vissza a főoldalra *

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Saturday, April 07, 2012 11:53 AM

Subject:
Tessék átgondolni, ellenőrizni

Aktuális alkotmányossági kérdés:
a lakossági jövedelemforrás portfólió

(proletár diktatúrától az alkotmányosság felé vezető úton)

áttekintő vázlat

A) lakossági jövedelem-forrás és költségek portfólió programot kell fogalmazni – okulva a deviza alapúnak mondott hitelek válságából (amelynek logikus része az öncsőd és magáncsőd törvény),

és amellyel kellett volna kezdeni a rendszerváltást, amely nélkül a proletárdiktatúrából alkotmányosság felé vezető rendszerváltás az ország érdekében el sem kezdődött mind a mai napig (a megnyugtató alkotmányos állapotok előfeltételeként).

Megjegyzésként:

Az a proletár, aki jövedelem-forrás stock-ról nem is tud, nem is gondolkodik (bármilyen megnevezés alatt). A proletárdiktatúrából, annak utóhatásából való kilépéshez intézményesen kell szembenézni a kérdéssel, a jövedelem-forrás portfólióval.

A rendszerváltáskor nem került középpontba a kérdés, hogy mi az ember minősége a társadalomban, az állammal és a törvényekkel, intézményekkel szemben. A nincstelen, elbutított proletárlétből való kilépéshez pedig erre szükség lett volna, szükség van ma is. Ezt az emberkép bizonytalanságot tükrözi a devizahitelek ügye is mint valami keserű végjáték. Egyelőre a kormány számára az elsődleges partnernak a banki cégtábla mögött álcázott szerencsejátékos társaság tűnik, akik a lakosság elég széles rétegével szemben a kormányt az állampénzekkel zsarolja. Ezzel a külső nyomással kell szembe állítani a proletárlétből való kikívánkozást, a félszázados szovjet megszállás vagyon-szerkezeti és abból eredő jövedelem-szerkezeti örökségével való szembenézést (mibe több mint egy évszázados uzsoratörténeti előzmény is belejátszik).

Nem lehet kitérni a kihívás elől. A polgári fejlődési, iparosodási korszakban a tengerparti országok voltak az iramot diktálók, mi csak követők. Tehát náluk kristályosodtak ki a gazdasági eszközök is. Azokat nekünk telepíteni kell. De ahogyan a villamosítást sem úgy vittük végbe, hogy békacombokat kezdtünk ugráltatni minden villamosítandó faluba bevezető út mellett egy dróton, úgy például a szerencsejáték és üzleti szerződés közti különbséget (részletesebben lásd mellékletet) is észre kell vegyük, át kell gondoljuk, és ésszerűen érvényre kell juttatni.

Az alkotmányosság felől közelítve a rendszerváltás máig elvarratlan problémájához folytatom.

B) különböző megközelítések:

1.       Nyugat Európa történelmének jellegzetessége a római birodalom rabszolgaságából, romjaiból építkező szabadság-gyarapodások-útja

2.       ettől eltérő a magyar szabadságeszmény kiindulópontja a szabadság teljességének ideájával,

mint két különböző történelmi út és sajátosság, amik nem csereszabatosak de amik együttműködhetnek (történelmi úttól függetlenül mindkettő a megváltott embereszményt vallja),

amaz „reálisabb”, ami nincs azt nem hiányolja, főleg nem a teljességet

emez mélyebbre ható megfogalmazásokra sőt az újra formálásra képes (mert nem a részletekből indul ki, hanem az alapelvek szerint képes újra és újra felépítkezni)

C) őssejt-szerű alkotmányossági meggyőződésből, élet-szemléletből, születő alapelvek

Az alany a szuverén személy (és élő pld nemzeti közössége), akit Krisztus megváltott (és nem a jogi személy kft vagy állam),

viszont a jogi személy és sok minden más szervezeti megoldás csak eszköz, amelyet az alany törekvéséhez kell használni

D) A keresztény egyház szerepe az alkotmányosságban

a személy fogalmának kötődése a megváltás fordulatához

a kiszolgáltatott, az evolúciótól, a fizikai kényszerektől, a világi hatalom lelki elvárásaitól mentes ember színre lépése a megváltással

az egyházat tehát nem el kell választani az államtól, hanem az egyháznak kell nevelnie azon szuverén személyeket, akik alkotmányos állam alkotó közösséget képesek majdan alkotni (és ez egy mértékig meghatározza az egyház intézményeivel és az egyházzal mint „pásztorral” szembeni „elvárásokat” is)

F) mi az alkotmány?

1.       csak a hatalom önkorlátozása az alkotmány („jogkövetőként” alkotmánynak kell elismerni az alaptörvényi diktátumot –>  ezt erőltetik 22 éve mint evidenciát egyetemi tankönyvektől kezdve minden téren hivatalosan) vagy

2.       az alkotmány a nemzet akarata, elvárása önirányítási eszközével, az állammal szemben (amit a jognak követnie, tisztelnie kell)?

tehát az alkotmány a jog része vagy a jogon felül áll, és a jognak kell tisztelnie az alkotmányt?

