Frenczel Bertalan: Az Alkotmányról
A jog alapja a törvény, elsősorban a természettörvény; (lex naturalis): a természettörvényt örök törvényből való részesedés az értelmes teremtményben (Aquinói Szent Tamás): "A végső létalap Isten, mert törvény nem lehetséges törvényhozó nélkül. Az ember világára vonatkozó egyetemes, változatlan természettörvény meghatározza, milyeneknek kell lenniük az emberi cselekedeteknek, hogy az ember elérje végső célját. Mivel az alkotmány a nemzetnek a maga erejéről, céljáról, és a hatalom mivoltáról vallott közös tudata, nyilvánvaló, hogy az alkotmányosságot, a2 alkotmány szerinti cselekvést a természettörvény szabályozza.
Mivel a természettörvény változtathatatlan, ezért az alkotmány lényege is változtathatatlan. Alapvető jog az önfenntartáshoz, a saját jelleg megtartásához való jog. Minden lény annyiban tökéletes, amennyiben megőrzi specifikus jellegét. A magyar nemzet specifikus jellegének megőrzését a Szent Korona-tan, Történelmi Alkotmányunk biztosítja. Tehát a Történelmi Alkotmányhoz való ragaszkodásunknak természetjogi alapjai vannak. Az igazi alkotmány az állam felett álló etikai, erkölcsi, gazdasági törvények gyűjteménye. Isteni eredetű, vagy természeti törvényszerűségekből levezethető; az évezredek során az emberi együttélés szükségszerűségeiből alakult ki. Az egymást követő nemzedékek történelmi tapasztalatai, tevékenységei, erkölcsi ítéletei alakították, formálták. Az alkotmánynak eleget kell tennie az emberi szabadság, a rend, és a biztonság követelményeinek, miközben harmonikus egységet alkot a közösségi szolidaritással. Alapfeltétel az általánosan elfogadott erkölcsi követelmények betartása.
Politikai, gazdasági csoportok, vezetők, semmilyen tudományos, vagy más, "objektív" módon nem helyezhetik magukat hosszú távon azon alkotmányos szabályok fölé, amelyek az évezredes történelmi fejlődés során az emberi együttélés gyakorlatában kristályosodtak kötelezően betartandó erkölcsi törvényekké.
Valaha ezek az alkotmányos törvények, szabályok nem voltak írásba foglalva, mégis léteztek az emberek és vezetőik tudatában, cselekedeteiben. A közösség és az egyén önként vállalta e szabályok magukra nézve kötelező elfogadását, mert harmonikusabbá tette a társadalmi együttlétet. A közösség és az egyén tudatába mélyen belevésődött. Ezek a törvények az államra nézve kőtelezően betartandók voltak.
Egy fejlődés eredménye volt, amikor megpróbálták írásba foglalni ezeket a törvényeket. Így születtek meg a jogrendszerek (Hammurabbi, Szolon, Werbőczy, stb. Törvénykönyv).
Az írásba foglalt alkotmányos jog tehát nem a király, az állam, a jogalkotók, stb. alkotása. Az Ő érdemük a már régóta létező törvények írásba szerkesztése és csiszolása.
Fogalmilag külön kell választani az alkotmányos törvényeket, amelyeket az államnak magára nézve kötelezően alkalmaznia kell, mert ez a nemzet államalkotó megnyilvánulása, valamint az állam által hozható alaptörvényeket, amiket az állam az adott helyzet megoldására foglal írásba, de ezeknek az alaptörvénynek mindig összhangban kell lennie az alkotmányos törvényekkel. Erre a két törvényrendszerre az angol, német, francia, spanyol, orosz, olasz. stb. nyelvekben különböző szavak felelnek meg (pl. az angolban "Right" az alkotmányos törvényeket, "Law" az alaptörvényeket jelenti.)
Sajnos a magyar nyelvben, és a köztudatban ez a két fogalom az utóbbi ötven évben tartalmilag és formailag összemosódott. Egy mai, hétköznapi magyar ember azt hiheti, hogy manapság egy választott testület, egy kormány, olyan legitim felhatalmazással rendelkezik, hogy az alkotmányos törvényeket megváltoztathatja, azaz az általános, alapvető, évezredes emberi szükségleteket, érdekeket, értékeket megváltoztathatja. Ez tévedés. Ideje a fogalmakkal tisztába jönni.
