A dolgozat tagolása

 

 I.

Előszó az önfejűségről és a dolgozatról

3 oldal terjedelemben

 

 I.

Bevezetés helyett
a képzésből a tematikához képest kimaradt elemek – módosult dolgozati körülmények

4 oldal terjedelemben

I.

Dolgozatom fogalmi tájékozódó előkészítése a magam gondolati eszközeivel,

Általános fogalmi alapok

a kentaur személyi dimenziójának felvetéséhez és tetszőleges „lovas projekt” tárgyalhatóságához

kb 74 oldal + 36 oldal melléklet terjedelemben

 II.

Dolgozatom fő része,

a tulajdonképpeni szakdolgozat:

Kentaur = ló és lovasa egységben

kb 33 oldal + 18 oldal függelék és melléklet terjedelemben

 III.

Konkrét projekt gondolatok,

amiről dolgozat „nem szólhat”, mert „pályázat ízű”, de a lovas életmód feltétel rendszerét jelentik

és ami sajnos a legkevésbé lett befejezve.

kb 34 oldal + 32 oldal melléklet terjedelemben

Előszó - az önfejűségről és a dolgozatról PAGEREF _Toc213648887 \h 10

Bevezetés helyett - a tematikához képest a képzésből kimaradt elemek, módosult dolgozati körülmények  PAGEREF _Toc213648888 \h 13


 Előszó - az önfejűségről és a dolgozatról

 Nem „Papírvadászként” jelentkeztem a Lovas tanár és szervező képzésre, hanem egy elképzelt, dédelgetett életmód váltás megalapozása érdekében. Voltak várakozásaim előre megfogalmazottan. Évekig kerestem valami hasonlót. Amikor ráakadtam a képzés meghirdetésére, már megvolt a tervezett szakdolgozatom címe: „A lovas életmód feltételei és szolgáltatásai”. Ezt jelentkezési lapomtól kezdve jeleztem.

Végül is érdekes volt és élvezetes számomra a lovas tanár és szervező másoddiplomás két éves képzés, bár erősen billegett. A képzést szakdolgozat zárja le. A szakdolgozat egyfajta megmérettetés – úgy a hallgatónak mint a képzésnek. Első pillanattól kezdve gyűjtögettem az érdekes részleteket, előadás jegyzeteimet tele írtam a tovább pörgetett gondolatokkal. Az elolvasott szakirodalmat is alaposan kidekoráltam. Az első dolgozati vázlatokat egy évvel a leadás előtt elkezdtem formálni. Fél évvel előtte voltak terjedelmesebb szövegeim, amiknek kb a felét használtam fel. Az egyes próbálkozások eltérő stílusa érezhető a dolgozati szövegen is.

Eredetileg 2009 év eleji leadásra készültem (a leadás határideje 2008 szeptemberben módosult 2008 november 5-re)[1]. A megrövidült leadási határidő megváltoztatta a helyzetemet. Azaz enyhén szólva torzó a mű (főleg a III. fejezetben tudtam csak jelezni az eredeti dolgozatírási törekvést). Könnyű lenne a torzóságra hivatkozni a megrövidült készítési idő miatt. Hogy nem egy millói Véniusz készült el, azzal tisztában vagyok. Váratlanul tehát azzal szembesültem, hogy a szövegek túl hosszúak, még rostálás után is, hogy a szerkezet még kusza, lehetne letisztultabb (és hogy a magam elé kitűzött eredeti célt nem tudom teljesíteni).

Akiknek megmutattam az összeállt szöveget, azok szinte mind megjegyezték, hogy kevesebb több lenne, rövidítsek. Miért is lettek ilyen hosszúak ezek a vázlatok? Miért rakosgattam őket sorba egymás után? Egyáltalán bennük van a lényeg, amiért jelentkeztem erre a másoddiplomás képzésre? A kétségekre válaszként azt döntöttem, hogy nem kezdek új dolgozat megírásába, nem hagyok el nagy fejezeteket, további részeket, hanem

-                 Előszó az önfejűségről és a dolgozatról” címmel megírom a jelen előszót és

-                 Bevezetés helyett a képzésről: elmaradt elemek a tematikához képest – kitágult dolgozati problémakör” címmel készítek egy ismertetést az indokokról, a képzés problémáiról.

A korán jelentkező nehézségek tehát nem a képzés elhagyására ösztönöztek, hanem egy terjedelmessé vált dolgozat készítésére – amelyre lehet azt mondani, hogy több ponton csak az anyaggyűjtés fázisáig jutott (lásd mellékleteket). Igyekezetem szerint legalább tartalmilag, de legfőképpen szemléletileg összefüggő egészet alkot a dolgozat, és jelzi az elmaradt ismeretek néhány elemét. Nemcsak a képzés hiányosságát nevezi meg, hanem legalább nyomokban meg is mutatja, hogy megvalósítható lett volna az a komplexitás, ami a felvételi hirdetményben szerepel.

Jelentkeznék-e még egyszer ugyanerre a képzésre ugyanezen feltételek mellett? Azt kell mondjam, nem. Nem jelentkeznék, ha előre tudnám, hogy a meghirdetett programot nem teljesítik, méghozzá elszántan zárkóznak el a képzést meghirdető felhívásra támaszkodó valós hallgatói igények elől. Mint amikor tengerpart felé néző szobát ígér a turista iroda, és egy kikötőben találja magát munkás-szálláson, ahol a tengeri panorámát egy frissen épülő toronyház vagy éppen „ottfelejtett” romos gyárépület zárja el – az ablak kétségkívül a tenger felé néz, csak nem látni oda.

A képzés lezárultával azt mondhatom, hogy nem érzem megoldottnak azokat a kérdéseket, amikért a hírdetmény alapján jelentkeztem rá – én legalábbis a magam helyzetében. Csak előkészületet tettem, csak elindultam afelé, hogy a lovas életmód feltételei és szolgáltatásai témakörben áttekintést kapjak, s annak alapján dolgozatot írhassak.

Ami mégis értéket adott a képzésben eltöltött időnek, az részben évfolyam társaim viselkedése, akik az életben már alaposan hozzá edződtek hasonlóan nehéz vagy akár sokkal nehezebb helyzetekhez, részben pedig egynémely oktató megható emberségének. A komplexnek meghirdetett képzés fogyatékosságait jóvá tenni nem tudták, csak feledtetni időnként.

A következő „Bevezetés helyett” címszó alatt pontokba szedem kedvezőtlen tapasztalataimat, a Lovastanár és szervező képzésről - amiket menetközben nem tudtam korrigálni. Menetközben tett észrevételeimet senki sem vette komolyan, még megbeszélés erejéig sem. Elegem van abból, hogy „mintha” világban éljek – „tegyünk úgy mintha” jelszóval – még egy önköltséges másoddiplomás képzés keretében is.

A képzésre azért jelentkeztem, mert tanulni akartam. De nem akárhogyan. Nem akármit. Nem nagy-papírvadászként, hogy még egy diplomát akaszthassak a falra. A megadott lovas szakmai irodalom egy része érdekes volt és színvonalas. A közgazdasági-szervezési tárgyakból azonban még a használható irodalom is hiányzott. Az egyetemi képzés nem az irodalom felsorolásából áll (hiányosan, a képzési témakörök egynegyede-egynyolcada erejéig), kiváltképp nem a meghirdetett komplexitás esetében.

Tehát ha érdemi munkának tekintem a dolgozat elkészítését, akkor nem kezelhetem mintaként a képzés színvonalát 30 oldal terjedelemben, hanem írok úgy, ahogyan tőlem telik. Másrészt viszont nem próbálok olyasmiben otthonosnak látszani, amiben nem vagyok járatos, és a képzés sem igazított el benne. Remélem legalábbis, hogy nem fogok mellé.

Eredetileg lovas életmódra, lovas vállalkozásra szerettem volna felkészülni – kizárólag a magam esetére figyelve, amihez visszatekintve azt mondhatom, hogy számottevő segítséget nem kaptam a képzés során. A lovas tanár és szervező szak kiírását jelentkezéskor álomszerűen magas színvonalúnak éreztem, aggódtam, hogy meg tudok-e felelni neki hallgatóként. Menetközben tapasztalva a „bizonytalanságokat”, az elvárható menetközbeni javító korrekciós szándék hiányát az egyetem és a lovas szövetség részéről, az érdemi munkát megcélzó hallgatói törekvésem a jelen, általánosságokat felvető dolgozathoz vezetett.

Úgy vélem, a képzésnek hasznára lenne, ha olyan komolyan vennék dolgozatomat, mint amilyennek én magam szántam.

