vissza a főoldalra *

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Saturday, February 23, 2013 4:29 PM
To: 'Nemzeti Hirhalo'
Subject: RE: ...- Magyarország Alaptörvényéről, az Alkotmánybíróság 45/2012. (XII. 29.) határozata után -...

Hullámvögyi próbálkozások

·         --<<<<Nem lehet könnyű a Nemzeti Hírháló szerkesztőjének lenni. Időnként sokéves szövegekkel lepi meg olvasóit a kortárs, napi aktuális publikációk szemlézgetése közben (talán mert ismét aktuálisnak tartja őket). Időnként meg olyan féloldalas információkkal, mint az alábbi szöveg. Orbán a fehér lovag (legalább nem ő a fekete lovag a színpadon), a barátságos rendőrnyomozó, a nemzeties felhangon reálpolitikára törekvő futballdrukker relatív tulajdonságait, kétkedésre okot talányos személyét mindannyian ismerjük. De olyan primitívek nem lehetünk, hogy fenntartások okán ellenségem ellensége a barátom kell legyen. Ez az angolszász fantázianevű szerző pedig össze-vissza beszél. Az angol név ad neki hitelt a Nemzeti Hírportálon? Nincs a témában más, akit idézni lehetne? Ennyire életerős magyar öntevékeny közgondolkodás akár csak a nemzeti oldalon? -FÁ>>>>--

Magyarország Alaptörvényéről - az Alkotmánybíróság 45/2012. (XII. 29.) határozata után
Johnny Gary-Lee, 2013. február 22., 21:21 Facebook

Nem jogi tudományos dolgozatot szeretnék írni, hanem az átlagembernek egyszerűen elmondani, hogy mi történt itt alkotmányozás címszó alatt, mert ennyi idő és az AB ezen döntése után talán tisztábban látható egy laikusnak is.
--<<<<eddig stimmel -FÁ>>>>--

Nem érinteném most az Alaptörvény megszületésének folyamatát, ami már az előkészítő bizottság első mondatától kezdve alkotmányellenes volt. ("Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés.") És nem érintem a benyújtott szöveg változtatásait. Csak a jóváhagyott, közlönyben megjelent változattal foglalkozom. 
--<<<<Ez már nem stimmel. Hol volt itt alkotmányozásra képes közvélemény, nemzeti politizáló közvélemény, amelynek artikulált, kormánytól független eltökélt szándékai lettek volna? -FÁ>>>>--

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról egy átlagembernek itt és most annyit kell tudni - azon túl, hogy az alkotmány a jogszabályi hierarchia csúcsa 
--<<<<És itt a mélyvíz. Egy tanulatlan és/vagy hazug internetes szerző szívhez szólóan közvetlen hangú és alapvetően csaló megállapítása az internetes Nemzeti Hírhálón idézve minden megjegyzés nélkül. Az alkotmány a magyar (és eredetileg az európai) jogszabályi hierarchiának nem része. Sem a csúcson, sem lejjebb. Kívüle való. Az alaptörvény lehet a jogszabályi hierarchia csúcsán. -FÁ>>>>-- - hogy kimondja, hogy hogyan és mivel szüntethető meg. --<<<<Jellemző simlis (helyesebben jogszabályi hierarchián belüli) megfontolás. Az alkotmány lényegénél fogva ezért nem szavazgatható valami, hogy angolszász vagy éppen magyar álnevű vagy éppen csak szeleburdi emberek ne kavargathassák minden percben körülötte a megbízóik törekvéseit. Tehát a nem tudom miért szemlézett szerző logikai építkezéséből kitűnik, hogy nem az alkotmányt tárgyalja, bár sokat emlegeti. -FÁ>>>>--  Mivel külön pontban, nevesítve nem szól róla (nem köti se időhöz, se feltételhez) ezért Magyarország (ideiglenes) Alkotmányát az általános jogelvek szerint, egy hasonló szintű új jogszabállyal, Magyarország (új) Alkotmányának megalkotásával lehet hatályon kívül helyezni. Ezt erősíti meg a Preambulum:
"...az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:" 
--<<<<Simlis és felületes fogalmazás, mert ilyen szöveg a 2011-es alaptörvényben nincsen. Legfeljebb az 1949-esnek valamelyik szövegváltozatából vett idézet lehet. -FÁ>>>>--

