From:
Perjési Vera [mailto:perjesi.vera@ogyk.hu]
Sent: Monday, December 17, 2012 10:03 AM
To: Fáy Árpád
Cc: Tomcsányi Zsuzsanna ; jurcsik.erzsebet@ogyk.hu
Subject: RE: földkérdés
kívül esik a jogtudomány fősodrának érdeklődésén
Kedves Árpád!
Az Ön által felvetett kérdés valóban eléggé speciális, kívül esik a jogtudomány fősodrának érdeklődésén, következésképp nagyon szűkre szabott a szakirodalma, különösen ami a friss anyagokat illeti.
Ennek ellenére, javaslom az összetett keresőben „szokásjog” és „nemzetközi jog” keresőkifejezés-kombinációval próbáljon rákeresni a témára katalógusunk (http://opac.ogyk.hu) könyvadatbázisában, illetve a magyar és külföldi jogi adatbázisokban, melyeknek 2000-2005 között készült rekordjait érheti el a Könyvtár falain kívülről (beiratkozás után a teljes adatbázis használható itt az épületben). Amennyiben talál érdeklődésének megfelelő szakirodalmat a katalógusban, a 441-4133 telefonszámon vagy a beiratkozas@ogyk.hu e-mail címen tud bejelentkezni hozzánk. A bejelentkezést követően nyitvatartási időben (H: 9-13:00, K-P: 9-20:00, Sz: 9-18:00) bármikor ellátogathat a Könyvtárba. Felhívom ugyanakkor a figyelmét, hogy idén a könyvtár december 21-én tart nyitva utoljára, legközelebb 2013. január 2-án 9 órától várjuk olvasóinkat.
Üdvözlettel,
Perjési Vera
Tájékoztató könyvtáros
-----------------------------
Országgyűlési Könyvtár
EU Letéti Gyűjtemény
1357 Budapest
Kossuth Lajos tér 1-3.
Tel: +36-1-441-4453
Fax: +36-1-441-4319
---------------------------------------------------------
Országgyűlési Könyvtár (http://www.ogyk.hu)
From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Friday, December 14, 2012 7:43 PM
To: '"Perjési Vera"'
Cc:
tomcsanyi.zsuzsanna@ogyk.hu;
jurcsik.erzsebet@ogyk.hu
Subject: RE: földkérdés
Kedves Vera!
Köszönöm a válaszát, amely lényegre mutató, tömör, számomra érthető.
Hogy pedig mivel értek egyet vagy nem, az általam érthetőnek vélt helyzetben, az a következő kérdés.
Mint könyvtárostól volna olyan kérdésem még, hogy az általam előbb leírt véleményt be tudja azonosítani, esetleg van régi vagy éppen friss irodalma, amely hozzáférhető?
köszönettel
Fáy Árpád
a vélemény, amelyre irodalmat szívesen olvasnék: „Az ENSZ itt idézett egyezség okmánya megnevezett alapvető elvi, normákat. Ennek pedig lényege, hogy bizonyos egészen alapvető, lényegi esetekben nem a jogszabályt hozó szervezet hierarchikus, hatalmi pozíciója szerint alakul ki a jogszabályok egymásra hatása, a jogszabályok elvi rangsorolása, hanem azok gazdasági, szociális és kulturális tartalma, tartalmi ereje szerint. És a tartalom szerint mérlegelve bizonyos esetekben puszta szokás is felülírhat mindenféle jogszabályt, bárki legyen a jogszabály megalkotója, elfogadója, kihirdetője: „(2) A valamely országban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás által elismert vagy annak alapján hatályban levő egyetlen alapvető emberi jog korlátozása vagy csorbítása sem engedhető meg azzal az ürüggyel, hogy az Egyezségokmány az ilyen jogokat nem vagy csak kisebb mértékben ismeri el.”” - A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976) II. RÉSZ 5. cikk 2 bekezdés.
FÁ
From: "Perjési Vera" [mailto:perjesi.vera@ogyk.hu]
Sent: Friday, December 14, 2012 11:24 AM
To: Fáy Árpád
Cc:
tomcsanyi.zsuzsanna@ogyk.hu;
jurcsik.erzsebet@ogyk.hu
Subject: földkérdés
Kedves Árpád!