A magyar nemzetnek, Magyarországnak, van Történelmi Alkotmánya, a Szent Korona-tan, amely legalább ezer éves. Nemcsak a közjogi hagyományokat foglalja magába, hanem a Szent Korona által szimbolizált alapvető jogokat is, melyek a hosszú történelmi fejlődés folyamán az emberi együttélés gyakorlatában kristályosodtak ki. Törvényei emberközpontúak. védik a családot, a lakóhelyi, vallási közösségeket, biztosítják az alanyi jogon járó szociális jogokat.
A Szent Korona által megszemélyesített Történelmi Magyar Alkotmány örök, íratlanul is kőtelezőnek tekintett értékeket, igazságokat tartalmaz.
Miközben manapság a magyar emberek nem is hallottak Történelmi Alkotmányunkról, ugyanakkor angol, német, olasz jogászok egyre nagyobb érdeklődésére tart számot vizsgálják, foglalkoznak vele, méltatják.
Jogtörténeti csodának tartják; Állításuk szerint csak okos népnek lehet ilyen alkotmánya.
Történelmi Alkotmányunkra, a Szentkorona-tanra, méltán büszkék lehetünk! Ezer, vagy enné; s több esztendő alatt vált kiforrott eszmerendszerré. Nincs párja sem Európában, sem máshol a Földön!
Még Angliában is csak alaptörvényekből áll az alkotmány!
Alkotmányosságunk; nemzeti kultúránk része, akár az anyanyelvünk, identitásunk meghatározó eleme az alkotmányos hagyomány. Egyetemes erkölcsi, politikai, jogi, társadalmi evidenciák rendszere. Olyan alapigazságokat tartalmaz, amiket semmilyen politikai meggyőződés nem tagadhat, nem ítélhet el, sem hazai, sem külföldi.
Fogalmilag kizárja a diktatúra bármely formáját Alkotmányosságunk alapja a szuverenitás, Történelmi alkotmányunk a nemzetnek a hatalomról vallott közös tudata, a nemzet államalkotó akarata, a nemzet önkormányzó eszköze, hitvallásnak tekinthető szemléletmód a közösségről, a szolidaritásról, a szabadságról, a hatalom kötelességéről. Az Alkotmány a hatalomra kötelező értékeket, igazságokat, tőrvényeket tartalmazza.
Rendelkezései a nemzet, a közösség érdekeit előbbre valónak tartják az egyéni jognál, a többségi közösség alapvető jogai előbbre valók, mint a "másság" joga, az alkotmányos alapjogok a természetes személyek számára biztosított, a jogi személyeknek csak másodsorban.
A Történelmi Alkotmány biztosította, és ellenőrzése alatt tartotta a nemzet számára a gazdasági önállóságot (nemzeti bank, jegybank), a pénzkibocsátást, a kamatszabályozást, a hitelfelvételt, a pénzpiac működését, stb., ugyanakkor az emberek számára pedig a gazdasági esélyegyenlőséget, a társadalmi igazságosságot méltányosságot szolidaritást.
Alkotmányunkban benne foglaltatik a Szent Korona alá tartozó népek anyanyelvhasználatának és az identitás megtartásának alapjoga is.
Látható, ahogy nem szavazhat egy parlamenti többség az igeragozásról, a Duna folyásáról, vagy a fű növéséről, úgy a magyar alkotmányról sem.
Magyarországon az Árpádházi királyok kihalása után ruházták át az uralkodást a Szent Koronára. Ö lesz a legfőbb közjogi méltóság. Ez nyilvánul meg jogrendszerünkben, a Szentkorona-tanban.
Mohács után, a drámai helyzetekben, csodával határos módon, mindig megteremtette a nemzeti egységet.
Ezek nem csatatéri küzdelmek voltak, nem a hatalmi erőviszonyoknak megfelelően dőltek el, hanem közjogi győzelmek voltak.
Amíg alkalmaztuk Történelmi Alkotmányunkat, addig Magyarországon a hatalommegosztás tökéletes volt. A magyar nemzet és a nemzetiségi kisebbségek viszonya a Szent Koronában harmóniában valósult meg.
