vissza a főoldalra *   

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]  - Sent: Thursday, April 16, 2015 5:29 AM - To: 'devizahitel@googlegroups.com' - Subject: jogállam?

 politikai marketing és/vagy jogállam?

Mezítláb vagy sem, de a pénzhasználati jog megfogalmazása tudtommal kb 100 éve késik nálunk, és azért nem értjük a nemzeti hitel fogalmát sem meg azért mondunk olyat, hogy adóból kellene kifizetni a bankok visszafizetendő hasznát, ha elvetjük a devizában kalkulálás jogosságát. Mert azt hiszem a lényeg, hogy 1% körüli tartalékráta mellett pénzteremtő Ft-hiteleket számolgatunk ide-oda. Évek óta nem nézek tv-t, amit már túlzásnak érzek, de a családom kivágta a tv-t a lakásból. Hétfőn este nem otthon voltam, és éjjeli műsorba néztem bele. Mintha 25 évvel ezelőtt lennénk. Érdekes témákról a nappali mellébeszélés nélkül mentek a riportok, nyilatkozatok. Az egyik egy MNB-s vezető magyarázta az elszámolási változatokat. Nem mondta ki, hogy pénzteremtő hitel, de mint egy pedellus a rossz gyerekeknek osztogatható intőkről, úgy mesélte, hogy igazságosan kinek mennyi engedhető el. Mert minden „megoldható”, csak megértés kell hozzá meg igazságosztó hatóság, bank, törvény, eljárás. Aki rászoruló, annak nagyon sok, akár a 2/3-a elmaradhat. Akinek jelzálogos hitele van, főleg ingatlan jelzálogos, annak sokkal kevesebb, mert „meg kell óvni a jelzáloghitel intézményét”. Pedagógiai, politikai érvekkel magyarázta, hogy milyen hitelnél ragaszkodnak a devizás elszámolású összeghez, és milyen hiteleknél nem. Továbbá igen nagy beleéléssel magyarázta, hogy az ügyfél fizetőképességéhez kell igazítani a megoldást. Aki nem tud fizetni, annak többet elengedni, attól elvenni a lakás tulajdonát és maradhasson bérlő, aki pedig tud fizetni, attól el kell várni, hogy fizessen. Olyan volt mint egy káprázat, egy furcsa álom. Aztán Tállai András magyarázott valamit hosszan, amitől elaludtam. Az internetet figyelve ilyen tálalással nem találkoztam. Úgyhogy a magyar állam ideális képét nem tudom megmondani, de azt igen, hogy a pénzhasználati jogokat ügyfelekként is követelni kellene tudni, és ügyfelekként is közünk lenne ahhoz, hogy elvileg milyen lenne a megfelelő banküzemtan – szemben ezzel a tényleges banküzemtant az ügyfeleknek szóló marketingtől igen élesen elválasztó mai szemlélettel, gyakorlattal.

A devizahitelek ügyében az érdekvédelem szemben találja magát egy olyan sajátossággal, hogy elvileg sem akarnak neki igazat mondani, mert akkor kizökkennének a marketing, a public relations, a reklám, a pánik elkerülési hírstratégia stb mittudoménmi sémákból (!). És ezt a perekben, bírósági érvelésekben, alkotmánybírósági panaszokban is meg kellene tudni fogalmazni, mint alapvető problémát, amely nagyon akadályozza az érdemi kommunikációt. Tipikus volt ebből a szempontból a brüsszeli elutasító levél, valamint az alkotmánybíróság némely válasza. Nem tartozik az ügyfélre, nem is kívánják vele megbeszélni. Formai hiba és kész. Méghogy a bíróság nem kompetens, azaz nincsen felkészülve egyes kérdések tárgyalására? Ez sem tartozik az ügyfélre. Vagy hogy valaki a bíróságot sakkban tartja? Hogy menne a sakkban tartás, ha mindenki tudna róla? Ne is legyen az ügyfélnek alkalma megítélni a háttér tényleges összefüggéseit, mert nem tartozik rá, tehát nem is kell közölni vele. Úgysem értene meg olyasmit, mint például a pénzhasználati jog. Ebben Drábik sem lépte át a választóvonalat, ő is a lelátóról konferál, prédikál. De mi betévedtünk a pályára a magunk hiteleivel. Mint a lakótelepiek az átvonuló frontvonalba. Majd megkérdezik a lakóktól, hogy kérnek-e rakétát a harmadik emeletre?