Ahogyan arra előző levelemben is utaltam, a közösségi jog egyetlen
ENSZ-egyezményt nem mond fel, illetve ír felül (a nemzetközi jog szabályai
szerint ezt nem is teheti meg, mert az ENSZ rendelkezései elsőbbséget élveznek
az Európai Unió jogához képest). Az Európai Unió elsődleges jogforrásai (a
szerződések), ahogyan azt a Lisszaboni Szerződésből idéztem is, tételesen
kimondja, hogy a közösségi jog az ENSZ és a nemzetközi jog forrásait
tiszteletben tartja, akkor is ha cím/név szerint nem utal konkrét egyezményre,
dokumentumra.
A másodlagos jog forrásait (irányelvek, rendeletek, stb. - konkrét jogszabályok)
is ebben a szellemben alkotják, tekintettel arra, hogy a másodlagos jogforrások
a szerződésekkel összhangban, azokból következően születnek.
Tehát nem mondhatok más, mint azt, hogy az Európai Unióba önkéntesen belépő és
ezáltal nemzeti szuverenitásának egy részéről önkéntesen lemondó Magyarországra
nézve az európai uniós jog betartása kötelező.
Az Ön által
említett szokásjog viszonya a nemzetközi joghoz jogdogmatikai kérdés, amelyről
nem nyilváníthatok véleményt, ahogyan több vagy más jellegű dokumentumot sem
tudok küldeni Önnek ebben a kérdéskörben.
Amennyiben
jogtanácsra, illetve szakvéleményre lenne szüksége, az Országgyűlési Könyvtár -
illetékesség hiányában - ebben sajnos nem nyújthat Önnek segítséget.
Üdvözlettel, Perjési Vera
Tájékoztató könyvtáros
--------------------------------
Országgyűlési Könyvtár
EU Letéti Gyűjtemény
1357 Budapest
Kossuth Lajos tér 1-3.
Tel: +36-1-441-4453
Fax: +36-1-441-4319
------------------------------------------------------------
Országgyűlési Könyvtár (http://www.ogyk.hu)
----- Eredeti üzenet -----
Feladó: Fáy Árpád <arpad.fay@gmail.com>
Dátum: szerda, december 12, 2012 20:04
Tárgy: RE: RE: FW: kérdés
Címzett: 'Perjési Vera' <perjesi.vera@ogyk.hu>
Másolat: 'Tomcsányi Zsuzsanna ' <tomcsanyi.zsuzsanna@ogyk.hu>,
jurcsik.erzsebet@ogyk.hu
> Kedves Vera!
>
> Köszönöm részletes és elgondolkodtató választ.
> Sok tekintetben tette lehetővé az általam felvetett kérdésekre adható válaszok megismerését.
> Engedje meg, hogy a pontosítás kedvéért visszakérdezzek.
>
> Az alább hivatkozott 1964-es, 1971-es és 1978-as Európai Bírósági ítéletek azt mondták volna ki, hogy
1. az Európai Gazdasági Közösség jogrendje automatikusan az ENSZ egyezségokmányok fölé helyezendő?
a. Vagy csak azon tagállami jogszabályokra vonatkozik ez az előírás, amely jogszabályoknak nincsen olyan hivatkozási alapja, amely például az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya [1976] II. RÉSZ 5. cikk 1,2 bekezdésére támaszkodik?
b. Ezeket az Európai Gazdasági Közösség viszonyaira, funkciójára szabott ítéleteket az uniónak az Európai Gazdasági Közösség funkcióin messze túllépő összes funkciójára automatikusan milyen uniós jogszabály terjesztette ki?
2. az ENSZ Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya [1976] II. RÉSZ 5. cikk 1,2 bekezdésének hatályát milyen uniós jogszabály utasítja el, mondja fel?
>
> A kérdéseim hátteréről:
> Az Ön válaszából úgy vélem az tűnik ki, hogy a konkrét kérdés nyitott.
