Lovas életmód az egészségért
 feltételei és szolgáltatásai
 III. rész Gyakorlati kérdésekről vázlatok
(az „üzleti terv” mint a vízió és a valóság közti híd első pillére)

III. Lótartás gyakorlata személyesen számomra és tágabb áttekintésben

 Tartalomjegyzék - III.

 III. Lótartás gyakorlata személyesen számomra és tágabb áttekintésben.. PAGEREF _Toc213658637 \h 170

Tartalomjegyzék - III. PAGEREF _Toc213658638 \h 170

Lovas életmód – saját lóval otthon.. PAGEREF _Toc213658639 \h 172

1) Személyes használatú lótartás falun. PAGEREF _Toc213658640 \h 172

2) Személyes életvitelem és a lovaglás össze kapcsolása PAGEREF _Toc213658641 \h 172

3) Személyes lótartásból kiindulva elvi távlatok. PAGEREF _Toc213658642 \h 173

A lótartás költségeiről PAGEREF _Toc213658643 \h 174

Lótartási módszerek, szervezeti keretek áttekintése. PAGEREF _Toc213658644 \h 176

1) Táblázatok intézményi típusokról PAGEREF _Toc213658645 \h 177

2) Finanszírozás PAGEREF _Toc213658646 \h 179

2.1) A lótartás kiadás típusainak felosztása PAGEREF _Toc213658647 \h 179

2.2) A lótartás minimális költségei PAGEREF _Toc213658648 \h 179

2.3) A lótartás esetlegesen belső költségei PAGEREF _Toc213658649 \h 179

2.4) A lótartásnak alkalmi kiadásai és bevételei is lehetnek, amelyek nem jelentenek eleve kitűzött célt PAGEREF _Toc213658650 \h 180

3) A ló kiválasztása PAGEREF _Toc213658651 \h 180

4) Lovas életmód – a ló és lovas (a kentaur) felkészülése, tréningje PAGEREF _Toc213658652 \h 181

4.1) A lovas felkészülésének útjai PAGEREF _Toc213658653 \h 181

4.2) a ló (és lovas) felkészítési eszközei PAGEREF _Toc213658654 \h 182

4.3) A kentaur (ló és lovas) összhangja PAGEREF _Toc213658655 \h 182

5) A lótartás időigénye, elfoglaltsága PAGEREF _Toc213658656 \h 184

6) A ló elhelyezése PAGEREF _Toc213658657 \h 184

7) Távlatok számomra a lovaglásban. PAGEREF _Toc213658658 \h 185

8) Iratok, kapcsolatok táblázata a magánlótartáshoz PAGEREF _Toc213658659 \h 185

9) Lovas szervezetek 2008-ban – áttekintő felsorolás PAGEREF _Toc213658660 \h 188

Bio-pacemaker lovarda (pályázati anyagból részlet) PAGEREF _Toc213658661 \h 190

1) Általános célkitűzés PAGEREF _Toc213658662 \h 190

2) Konkrét célok és eredmények. PAGEREF _Toc213658663 \h 190

Számítástechnika a lótartási kalkulációhoz. PAGEREF _Toc213658664 \h 193

1) Birtoktervező – pályázatírói szakértő szoftvercsomag. PAGEREF _Toc213658665 \h 193

2) Versenyképes családi modellgazdaság – józsefmajori gazdálkodási és irányítási rendszer PAGEREF _Toc213658666 \h 195

3) Növény növekedési modell PAGEREF _Toc213658667 \h 198

4) A lovas szervezőnek szükséges modellek egyetemi oktatásáról PAGEREF _Toc213658668 \h 199

Észrevételek a lovas törvény koncepciójához. PAGEREF _Toc213658669 \h 200

1) A lovas testi-lelki egészségéből kiinduló törvényjavaslat kellene a jövőben. PAGEREF _Toc213658670 \h 200

Irodalom... PAGEREF _Toc213658671 \h 203

Mellékletek (technikailag végjegyzetként) PAGEREF _Toc213658672 \h 204

1) Táblázatba foglalt válaszok évfolyamtársaimnak feltett kérdésekre a lótartás árairól PAGEREF _Toc213658673 \h 205

2) A gazdasági tárgyak tantárgyi felelősének válasza szakdolgozati témaköri kérdésekre PAGEREF _Toc213658674 \h 208

3) Magyar megfogalmazást kereső szóelemzés a hobbi-lótartás kifejezés kapcsán. PAGEREF _Toc213658675 \h 210

4) Lófajták és használatuk – évfolyamtársaimtól kapott válaszok táblázata PAGEREF _Toc213658676 \h 213

5) Birtoktervező (üzemszervező) szoftver excel munkalapjai PAGEREF _Toc213658677 \h 215

6) A lovardai alkalmazásra átalakított üzemtervezési szoftver excel munkalapjai PAGEREF _Toc213658678 \h 218

7) A 2004-es lovas törvényt szorgalmazó országgyűlési határozati javaslat PAGEREF _Toc213658679 \h 232

 Lovas életmód – saját lóval otthon

1) Személyes használatú lótartás falun

Sokan keresik az utat a lovas életmódhoz (testi és lelki egészség érdekében rendszeres lovaglás). Furcsa módon városi embernek (a lakosság 26 %-a[1]) kevésbé kell magyarázni az előnyeit, de a városi ember engedheti meg magának kevésbé.

Akinek a lehetősége adott volna a lovaglásra, azok a vidéki emberek (a lakosság kétharmada), akiknél falun sok helyen 50 éve még családonként volt egy pár ló (ez 50 éve még szintén legalább a lakosság fele), azoknak nehezebb a lelki közelítés, mert egyrészt a lovat szeretik, de elképzelni sem tudják másként maguknak, mint munkalovat. Holott ha hetente párszor felülnének rá, kevesebbet kellene orvoshoz járniuk.

Ma már a mozgás szegény életet élő falusiaknak nehezebb a dolga a jó fizikai állapotot illetően, mint a városi lakosoknak. A városiak inkább hozzászoktak a diétához, sporthoz. A falusiak gyámoltalannak érzik magukat sok esetben, mondván van elég bajuk anélkül is. Hamarabb vesz lovat a kis unokának a kert végébe, mint maga ráülne (a kisunoka tehát nem lát példát otthon). Aztán jön haza a kórházból egyre nagyobb gondokkal, a kisunoka meg egyre ritkábban jár a haza, a lóra meg nem ül fel senki.

Jellegében a személyes célú vidéki-falusi lótartási típust a többitől jól elválaszthatónak tartom. Akár az egészség a közvetlen cél, akár a versenyszerű sportolás vagy egyéb szolgáltatás nyújtása, ennek a cash-flow (készpénz) igénye a legkisebb.

A lovas számára a falusi lótartásnál csak egy még olcsóbb megoldás képzelhető el, a szívességi alapú ingyen lovaglás bármely finanszírozási háttérrel, ezt azonban nem tekinthetjük valós lótartási finanszírozási kategóriának, hanem csak egyéni szempontú részesedésnek valamely egyéb finanszírozási kategóriából.

A személyes célú lótartás legnagyobb tartaléka tehát a legolcsóbb vidéki, főleg falusi lótartás.

2) Személyes életvitelem és a lovaglás össze kapcsolása

Én magam sok mindennek a rendeződését várom a rendszeres lovaglástól. A testi frissesség vissza szerzésétől a súlyfelesleg leadásáig, idegi megnyugvást a kielégítően sok mozgástól és a munkakedv erősödését. Azt a belső testi-lelki egyensúlyt keresem megint, amit 30 éve egyszer már sikeresen segített stabilizálnom.

Szeretném az utazási lehetőségeket nem elveszíteni (ne legyek oda cövekelve az állat mellé). Ügyintézésre gyakran kell egy-két napot távol lennem, és évente két-háromszor hetekre is elmegyek otthonról.

Távollétemben a lovaglás nem megoldott, mert egyelőre a családból más nem tekinthető lovasnak, a faluban pedig legfeljebb magam terjeszthetem a lovaglás megbecsülését.

Megoldásnak tűnik, hogy lehetőleg vigyem magammal utánfutón, de akkor Zuglóban kellene találnom elhelyezést. Zugló most a telekspekuláció korszakát éli, nem nagyon találni szabad területet. Másik megoldás, hogy ott hagyom falun. Akkor is kell legyen, aki vigyáz rá karámban.

Egyebekben a napi legalább egyszeri lovaglást tervezem. Ki akarok költözni a faluból, és akkor még a helyi forgalomra sem kell ügyelnem.

Vágyam az, hogy feleségemmel tudjak kisebb kirándulásokat tenni és napi rendszerességgel legalább egy kört tenni a szomszédos dűlőutakon. Neki egy sokkal kezesebb lóra van szüksége (ő is 50 év fölött van, de nincsen 3 év gyakorlat emléke benne 30 év előttről – a divatbajött kislovak tetszenek neki leginkább).

A család további tagjai amíg meg nem kedvelik ezt a mozgást, addig felülhetnek a mi lovainkra. Ha meg már saját igényük van, akkor vásároljanak maguknak saját igényeik szerint. Az a reményem, hogy a mi csendes, óvatos viselkedésünk nekik is modellt mutathat számukra, és tudunk nekik segíteni a tájékozódásban.

Területünk van mezőgazdasági tevékenységünkből következően.

3) Személyes lótartásból kiindulva elvi távlatok

Hogy meddig terjedhet a tevékenységem lótartás területén, arra a képzés során óhatatlanul sokat gondoltam.

-        Egy ló, két ló, négy ló

-        Tenyésztés

-        Nevelés, betanítás, korrekció

-        Szolgáltatás

-        Lovarda létesítés, működtetés (különböző céllal, különböző minőségben)

o       Egészség ápolásra

o       Sport célra

o       Bérlótartás

-        Események szervezése

-        Együttműködés másokkal

o       Ismerősök lovaglásának ösztönzése

o       Kapcsolattartás más egyéni lótartókkal

o       Iskola lovarda szorgalmazása és segítése

o       Bekapcsolódva a lovas szervezetek rendszerébe

o       Részvétel a lovastanár és szervező szak klubszerű folytatásában (ami jó esetben kreditpont szerzővé is válhat?[2])

 A lótartás költségeiről[3]

A végjegyzetben olvasható kérdéseket évfolyamtársaimnak, gyakorló lótartóknak tettem fel – (bruttó, áfát tartalmazó összegek).