„Önfejűségemnek” meg lehet fogalmazni a logikai indoklását is, amely a tágabb fogalmi háttér felvázolására törekvő, mind olvasóként mind íróként nehezen kezelhető terjedelmességet eredményez. A rendezett, áttekinthető, nagy vonalakban ismert és az oktatásban érvényesített, egyértelmű fogalmi háttér (az a bizonyos paradigma) hiánya nem tesz lehetővé olyan szűk témakörű, jól áttekinthető, 30 oldalas (30 régi gépelt kis oldalnak megfelelő) szakdolgozatot, amely a szabályzatokból és szóban jelzett elvárásokból kirajzolódik.

Hasonlatként: az egyértelmű fogalmi háttér, a tisztázott szemléleti alapok olyan keretet nyújtanak a dolgozathoz, mint a koordináta tengelyek egy-egy síkbeli pont beazonosíthatóságához, valamely függvénygörbe elemezhetőségéhez. Ha azonban a koordináta tengelyek bizonytalanok, akkor nem sok értelme van bármely pont, görbe, síkbeli vagy térbeli alakzat helyzetét elemezni frappáns, rövid, tömör, elegáns stb stílusismérvek között sem.

Ellene lehet vetni, hogy viszont bonyolult, nehezen áttekinthető helyzetekből áll az élet is, amelyekben nem lehet mindig „Ádámtól és Évától” mindent levezetni. Sokszor egy jól megválasztott kézmozdulat többet ér minden elméleti fejtegetésnél. Bevallom, erre az egyértelmű kézmozdulatra szakdolgozati definiáltsággal nem vagyok képes, ezért próbáltam lényegi megállapításokból építkezni úgy, hogy azokon belül viszont igyekeztem a szokásos szakterminológiától ilyen-olyan okból eltérő, szimbolikus értelmű, beszédes kifejezéseket használni (szabályozás ontológiája, kentaur anatómia, bio-pace-maker, lovas életmód patanyoma, lovas életmód technológiai portfóliója stb).

Úgy látom, hogy a képzésünk problémái (lásd a következő bevezetőt) egyfajta lenyomatai annak, hogy bizonytalanok a koordináta tengelyek (az ilyesmit most divat rendszerváltási nehézségekből levezetni) és ebből következően bizonytalanok a koordináták is (az egyes pontok tengelyektől mért távolságát mutató számok). Ilyen helyzetben értelmes lehet kilépni a koordináta-elemzésből, kísérletet téve a koordináta tengelyek azonosítására még akkor is, ha nem kifejezetten az elméleti alapkutatás a közvetlen cél.

Helyzetem nehéz, és mondhatni barkácsolási technika teszi terjedelmessé a dolgozatot, mert egyrészt megpróbálom tág levezetéssel alátámasztani a lovas életmód kívánatos feltételeiről szóló felvetéseket (pld szabályozás ontológiájával kezdve), másrészt az egyes pontok koordinátáiból kikövetkeztetni, restaurálni az elmosódott vonatkoztatási kereteket, ami párhuzamos próbálkozásokat eredményez (kentaur anatómia, lovaséletmód patanyoma, biopacemaker stb).

Külön végjegyzetbe tettem a névsort, akiket megkerestem a dolgozat témakörével, vázlatos szövegével véleményüket kérve.[i]

És a végpont, ahova eljutottam több ponton, a III. fejezet végén is:

A lovas életmód, a lovas kultúra helyzetének javítását kereső megfontolás induljon ki

-                   az emberi személyiség létfeltételeinek (testi-lelki feltételeinek) rendszeréből,

-                   a lovaglás testi és lelki egészséget építő voltából, valamint

-                   a természetközeli életmód általános feladványából (divatos szóval fenntartható fejlődés)

Tehát a lovas életmódra törekvésnek két fontos alapeleme:

-                   az emberi személyiség egyéni és közösség létének megélhetősége lovasként is és

-                   az ehhez szükséges kalkulációs eszközök kialakításának szükségessége.

 


 

 Bevezetés helyett - a tematikához képest a képzésből kimaradt elemek, módosult dolgozati körülmények

 

A képzés során sajnos kimaradt a gyakorlat (például 100-147 óra nyeregben) – egy szó érdemi indoklás nélkül. Illetve kaptam egy olyan játékos választ a Lovassport témavezetőtől[2] a 4-ik félév során, hogy veszélyes dolog ám a lovaglás, onnan le is lehet esni (!?) – ilyen indoklást szerintem egyetemen nem lehet megengedni. Nem lehet lovastanár címszóval diplomát ígérni, egyetlen nyeregben töltött óra nélkül. Szerintem ez minimálisan sajnálatos módszertani felfogásbeli tévedés – ki kellene kérni egy pedagógia-elméleti szakvéleményt, ha nem hisznek a józan észnek önmagában. Ha pedig tényleg komolyan már előre így gondolták el a képzést (diplomával tanúsított gyakorlati készséget sugalló címmel és tényleges gyakorlat nélkül), akkor menet közben kellett volna javítaniuk és legalább utólag valamilyen kuponos módszerrel adni egy névsort, akikhez a hallgatók elmehetnek gyakorlat szerzési céllal – felmentést adva a gyakorlat alól azoknak, akik például valamilyen szintű minősítéssel rendelkeznek.

Várom tehát a gyakorlati foglalkozásokra a kuponokat (a képzést nyújtó egyetem és lovas szövetség részéről). Az én egyértelmű hallgatói veszteségem, hogy ez nem történt meg az elmúlt két év alatt. Örömmel venném, ha valamilyen pótlólagos megoldásban az elkövetkező két év alatt sorra kerülne.

Ezenkívül elmaradtak az informatikai ismeretek szőrén-szálán.

Talán ez is szervezési ütemezési melléfogásból nem került sorra az elmúlt két évben, és utólagos pótlásban részesülhetünk? A következő évfolyamnak meghirdetett tematikában szintén szerepelnek az informatikai ismeretek!

És elmaradtak a szervezési-közgazdasági ismeretek is. - Amikor rákérdeztem mind a szakunk tanulmányi szervezőjénél, mind a közgazdasági tárgyak több oktatójánál, valamint a közgazdasági témavezetőnél[3], ingerült elutasítást kaptam. Ők úgymond nem számítógép kezelést oktatni jöttek, sem pedig gyakorlati szervezési szaktanácsot osztogatni.

Tehát az első évfolyam tapasztalatai alapján sorra fog kerülni a képzés javítása? Elő fog kerülni részleteiben, hogy miként lehet lovardát alapítani hamis állami-uniós támogatási ígéretek figyelmen kívül hagyásával? Mert szívszorító volt széles közönségnek elérhető pályázatok helyett az ismert módon bedugult (tulajdonképpen nem funkcionáló) pályázati rendszerről szóló reklám-ismertetőt hallgatni – egyetemi előadásként.

Egy pillanatra felmerült, hogy talán a szervezési ismeretekhez lobbi munkáról is kaphatunk bemutatót – ám ez is illúziónak bizonyult, a hortobágyi beszélgetésnek nem volt folytatása.

Továbbá lényegében elmaradt a lovas bárminemű edzésére, egészségére vonatkozó ismeretek sorravétele, a lovaglás élettani funkciójára vonatkozó bárminemű utalás az előadásokban; szemben a ló élettani ismertetésével, amely érdekes volt legalább. – Pedig a magam részéről beiratkozáskor leadtam a tervezett szakdolgozati címet a képzés vezetőjének (lovas életmód feltétel rendszere és szolgáltatásai) és később egy pályázati tervet is, amely Bio-pace-maker címmel éppen a lovaglás élettani hatásait hangsúlyozó szolgáltatás gondolatát vetette fel, jelzett szakdolgozati témakörömnek megfelelően. Válaszul azt kaptam, hogy szakdolgozatban nem pályázati anyagokkal kell foglalkozni[4]. Egy a képzésért felelős egyetemi vezető a képzés tulajdonképpeni céljaként megjelölt témakörben nem tartalmi konzultációs segítséget kínált, hanem formai okokra hivatkozva (úgymond pályázati nyersanyag nem tudományos témakör) óva intett, nehogy „gyakorlati kérdéssel foglalkozzak”, mert a szakdolgozat a „természeténél fogva” inkább tudományos jellegű kell legyen[5].

Ezen a ponton már szinte alig merem kimondani, hogy a képzés akkor lehetett volna méltó irodalmi emelkedettségű elnevezéséhez, ha foggal körömmel ragaszkodik a gyakorlati szervezési kérdésekhez is. Tehát a nyeregben töltött gyakorlat mintájára, párhuzamaként menedzselési gyakorlatokra is szükség lett volna.

Ez a képzés a nyilvánosan bejelentett (és utóbb a második évfolyamnak szóló felvételi hirdetményében megerősített) célkitűzéseit csak akkor érheti el, ha föléje tud emelkedni annak a színvonalnak, amely olyan sűrűn idézett kijelentésekkel jellemezhető, mint hogy „a ló nem szereti a szegényszagot” – tehát itt a fantáziátlanság és pazarlás lehet a gazdálkodási ars poetica, vagy „az anyagi túlélési trükkjeit egyetlen lovardás vagy sportvezető sem lesz bolond kifecsegni”, - azaz bolond, aki komolyan veszi a képzés hirdetményét, és a diploma-papíron kívül valós ismeretekre is számít jelentkezésekor.

