Vissza a főoldalra 

E m l é k   E r d é l y b ő l

Ez a Corpus Iurisban van, Erdély és a kapcsolt részek... "Approbata constitutiones...." 1540-1653 közötti erdélyi törvénytár Harmadik könyve a lelőhely. Az egész könyv félig latin, ez mutatja, hogy eredeti "magyar" szövegű ... Valóságos történelemkönyv. ... Kivehető, hogy a törvény honosításhoz köti az idegenek polgárjogát, ahogy másutt is, a gazdátlan csavargókat pedig meg kell fogni, regisztrálni, és munkával kell ellátni őket.

Bokor Levente


XLI. CZIM

Idegen és jövevény emberekről

ARTICULUS I.

Mind a más országbéli példák, fejedelminknek conditiói, az országnak is statutumai azont mutatván, végeztetett, hogy valamely uri, nemes és vitézlő emberek ez hazában meg akarnak telepedni és jószágot s egyéb örökségeket birni, vagy tiszteket viselni, mihelyt vagy jábor szolgálatjok, pénzek, házasságok által vagy egyéb tisztességes szabados utakon jószágot és örökséget szerezehetnek, mindjárt a közelebb következendő országgyülésen a fejedelmeknél és ország statusinál illendő submissióval igyekezzék impetrálni,  hogy a hazának fiai és statusi közé magokat incorporáltathassák; melyet ha obtineálhatnak, solemniter tartozzanak juramentumokat deponálni in publica congregatione regnicolarum,  a fejedelmeknek hüséges szolgálatjokra és a hazának minden szabadságának, törvényinek observálására, életeknek fogyásával is teljes tehetséggel való oltalmazására, és eképen recipiáltatott hazafiaivá tétetvén, azon gyüléskori articulusoknak végébe be is irattassanak; annakutána mind jószágokat birhatnak, mind pedig fejedelmak kegyelmessége által állapotjokhoz és residentiájokhoz képest érdemlett tiszteket is viselhetnek; de külömben se jószágot ne birhassanak, se annál inkább tiszteket ne viselhessenek.

Más birodalomban vagy országokban lakók pedig, kiknek jószágok ez hazában vagyon, jószágokról tartozzanak praestálni azt, a mivel mások is jószágokról a végezések szerint tartoznak.

ARTICULUS II.

Idegen, jövevény és uratlan paraszt emberekből álló vagus embereket senki maga jószágában here módon élni ne szenvedjen, azért is, hogy kinek-kinek bizonyos ura és residentiája lévén, ha mi excessust cselekednének, jobb móddal animadvertálhassanak ellenek; tartozzék annakokáért minden dominus terrestris az olyanokat megfogni és azoknak állapotjához képest szolgáltatván, jobbágygyá tenni, sőt ha lehet kezesség alá is vetni.

Megjegyzés: "... hazafiaivá tétetvén..." - Itt a hazafivá tétetvén nem jelent pusztán érzelmi elvárást, hanem gazdasági és jogi értelemben való "örökbe fogadást" a nemzet közössége részéről! Ez a gondolkodásmód az alkotmányosság, a leírt betűk értelmes és valós, életet támogató-szervező használatát jelenti!

Jó volna felnőni hozzá majd fél évezreddel később. Ez a gondolkodásmód kellene hogy szervezze mind belső állapotaink rendezését, mind külső kapcsolataink szerződéskötéseink értelmezését, józan megalapozását, kezelését.

Ez a törvény-szöveg természetesen nem egy kivétel nélkül érvényesült norma volt talán Erdélyben sem. De mint norma, mint törekvés sokkal emberibb, mint az angliai földek nem sokkal későbbi bekerítésének története (a földek elvétele a művelőitől a juhtenyésztés érdekében a "bekerítések" első korszaka, 1650-1780 körül), aminek következtében akkor ott soktízezer csavargóvá tett, "feleslegessé és kártékonnyá vált" embert akasztottak fel az utak mentén Londonból kimenet.

Külön kérdés, hogy ezzel Angliában a polgári-piaci fejlődést alapozták-e meg, vagy éppen a polgári-piaci fejlődést terhelték-e meg vele (mint úgynevezett "eredeti tőkefelhalmozással"). De hogy akkor és ott mi volt, annál sokkal aktuálisabb kérdés, hogy most, ma Magyarországon mi értelme van annak az alkotmányos elveket alapvetően sértő embertelenségnek a mintáját követni (és közben fenntartás nélkül alkotmányosságot hazudozni), ahelyett, hogy megpróbálnánk végig gondolni, lehet-e nekünk ma alkotmányos emberséggel szerveznünk mai és holnapi társadalmunkat - úgy, hogy közben mind a tőkefelhalmozási, azaz tőketársulási, tőke indukálási funkciókat is működtessük?

Más szóval: "alkotmányos piacgazdaság".

Mert hogy az emberséges társadalom-szervezési törekvés maga nem idegen a magyar észjárástól, erkölcsi alkattól, arra legalábbis legyen példa ez az erdélyi törvényszöveg, történelmi emlék.

Fáy Árpád

2006 november 14.

Vissza az oldal tetejére