1. A válaszadók vidéki, város környéki árakat jelöltek meg, nem a fővárosi, nagyvárosi árakat, ahol ez helyfüggő (a különbözeti területjáradék miatt).[A]
2. A táblázatosan összefoglalt válaszok szerint a lótartás költsége (eltekintve a helyfüggő feláraktól) erősen céltól függő. Az ismert pesszimista kiszólás miszerint ha milliárdosként kezd valaki lovat tartani, akkor még milliomos is lehet belőle, egyébként a ló nem szereti a szegény-szagot – elvesztheti borúlátó erejét, ha közelebbről megvizsgáljuk, milyen feltételek adottak egy-egy esetben, és mi a közvetlen célja a lótartásnak. A ló az egészség egyik lehetséges, elérhető forrása – vidéken szinte mindenkinek.

Ha pld valaki vidéken él, napi átlag 2 órát rászán, havi kb 5000 Ft-ot rákölt (ami nem a minimális összeg), akkor már egészséges lovat tarthat, amelyen lovagolva saját fizikai állapotát jelentősen javíthatja, erősítheti (ha már megvette a lovat és felszerelést, és van hozzá való területe, épülete).

Azonban számos olyan zsákutcába nem szabad bele mennie, amibe a tájékozatlan ember könnyen betévedhet, és amitől óvandó a szélesebb közönséget, a lótartással kapcsolatos közvélekedésbe kellene ismereteket bevinni.

-                 Az állatorvos nem mellőzhető (viszont az állatorvos sem nézheti megfejhető állatrajongónak a lótartót, mert ezzel a lótartók számának körét ő maga jelentősen befolyásolja)

-                 A pataápolást állatorvosi illetékességnek is tekinthetnénk, ha a hagyomány nem alakul másképpen. A konvenció miatt nem az állatorvos segédje végzi a pataápolást. Nem tekintik állatorvosi feladatnak, de még csak felcseri dolognak sem, pedig nem véletlenül voltak a kovácsok régen félig-meddig a lovak orvosai (sőt a lovasoknak is). A rendszeres pataápolás az etetéshez és mozgatáshoz hasonlóan el nem hagyható része a lótartásnak.

-                 A takarmányok ügyében önálló véleménye kell legyen a lovasnak, a lovas szervezetek támogatásával. A lovas szervezeteknek és a hatóságnak fel kellene vállalnia a lótartók (tömegesen a mai gyerekek a holnap lótartói) „megvédését” a megtévesztő reklámok ellen, ahelyett hogy azt súlykolnák, keressék a gyártott takarmányok forgalmazóinak kegyét. A megtévesztő, de legalábbis tévútra szaladt reklámok szerint például a macska akkor dorombol, ha konzerv macskaeledelt ehet – kint a szénakazal tövében. Más szóval a lótartók érdekeltsége független kell legyen a takarmányforgalmazókétól, csak akkor lehetnek önálló ügyfelei egymásnak. Ugyanakkor a célzott összetételű, már-már gyógyító tápszer takarmány jelentősége nem túlozható el a beteg vagy extra megterhelésű állatoknál.

-                 Felszerelések terén is a célszerű megoldásokra kell törekednie a lovasnak. Az élversenyekhez ajánlott különleges eszközök a napi lovaglásban értelmetlenek. A jó minőségű, megbízható, ám olcsó áruknak elérhetőnek kell lenni, például lótartó szervezetek védjegyeivel minősítve azokat.

-                 Ismeretterjesztést kellene kezdeni a lovaglásról magáról a lehető legszélesebb körben, beleértve az érthetetlen, félre vezető megfogalmazások helyett érthető, használható meghatározások kialakítását (odáig menően, hogy merre megy a ló súlypontja, ha alálép – a súlypont előrébb megy a testtömeghez képest, de közelebb kerül a hátsó lát patáihoz, mint alátámasztási ponthoz stb).

-                 A lovaglásnak a lovasra gyakorolt élettani hatásait a mai gyakorló lovas közvélemény sem ismeri. A lovasok élvezik az előnyeit annak, hogy egészségesek a lovaglás által, de ennek sokszor nem is tulajdonítanak jelentőséget. „Bevallani” röstellik, ehelyett olyan férfias indokot találnak szenvedélyükre, hogy ők versenyeznek, pénzt keresnek, kockáztatnak stb. A magyar lovas versenyzés nemzetközi eredményei pedig önmagukért beszélnek. Jelenleg nincsenek. Furcsa módon a fogathajtás kétségtelen eredményei sem mutatnak kiutat, olyan szenvedéllyel próbálják mindenáron csak egy szűk kör által elérhető a luxus kategóriába gyömöszölni. A kocsizás élettani hatásairól beszélni minden bizonnyal nevetség tárgya volna.

-                 Balczó és más öttusások lovas eredményeit pedig lekezelően utasítják el, mert úgymond az öttusa nevéből is következően nem lovas tusa, ott csak az egyik szempont a lovaglás. Ez egy lehetetlen magába záródó kör.

Ehhez még hozzá kell tenni, hogy a magát nem lovas múltúnak tekintő Németországban a lakosság létszámához arányítva 30-szor annyi a lovas versenyző mint nálunk.

Tehát elő kell venni a kérdéskört a lovaglás élettani hatásairól, és ahhoz meg kell találni, ki kell alakítani a célszerű, legegyszerűbb finanszírozási kereteket. Ha előre lépést akarunk - márpedig a lovas tanár és szervező képzés megindításának mi más lehet a célja?

 Lótartási módszerek, szervezeti keretek áttekintése

Kedves Árpád!

Én a lovardát is magába foglaló tanüzemnél egy magánvállalkozással csináltatom a könyvelést, így ezzel és ennek törvényi szabályairól nem tudok mit mondani. Az üzleti tervezést mint tudományterületet a GTK karon nem én, illetve nem a mi intézetünk műveli. Ennek vannak külön specialistái. Az ilyen irányú kérdéseivel kérem, hogy a Vállalatgazdasági és Szervezési Intézetünket keresse.

Üdvözlettel

Dr. Káposzta József
egyetemi docens[B]

A jótanácsot csak félig fogadtam meg. A gödöllői GTK-hoz már a fenti levelet megelőzően 2008 nyarán kapcsolatot találtam kalkulációs szoftvert keresve (és üzemképes állapotút végül is nem találva). Ami viszont a magánvállalkozó megkeresésének ajánlását illeti, azon meglepődtem. Elméleti kérdésnek tartom, hogy milyen szervezeti keretek között mennyire előnyösen formálhatók a lótartás feltételei, szervezési feladatai, szervezési eszközei, hogyan változnak szervezési módszerei. Nekem az a tapasztalatom, hogy az úgynevezett tanácsadó magánvállalkozások is nehezen igazítanak el, akár a magánvállalkozás könyvelők is (fogalmuk sincsen róla többségében). Természetesen azzal is tisztában vagyok, hogy képzésünk nem lehetett az első pillanattól tökéletes. Azonban ha már nem állott össze a tananyag a lótartásra és lovas szolgáltatásokra specializálva a meghirdetés idejére, akkor legalább élni kellett volna az alkalommal, hogy a hallgatók kérdeznek, jelzik a számukra fontos szempontok hiányát – amolyan laikus beiratkozott érdeklődőként, és arra válaszolva lehetett volna (lehet ezután is) fejleszteni a tananyagot.

Fenti kis levél idézésével nem akarok olyan látszatot kelteni, (mint az eddigi hasonló megjegyzésekkel sem), hogy képzésünk teljesen értelmetlen lett volna. A magyar lovaglás, lósport és lótartás helyzete nagyon rossz, amit ha a német vagy más nyugateurópai állapotokhoz mérek, a sajnálatos helyzet csak még feltűnőbbé válik. Erre és hasonló képzésre nagy szükség van – volna. Csak egyet lehet érteni a kezdeményezéssel. Élmény volt az első évfolyamban részt venni hallgatóként minden panasz ellenére. Élmény volt sok előadó lelkes és magas színvonalú előadását hallgatni. De alapvető kérdés, hogy lovas tanár és szervező képzést nem lehet gyakorlati lovas foglalkozások és közgazdaság szervezési alapok nélkül tartani. A szervezési alapokról a költségek és szervezeti feltételek nélkül beszélni nem lehet. Sajnálatos módon hiányzott mind az elméleti, mind a gyakorlati képzés a költségek és a szervezeti formák tárgyalásában.

A továbbiakban ennek a képzésnek kikerülhetetlenül szembe kell néznie azzal, hogy a lótartás anyagi ügyei nem szemérmes magánügyek, amiről egy egyetemi képzésben szó sem eshet „természetesen”, hanem természetesen a finanszírozási, szervezeti keretek körültekintő és alapos tárgyalása a felkészítés egyik oszlopává kell váljon.

Helyzetemben az elmaradt ismertetéseket pótolni nem tudom, hiszen azok megtanulása érdekében jelentkeztem. Viszont megpróbálom vázolni, miféle szervezeti keretekre gondoltam, amit mérlegelni kell, ha bárki lovas projektet fontolgat.

1) Táblázatok intézményi típusokról

1. táblázat:  Lovas projekt választható főbb szervezeti keretei

2. táblázat:  A lótartás intézményi külső környezetének lehetséges fejlesztési síkjai

A különböző országos és uniós fejlesztési tervek elvileg jó keretet adhatnának ezekhez a fejlesztési törekvésekhez. Sajnos azonban az a realitás, hogy ismert módon a hivatalos fejlesztési tervek csak jelképesen érhetők el mindenki számára, kivéve aki közvetlen politikai lobbierőt tud kifejteni. Innentől kezdve azonban társadalmi szélességben a lovaglás mint cél, a lovaglás önértéke a pályázati rendszervben súlytalanná vált.

Nagy szükség lenne tehát például lovas falu, lovas járás (kistérség), lovas megye szervezési koncepciókra, amelyeket egy lovastörvény is támogathatna. És ezen előföltételekre támaszkodva könnyebbé válna a legkülönfélébb fejlesztési pályázatokon indulni, avagy a pályázati keretek elérhetetlensége esetén azok nélkül próbát tenni a lovaglás feltételeinek javítására.