Nem volt tehát a képzésen belül „sikerágazat” sem a lovas gyakorlat, sem a szervezési ismeretek, sem a szervezési készségek. Legalább a lovas ismeretekben minden rendben volt? Hát kérem, ha már itt tartunk, az előzőek után megemlítem, hogy egészen itt sem voltunk partnernek tekintve. Ami engem illet, az első negyedév egyébként egyik kiemelkedő színvonalú tantárgya, az anatómia kapcsán mindjárt rákérdeztem a lovas anatómiájára a lovaglásban. Kérdésemet később megismételtem két levélben és a szakdolgozat korai vázlatának megküldésével, a kentaur anatómiájaként fogalmazva – egyetlen egy szó választ nem kaptam[6]. Egy neves egyetemi tanár ilyet hogyan engedhet meg magának?

Továbbá az már apróság, hogy a dolgozat leadása napjáig nem rendeződött, hogy a diploma mire fog jogosítani (lovas rendezvény, létesítmény, program szervezésére, vezetésére?). Ingerültebb hallgatók a fogyasztói védelemhez fordulást emlegették, leiratkoztak. A hallgatók egy részének (34-ből 15 fő) hirtelen eltávozását az váltotta ki, hogy Fugli Károly[7] még az első szemeszter idején személyesen közölte az évfolyammal, hogy diplomája arra lesz alkalmas, hogy „körbe vezesse a látogatókat egy lovardában”. A negyedik szemeszter egyik előadójaként Fugli Károly e kijelentését úgy módosította, hogy „rosszul fejezte ki magát”, és ezért elnézést kér. A véleménye tehát változatlan volt a képzésről, csak a stílusáért kért elnézést. Nem a hiányosságokat igyekezett pótolni a maga részéről, például 100-150 gyakorlati óra nyeregben biztosításával (sűrű bocsánatkérések mellett), valamint érdemi konzultációk szervezését sportvezetőkkel, turista lovardásokkal, lótartásban tájékozott adóügyi szakemberekkel és ki tudja még kikkel, hanem elnézést kért, hogy mint a képzés egyik felelőse[8] nyersen fejezte ki magát arról, hogy (másként értelmezhetetlen a viselkedése) szerződéses feladatát ezután sem kívánja ellátni.

Ebben a helyzetben pedig vagy nem törődik az ember a képzés egészével és átveszi a papírt, vagy azonnal kilép és nem folytatja, vagy szakdolgozatában megpróbálja olyan széles alapokra helyezni mondani valóját, hogy az függetlenül a képzéstől is érthető legyen (ami gigászi feladat, és könnyen bele lehet bukni).

Én maradtam Fugli Károly emlékezetes kijelentése után, remélve, hogy csak bekövetkezik a menetközben a gyakorlati foglalkozás pótlása, az ígért elméleti munka stb – de nem következett be a gyakorlatban:

-        sem a „gyakorlat nyeregben”

-        sem valamely szervezési gyakorlat

-        sem a meghirdetett „elméleti felkészítés” számos kiemelten hangsúlyozott eleme.

Rákérdeztem a hallgatói érdekvédelem jogászánál, hogy tudnak-e segíteni. - A választ a magam szavaival úgy tudom fogalmazni, hogy rendszerváltásunk és egyetemi oktatásunk itt tart, amit tapasztalok – lényegében nem kaptam támogatást a HÖOK Hallgató Ügyvédjétől. Őket sem kell túlterhelni.

A mai mezőnyben tekintsük jószándékúnak ezt a kezdeményezést (a lovas tanár és szervező képzés indítását), hátha kiforogja magát a jövőben (mind az egyetem, mind a lovas szövetség közreműködését illetően[9]). - Sőt, elvileg az első évfolyam utóképzésével az eredeti célkitűzés elérése a mi esetünkben sem lehetetlen.

A magam részéről annyival járulhatok hozzá a folytatáshoz, hogy szóvá teszem, amit tapasztaltam – az én helyzetemen és szemléletemen keresztül.

Hogy egy árva szó nélkül nyeljem le a történteket, azt ugye nem várja el tőlem senki. Az komolytalan volna.

Azt kívánom, hogy a képzés szervezői, felelősei találják meg a módját annak, hogy a képzés a jövőben felfuthasson, eredeti meghirdetett vállalásainak megfelelő tartalommal töltődhessen fel a hajdani örkényi „lovagló tanár” imázs árnyékában – ami feltehetően nem véletlen áthallás, hanem a képzés indítási marketing egyik fontos eszköze lehetett. Tehát az kívánom, hogy üres, kifacsart marketingeszköz helyett az örkényi lovagló-tanár áthallásnak megfelelő minőségűvé válhasson a lovastanár és szervező képzés. De addig sok a tennivaló, mert ennek nem csak anyagi feltételei vannak, hanem a valós helyzeten való javító változtatás eltökéltsége is kell hozzá – a valós helyzetet elfogadó, csupán hangzatos de üres marketing-taktikai megoldások alkalmazása helyett.

Végjegyzetként a bevezetőhöz: INDULÁS – kiemelt részletek a képzést meghirdető iratokból, JOGVÉDELMI TÁJÉKOZÓDÁS - a hallgató ügyvédjével váltott levelek, és ZÁRÓ NYILATKOZAT - a képzést lezáró nyilatkozat az egyetem részéről[ii]


[1] . hogy a képzés is fejlődésben van a meghirdetett célokhoz mérten, az is egyértelmű, csak engem nem ment fel.

[2] Lovassportok Témavezető: Dr. Fehér Károly CSc, c. egyetemi tanár

[3] Közgazdaság Témavezető: Dr. Káposzta József CSc, egyetemi docens

[4] SZIE-AOTK dr Huszenicza Gyula dékánhelyettes

[5] Részlet a képzés folytatását meghirdető szórólapból (Equifest – a ló ünnepe c. 2008 október 17-19-i rendezvényen osztogatott szórólapból): „Mire képesít a Lovas-tanár és szervező másoddiploma? Erről a hallgatók az oklevelük mellé" a vezető oktatók aláírásával" egy reprezentatív TANÚSÍTVÁNYT is kapnak. (Lovasvállalkozás alapítása és üzemeltetése. Lovas oktatás- szemléletformálás- szervezés: lovas turizmus, marketing és terápia; környezettudatos gazdálkodás és a lovas ágazat; pályázatok feltárása és hasznosítása; munkahelyteremtés; lovas hagyományok gondozása; stb.)”

[6] Dr Sótonyi Péter professzortól nem kaptam sem szóbeli konzultációt az előadásai idején, sem levélbeli választ a szakdolgozati gondolatok megküldésekor

[7] Fugli Károly, a Magyar Lovassport Szövetség főtitkára

[8] Együttműködési megállapodást kötött a Szent István Egyetem és a Magyar Lovassport Szövetség az egyetemi szintű levelező szakirányú lovas-továbbképzés gyakorlati tennivalóinak szervezésére - Gödöllő, 2006. március 7.

[9] Meglepetéssel böngészhet az ember a lovas szövetség honlapján. A lovas szakágak szabályzatai nemrég kerültek fel az internetre magyar nyelven (tehát évtizedekig bizonytalan volt, hogy a lovasok milyen szabályzat alapján milyen elbírálásra számíthatnak). Most viszont, hogy magyar nyelven olvashatók a szabályzatok, szembe tűnő a megszövegezésük bizonytalansága, kuszasága. Nincsenek áttekintő táblázatok. A versenykategóriák rendszere alig értelmezhető a szabályzatokból, nemhogy a külföldi példákhoz lehetne viszonyítani (hiszen nemzetközi versenyeken a határokon túl azoknak kell megfelelni). Nyelvtanilag pedig lényegében nyersfordítások az olvasható szabályzatok. Ilyen háttérrel nem lehet könnyű megfelelni a lovastanár és szervező képzés egyik gazdájaként vállalt szerepének.

