- From: Bérczi Szaniszló <bercziszani@caesar.elte.hu> - Sent: Wednesday, January 29, 2020 11:06 AM - Subject: A logikus sorrend a fejlődésben. (ne csak a mából tekintsünk rá visszafelé - előre haladva is építsük föl)
Tisztelt Levelezők:
Köszönöm a két legutóbbi levelet, mert alkalmat ad rámutatni néhány fontos fejlődési lépésre.
Árpád rendszer szinten kezeli a gondolkodást. Az arisztotelészi sablonról szóló írásai zseniálisak.
Hatalmas rendszerbeli gondolkodási egységeket kezel, kapcsol össze, viszonyít egymáshoz:
indu.-axiomatika, dedu.-axiomatiika, kétértékű logika, stb. Csodálatos hasonlatokkal teszi világossá az ariszt. sablon érvényességi körét (papírlapon van). A lényeg, hogy ez: termék.
Rendszer szintű termék.
Zoltán a fogalmakról ír többnyire. Ez már közelebb esik ahhoz, amivel én foglalkozom. DE ez a szint a gondolkodásban egy kb. "elemszintnek felel meg, a logikai rendszerekhez képest.
Itt jön a harmadik, még ősibb szál. A gondolkodás létrejötte. A gondolkodás a beszéddel párhuzamosan a közlésből fejlődött azzá, amivé a beszéd tette. Termékké. De ez az út ma még sokak számára rejtélyes, ismeretlen. De egy része már föl van tárva. A kezdetek éppúgy a természet jelenségeinek a megértéséből fakadnak, mint az összetett szinten az arisztotelészi logika. A beszéd is eszköz a gondolkodásra. Ennek során jöttek létre - 100 000 éves időskálán - a fogalmak.
A beszéd legősibb elemei a gondolkodás szintjén a kőbalták. Már lehet őket használni valamire.
Évtízezrek alatt jöttek létre a maihoz már közelebb lévő "fogalmak" (pl. előbb a mássalhangzók, aztán a gyökök), s újabb 10 000 év fejlődése alakította ki az ősmondatot: a fog fog. a fej fej, a nő nő.
stb. Újabb 10 000 év és a mondatok kiformálódtak egyre összetettebbekké, főleg a toldalékolt gyökök (szavak), majd a mondatba illeszkedések révén. A maihoz már hasonló jellegű mondat világ jelen lehetett már a jégkorszak utáni társadalmakban. A kárpátmedencei vonaldíszes kerámiák társadalma, sumér városállamok, a görögök elődei 3000 évvel előttük, már szépen alakuló gazdag mondatvilágot kaptak örökségül. Amikor a görög világ elkezdődött, már látható, milyen óriások vállán állt a gondolkodás a beszéd révén.
A beszéd is egy vívmány, egy csodálatosra kifejlesztett eszköz, ahogyan Árpád írja az arisztotelészi sablonról. De azt 10 000 évek gondolati fejlesztő - eszközfejlesztő - munkája előzte meg. Ennek a gondolati eszközt fejlesztő munkának az eredméynei pl. a fogalmak is. Aztán jöttek a görögök, köztük Arisztotelész, s megtette a következő lépést, amiről Árpád ír.
A sor tehát a következő:
(1) beszéd (és gondolkodás) kifejlődése - 100 000 éves lépték.
döntő mozzanatok: ősfogalmak, (fokozatai: mássalhangzó, gyök, toldalékolt szó), aztán az ősmondat.
(2) fogalomfejlődés folyamatosan, a beszéd kezdete óta.
(3) Görög világ., logika, arisztotelészi sablon.
Így viszonyul egymáshoz ez a három levél most már.
Még egyszer köszönöm az előzményeket, s ezért ezt most itt leírhattam.
Üdvözlettel
Szanisztló