Empirizmus.
Az empirizmus vagy a tapasztalat filozófiája az a nézet, amely a →tapasztalatot tekinti az ismeret egyetlen forrásának.
Az empirizmus nem ismeri föl, hogy a tapasztalat csak nem tapasztalati jellegű előfeltevések feltételrendszerében lehetséges.
Egyik sajátos törekvése, hogy az általános fogalmakat és az általános ítéletet a tiszta tapasztalat által magyarázza. Kétségkívül „minden megismerés a tapasztalattal kezdődik”, s valamiféle módon függ tőle. Ugyanakkor tarthatatlan az az álláspont, amely a megismerést a tiszta tapasztalat tartományára korlátozza.
Még az a tétel, hogy „minden tapasztalati ismeret igaz”, sem vezethető le magából a tapasztalatból, még kevésbé az empirizmus azon alaptétele, mely szerint igaz ismeretet csak a tapasztalat nyújthat. <<<(((tulajdonképpen a Műcsarnok pincéje előadásokon az empíria sajnálatosan elvetemült barlangjának is tekinthető – a filozófiai vitakörrel társulva -FÁ)))>>>
Az empirizmus az →általános fogalmak értelmezésében kudarcra van ítélve.
A közös érzéki képzetek vagy sémák nem elégségesek az általános fogalmak magyarázatához, mivel nem állíthatjuk több valóságos tárgyról azonosan őket.
Az „ember” logikai fogalma szigorúan egy, míg érzéki sémája különböző alakokat vehet föl. Ezért az ilyen sémák az általános ítéletek alanyául vagy állítmányául sem szolgálhatnak.
Nekik maguknak is egy szabályra van szükségük annak érdekében, hogy előálljanak és megismerhetőek legyenek: nevezetesen a logikai fogaloméra. S éppígy nem elegendő a tudatalatti, érzéki mellékképzetekre hivatkoznunk, hiszen az általános fogalma teljességgel tudatos és világos képzet.
Az a körülmény, hogy a fogalom lehetőség szerint érzéki sémát ölt, és érzéki jellegű mellékképzetek kísérik, semmiképpen sem tagadható ugyan, ám e folyamat előfeltételezi a logikai fogalmat. –
Az empirizmus továbbá fölcseréli az ítéleten belüli, belátható alany-állítmány viszonyt a be nem látható →asszociációval, az általános ítéletek érvényességét pedig az indukció segítségével kívánja megalapozni.
Az →indukciónak azonban olyan előfeltevései vannak (mint például az elégséges ok elve), amelyek nem alapozhatók meg a puszta tapasztalat által. –
A metafizikának mint a tapasztalaton túllépő megismerésnek az elvetése nem számol azzal, hogy maga a tapasztalat is tapasztalatot meghaladó alapoktól függ, s így a tapasztalaton már eleve minden valódi megismerés során túllépünk.
A modern empirizmus egyik előfutára a kora- és későközépkori →nominalizmus volt. Világosan és egyértelműen az empirizmus alapelveit Francis Bacon († 1626) fogalmazta meg Nóvum Orgánum című művében, s ugyancsak ő emelte az indukciót általános tudományos módszerré. Ezt a tanítást fejlesztette tovább JOHN Locke († 1704) szenzualizmusa szenzizmus), valamint ÉTIENNE BONNOT DE CONDILLAC († 1780) →pozitivizmusa. A neopozitivizmus szintén az empirizmus leszármazottja.
Kant fölismerte ugyan, hogy a tapasztalat csak a szellem nem tapasztalható funkciói révén válik lehetségessé, ezen funkciók végső elemzését azonban nem végezte el, és így objektív érvényességüket végül mégiscsak az empirizmus szellemében a tapasztalati mezőre korlátozta. →Racionalizmus.
a) Az empiristák fő művei: Locke, Berkeley, Hume, Mach, Mill, Comte. →[142, 145, 172, 213, 226]- b) J. Geyser: Grundlagen dér Logik und Erkenntnislehre, 1909, Nr. 248-252, 281-285; O. Külpe: Einleintung in die Philosophie, 1928, 15. §; E. Wentscher: Das Problem des Empirismus, 1922; J. de Vries: Denken und Sein, 1937; J. K. Feibleman: Foundations of Empiricism, Hága 1962; L. Krüger: Dér Begriff des Empirismus, 1973. - c) lásd a) - d) E. von Aster: Geschichte dér neueren Erkenntnistheorie, 1921; A. Messen Geschichte dér Philosophie im 19. Jahrhundert, 81935; B. Jansen: Geschichte dér Erkenntnistheorie in dér neuren Philosophie bis Kant, 1940; G. della Volpe: Hume e il genio dell’empirismo, I. köt., Firenze 1939. - e) J. Lotz-J de Vries: Philosophie im Grundrifi, 1969.
Santeler/Sz. L.
<<<((( A győztes mondja meg az igazságot, meséli érzelmeit, működteti a kultúrát ….
A logikai igazságok világa valami furcsa kis manipulálhatatlan igazság ezzel szemben. … -FÁ)))>>>