vissza a főoldalra *

Az adóztatási rendszer költségvetésében kellene egy olyan fejezetnek lennie, amelynek hiányában természetesen az APEH senkivel szemben sem használhatná a szoftvereit. Ingyenesen hozzáférhető gazdálkodási-kalkulációs szoftverek. Amelyeknek csak minimális szempontja, hogy az APEH által követelt járulékok, várható befizetések ne hiányozzanak belőle mint szempontok. A lényeg azonban, hogy az adózót mint gazdálkodót, az életét és munkásságát szervező személyt szolgálja a szoftver – elsősorban (az adóhivatalt is magába foglaló nagyobb rendszerben)! Max ezzel egyenrangúan merülhetne fel bennük az adózási szempont.

From: Fáy Árpád [mailto:fay@tvnetwork.hu]
Sent: Sunday, October 31, 2010 9:49 PM
To: 'aeeb@parlament.hu'
Subject: a parlamenti alkotmányozó előkészület "Közpénzügyek" c. írásához tett megjegyzések

Tisztelt AEB! --- Élek a felkínált lehetőséggel és észrevételeimet megküldöm Önöknek lehetőség szerint szíves figyelembe vételre, korábban közzétett parlamenti és köztársasági elnöki javaslatokhoz fűzött közbeszúrt megjegyzések formájában. - Önálló tanulmánnyal illetve szövegszerű javaslattal nem tudok szolgálni. - Jelen észrevételeimet az alkotmányossági Műhely és Fórum tevékenységére alapozom, amely interneten hozzáférhető. - Célom a figyelem felhívása volt bizonyos elhanyagolt összefüggésekre és lehetőségekre. - A megfogalmazásban nem törekedtem a szokásos „tudományos” megfogalmazásra, hisz Önök sem törekedtek az alkotmányos problémák alapjainak döntés előkészítés jelleggel az elfogulatlan  és elegendően körültekintő felmutatására. - Remélem észrevételeimet haszonnal olvassák. - Amennyiben közzétennék levelemet, azzal egyetértenék. - Szívük és lelkiismeretük szerinti, képességeik legjavát érvényre juttató munkát kívánok. --- üdvözlettel - Fáy Árpád

Courier betűkkel és szaggatott aláhúzással közbeszúrt megjegyzéseket tettem a szöveg végéig. -FÁ>>--

Az Alkotmányelőkészítő eseti bizottság VI. sz.
Közpénzügyek
 munkacsoportjának szabályozási részkoncepciója

 << Az eddigiekből talán következik, hogy itt megint hiányzik egy alapvető elvi tisztázás. A kartális és a történelmi magyar alkotmány szemléleti különféleségének talán leglátványosabb és korunkban egyik legközvetlenebbül ható következménye. Egyféle szemléleti farkasvakság. Fel sem merültek a munkacsoporti tagokban (vagy éppen gondosan kerülik hogy szembesüljenek vele) – a pénzpumpa mechanizmusok.

A közpénzek és magánpénzek, közvagyonok és magánvagyonok egyenlőségét másutt nagyon emlegették, mint a jogegyenlőség bizonyítandóságának terepét (a funkcióbeli különbözőségek gondos számításba vétele helyett). Látszólagos határozottsággal most a közpénzek kerülnek terítékre. A közpénz-jelenségek legfeljebb. Itt a közpénzek és magánpénzek részhalmaz voltával állunk szembe. Bizonyos kérdések nem tárgyalhatók csak a részhalmazt tekintve, ha a folyamatok egy tágabb, teljesebb halmazban generálódnak.

A XX. Századból örökölt kényes kérdés, hogy mi a pénz, milyen garanciákat kell támasztani a pénzzel való szélhámosságokkal szemben – mármint a pénzkibocsátásban lehetséges szélhámosságokkal és ugyanakkor nagyfokú ügyetlenségekkel szemben. A felszínen minden rendben van, a világháború alatt és után globális pénzrendszer ellenőrző mechanizmusok jöttek létre, elegendő az ő szabványaikkal élni. De mint a példák mutatják, nem elegendő. Csak úgy röpködnek a százmilliárd $-os számok a teljesítménytől függetlenül az országból pénzrendszer-technikákkal kiszivattyúzott pénzekről. Ez a nettó veszteség, amelyet valaki a mi szándékunktól függetlenül a maga hasznára tud elkölteni (tehát százmilliárd $-ok).