Egy tekintélyes, hatalom közeli testületi szavazás eredménye az alkotmányként kezelendő okmány, alaptörvény --- vagy nemzedékek hosszú során túlnyúlóan megfogalmazódott, átélt, megküzdött értékrend, általános elvárás az alkotmány a hatalom gyakorlói felé?

G) Jelölő – jel - jelzett

jelölő

jel

jelzett

alkotó

eszköz

alkotás

szabályozó

szabály

szabályozott

alany

eszköz

tárgy

mi

intézmények

a társadalom

mi

a pénz

a gazdaság

 

H) alany és eszköz megkülönböztetése (ember és alkotmány viszonya)

alany az élő ember és annak élő közössége - felelősséggel tartozván az eszközhasználatért

eszköz az állam apparátus és működése,

a törvényalkotás,

a törvényt tekintetbe vevő irányítás

a törvényes keretek figyelembevételének bírói szankcionálása

az intézményrendszer

ha az alkotmány a nemzet, a társadalmi közösség „akarata”, megnyilvánulása, létformája, akkor nem sorolható az eszközök közé, hanem az eszközök, az eszközhasználat alkotmányossága vizsgálható, az alkotmány egy közösségi norma, elvárás, az alany megnyilvánulása az eszközhasználatban

a magyar alkotmány a szuverén személyekből álló közösség államalkotó normája, elvárása, megnyilvánulása – a hagyomány szerint – és sokunk lelki igénye szerint ↔ vajon lehet ez ellen érvelni a legmodernebb fogalmak alapján?

I) a személy fogalma

a személy fogalmának gyökere a krisztusi megváltás

– a lelkiismeretet felülíró világi mechanikus kényszerektől való lelki megváltás az örök értékek felé orientálva – annak szellemében, hogy

az éjjel és nappal váltakozása és más fizikai

vagy akár biológiai,

illetve személytelen hatalmi kényszerek helyett

az ember helyzetét, minőségét az Istenével való közvetlen lelki kapcsolatra törekvés határozza meg.

A „személy fogalmának” első számon tartott filozófikus megfogalmazása Boethius (Kr után kb 500) végrendeletében olvasható:

egyedi, megismételhetetlen

szabad akarattal és értelemmel rendelkező lény

a természetes személy és jogi személy fogalma közti megkülönböztetés elmosása

az USA polgárháború utáni korrupt bírói ítéletekben gyökerezik, amikor az élő természetes személy jogait ismerték el a monopóliumok számára, mint lelkiismereti és szólás szabadság, stb (pld olajvállalat, Coca-cola)

de a józan ész és tiszta lelkiismeret számára nyilvánvaló, hogy

az alkotmányosság alanya az élő személy és annak élő közösségei

a jogi személy pedig eszköznek tekinthető, akár államról, akár kft-ről legyen szó (főleg a ma elterjedt pozitivista jogszemléletet tudomásul véve) – a szokásos jogi minősítés nem pontosan így hangzik, habár a jogpozitivista felfogásnak maximálisan megfelelne – csak át kellene gondolni

J) a kiterjedés nélküli pont, rész és egész viszonya - a személy fogalmához

a kiterjedés nélküli pont és a személy fogalmának sajátságai az európai kultúrkörben

az európai gondolkodás, absztrakciós kultúra egyik sajátos terméke a kiterjedés nélküli pont fogalma

– mint a matematikai absztrakció szemléletes sarokpontja,

amely a matematikai nyelvezet valóságos problémák megoldására használhatóságában kulcskérdés

a kiterjedés nélküli pont a fizikai jellemzők nélküli, belső szerkezetében osztatlannak, egységesnek tekintett elemi alkotóelem

a görögök a fizikában hasonlóan használták az általuk tovább nem osztható atom fogalmát – atomi azaz elemi részecskének tekinthető az, aminek belső szerkezetét nem tudjuk vizsgálni, csak az egész létét tudjuk megállapítani a külső tulajdonságaival leírva (akár a fekete doboz modern fogalma)

a személy fogalma annyiban más ettől, hogy mint a vallási gondolkodás általában, nem ténymegállapításként értelmezhető (mint vizsgálódási korlát beismerése), hanem vívmányként, kinyilvánított normaként, programként (az egységes személyi lét megvalósítására törekvésként a maga hitével és esendőségével)

más oldalról közelítve a részek összessége nem adja ki az egészet

tehát a szervezett részek összessége mindig tartalmaz valami minőségileg újat, amely értelmet adhat a szerveződésnek