> Ugyanis nem válaszolta, hogy az uniós tagság révén az uniós jogrend felülírná az ENSZ egyezményeket
> (estünkben A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya [1976] II. RÉSZ 5. cikk 1,2 bekezdése: (1) Az Egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az jogot adna bármely államnak, csoportnak vagy személynek olyan tevékenység kifejtésére, vagy olyan cselekedetre, amely az Egyezségokmányban elismert jogok és szabadságok bármelyikének megsemmisítésére vagy azoknak az Egyezségokmányban meghatározottnál nagyobb mértékben való korlátozására irányul.
> (2) A valamely országban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás által elismert vagy annak alapján hatályban levő egyetlen alapvető emberi jog korlátozása vagy csorbítása sem engedhető meg azzal az ürüggyel, hogy az Egyezségokmány az ilyen jogokat nem vagy csak kisebb mértékben ismeri el.).
>
> A magyar alkotmányos hagyomány pedig azért nem lehet alárendelve az unió jogának (ha igaz a megfontolásom), mert nem egy műfajba tartoznak. Amint azt a jelenlegi 2011 óta beállt helyzetben az alkotmány és alaptörvény megkülönböztetése a hatályos magyar jogban ki is fejezi. Az uniós jog sok mindenre képes és jogosult lehet, de sok mindenre pedig elvi okokból nem. Az irracionalitást kerülve nem írhat elő fizikai törvényeket, nem definiálhat többségi határozathozatallal biológiai összefüggéseket és nem rögzíthet sem többségi határozattal sem semmilyen utasítással társadalmi együttélési természetjogi alapelvek felmondását.
>
> Az ENSZ itt idézett egyezség okmánya megnevezett alapvető elvi, normákat. Ennek pedig lényege, hogy bizonyos egészen alapvető, lényegi esetekben nem a jogszabályt hozó szervezet hierarchikus, hatalmi pozíciója szerint alakul ki a jogszabályok egymásra hatása, a jogszabályok elvi rangsorolása, hanem azok gazdasági, szociális és kulturális tartalma, tartalmi ereje szerint. És a tartalom szerint mérlegelve bizonyos esetekben puszta szokás is felülírhat mindenféle jogszabályt, bárki legyen a jogszabály megalkotója, elfogadója, kihirdetője: „(2) A valamely országban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás által elismert vagy annak alapján hatályban levő egyetlen alapvető emberi jog korlátozása vagy csorbítása sem engedhető meg azzal az ürüggyel, hogy az Egyezségokmány az ilyen jogokat nem vagy csak kisebb mértékben ismeri el.”
>
> Gondolom olyan határterületet hoztam szóba, amely előbbi levelében hivatkozott bírósági ítéleteknek nem volt tárgya.
>
> üdvözlettel
> Fáy Árpád
>
From:
Perjési Vera [mailto:perjesi.vera@ogyk.hu]
>
Sent: Wednesday, December 12,
2012 11:04 AM
>
To: Fáy Árpád
>
Cc: Tomcsányi Zsuzsanna ;
jurcsik.erzsebet@ogyk.hu
>
Subject: RE: RE: FW: kérdés
>
> Kedves Árpád!
>
> Tomcsányi Zsuzsanna kolléganőm továbbította kérdését nekem, melyre az következőket tudom válaszolni.
>
> Az Európai Unió joga elsőbbséget élvez a nemzeti jogrendszerek szabályaival szemben attól a pillanattól kezdve, hogy egy adott tagállam az Unió teljes jogú tagjává válik. Az elsőbbség elvét az Európai Bíróság jogértelmező tevékenysége során tette egyértelművé, olyan precedens értékű ítéleteiben, mint az 1964-es Costa kontra ENEL (C-6/64, http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=hu&jur=C,T,F&num=C-6/64&td=ALL), az 1971-es Bizottság kontra Franciaország (C-7/71, http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=hu&jur=C,T,F&num=C-7/71&td=ALL) és az 1978-as Simmenthal II (C-106/77, http://curia.europa.eu/juris/liste.jsf?language=hu&jur=C,T,F&num=C-106/77&td=ALL) ügyek. Ez utóbbi ítéletében különösen világosan kifejti a Bíróság, hogy a nemzeti bíróságoknak a belső jogot az uniós jog rendelkezésének fényében kell értelmezniük.