A bruttó veszteség az, amivel az ország szegényebb lett. Mert ez a pénzpumpa mint bulldózer a konyhakertben, úgy rombol maga körül, aminek senki sem veszi hasznát, Csak a kár növekszik, csak az ország lesz szegényebb vele. Ez a veszteség, a mindenkinek veszteség az a tanulópénz, amelyet fizet az ország, de még csak nem is tudatosul, hogy ez a veszteség minek köszönhető, mivel lehetne csökkenteni. Például a csökkentés egyik módja, hogy az alap-törvény előkészítési munkában szembenéznek vele, és legalább körül járják, mérlegelik, próbálják a politikai, a szakmai és a tágabb nyilvánosság előtt értelmezni.  A kartális alkotmány szemlélet nagyon nehézzé teszi e kérdések tárgyalását, míg a magyar alkotmányos hagyomány tálcán kínálja a teljesebb értékű elemzés fogalmi koordinátáit.

Nagyon is Alap-törvénybe illő annak definiálása, hogy mit értsünk pénz alatt (mert az oktatott csereeszköz és kincsképzés legfeljebb egy Verne Gyula regényben vagy Rejtő Jenő kötetekben fogadható el. Mi a célja, funkciója tehát a társadalomban a piacnak, piaci intézményeknek, a pénzhasználatnak, a pénzrendszernek? Miként lehet ellenőrizni, hogy az alkotmányos alapelveknek ezek a társadalmi alredszerek megfelelnek-é? Mert enélkül szomorú svindli mindaz, amit ez és a többi alkotmányozás előkészítő munkacsoport végzett és végezi kívánnak a folyamat folytatásában.

Miféle funkcionalitása lehet a helyi, a középszintű (megyei, regionális), az országos pénz-rendszereknek? És az országon túlterjedő illetve az országon túli pénzrendszer integrációkban való részvételnek?! Enélkül csak drágán fizető balekok lehetünk nemzeti összességünkben a következő 20-40 évben is. Mindaddig, amíg meg nem jön az eszünk, illetve amíg el nem tűnünk a Föld színéről, mint alanyiságukat vesztett túldolgoztatott, lestrapált eszközök.

Vastagh Pálnak volt erre elképzelése, egy tollvonással deklarálni kell, hogy lemondunk a magyar szuverenitásról és elmúlnak fejünk felől a gondok, az alkotmányos hagyomány vagy olmützi modell kínzó kérdései. Aztán csak szuverenitási funkciókat engedtünk át az uniónak. Egy alkotmányozó javaslatköteg nem kívánja áttekinteni a szuverenitási funkciókat? Hogy ezekből melyeket engedtünk át, és melyekkel rendelkezünk? Nem kívánja átgondolni, hogy amivel rendelkezünk, azokkal mennyire lehetünk kvázi önállóak, azok miféle működőképes rendszerbe szervezhetőek? Nekünk meg azt sugallja, hogy mindez vagy titkos vagy senki sem gondol velük a hivatalokban, de mi se tegyük, mert csak egy rezdülés, és szabadlábon van még az előző garnitúra?

A felelős távlatos gondolkodás fiók úgy látszik üres az alkotmányozás előkészítésben eddig szóhoz jutott hivatalosságoknál. Üres fiókról meg sokat lehet írogatni, mert minden hiányzik belőle ami fontos (a minden pedig elég sok). -FÁ>>

A közszektorban kezelt közpénzek és közvagyon rendeltetése a közérdek szolgálata. Használatuk során érvényesíteni kell az átlátható működés és gazdálkodás elvét. A közpénz­kezelők a nyilvánosság előtt elszámolási felelősséggel tartoznak (accountability).

Az állam tulajdonában álló kincstári, illetve üzleti vagyon közvagyon, ami a nemzeti vagyon része. A kincstári vagyon elidegeníthetetlen. Az állam gazdálkodó szervezetei a közpénzekkel és a közvagyonnal törvényesen és hatékonyan kötelesek gazdálkodni.

