Felmerült még egy kérdés: mi a létfilozófia, mivel foglalkozik?

Válasz a léttel.

És ez a válasz mit mond?

Semmit, tulajdonképpen tautológia.

De mintha lehetne olyan választ is adni, hogy

lételmélet = forma +anyag, potencia + aktus, + okság, szubsztancia és akcidensek?

vagy rosszul gondolom hirtelen felindulásban megfelelő utánnézés nélkül?

 

From: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>
Sent: Monday, July 08, 2019 1:11 AM
Subject: remélem nem okozok bennetek megrendülést, de ilyen egyszerű, iskolás dolgokra gondoltam - FÁ

 

A személy fogalmába már-már beletörik a bicskám. Ami megérzés, intuíció volt, azt ki lehet-e bontani evidens alapismeretek körében is?

A filozófiatörténet első nagy korszaka Arisztotelesz körül volt. Második a skolasztika, és utána mintha lefektették volna az alapot és már csak az ablakokkal, ajtókkal, asztali díszekkel foglalkoztak volna a filozófusok (kis túlzással).

Én tehát most Arisztoteleszhez kapcsolható fogalmi körben próbálom elhelyezni annak ellenére, után majd egy évezreddel csiszolódott ki a Boethius nevéhez kötött személy-fogalom. Azonban Arisztotelesz kifejezéseit erre-arra forgatva lényegében mindmáig használják.

Amit ki tudtok igazítani, azt kérem tegyétek meg!


Ismertetés:

Mintha a szubsztancia fogalma, kritériuma, kategóriája szívódott volna mára. Abszolút elfogadottnak vesznek például az emberi jogokat vizsgálva olyan alapelveket, amelyek hirtelen szóval élve a személy szubsztanciájától elvonatkoztatva visszájukra fordíthatók illetve a lét teljességét tekintve elvesztik értelmüket (emberi méltóság mint kommunikációs jog, mint erkölcsi jogok, de nem mint a személy fogalmából levezethető általános jog folyományai).

 

Szubsztancia-e a személy? Mi lehet a személy, ha „idea szerint” nincsen alávetve az anyagi okságnak? Ha nincsen alávetve a faji meghatározottságnak?

A szubsztancia

-          a lényeget fejezi ki,

o   van elsődleges lényeg, ami az egyedi példányt jelenti

o   van másodlagos lényeg, ami az egyedi példányokban közös általánosságot jelenti

o   a személy nyilván az általánosság kategóriájába esik

-          a forma és anyag kettősében gondolkodva

o   a forma az elvet jelenti

o   az anyag azt, ami a formával együtt jelenti a jelenben létezőt

o   a személy nyilván a tiszta, anyagtalan forma kategóriájába esik (a fizikai okság és a faji meghatározottság alól a szabad akarat jegyében függetlenként)

-          a potencia és aktus kettősében gondolkodva

o   a potencia az elvi lehetőségeket kell jelentse,

§  a személy esetében ez a fogantatáskori állapot, a fogantatáskori lehetőségek összessége

o   az aktus a forma és az anyag konkrét egyesülésének, társulásának megvalósult állapota

§  a „személy” esetében ez talán a „személyiséget” jelenti

-          önmagában megálló

o   tehát a személy esetében mint személy nem része más szubsztanciáknak

-          nem másolható

-          értelmes

-          szabad akaratú


-          és itt a lista folytatható, ide kívánkozik még sok minden, például

o   közösségben teljesedhet ki (talán ez a személy-személyiség folyamattal összefüggésben fejthető ki)

o   érzelmes

o   hite van

o   stb


Felmerült még egy kérdés: mi a létfilozófia, mivel foglalkozik?

Válasz a léttel.

És ez a válasz mit mond?

Semmit, tulajdonképpen tautológia.

De mintha lehetne olyan választ is adni, hogy

lételmélet = forma +anyag, potencia + aktus, + okság, szubsztancia és akcidensek?

vagy rosszul gondolom hirtelen felindulásban megfelelő utánnézés nélkül?