Jelenleg az úgynevezett „pénzhiány” az egyik, de talán nem is a legsúlyosabb probléma. A lovaglásról alkotott elképzeléseink félbe maradtsága, kidolgozatlansága, torzó volta valószínűleg a legsúlyosabb nehézséget jelenti. Tehát egy egyetemi képzésben központi szerepet kellene kapjon – mind a lovaglás „koncepciójáról” való gondolkodás, mind a lovaglás finanszírozási alapjainak tárgyalása (a lovaglási gyakorlati foglalkozások mellett).

3. táblázat:  A lótartás jelenlegi intézményi külső környezete

2) Finanszírozás

2.1) A lótartás kiadás típusainak felosztása

-                 Az amúgy eladhatatlan vagy csak meglévő eszközök felhasználása – istálló épület, legelő, karám, itató, egyéb eszköz használatának nincsen forintosítható áldozata (illetve forintosítása az értelmetlenséget súrolja), valamint a személyes törődést kell ráfordítani

-                 Saját előállítású javak felhasználása eladásuk helyett – nem tekinthető minden esetben jelentős áldozatnak az eladatlan takarmány használata, földterület használata a bérbe adás helyett, más használat elől elvont épület, munkaidő ráfordítása

-                 A lótartás készpénz kiadásait is nevezhetjük gazdasági áldozatnak, mert a költséget nem másra költöm

-                 Elvileg beszélhetünk az „elérhetetlen kiadásokról”, amik kapcsolhatók a lótartáshoz, de lovasnak nincsen rá módja, hogy megengedje magának (100.000 Ft/hó lótartási díj városban, presztizs felszerelések, extra orvosi ellátás, túl drága kirándulások stb).

Viszonylagos, hogy kinek mi az elérhetetlen kiadás. A lényeges az, hogy világosan lássuk, megfogalmazhatók lótartási költség-övezetek, költség-módozatok, amelyek között tudatosan keresgélve jobb eséllyel találhatunk nekünk megfelelő megoldást, akár a napi lovaglásra.

2.2) A lótartás minimális költségei

A lótartás költségeinek vannak minimális, elkerülhetetlen kiadásai (amelyet vagy a lovas fizet meg, vagy támogatást szerez rá).

-                 Ló és felszerelések vásárlása félmillió Ft

-                 A ló tartása (pataápolást és állatorvost bele értve évente 50 + 50 ezer Ft (a pataápolás kiváltható saját kezűleg felkészülés után, az állatorvosi költség nem, mert kötelező védőoltások otthon nem állíthatók elő, azok kikerülhetetlen költségek).

-                 A szintfelmérő versenyek látogatása évi 2-3 alkalommal hasznos, bár nem kötelező.

A nem-verseny és nem-tenyésztési lótartásra elterjedt kifejezés a hobbi-lótartás (lásd a végjegyzetet [C]) A kifejezést nem szeretem. Talán mert csak idegen kifejezés, tengernyi olyan szájízzel, amely a 70-es évek felemás korszakára emlékeztet, amikor elengedetten nem vehettünk át nyugati szokásokat, legfeljebb majmolhattunk azokat, mert életünk lényegében volt ahhoz képest megnyomorított. A kerti fűnyíró nem kompenzálhatta a különbséget egy angol kert tulajdonosához életviteléhez viszonyítva.

Tehát szerintem nem a hobbi vagy amatőr lótartás a pontos, a kellő kifejezés (különösen hogy az amatőr nálunk kifejezetten az amatőr versenyzőre vonatkozik), hanem az életvitel részévé tett rendszeres és mértékletes lovaglás.

2.3) A lótartás esetlegesen belső költségei

A lótartás egyes költségei tehát szerencsés esetben nem jelentenek kiadást (ha megvan, rendelkezésre áll, csak használni kell – végső soron talán a lakosság felének elérhető megoldás), más kiadások esetében pedig a kiadás jelentősen csökkenthető szervezéssel, gondos előkészülettel, tapasztalat szerzéssel

-               Takarmány

-               Felszerelés

-               Istálló

-               Karám

-               Legelő

2.4) A lótartásnak alkalmi kiadásai és bevételei is lehetnek, amelyek nem jelentenek eleve kitűzött célt

-                 Váratlan betegség

-                 Állat eladás

-                 Felszerelés eladás

-                 Fölös takarmány eladás

-                 Lovaglásért jövő bevétel szomszédtól, más ismerőstől

3) A ló kiválasztása

A képzés arra döbbentett rá elsősorban, hogy alapvető kérdés a ló idomítottsága, idegi állapota. Lovászként ilyen szempontom szinte nem is volt. Talán 2-3 lóval találkoztam, amelyre társaim nem engedtek felülni. De most, idősebb fejjel, ráadásul azzal a szándékkal, hogy családomat is rávegyem a rendszeres lovaglásra, sőt hogy esetleg egészségügyi lovagoltatási szolgáltatást is szervezzek, elsődlegesnek tűnik a lovak egészségi, idegi állapot szerinti kiválasztása, majd jó állapotuk fenntartása.[5] A ló fajtája ebben a kérdésben csak igen tág határok közt szempont.

Otthoni tartásra nem az élversenyeken látott lovakat kell választani. A lefutott, versenyből kikopott lónak is lehetnek extra költségei, például az állatorvosi számlában. Az élversenyeken érvényesül sokkal erőteljesebben a lófajták különbözősége, hiszen maximális megterhelésnél döntővé válhat a fajta genetikusan kódolt sajátsága.

A gyorsasági illetve távolsági versenyeken a két telivér fajta, az arab és az angol pótolhatatlan. Azonban a nagy teljesítményhez már-már hozzá is szoktak, nehezen kezelhetőek, sok és intenzív mozgást kívánnak. Különösen a lefutott versenyló (tehát a versenyhez idomult idegzetű ló) otthoni tartása járhat nehézségekkel.

Van egy meglepően nagyszámú változata a lóval kapcsolatos problémáknak – ez pedig a betanítatlan, elhanyagolt tartású ló. Nem az istállóban kifutó nélkül tartott esetekre gondolok, hanem amikor karámban, gyümölcsösben, legelőn nő föl vagy szokik el az embertől a kedvenc állat. Több, idős lovas sportolóról, hajdani bajnokról hallottam, akik ilyen lovakra ülve valósággal nyomorékká váltak (és sorsukat vagány férfiak időskori balesetéből vezették le – nem pedig lótartási hibából).

A barokkos (spanyol) ló a klasszikus díjlovaglásban jelenthet előnyös választást rövidebb hátával, tetszetős járásával. Magyarországon drága és kényes fajtának tekinthető.

A nagytermetű modern sportlovak egyszerűen szólva sokat esznek, immunrendszerük nem stabil, szintén az élsporthoz illenek (díjlovaglás, díjugratás, military).

És vannak a díszgalambokhoz hasonlatosan szinte csak dísznek használható lovak, például a nagytestű shire vagy fríz ló.

Ha az immunrendszer stabilitása felől közelítek, akkor a kistermetű hucul és a lengyel konic minden bizonnyal kiugró a többi közül (ezek olcsók), meg az amerikai quarter (ami viszont nálunk nem olcsó), és szinte minden megfelelően külterjesen tartott ló, hiszen a tartási mód is erős befolyással lehet az immunrendszerre. A lovagolhatóságot természetesen nem lehet csak az immunrendszer felől közelíteni. A kettőt valamiképpen egyeztetni kell egymással.

A végjegyzetbe bemásolt kérdőívre csoporttársaim adta válaszok szerint is kerülendők otthoni használatra az élversenyek lovai. Ahogyan nem vásárolunk Forma1 autókat családi kirándulásra, földutakra, munkába menet.

Itt kerülnek elő a hagyományos, mintegy 150-300 éves múltú magyar fajták (amelyek lényegében a polgárosodás idején volt XIX. sz Habsburg monarchia kori hagyatéknak tekinthetők).[6]

A kérdőívemre válaszolva a személyemnek szóló javaslat pedig az volt, hogy sodrott félvér lovat keressek (amelyben tehát hidegvérű összetevő is van), mert azok lesznek kényelmesek, nagy súlyomhoz illők, és a napi lovagláshoz megfelelők.[D]

Annyi jut még eszembe a kívánatos lóról, hogy azon kívül, hogy jó az immunrendszere, elbírja súlyomat, jól betanított, nem szertelen de fürge is, legyen egy kellemes ritmusa. Nehéz pontosabban megfogalmazni, hogy mit értek ezen.

4) Lovas életmód – a ló és lovas (a kentaur) felkészülése, tréningje

Útkereső vázlatpontok

4.1) A lovas felkészülésének útjai

gyerekkortól fogva lovas életmódot folytatva - célkitűzés, fizikai és lelki alkat, eszközök függvényében (lásd Mészáros család produkcióját a lovas rendezvényeken)

célkitűzés függvényében – sport, élsport versenyzőként vagy edzőként, idomítóként stb, illetve cél a lovas életvitel – megfelelő lelki-fizikai kondíció érdekében, átlagos terhelési szintet választva és alkalmi nagyobb terhelési pontokat vállalva

lelki-fizikai alkat függvényében – sajátos, hogy ezeket az ismérveket a lovak esetében hamarabb fogalmazzák meg az elérhető források, mint a lovas esetében

eszközök függvényében – értve ezalatt anyagi és természetbeni eszközöket, mint rendelkezésre álló lovat, városi vagy falusi körülményeket, fejlett vagy elhanyagolt lovas világot, versenyt erőltető, vagy versenyben megméretést, vizsgát látó, a lovat és lovast egyaránt kímélő közfelfogást

felnőtten kezdve hozzá

az előbbi felsorolás megismételhető, de természetesen mind a később kezdő lovas vagy ló fokozottabb hosszabb, körültekintőbb felkészülési igényére tekintettel

4.2) a ló (és lovas) felkészítési eszközei

címszavak a lovak felkészítéséről:

Állóképesség és gyorsaság - EDZÉSTERV ! - A keringési rendszer edzése - Az aerob szakasz - A tehetetlenségi, fordulékonysági gyakorlatok - Felkészítés a könnyű kategóriára - Felkészítés a közép és nehéz kategóriára - Felkészítés a háromnapos versenyekre - A szívfrekvencia monitor alkalmazása - Erőfejlesztő edzés - Emelkedők alkalmazása - Gimnasztikai ugrások alkalmazása - A lépcsők alkalmazása - Lazító gyakorlatok - Passzív lazítás - Edzésprogram részeinek összehangolása – Csúcsforma időzítése - Étrendi tényezők

A lovast hasonló címszavakkal leírhatóan kellene felkészítse

az életmód szerű lovaglás

az egyéb irányú igénybevételekre.