a személy, az Úristen által megváltott személy nem választható el fizikai és biológiai lététől, de annak minőségileg új létszintjét jelenti, és mint ilyen az emberi társadalom vagy az alkotmányos kérdések modellezésekor jó közelítéssel kiterjedés nélküli eszmei pontnak tekinthető (ami nem vezethető le a fizikai és történelmi adottságokból, bár azok hatása a személyi létre vizsgálható)

a személy tehát nem mechanikus következménye sem fizikai sem biológiai sem társadalmi-gazdasági okoknak

tulajdonképpen a biológiai evolúció gondolata erős kontrasztként említhető meg, miszerint

testi, biológiai létünk sok tekintetben meghatározott a faji, biológiai eredetének sőt társadalmi helyzetének is a tényeiben

lelki, személyi létünk viszont definíció szerűen egyedi, megismételhetetlen, tehát bármiféle fizikai és biológiai determinációtól mentes – azaz a szabad akarattal rendelkezik, amit végső soron csak önnön lelki ismeretének lehet alárendelni

K) A norma, a cél megvalósulása a jellegéből adódóan nyitott sorsot jelent a jövőben

az egyén értelmezése, létformái az utóbbi évszázadok egyik fontos kérdése, amit az emberiségnek a saját sorsában kell kiérlelnie

a tömegember vagy akaratnélküli zombi mint nagy veszedelem lebeg előttünk, lényegében évezredeket Krisztus óta és őelőtte tehet értelmetlenné

a szabad akaratú személyi lét megvalósulása, kiteljesedése (társadalmi ügyekben a szuverén egyén ugyanezt jelenti) az emberiség üdvének lehetőségét jelenti

L) a magyar alkotmányos hagyomány a szuverén egyének közösségének megnyilvánulásaként értelmezhető

tömegember nem tud mit kezdeni az alkotmányos hagyománnyal, mert nem rendelkezik azon szabad akarattal és felelősséggel, döntési bátorságra épülő kompetenciával, ami az alkotmányos léttől elválaszthatatlan

a szuverén személyek létükkel, részvételükkel, sors vállalásukkal és küzdelmeikkel tehetik élővé az alkotmányosságot, illetve tehetik élővé a közösséget, amely ezáltal alkotmányosságra válik képessé

engedjétek be a népet az alkotmány sáncai mögé – de ott nem tömegemberré kell válnia, hanem alkotmányos társadalommá, azaz szuverén személyekként kell kiteljesüljön ---- ami több szempontból teljesen új terepet, önmagával vívódó megpróbáltatást jelent számára

M) alkotmányossági önreflexiónk

Alkotmányossági önértékelésünk ezen kezdetektől indulva értelmezhető

Lehet az önértelmezés merőben érzelmi jellegű, de annak logikai lapjai sem lehetnek mások, mint az általam vázolni próbált evidenciák a személyekről, mint az alkotmányosság alanyairól

N) a 2011 évi alaptörvény értelmezése

fontos dolog állást foglalni, még akár vitatkozva is többekkel, mert enélkül nem tudhatjuk, mitévők legyünk – tehát nem az odamondogatás a cél, hanem önnön helyzetünk betájolása

a kormánytöbbség a parlamentben nagyon őszinte volt és jószándékát nyilvánította ki, amikor az alaptörvényben a felületes szemlélőnek ellentmondásosnak tűnően a következőket állapította meg:

1.       a mai parlament az 1949/xx-asból nyeri jogát a hatalom gyakorlására

2.       a történelmi alkotmányt az alaptörvény elismeri

Ez vagy képtelen ellentmondás, felületesség, kapkodás,

vagy (szándékosan vagy önkéntelenül) igen pontos leírása a helyzetünknek, mert

·         elismeri a maga részéről a történelmi alkotmányt,

·         de önmagában ez ügyben nem teljesen cselekvőképes, hiszen nem a nemzet egészétől kapott hatalmat gyakorolhatja, hanem csak az 1949/xx-asból következőt.

·         azaz úgy tekinthetjük őket, hogy elindultak az alkotmány felé

·         a kérdés csak az, hogy meddig haladhatnak és hogy

o   a nemzet elfogadja-é ezt a kezdeményezést,

o   a nemzet cselekvően társul-e ebben a folyamatban

O) képes-e a nemzet tetszhalott állapotából ébredezve az alkotmányosság helyreállító folyamatba bekapcsolódni, a 2011-es alaptörvényi kezdeményezésnek értelmet, kiteljesedést adva?

képesek vagyunk-e a lehető legnagyobb józansággal szuverén, felelős szabadságra törekvő egyénekként megnyilvánulni?

vagy félünk attól, hogy túl nagyra törekvők az alkotmányossági célok nekünk,

és félünk a kormánytöbbség talán 49/xx-as eredetéből is adódó bizonytalanságát tekintve,

netán a kormánytöbbség mögöttes szándékaitól tartva

a passzív ellenállás vagy inkább elutasítás útját választjuk?

