vissza a főoldalra *

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Saturday, November 03, 2012 1:49 PM
Subject: FW:

a termelési tényezőkről a földvita idején (2)

A már elküldött levelet ismét átolvasva tűnt szembe, hogy a föld-munka-tőke eltérő funkcióinak, sajátságainak táblázatát is meg kellett volna adni.

Csak vázlatosan, sokkal kevésbé kiérlelten, mint az előbb küldött táblázat: 

a termelési tényező

kihez kötjük

a gazdagság forrása

 

föld

fiziokraták

a föld, tágabban a természet – az emberiség történetében nem csak a Biblában (Ószövetség), hanem már sokkal korábban, Kínában visszatérően merült fel az alap gondolat, hogy a természeti környezet sem egyetlen személynek, sem egyetlen szervezetnek de még egyetlen nemzedéknek sem lehet a magántulajdona abban az értelemben azt korlátozás nélkül tulajdonolhatná --- előállíthatná, adhatná-vehetné, megsemmisíthetné, másoktól (főleg más nemzedékektől) elvonhatná

a merkantilista embertelenségek elleni felháborodás racionális eszközöket, modelleket kereső mozgalma, lényegében a modelljeit a gazdaság teljes halmazában igyekszik megfogalmazni

 

A merkantilista embertelenségnek az a jelmondat adott alapot, hogy a társadalom gazdagságának a forrása az arany birtoklása, amelynek megszerzéséért az államnak minden megengedett (kereskedelem, önkény, háború) --- és ebben a tekintetben a vagyonosabb arany-birtokosokat tulajdonképpen egyenlő félként kezelte a merkantilista állam

munka

A Smith

az emberi munka általában, amely az ember erkölcsi tulajdonsága – A Smith főművéből nem szokták idézni, hogy szerinte a szegénység ellen úgy kell küzdeni, hogy lehetővé teszik számukra az értelmes munkát, önszervezést (és a banki tevékenységet ennek a szolgálatába, sőt kizárólag ennek a szolgálatába kell állítani, telepíteni) – egyebekben nyilvánvaló, hogy korlátlan tulajdonosként a tőke vagy tőkés nem rendelkezhet a munkaerő fölött --- mert számára a munka korlátozás nélkül nem tulajdonolható: nem előállítható, nem adható-vehető, nem megsemmisíthető -> mai szavakkal munkaszerződést kel kötnie a munka vállalóval, aki ha nem is egyenjogú, nem is cégtulajdonosi, de lényegében társa a termelési folyamatban.

az etika professzora mellesleg, és egy kései fiziokrata, aki a gazdaság környezetét és embert is magába foglaló „egész halmazon” belül az emberi alkotó erőre hívja fel a figyelmet, ily módon árnyalva a fiziokrata modell-törekvéseket

tőke

D Ricardo

a lehető leghatékonyabban szervezett munka, amelynek tárgyi megnyilvánulása a tőkejószág, tipikusan a gép, épület, technológiai eljárás stb újra termelhető, kereslettől függően bővítetten előállítható, keresletfüggően fejleszthető, kizárólagosan a termelést szolgáló, tulajdonosa szándékától függően maradéktalanul felszámolható --- korlátozás nélkül tulajdonolható: előállítható, adható-vehető, megsemmisíthető

hangsúlyozza, hogy a hatékonyabb tőkés szervezésben emberiességi megfontolásoknak nincsen helye – tehát a fiziokrata erkölcsi alapállásról lemondott, már csak a gazdaság halmazának egy része érdekli, csak a hatékonyság titka érdekli, csak annak modellezésére törekszik – ha ezt nem vesszük figyelembe (hogy az ő modelljei lényegesen szűkebbek mint a fiziokrata vagy A Smith féle szemléleti modell), akkor félre értjük, félre értelmezzük tevékenységét

 

Ezzel az erkölcsi kétességével együtt a komparatív előnyök tételét még úgy fogalmazta meg, hogy csak akkor működik, ha kizárjuk a tőkemozgást fejlettebb és fejletlenebb régiók közt (tehát az utódok féloldalasabbra formálták az ő szellemi hagyományát, mint amilyen volt)

 FÁ

 From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Saturday, November 03, 2012 1:06 PM
Subject:

a termelési tényezőkről a földvita idején

 A földvita idején ismét felerősödik a tétel fontossága, hogy A FÖLD NEM TŐKE!