A közszükségletek kielégítése nem csökkentheti a jövendő generációk képességét arra, hogy ki tudják elégíteni saját szükségleteiket. Egyetlen generáció sem hagyhat a következő generációkra több adósságot, mint amit ő maga megörökölt. Az állam adóssága nem nőhet jobban, mint az infláció (fenntarthatóság elve).

Az Országgyűlés az állami költségvetésről minden évben törvényt alkot. A törvényjavaslatot a Kormány szeptember 30-ig (a választások évében október 31-ig) készíti el, és nyújtja be az Országgyűlésnek. A költségvetésben érvényesíteni kell az áttekinthetőség és az ésszerű részletesség elvét. A költségvetés december 31-ig történő elfogadásával az Országgyűlés felhatalmazza a Kormányt a bevételek beszedésére és a jóváhagyott kiadások teljesítésére (appropriáció). Amennyiben a költségvetés az év végéig nem születik meg, az Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról alkot törvényt (indemnitás). Ha a költségvetési törvény az aktuális pénzügyi év kezdetéig nem született meg, és az Országgyűlés az átmeneti gazdálkodásról sem rendelkezett, a Kormány jogosult a bevételeket a hatályos törvények szerint beszedni, és az előző évre jóváhagyott költségvetési kiadási előirányzatok korlátai között időarányos kifizetéseket teljesíteni (ex-lex). Amennyiben a költségvetés a pénzügyi év március 31-ig sem születik meg, a köztársasági elnök feloszlatja az Országgyűlést. << Elképesztő ez a magabiztos szófolyam. Miről is beszélnek? Lépjünk eggyel lejjebb az alkotmányosság mindent átszövő alapkérdéseitől, a kartális és tényleges alkotmányosság elkerült dilemmájától. Itt már majdnem az APEH-ről esik szó. A bevételek beszedése egy biztos pont – NEM? Nos a bevételek beszedésénél is látványosan kiütközik az alkotmányosság elvetése. Mert mi volna az alkotmányosság egyik sarkalatos megnyilvánulása az adóztatásban? Az APEH működésében? Milliárdokat fordítanak az APEH számítógépes működtetésére. Csodaszoftverek, csoda űrlapok és csoda munkatársak. És az ügyfélablak túloldalán az ellenfelek, a rosszindulatú sarcolandók. Az adóztatási rendszer költségvetésében kellene egy olyan fejezetnek lennie, amelynek hiányában természetesen az APEH senkivel szemben sem használhatná a szoftvereit. Ingyenesen hozzáférhető gazdálkodási-kalkulációs szoftverek. Amelyeknek csak minimális szempontja, hogy az APEH által követelt járulékok, várható befizetések ne hiányozzanak belőle mint szempontok. A lényeg azonban, hogy az adózót mint gazdálkodót, az életét és munkásságát szervező személyt szolgálja a szoftver – elsősorban (az adóhivatalt is magába foglaló nagyobb rendszerben)! Max ezzel egyenrangúan merülhetne fel bennük az adózási szempont. Tehát az illető magánszemély mint segélyes, alkalmazott, őstermelő, saját magát foglalkoztató, egyéni vállalkozó, szellemi szabadúszó, BT-s kapjon karbantartott, „versenyképes” kalkulációs segítséget az életvezetéséhez, vállalkozásaihoz. És a segély kifizetési feltétele legyen, hogy félévente legalább egynapos továbbképzésen vesz részt. A többi kategória ettől felfelé mind a maga vállalásainak, működésének megfelelően további komolysággal kapjon felkészítést. Ez nem váltja ki a könyvelést, ami az APEH apparátusának velünk fizettetett része. Ha a szoftvereszköz nincsen karbantartva, a tanfolyami képzés rendsere elakad, a szoftvereszköz nem kompatibilis az APEH módosításaival, elvárásaival, akkor az adómérséklő vagy adó-nem fizetési indok lehessen.

Elvégre nem az állam önmegtartóztatása az alkotmányos meg emberi jogok forrása, tehát nem az államapparátus létének megtámogatása egy alkotmányozási folyamat sem. Az államot APEH-e és minden egyéb intézményével az alkotmányos lét eszközének kell tekintsük. Még a gazdálkodást segítő szoftverek terén is. Az APEH szoftver eszközét milliárdokkal működtetik évente, és azzal versengjen a rendszerváltásban kisemmizett, banki maffiával lerabolt átlagember, ha gazdálkodásra, vállalkozásra, megélésre adja a fejét?