Arról meg szintén az alkotmány rendelkezik, hogy Magyarország (új) Alkotmányát HOGYAN kell megalkotni:
"(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."
--<<<<Szintén legfeljebb az 1949-esnek valamelyik szövegváltozatából vett idézet lehet. -FÁ>>>>--
Vagyis Magyarország érvényes alkotmányát, amelyik hatályon kívül tudja helyezni az ideiglenes alkotmányt, azt csak az alkotmányozó hatalom alanyai, az Országgyűlés és a Nép EGYÜTT tudja megalkotni.
--<<Utólag olvasva: a hatalommegosztás egy új ideáját mutatja be, amit az átverős puha proletárosító diktatúristák eddig sosem érvényesítettek. - >>--   --<<<<De ez nem egy örök steril képesség. Ehhez fel kell nőni, amely felnövekedésnek a képén legfeljebb kamaszkori pattanás lehet az efféle maximálisan tájékozatlan és láthatóan csupán hangulatot kelteni kívánó ÁL-ELEMZÉS. Más kérdés, hogy lesz-e még a magyarságnak képessége, lehetősége arra, hogy közelebb kerüljön alkotmányosságához. -FÁ>>>>--
1996-ban az OGY még tudta ezt (lásd 119/96 OGY határozat preambulumról szóló része - "Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezően utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyűlésre és a Magyar Köztársaság állampolgárainak közösségére;"). 
--<<<<Az 1996-os alkotmány-koncepciónak nevezett irat maga volt a fertelem egyébként. egyetlen egy rendszerváltási alapkérdésről nem szólt. Tehát nagy ívben került minden akkor aktuális alkotmányossági problémát. Száraz, érdektelen, mellébeszélésével hazug dolog volt, ami még az akkori kommunista miniszterek biztosítékait is kiverték – amint mindenki emlékezhet rá, éppen Horn miniszterei akadályozták meg a hazugságlepedő alapján új alaptörvény hozatalát (mert az 1949-es sem volt alkotmány, ami evidens egy a kérdés iránt érdeklődő embernek akkor is, ha ezt a látszatot sem ismeri a Nemzeti Hírhálóban idézgetett szellemi diverzásunk). -FÁ>>>>--

Tehát a Magyar Köztársaság Alkotmánya pontosan tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányát hogyan és mivel lehet hatályon kívül helyezni.
Az Országgyűlés és a nép által KÖZÖSEN alkotott Magyarország Alkotmányával
--<<<<És miért nem Biszku Bélára, Kádárra vagy Rákosira hivatkozik közvetlenül, vagy a Lenin-fiúkra? Miért ez a szemérmes poszt-MSZMP-s, poszt-SZDSZ-es becserkészés? -FÁ>>>>--