Ez a kormány és ez az állam nem mondta fel ezt a modern tömegtársadalmi felfogást (mármint a propaganda írja felül a jogokat információhoz, méltányossághoz, és például pénzhasználati alanyi joghoz). De nem ez a kormány találta ki. Az utcán lövető fajankót sokkal cinikusabbnak érzem. Berreg a repülője és közben könnygázzal árasztja el a belvárost, és az egész színházat ő maga szervezte, 56-os évfordulóra 56-os mintára. Ez nem emelte előttem a köztársaság megnevezés hitelét. Mert tartalmára tekintve kortársak és történészek az 1700-as években három európai köztársaságot emlegettek: Németalföld, Lengyelország és Magyarország. Ennyit a reklám, a történelemórák propagandája és a tényleges állapotokat kutató elméletek különbségéről. Tehát tényleges érdekvédelem érveinek nem szabad hozzáragadnia a manipuláló propaganda vonulataihoz. Száz éve expliciten hitelpénz rendszer van. És Drábik is levegőből gyártott pénzről beszél, mintha az igazi pénzt valahol bányásznák, gépsoron esztergálnák vagy a csoda tudja honnan szednék elő. Nem. A pénzteremtő hiteleinkre tették rá a devizaelszámolást. Nem magánszerződésekben, nem háborús évek állapotaiban, hanem a funkciójában eltérített bankok hétköznapi működtetése helyett. A bankeltérítő kartell MNB-s nyilatkozóját láttam hétfő éjjel a tv-ben nyilatkozni….. De ne az államforma definíciókban keressük a megoldást szerintem, mert egyikben sincsen benne olyasmi, hogy banki kalózokkal vagy azok nélkül. Minden államformában gondot okoznak a bank-kalózok. Bármilyen államformát a bankkalózok ki tudnak billenteni a jogállami „egyensúlyából”, akár az igazi kalózok az igazi hajót el tudják téríteni az eredeti útvonalától.

szervusztok


Sent: Wednesday, April 15, 2015 10:13 PM
Subject: Re: [DevCsop 2] jogállam?

mezítlábas módon fogalmaztam meg érzéseimet

 nem kívánom felvázolni az ideális állam képét

 de azt állítom, hogy ami itt van az NEM JÓ !

----------------------------------------------------------

Szabó József

Hiteles Mozgalom ügyvezető

Arany Liliom Alapítvány


2015. április 15. 21:48 Fáy Árpád írta, <arpad.fay@gmail.com>:

Nem szabad mindenhez hozzászólni ….

Alapvetően igaz a jogállami felvetés – és alapvetően nem sikerült a részleteket szerencsésen megfogalmazni. Például a modernkori polgári államra való hivatkozás egyik ősbűne a hatalmi ágak egyensúlyának a tétele. Lehet, hogy valaha ebben volt valami előrevivő, de ma már egy serdülőnek is fel kellene tűnjön, hogy a régi római hasonlattal élve például az emberi testben a szervek nem egyenrangúak, hanem saját funkciójukhoz kötöttek. Az úgymond hatalmi ágaknak nem egyensúlyban kellene lenniük, hanem funkcionális hatásláncban a saját szerepüket kellene betölteni minél jobban, minél működőképesebb munkamegosztásban a többi úgynevezett „hatalmi ággal”. A szocpg-ben nem okozott gondot ez a felületesség, mert a hatalmi ágak látszólagos különállásának színfala mögött a hatalomgyakorlás egyik fontos eszköze volt a hatalmi ágak elkülönülésének gyakorlati feloldása egy önkényes, energikus, diktatórikus hatalomnak engedelmeskedve. De elvben váltás történt. Elvben a hatalmi ágak önazonossága, szereptudata, szerep-betöltése, és hatékony ám a saját szerepéből ki nem lépő együttműködése más hatalmi ágakkal a siker egyik kulcsa lenne. De itt nem tartunk sajnos, az igény szintjén sem. Az egyik tudati torlasz többek közt „a hatalmi ágak egyensúlyának” tétele illetve megfogalmazási, elnevezési módja. Ez az elnevezés ma, számunkra tehertétel.

A lényegben azonban egyetértek, de a lényeget akkor is meg tudjuk beszélni, ha a jogállamiság összes ismérvét nem akarjuk ide hozni (mert még belebotlunk a jogpozitivizmus ártalmassá vált, hamisított formalizmusa és a feléledő, újra fogalmazódó perszonalizmus közti elméleti vitába). Ezt az útkeresést, fogyasztói érdekvédelmet azt hiszem jogpozitivista formaságok talaján lehetetlen eredményre vinni…..

……………………….


 

 

http://www.hitelesmozgalom.eoldal.hu/cikkek/velemenyunk--allaspontunk/en-es-meg-sokan-allitjuk--nincs-jogallam-hazankban-.html

 

   Vissza az oldal tetejére