[i] Akiket megkerestem dolgozatom vázlatával, részleteivel

dátum

Név

Megkeresés módja

észrevétel

 

Jelentkezési lap

 

 

2007 május

Dr Huszenyica Gyula képzésért felelős vezetőnek, továbbá a tanulmányi felelősnek, az első előadások tanárainak

névkártyán

Egy névkártyát adtam át az elképzelt dolgozat címével:

„A lovas életmód feltételei és szolgáltatásai”

2008 április

Dr Huszenyica Gyula

e-mailben

Választott dolgozat címem és fejezetei

Csak az elvi fejezeteket javasolta 30-35 oldal terjedelemben, a vállalkozási program elhagyásával – amivel nem értettem egyet, mivel a vállalkozás szervezés benne van a képzés címében

2008 április

Évfolyamtársaimnak is megküldtem a féloldalas tervezetet

e-mailben

 

2008 június 5

Pedagógiai dolgozat a tanulás és érzelmek kapcsolatáról a lovaglásban Budavári-Takács Ildikónak

e-mailben

„Kedves Árpád, köszönöm, hogy ilyen egyéni hangvételű dolgozattal szinesítette oktatói munkám. Öröm volt olvasni. Üdvözlettel: B. T. Ildikó”

2008 június-augusztus

Tucatnyi SZIE oktató megkeresése

Levélben és személyesen

A hiányzó ismereteket kerestem, tanácsot kértem. Legtöbb tájékoztatást kaptam

-                  dr Podmaniczky Lászlótól (SZIE Környezet- és Tájgazdálkodási Intézet Közhasznú Társaság, témavezetőjétől), a birtoktervező-üzemszervező szoftver készítőjétől (a tőle kapott excel táblázatokból a III. rész mellékletében szerepel néhány),

-                  Takácsné dr György Katlaintól (SzIE, Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet docense és a Gazdálkodás szerk. biz. tagja – ezen a szerkesztőségen keresztül jutottam hozzá)

-                  Badinszky Pétertől, (a SzIE Gazdaság- és Társadalomtudományi Kar oktatójától, akinek üzleti terv sémájára hivatkozom az I. részben), valamint

-                  Kovács Attilától (a SZIE Vállalatgazdasági és Szervezési Intézet Versenyképes családi modellgazdaság – Józsefmajor projekt fejlesztőjétől - a józsefmajori kísérleti excel-táblázatokból is szerepel néhány a III. részben mellékletként).

2008 július

Filozófiai Vitakör

e-mailben

A kentaur funkcionál anatómiája címen a dolgozat vázlatának megvitatását kértem – válaszuk kitérő volt, Csányi Vilmos pamflettjére utaltak, hogy olyan már van.

Bokor Levente bocsátkozott velem levelezésbe, a személy fogalmáról és a „szabályozás ontológiája” kifejezés megengedhetőségéről, először mindkettő használhatóságát elvitatta, majd enyhült a véleménye.

2008 szeptember 10.

Dr Bertók Lóránd, a távlovas egyesület alapítója

e-mailban kerestem meg

Azt válaszolta, hogy bár dolgozatom érdekesnek tűnik, akkor szándékozik vele foglalkozni, ha az idegen szavakat kiveszem belőle mind egy szálig. Erre nem volt kapacitásom. Például a kentaur anatómiáját kellett volna lefordítanom vagy a szabályozás ontológiáját (amire a szabályozás lételmélete egyébként megfelelő lenne).

Ugyanakkor több kifejezés esetében az ő elvárásainak megfelelően eleve kerestem magyar megfogalmazást.

2008 09. 10.

évfolyamtársaimnak

e-mailben

Az e-mailre érkezett válaszul Bozzai Attila levele, amelyben a „Lovas vágta a nappaliban” címmel egy újságcikket küldött számítógépes program vezérelte műlóról (De Luxe magazin , A Ridemaster Pro rendszer) – ez a II. részben szerepel mellékletben.

Továbbá szóbeli válaszokat kaptam személyesen körbe adott két kis kérdőív-félére a negyedik félév során, ami a III-as részben mellékletként olvasható.

2008.09.15.

Egyetemi oktató ismerősöknek

e-mailben

Egyikőjük válaszolt, hogy nem látja elég súlyosnak a témakört ahhoz, hogy foglalkozzon vele.

Elméleti közgazdászt nem tudtam megszólítani, pedig több ismerősnek, köztük SZIE oktatónak is elküldtem.

2008. 09. 15.

Dr Faludi Judit „TF” lovaskultúra oktatás

e-mailben

"A biológia nem értelmez mitológiai lényeket élő, funkcionális lényként, igy részemről nem irnék ezekrők a fejezetekről semmit"

2008. 09. 15.

Dr Podmaniczky László, SZIE

e-mailben

„Kicsit túl sok, amivel foglalkozol, nem?

Valami szerkezet kellene legelőször, mert különben nem lehet határt szabni a "minden mindennel összefügg" kísértésének.”

2008. 09. 16.

Dr Szöllősy Gábor muzeológus

e-mailben

„.. ez a munka mind terjedelmét, mind mélységét és alaposságát tekintve jócskán meghaladja azt a szintet, amit egy posztgraduális képzés szakdolgozatának meg kell céloznia.

Ha bármit javasolhatok, azt javasolnám, hogy az anyagot alaposan megrostálva, megrövidítve, didaktikus (primitív?) szerkesztési elvek mentén tömörítsd össze egy könnyen áttekinthető szerkezetű dolgozattá. A teljes anyagot pedig olyan helyen kellene publikálni, ahol nem csak az opponensek olvassák, hanem azok is, akik hasznát vehetik ennek a nem szokványos megközelítési módnak”

2008. 09. 16.

Dr Bérczi Szaniszló

e-mailben

„A régészeti és az Eurázsiában területileg messzire nyúló magyar és ősmagyar (szkíta, hun, japán, kínai és egyéb) kapcsolatokról olvastam. Láttam múzeumokban régi lószerszámokat. László Gyula dolgozta föl ezt a témát régészeti szempontból. De a lószerszám sok mindenben ma is ugyanaz, mint 1000 évvel ezelőtt.”

2008. 09. 17.

Dr Visnyei László SZIE-ÁOTK

e-mailben

„Az itt írottak messze meghaladják egy szakdolgozat kereteit. Egy szakdolgozat esetében pontosan meg kell határozni a címet, és csak olyan mondatokat szabad leírni, ami a címhez (a probléma, feladat megoldásához) közelebb visz. Amelyik mondat nem, azt törölni kell. Természetesen számtalan dolog jut az ember eszébe, minden összefügg valamivel, de egy üzleti terv elkészítésének nem lehet a tárgya sem a tőkepiac részletes elemzése, sem a lovaglás technikája, sem pedig a ló anatómiája (a sort hosszan folytathatnám). Egy konkrét üzleti tervet adott gazdasági-társadalmi-jogi környezetben, azokat adottnak feltételezve kell elkészíteni, és nem lehet annak a tárgya az adott környezeti feltételek olyan részletes elemzése, mint ahogyan azt Ön teszi, még akkor sem, ha igaza van.

Úgy látom, hogy a témához túl messziről fut neki. Koncentráljon a célkitűzésre, csak azzal foglalkozzon a dolgozatában.”

2008. 09. 18.

Héczey Katalin Éva

e-mailben

„vettem egy mély-nagy lélegzetet és átolvastam a munkapéldányban átküldött dolgozatot gratulálok, hiszen rengeteg munka van benne ,mind a szakmai rész összegyűjtése és rendszerezése, mind a "saját" gondolatok kifejtése tekintetében úgy tűnik, ebből az anyagból akár két-három diplomaterv is születhetne

TALÁN A KEVESEBB TÖBB!”

2008 október

Hoffer Miklós

Kinyomtatott vázlat

Érdekesebbnek tartotta annál, hogy egyetlen részletét emeljem ki, elhagyva a többit

(Örkénytáborba járt be gyerekként, ott tanult lovagolni, ma 80 éve felett is orvosi véleménnyel erősítve lovagol – az izomtömeg, a keringés és reflexek megóvása céljából)

2008 október vége

Balásfalvi András, Monarchia panzió és lovasközpont ügyvezetője

e-mailben

Érdekesnek nevezte. Hangsúlyozta, hogy a fogalmazás nyers állapotúnak nevezhető, mert az egyes fejezetekben változnak a stílusjegyek. A szerkezetre és a stílusjegyekre figyelve javasolt befejező munkát.

2008 nov 4.

Ertsey Attila építész

e-mailben

A „Lábnyomok és patanyomok – a lótartás küldetése, hivatása” c. fejezetet küldtem el véleményezésre, amire a következő választ kaptam:

„A dolgozata szimpatikus, az ökonómiai lábnyom az externális költségek figyelembevételének szinonimája, amivel csak egyet lehet érteni.

Mint lovardatervező is egyetértek a leírtakkal.”

2008 nov 4

Dr Tóth László főorvos

telefonban

„30 oldalnál hosszabb szakdolgozatot nem olvas el senki. Egy doktori munka is csak régebben volt 100 oldal terjedelmű. 200 oldalnak legfeljebb tudományos összegzésnél lehet értelme. Ha megvan a 200 oldal, akkor abból tessék kiválasztani, kijelölni 30 oldalnál nem többet, és azt tekinteni szakdolgozatnak.”

A lovaglás (hobbi lovaglás) fittnes, wellnes jellegű haszna senki előtt sem vitatott. A majdnem monoton, ritmikus mozgás rekreációs értéke köztudott. Tartáshibák, gerincbántalmak, egyéb mozgásszervi bántalmakra a lovaglás kiváló kezelést jelent.