A lovas is kerülhet megerőltető vagy könnyebb életszakaszokba, előre sejthetően. Önmagát felkészíteni, saját teljesítőképességét menedzselni kiváló tanulási, tanulmányozási terep a saját lovának felkészítése, tudatosan változó terhelése.

Egy lovasnak saját magáról is tudnia kell, hogy milyen megterheléshez miként kell felkészülnie (lovaglási és életének más jellegű, fizikai, idegi, lelki megterheléseihez), az ő fizikai sajátságait is beszámítva milyen folyamatok játszódnak le benne, mennyi folyadékra és milyen étrendi mikro elemekre stb van szüksége (terheléstől függően). Sajnos ezek nem maguktól értetődő ismeretek, főleg nem a nem-él-sportolók világában.

4.3) A kentaur (ló és lovas) összhangja

A ló és lovas összhangja alapvető kérdés, főleg ha nem szélsőségesen értelmezett versengésről, egyoldalúan kipréselt teljesítmény kényszerről vagy éppen elképesztő hanyagságról van szó. A „Császár család négyéves fiacskájának szereplése teszi rám a legnagyobb hatást kisgyerekek lovagoltatása ügyében. ez a gyerek szokatlanul jó összhangban van eleven kis hintalovával. Időnként elesnek, szétgurulnak, aztán folytatják. ez a kis ló meg ez a gyerek szinte tökéletes, „irigylésre méltó” összhangban van egymással.

Az összhang ló és lovas között keveset hangoztatott, de legalább olyan kulcskérdés lehet, mint a lovas helyes ülése.

A ló és lovas összhangját sok oldalról lehet vizsgálni. Például az előbbiek szerint:

a célkitűzéstől függően – megfelelő lovat a célkitűzés függvényében fajta, életkor, egyéni tulajdonságok, tapasztalatok szerint (és a megfelelő célkitűzést a lovas adottságaihoz mérten)

lelki és fizikai alkattól függően (vannak lovas és ló alkatát tekintve egymást kizáró, szerencsétlen, közömbös vagy egymást erősítő, szerencsés kombinációk) – mind a lelki alkatot, temperamentumot, fizikai adottságokat, méreteket, fejlődési utakat tekintve, mind pedig az előbb kiemelt kellemes, közös ritmus szempontjából

eszközök tekintetében is beszélhetünk összhangról ló és lovasa tekintetében – egy gyenge immunrendszerű lovat úgy tartani, mintha betegségekkel maximálisan ellenálló lenne, képtelenség például

Az összhang vizsgálatának, kipróbálásának egyik módja lehet az idomítási – díjlovas alapgyakorlatok tanulása addig a fokig, amíg a lovas és a ló (meg esetükben a kentaur fogalmát hangsúlyozva a lovaglás) sajátosságai, kínálkozó további lépcsői meg nem fogalmazódnak – a biztonságos lovaglás alapjain túlmenően. Tehát nem vegytiszta egyszeri diagnózisról van szó.

A ló idomítása, gyakoroltatása mindennapos feladat kell legyen bármiféle versenyzési ambíció nélkül is. Ahogyan a felszerelést is ellenőrizni kell, akkor is, ha különleges terhelésnek nem vetik alá. Más szóval a lovaglási kultúra része az, hogy milyen szinten vigyáz és mennyire eredményesen a lovas a lovára. Hogy milyen sérülést, elváltozást képes észrevenni a ló viselkedésében, annak jelentőségét mennyire képes megítélni, és mennyire vannak eszközei a jó alapállapot vissza állításához. Ennek lehet iskolája az idomítási gyakorlatok végzése, a szintfelmérő versenyeken való részvétel, a versenyzés.

Másik módja az összhang kipróbálásának, keresésének valamiképpen alapvetően eltér a nyugat-európai poroszos felfogástól, melyben eszmei törekvése szerint a lovas szabja meg a ló gondolatát is, előre lovagol és beleszorítja a lovat segítségeivel a kívánt helyzetbe, az elérni kívánt majdhogynem cirkuszi produkciókba. Ez a másik lovaglási, összhang keresési út sokkal nagyobb teret enged mind a ló, mind a lovas lelki világának, ösztöneinek, spontán reakcióinak, a folytonos erős ráhatás helyett. Ezáltal lehet, hogy nem ugrik akkorát a ló, és nem lehet belőle olyan akciófilmes teljesítményt kiszedni, előre megírt kotta, forgatókönyv szerint, de valószínűleg a ló is jobban tud örülni a kölcsönös kentaur-létnek, ami a lovas testi-lelki harmóniájának egyik feltétele.

Nem hívnám ezt hobbi-lovaglásnak (mert a hobbi lekicsinylő jelző a profi részéről), hanem sokkal inkább egy más célú lovaglásnak, más felfogású lovaglásnak.

Manapság úgy is fogalmazhatunk, hogy a lovaglás képernyő-kényszerítette akciósság igényének mellőzésével válhat élményszerűbbé – a lovasnak (tehát nem a nézőnek, nem a publikumnak).

A jövő az, gondolom, hogy az élsport eszközei lassan bevonulnak az egyszerűbb lovaglás eszközei közé. Nem lesz sem különösen drága sem ritka az egészségért lovaglók közt a mind a lónak mind a lovasnak feltett szívverést és légzést figyelő készülék. De ha a lovaglás gyógyhatásaira akarunk figyelni, akkor mindennapos kérdéssé kell válnia annak, hogy betegségenként milyen testi-lelki sajátságokkal rendelkező embereknek milyen mennyiségű és fajtájú lovaglás ajánlható (vezetéken lépegető lovon, voltizsálva, osztályban, terepen, vagy akár versenyszerűen).

Olyan ketté választást nem lehet tenni, hogy komoly versenyre komoly szellemi munkával kell rásegíteni, a sétalovaglásra pedig elég a kisebb szellemi tevékenység. Az ember bármit csinál, abban előbb-utóbb érvényesíti szellemi-érzelmi alapállását, színvonalát. Tehát a modern technikát, elemző gondolkodást nem lehet kizárni a lovarda kapuján. Csak abban lehet igyekezni, hogy elkerüljük a tévutakat, és a lovaglás természet közeliségét ne hamisítsuk meg például műanyag ruhával, felszereléssel, takarmánnyal, műanyag talajjal – de olvashatatlan szabályzatokkal, üres oktatási tematikákkal, az élet egyéb területeiről ide hurcolt idegességgel, erőltetett presztizs szempontokkal sem, és ki tudja még mivel lehetne folytatni a felsorolást.

Tehát a ló és lovas szívverésének, vérének, vizeletének, légzésének, táplálkozásának, mozgásának figyelése, műszeres elemzése kikerülhetetlenül teret fog nyerni – a lenyúló extraprofit elvárások ellenére, azokat kikerülve. Amihez szemléletváltásnak kell kialakulnia, mert minden bizonnyal a megfelelő labortechnikával és elméleti ismeretekkel évtizedek óta rendelkezik az orvostudomány, sőt a hétköznapi orvoslás is.

Nem árt a lovasnak például gondosan öltözködnie. De a komikum határát súrolja, amit az öltözködési előírások területén visznek végbe az egyes sportágakban. Pedagógiailag súlyosan félre vezetőnek tartom például a kis- vagy gyereklovaglást póni lovaglásnak nevezni Magyarországon, és a fehér-fekete öltözéket erőltetni. A kis lovakkal kezdett lovaglás ezernyi előnyét pszichésen súlyosan gátolja a mindennapjainkban ismeretlen jelmezek erőltetése.

Nem is folytatom, mielőtt valami ellenérzést nem találok a pónilovasok hívei közt. Nem vitázni szeretnék, de az egy alapvető dolog, hogy a lovaglást ne mint nyugati, nagyvilági, sőt „globális” hatásként fogadjuk el – saját személyiségünket kiiktatva. A magyar sportdiplomáciának azt hiszem egyenesen feladata lenne valami megoldást találni például ezen és hasonló identitást érintő kérdésekre is. A huszár hagyományőrzők példájából kiindulva ki kellene alakítani olyan egyszerű szabású, nemzeti hagyományra utaló modern ruha-megoldásokat, amelyek viselése a katonai egyenruhák mintájára kiválthatja a csokornyakkendős, többnyire műanyag fehér inget, műanyag sötét nadrágot, időnként elképesztő hatású (rossz megoldású) bukósisakokkal együtt (amelyek a komolyan vissza foghatják lovaglás vonzerejét).

A műanyag alapú, életvitelünktől abszolút idegen formaruhák közvetlenül is ártanak a lovas közérzetének, és ezzel még biztonságának is felesleges ártalmára vannak.

A ló idomításáról és versenyre felkészítéséről érdekes előadásokat kaptunk.

Az ajánlott irodalom és az előadások is elsősorban a versenyre való felkészüléssel foglalkoztak, és elsősorban a ló felkészítésével. A lovas felkészültségét alig emlegették az általánosságokon túlmenően. Legfeljebb a lovaglás rejtelmeiről árulnak el egy-két titkot. De hogy a lovas fizikumát és lelkét ugyanúgy megterheli a verseny, mint a lóét, arról kevés szó esik. Hogy a verseny abszolutizálása a lovas életmód terjedésének jelentős gátja társadalmi szélességben, arról nem esett szó. A Kentaurban való gondolkodás nyomokban sem volt jellemző.

Illetve nyomokban mégis. Az edzéselmélet c. alapszintű kötetben szerepel egy ábra arról, hogy a modern életmódban az izmaink hogyan deformálódtak. De ő sem folytatja az idegrendszerrel, az emésztéssel, a napi életvitellel stb. Még nála is egy a nagyközönséghez közelebb került luxus a lovaglás.