 Eleve, fogalmi képtelenség a földet tőkének tekinteni!

Ugyanis az európai fogalmak talaján jog szerint mert értelmetlen, ezért semmis minden nemzetközi szerződés, minden jogszabály, amely szabad forgalmú tőkeként kezeli a földet (végső soron nem csak a termőföldet, hanem általában a földet, végső soron akár ingatlanként is).

Nézzük meg, miért is lehetetlen logikailag a föld tőke voltának elismerése akár a jog számára, akár „csupán” a közgazdaság vagy tágabban a társadalom számára.

Az itt következő táblázat a termelési tényező fogalmának történetét, fokozatos differenciálódását, gazdagodását mutatja be. A termelési tényező fogalmának használata, a termelési tényező mivoltának tudatosulása visszahatott magára a termelési tényezőre is. Kölcsönhatásban volt a termelési tényezőről való gondolkodás az egyes termelési tényezők egyre határozottabb elkülönülésével a gazdaságpolitikában, a gazdasági életben, a gazdaságról való gondolkodásban, és a tudatosan fejlesztett, alakított intézményi eszközökben.

A termelési tényezők sorában akkor került sor újabb termelési tényező megnevezésére (főleg mire mi emlékezünk, amit mi is számon tartunk), amikor annak funkcióját már egyértelműen el tudták különíteni a másiktól vagy a többitől. A termelési tényezők megnevezése tehát nem rokon értelmű, egymást átfedő jelentésű fogalmakkal történt, hanem amiképpen csak kitelt Európa közgazdaságról való gondolkodásában a korok meghatározó elméitől, és az ő meglátásaikat felhasználó gyakorló gazdaságpolitikusoktól és elmélet iránt érdeklődő vállalkozóktól -> egymást kiegészítő jelentésűek.

Együtt az egyes korokban igyekeztek a lehető legteljesebben a gazdaság egészét modellezni a fiziokraták óta, és ezek a modellek éltek azzal a módszerrel, hogy mai szóval élve sorra vették a termelési tényezőket. Mindig a lehető legkevesebbet, amivel már érzésük szerint a teljes gazdaság leírható volt. A következő kor gondolkodói ehhez képest akkor gyarapíthatták a termelési tényezők listáját, ha alapvetően új felismerésnek köszönhetően új funkciót azonosítva tehették még teljesebbé a gazdaság leírását, modellezését. Aminek következtében az egyre újabban felismert termelési tényezőkre koncentrálva igyekeztek a gazdaságot sikeresebbé tenni úgy politikusként mint gazdasági szereplőként.

Ha valaki történetesen a föld-munka-tőke klasszikus felosztást, amelynek megfogalmazódása több száz éven át tartott, egy mozdulattal igyekszik lenullázni abban a formulában, hogy föld=tőke, akkor nem csak egy sajátos szövegezésű nemzetközi diktátumot vesz alapul, amely semmibe veszi a józan észt, a közgazdasági gondolkodás alapjait, hanem magára veszi az európai (és benne a magyar) társadalom teljes genocidiumát. Mert ezt jelenti föld=tőke meghatározás komolyan vétele. A teljes emberi gondolkodás logikai, emberségi, alkotmányossági alapjainak kidobását. A legteljesebb gondolkodási és társadalmi de mindenekelőtt gazdasági cselekvőképtelenséget. Ez olyan kataklizmával jár, mint egy mindent elborító vulkánkitörés lávájának perzselése. Mint a pompeji hajdani lakosoknak a Vezúv kitörése. Ott nekik véget ért a józan ész és a tiszta erkölcs. Ott véget értek az emberi dimenziók. A föld = tőke gazdaságpolitikai és gazdasági cselekvőképességünkre nézve hasonló kataklizmával jár – csak itt a vulkán tulajdon értetlenségünk. Fel kellene fogni.