- ami kérdés, hogy hova vezet -

Ami engem illet, az alkotmányosság helyreállítási folyamatba való bekapcsolódást tudom javasolni

– tehát azt hiszem, hogy ugyan nincsen biztosíték, de van lehetőség, van remény a szuverén egyénekből álló alkotmányos társadalmi közösségre törekedni

mind egyénileg,

mind közösségekben


P) A létfeltételek alkotmányossági portfólió szolidaritása

Nagy kérdés a deviza alapú hitelek sorsa. Egyelőre a kormány az antalli mintát követi, hangoztatja, hogy a hitelt ki kell fizetni

függetlenül attól, hogy a hitelnyújtó csalt-e

függetlenül attól, hogy a gazdaságpolitika hajszolta-e az alapvető jövedelemforrásokból való módszeres kizárásokkal a hitel felvételre az ügyfeleket

Az a meggyőződésem, hogy a hitelek dolgában a fogyasztói szerződéssé minősítés önmagában meghatározó fejlemény a monopol helyzetükkel visszaélő közszolgáltató cégek, piaci vállalkozások ügyében.

A rendszerváltás léptékében döntő fejlemény azonban az lenne, ha a szereplők (kormány, parlament, bankfelügyelet, ügyvédek és ügyészek és bírók, az oktatás és kutatás kulcs-szereplői rádöbbennének, hogy az ország piaci szereplése annyira előkészítetlen, kormány és lakosság annyira felkészületlenek vagyunk, hogy egyelőre nem tudunk különbséget tenni a pénzt használó gazdasági szerződések körében az üzleti szerződések és a szerencsejáték szerződések között sem!

Az üzleti szerződés esetében a szolgáltatások és az értük adott fizettség aránytalansága mérlegelhető, a szerencsejáték szerződés esetében nem. Ezekután az üzletinek álcázott szerencsejáték szerződéshez képest is ott csaltak a bankok, ahol a fantáziájuk alapján arra képesek voltak. Az egész rendszerváltás modelljét mutatják fel. Most éppen a lakossági deviza alapú hitelek világában. A parlamentben ezt a kettős játékot az ipari és a föld privatizálás terén sem tudták felismerni, megnevezni. Tovább működik az antalli minta?

Fontos előrelépés gondolkodásunkban a magáncsőd fogalmának aktuális felmerülése.

A magáncsőd intézménye azonban megint csak egy előszobája a lényegi felismerésnek. Ne csak a csőd fázisában legyen intézménye a magán-lét gazdasági feltételeinek – akkor is banki kezdeményezésre.

Legyen alapvető elvárás, törekvés a szuverén személyi lét anyagi feltételeként a magánszemélyek költségeinek és bevételeinek az elvi sémában való megjelenítése (jövedelem források és kiadás típusok elvi katasztereként).

Divatos kifejezéssel beszélhetnénk

Akkor, ezen portfólió séma alapján lehetne elemezni bárki magánszemély gazdálkodási, anyagi kilátásait, esetlegesen csődveszélyét vagy éppen fejlesztési, változtatási szükségességét. Ezen portfólió alapján lehetne személyes életpályamodelleket tervezni, követni. Ekkor volna értelmes állomás, az öncsőd veszélyének vagy tényének megállapítása, mert egy folyamat állomásaként kerülhetne jogszabályi megfogalmazásra.

Az öncsőd mindenképpen egy folyamat keresztmetszete a folyamat egy kritikus pontján, tehát a folyamat egészét kell szabályozás tárgyává tenni.

Q) stock és flow

A közgazdászok számára ismeretes a stock és flow kifejezés. De ez talán minden tudományágban valahogyan megnevezésre kerül. Stock a fürdőkád vize és flow a lefolyó meg a befolyó vízcsap.

Ha tudom, hogy az élő személy az alany, és a kft az eszköz, meg a pénzhasználat is, akkor az élő személy szabályozási pozíciója nem lehet az eszköznek alárendelt. Az eszköznek szolgálnia kell az élő személy és a személyek közösségeinek a kibontakozását, életét.

A pénz, mint elszámoló eszközrendszer különböző módszerekkel lehet megszervezett. Különböző szintű, fajtájú pénzrendszerek lehetségesek.

Hogy a $ vagy a Jen vagy a Jüan mint világpénz mit csinál, az nem tőlünk függ, annak a mezőnynek mi kis szereplői vagyunk. Az alkotmányos Magyarország e globális mezőnynek nem meghatározó de a maga lehetőségeivel tisztában levő önálló, alkotmányos szereplője kell legyen.

Azonban ma belülről a magyar társadalom, gazdaság, pénzhasználat ahhoz hasonló, mintha egy állat bőre alatt nem lennének szervei, sejtjei, hanem valami homogén massza töltené csak ki (például a biológia szertárban a darumadarat).Vagy a viaszbáb esetében lehet logikus állapot.

A szuverén személy szerződéses szabadsága korunkban egy tisztelt alapjog.

