Felmerült még egy kérdés: mi a létfilozófia, mivel foglalkozik?
Válasz a léttel.
És ez a válasz mit mond?
Semmit, tulajdonképpen tautológia.
De mintha lehetne olyan választ is adni, hogy
lételmélet = forma +anyag, potencia + aktus, + okság, szubsztancia és akcidensek?
vagy rosszul gondolom hirtelen felindulásban megfelelő utánnézés nélkül?
From:
Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>
Sent: Monday, July 08, 2019 1:11 AM
Subject: remélem nem okozok bennetek megrendülést, de ilyen egyszerű,
iskolás dolgokra gondoltam - FÁ
A személy fogalmába már-már beletörik a bicskám. Ami megérzés, intuíció volt, azt ki lehet-e bontani evidens alapismeretek körében is?
A filozófiatörténet első nagy korszaka Arisztotelesz körül volt. Második a skolasztika, és utána mintha lefektették volna az alapot és már csak az ablakokkal, ajtókkal, asztali díszekkel foglalkoztak volna a filozófusok (kis túlzással).
Én tehát most Arisztoteleszhez kapcsolható fogalmi körben próbálom elhelyezni annak ellenére, után majd egy évezreddel csiszolódott ki a Boethius nevéhez kötött személy-fogalom. Azonban Arisztotelesz kifejezéseit erre-arra forgatva lényegében mindmáig használják.
Amit ki tudtok igazítani, azt kérem tegyétek meg!
FÁ
Ismertetés:
Mintha a szubsztancia fogalma, kritériuma, kategóriája szívódott volna mára. Abszolút elfogadottnak vesznek például az emberi jogokat vizsgálva olyan alapelveket, amelyek hirtelen szóval élve a személy szubsztanciájától elvonatkoztatva visszájukra fordíthatók illetve a lét teljességét tekintve elvesztik értelmüket (emberi méltóság mint kommunikációs jog, mint erkölcsi jogok, de nem mint a személy fogalmából levezethető általános jog folyományai).
Szubsztancia-e a személy? Mi lehet a személy, ha „idea szerint” nincsen alávetve az anyagi okságnak? Ha nincsen alávetve a faji meghatározottságnak?
A szubsztancia
- a lényeget fejezi ki,
o van elsődleges lényeg, ami az egyedi példányt jelenti
o van másodlagos lényeg, ami az egyedi példányokban közös általánosságot jelenti
o a személy nyilván az általánosság kategóriájába esik
- a forma és anyag kettősében gondolkodva
o a forma az elvet jelenti
o az anyag azt, ami a formával együtt jelenti a jelenben létezőt
o a személy nyilván a tiszta, anyagtalan forma kategóriájába esik (a fizikai okság és a faji meghatározottság alól a szabad akarat jegyében függetlenként)
- a potencia és aktus kettősében gondolkodva
o a potencia az elvi lehetőségeket kell jelentse,
§ a személy esetében ez a fogantatáskori állapot, a fogantatáskori lehetőségek összessége
o az aktus a forma és az anyag konkrét egyesülésének, társulásának megvalósult állapota
§ a „személy” esetében ez talán a „személyiséget” jelenti
- önmagában megálló
o tehát a személy esetében mint személy nem része más szubsztanciáknak
- nem másolható
- értelmes
- szabad akaratú
- és itt a lista folytatható, ide kívánkozik még sok minden, például
o közösségben teljesedhet ki (talán ez a személy-személyiség folyamattal összefüggésben fejthető ki)
o érzelmes
o hite van
o stb
Felmerült még egy kérdés: mi a létfilozófia, mivel foglalkozik?
Válasz a léttel.
És ez a válasz mit mond?
Semmit, tulajdonképpen tautológia.
De mintha lehetne olyan választ is adni, hogy
lételmélet = forma +anyag, potencia + aktus, + okság, szubsztancia és akcidensek?
vagy rosszul gondolom hirtelen felindulásban megfelelő utánnézés nélkül?