Magyarországon kívül nincs még egy olyan állam Európában, amely olyan sokáig élt együtt más népekkel, egymás deformálása nélkül. Ez Történelmi Alkotmányunk és toleráns, egészséges lelkű népünk érdeme. Nem véletlen, hogy pl. 1848-ban oly sok önfeláldozó hősünk volt, aki értünk harcolt, bár ereiben más náció vére csörgedezett. A horvátok szabad akaratukból csatlakoztak a magyar Szent Koronához és az államegységben e2zel államiságuk önállóságát is kifejezték. A több mint nyolc évszázadig tartó magyar-horvát társállami szövetség az európai alkotmánytörténet és jogtudomány megítélése szerint is sikeresen szervezett együttélés volt. Ha nincs a Pacta Conventa, a horvátok kihaltak volna tájunkról, mondják ők.
A Szent Korona 2000-ben az Országházba került Azóta egy millióan tekintették meg.
A magyarságnak a Szent Koronában testet öltött alkotmányos rendjéről, a Szentkorona-tanról, annak eszméiről manapság ki tud? Ötven éve nem tanítják, a közéletben szó nem esik róla, mintha nem is létezne! Tabu téma.
Egy (legalább) ezer éve jól működő (1944-ig), páratlan értéket nem szabad hagynunk, hogy elfelejtődjön. Nem enyészhet el végképp számunkra ez a tudati kincsünk! Meg kell találni a módját a felélesztésének!
Fontos tudnunk, jelenlegi helyzetűnkben milyen lényegi és nagymértékű segítséget és kiutat nyújthat Történelmi Alkotmányunk meg ismerése, felélesztése jogfolytonosságának kinyilatkoztatása.
A magyar Történelmi Alkotmány: az állam felett álló etikai, erkölcsi, gazdasági törvények gyűjteménye Ezek a törvények az állam felett állnak, az államot kötelezik, az állam nem változtathatja meg azokat
1. A történelmi hagyomány szerint a magyar alkotmány önálló, független tudat"' tényezőként létezik (nem az aktuális hatalom határozza meg).
2. Történelmi Alkotmányunk szerint a Szent Korona határozza meg a nemzethez, és a hatalom gyakorlójához való viszonyát (és nem fordítva).
3. A Szent Korona a legfőbb közjogi méltóság. Sem élő személy, sem szervezet nem kaphat teljhatalmat.
4. Minden hatalom forrása a Szent Korona, illetve ezen keresztül a politikai nemzet.
5. Egy hatalom akkor kap legitimitást ha elismeri, és magára nézve kötelezően elfogadja a Történelmi Alkotmány törvényeit!
6. A hatalomnak a nemzetet kell szolgálnia, betartva, alkalmazva az alkotmányos elveket. A magyar nemzetet alkotó emberek alkotmányos jogaik alapján szabadok és nem az állam kegyéből.
7. A föld, a bányák, az energiahordozók, a folyók, a hegyek, a nemzeti értékek a szent Korona tulajdona, vagyis a nemzeti közösségé, tőle el nem tulajdonítható.
8. Jogtalanság nem alkot törvényt. (Érvénytelenek azok a rendeletek, szerződések, amelyek nem hozhatók összhangba tartalmilag Történelmi Alkotmányunkkal).
9. Alkotmányellenes erőkkel, törvényekkel, parancsokkal szemben köteles a nemzet fellépni.
10. Történelmi Alkotmányunk szerint a nemzet szerves politikai egység. A különféle társadalmi csoportok, rétegek önállóságát, harmonikus együttélését biztosítja.
11. Történelmi Alkotmányunk örök érvényű, hatálytalanithatatlan. Jelenleg is érvényes. Nyilvánvaló, hogy Alkotmányunk nem egy hatalmi elit által bármikor módosítható szerződés! Magyarországnak minden adottsága megvan a felemelkedéshez, a színvonalas fennmaradáshoz, az emberek gazdag, tartalmas életéhez. Ehhez nem szükséges külföldi tőke, külföldi befektetők. Csak a lehetőséget kell megadni, hogy a magyar nép tudása, tehetsége kibontakozhasson, felvirágozhasson.
A Kárpát medence valóságos édenkert. Jó minőségű szántóföldjeink, őshonos állataink, ásványi kincseink, megfelelő iparunk, kreatív, értelmes, dolgos népünk, a világ élén járó kutatóink, tudósaink, feltalálóink erre a garancia. 2003.08.08. {Folytatjuk/