5) A lótartás időigénye, elfoglaltsága

Magától értetődő, hogy a lótartás annál körülményesebb, minél inkább természettől távoli helyen élünk. A pesti belvárosban nem lehet lovat tartani. Ellenben falu szélen, legelhető árokpart mellett könnyebb. Pesten a lovardába utazás olyan sok időt igényelhet, ami eleve kiküszöböli a rendszeres lovaglás gondolatát (oda 2 óra, vissza 2 óra, helyben másfél óra, és mindig közbejön valami = napi 6 óra + a kifizetendő óradíj, utazási költség). A faluvégen ha amúgy is hazamegyünk naponta, és karámban van a ló, akkor a gondozásával együtt lehet minimum napi 1,5-2 óra. Arról nem beszélve, hogy a gondozásba családtag is besegíthet, ami a belvárosi utazgatásról nem mondható el.

6) A ló elhelyezése

Gyerekkoromban még szokásos elhelyezés volt az állásokban két rúd között állva. De azokat a lovakat napi 10-12 órában használták. Később megváltoztak az idők, és hétvégi lovasok lovai olykor csak heti egy-két alkalommal hagyták el az istálló 1-2 órára. Szembeszökően képtelenség volt napokig, hetekig mozgás nélküli zárt istállóban, állásban lovat tartani. Előtérbe kerültek a 3×3 méteres vagy nagyobb boxok, a kifutók, karámok, a villanypásztoros legeltetés.

Nemrég hallottam, hogy valaha volt szokásban a ló éjszakai pihentető legeltetése (amikor nappal kocsiban dolgozott, mert az a napi munka sem volt megállás nélküli rohanás). Istálló helyett pedig a fészer, a szélfogó a víz és széna biztosításával kell megoldani a lovak tartását.

Ma kellemes meglepetés volt számomra, hogy már uniós szabályozási elvárás a minél külterjesebb lótartás (nemsokára a könnyed légzés, meg a váltott lábbal való rohangálás is uniós séma lesz).

7) Távlatok számomra a lovaglásban

Távlatokat számomra először is a jobb fizikai-lelki állapot jelenthet és a felszaporodó lovas ismerős (30 évvel ezelőtt sok tucat embert beszéltem rá a lovaglásra, páran abba sem hagyták időközben, páran meg meglepetésemre csak most vallják be, mennyire feltörte őket a nyereg, amiért abba is hagyták már az elején).

Nagyon jár a fejem azon, hogy miként tudok minimalizált költséggel és hatékony szervezéssel lovas rendezvényeket össze hozni, mások lovaglását inspirálni (ami szintén nem volt téma, bár alapvetően fontos lenne mint oktatnivaló témakör). A járható út az állatsimogatással kezdődhet, majd gondosan megválasztott kislovak (póni) beszerzése, és amikor az iskola, önkormányzat vagy szomszéd igényli, akkor gyereklovaglás indításában való részvétel. Ennyi beleférhet falusi életvitelembe.

Távlat továbbá, hogy második lépcsőben lovardát alakítsak, esetleg Bio-pace-maker néven, egy zászlóval, amelyen az a felirat olvasható mint a nyeregtakarón „lovagolj az egészségedért”. Ez a magán lótartás kereteiből való kilépést jelentené. A személyes lóhasználat megmaradhat, mint életvitel része. A Bio-pace-maker lovardához meg kell találni az együttműködő orvosi, egészségügyi személyeket, akiknek szintén érdeklődési körébe tartozik a lovaglás.

Nem lehet fekete-fehér alapon választani, hogy a lovaglás nagy üzlet vagy üzletet kizárva kell működjön. Olyan emberek körét kell kialakítani, akik maguktól is áldoznak érte. Akik nem követelőznek az első pillanattól fogva, nem extra profittal álmodnak minden éjjel (és utána egész nap rajtunk akarják behajtani álmukat), de akik nem is terhelhetők túl önzetlenségükben, vágyaikban. Tehát előbb-utóbb reális elszámolási alapokat kell kialakítani, és akkor válhat tartóssá a lovas tevékenység, lovas szolgáltatás gyerekeknek, betegeknek, érdeklődőknek, és egyéb ügyfeleknek.

A lovarda és kapcsolódó szolgáltatások, tevékenységek azonban más szervezeti formát igényelnek, mint a személyes lótartás (beruházási összeg, alkalmazottak, külön szervezési iroda, tulajdonostárs vagy befektető bevonása). Egy kft keretében is lehet próbálkozni, illetőleg más lótartókkal való társulás is felmerülhet szövetkezeti, egyesületi formában. Végső soron a lovas szolgáltatók önálló gazdálkodási tevékenységet is folytathatnak, de akkor az összehangolt, egyenletes színvonal, a gyors közös reagálás új helyzetekre nem könnyű feladat – viszont a kockázat sokkal jobban megoszlik a társult tagok között.

Gyerekkoromban hallottam egy rádió riportot, amely a magyar és a németalföldi népmesét hasonlította össze. A magyar mesében a legnagyobb királyfi elindul egyedül és kudarcot vall. A második kiskirályfi is elindul, ugyancsak egyedül, és őneki sem sikerül. Végül a harmadik, a legkisebb ugyancsak egyedül indul el és jut sikerre. A németalföldi mesékben ezzel szemben elindul vándorútra a szegény gyerek, és társakkal találkozik, akikkel hajóstársaságot alapítva próbálnak szerencsét.

Tudom, hogy a szembeállítás hamis annyiban, hogy a magyar népmese lelkiekről és nem karrier módszerről szó, a németalföldi mese pedig inkább a valóságból veszi a mintát a lelkiség különösebb tárgyalása nélkül. De a párhuzam mégis jó annak a szemléltetésére, hogy ha nem is a lelkiséget elhanyagolandó, de meg kell tanulni társulni. Gondolom a magyar lovaséletnek versenysporttal vagy anélkül nagy utat kell megtennie a kiszorítósditól az együttműködő szervező kultúráig.

8) Iratok, kapcsolatok táblázata a magánlótartáshoz

4. táblázat:  lótartási iratok

Lóútlevél oldalak:

-                 származási oldal,

-                 tulajdonosi oldal (nem igazolja a tulajdont, csak jelzi igazoló iratok alapján),

-                 diagram oldal (a ló azonosítására részletes leírás),

-                 testméretek

-                 nemzetközi versenyre a ló azonosítása

-                 lóinfluenzia elleni oltások

-                 egyéb oltások

o       tetanusz

o       herpesz

o       veszettség

-                 laborvizsgálatok

-                 tulajdonoscsere (régi és új tulajdonos aláírásával hivatalos)

-                 A nemzetközi „lila” FEI útlevélben doppingvizsgálati űrlap is van

5. táblázat:  állatorvosi minimális előírások

6. táblázat:  Éves minimális lovas program

7. táblázat:  Éves szervezési témák

9) Lovas szervezetek 2008-ban – áttekintő felsorolás

Nemzetközi szervezetek:

Nemzetközi Lovas Szövetség - Federation Equestre Internationale (FEI) http://www.fei.org/Pages/Default.aspx

Amerikai Quarter Lovas Szövetség - American Quarter Horse Association (AQHA) http://www.aqha.com/index.html

Olimpiai számok szervezése *

Pónilovasok szervezete a legnagyobb a világon

Hazai lovas szervezetek:

Öttusa szövetség – őket sokan nem tekintik lovas szervezetnek http://www.pentathlon.hu/

Magyar Lótenyésztő és Lovas Szervezetek Szövetsége (MLLSZ) – 2008 09. 08.

http://www.mllsz.hu/szovetseg/vezetok.html

Elnökség:      Zilahy István (tenyésztés)

                      Farkas Sándor (lovassport)

                      Farkas Ferenc (lóverseny)

                      Lóska János (lovasturizmus)

                      Dr. Pál János (lovas hagyományőrzés)

AZ MLLSZ TENYÉSZTŐ EGYESÜLETEI

1.      Furioso-North Star Lótenyésztő Országos Egyesület (Elnök: Antal István)

2.      Kisbéri és Gidrán Lótenyésztő Országos Egyesület (Elnök: Mátyás István)

3.      Magyarországi Galopp Versenyló Tenyésztők Egyesülete (Elnök: Kanics Ákos)

4.      Magyar Hidegvérű Lótenyésztő Országos Egyesület (Elnök: Baranyai Sándor)

5.      Magyar Lipicai Lótenyésztők Országos Egyesülete (Elnök: Dr. Szendrő Péter)

6.      Magyar Sportlótenyésztők Országos Egyesülete (Elnök: Dr. Kovács Zoltán Ügyvezető elnök: Prutkay Zoltán)

7.      Magyarországi Arablótenyésztők Egyesülete (Elnök: Dr. Hecker Walter)

8.      Nóniusz Lótenyésztő Országos Egyesület (Ügyvezető elnök: Zilahy István)

9.      Póni és Kislótenyésztők Országos Egyesülete  (Elnök: Ibrányi András)

10.  Ügető Tenyésztők Országos Egyesülete (Elnök: Dr. Török László)

11.  Magyarországi Quarter Horse Tenyésztők Egyesülete (Elnök: Bámer Imre)

12.  Magyarországi Szamártenyésztők Egyesülete (Elnök: Veres Imre)

Társult tagok

Magyar Lovas Szövetség (elnök: Farkas Sándor, főtitkár: Fugli Károly)

a sport szakágak

1.      Díjugratás

2.      Díjlovaglás

3.      Military

4.      Fogathajtás

5.      Lovastorna

6.      Távlovaglás

7.      Reining

8.      Western

Magyar Lovaregylet

Ügető Tenyésztők Országos Egyesülete (Elnök: Farkas Ferenc)

Turizmus

Magyar Lovas Turisztikai Szövetség (elnök Lóska János)

Hagyományőrzés

Magyar Huszár és Lovas Hagyományőrző Társaság (Elnök: Nagy János vezérőrnagy, Ügyvezető elnök: Dr. Pál János)

 Bio-pacemaker lovarda (pályázati anyagból részlet)

jelentkezési lap a 2007-ben őszi határidővel Magyarországon meghirdetett
EGT és norvég finanszírozási mechanizmusok támogatására

