A Magyarok Világszövetsége Anyaországi Régiójának
küldöttei által szervezett tanácskozás határozatai

Az értekezlet 2000. november 11-én, a Pázmány Péter Katolikus Egyetemen zajlott.

Jelen voltak az MVSZ elnökségi tagok közül: Szíjártó István régióelnök, Lauer Edit (a nyugati régió alelnöke), Balogh László, Fekete Gyula, Pálfy G. István, Pozsgay Imre, Dobos László (Kárpát-medencei régió), valamint a Felügyelő Bizottság, a Szabályzatfelügyelő Bizottság, az Etikai Bizottság, a Stratégiai Bizottság, a Mandátumvizsgáló Bizottság és a Szavazatszámláló Bizottság egyes tagjai.

A meghívott vendégek -- részben MVSZ-tagok és tisztségviselők -- között helyet foglaltak a határon túli magyarság jeles személyiségei, többek között Duray Miklós, dr. Rózsa Ernő (az MVSZ Szlovákiai Országos Tanácsa elnöke) és dr. Szabó Rezső (Felvidék), Kasza József és Dudás Károly (Délvidék), nt. Hegyi Sándor (Székelyföld), Jakab Sándor (Horvátország).

Megtisztelte jelenlétével az értekezletet Csoóri Sándor, a Magyarok Világkongresszusának örökös tiszteletbeli elnöke is.

A jelenlévő 45 küldöttből az anyaországiak 15 megye egyéni tagságát és 20 tagszervezetet képviselték. Az értekezleten a magyarság egységének jegyében a vendég-küldöttek is résztvettek a határozathozatalban.

1. sz. HATÁROZAT

Az Értekezleten jelenlévő anyaországi és külhoni küldöttek elfogadják a szlovákiai küldöttek által előterjesztett, következő Nyilatkozatot:

Nyilatkozat

Alulírottak, a Magyarok Világszövetségének tagjai, az MVSZ 2000. májusi küldöttgyűlésének küldöttei, veszélyeztetve látjuk a világ magyarságát összefogó, a magyar nemzet egységének megteremtését és megőrzését céljának tartó egyetlen magyar nemzetközi szervezetnek, a Magyarok Világszövetségének a létét.

A veszély fő eredőjét abban látjuk, hogy az MVSZ 2000. májusi befejezetlen küldöttgyűlése óta nincsenek biztosítva szövetségünk működésének a magyar jogszabályok és az MVSZ Alapszabálya megkövetelte törvényes feltételei, minek következtében a szövetség immár fél éve alapszabály- ellenesen működik.

A.)

Az anyaországi régió elnökségi tagjaival szembeni diszkrimináció miatt fél éve nem ülésezett az MVSZ legfelső végrehajtó szerve, az elnökség, amelynek május óta még az alakuló ülése sem volt megtartva, tehát nincs olyan szerv,

- amely a küldöttgyűlés határozatait végrehajthatná (Alapszabály 25. §/3.),

- amely a szövetség gazdasági és pénzügyeiben határozhatna (Asz. 25.§/7.),

- amely a szövetség nevében megállapodásokat és szerződéseket köthetne (Asz. 25.§/12)

-amely döntéseket hozhatna olyan kérdésekben, amelyeket az alapszabály nem utal a küldöttgyűlés vagy valamelyik tisztségviselő hatáskörébe (Asz. 25.§/16-17.),

• amely a költségvetésben biztosított eszközöket jogosult lenne a központi és a regionális szervek között felosztani (Asz. 25.§/18.).

B.)

A 2000. évi májusi küldöttgyűlés nem választotta meg az MVSZ elnökhelyettesét (Asz. 14.§/3.), így a szövetség nem rendelkezik azzal a tisztségviselővel, akinek az alapszabályban lefektetett hatásköre alapján joga és kötelessége, hogy megtervezze, és az elnökség, ill. a küldöttgyűlés elé terjessze a kötségvetés tervezetét, felügyelje a költségvetés végrehajtását, és erről az elnökségnek rendszeresen jelentést tegyen (Asz. 51 .§).

C.)

A 2000. évi májusi küldöttgyűlés nem határozta meg az MVSZ költségvetését (Asz. 14.§/15.), s a fentebb idézett 51.§ szerint a szövetségnek nincs olyan tisztségviselője, aki erre jogosult lehetne.

Vagyis az MVSZ vagy abszolút tétlen, s ha így van, akkor alkalmazottai miért kapják fizetésüket, vagy úgy működik, tevékenykedik, hogy a hiányzó szervek és tisztségviselők minden hatáskörét arra felhatalmazással nem bíró személyek gyakorolják, akik így folyamatosan alapszabályt sértenek.

A fenti állítás igazolására két kirívó példát hozunk fel:

1. Patrubány Miklós - állítása szerint több mint 160 küldött kérésére hivatkozva - október 1-jén keltezett "Meghívó levéllel" 2000. december 1-re összehívta az MVSZ rendkívüli küldöttgyűlését. A rendkívüli küldöttgyűlés összehívásával Patrubány Miklós megsértette az MVSZ Alapszabályának a:

- 15.§ 2. bekezdését, amely kimondja, hogy a küldöttgyűlést az elnök az elnökség

határozata alapján hívja össze ,

- 15.§ 4. bekezdését, amely szerint a küldöttek egyharmadának a kérésére is az elnökség köteles összehívni a rendkívüli küldöttgyűlést,

- 25.§ 1. pontjával, amely szerint az elnökség határoz az MVSZ küldöttgyűlésének az összehívásáról.