Fentiekre tekintettel a Magyarország Alaptörvénye nevű törvény, ezen kritériumok egyikének se felel meg, több szempontból se. 
--<<<<Még jó. Lassan Orbánhívőt fognak belőlem faragni? Mire tényleg vén leszek, a kisebb rossz alapján bújom az újságot, hogy önkéntes falragaszolókat nem toboroz-e a FIDESZ a választásra? -FÁ>>>>--
Egyrészt Magyarország Alaptörvénye még nevében se alkotmány. 
--<<<<Ez az erénye, hogy nem látszat-firka, hanem tényleges alaptörvény esetleg, mert nem akarja magát alkotmánynak feltüntetni. -FÁ>>>>-- Nem is lehetne, mert preambulumnak számító Nemzeti Hitvallás részében két alkotmányt is elismer Magyarország HATÁLYOS (!) Alkotmányának. A történeti alkotmányt is, meg a '90. május 2-án hatályos 49. évi XX. törvényt (Magyar Köztársaság Alkotmányát).  --<<<<Csípjenek meg, mert a 49/XX-as elismerését az MKOGY honlapról letölthető, valószínűleg hatályos szövegben nem látom a bevezetőben. -FÁ>>>>--
Másrészt Magyarország Alaptörvénye - a Magyar Köztársaság jogrendje alapján - közjogilag érvénytelen, mert nem az alkotmányozás alanya alkotta meg. 
--<<<<A hülye. Elég veszedelmesen tud mellé beszélni. Tipikus funkcionális analfabétaként görgeti a szavait szóban is talán, de írásban mindenképpen, a tartalmi-logikai kontroll legkisebb jele nélkül. -FÁ>>>>----<< erre szolgált egyébként a záró rendelkezésekben a 49/XX meghivatkozása. - >>--  Nem csak az ellenzék, de a nép is teljesen ki lett hagyva az Alaptörvény megalkotásából. --<<Tehát az ellenzék nem a népet képviseli. Erre mondják, hogy KÉREM JEGYZŐKÖNYVBE VENNI! - >>--

(A további érvek ismertetésétől itt eltekintenék).
--<<<<A további 0-áktól eltekintene. Mitől függ, hogy nulláit szaporítsa vagy nem? Mert eddig egy éretlen kamasz vagdalkozásán kívül nem tartalmaz a szemelvény semmit. -FÁ>>>>--  Ennyi érv pont elég annak bizonyítására, hogy
az Alaptörvény nem alkotmány, hanem egy alacsonyabb szintű 
--<<<<Eddig stimmel, az alaptörvény a jogrendszer része, az alkotmány viszont felette áll a jognak, nem része a jogrendszernek, más műfaj, más természetű dolog. -FÁ>>>>-- - alkotmányellenes,  --<<<<Ezzel viszont eddig nem foglalkozott az általam kifogásolt szöveg, tehát alaptalan a kijelentése, látszat érvelése volt csupán, mint egy színházi monológnak. -FÁ>>>>-- közjogilag érvénytelen - jogszabály, ezért önmagában nem alkalmas az alkotmány hatályon kívül helyezésére --<<<<Helyesebben: általában véve semmilyen jogszabály nem alkalmas valódi alkotmány hatályon kívül helyezésére, mert az eszköz az alanynak nem nőhet föléje (rádűlhet, de minőségben föléje nem nőhet). -FÁ>>>>--
Miért fontos ennek bizonyítása? Azért, mert az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseiben nem az Alaptörvénynek, mint Magyarország új Alkotmányának erejére hivatkoznak (mint láttuk, ezt nem is tehették volna) hanem a megalkotáskor hatályos alkotmány egy pontjában kapott felhatalmazásra. 
--<<<<Ami a záró rendelkezések közt van és nem a bevezetőben. Továbbá ami azt a jogszabályi forrást jelölte meg, ahonnan kiindulva fogtak neki a 2011-es alaptörvény amúgy felemás legitimitású munkálatainak. De nagyobb legitimitás az ország lakosainak állapota miatt nem lehetett volna. Az alkotmányos állapot elérése egy folyamat, amely folyamatnak egy lehetséges állomása volt a 2011-es alaptörvény meghozatala. -FÁ>>>>-- Ami ugyan nem azt tartalmazta, amire hivatkozásként használták, de volt ilyen pont, melyre a képviselők a hatályon kívül helyezésre hivatkoztak. Tehát a nem létező hatályon kívül helyező jogukat, levezették egy nem arról szóló jogszabályi szakaszból.  --<<<<Otthon a konyhaasztalon lehet így kavargatni a szót is akár, de nem veszélytelen. -FÁ>>>>-- Ezt tartalmazta az Átmeneti Rendelkezések 31. cikk (2) bekezdése. Ezzel, erre hivatkozva helyezték hatályon kívül az alkotmányt.