Első kör – előválogatás

Nem nyert, de jó alkalom volt az alábbi vázlat elkészítésére

Kiemelt terület: A pályázati kiírás szerinti felsorolás 5. számú kiemelt területe: Egészségügy, ezen belül a célterület „Betegség megelőző és egészségfejlesztő tevékenységek ösztönzése”

Projekt címe: Lovas életmód az egészségért - gyógyító és megelőző szolgáltatás. ("bio-pace maker" jelszóval)

1.2 A jelentkező vagy projektmenedzser elérhetőségei - Fáy Árpád

1.3 Nevezze meg a partner(eke)t, ……  -  Húzza alá a megfelelőt:

• a partnerségi megállapodás aláírásra került
• a szándéknyilatkozat aláírásra került
• kapcsolatfelvétel megtörtént

Partnerek:

Név: Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kórház és Egyetemi Oktató Kórház

Név: Alsóvadász község önkormányzata

Név: Szent István Egyetem, Állatorvos Tudományi Kar, Lovastanár és Szervezõ Szakirányú Továbbképzési Szak

Név: Szent István Egyetem, Állatorvos-tudományi Kar, Állat-egészségügyi igazgatástani és agrár-gazdaságtani tanszék

Név: Tessedik Sámuel főiskola, Rektori hivatal

Név: Aggteleki Nemzeti Park Igazgatóság,

2.4 A projekt általános és konkrét célkitűzése, várható eredményei.

1) Általános célkitűzés

Évente felújító program, természetes életmódra és étrendre szoktatva fizikális és mentális problémák utókezelése, alapvetően a Lovas életmód az egészségért feltételei és szolgáltatásai című, „bio-pacemaker – lovagolj az egészségedért” jelszavú projekt megvalósításával

2) Konkrét célok és eredmények

8. táblázat:  A bio-pace-maker lovarda céljai-feladatai és remélt eredményei

 Számítástechnika a lótartási kalkulációhoz

1) Birtoktervező – pályázatírói szakértő szoftvercsomag

Lovarda fenntartása, tartós működtetése, beruházásainak finanszírozása a gyenge, kevéssé fizetőképes piac miatt körültekintő kalkulációt igényel.

Egyik nagy várakozásom volt a lovas tanár és szervező szakkal szemben, hogy

-                 olyan üzleti terv kalkulációs sémákhoz juthatok, amelyekkel akár hetente találhatok ki és ellenőrizhetek a végigszámolás segítségével új és újabb terveket, változatokat, és azokat egymással össze vethetem, hogy ha alkalom kínálkozik egy kedvező megoldásra,

-                 vagy váratlan éppen anyagilag nehéz helyzetbe kerülök, akkor a részleteket begyakorolt módszerekkel gyorsan, áttekinthetően ellenőrizhessem.

Modern világunkban a számítógépes szakértői rendszereket erre találták ki (húsznál több éve). Az egyetemi előadóink ilyen szakértői rendszerrel nem láttak el minket. Nem a rákérdezésen múlott, mert többször rákérdeztem. Volt, hogy akitől ilyet kérdeztem előadása után, az kisebb indulattal közölte, mit képzelek, ez itt egyetem, nem számítógépes szakiskola.

Nyáron azonban ráakadtam az interneten a SZIE KTI[7] által az FVM VKSZI[8]-nek szaktanácsadók munkáját segítendő birtoktervező illetve üzemgazda elnevezésű, excelben készített szakértői rendszer jellegű programjára (1999-2004-es évek). A program célja volt, hogy tegye lehetővé a SAPARD pályázatok üzleti terv mellékleteinek számítógépes kitöltését. Úgy éreztem, hogy valami ilyesmit hiányoltam eddig. Valami ilyesmit, nem pontosan ezt.

Az elképzeléseimhez mérten a birtoktervezőnek és üzemgazdának hívott SAPARD nyomtatvány kitöltő eszköz az általam alapul vett általánosabb elvárásokhoz képest:

1.      Csak a terv adatokat kezeli, nincsen hely a tény adatok felvezetésére, és nincsenek rutinok benne a kettő összevetésére.

a.       A pályázati terv dokumentációjához nem volt előírás a majdani tényadatok kezelésének előkészítése.

2.      Csak 5 évet kezel, tehát 20-30 évre nem lehet benne egyes adatokat előre vázolni. Érdekes lenne pedig, mert az erdő vágásfordulója 80-100 év is lehet, a gyümölcsfáké 15-30 év, a lovaké 20 év, egy lovarda pedig szintén nem 5 éves projekt.

a.       A SAPARD pályázatban kellet maximum 5 évre előre számolni

3.      A beruházást az első évre tette a softver, és ahhoz képest számolt, holott egy gazdaságban vagy lovardában a beruházási igény nagyjából ismert, és évek során kell folyton változtatva beállítani azt az állapotot, amikor a már előkészített terveket meg lehet valósítani.

a.       A pályázat nem akart későbbi beruházásokkal foglalkozni, azokhoz kapcsolódni

4.      nem kínálja fel az alternatív modellekből való válogatás lehetőségét

a.       a pályázat egy beruházási változatra volt kíváncsi

Tehát nem olyan tökéletes, mint amire számítottam titkon a lovas létesítmény beruházásainak és üzemeltetésének előkészítése kapcsán. De működik, részletes, egyes számításokat „kézzel foghatóvá tesz”, érzékelteti, hogy mire van lehetőség már egy pályázati űrlapcsomag kapcsán is.[9] Ha takarmányát saját maga előállító lovardára gondolok, akkor pedig az egészet lehet használni (növénytermesztés és állattenyésztés együtt).

1. ábra:  az Üzemgazda (Birtoktervező) szoftver elvi felépítése

alapadatok megadása után növénytermesztés kalkulálása

• Gépi műveletek fajtái, árai • Vetőmagvak fajtái, árai • Növényvédő szerek és dózisok, fajtái, adagolása, árak • A tápanyagszámítás háttéradatai • Agro-ökológiai körzetek termőhelyi alkalmassága • A növénytermesztés szerkezete • A korábban elért terméseredmények • A növénytermesztés hozamai • fedezeti hozzájárulás táblázatai.

Hasonlóam töltendők fel az állattenyésztés adatai.

Üzemi szintű számítások • Értékesítési terv • Készletforgalmi terv • Egyéb tevékenységek • Munkabér • Általános költségek • Támogatások • Üzemi jövedelem összesítő • Tárgyi eszközök amortizációs terve • Beruházások • ÁFA számítás • Finanszírozás • Hiteltörlesztések • Cash-flow számítás + NPV, IRR -> Nettó jövedelem jelenlegi értéke (Net Present Value, NPV), Belső kamatláb (Internal Rate of Return, IRR)

A SAPARD pályázati mellékletek kitöltése (fenti ábrán AVOP mellékletek szerepelnek)

Mérföldkövek 1. A beruházás költségeinek mérföldkövek szerinti részletezése 1a. Részletes költségterv (költségvetés) 2. A beruházás forrás összetétele 3. A projekt megvalósításának pénzforgalmi terve 4. A vállalkozás mérlege 5. A vállalkozás eredmény kimutatása összköltséges eljárással 6. A projekt cash-flow kimutatása

Ezt a vázlatos felsorolást csak annak érzékeltetésére tettem ide, hogy ha a „lovas ágazat” ráállana, akkor gyakorlatilag komplett üzemviteli szakértői szoftvercsomagot bocsáthatna ki magánszemély lótartóknak, őstermelőknek, egyéni vállalkozóknak, egyesületeknek, kft-knek és még jónéhány más szervezeti formát használónak. Saját lóra, lovas szolgáltatásra. Ha ezt nem kellene megfizetni, vagy csak nagyon kedvező áron, akkor a lovaglás feltételein jelentős könnyítés volna elérhető, legalábbis a kalkulációs és adminisztrációs síkon (ami a mai helyzetben sokaknak áttekinthetetlen feladat és megfizethetetlen).

A végjegyzetben olvasható[E] részletes felsorolású tartalomjegyzék szerinti birtoktervező szoftver átalakítható csak lótartási illetve lovarda tervező szoftverré is – bizonyos határig. A gödöllői Babat-pusztai lovardában tettek kísérletet a szoftver átalakítására, de utóbb a rendszeres használat elmaradt.[10]

A lovardai alkalmazásra átalakított üzemtervezési szoftver excel munkalapjai az [F] végjegyzetben láthatók.

Érdekes átolvasni, hogy milyen mennyiségeket próbálnak meg kezelni ezek a táblázatok. A gyakorlattól messze esnek ezek a számok, mert

-                 a gyakorlat a használhatatlan szabályok miatt nem írható le

-                 a gyakorlat naplózása figyelmet igényel, fáradtságot, ami a lovarda létesítő és üzemeltető nem mindig vállal

-                 kevés fáradtságot és költséget fordítanak (általában) megkeresni azt az utat, amely lehetővé teszi a lovardák (lótartás, lovas szolgáltatások, lovas rendezvények) biztonságos és áttekinthető finanszírozását.

Talán nem haszontalan erőfeszítés próbálkozni azzal, hogy mit segíthet, milyen típusú lótartás gondjain enyhíthet a tudatos üzleti, pénzügyi tervezés, megoldás keresés (még a mai áldatlan helyzetben is).

2) Versenyképes családi modellgazdaság – józsefmajori gazdálkodási és irányítási rendszer

9. táblázat:  A gödöllői egyetem józsefmajori fejlesztés szoftvertáblázati kapcsolatai

A stratégiai menedzsment elvein alapuló irányítási rendszer[11]

A fenti ábra táblázata egy évente rutinszerűen ismétlődő tevékenységű cég (RT, szövetkezet vagy családi gazdaság, ebből a szempontból mindegy) irányítási rendszerének fő moduljait tartalmazza. [12]

Ami szembeszökően hiányzik belőle, az a projekt szintű tervezés lehetősége (ami nem illeszkedik feltétlenül az éves periódushoz), de végül is bele kell simuljon a cég tevékenységébe.

Nagyon jó, hogy a tényadatokat a tervezett számokkal összeveti formás diagramok segítségével. De csak 5 éven belül. Holott a mezőgazdaság projektjei jellemzően széles sávban húzhatók meg, a pár hónapos tojás-csirke-tojás ciklustól kezdve a 100 éves erdészeti vágási fordulóig terjedően. Mivel egy családi gazdaság összetett rendszerében különböző periódus idejű tevékenységek, folyamatok egymással párhuzamosan zajlanak, azokat egymással párhuzamosan kell kezelni, esetleg a családtagok között megosztva, hogy ki melyiket szervezi.

