilvánult meg a Magyarók V. Világkongresszusán.
Csak a legfontosabbakat említjük: - a három régióban élo - többféle veszélybe került magyarságnak - nélkülözhetetlen szüksége van egy minden magyar elott nyitva álló érdekképviseletre, a hiteles Magyarók Világszövetségére. Ezzel a hitelességgel szemben mindenfelé kétségek támadtak.
A Világszövetség feladata lenne a magyarság sorsára vigyázó, lélekszámát törvényesen nyilvántartó nemzeú kataszter elkészítése. S egy hiteltelen Világszövetség, ahol még az is vitatható, hogy kiket képvisel, nem teljesítheti ezt a feladatot.
Emiatt bizonytalan távolba kerül az a cél is, hogy a Világszövetséget róla rendelkezo törvénnyel emeljék olyan magaslatra ahonnan a magyarság nemizeti egységének alkalmas szervezeteként irányítsa a fó feladatok elvégzésében részt vállaló helyi szervezeteket az öt kontinensen.
Soha nem volt ekkoa esély arra hogy a Világszövetség tizenötmillió magyar érdekvédelmi szervezetévé váljon. Errol nem vagyunk hajlandók lemondani.
Mi, az elnökség fele, belso erkölcsi parancsra cselekszünk akkor, amikor folytatják a küzdelmet egy olyan Világszövetségért, amely megfelel az elobb emlitett`feladatoknak Szeretnénk a törvényt segítségül hívni, hogy a Magyarok Világszövetsége jelen állapotában megfelelte az egyesülési jogról és a kiemelkedoen közhasznú társaságok muködésérol szolo törvényes elöirásoknak. Kérünk a jog szellemében javaslatokat, amelyek torvényes lehetoséget teremtenek - á szövetség céljait nyilvánvalóan keresztezo alapszabály helyeft a magasabb jogszabálynak"rnegfélelo, a szövetség célszéru üjjáépítését szolgáló szervezeti eszköze-e.
Hisszük és valljuk; hogy a megújuló Világszövetségért folyó kúzdelmünk nincs ellentétben a jogállam és a demokrácia követelményével, hiszen a dernokratikus döntés meghozatalának pillanatától bírálható, Még a törvény is. Nem hisszük ugyanakkor, hogy a demokráciában csak tévedhetetlen, hibátlan " döntések hozhatók. Demokrácia ott van, ahol a téves döntések a törvény és a nyilvánosság segítségével kijávlthatök.
Mi azért küzdünk, hógy a nyilvánvaló jogsértésekbol,téves döntésekbol rrüizél kevesébb kár érje a magyar nemzetet.
Budapest, 2000. június, 20.
HATÁROZAT
Önsajnálat nélkül kijelenthetjük, hogy mi magyarok lettünk Európa egyik legmegviseltebb nemzete. Ebbol a szomorú ténybol és abból fakadüan is, hogy a 15 milliós magyarságnak egyharmada szétszórattatásban, illetve az országhatárokon kívül él, fokozott mértékben van szüksége egy méltó, minden magyart számontartó érdekvédelmi szervezetre. Erre a feladatra szervezodött újjá 1992-ben a Magyarok Világszövetsége. Ahhoz, hogy a Magyarok Világszövetsége érdekvédelmi feladatát valóban teljesíteni is tudja, saját törvényre és mindenek elott egységes, jól áttekintheto, központi nyilvántartásra van szüksége. Vagyis mindazok nyilvántartására, akik önként kinyilvánítják, hogy a magyarság érdekvédelmében aktívan részt kívánnak venni, akik megfelelnek az alapszabályban lefektetett követelményeknek, elfogadják az alapszabályt, befizetik a tagdíjat. Központi nyilvántartás nélkül szervezet nem képes törvényesen muködni. Ennek hiányában a szövetség legfobb szerve, a küldött közgyulés is eleve hiteltelen. Ha a küldöttek állítása ellenorizhetetlen, csalásokra is sor kerülhet. A Magyarok Világszövetsége esetében, az 1996. évi küldött közgyulésen is és sajnos azóta is ilyen csalásokra bizonyítottan sor is került. Érdemtelenek sot bunözok /gyermekrontók, csalók, szélhámosok/ kerültek az MVSZ vezeto testületeibe.