Na, ezt a (2) bekezdést törölte el most az AB, és ezzel kihúzta a hatályon kívül helyezés hibásan hivatkozott jogalapját az Országgyűlés alól. 
--<<<<Kezd tisztulni, hogy a szakmainak álcázott nagy hadarásnak mi volt a célja. -FÁ>>>>--
Innen kezdve nincs jogalap, hivatkozási hely a hatályon kívül helyezésre, és akkor csak a törvény ereje marad, arról viszont többszörösen bizonyítottuk, hogy nem alkalmas a Magyar Köztársaság Alkotmányának hatályon kívül helyezésére
--<<<<Az 1949/XX-as törvénynek volt egy önkényuralmi §-a, amely 1949-től 2011-ig, azt hiszem változás nélkül érvényben volt hol 70-es hol 77-es számon. Ez a paragrafus kijelentette, hogy a 49/XX. a magyar alkotmány. Ráadásul azt is értelmetlenül. Mert a konkrét szöveg az volt, hogy „77. § (1) Az Alkotmány a Magyar Köztársaság alaptörvénye.” Nyelvészektől kellene megkérdezni, hogy mintha pont a fordítottja lenne itt, mint amit ezzel mondani akartak és akarnak. Itt ugyanis az alkotmányról állítják, hogy az alaptörvény annak nemcsak megfelel, de vele azonos. Csakhogy a magyar alkotmány íratlan, akkor tehát az alaptörvénynek is íratlannak kellene lennie. Magyarul nem tudó fogalmazók nyilván a fordítottját akarták előírni a törvény szigorával, hogy „jogkövető állampolgárok” vegyék tudomásul, Rákosi elvtársnak köszönhetően Magyarországon ezentúl az írott, országgyűlés által megszavazott alaptörvény lesz az alkotmány. Csakhogy éppen úgy nem voltak a magyar nyelvben tájékozottak, mint ez az idegen nevű szerződ abban,  hogy a bevezetőben vagy a záró rendelkezések közt van-e a 2011-es alaptörvényben a 49)XX-ra való hivatkozás. Nem lenne nagy dolog az egész, ha nem sandaság megnyilvánulása lenne. De sandaság megnyilvánulása. -FÁ>>>>--
Innen pedig csak egy lépés, hogy akinek jogosan sérti az érdekét, az kérje a 31. cikk (3) bekezdése teljes tartalmának törlését, ami így kezdődik:

"(3) Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,"

És amikor ezt törli az AB - mi mást tehetne - akkor az alkotmány újra hatályba lép.

Tehát a következtetésem egyértelmű.
Az AB 45/2012. (XII. 29.) határozatával megteremtődött a feltétel (megnyílt a jogi út) a 89-es ideiglenes jogállami alkotmány 
--<<<<kb így játszottak a szavakkal a 19-es és a 45 utáni dominánsak. Az igyekezet egy recski párbeszédre emlékeztet fegyelmező és fegyelmezett között. Magának milyen iskolája van? Doktor vagyok. Az iskoláit kérdeztem, érettségizett? Igen. És hány érettségije van? Csak egy. Na látja. -FÁ>>>>-- hatályba visszahelyezéséhez és ezzel az Alaptörvény alkotmányellenessége kimondásához és hatályon kívül helyezéséhez.
És ami ettől sokkal fontosabb, ezután mindenki pontosan fogja érteni, hogy Magyarország Alkotmányát csak a népszuverenitás elve alapján, az Országgyűlés és a nép EGYÜTT alkothatja meg, és meg is kezdhetik a megalkotásának az előkészítését. 
--<<<<Magyarországon ennél magasabb szintű az alkotmányos tudat hagyománya. Például hülyeségeket a néppel bármilyen túlerő hiába szavaztat meg, abból valódi törvényi erő nem lehet. Amint a világ egyetlen épeszű szegletében sem máshol sem. Amint az ENSZ legtöbb alapvető egyezségokmányában sem. Bár az unió köpönyegében van némi törekvés a hülyeségek törvényerőre emelésében. De mindenütt akad selejt. -FÁ>>>>--