Ha azt vizsgáljuk, hogy mégis miért tehetett oly erőre ez a furcsa törekvés, hogy a gazdasági gondolkodás fogalmi alapjaitól el kell szakadni, akkor azt kell mondani, hogy erre a válasz csak ezen erők irracionális és a kortól elszakadt, leszakadt ELÉGTELEN SZELLEMI ÉS ERKÖLCSI kvalitása lehet az ok. Az övékében? Nem csak. A mienkében? Talán valamire nem figyeltünk, talán valami árnyékba került a fiziokraták fellépése óta a szellemi horizontunkon.

Azt mondják sokan, politikával, pénzzel ne foglalkozzon a tisztességes ember, mert megégeti a kezét, mert a hatalom és a pénz a sátáné. És ez milyen igaz?! Hát nem kétségtelen? --- DEEEE! Mármint ha a tisztességes, józan emberek átengedik a politikát és a pénzt a sátánnak, akkor az mit tehetne mást, mint hogy sátáni módon kezelje. TEHÁT nem kell átengedni. Nem kell hagyni, hogy ép emberi fogalmainkat vicces szerződésekkel nyomorítsák meg. Csakhogy az törődést igényel, odafigyelést. Néha erőfeszítést néha sok időt is.

A történelem során az ember sok eszközt alakított ki magának. Fizikai és fogalmi eszközöket is. Ilyen a föld és a tőke termelési tényezők fogalma, de ilyen a jog semmis kategóriája is. Lehet az bővebben is fogalmazni, de akkor egy kicsit bele gondolni, miért is lehetetlen vagy végképp erkölcstelen, illegitim valamely megoldás, törekvés, szerződés, jogszabály. Az alábbi táblázatban próbálom bemutatni a termelési tényezőkről való gondolkodás fejlősét, történeti sorát vázolva, hogy miként alakult eddig e fogalmak fejlődése, árnyalódása. szemléltetésként, hogy könnyebb legyen belegondolni abba, ami történik, hogy mi a tét.

Nagyon egyszerűen fogalmazva a föld és a tőke a gazdaság szerkezetében hagyományos fogalommal élve két különféle alkatrész, külön névvel, külön történettel és külön funkciókkal. Ha a ga7zdaságot egy karórához hasonlítanám, akkor a föld=tőke követelés nem más, mint egy órára mért kalapácsütés, amely feloldja a szerkezeti alkatrészek közti különbségeket, egyúttal a működőképességnek is véget vetve.


Táblázatos áttekintés a termelési tényezőkről alkotott felfogás történetéből

átszerkesztve 2008 június 20-án

Korszak

Új felismerés

A korábbiak

KÖZÉPKOR - évente olykor többször is újranyomott baktreát kevéssé ismert - (évente újra vert pénzérmék ...) – egyesek szerint szoros kapcsolatban a gazdasági teljesítmény kényszerrel, aminek a nagy székesegyházak is köszönhetők voltak, mint korabeli gazdaság szervezési nagy teljesítmények

TARTÓS pénz ® aranypénz (amely tartalékolható volt, a politikai ellenőrzéstől elválasztható)

merkantilisták

Gazdasági erőt, cselekvési hatalmat jelent a belső értékkel bíró, tartósnak tekintett értékű aranypénz birtoklása – a közösségnek, az államnak is.

RÉMKORSZAKNAK is tekintették későbbi gazdasági gondolkodók a csak a pénzhatalomra építő, erkölcsi fenntartást elutasító korszakot (búcsúcédulát is bele értve). Legtovább a gyarmatokon maradt fenn, mert a gyarmatok lakói részéről nem volt erkölcsi-szellemi ellenerő az embertelenségeivel szemben.

fiziokraták

A FÖLD - természeti erőforrások feltárása, bevonása a gazdaságba (pl a szántóföldön a kevés vetőmagból több aratnivaló termése, de már ők is mint általában minden természeti erőforrás jelképét használták a föld fogalmát) – a merkantilizmussal szemben keresték az elméleti kiutat, megalapozást, de modelljükben az embert még nem tudták középpontba állítani