A lovaglás idegrendszeri haszna sem kétséges, de az nem az ő szakterülete. A z elpusztult idegsejtek pótlása hipocampusz vagy más szerv által jelenlegi ismeretek szerint kizárt. De ez semmit sem von le a lovaglás rekreációs előnyeiből.

Erre pénz, állami támogatás a következő években kizárt hogy legyen. Előre láthatólag uniós pályázatoknál sem fogják az önrészt államilag segíteni.

Jelképesen örkbefogadott lovakkal a finanszírozás is segíthető, a klubszerű kapcsolattartás is erősíthető.

 


 

[ii] A képzést meghirdető ígéretek - majd hallgatói jogvédelmi tájékozódás

LOVAS-TANÁR ÉS SZERVEZŐ

másoddiplomás szakirányú továbbképzés indul

Jelentkezési határidő: 2007. január 12.

A Szent István Egyetem – a Magyar Lovas Szövetséggel együttműködve –

Lovas-tanár és – szervező elnevezésű másoddiplomát adó

felsőfokú szakirányú képzést indít 2007. februárban.

Azoknak a lovas-ágazat, a lovassportok iránt érdeklődő egyetemi/főiskolai diplomával rendelkező szakemberek jelentkezését várjuk, akik a képzés során elsajátítható új elméleti és gyakorlati ismeretek megszervezésével a lovas-élet különböző – állami, magán, egyesületi és társadalmi – szaktoraiban, a merőben új feladatok színvonalas ellátásában, a lovas-ágazat esélyeinek erősítésében szándékoznak tevékenykedni.

A képzés célja és főbb tanulmányi területei:

A legújabb elméleti és gyakorlati tudásanyag közreadása, illetve elsajátítása három fő oktatási blokk keretében:

1.     Biológia /állattenyésztés, lótenyésztés, állategészségügy/

Témavezető: Dr. Bodó Gábor Phd, egyetemi docens

2.     Közgazdaság

Témavezető: Dr. Káposzta József CSc, egyetemi docens

3. Lovassportok

Témavezető: Dr. Fehér Károly CSc, c. egyetemi tanár

A képzés újdonsága a komplexitás: vagyis, a kimondottan „lovas-szakmai” ismeretanyag oktatása /például: tenyésztés, genetikai, „lóhungarikumok”, tartás, takarmányozás, etológia, szaporodásbiológia, funkcionális anatómia, belgyógyászat, járványtan/, valamint a lovassport hét szakágának tudnivalói /többek között: pedagógiai-pszichohológiai ismeretek, sportegészségtan, edzéselmélet, gyógyító lovasterápiák, hagyományőrzés stb./ mellett a lovas-ágazattal kapcsolatos legfontosabb gyakorlati értékű közgazdasági ismereteket is egy félév tananyagaként oktatjuk /például: a lovas-vállalkozások tervezése, jogi szabályozása, gazdálkodása, ökonómiai kérdései; a pályázati források, támogatási lehetőségek hasznosítása; a pályáztatás és a szaktanácsadás módszertana, lovas marketing, pr, rendezvényszervezés stb./ /A részletes tematikát lásd: www.lovasszovetseg.hu/

A képzés rangját emeli, hogy a szak egyetemi gazdája az 1787-ben alapított, ma magyar és angol nyelven oktató, világhírű Állatorvos-tudományi Kar. Az oktatásban az Egyetem nemzetközi hírű oktatói, valamint a lovas-életünk többszörös világbajnokai, mesteredzői és más elismert szaktekintélyei vesznek részt.

Képzési idő:   4 félév; félévenként 10 nap + gyakorlat

Óraszám: 340 elméleti és 147 gyakorlati óra

Kredit-pontszám: 118

I. félév:                       2007. 02. 12-23.                     III. félév:        2008. 04. 07-18.

II. félév:                      2007. 12. 03-14.                     IV. félév:       2008. 11. 17-28.

A képzés helye:

Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Továbbképzési tanterem, Nemzeti Lovarda, Budapest és a versenyek színhelyei.

Felvételi követelmények:

         Egyetemi/főiskolai diploma

         Legalább alapfokú jártasság a számítógép kezelésében és az Internet használatában.

         Rendszeres Internet kapcsolat megléte a képzés alatti kommunikációhoz,

         A felvételnél előnyt jelent a lovasedzői képesítés, a Szövetség által igazolt I. osztályú, illetve nemzetközi sportolói múlt, valamint a lovas-ágazatban szerzett jártasság.

Szakdolgozat:

Választott témából diploma-dolgozatot kell készíteni önállóan, vagy az illetékes tanszék, illetve a Szövetség által biztosított témavezető irányítása mellett.

Államvizsga:

A IV. félévet követő 30-90 napon belül a képzést lezáró záróvizsgát kell tenni, amely a 3 fő blokk témaköreit foglalja magába.

Képzési díj:       160.000 Ft/szemeszter


 

Lovasok tudásvagyona

A Szent István Egyetem – a Magyar Lovas Szövetséggel együttműködve –

Lovas-tanár és – szervező elnevezésű másoddiplomát adó felsőfokú szakirányú képzést indít 2007. februárban.

Azoknak a lovas-ágazat, a lovassportok iránt érdeklődő egyetemi/főiskolai diplomával rendelkező szakemberek jelentkezését várják, akik a képzés során elsajátítható új elméleti és gyakorlati ismeretek megszervezésével a lovas-élet különböző – állami, magán, egyesületi és társadalmi – szaktoraiban, a merőben új feladatok színvonalas ellátásában, a lovas-ágazat esélyeinek erősítésében szándékoznak tevékenykedni.

A képzés újdonsága a komplexitás: vagyis, a kimondottan „lovas-szakmai” ismeretanyag oktatása /például: tenyésztés, genetikai, „lóhungarikumok”, tartás, takarmányozás, etológia, szaporodásbiológia, funkcionális anatómia, belgyógyászat, járványtan/, valamint a lovassport hét szakágának tudnivalói /többek között: pedagógiai-pszichohológiai ismeretek, sportegészségtan, edzéselmélet, gyógyító lovasterápiák, hagyományőrzés stb./ mellett a lovas-ágazattal kapcsolatos legfontosabb gyakorlati értékű közgazdasági ismereteket is egy félév tananyagaként oktatják /például: a lovas-vállalkozások tervezése, jogi szabályozása, gazdálkodása, ökonómiai kérdései; a pályázati források, támogatási lehetőségek hasznosítása; a pályáztatás és a szaktanácsadás módszertana, lovas marketing, pr, rendezvényszervezés stb./ /A részletes tematikát lásd: www.lovasszovetseg.hu/

A képzés rangját emeli, hogy a szak egyetemi gazdája az 1787-ben alapított, ma magyar és angol nyelven oktató, világhírű Állatorvos-tudományi Kar. Az oktatásban az Egyetem nemzetközi hírű oktatói, valamint a lovas-életünk többszörös világbajnokai, mesteredzői és más elismert szaktekintélyei vesznek részt.

Felvételi követelmények:

         Egyetemi/főiskolai diploma

         Legalább alapfokú jártasság a számítógép kezelésében és az Internet használatában.

         Rendszeres internet kapcsolat megléte a képzés alatti kommunikációhoz,

         A felvételnél előnyt jelent a lovasedzői képesítés, a Szövetség által igazolt I. osztályú, illetve nemzetközi sportolói múlt, valamint a lovas-ágazatban szerzett jártasság.

Képzési díj:       160.000 Ft/szemeszter

Az oklevélen szereplő szakirányú képzettség megnevezése:      Lovas tanár- és

szervező Jelentkezési határidő: 2007. január 12.

További információ és jelentkezés: http:/tkk.univet.hu.

Telefonon: Simon Gábor dr.: 478-4229.

Személyesen: Szent István Egyetem Állatorvos-tudományi Kar Továbbképző Intézet 1087 Budapest, István u. 2.

 


 

T A N K Ö N Y V E K

Ajánlott irodalom a

LOVAS-TANÁR ÉS SZERVEZŐ SZAKIRÁNYÚ TOVÁBBKÉPZÉSI SZAKHOZ

3. BLOKK: LOVASSPORTOK

Állattenyésztés 1 Ló. Szerkesztette: Horn Péter - Mezőgazda Kiadó

Lótenyésztők Kézikönyve. Szerkesztette: Bodó Imre – Hecker Walter – Mezőgazda Kiadó

Gere Tibor: A lovak viselkedése – Szaktudás Kiadó

Hungarikumok. Történelmi állatok enciklopédiája. Szerkesztette: Tőzsér János – Bodó Imre

Eleven örökség. Régi magyar háziállatok. Szerkesztette: Bodó Imre – Agroinform Kiadó

Fogathajtás. Szerkesztette: Váczi Ernő – Mezőgazda Kiadó

Gondolatok a lovaglásról. Örkényi lovaglótanárok írásai. Szerkesztette: Viant Katalin – Szaktudás Kiadó

Lovaglótanárok a lovaglásról. Szerkesztette: Kresz Ildikó – Szaktudás Kiadó

Ernst József: Régi magyar fogatok – Téka Kiadó

A „LOVASAKADÉMIA” könyvei. Mezőgazda Kiadó

Reiner Klimke: A fiatal hátasló alapkiképzése /1. /

Edzéselméet. Szerkesztette: Hecker Walter /2. /

Elrik Scharamm: Az elrontott ló idomitása /3./

John Hickman: Patkolás /4.