Az MVSZ 1996. évi küldött közgyulésén módosított alapszabályban az adminisztratív feladatok, benne többek között az egységes, központi nyilvántartás kimunkálására elnökhelyettesi pozíció létesült. Az 1996-ban megválasztott elnökhelyettes azonban, jóllehet a magyar adófizeto polgárok pénzén jelentos számítógépes rendszert fejlesztett ki, az egységes központi tagnyilvántartást nem hozta létre. Az egységes, központi nyilvántartás hiányában az 1996. évi közgyuléshez hasonlóan a küldöttállítás több helyen törvénytelen volt.
A küldött közgyulés elott megtartott Magyarok V. Világkongresszusa megalapozott reményt adott arra, hogy a szükséges a várva-várt gyökeres változás bekövetkezhet. Remény nyílt arra, hogy a Magyarok Világszövetségében a törvényesség és a közjó önzetlen szolgálata kerekedik felül. Remény nyílt arra, hogy végre lesz érvényes, ellenorizheto, központi tagnyilvántartásunk és végre a közhasznú társaságok közé való besorolás helyett önálló törvény születik a Magyarok Világszövetségérol, s az önálló törvény által végre az egyedi mivoltához, a különös fontosságú feladatához méltó helyre kerül a magyar társadalom megítélésében.
Reény nyílt még arra is, hogy a nemzet anyakönyvének kimunkálása is a Magyarok Világszövetségének lesz a feladata. Ezek a remények foszlottak szét a 2000. május 25-27-i küldött közgyulésen. Történhetett ez azért, mert a küldötttek jelentos hányada nem volt képes észrevenni, hogy végre a 15 milliós magyarság érdekvédelméhez méltó szervezet létrehozására nyílt mealapozott remény. A tájékozatlan és manipulált küldöttek a múltra, az elfogadhatatlan szerkezetre, az össz-magyarság méltatlan képviseletére szavaztak. A 2000. május 27-i keltezésu nyilatkozat aláírói, akik azonosan ennek a határozatnak az aláíróival, kinyilvánítják, hogy a hiteles központi tagnyilvántartás kimunkálása további haladékot nem szenvedhet. Tiltakoznak, hogy egységes, ellenorizheto, központi tagnyilvántartás megvalósítása elott újabb küldött közgyulést hívjanak össze. Az érvényes alapszabály szerinti tagsági követelményeket figyelembe véve, mindenkinek új megerosíto nyilatkozatot kell az MVSZ fotitkárához eljuttatni. Határozatunk mellékletét, amelyet mindenkinek, aki a Magyarok Világszövetségének önállóan, vagy tagszervezeten keresztül kíván tagja lenni, ki kell tölteni. Az MVSZ meglévo szervezetein, a számítógépes informatikai hálózaton és a médián keresztül biztosítni kell a nyilatkozat kitölthetoségét a világ bármely pontján élo magyarok számára és csak ezt követoen leht, törvényes küldötteket választani és alapszabályalkotó, tiszújító küldött közgyulést tartani.
Az aláíró elnökségi tagok magával a határozattal és annak nyilvánosságra hozatalával bizonyítani kívánják azt is, hogy vállalt feladatukat, a magyarok Világszövetségének céljáért, az össz-magyarság érdekvédelméért folytatott munkálkodásukat teljesítik. nem kívánnak részt venni a törvényes muködés megteremtésének szabotálásában, a megválasztott de még be nem jegyzett elnök törvénysérto intézkedésiben.
2000. július 11.
KÖZLEMÉNY
(2000. szeptember 29-én)
A Patrubány elnökkel közös munkát törvényi és
erkölcsi feltételekhez kötő tizenkét elnökségi tag részéről.
A közlemény megtekintése