Na, van gyakorló jogász, netán alkotmányjogász, aki segít megszövegezni ezt a beadványt? Vagy aki megcsinálja és beadja?
Mert a pártokra és a képviselőkre, valamint a szakértőikre, de szerintem még az ombudsmanra se számíthatunk ebben.
Van, aki segítene? Nem nekem, a magyar népnek!
Megfelelő sajtónyilvánossággal szerintem lenne hatása, és beindítaná végre az Alaptörvény hatályon kívül helyezéséhez és a diktatúra megszüntetéséhez vezető folyamatot.
 --<<<<Még hány évtized, akár nemzedék kell hozzá, hogy alapvető, evidens kérdésekben nagyobb legyen az igényesség egy átlag (a Nemzeti Hírhálóban szemlézett) érdeklődő állampolgár esetében? -FÁ>>>>--

 Sajnálattal, hogy ilyen hullámvölgy elé nézünk

Fáy Árpád


Magyarország Alaptörvényéről - az Alkotmánybíróság 45/2012. (XII. 29.) határozata után
Johnny Gary-Lee, 2013. február 22., 21:21 Facebook

Nem jogi tudományos dolgozatot szeretnék írni, hanem az átlagembernek egyszerűen elmondani, hogy mi történt itt alkotmányozás címszó alatt, mert ennyi idő és az AB ezen döntése után talán tisztábban látható egy laikusnak is.

Nem érinteném most az Alaptörvény megszületésének folyamatát, ami már az előkészítő bizottság első mondatától kezdve alkotmányellenes volt. ("Az alkotmányozó hatalom az Országgyűlés.") És nem érintem a benyújtott szöveg változtatásait. Csak a jóváhagyott, közlönyben megjelent változattal foglalkozom.

A Magyar Köztársaság Alkotmányáról egy átlagembernek itt és most annyit kell tudni - azon túl, hogy az alkotmány a jogszabályi hierarchia csúcsa - hogy kimondja, hogy hogyan és mivel szüntethető meg. Mivel külön pontban, nevesítve nem szól róla (nem köti se időhöz, se feltételhez) ezért Magyarország (ideiglenes) Alkotmányát az általános jogelvek szerint, egy hasonló szintű új jogszabállyal, Magyarország (új) Alkotmányának megalkotásával lehet hatályon kívül helyezni. Ezt erősíti meg a Preambulum:
"...az Országgyűlés - hazánk új Alkotmányának elfogadásáig - Magyarország Alkotmányának szövegét a következők szerint állapítja meg:"

Arról meg szintén az alkotmány rendelkezik, hogy Magyarország (új) Alkotmányát HOGYAN kell megalkotni:
"(2) A Magyar Köztársaságban minden hatalom a népé, amely a népszuverenitást választott képviselői útján, valamint közvetlenül gyakorolja."
Vagyis Magyarország érvényes alkotmányát, amelyik hatályon kívül tudja helyezni az ideiglenes alkotmányt, azt csak az alkotmányozó hatalom alanyai, az Országgyűlés és a Nép EGYÜTT tudja megalkotni.
1996-ban az OGY még tudta ezt (lásd 119/96 OGY határozat preambulumról szóló része - "Az új alkotmány tartalmazzon preambulumot, amely tömören és kifejezően utaljon az alkotmányozás alanyára: az Országgyűlésre és a Magyar Köztársaság állampolgárainak közösségére;").

Tehát a Magyar Köztársaság Alkotmánya pontosan tartalmazza, hogy a Magyar Köztársaság Alkotmányát hogyan és mivel lehet hatályon kívül helyezni.
Az Országgyűlés és a nép által KÖZÖSEN alkotott Magyarország Alkotmányával
.