A szerződéses szabadságban szerződés mintákkal, szerződéses modulok használatával élünk.

Ilyen szerződéses modul a pénz is.

Tehát a szerződéses szabadság elvileg a pénzkibocsátási jogban is megnyilvánul, hiszen a szerződés moduljainak alkalmazása nem sértheti a szerződéses szabadság lényegét, az elszámolási modul mint eszköz nem gátolhatja a szabadságjog érvényesülését.

Az eszköz technikai szabványosítása nem befolyásolhatja az eszköz tartalmai szabad felhasználását. A csavarmenet szabványosítása nem befolyásolhatja, hogy a csavart mire használhassuk.

A társadalmi és természeti erőforrások egyéni birtokolhatóságának portfóliója nem függhet a technikai elszámoló eszköz használhatóságától. Mintha költőnek megtiltanák a papír és toll használatát, hogy ne akárkihez írhasson szerelmes verset, hanem csak a papírgyártó lányához. Képtelenség.

A deviza alapú jelzálog lakáshitelek lehetetlensége abban csúcsosodik ki, hogy szerencsejáték tárgyává tette a bankok együttműködő sora a végletesen lepusztított magánéleti anyagi alapok portfóliójának maradékát.

A megoldásnak oda kell jutni, hogy

1.       a lakásjelzálog üzletág tulajdonlási jogát a hitel felvevőknek kell átadni – mert a bankok láthatóan nem tudják azt érdemben és méltányosan kezelni.

2.       az egyéni életvitelhez, az önellátáshoz, önfoglalkoztatáshoz, mikrovállalkozáshoz szükséges  személyesen birtokolható természeti és társadalmi erőforrások elvi portfóliójának szintjén az alapvető pénzkezelést de legfőképpen hitelezési, társadalompolitikai és gazdaságpolitikai hitelezést, támogatási pénzek kezelését csak önszerveződő, helyi pénzintézeteknek lehessen végeznie, ezen ügyletekben az idegen tőketulajdon mint fogalmi képtelenség legyen kizárt.

3.       a megfelelően szervezett, fogalmazott szabályok szerint.

Ha úgy tetszik, akkor ezek a helyi pénzintézetek nem bankok, a hitelt másként kell nevezni, stb, de a magánszemély önrendelkezését, szerződéses szabadságát, alapszintű alkotmányos létét nem lehet elfojtani pénzügyinek nevezett, de mint látjuk lényegében monopolisztikusan űzött szerencsejáték-szerű visszaélésekkel (lásd a mellékletet).

Meg kell nevezni annak a stocknak (portfóliónak) az elemeit, amelyek forrásai és céljai lehetnek mind a pénzbeli mind az árubeli flownak, a jövedelem és költség áramlásnak egyéni szinten. Ez lehet a rendszerváltás tulajdonképpeni tétje, és ha megvalósul, akkor lehet majd az egyéni csődöt nem mint különleges kegyet kérelmezni az aktuális bankpárti (tehát az eszközt az alany fölé helyező) kormánytól, hanem mint rutinszerűen működő rendszer fontos, kritikus elemét átgondolni, szabályozni.

R) az aszimmetrikus autonómia szabadsága

A szuverén személyek szabadságának alkotmányos közössége nem uniformizálja tagjait. Ahogy a székely polgármester tálalta elnevezni pár évvel ezelőtt (ő csak a székely autonómiáról beszélt), ez az aszimmetrikus autonómia világa. Minden egyéni és közösségi személy annyi autonómiát, felelős szabadságot, önszervezést kaphasson, amennyit csak vállalni, működtetni, fenntartani kíván – az öncsőd kockáztatása nélkül.

És ebből következően a mozgás ne csak egyirányú lehessen, hanem ha valakinél remeg a léc, akkor mind a kötelességeiből mind a követelt jogaiból, részesedési portfóliójából feladhasson annyit, hogy életképesen a talpán maradhasson. Tehát lépcsőzetes kell legyen a jövedelem portfólió, amelyben életkor és vállalás meg teljesítmény szerint nagyobbat is igényelni meg kevesebbel is beérni. DE NE LEHESSEN ÉP ÉSSZEL A REÁLIS JÖVEDELMET HITELLEL PÓTOLNI IGYEKEZNI. Erre ne legyen rászorultság (mint most), és a felvett hitelekkel visszaélni a banknak ne legyen kedve (mint most) – kormányzati együttműködéssel (ami mindig a legkeményebb uzsora egyik tényezője volt, a jog és hatalom bevetése az uzsorás mellett).

S) van mit újragombolni a mellényen?

Helyesebben: végre el kellene kezdeni a gombolkozást:

úgy a gondolkozást mint a talpunkra állást deviza alapú hitelek ügyében, pénzügyeink intézésében, egyáltalán a szuverén személyes létezés feltételeinek megteremtéséhez vezető úton való elindulásban.

