-----Original Message----- From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] Sent: Friday, July 19, 2013 8:47 AM To: 'mindenkinek.akit.erdekel@gmail.com' Subject: FW: MSZF-reagálás - devizahitel
Még az oklistát
Kedves "Ti"!
Ez a pár mondat üdítő olvasmány volt, mert kiszakadt abból a hipnotizált állapotból, amely lehetővé tette a deviza elszámolású forint hitelezés kialakulását és máig vergődő embertelen csalását.
Minden elismerésem.
De ha ennyit megtettünk, akkor van még egy lépés.
Ellopták az oklistát. Lopott oklista nélkül ez a szemfényvesztés nem sikerülhetett volna.
A hatáslánc feltárásában még egy nagyot lehet lépni: miben áll az oklista ellopottsága, mi lenne a helyzet, ha az oklistát nem lopták volna el?
Igen fontos, mert kiderülne, hogy meg kell érteni a szerződéses szabadság mibenlétét, azt hogy a pénzhasználat a gazdasági szerződés egy modulja, és hogy a szerződéses szabadsághoz tartozik a szerződésbontási, az egyoldalú szerződésmódosítási okok listája (onnan hozták át a pénzügyi szerződésekbe, még pontosabban esetünkben a deviza elszámolású hamis hitelekhez). Ha nem követjük végig, nem tárjuk fel ezt a torzulási láncolatot, akkor idegen és érthetetlen testként marad ott az oklista a bankok kezében tovább ezernyi visszaélésre okot adó rejtélyes eszközként, hivatkozási pontként. Ha viszont nevén nevezzük és feltárjuk az összefüggéseket, torzulásokat, akkor igen egészséges eredményre juthatunk, éspedig az ügyfelek valódi "eredeti" jogállása kerülhet napfényre, a maguk oklistájával, hitelhez való jogával (amihez a hitelpénz technikája maximálisan megfelelő eszköz), az ügyfél és a bank viszonyát helyre zökkenteni képes reális fogalmi alapokkal.
üdvözlettel
FÁ
-----Original Message-----
Sent: Friday, July 19, 2013 7:14 AM
Subject: Re: MSZF-reagálás - devizahitel
Tisztelettel megjegyezzük, hogy a "hibás termék" koncepció szerintünk felejtős... ez nem hibás termék. Amikor a Róna bedobta ezt a gondolatot a köztudatba, örültünk neki, azóta előkaptuk a törvényeket, és tudjuk, hogy nem az. Róna Péter is... már ott tart, hogy ezek nem kölcsönszerződések. Igen, nem kölcsönszerződések, mert nem felelnek meg a kölcsönszerződés kogens szabályainak azaz a kölcsön definícióinak.
Mi a véresebb állásponton vagyunk: két Bszt-ben nevesített termék van összegyúrva 1 szerződésbe, és kölcsönszerződésként van eladva, figyelmen kívül hagyva a Bszt.-szabályokat. Melyik ez a kettő? Az egyik egy saját számlás devizakereskedés, a másik, mint kiegészítő szolgáltatás, egy befektetési hitel. Ha elemeire-lépései bontjuk ezt és a "deviza alapú kölcsönzés" folyamatát, a kettő tökéletesen fedi egymást, azaz ugyanaz.
És persze van egy még véresebb álláspont is, mely szerint tök mindegy, hogy milyen szerződésről van szó, mert a szerződés aláírásával egy olyan
- abban - leplezett tartalommal jött létre egy jogviszony, melyre nem terjedt ki az adós akarata, azaz disszenzus van a felek között és így létre nem jött szerződésről kell beszélni. Hát, eléggé akadémiai ízű meglátás, de jó! Más megközelítésben ugyanaz, római jogi példára
alapozva: ha az egyik fél kölcsönt akar, a másik fél pedig azt mondja, nesze, itt a kölcsönöd, de az valójában nem az, akkor nix konszenzus a felek között.
Üdv,
Mi