Endrődy Ágoston: A militaryló kiképzése /5./

Hansághy Péter: Marketing a lovasturizmusban /6./

Wilhelm Müseler: A lovasoktatás kézikönyve /7./

Ingrid Klimke-Reiner Klimke: Cavaletti: Díjlovaglás. Díjugratás /8./

Lovardák, istállók tervezése, építése. Szerkesztette: Hecker Walter-Csizmadia László /9./

Györffy-Villám András: A lovasturizmus kézikönyve /10/

Némethy Bertalan: Díjugratás 11.

A jól képzett Lovas. /12./ Szerkesztette: Hecker Walter

A jól képzett ló. /13./ Szerkesztette: Hecker Walter

Lovasszótár

Dr. Fehér Károly


 

Együttműködési megállapodás

a Szent István Egyetem és a Magyar Lovassport Szövetség között

Az egyetemi szintű levelező szakirányú lovas-továbbképzés gyakorlati tennivalóinak szervezésére

 

Egyrészről a Szent István Egyetem /továbbiakban: SZIE/ 2100 Gödöllő, Páter K. u. 1 – Másrésztől a Magyar Lovas Szövetség /a továbbiakban: MLSZ/ - 187 Budapest, Kerepesi út 7. – Együttműködési megállapodást köt, az egyetemi szintű levelező szakirányú önköltséges lovas-továbbképzés gyakorlati tennivalóinak szervezésére, az alábbi feltételekkel:

1.   A SZIE vállalja, hogy:

1.1.           az oktatásban elsősorban érintett Állatorvos-tudományi, Gazdaság- és Társa­dalomtudományi, valamint a Mezőgazdaság- és Környezettudományi Kar szellemi-szakmai erőire támaszkodik;

1.2.           az oktatáshoz szükséges anyagi eszközöket rendelkezésre bocsátja;

1.3.           a képzéshez kapcsolódó összes tudományág – a természet-, a közgazdaság-, az egészség-, a környezet-, a műszaki-, a nevelés- és a jogtudomány, továb­bá az informatika, a PR és a marketing – ismeretanyagát összefüggéseiben, komplex módon oktatja;

1.4.           a szakág megismertetése és népszerűsítése érdekében oktatás-szervező há­lózatát a szervező munkába bevonja;

1.5.           a hazai és nemzetközi kapcsolatait e téren is hasznosítja;

1.6.           a SZIE és MLSZ által – jelen megállapodásba kijelölt képviselők előzetes egyeztetését követően - a képzés és a vizsgák idejére, térítés ellenében – a szak hallgatói részére lehetőségei szerint – kollégiumi szállást biztosít.

2.    A MLSZ vállalja, hogy

2.1.           a hét lovassport szakág – a díjugratás, a díjlovaglás, a military /a három olim­piai szakág/, továbbá a fogathajtás, a távlovaglás, a lovastorna és a western-lovaglás – tudnivalóinak elsajátításához szükséges oktatási tervet összeállítja;

2.2.           javaslatot tesz és kapcsolatot tart a 2.1. pontban felsorolt lovas szakágak elismert oktatói/ra/val;

2.3.           a nemzetközi lovasélet élenjáró tapasztalatait az oktatásban hasznosítja;

2.4.            kijelöli a gyakorlati oktatás helyszíneit; szervezi azok működését;

2.5.           a hét szakág kiemelt hazai versenyeire – a gyakorlati tapasztalatszerzés céljából – a szakirányú oktatásban résztvevő hallgatók részvételét szervezi;

2.6.           a Szövetség elnökségi tagjainak és a megyei elnökök széleskörű kapcsolatai révén népszerűsíti a szakot, a /lovas/ piaci igények ismeretében közreműködik a „beiskolázásban”;

2.7.           a Szövetség hivatalos lapjában a Lovasfutárban az oktatással kapcsolatos tudnivalóit, információit közli.

3.         Az együttműködő felek megállapodnak abban, hogy:

3.1.           az Együttműködési Megállapodásban foglaltak megvalósulását évente megbízottjaik bevonásával értékelik és ennek megfelelően a szükséges módosításokat megteszik?

3.2.           esetleges vita esetén megbízottjaik útján megkísérlik az egyeztetést és csak azt követően – annak eredménytelensége okán – fordulnak az esetleges jogvita eldöntése esetése miatt a bírósághoz;

3.3.           jogvitájuk eldöntésére a Gödöllői Városi Bíróság joghatáskörét ismerik el;

3.4.           amennyiben jelen Együttműködési Megállapodás a kívánt cél elérését nem biztosítja, úgy közös megegyezéssel, vagy ennek hiányában bármelyik fél egyoldalúan is – a már folyamatban lévő továbbképzés megvalósulásának biztosítása mellett – a megállapodást felmondhatja;

3.5.           a SZIE részéről Dr. Guth László főtitkár, a két szerződő fél részéről Dr. Fehér Károly CSc címzetes egyetemi tanárt /szakértő/, a MLSZ részéről Fugli Károly főtitkárt mint megbízott működik közre jelen Megállapodás megvalósításának elősegítésében.

3.                 Együttműködő felek tudomásul veszik, hogy jelen Együttműködési
Megállapodás a jogosultak által történt aláírást követően az Egytemi Tanács
/Szenátus/ által „a levelező szakirányú lovas-továbbképzés” tantervének
elfogadását követően lép hatályba.

Gödöllő, 2006. március 7.

/: Farkas Sándor :/                                                                             /: Dr. Molnár József :/

Magyar Lovassport Szövetség                                                      Szent     István     Egyetem

elnöke                                                                                      rektora


 

1. A FELSŐFOKÚ LOVAS-TANÁR ÉS SZERVEZŐ SZAKIRÁNYÚ KÉPZÉSI SZAK SZERVEZÉSÉNEK INDÍTÉKAI

1.1.           Az EU csatlakozással mezőgazdaságunk - jelesen a lovas-ágazatunk – környezete, feltételrendszere alapvetően megváltozott.

1.2.           A lovas-ágazat, vagy ahogy egyre inkább nevezik: a „lovasiparág” bővülő kultúrált szolgáltatásai iránt a kereslet nőttön-nő.

1.3.           A lovas-ágazat - a sport mellett – a szórakozáshoz, az egészséges, természetközeli életmódhoz, a szabadidő kultúrált eltöltéséhez, a fogyatékkal élők életminőségének jobbításához, vagy a piaci, a pályázati, a támogatási lehetőségek kihasználásához számtalan lehetőséget kínál.

1.4.           Az Európai Unió - többek között - bizonyos oktatási, kutatási célokat, továbbá az úgynevezett alternatív gazdálkodási módszereket támogatja. A lóágazatban néhány ilyen fellelhető, vagy megszervezhető /például: vidéki közösségek támogatása; kiegészítő jövedelem megszerzése; lovas idegenforgalom; vidéki lovas túrizmus; természet-közeli, környezetvédő gazdálkodás; intenzív mezőgazdasági termelésből kikerülő területek hasznosítása: rétek, legelők stb./

1.5.           A döntéseket befolyásoló, meghatározó szakigazgatás, a szervezés, az okos, megalapozott indoklás, a jó értelemben vett lobbyzás, a kapcsolatépítés, az igényes társadalmi háttér építése, a lovas sportdiplomácia stb. sikere csak magas fokú általános és szakmai műveltséggel rendelkező szakértők révén remélhető.

1.6.           Megalapozott szakmai háttérre építkező érvanyag kell a különböző források, pályázatok elnyeréséhez és azoknak a fontos törekvéseknek az érvényesítéséhez is, amelyekkel végre elérhető, hogy az országos szintű tervekben a lovaságazat társadalmi jelentőségének megfelelő lehetőséget, feladatot, támogatást kapjon.

1.7.           Ma néhány intézményben, különböző színvonalon a „lovas-tudásanyagnak” csupán egy-egy szeletét, résztémáit oktatják. Az egyes tudományágak lóágazatra vonatkozó ismereteit összefüggéseiben, korszerű módon nem tanítják.