Fentiekre tekintettel a Magyarország Alaptörvénye nevű törvény, ezen kritériumok egyikének se felel meg, több szempontból se.
Egyrészt Magyarország Alaptörvénye még nevében se alkotmány. Nem is lehetne, mert preambulumnak számító Nemzeti Hitvallás részében két alkotmányt is elismer Magyarország HATÁLYOS (!) Alkotmányának. A történeti alkotmányt is, meg a '90. május 2-án hatályos 49. évi XX. törvényt (Magyar Köztársaság Alkotmányát).
Másrészt Magyarország Alaptörvénye - a Magyar Köztársaság jogrendje alapján - közjogilag érvénytelen, mert nem az alkotmányozás alanya alkotta meg. Nem csak az ellenzék, de a nép is teljesen ki lett hagyva az Alaptörvény megalkotásából.

(A további érvek ismertetésétől itt eltekintenék). Ennyi érv pont elég annak bizonyítására, hogy
az Alaptörvény nem alkotmány, hanem egy alacsonyabb szintű - alkotmányellenes, közjogilag érvénytelen - jogszabály, ezért önmagában nem alkalmas az alkotmány hatályon kívül helyezésére.
Miért fontos ennek bizonyítása? Azért, mert az Alaptörvény Átmeneti Rendelkezéseiben nem az Alaptörvénynek, mint Magyarország új Alkotmányának erejére hivatkoznak (mint láttuk, ezt nem is tehették volna) hanem a megalkotáskor hatályos alkotmány egy pontjában kapott felhatalmazásra. Ami ugyan nem azt tartalmazta, amire hivatkozásként használták, de volt ilyen pont, melyre a képviselők a hatályon kívül helyezésre hivatkoztak. Tehát a nem létező hatályon kívül helyező jogukat, levezették egy nem arról szóló jogszabályi szakaszból. Ezt tartalmazta az Átmeneti Rendelkezések 31. cikk (2) bekezdése. Ezzel, erre hivatkozva helyezték hatályon kívül az alkotmányt.

Na, ezt a (2) bekezdést törölte el most az AB, és ezzel kihúzta a hatályon kívül helyezés hibásan hivatkozott jogalapját az Országgyűlés alól.
Innen kezdve nincs jogalap, hivatkozási hely a hatályon kívül helyezésre, és akkor csak a törvény ereje marad, arról viszont többszörösen bizonyítottuk, hogy nem alkalmas a Magyar Köztársaság Alkotmányának hatályon kívül helyezésére.
Innen pedig csak egy lépés, hogy akinek jogosan sérti az érdekét, az kérje a 31. cikk (3) bekezdése teljes tartalmának törlését, ami így kezdődik:

"(3) Hatályát veszti
a) a Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény,"

És amikor ezt törli az AB - mi mást tehetne - akkor az alkotmány újra hatályba lép.

Tehát a következtetésem egyértelmű.
Az AB 45/2012. (XII. 29.) határozatával megteremtődött a feltétel (megnyílt a jogi út) a 89-es ideiglenes jogállami alkotmány hatályba visszahelyezéséhez és ezzel az Alaptörvény alkotmányellenessége kimondásához és hatályon kívül helyezéséhez.
És ami ettől sokkal fontosabb, ezután mindenki pontosan fogja érteni, hogy Magyarország Alkotmányát csak a népszuverenitás elve alapján, az Országgyűlés és a nép EGYÜTT alkothatja meg, és meg is kezdhetik a megalkotásának az előkészítését.

Na, van gyakorló jogász, netán alkotmányjogász, aki segít megszövegezni ezt a beadványt? Vagy aki megcsinálja és beadja?
Mert a pártokra és a képviselőkre, valamint a szakértőikre, de szerintem még az ombudsmanra se számíthatunk ebben.
Van, aki segítene? Nem nekem, a magyar népnek!
Megfelelő sajtónyilvánossággal szerintem lenne hatása, és beindítaná végre az Alaptörvény hatályon kívül helyezéséhez és a diktatúra megszüntetéséhez vezető folyamatot.



 Vissza az oldal tetejére