Tehát rendszerváltás:

  1. a személyes és közösségi jövedelem-források portfóliójának elvi kataszterét megfogalmazni
  2. a feltölthetőségre programot vázolni
  3. a személyes és nemzeti (de akár kisebb közösség szinteken is) jövedelem helyzet stabilizálása, kiegyensúlyozása, működtetése – ahelyett, hogy kormányokon átívelő kormányprogram lehessen az állami adósságválság saját kezelése a saját polgárok jövedelmeinek elzálogosításával ???!!!
    1. mint a régi időkben, amikor a magyar király a felvidéki bányavárosokat zálogosította el.
    2. de voltak afrikai törzsfőnökök, akik a saját törzseikből kínáltak fel árut a rabszolga kereskedőknek

És mindezt balga módon, mint Pinocchió játékvárosába igyekvő rossz gyerekek, akiknek csokoládétenger meg álomszerű sok játék helyett csak a szamárfülük kezdett nőni majd a patáik is.


~ a hitelválság kezeléséhez a lakossági jövedelem-forrás portfólió programot kell társítani a természeti és társadalmi erőforrások bevonásával (amelynek logikus része az öncsőd és magáncsőd törvény)~




melléklet az üzleti és szerencsejáték szerződés tartalmi különbözőségéről


Mi nem jut az ember eszébe a deviza alapú hitelezésről?

Nagy kérdés a deviza alapú hitelek sorsa. Egyelőre a kormány az antalli mintát követi, hangoztatja, hogy a hitelt ki kell fizetni

függetlenül attól, hogy a hitelnyújtó csalt-e

függetlenül attól, hogy a gazdaságpolitika hajszolta-e a hitel felvételre az ügyfeleket

Az a meggyőződésem és reményem nekem is, hogy a hitelek dolgában a fogyasztói szerződéssé minősítés alapvető fejlemény a monopol helyzetükkel visszaélő közszolgáltató cégek piaci vállalkozások ügyében.

A döntő fejlemény az lenne szerintem, ha a szereplők (kormány, parlament, bankfelügyelet, ügyvédek és ügyészek és bírók, az oktatás és kutatás kulcs-szereplői rádöbbennének, hogy az ország piaci szereplése annyira előkészítetlen, annyira felkészületlenek vagyunk „mindannyian”, hogy egyelőre nem tudunk különbséget tenni a pénzt használó gazdasági szerződések körében:

·         az üzleti szerződések és

·         a szerencsejáték szerződések között sem!

Az üzleti szerződés esetében a szolgáltatások és az értük adott fizettség aránytalansága mérlegelhető, a szerencsejáték szerződés esetében nem. Ezekután az üzletinek álcázott szerencsejáték szerződéshez képest is ott csaltak a bankok, ahol a fantáziájuk alapján arra képesek voltak. Az egész rendszerváltás modelljét mutatják fel. Most éppen a lakossági deviza alapú hitelek világában. A parlamentben ezt a kettős játékot az ipari és a föld privatizálás terén sem tudták felismerni, megnevezni. Tovább működik az antalli minta.

mi a különbség a szerencsejáték szerződés és az üzleti szerződés között?

Explit nem találtam meg a ptk-ban, számviteli törvényben, szerencsejáték törvényben – de implicit úgy tetszik egyértelmű a helyzet és igen fontos a megnevezése.

Le kell szögezni, hogy fontos, szükséges, időszerű elvi pontosításra van lehetőség – véleményem szerint legalábbis – messze a devizahitelek problémakörén is túlmenően a szerencsejáték és üzleti szerződés, ügylet különbségének megfogalmazásával (ami ha jól tudom explicit formában hiányzik a jogszabályokból, de minden nehézség nélkül felismerhető módon eléggé pontosan benne van implicit a jogszabályokban ma is).

20 évvel ezelőtt hasonlóképpen vettek le a napirendről olyan kérdéseket nem túl széles körű nyilvános vitákban, amikről azóta kiderült, hogy nagy kár volt. Ez is lényeges kérdés lett volna 20 éve is, de nem értettünk a gazdaság szabályozási dolgok lényegéhez annyira, hogy szemünkbe tűnt volna.

Ha jól értem, a készülő perek szempontjából döntő, hogy nem csak elvi igazságok döntenek, hanem eljárásjogi esetlegességek is. TEHÁT LESZÖGEZEM, hogy nem a készülő perekbe szeretnék beleszólni, hanem amúgy mellékesen egy olyan szempontot felvetni, amely meglepő rálátást biztosíthat rendszerváltásunk egy kardinális, lényegi sajátságára: azt sem tudtuk, hogy mi a különbség a szerencsejáték szerződés és az üzleti szerződés között – következésképpen tartalmilag sokszor lehettünk rászedett áldozatai a hazárdjátéknak, amikor mi azt hittük, hogy csak a tisztes vállalkozásban maradtunk alul.