Kifejezetten a merkantilista korszak visszásságainak kiküszöbölésére tudatosan keresett alternatívaként teret nyerő gondolkodásmód

Klasszikusok - A. Smith

A MUNKA emberi erőforrások, munkamegosztás kiterjesztése (a munka hatékonyabbá teheti a természeti folyamatokat – itt még erkölcsi értelemben mindenki munkája volt A Smith vizsgálódásának a tárgya) – Smith már egyértelműen meg tudta fogalmazni az ember középpontba állítását, az emberi munkavégzés értékteremtő voltának hangsúlyozásával

És korábbról

 + A FÖLD - természeti erőforrások

Klasszikusok - D. Ricardo

A TŐKE - tőkejavak ("holt munka"), a jövedelmek átcsoportosítása az ipari tőkéhez (Ricardo horizontja sokkal szűkebb volt mint A Smith-é, mert őt csak a lehető leghatékonyabb munkavégzés,lehető leghatékonyabb gazdasági tevékenység, a tőkévé szervezett munka érdekelte --- akár az általában vett ember, a gazdaság végső soron vett alanyával szemben, annak létérdekeitől is elszakadva)

+ elméleti modellezés (a modellezés fontosságának hangsúlyozása a fiziokratákra is jellemző volt a kezdetektől, de Ricardonál jutunk el oda,hogy kritikusaival szemben már szinte megfogalmazódik, hogy nem kell tekinteni sem az aktuális közvetlen eredményeket, sem az áldozatokat, hosszú távon csak a modellezés adhatja a legjobb iránytűt a gazdasági versenyfutásban --- idővel egyre szűkebb, kevesebb számú szempont szerint, elszakadva például a környezet és az ember, a gazdaság alanyának értelmezésétől is) !! --- mint elszabadult, kormányát vesztett autó a lejtőn

Korunkra az egyre totálisabb „modellezési lázban” odáig fajult a helyzet, hogy kérdésessé vált a modellek mint absztrakció és a valóság kapcsolatának ellenőrizhetősége, vállalhatósága, de mindenekelőtt ellenőrzésének illetékessége sőt értelme is – lásd nem csak a pénzügyi buborékokat, hanem például esetünkben a föld egyenlő vagy sem tőkével kérdést.

 És korábbról

 + A FÖLD - természeti erőforrások

 + A MUNKA emberi erőforrások

Neoklasszikusok

a fogyasztói viselkedés optimalizálása (ami egyúttal a kereskedelem jelentőségének emelkedése)

És korábbról

+ A FÖLD - természeti erőforrások

+ A MUNKA - emberi erőforrások

+ A TŐKE – tőkejavakban a „holt munka”

= a vállalkozó által kalkulálható termelési tényezők klasszikus felsorolása!

+ elméleti modellezés a közgazdaságban (a társadalmi, állami és nem a vállalti tervezésben)

1800-as évek végére

 

+ A FÖLD - természeti erőforrások

+ A MUNKA - emberi erőforrások

+ A TŐKE – tőkejavakban a „holt munka”

= a vállalkozó által kalkulálható termelési tényezők klasszikus felsorolása!

+ elméleti modellezés a közgazdaságban (a társadalmi, állami és nem a vállalti tervezésben)

+ tudatos FOGYASZTÓI viselkedés

+ KERESKEDELEM a termelést és fogyasztást új módon kapcsolva

+ egyéb elméleti, például matematikai, szervezési eredmények

HITELPÉNZ - hitelpénzrendszer, statisztika és gazdasági modellezés alkalmazásával

Keynes

állami gazdaság-szabályozás és megfelelő intézményrendszere, infrastruktúra

+ A FÖLD - természeti erőforrások

+ A MUNKA - emberi erőforrások

+ A TŐKE – tőkejavakban a „holt munka”

= a vállalkozó által kalkulálható termelési tényezők klasszikus felsorolása!