>
> Mindebből következik, hogy a magyar „alkotmányos hagyomány”, ahogyan Ön nevezi, alá van rendelve az Európai Unió jogának, tekintettel arra, hogy hazánk 2004. május elseje óta teljes jogú tagja a közösségnek.
>
> A földkérdés kezelésére ez a tétel ugyanígy érvényes, azaz nem a nemzeti, hanem a közösségi jog rendelkezései irányadóak ez ügyben. Az európai uniós jog pedig természetesen összhangban áll a nemzetközi joggal (beleértve az ENSZ okmányait), a Lisszaboni Szerződés előírásainak megfelelően, amelyek nem mellesleg összhangban állnak az általános nemzetközi jog elveivel is: „ Az Unió nemzetközi szintű fellépése azon elvekre épül, amelyek létrehozását, fejlődését és bővítését vezérelték, és arra irányul, hogy ezek érvényesülését a világ többi részén is előbbre vigye; ezek az alapelvek a demokrácia, a jogállamiság, az emberi jogok és alapvető szabadságok egyetemes és oszthatatlan volta, az emberi méltóság tiszteletben tartása, az egyenlőség és a szolidaritás elvei, valamint az Egyesült Nemzetek Alapokmányában foglalt elvek és a nemzetközi jog tiszteletben tartása.” (1. FEJEZET AZ UNIÓ KÜLSŐ TEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 10a. cikk - http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=OJ:C:2007:306:0010:0041:HU:PDF)
>
> Összefoglalva tehát, az említett kérdés körül nincsen jogi vita, az európai uniós és nemzetközi jog egyértelmű válaszokat tartalmaz az EU és ENSZ, illetve az EU és a tagállamok jogának viszonyát illetően.
>
> Remélem, sikerült segítenem.
>
> Üdvözlettel,
> Perjési Vera
> Tájékoztató könyvtáros
> -----------------------------
> Országgyűlési Könyvtár
> EU Letéti Gyűjtemény
> 1357 Budapest
> Kossuth Lajos tér 1-3.
> Tel: +36-1-441-4453
> Fax: +36-1-441-4319
> ---------------------------------------------------------
> Országgyűlési Könyvtár (http://www.ogyk.hu)
>
From:
Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
>
Sent: Tuesday, December 11,
2012 9:25 PM
>
To: '"Tomcsányi Zsuzsanna"'
>
Subject: RE: RE: FW: kérdés
>
> Kedves Tomcsányi Zsuzsanna!
>
> Érdeklődéssel olvastam válaszát.
> A kérdés két okból érdekel, az egyik a magyar alkotmányos hagyomány és az unió viszonya, a másik a földkérdés kezelése az unió elvárása szerint.
> Első olvasatra úgy tűnik, hogy mind az alkotmányossági kérdésekben mind a föld megítélésében ellentmondás van az uniós törekvések és A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976) II. RÉSZ 5. cikk 1,2 bekezdése között, amely értelmezhető mind a magyar alkotmányos hagyományokra, mind annak a földről szóló tételére.
> (1) Az Egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az jogot adna bármely államnak, csoportnak vagy személynek olyan tevékenység kifejtésére, vagy olyan cselekedetre, amely az Egyezségokmányban elismert jogok és szabadságok bármelyikének megsemmisítésére vagy azoknak az Egyezségokmányban meghatározottnál nagyobb mértékben való korlátozására irányul.
> (2) A valamely országban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás által elismert vagy annak alapján hatályban levő egyetlen alapvető emberi jog korlátozása vagy csorbítása sem engedhető meg azzal az ürüggyel, hogy az Egyezségokmány az ilyen jogokat nem vagy csak kisebb mértékben ismeri el.
>
> Van-e erre is egy kialakult magyarázat, vagy ez még egy nyitott jogfejlődési, értelmezési feladat?
> üdvözlettel
> Fáy Árpád
>
From:
"Tomcsányi Zsuzsanna" [mailto:tomcsanyi.zsuzsanna@ogyk.hu]
>
Sent: Tuesday, December 11,
2012 8:21 AM
>
To: Fáy Árpád
>
Subject: Re: RE: FW: kérdés
> Kedves Fáy Árpád,
> Az egyezségokmányt az 1976. évi 9. törvényerejű rendelet hirdette ki 1976. április 22-én (miután az egyezségokmány az év januárjában életbe lépett). Természetesen ma is hatályos.