Patrubány Miklós Meghívó levelében az alapszabály 58.§ 2. bekezdésére hivatkozik, elhallgatva az alapszabály fentebb idézett paragrafusaiban foglaltakat, csakúgy, mint a 48.§ 4. bekezdését, amely szerint az elnök az elnökség határozatainak a végrehajtásáért felelős, de maga elnökségi határozat nélkül, önhatalmúlag nem hívhatja össze a küldötteket. (Mindezt nagyon jól tudja Patrubány Miklós, aki az MVSZ elnökhelyetteseként 1999. májusában a Szabályzat-felügyelő Bizottsághoz fordult, azzal a kérdéssel, hogy joga van-e az elnöknek a Felügyelő Bizottság kérésére, az elnökség határozata nélkül, rendkívüli küldöttgyűlést összehívni, s örömmel fogadta a Bizottság nemleges álláspontját, amelyet az elnökség megerősített.)

Ha az alapszabály-ellenesen összehívott küldöttgyűlést a bíróság utólag semmisnek nyilvánítja, a szövetséget több milliós kár éri.

2.) Az elnöknek az elnökség határozatainak megfelelően kell képviselnie a Magyarok Világszövetségét (Asz. 48.§ 1. bekezdése). Patrubány Miklós az elnökség tudta nélkül önhatalmúlag, pozíciója látványos megerősítése érdekében egy alkotmány-módosító törvényjavaslattal (Tervezet a külhoni magyar állampolgárság jogintézményének létrehozására) fordult az MVSZ nevében a Magyar Köztársaság elnökéhez, miniszterelnökéhez és az Országgyűlés elnökéhez.

Ha a jogtalanul előterjesztett javaslatok sorsa visszautasítás lesz, a szövetség erkölcsi kárt szenved.

Mi, az MVSZ jelenlévő küldöttei a megoldást abban látjuk, hogy az erre illetékes bíróság kötelezze Patrubány Miklóst az alapszabály-ellenesen összehívott rendkívüli küldöttgyűlésre vonatkozó "Meghívó levél" visszavonására.

3. A Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyésze vizsgálja felül, hogy a jelenlegi helyzetben megvannak-e az MVSZ működésének a törvényes feltételei, és ha azt állapítja meg, hogy nincsenek meg, akkor a patthelyzet megoldása céljából kezdeményezze a Fővárosi Bíróságon az MVSZ tevékenységének a felfüggesztését és felügyelőbiztos kinevezését, hogy a világban szétszórtan élő 15 millió magyar összefogására hivatott civil szervezet, a Magyarok Világszövetsége, a felügyelőbiztos vezetése alatt kidolgozza új programját, új alapszabályát, megválassza új küldötteit, új vezető szerveit és tisztségviselőit, hogy a XXI. század követelményeinek megfelelően végezhesse munkáját.

Az Értekezlet felkéri a törvényes felügyeletet gyakorló hivatalos szervet, hogy indítson eljárást a törvényesség helyreállítására a Magyarok Világszövetségében.

(Ellenszavazat nélkül, 2 tartózkodás mellett elfogadva.)

3. sz. HATÁROZAT

A 2000. májusi küldöttgyűlés K-38-as határozatára alapozva a Magyarok Világszövetségét 2001. december 31-ig személyesen vállalt tagságra építve kell megújítani, hogy a méltányos képviseleti arány helyreálljon a Kárpát-medencében és helyükre kerüljenek a "fantomszervezetek" is.

4. sz. HATÁROZAT

Patrubány Miklós és néhány elnökségi tag által elnöki aláírással hozott intézkedéseket és ajánlásokat -- amennyiben ezek törvényellenesek --, Patrubány Miklós vonja vissza és szüntesse be a jogsértéseket.

(Ellenszavazat nélkül, 11 tartózkodás mellett elfogadva.)

5. sz. HATÁROZAT

Az Értekezlet jóváhagyja a 12 elnökségi tag elmúlt 5 hónapban végzett munkáját, támogatja az anyaország elnöksége és régiótanácsa által hozott határozatokat.

(Ellenszavazat nélkül, 1 tartózkodás mellett elfogadva.)

6. sz. HATÁROZAT

Az Értekezlet küldött-résztvevői minden, 2000. dec. 1-jére meg nem hívott és/vagy úgymond "kizárt" küldött-társukat és elnökségi tagtársukat továbbra is teljes teljes jogú küldöttnek ill. elnökségi tagnak tekintik. A résztvevők leszögezik, hogy a világ magyarsága egységének, az MVSZ megújulásának nincs alternatívája. Törvényesség nélkül azonban nem képzelhető el megújulás.

(Egyhangúlag elfogadva.)

Az Értekezlet támogatja a CSEMADOK és az EMKE együttműködési megállapodása által kezdeményezett (Egyetemes) Magyar Kulturális Fórum létrehozását.

VÉLEMÉNY-NYILVÁNÍTÓ SZAVAZÁS

a 2000. december 1-jére "Küldöttgyűlésként"összehívott tanácskozáson való részvételről:

A tanácskozáson részt kell venni egy kivételével minden jelenlévő szerint. Az egy személy tartózkodott a vélemény-nyilvánítástól.

Budapest, 2000. november 21.

Szijártó István
régióelnök, a tanácskozás összehívója

Filó Katalin
levezető elnök

Matzon Mariann
jegyzőkönyvvezető

Somodi István és

Szűcs Ferenc
jegyzőkönyvhitelesítők