Mindezekért

a Magyar Lovas Szövetséggel kötött Együttműködési megállapodás szerint

a SZENT ISTVÁN EGYETEM
„Fels
őfokú Lovas-tanár és Szervező Szakirányú Továbbképzési Szakot” indít.

 


 

Jogvédelmi tájékozódás

 

Feladó: fáy árpád

Küldve: 2008. szeptember 14. 14:29

Címzett: 'ugyved@hook.hu'

Tárgy: kérdés

Tisztelt HÖOK - Hallgató Ügyvédje!

 

Kapható-e jogi segítség másoddiplomás hallgatóként?

 

Másoddiplomás fizetős képzésen van gondom a SZIE Állatorvosi Kar Lovastanár és Szervező képzésen.

két kérdésem volna, amihez jogilag megalapozott választ keresek:

  1. A meghirdetéskor 150 óra gyakorlatot ígértek (ezt nyeregben kell érteni), amit később, a beiratkozás után fél évvel átértelmeztek, hogy 150 óráig nézhetjük a lovardák és lóversenyek munkáját, de lóra nem ültetnek minket gyakorlat keretében. Van jogi alapja a gyakorlat követelésének, akár úgy, hogy ők fizetnek 150 órát más lovas szervezésben megvalósuló gyakorlatként? Milyen adatok kellenek ennek eldöntéséhez?
  2. Továbbá a képzés megkezdése után fél évvel úgy tájékoztattak minket, hogy a képzés kiírása és elnevezése ellenére nem fog jogosítani sem oktatási sem létesítmény vezetői feladatra. Lehetséges, hogy ilyen nevű diplomával a kézben szakmunkás tanuló szintű további képzésen kell részt vennünk, ha lovardát akarunk létre hozni vagy lovagoltatást vállalunk?

Hogyan lehetne módszeresen, a jogi helyzetet feltárva tájékozódni? Milyen segítséget tudnak adni?

A korábban kezdeményezett egyeztetések az egyetem vezetésével nem vezettek eredményre. Negyedik félév órái után vagyunk.

(az egyetemi hallgatói önkormányzat egyik volt tagja azt a választ adta nekem, hogy ők nincsenek felkészülve ilyen kérdésekre, jogászi hátterük nincsen - önöket ajánlotta megkeresni)

 

Üdvözlettel

 

Fáy Árpád

másoddiplomás hallgató

30/367-1354

×××××××××××××××××××××××××××××××

 

Feladó: dr. Kovács Zsófia

Küldve: 2008. szeptember 21. 22:11
Címzett: fay@tvnetwork.hu
Másolatot kap: Princzinger Péter; Miskolczi Norbert
Tárgy: Re: kérdés

Tisztelt Fáy Árpád!

A HÖOKmegbízásából mellékelten küldöm Önnek a Hallgató Ügyvédjéhez intézett kérdésére vonatkozó jogi tájékoztatást.

Üdvözlettel:

dr. Liziczayné dr. Kovács Zsófia
ügyvédjelölt

PRINCZINGER Ügyvédi Iroda
Iroda: 1054 Budapest, Szemere u. 21.
Postacím: 1398 Budapest 62., Pf. 581.
Tel: (06-1) 269-51-13
Fax: (06-1) 302-62-77

 

Tisztelt Fáy Árpád!

A Hallgató ügyvédjéhez intézett kérdésére a következő válasz adható:

1.      Ha levele alapján jól értjük, Ön tehát szakirányú továbbképzésben vesz részt és ha jól értjük, a képzés 2006 őszén – vagy ezt követően - indult. (Mindennek azért van jelentősége, mert ebben az esetben a képzésére már a jelenleg hatályos felsőoktatásról szóló törvény szabályai irányadóak.)

2.      A felsőoktatásról szóló törvény a következőket rögzíti:

2.1.   A felsőoktatási intézményben a képzés képzési program alapján folyik. A képzési program a szenátus általi elfogadással válik érvényessé. A képzési program részeként a tantervet alap- és mesterképzésben a miniszter által kiadott képzési és kimeneti követelmények alapján, szakirányú továbbképzésben szabadon készíti el a felsőoktatási intézmény.

2.2.   A szakirányú továbbképzésben - az alap- vagy a mesterfokozatot követően további - szakirányú szakképzettség szerezhető. A szakirányú továbbképzésben legalább hatvan kreditet kell és legfeljebb százhúsz kreditet lehet megszerezni. A képzési idő legalább két, legfeljebb négy félév.

3.      Fentiekből tehát kitűnik, hogy az Önök képzése is egy ún. képzési program alapján indult, amelyet a felsőoktatási intézmény állított össze és amelynek nyilvánvalóan tartalmaznia kell a főbb elsajátítandó ismeretek és a gyakorlati foglalkozások megjelölése (tanterv) mellett a megszerezhető szakképzettség megjelölését is.

4.      A képzés megkezdésekor Önök nyilvánvalóan kötöttek valamiféle képzési szerződést az intézménnyel. Így azt gondoljuk, hogy ez a szerződés és a szerződésben esetlegesen hivatkozott intézményi szabályzat(ok) meghatározóak abban a tekintetben, hogy az intézmény pontosan milyen képzési tevékenységre vállalt kötelezettséget, illetve hogy a meghirdetett feltételeken van-e lehetősége a képzés közben változtatni, ha igen, milyen esetekben.

5.      Pontos jogi tájékoztatást tehát jelenleg azért nem tudunk adni, mert a rendelkezésünkre bocsátott információkból, illetve az intézmény honlapján elérhető (minimális) adatokból nem tudjuk megállapítani, hogy az intézmény eljárása jogszerű-e. A kérdés megválaszolása tekintetében tehát legalább a következő információkat kellene tisztázni:

·         mikor indult a képzés?

·         mit tartalmaz a képzésre vonatkozó képzési program?

·         pontosan mi és milyen formában írta elő a „gyakorlati foglalkozások” tartalmát (vagyis hogy a 150 óra gyakorlat 150 óra lovaglást jelent)?

·         mire alapozta az intézmény azon álláspontját, amely szerint a megszerezhető szakképzettség megváltoztatható és milyen változtatást eszközölt az intézmény?

·         van-e olyan hatályos szabályzat, melynek hatálya kiterjed a szakirányú továbbképzésben részt vevő hallgatókra? (Kell lennie, csak kérdés, hogy ez hogyan érhető el.)

6.      Azt javasoljuk tehát, hogy először is tekintse át a levelünkben említett dokumentumokat (képzési szerződés, képzési program, intézményi szabályzat, esetleg felvételi hirdetmény) és próbálja ezekből kideríteni, hogy az intézmény milyen kötelezettségeket vállalt korábban. Amennyiben a dokumentumok, illetve az intézményi tájékoztatások értelmezésében további jogi segítségre lenne szüksége, természetesen szívesen segítjük, de ehhez okvetlenül szükséges, hogy minimálisan a fenti kérdésekre választ kapjunk.

Az esetre irányadó jogszabályok és jogszabályi rendelkezések:


A választ nem értettem tisztán, megpróbálkoztam még egy kérdezéssel:

 

Feladó: fáy árpád
Küldve: 2008. szeptember 22. 2:45
Címzett: 'dr. Kovács Zsófia'
Tárgy: RE: kérdés

Tisztelt Kovács Zsófia!

A lovas tanár tematika szövege több helyen úgy van fogalmazva, hogy természetesnek vettem, lesz gyakorlat létesítmény látogatás mellett (tehát a kettő különböző), valamint hogy a papír fel fog jogosítani és készíteni létesítmény létre hozására és üzemeltetésére (első 4 oldal, valamint a befejező lapokon a pdf formátumú szövegben).

Például: Együttműködési megállapodás a Szent István Egyetem és a Magyar Lovassport Szövetség között - amit nekünk mint a képzés leírásának részét adtak kézbe (lásd a pdf-es összeállítást)

1.         A SZIE vállalja, hogy:

1.3.           a képzéshez kapcsolódó összes tudományág – a természet-, a közgazdaság-, az egészség-, a környezet-, a műszaki-, a nevelés- és a jogtudomány, továb­bá az informatika, a PR és a marketing – ismeretanyagát összefüggéseiben, komplex módon oktatja;

 

2.         A MLSZ vállalja, hogy

2.4.           kijelöli a gyakorlati oktatás helyszíneit; szervezi azok működését;

2.5.           a hét szakág kiemelt hazai versenyeire – a gyakorlati tapasztalatszerzés céljából – a szakirányú oktatásban résztvevő hallgatók részvételét szervezi;

 

Informatika egyáltalán nem volt, kérésre sem, a gazdasági alapismeretek összefüggéseikben, komplex módon, a lovas létesítmények szervezésére felkészítő alkalmas minőségben egyáltalán nem szerepeltek - szóbeli sürgetésre nem érkezett válasz, írásos nógatásra pedig olyan válasz érkezett, hogy például forduljunk szakember könyvelőhöz, ha gyakorlati kérdésünk volna (a gazdasági tárgyak felelősétől).