> Az uniós joggal való összefüggéssel kapcsolatban idézem a Betegjogi, Ellátottjogi és Gyermekjogi Közalapítvány Jogvédelmi füzetek sorozatában 2006-ban megjelent tanulmány összefoglalóját:
>
> Mivel kezdetben az
emberi jogi szabályok csupán a tagállamok belső jogrendjében jelentek
> meg, a bíróság
eleinte azzal utasította el az emberi jogok védelmét, hogy egyetlen
> közösségi
intézménynek sem feladata a nemzeti jogszabályok érvényesítése. Mindebből
> következően
ellentmondás keletkezett a nyugat-európai fejlődés két alapvető eleme, a
> gazdasági
integráció és az emberi jogok védelme között. Az európai gazdasági
> integráció egyik
lényegi vonása ugyanis az, hogy számos állami jogkört a közösségi
> intézmények
vesznek át, ilyen módon az Európai Közösség egyre növekvő hatalmával
> szemben az egyén
nem élvezhette emberi jogainak közösségi szintű védelmét. A nemzeti
> szintű
jogintézmények ugyanis nem voltak alkalmasak az ilyen jellegű emberi jogi
> védelemre, mivel
az emberi jogi szabályokat nélkülöző közösségi jog elsőbbséget élvez a
> nemzeti
jogrendszerek előtt. Ez azt is jelentette, hogy az Európai Közösségnek
jogalkotása
> terén nem kellett
szembenéznie azokkal a korlátokkal, amellyel a tagállamoknak igen.
> Mindez a közös
európai értékek szempontjából is elfogadhatatlan volt és azt eredményezte,
> hogy több
tagállami alkotmánybíróság nem fogadta el a közösségi jog elsőbbségét. Ezeket
> az
ellentmondásokat az Európai Bíróságnak fel kellett oldania.
Ez a
jogfejlesztő folyamat
>
végül azt eredményezte, hogy a bíróság a közös európai jog részévé tette nemcsak
a
>
tagállamok egyes alkotmányos szabályait, hanem a tagállamokat kötelező
nemzetközi
>
emberi jogi egyezményeket is.
> üdvözlettel:
> Tomcsányi Zsuzsanna
> ----- Eredeti
üzenet -----
> Feladó: Fáy Árpád
<arpad.fay@gmail.com>
> Dátum: hétfő,
december 10, 2012 19:53
> Tárgy: RE: FW:
kérdés
> Címzett:
'"Tomcsányi Zsuzsanna"' <tomcsanyi.zsuzsanna@ogyk.hu>
> Kedves Tomcsányi Zsuzsanna!
Ezt kerestem. Még érvényben van? Melyik törvény iktatta be Magyarországon?
Az uniós egyezségek fölülírhatják-e ezt az ENSZ egyezségokmányt ?
minden vélemény érdekel
üdvözlettel
Fáy Árpád
> A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya
> - részlet (1976)
> http://www.menszt.hu/magyar/emberi.htm
> Az Egyezségokmányban részes államok
> tekintetbe vették, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányában meghirdetett elveknek megfelelően az emberi közösség valamennyi tagja veleszületett méltóságának, valamint egyenlő és elidegeníthetetlen jogainak elismerése a szabadság, az igazságosság és a világbéke alapja;
> felismerik azt, hogy ezek a jogok az emberi lény veleszületett méltóságából erednek;
> felismerték, hogy az Emberi Jogok Egyetemes Nyilatkozatának megfelelően a félelemtől és a nélkülözéstől mentes szabad emberi lények eszménye csak akkor valósítható meg, ha olyan feltételeket hoznak létre, amelyek révén mindenki élvezheti gazdasági, szociális és kulturális jogait, úgyszintén polgári és politikai jogait is;
> tekintetbe vették az államoknak az Egyesült Nemzetek Szervezetének Alapokmányából folyó kötelezettségét az emberi jogok és szabadságok egyetemes tiszteletben tartásának előmozdítására;
> figyelembe vették, hogy az egyénnek kötelességi vannak más egyének és a közösség iránt, amelyhez tarozik, és törekedni köteles az Egyezségokmányban elismert jogok előmozdítására és tiszteletben tartására, és ezért
> megállapodtak az alábbi cikkekben:
> I. RÉSZ
> (1) Minden népnek joga van az önrendelkezésre. E jog értelmében a népek szabadon határozzák meg politikai rendszerüket és szabadon biztosítják gazdasági, társadalmi és kulturális fejlődésüket.