Nagyon fontos lenne, hogy az irányítási rendszer képessé váljon a különböző periódusú projektek tervezésére, tervállapotú összevetésére, majd a kiválasztott tervnek (esetleg több részletből álló tervcsomagnak) az éves gazdálkodási rendszerhez illesztésére.

A józsefmajori irányítási szoftver mögött nincsen szakértői szoftverekre jellemző adattár (talajminőségtől függő műtrágya javaslatok például).

A SZIE KTI Kht keretében Podmaniczky László nevével fémjelezhető birtoktervező szoftvernek van ilyen képessége,[13] csak az adatait nem frissítik rendszeresen, tehát azt az esetleges felhasználónak kellene pótolnia (ami egyetlen gazdaságnyi felhasználónak kevésbé testhez álló munka, mint egy képzeletbeli szaktanácsadó hálózatnak).

Tehát a József-majori kísérlethez és annak irányítási rendszeréhez készült szoftver

-                 leginkább ügyviteli, adminisztrációt segítő rendszer

-                 nem kapcsolódik sem a KTI Üzemgazda szoftver adatállományához, sem a növény növekedési modell adatállományához

-                 lesz PDA modulja az elképzelések szerint az adatbevitelre, íróasztaltól távoli kezelésre

-                 lehet vele rögzíteni a számlákat, figyelemmel kísérheti a valós pénzáramlást

-                 a költségeket elkülöníti költség nemek, költség viselők szerint (termék, költséghely), ágazati csoportosításban is

-                 a műholdas precíziós technológiához kapcsolható egy 100-300 ha-s gazdaság esetében is, méghozzá tízvalahány éves adatgyűjtés és értékelés képességével.

-                 alkalmas egy lovardai változat kialakítására

-                 inkább a folyamatos üzletmenet kezelésére alkalmas, mint beruházási változatok mérlegelésére

-                 munkanaplója minden munkafolyamat rögzítésére alkalmas (naponta vagy max 10 naponta), nyilvánvalóan a tervekben rögzített mintához igazodva

o       kérdés, hogy menetközben mennyire lehet jobban részletezni a munkafolyamatokat, mint az a tervben történt.

-                 a tervadatoknak a tényadatokkal való összevetésére havi bontásban alkalmas a szoftver. Nyilvánvaló, hogy projektek esetében vagy váratlan helyzetben szükség lehet a havi ütemezéstől eltérően bármikorra kitűzött fordulónapi elemzésre is (annak tudatában, hogy egyes tények bár megvalósultak az adott időpontra, az adataik rögzítése még nem történet meg.

-                 Holott stratégiai és éves (projekt), beruházási és üzemeltetési változatok tervezésére, egymással összevetésére és megvalósításának kíséretére, utólag elemzésére volna szükség leginkább (családi gazdaságban meg családi lovardában különösen, ahol a tulajdonos, a menedzsment és a megvalósításban közreműködők köre összeér, vagy azonos).

-                 Felmerül, hogy a megvalósított stratégiai és éves (projekt), beruházási és üzemeltetési változatot mennyire lehet az elvetett, de megfogalmazott alternatív stratégiai és éves (projekt), beruházási és üzemeltetési változatokkal összevetni elemzésként utólag.

-                 Az irányítási rendszer sajátsága, hogy a közreműködők emberi (humán) értékeinek számba vételét is támogatni próbálja.

A közreműködők humán értékeinek számbavétele érdekes elméleti kérdést vet fel. Kovács Attila felhívta a figyelmemet a technológiai portfólió fogalmára Morin 1985-ös publikációja nyomán. Én ugyanis azt kerestem, hogy a makro ökonómiában végső fogyasztónak nevezett természetes személy gazdasági képességeinek miféle portfóliója fogalmazható meg elvi általánosságban és annak alapján konkrét esetekben. Ezzel párhuzamosan a gazdaságban végső fogyasztónak nevezett természetes személy elvitathatatlan létjogosultságainak miféle portfóliója fogalmazható meg (például tilos a rabszolga szerződés, a gazdasági szerződéseknek nem lehet tárgya, csak együttműködő alanya stb). Egy családi gazdaság, vagy bármilyen projekt terv stratégiai modulja, amely épít a közreműködők sajátos képességeire és figyelembe kívánja venni a közreműködők emberi mivoltát, hosszú távon talán a legfontosabb fejlesztéseket alapozhatja meg a humán értékek tudatos menedzselésével.[14]

Azonban kiderült, hogy egyszerűbb dologról, a dolgozók képzettségének és tapasztalatának nyilvántartásáról van szó csupán A közreműködők humán értékeinek számbavétele címen.

Holott valami több lehetőség búvik meg ezen címszó mögött (A közreműködők humán értékeinek számbavétele), mert például a lovaglás felfutásának egyik kitörési lehetőségét a fizikai és lelki egészség rendszeres lovaglás általi erősítésében látom széles társadalmi körök számára (például lehetőségként minden vidéki lakosnak felkínálva). Ehhez tartozna a humán képességek és létfeltételek stratégiai tervezgetése, de legalábbis felvetése is – lásd a személyi természetes-tőke portfólió felvetését a szakdolgozat I. részében.

Azaz összefoglalva: a lovaglás, lótartás, lovas sportok és egyéb lovas tevékenységek szervezése kiváló terepet jelenthet a számítógépes szakértői és irányító, kalkulációs rendszerek alkalmazásához. Ezek az eszközök ma már nem jelentenek csúcstechnikát sem. A szervezésben olyasminek tekinthetők, mint hétköznapi életben a mobil telefonálás.

3) Növény növekedési modell

Rajkai Kálmán[15] dolgozik egy növény növekedési modellen, ami hasonló szakértői adatbázist eredményezhet, mint amit egyszerű változatban a birtoktervező is tartalmaz (elsősorban szántóföldi növényeket, azon kívül zöldség és gyümölcs adatokat is kezel). Talajtani, időjárási és egyéb termőhelyi paraméterek figyelembe vételével – de elsősorban ugyancsak szántóföldi növényekre koncentrálva (zöldség és gyümölcs növény-növekedése kiesik a modellje hatóköréből).

Érdekes, hogy az intenzív mezőgazdasági termeléshez nem készültek, nem készülnek komolyabb számítástechnikai segítségek.

A mezőgazdaságot kiegészítő tevékenységekhez (mint például a lótartás-lovaglás) még kevésbé férhetők hozzá jól kialakított kalkulációs eszközök. És itt vissza is értünk a lovardához, lótartáshoz, lovagláshoz.

Egy komolyabb, például egészségügyi jelleggel szervezett szolgáltatás nem képzelhető el minőségellenőrzési rendszer nélkül. A lovastanár és szervező képzésben ilyesminek ugyanúgy nincsen nyoma sem, mint a mezőgazdasági termelők számára biztosított eszközök között. (Az adminisztrációs irodával működő többezer hektáras gazdaságokat nem számítom ide, mert azok iparszerű módszerei és anyagi ereje elérhetetlen akár csak egy lovarda létesítmény számára is.

Nem tudok arról, hogy terv volna például kalkulációs és egyéb szervezési szoftver készlettel ellátni mindenkit ingyen (de legalább az évente megújuló szoftvereszköz frissítés előtti változatát adva ingyen, betanítással, referenciával) a Lovas Szövetség részéről, mindenkinek, aki csak jelentkezik

-                 lovas rendezvény szervezésre,

-                 lovas létesítmény létrehozását vállalná vagy

-                 lótartóként egyszerű tagnak, mert

o       akár csak lovas versenyző akarna lenni,

o       akár csak lovas életmódot akarna folytatni.

Rajkai Kálmán[16] – növény növekedési számítógépes modell, tankönyv. Rajkai Kálmán könyve alapján a modellezés elvei tisztázhatók egy bizonyos szinten. Aki maga is modellt akar építeni, mi több szakértői rendszert, az haszonnal fordulhat könyvéhez vagy jelenleg is oktatott tantárgyához.

4) A lovas szervezőnek szükséges modellek egyetemi oktatásáról

Azonban a lovas szervezőnek ha nem akar tudományos kutató lenni, akkor leginkább olyan szakértői és ügyviteli, irányítási szoftverekre lenne szüksége, amiket egyetemi vagy más körülmények között tanulhatna meg biztonsággal használni.

Az egyetemi tanulmányok természetesen a kész sémák használatához elengedhetetlen szakismeretekhez szükségesek, értve ez alatt jelen esetben a lótartás, lovaglás, lovas szolgáltatások szakismereteit.

Alig indolkolható az a mai helyzet, hogy nincsenek egyáltalán lovas szervező szoftveres kalkulációs eszközök. Aki valamit keres, az legfeljebb szomszédos területekre tévedhet, mint például Rajkai Kálmán modelljeihez. Végül is a lótartás és lovas szolgáltatás leginkább egy mezőgazdasági kiegészítő tevékenység a mai szemlélet szerint.

Ma olyan nehéz szabályozási és anyagi körülmények között van a lovaglás általában, hogy a
 jól használható szervezési eszközök lehető legszélesebb körű rendelkezésre bocsátása megfelelő minőségben és szinte jelképes áron (és évenkénti karban tartása) talán a legfontosabb feladata lehetne bármifajta állami vagy magánszerveződésnek a lovas életben.

 Észrevételek a lovas törvény koncepciójához

1) A lovas testi-lelki egészségéből kiinduló törvényjavaslat kellene a jövőben

A lovas törvénynek a legfőbb funkciót kellene középpontba állítani, a környezetbarát sajátságával együtt. De a 2004-es törvényi koncepció csak egyes megvalósítási szegmenseket, a részhalmazok egy részlét vállalta fel, miközben címében a teljes halmazra utalt („lovas kultúra”), illetve arra utal, hogy a teljes halmaz ügye megoldatlan.

A törvényt nem szövegezték meg és nem fogadták el. A koncepciót kísérő alkuk, érdekegyeztetések csak sejthetők a törvény szövege alapján.