---------------------------------

Nem kétlem, hogy a mai szakmai nyilvánosság felkészületlen a szerencsejáték és üzleti szerződés közti elvi különbségtételre. A bíróság, ügyészség, ügyvédek és pénzügyi szakértők között koordinációra van szükség a használt fogalmak jelentésében. De ehhez bevett, elfogadott értelmezéseket lehet alapul venni. Vissza emlékezve közgazdasági tanulmányaimra, ahol az egyetemi katedrán a kedves oktató hölgy időnként az integrál jellel egyszerűsített (mi meg vizsgáztunk), nem csoda, hogy vannak bizonytalan kérdések mind a jogászok mind a közgazdászok, mind az ügyvédek és bírók és ügyészek előtt, de legfőképpen a laikus ügyfelek előtt (hogy a fegyelmezetten szavazó képviselőkről ne is beszéljek).

A szerencsejáték központi kategóriája a véletlen. A véletlen kérdésével több lépcsőben találkoztam életemben. Egyik kétségtelen tanulság, hogy módszerbeli, ismeretelméleti oldala is van.

Sokszor kiderült már, hogy amiről azt hittük, hogy kiszámítható, tőlünk függ, az végül is a véletlen megnyilvánulása volt (pld betegségek története).

És fordítva, amiről azt hittük, hogy véletlennek köszönhető, arról kiderült, hogy oka megismerhető, esetleg még kezelhető is.

1.      A leghamarabb eszünkbe jutó matematika példákban szereplő 1/n, illetve 1/90-es valószínűségi formula a legáltalánosabb vélekedés szerint maga a véletlen. A lottósorsolások máig ható tréningjének köszönhetően.

2.       De a véletlenként kezelt jelenségek köre ennél tágabb. A lóverseny vagy sportfogadás például majdani sportmérkőzésre kér tippeket (ahol a szereplők igazán sok mindent elkövetnek az eredmény „sporton belüli” befolyásolásáért). Utóbbival teljesen analóg módon lehet fogadást kínálni árfolyam változásokra is (angliai minden képtelenségre, például politikai választási eredményre fogadást ajánló irodák ismeretében ez még magától érthetőbb lenne). A deviza alapú hitelszerződések esetében a szerencsejáték szerűség rejtve marad, hitelszerződésnek nevezve. Az amerikai alkoholtilalom idején ennél csavarosabb álcázási megoldások is születtek az alkohol árusításra.

3.       A devizaforrás nélküli deviza alapú hitelek szerződése LÉNYEGÉNÉL FOGVA, azaz matematikailag szerencsejáték jellegű !!! (tessék szakértőt megkérdezni).

Van a kérdés olyan jelentőségű, hogy ha meglepetésként ér valakit a véletlen fogalmának váratlan irányú meghivatkozása, akkor rutinszerűen ne hagyatkozzon megrágatlan reflex válaszokra.

4.       A sportfogadásnál a szerencsejáték szerződés csalási esete az, amikor a fogadási iroda sejti, hogy melyik ló lesz befutó, melyik focicsapatnak van kiugró vagy a fogadó közönség számára váratlan szereplési valószínűsége. A sportfogadási iroda a hasznának növelése érdekében hagyományosan ismert módon téves irányban befolyásolhatja a fogadót (és akkor szokásos amerikai krimik sora merülhet fel szemünk előtt).

5.       Ezek a deviza alapú hitelek, amennyiben nincs mögöttük devizamozgás, annyival továbbfejlesztett változatot jelentenek, hogy az ügyfelek nem tudják,  hogy szerencsejáték szerződést kötöttek (meg a pénzügyi felügyelet sem, meg még sok mindenki nem),

6.       de a sportfogadási irodaként működő bank még további csavarként ahhoz képest is (a szerencsejáték szerződési tartalomhoz képest is) minden lehető apró részletben csal ügyfeleivel szemben.

Azt hiszem, hogy ha bármi okból valaha érdekesnek fog tűnni észrevételem, akkor tessék mondatról mondatra kielemezni. De ehhez új irányban kell tájékozódni, aminek fáradtságát nekem nincsen erkölcsi alapom elvárni (ami ha működött volna 20 éve, akkor más világban élnénk, sokkal jobb körülmények között). Azonban a szekér elszabadult, és a bújtatott szerencsejáték minősítés lenne képes a problémák teljességét feltárni, kezelhetővé tenni. Ne legyünk nagyigényűek? Elégedjünk meg a fogyasztói szerződés mibenlétének szélesebb körben formálódó megértésével?

------------------------------------

Gazdasági ügyekben, szerződéses keretek között nem a dobókocka illetve bármilyen természetes folyamat a partner, hanem természetes és jogi személyek közötti viszonyok szabályozása a kérdés.

A sokféle véletlen definíció közül (pld matematika, mérnöki ismeretek stb) itt az a fontos, amely arról szól, hogy valakinek, valakiknek, pld egy szerződéses viszonyban személy szerint mi a véletlen!