> (2) Céljai elérése érdekében minden nép - a kölcsönös előnyök elvén alapuló nemzetközi gazdasági együttmûködésből és a nemzetközi jogból eredő kötelezettségeinek a tiszteletben tartásával - szabadon rendelkezik természeti kincseivel és erőforrásaival. Semmilyen körülmények között sem fosztható meg valamely nép a létfenntartásához szükséges eszközeitől.
> (3) Az Egyezségokmányban részes államok, ideértve azokat is, amelyek önkormányzattal nem rendelkező, illetőleg gyámsági területek igazgatásáért felelősek, előmozdítják a népek önrendelkezési jogának megvalósítását, s ezt a jogot az Egyesült Nemzetek Alapokmányának rendelkezéseivel összhangban tiszteletben tartják.
> II. RÉSZ
> 2. cikk
> (1) Az Egyezségokmányban részes valamennyi állam kötelezi magát arra, hogy - különösen gazdasági és technikai téren - mind saját erejéből, mind pedig a nemzetközi segítségnyújtás és együttmûködés útján a rendelkezésre álló valamennyi erőforrás igénybevételével, minden megfelelő eszközzel, ideértve különösen a jogszabályi intézkedéseket, fokozatosan biztosítja az Egyezségokmányban elismert jogok teljes gyakorlását.
> (2) Az Egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat arra, hogy biztosítják az Egyezségokmányban rögzített jogoknak fajra, színre, nemre, nyelvre, vallásra, politikai vagy bármely más véleményre, nemzeti vagy társadalmi származásra, vagyoni helyzetre, születésre, vagy minden egyéb helyzetre tekintet nélkül való gyakorlását.
> (3) A fejlődő országok, kellő figyelemmel az emberi jogokra és saját nemzetgazdaságukra, maguk határozhatják meg, hogy milyen mértékben biztosítják az Egyezségokmányban elismert gazdasági jogokat azok számára, akik nem állampolgáraik.
> 3. cikk
> Az Egyezségokmányban részes államok kötelezik magukat arra, hogy az Egyezségokmányban meghatározott gazdasági, szociális és kulturális jogok gyakorlását a férfiak és a nők számára az egyenjogúság alapján biztosítják.
> 4. cikk
> Az Egyezségokmányban részes államok elismerik, hogy az állam által az Egyezségokmánnyal összhangban biztosított jogok gyakorlása során az állam e jogokat csak olyan korlátozásoknak vetheti alá, amelyeket - e jogok természetével összeegyeztethető mértékben és kizárólag a demokratikus társadalom általános jólétének előmozdítása céljából - a törvény határoz meg. --<<milyen törvény? -FÁ>>--
> 5. cikk
> (1) Az Egyezségokmány egyetlen rendelkezését sem lehet úgy értelmezni, hogy az jogot adna bármely államnak, csoportnak vagy személynek olyan tevékenység kifejtésére, vagy olyan cselekedetre, amely az Egyezségokmányban elismert jogok és szabadságok bármelyikének megsemmisítésére vagy azoknak az Egyezségokmányban meghatározottnál nagyobb mértékben való korlátozására irányul.
> (4) A valamely országban törvény, egyezmény, rendelet vagy szokás által elismert vagy annak alapján hatályban levő egyetlen alapvető emberi jog korlátozása vagy csorbítása sem engedhető meg azzal az ürüggyel, hogy az Egyezségokmány az ilyen jogokat nem vagy csak kisebb mértékben ismeri el. …. --<<Az uniós egyezségek fölülírhatják-e ezt az ENSZ egyezségokmányt ? -FÁ>>--
>
From:
"Tomcsányi Zsuzsanna" [mailto:tomcsanyi.zsuzsanna@ogyk.hu]
>
Sent: Monday, December 10,
2012 10:33 AM
>
To: Fáy Árpád
>
Subject: Re: FW: kérdés
> Kedves Fáy Árpád,
> tegnapi kérdésére a következőket tudom válaszolni:
> az állam szuverén joga a természeti erőforrásai felett a nemzetközi környezetvédelmi jog egyik alapelve,
> és több nemzetközi okmányban is szerepel.