Első észrevételem az, hogy ez lényegében nem „lovas törvény”, hanem a lovasélet egy szűk szegmensének ügyeit kívánták vele rendezni (a lovasélet egészének súlyára hivatkozva). Kétségkívül nem léptek túl a lovaséleten, és nem valami lovaglástól idegen egészen más célra szorgalmaztak törvényt alkotni (nem traktorgyártó vagy szoftverkereskedő érdek jelenik meg benne). Valószínű, hogy egy sokkal jobban fogalmazott koncepciónak sem adtak volna helyt a kormányban a mai helyzetben, hiszen a magyar gazdaság és politika szűkülő mozgástérben van.

Mint ennek a dolgozatnak a készítője olyan megjegyzést tehetek, amely az én probléma megközelítő irányomból talán könnyebben tűnik szembe.

-                   A törvényi koncepciónak meg kellene fogalmaznia a lovaglás funkcióit napjainkban (testi-lelki egészség és környezetbarát tevékenység). Erre annál is inkább szükség lenne, mert számos olyan túlélt elképzelés van forgalomban, amelynek alapján nem fogalmazhatók meg, milyen feltételeket kellene a lovagláshoz biztosítani (például, de nem teljességgel):

o       a XIX századi hadászati meghatározó szerepe nyomtalanul eltűnt.

o       a társadalmi elithez köthető presztizs, amely talán a két világháború között kapcsolódott hozzá, nyomtalanul eltűnt – ami maradt belőle, az leginkább csak a lovaglás lehetetlenségét bizonygató homályos vélekedés

o       a sportfogadás, mint szerencsejáték az angol típusú lóversenyhez kötődve alakult ki. Furcsa búvópatakként élte át a szocialista évtizedeket. Jelenleg teljesen megoldatlan a helyzete.

o       a csikós-gulyás idegenforgalomnak pár évtizede volt kitüntetett helyzete, ami mára megszűnt

o       a sport, mint ami se nem hadászati, se nem társadalmi elithez köthető presztizs jelentőséggel nem bír, mentő övnek látszik sokak szemében, de csak mentális alapon, mert a magyar lovas sport talán a fogathajtás kivételével nem mondható világszínvonalúnak

A törvényi koncepció az imént felsorolt eredetet felmutató próbálkozások koalíciójának tűnik. És mindet meg is kellene tartani, de nem alapfunkcióként. Kizárólagosságot a lovas kérdésekben nem igényelhetnek maguknak, ha a törvény olyan helyzetbe hozná őket (kizárólagos helyzetbe), akkor ellenszelet is kiválthatna velük szemben (a lovas életen belülről) – amiért kár volna, mert mindegyikre szükség van, mert mindegyik minél magasabb színvonalú létezése a lovaséletnek csak hasznára válhat – de egyik sem pótolhatja az egészet.

-       A hadászati ló alkalmazás nem valószínű, hogy tömegméretekben még egyszer aktuálissá válhat.

-       A lovagláshoz kapcsolódó társadalmi elit sem fogja magára vállalni a lovas intézmények eltartását.

-       A sportfogadás szerencsejáték. Ezzel az érvvel egyet tudok érteni azokkal, akik erre az indokra támaszkodva számolták fel a lóverseny állami támogatását – de értetlen vagyok azon ügyben, hogy helyette nem gondoskodtak a tömeges lovaglás egyéb háttér intézményeiről, finanszírozási feltételeiről (mert demagóg üres beszéddé válik minden valós magot tartalmazó érv, ha csak a védekezés gyengítése a célja például a lovasélet iránti általános igény felszámolásában).

-       Végül a sport elvárásai gyorsabban változnak napjainkban, mint a sportolók nemzedékváltásai. Az élsport olyan drága, hogy az ország képtelen oda betörni.

Nem állítom, hogy örülni kellene annak, hogy a lovaglás felsorolt öt oszlopa erőtlennek tekinthető (1. hadi, 2. társadalmi elit, 3. sportfogadás lovas hagyományok, 4. csikós hagyományok, 5. kortárs sport potenciál szűkössége), de azt állítom, hogy a felsorolt „oszlopok” gyengeségének, önmagában vett erőtlenségének, elégtelenségének a tényével a törvénynek szembe kellett volna néznie.

Keresni kellett volna olyan új funkciót a lovaglásnak, amely aktuális és „elsöprő erejű” lehet.

A. Ilyen típusú próbálkozásnak tekinthető általában a magyar fül számára rosszul hangzó hobbi-lótartás. De ez erőtlen, mert a minta a sokszoros anyagi háttérrel működő nyugati lótartás (néha elképesztők a FEI előírásai, mintha felszerelésből, segítő személyzetből, anyagi háttér kapacitásból sosem lenne hiány).

A hobbi lótartás címszó ráadásul furcsa módon össze mosódik a fogatban munkaló tartással, ami egyes körzetekben élénkülni látszik kis gazdaságokban. Amerikában olyan erős mozgalom van az újra felfedezett munkalótartás érdekében, hogy ló vontatta modern gépeket gyártanak hozzájuk (szárzúzó, betakarító gépek stb). http://www.smallfarmersjournal.com/

B. Hasonló kitörési kísérletnek tekinthető a régi idők lovas hagyományai felé fordulás. Érdekes színfolt, jó hogy van, de nem lesz tömeges.

C. Még meglepőbb a vadnyugati romantikát idéző reining, amely színesíti a palettát.

D. És van egy igazán sikeresnek mondott példa, a pónilovasok mozgalommá terebélyesedése. Ez valamit jelezhet a jövőből, mert a gyerekek felé fordultak, egy következő nemzedék lovas tudását alapozzák meg, a mainál nagyobb létszámban.

E. A lovas turizmustól sokat várnak, mint megoldásra tekintenek rá. Az hiszem, hogy lényegi kérdés vele kapcsolatban az, hogy a turista igényeit kívánja szolgálni (ami alatt legtöbben az alkalmi átmenő turizmust értik ráadásul), pedig a lovas kultúrát az életmódba illesztett lovaglás jelentheti leginkább – a „helyi lakosok körében” – ami aztán alapja lehet úgy a turizmusnak, mint hagyományőrzésnek és a munkaló használat esteleges újra szélesedésének.

F. Számomra minden különösebb hivatkozás, nagyvilágot, sőt hagyományt idéző indoklás nélkül (nem ahelyett!, hanem anélkül is) a testi-lelki egészség önmagában elegendő indok a lovasélet feltételeinek társadalmi szélességű kialakítására, megjavítására.

A lovas törvénynek a legfőbb funkciót kellene középpontba állítani, a környezetbarát sajátságával együtt.

De a törvényi koncepció[G] csak egyes megvalósítási szegmenseket, a részhalmazok egy részlét vállalta fel, miközben címében a teljes halmazra utalt („lovas kultúra”), illetve a teljes halmaz ügye megoldatlan.

 Irodalom

-                   órai jegyzetek, oktatói számítógépes diasorozatok, fénymásolatok

-                   A sportlovak edzése (Módszertani útmutató ugró-, military-, díj-, fogat-, és távlovak erőnléti edzéséhez) - Eric Bernard, 1996

-                   Nyeregben (A lovaglás technikája) - Francois Lemaire de Ruffieu, 1997.

-                   Edzéselmélet – németül 1992, Lovasakadémia sorozat 2. kötet, szerk Hecker Walter, Mezőgazda kiadó, Bp 1997.

-                   A militaryló kiképzése (Adj esélyt a lovadnak!) – Endrődy Ágoston 1959, Lovasakadémia sorozat 5. kötet, szerk Hecker Walter, Mezőgazda kiadó, Bp 1998.

-                 Lótenyésztők kézikönyve – szerk Bodó Imre és Hecker Walter, Mezőgazda kiadó, 1998

-                 Dallos Gyula lovasiskolája II. – Dallos Gyula, Xenophon Lovas Klub kiadásában

-                 A lovasoktatás kézikönyve – Wilhelm Müseler 46. kiadás, Lovasakadémia sorozat 7. kötet, szerk Hecker Walter, Csizmadia László, Mezőgazda kiadó, Bp 2000.

-                   Lovardák, istállók tervezése, építése – németül 1992, Lovasakadémia sorozat 9. kötet, szerk Hecker Walter, Csizmadia László, Mezőgazda kiadó, Bp 2000.

-                   A lovasturizmus kézikönyve – Győrffy-Villám András, Lovasakadémia sorozat 10. kötet, szerk Hecker Walter, Csizmadia László, Mezőgazda kiadó, Bp 2001.

-                   Díjugratás Némethy-módszerrel – Némethy Bertalan 1988, Lovasakadémia sorozat 11. kötet, szerk Hecker Walter, Mezőgazda kiadó, Bp 2000.

-                   Fogathajtás – szerk Váczi Ernő, Mezőgazda kiadó 2004

-                   Versenyképes családi modellgazdaság, Józsefmajor – Székely Csaba, SZIE Gazdaság és Társadalomtudományi Kar, Agroinform kiadó, 2004

-                   A jól képzett lovas – S. Miesner, M. Putz, M. Plewa, E. Meyners, A. Frömming 2000 - Lovasakadémia sorozat 12. kötet, szerk Hecker Walter, Mezőgazda kiadó, Bp 2005.

-                   A mesterlovász kézikönyve – szerk Pongrácz László, Mestergazda könyvek sorozat, Magyar Agrárkamara és Szaktudás kiadó ház, Bp 2006.

-                   Fogatlovak kiképzése és idomítása – Molnár János, Lovasakadémia sorozat 14. kötet, szerk Hecker Walter, Mezőgazda kiadó, Bp 2007.

 Mellékletek (technikailag végjegyzetként)

1) Táblázatba foglalt válaszok évfolyamtársaimnak feltett kérdésekre a lótartás árairól

2) A gazdasági tárgyak tantárgyi felelősének válasza szakdolgozati témaköri kérdésekre

3) Magyar megfogalmazást kereső szóelemzés a hobbi-lótartás kifejezés kapcsán

4) Lófajták és használatuk – évfolyamtársaimtól kapott válaszok táblázata

5) Birtoktervező (üzemszervező) szoftver excel munkalapjai

6) A lovardai alkalmazásra átalakított üzemtervezési szoftver excel munkalapjai

7) A 2004-es lovas törvényt szorgalmazó országgyűlési határozati javaslat