Tehát hogy egy adott embernek mi a kiszámítható, befolyásolható és mi nem az.

Ahogyan a deviza alapú szerződések elemzésében előtérbe került carry trade ügyletek logikájával való visszaélés sem ismerhető fel első látásra, de alapvetően fontos feladat, különben a fél országot teszik lóvá.

Úgy fontos felismerni a szerencsejáték jelleget egy tetszőleges témakörű gazdasági szerződésben.

1.       Nekem és sok más embernek teljesen mindegy, hogy lottószámok gömbjéből varázsolják  elő a nyerő számokat, vagy valami távoli, ismeretlen árfolyam mutatószámból. Nekünk (tájékozatlanoknak) a deviza kamatlábak és árfolyamok véletlen generátorként működnek. EZ IGEN FONTOS, SZAKSZERŰ ÉS ELLENŐRIZHETŐ megfogalmazás. A banki szolgáltatók ezzel élnek vissza, hogy leplezett véletlen generátorként alkalmazzák a deviza árfolyamra és alapkamatra való hivatkozást. És ha ők tudják a kétségtelen hosszútávú trendet, az ügyfél pedig nem, és ebből akar a bank extra profitot szerezni, akkor az miért nem büntető ügyi kérdés? Előfeltételként nagyon fontos, hogy bűntényt fogalmilag meg tudjuk határozni (a felismerést követően). A visszaélések egyik olyan formájával van dolgunk, amely a gazdálkodási kérdésekben 50 év kommunizmus alatt igen tájékozatlanná vált nagyközönséget, banki, jogi és más kapcsolódó területi szakembereket „az orránál tudja vezetni”. A leplezett szerencsejátékra törekvés egy stratégiának tekinthető, amellyel az olyan taktika tehetetlen, amely nem néz szembe az alapvető ténnyel --- hogy gazdasági szerződés keretében (pénzhasználó szerződés) üzleti szerződés helyett (közreműködéssel arányos fizetés) leplezett szerencsejáték szerződés valósul meg (definiáltan vagy gyakorlatilag, tehát explicit megfogalmazottan vagy implicit a szerződésből és  a helyzetből következően kizárt a gazdasági teljesítménnyel, szolgáltatással arányos fizetés követelése). A szerencsejáték logikájú szerződést a szerződő felek gazdasági szerepétől, egymásnak nyújtott szolgáltatástól, teljesítményétől elszakították – és rákapcsolták egy olyan indexelő mutatószámra, amely gyakorlatilag véletlen generátorként (azaz véletlenszerűen kiválasztódó mutatószám sort előállító generátorként) működik az adott szerződés típus és szereplői, de legfőképpen az ügyfelek számára. Ha a véletlen generátor fogalmát nem tudjuk alkalmazni e szerződés típusra, azt a csaló fedezékként, méghozzá a mi fejünkben képződött pajzsként tudja felhasználni.

2.       Az ügylet következő rétege, összefüggés szintje (amint már utaltam rá) az, hogy ebben a tiszta szerencsejáték viszonyban is csalnak banki oldalról, tehát csak névleg hivatkoznak az indexálási alapokat jelentő árfolyamokra, kamatláb változásokra (amik a számukra nem annyira véletlenek, tehát a versenylovat manipuláló vagy csak bennfentes információkkal visszaélő fogadóirodákhoz teszi őket hasonlatossá).

3.       A fogyasztói szerződés a szerződő felek egyenlőtlenségét úgy-ahogy tompítja, a szerencsejáték-szerűség kimondása nélkül is. Azonban a bankok ezt tetézték a saját hamiskás szereződéseik előírásait is átlépve (már az értelmezhetetlen össze-vissza szerződésekkel, valamint az összevissza szerződésekből úgy-ahogy felfejthető algoritmusoktól való eltérésekkel is, általában az ügyfelek kárára). --- Tehát a fogyasztói szerződésekkel való érvelés eszköztára a jogszabályokban ma már kidolgozottabb. De nem fedi fel minden lényeges elemét a visszaélésnek, és ezért számos más területen az álcázott szerencsejáték szerződéseknek vagy legalábbis szerződés elemeknek nem veszi elejét.  – BÁR A SZOLGÁLTATÁSHOZ KÉPEST ARÁNYTALAN FIZETTSÉG TILALMA ütközik a szerencsejátéki szerződések logikájával, de a jelek szerint egyelőre nehezen érvényesíthetően és csak utólag (nem az ügyfelek, szerződő felek, a jogszabály alkotók és felügyeleti intézményeket működtetők idejekorán való felismerése révén).



üdvözlettel

Fáy Árpád

-------------------------------

(A korábbi e-mail címem "fay@tvnetwork.hu" és a fay@ngo.hu azóta megszűnt szerverhez tartozott)


 Vissza az oldal tetejére