Az adózáson kívül minden nagy állami rendszerben el kell gondolkodni, hogy az hogyan egészíthető ki olyan módon, hogy lehetőséget kínáljon „az ügyfélnek”, az „állampolgárnak” valóságban magyar kifejezéssel élve a szentkorona teste tagjának az önszervezésre a maga által célul kitűzött és ellátni képes feladatokkal. -FÁ>>

A Kormány az állami költségvetést a hatékony közpénzkezelés elvének szem előtt tartásával hajtja végre. A végrehajtásról zárszámadásban számol el, melynek elfogadásával az Országgyűlés felmenti a gazdálkodás felelőssége alól.

 << Az állami pénzekért való aggódás hovatovább furcsa mondókává válik ezeken az oldalakon. Ne feledjük azonban, hogy a rendszerváltáskor kisemmizett ország talpra állítása az egyéni és közösségi életterek feltőkésítését is jelenti egyben – szemfüles spekulánsok lenyúlásától védetten! Tehát hol az emberektől el-államosított majd előlük elprivatizált vagyon országosan? Akkor, amikor valódi rendszerváltás a kor eszközeivel és az alkotmányosság kiteljesítésével azt jelentette volna, hogy minden korábbinál szélesebb rétegnek válik elérhetővé az önszervező, tisztes színvonalú élet, munkálkodás, alkotás.

Szóval hol a vita, hogy az egyház miből válhat a társadalom biztosan finanszírozott tagjává? Hol a vita az önkormányzatok anyagi alapjairól, az önkormányzati gazdálkodás sajátosságairól? És sok minden egyébről mikor lesz vita? Egy következő lépésben?Mert erő ráfordítása nélkül itt az eredmény.  -FÁ>>

A Közpénzügyek Fejezet tekintetében az új Alkotmány tartalmazzon rövid utalást arra, hogy az Országgyűlés fenntartható, és az Európai Unió részeként a közösségi szabályokkal összhangban álló költségvetést fogad el. A közpénzügyekről szóló fejezet külön nevesítse az Állami Számvevőszéket, valamint a Magyar Nemzeti Bankot, ezen intézmények vonatkozásában keretjellegű szabályozást is tartalmazzon, (lásd: lentebb).

Mivel a pénzügyi közvetítő rendszer egyes elemeinek működtetése, valamint a rendszer ellenőrzése állami feladat, ezért az új Alkotmány utaljon arra, hogy az állam kötelezettsége feladatai ellátása érdekében állami pénzügyi intézményrendszer működtetése (jelenleg elsősorban a PSZÁF, valamint - amennyiben fennmarad - a Költségvetési Tanács működése tartozik ebbe a körbe. Az állami feladatok ellátásának biztosítása érdekében az állami  kötelezettség alkotmányi szintű deklarálása indokolt, azonban ezen pénzügyi intézményrendszer elemeinek Alkotmányban történő nevesítése, kibontása nem).

Állami Számvevőszék

Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés ellenőrző szerve. Célja a közpénzek szabályszerű, takarékos, ésszerű kezelésének elősegítése. Feladata az állam kiadásainak és bevételeinek, az állam vagyonának és adósságának, valamint az állam számvitelének a vizsgálata. Hatásköre kiterjed minden közpénzkezelőre. Szervezetének és működésének szabályait a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazatával meghozott törvény állapítja meg.

Az Állami Számvevőszék - a független pénzügyi ellenőrzés általánosan elfogadott elveinek és szabályainak figyelembe vételével - maga alakítja ki vizsgálati módszereit. A vizsgálatok eredményéről jelentésben tájékoztatja az Országgyűlést.

Az Állami Számvevőszéket elnök vezeti, akit távollétében az alelnök helyettesít. Az elnököt és az alelnököt az Országgyűlés választja kétharmados többséggel. Az elnök felelős minden mulasztásért vagy törvényellenes eljárásért, amit maga követett el, vagy amit - tudomása lévén róla - elmulasztott az Országgyűlés elé terjeszteni.