+ elméleti modellezés a közgazdaságban (a társadalmi, állami és nem a vállalti tervezésben)

+ tudatos FOGYASZTÓI viselkedés

+ KERESKEDELEM a termelést és fogyasztást új módon kapcsolva

+ egyéb elméleti, például matematikai, szervezési eredmények

+ a hitelpénz-rendszer lehetőségének technikai feltételei (állami szabályozási szerepvállaláshoz: statisztika, gazdasági modellezési képességek, új intézmények szervezési képességek)

Neoliberális korszak, XX. század vége

Nemzetközi nagytőke globális versengése

+ A FÖLD - természeti erőforrások

+ A MUNKA - emberi erőforrások

+ A TŐKE – tőkejavakban a „holt munka”

= a vállalkozó által kalkulálható termelési tényezők klasszikus felsorolása!

+ elméleti modellezés a közgazdaságban (a társadalmi, állami és nem a vállalti tervezésben)

+ tudatos FOGYASZTÓI viselkedés

+ KERESKEDELEM a termelést és fogyasztást új módon kapcsolva

+ egyéb elméleti, például matematikai, szervezési eredmények

 

 + a hitelpénz-rendszer lehetőségének technikai feltételei (állami szabályozási szerepvállalás, statisztika, gazdasági modellezés gazdaságpolitikai alkalmazása, új intézmények) n az állami szerepvállalást ideológikusan valósággal letagadják néha, de ezt hiába próbálják, mert a hitelpénz "túszaiként" rá vannak szorulva a szabályozásra a gazdaság szereplői

+ a gazdasági modellezés felfokozott alkalmazása, számítógépes "gyártása" mint vállalkozásban is tudatosan alkalmazott termelési tényező

+ infrastruktúra beszámítása termelési tényezőként a lehető legtágabb értelemben

+ gazdasági és jogi-politikai, társadalmi intézményi háttér kiemelt súlyú termelési tényezőként való kalkulálása egyrészt, másrészt e számításbavétel hiányának szembeszökő következményei (egymással konkuráló felfogások)

+ általában szembeszökő a tudatos szabályozás (a szabályozási felfogás!) döntő szerepe

 

 

 


 

 

+ kulturális (értelmi és érzelmi!!) körülmények

Nem szokták hangsúlyozni a közgazdaság-elmélet történetében, hogy a fiziokrata, klasszikus, neoklasszikus korszakban a háttérben a gyarmatosítással mindig ott volt, nem szűnt meg: az állami kiváltságra támaszkodó monopol-kereskedelem jelentősége ~ A piaci-, sőt a monopol-pozíciókra törekvés élő gazdasági hatóerőnek számítható, bár az elméleti modellekben nem jelent meg. ABSZOLUTIZÁLÁSA viszont visszavet minket vagy 500 évvel, ha nem a teljes európai történetiség  elé több mint 2000 esztendővel.

A hitelpénz elszámoló, közvetítő eszköz, intézményesített garancia rendszerében minden egyes emberi személyig lebontva és minden egyes azt fontosnak tartó, kvázi személy közösségre értelmezve - és nem kiváltság .

Itt van a küszöbön,
erős hatású termelési tényező lesz
- a felismerése – A vállalása !!!

 

 

 


A fenti táblázat a 90-es években fogalmazódott meg bennem, és 2008-ban frissítettem. Ehhez a levélhet a narancssárga színű betoldásokat készítettem. Az államtól elszakított hitelpénzrendszer abszurditását próbáltam benne vázolni (mint fogalmi képtelenséget, amit az utóbbi években egyre inkább belát a nagyvilág is meg a hazai érdeklődő közvélemény is). És talán használható jelen esetben a föld=tőke fogalmi képtelenségének érzékeltetésére is.

 

üdvözlettel

Fáy Árpád

-------------------------------

(A korábbi e-mail címem "fay@tvnetwork.hu" és a fay@ngo.hu azóta megszűnt szerverhez tartozott)

http://www.alkotmanyossagi-muhely.hu/nyito_abra_6.htm

 



 Vissza az oldal tetejére