 

Érdekelne, hogy elképzelhető-e, hogy az egyetemet a hiányosságok pótlására lehessen rávenni, további tandíj fizetése nélkül?

A képzés intrnetes oldala: http://tkk.univet.hu/Szakallat/Lotanár/lotanar.htm


Feladó: fáy árpád
Küldve: 2008. szeptember 21. 22:25
Címzett: 'dr. Kovács Zsófia'
Tárgy: RE: kérdés

Tisztelt Kovács Zsófia!

 

Köszönettel vettem levelét, megkeresem a részleteket.

Egyik kérdésre nem találtam választ levelében:

- miből lehet pontosan tudni, hogy a képzés mire fog jogosítani?

·         Továbbá a képzés megkezdése után fél évvel úgy tájékoztattak minket, hogy a képzés kiírása és elnevezése ellenére nem fog jogosítani sem oktatási sem létesítmény vezetői feladatra. Lehetséges, hogy ilyen nevű diplomával a kézben szakmunkás tanuló szintű további képzésen kell részt vennünk, ha lovardát akarunk létre hozni vagy lovagoltatást vállalunk?

Fáy Árpád

×××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××××

Tisztelt Fáy Árpád!

A Hallgató ügyvédjéhez intézett kérdésére a következő válasz adható:

7.      Mint arra előző levelünkben utaltunk, arról, hogy az intézmény pontosan milyen kötelezettségeket vállalt, a képzési programból, illetve az intézménnyel kötött képzési szerződésből kell először tájékozódni.

8.      Az Ön által mellékelt, képzés indításáról szóló dokumentum teljesen egyértelműen tartalmazza a képzés során megszerezhető szakirányú képzettség megnevezését (Lovas tanár- és szervező). Az intézmény tehát az Önök részére kiállított oklevélben is ezt kell, hogy feltüntesse.

Az Ön által kötött képzési szerződés 8. pontja szintén ezt tartalmazza, vagyis ettől az intézmény egyoldalúan nem térhet el.

9.      Némileg problémásnak tartjuk azt, hogy a képzési szerződés semmilyen formában nem tartalmaz utalást arra vonatkozóan, hogy a Képző pontosan milyen tanmenet szerint vállalja a szerződés 4. pontjában említett ismeretek oktatását. Ebből viszont számunkra az következik, hogy a képzés megkezdésekor hatályos képzési program az, amely e tekintetben irányadó.

10.  Számunkra a mellékelt dokumentumokból az nem feltétlenül egyértelmű, hogy a megszerezhető oklevél „feljogosítaná” annak tulajdonosát létesítmény létrehozására és működtetésére, de az mindenképpen kiolvasható, hogy az ehhez szükséges ismeretek oktatását biztosítják a képzés keretében. (A kettő nem ugyanazt jelenti.)

11.  Az Ön által mellékelt dokumentum viszont tartalmazza a jelentkezési adatlap mellékletét képező képzési tantervet, amely tantárgyi lebontásban, témánként határozza meg, hogy az oktatás pontosan milyen óraszámban milyen témákra terjed ki. Amennyiben tehát az intézmény az itt vállalt kötelezettségeit nem teljesítette, úgy mindez minden további nélkül számonkérhető.

12.  Az Ön által leírtakból az derül ki, hogy az informatikai-, illetve a gazdasági alapismeretek oktatása gyakorlatilag teljes mértékben elmaradt. Ezt az intézmény viszont a képzési szerződés és a mellékelt dokumentumok alapján véleményünk szerint köteles biztosítani a hallgatók részére. A gyakorlati oktatás keretében pedig valóban vitatható az, hogy a „gyakorlati oktatás” az elsajátított ismeretek gyakorlatban való bemutatását jelenti, vagy azt, hogy a hallgatók maguk is lóháton próbálhatják ki az egyes elméleti blokkokban elsajátított ismereteket (pl. a legfontosabb lovarda-gyakorlatok esetében a kipróbálás és teljesítés a követelmény, vagy a gyakorlatok oktatási módszereinek elsajátítása?). Tekintettel arra, hogy a tanmenetből minderre nem fog választ kapni – legalábbis a mellékelt dokumentum erre utal -. Úgy tűnik, hogy Önnek nem csak a képzési programot, hanem az egyes tantárgyi programokat is át kell tekintenie ahhoz, hogy kérdésére választ kaphasson.

13.  Amennyiben a képzésre vonatkozó dokumentumok birtokában bizonyítani tudják, hogy az intézmény mely vállalt oktatási kötelezettségének nem tett eleget – legyen szó akár gyakorlati, akár elméleti oktatásról -, úgy véleményünk szerint nincs akadálya annak, hogy az intézményt a mulasztás pótlására hívják fel, hiszen ebben az esetben Önök nem kapták meg a befizetett költségtérítésért Önöket megillető ellenszolgáltatást, vagyis a felsőoktatási intézmény, mint Képző, nem biztosította maradéktalanul a vállalt oktatási tevékenységet.

14.  Azt javasoljuk tehát, hogy azon tárgyak esetében, ahol mulasztást vélnek felfedezni, tekintsék át a tantárgyi programot és hasonlítsák össze a ténylegesen megtartott oktatás tartalmával, majd mulasztás esetén forduljanak az intézmény vezetéséhez és kérjék a mulasztás pótlását. Amennyiben az intézmény nem hajlandó a szerződésszerű teljesítésre, úgy nem látjuk akadályát annak, hogy a szerződésből fakadó igényüket polgári peres eljárásban érvényesítsék.

Az esetre irányadó jogszabályok és jogszabályi rendelkezések:


Nem lettem okosabb sokkal. Illetve rögtön az első félévben kellett volna HÖOK-hoz vagy megfizetett ügyvédhez fordulni. Így született egy melléklete a szakdolgozatomnak, mint a dolgozatírás és tanulmányi körülményeim jellemző adaléka.


Záró nyilatkozat

Befejeződött a "Lovas-tanár és Szervező" oktatás!

 

Honi lovas oktatásunkban egyszerre, egy helyen, szervezetten ilyen rangos Kar még nem vállalt szerepet! 

A gazdasági élet szerteágazó területeiről érkezett – agrármérnök, orvos, jogász, közgazdász, tanár, természetvédő, műszaki, óvodapedagógus, öttusa-edző – nyelveket beszélő diplomás hallgatók sikeres záróvizsgáik és diplomamunkáik megvédése után OKLEVELÜK mellé a felkészültségüket bizonyító TANÚSÍTVÁNYT is kapnak. 

Az egyetem vizsgapecsétjével ellátott reprezentatív dokumentum igazolja, hogy a végzett hallgatók a megszerzett „tudásvagyonuk” birtokában a lovaságazat, a lovassportok következő területein felelősségteljesen és alkotó módon tevékenykedhetnek: 

* Regisztrált lovasvállalkozás alapítása, üzemeltetése, irányítása. 

* Lovasoktatás – szemléletformálás:

        egészséges, természetközeli életmódra nevelés; a szabadidő kulturált eltöltése;

        lovasbemutatók, lovasturizmus szervezése;

        lovashagyományok ápolása; lovasterápia; lovassportok népszerűsítése; előadások tartása 

* A lovaságazattal, a lovassportokkal kapcsolatos egyéb tevékenységek szervezése:

        munkahely teremtés; vidéki közösségek segítése; a lovaságazathoz kapcsolódó

        környezettudatos gazdálkodás   megvalósítása;

        az EU és más források feltárása, szakszerű hasznosítása  pályázatok útján stb. 

A „Tanúsítvány” aláírói többek között: Prof. Dr. Solti László akadémikus, a Szent István Egyetem rektoraProf. Dr. Fodor László, az Állatorvos-tudományi Kar dékánja, az öt egyetemi lovastanár: Lázár Vilmos, Lázár Zoltán tizenháromszoros fogathajtó világbajnokaink, Dallos Gyula, a lovassportok egyetlen mesteredzője, Széplaki Pál és Tuska Pál olimpikon szakedzők. 

A „Lovas-tanár és Szervező” szak 19 hallgatójának diplomáit és a „Tanúsítványokat” az Egyetem rektora 2008. december 6-án, szombaton a Papp László Budapest Sportarénábana LOVAS VILÁGKUPA keretében nyújtja át 

A „Lovas-tanár és Szervező szakirányú szakot – az előbb vázoltak alapján; a diploma és a „Tanúsítvány” kibocsátásával – a Szent István Egyetem a kitűnő lovasoktatói Karral és a Magyar Lovas Szövetséggel együttműködve ismét meghirdeti! Bővebb információ a 06/30/466-1543 mobiltelefonon. Prof. Dr. Fehér KárolyTémavezető-osztályfőnök

- Lényegében ezzel a szöveggel lett meghirdetve a következő évfolyam -

vissza a lap tetejére