Állami Számvevőszék tekintetében a hatályos Alkotmány szabályozásának szövegéből a 32/C. § (1) bekezdése első mondatának megtartása azzal a megkötéssel indokolt, hogy a jelenlegi „Az Állami Számvevőszék az Országgyűlés pénzügyi-gazdasági ellenőrző szerve." szövegből a „-gazdasági" szövegrész maradjon el. A (3)-(4) bekezdés maradjon meg azzal, hogy az Állami Számvevőszéknek csak egy alelnöke lehet. Az egyéb kérdések szabályozása az Állami Számvevőszékről szóló külön törvény feladata.

Magyar Nemzeti Bank

A Magyar Nemzeti Bank a Magyar Köztársaság központi bankja. Elsődleges célja az árstabilitás elérése és fenntartása. A monetáris politika eszközeivel támogatja a Kormány gazdaságpolitikáját. Részletes feladatait, szervezetének és működésének szabályait törvény állapítja meg.  <<  Csak kérdésként: Kinek a feladata a pénzrendszer alkotmányosságának biztosítása, kiépítése, működtetése, kontrollja?

 A szakemberek egy szűk kis hányada előtt bizonyára ismert legalább a zavarodottság érzése abban, hogy a bankok funkciójának meghatározása igen csak bizonytalan, elnagyolt. A nemzeti bank elsődleges céljának itteni gyors odavetése is mutatja, hogy a paraván mögött nagy a káosz. Kicsit részletezni is kellene, hogy még mi lehet a célja? Egyáltalán ez a cél csak  nemzeti bank célja kell legen? Kinek a dolga a hiteljog? Az alanyi jogon járó alaphitelek szervezése a nemzeti bankké? Vagy ő van az útjában? Vagy semmi köze hozzá?

Hol van felvázolva, hogy milyen keretekhez, folyamatokhoz nyúlhat hozzá a nemzeti bank, a kormány, a parlament. Az egyéni életvitel alapszintjének pénzügyi rendszere nincsen leválasztva az országos nagyberuházások mammutjaitól. Nem csak a vörös iszap grasszál az országban biztonsági elreteszelések teljes hiánya miatt. És a sor hosszan folytatható. Röviden: Ez a pénzügyi szemlélet, ami itt megnyilvánul, olya, mintha állattan órán azt mondanák, a kutya kb 20 liter víz. Valaki nem hiszi? Ki lehet próbálni. Végy egy közepes kutyát, tegyed egy présbe és fogja fel a kicsorgó levet. A szám stimmelni fog, csak a kutya nem fog ugatni többet. Amit itt tapasztalunk az alkotmány nélküli alkotmányosságról az talán hozzáteszi, hogy a 20 liter vízben sajátosan szőrcsomók is előfordulhatak, mint a kutyára speciális tuajdonság. -FÁ>>

A Magyar Nemzeti Bank - az Európai Központi Bank kivételével - nem kérhet és nem fogadhat el utasításokat a Kormánytól vagy az Európai Unió intézményeitől. Elnökét a köztársasági elnök nevezi ki. Az elnök felelős minden mulasztásért vagy törvényellenes eljárásért, amit maga követett el, vagy amiről - tudomása lévén róla - az Országgyűlést elmulasztotta tájékoztatni. Az elnök rendeletet alkot, amit a hivatalos lapban közzétesz. Évente beszámol az Országgyűlésnek.

Indokolt, hogy az új Alkotmány a Magyar Nemzeti Bankról szóló külön törvény tekintetében minősített többséget (jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmada) írjon elő.

Budapest, 2010. október 18.

dr. Nyikos László (Jobbik)                      flr. Hargitai JánosC(KDNP)

munkacsoport-felelős                                        társfelelős

A bizottság munkacsoportjainak összetétele

VI. Közpénzügyek:

Dr. Bohács Zsolt (Fidesz)
Dr. Kerényi János (Fidesz)
Dr. Szakács Imre (Fidesz)
Székyné dr. Sztrémi Melinda (Fidesz)
Dr. Hargitai János (KDNP)
Dr. Szekeres Imre (MSZP)
Dr. Nyikos László (Jobbik)
Dr. Szilágyi Péter (LMP)

 Vissza az oldal tetejére