>
> A Riói Nyilatkozat a Környezetről és a Fejlődésről: (http://www.nfft.hu/dynamic/Rio_Decl_m.pdf) például kimondja, hogy
> Az Egyesült Nemzetek Alapokmányának és a nemzetközi jog elveinek megfelelően az Államok szuverén joga, hogy saját környezeti és fejlesztési politikájukat követve hasznosítsák saját erőforrásaikat…
> Az elvet más egyezmények is rögzítik, például
> A biológiai sokféleségről szóló egyezmény (Convention on Biological Diversity, CBD), amelyet Magyarországon az 1995. évi LXXXI. törvény hirdetett ki, és kimondja, hogy az államok szuverén joga az élőviláguk feletti rendelkezés...)
> vagy az Egyesült Nemzetek Montego Bayben, 1982. december 10-én aláírásra megnyitott Tengerjogi Egyezményének (magyar szöveg: http://www.parlament.hu/irom36/5558/5558.htm)
> 193. cikke, amelynek címe Az államok szuverén joga természeti forrásaik kiaknázására
> Remélem ez kielégítő válasz a kérdésére.
> Üdvözlettel:
> Tomcsányi Zsuzsanna
> ENSZ Letéti Gyűjtemény
> ----- Eredeti
üzenet -----
> Feladó: Fáy Árpád
<arpad.fay@gmail.com>
> Dátum: vasárnap,
december 9, 2012 22:08
> Tárgy: FW: kérdés
> Címzett:
tomcsanyi.zsuzsanna@ogyk.hu
> Tisztelt Tomcsányi Zsuzsanna!
Egy Ensz egyezmény szövegét keresem, amelyről 10-15 évvel ezelőtt többször is olvastam, és emlékem szerint akkor magával az egyezmény szövegével is találkoztam:
A tartalma a természeti erőforrások, természeti kincsek nemzeti önrendelkezéséről szólt, amit semmilyen ürüggyel nem lehet elvonni.
Kérem, ha tehetik, küldjék meg a pontos internetes hivatkozást vagy magát az egyezmény szöveget – az esetleges magyar elismerés hivatkozásával együtt.
köszönettel
Fáy Árpád
>
From:
Magyar ENSZ Társaság [mailto:menszt@menszt.hu]
>
Sent: Sunday, December 09,
2012 9:54 PM
>
To: 'Fáy Árpád'
>
Subject: RE: kérdés
>
> Kedves Fáy Árpád!
> A kért anyag a Magyar ENSZ Társaság dokumentumtárában nem található. Javasolom, keresse meg az Országgyűlési Könyvtárat, ahol az ENSZ Letéti Gyűjtemény található. Vezetője Tomcsányi Zsuzsanna. E-mail: tomcsanyi.zsuzsanna@ogyk.hu Telefon: 441-4859.
> Üdvözlettel:
>
> Dr. Gömbös Ervin
> főtitkár
>
>
From:
Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
>
Sent:
Sunday, December 09, 2012 7:20 PM
>
To:
menszt@menszt.hu
>
Cc:
simai.mihaly@krtk.mta.hu
>
Subject:
kérdés
>
> Keresek egy Ensz egyezményt meghivatkozásra, de nem találom.
> A tartalma a természeti erőforrások, természeti kincsek nemzeti önrendelkezéséről szólt, amit semmilyen ürüggyel nem lehet elvonni.
> Kérem, ha tehetik, küldjék meg a pontos internetes hivatkozást vagy magát az egyezmény szöveget – az esetleges magyar elismerés hivatkozásával együtt.
>
> üdvözlettel
> Fáy Árpád
> -------------------------------
> (A korábbi e-mail címem "fay@tvnetwork.hu" és a fay@ngo.hu azóta megszűnt szerverhez tartozott)