vissza a főoldalra *   

Az alábbi, meglehet indulatos és talán célszerűtlen levelet név nélkül küldöm el. Nem volt a kárunk olyan mértékű mint másoknak, de a jelenséggel nekünk is meg kellett barátkozni és némileg átalakította életünket. Akiknek nagyobb a baja, azokon közvetlenül nem tudok segíteni, de elképesztőnek tartom, hogy az ország tanultabb, értelmiséginek mondott része mennyire testületileg nem törődik azzal a problémával, hogy gyakorlatilag nincsen a széles közönség számára elérhető polgári banki szolgáltatás az országban, hogy nincsen a feladatát ellátni képes bankfelügyelet és ügyfél oldali érdekvédelem, hogy bankba menni egyet jelent a kirablás kockázatának vállalásával………. Az itt leírtakat nem mind én találtam ki és nem én jöttem rá, de ebben a szerkezetben talán én hoztam össze a tájékozódás céljával (köszönet azoknak, akiktől tanulhattam), mégha ők talán másfajta levelet is vártak volna tőlem. ….

Esetleges megjegyzéseket természetesen továbbra is érdeklődéssel olvasok. FÁ


Bank .................. 

Szerződésszám  ..........................

Tisztelt „Bank”!

tárgy:

Aggályom szerint

·        egyrészt jogilag létre sem jött a szerződés, mert mint kiderült oly mértékig nem volt akarati egyezség a bank és köztem mint ügyfél között a kölcsön felvétele idején;

·        másrészt az aláíratlan banki elszámolásnak nevezett 2015-ös elszámoló levélben a 2014-es jogi előírásokon messze túlterjeszkedő részek vannak,

·        négyszer szerepel benne, hogy a bank tisztességtelenül járt el velem szemben

·        valamint a részletes elszámoló táblázat nem áttekinthető

·        azaz túl azon, hogy a 2014-es jogszabályok alapján nem értem, milyen alapon számolják föl

o   a tudtommal betéti és deviza forrás nélküli (amit az elszámolás „nyilvántartás devizaneme” kifejezése ismer el),

o   hitelpénzteremtő Ft-hitel

o   kamatterhein felül

o   az árfolyam különbözetet (tehát hogy a tisztességtelenség fogalmát miért csak az árfolyamrésre szűkítik és nem magára az árfolyamváltozás számítási alkalmazására értelmezik, ha egyszer deviza nem volt),

o   mindezen túl kezdettől fogva elfogadhatatlan a kölcsönügylet hanyag vagy kétértelmű, illetőleg titkolózó, csapdaállítás jellegű előkészítése, adminisztrálása, értelmezése, általában vett banki ügykezelése, ezért

 

1. KÉRÉS               kérem, hogy tekintsük át, mi is a helyzet az engem egzisztenciálisan súlyosan érintő ügylet jogszerűségével, és számszerű értékelhetőségével kapcsolatosan – és rendezzük kapcsolatunkat kölcsönös megállapodással vagy az igazságszolgáltatás révén – várom egyezségi javaslatukat.[A]

E levélben a Bank Zrt-t helyenként egyszerűbben banknak, magamat és a jelzálog tulajdonosát ügyfélnek nevezem.

Úgy vélem a jelen levél alkalmas arra, hogy a bankkal való megállapodás elmaradása esetén a pénzügyi békéltető testülethez illetve bírósági fórumhoz fordulhassak vele. - Korábbi tapasztalatom az, hogy alapvetően hiányzott (hiányzik) a megfelelő fórum, ahol a devizahitelezéssel kapcsolatos gondjaimra segítséget kaphattam volna (a bank kölcsönt adminisztráló fiókja, a bank panaszügyintézése, minisztériumok, PSZÁF, MNB, államilag támogatott, érdekvédelminek mondott érdekvédelmi szervezetek). Ebben a helyzetben nem nagyon érzem a jelen levél stílusának célszerű megválaszthatóságát, részkérdésekre koncentráló módon. Tudtommal elvileg a bíróságnak hivatalból kellene érzékelnie a legsúlyosabb visszaéléseket és eljárni ellenük akkor is, ha esetleges panaszlevelem vagy kereseti levelem nem is arra van kiélezve. Tessék, következik az esetem leírása és tőlem telhetően az értelmezése.

A levelet 97-2003 verziójú doc file-ban készítettem, XP operációs rendszerben (azért közlöm, hogy a jelölések felismerése ne okozzon gondot).

Az elszámoló levél III. pontja a következőképpen kezdődik:

„Felülvizsgálatra, Jogorvoslatra vonatkozó információk

Az alábbiakban tájékoztatjuk az elszámolásra, valamint a forintosításra, illetve szerződésmódosításra vonatkozó felülvizsgálati, jogorvoslati lehetőségekről. Ha

·        az elszámolással,

·        a szerződésmódosítással,

·        a tájékoztatás teljeskörűségével, vagy

·        az új törlesztőrészleteket tartalmazó törlesztési táblázatában foglalt adatokkal kapcsolatban

panasszal kíván élni, az ezzel kapcsolatos panaszbeadványát megküldheti

·        postai úton (…………………….),

·        benyújthatja bármelyik bankfiókunkban, vagy

·        megküldheti faxon (………………..), illetve

·        elektronikus úton (panasz@...........hu).”

Ez utóbbi utat, az elektronikus utat választottam.


Levelem tagolása:

 TOC \o "1-1" \h \z \u A)      2014 év végi jogszabályokban előírt elszámolással kapcsolatos kifogásaim.. PAGEREF _Toc420609574 \h 5

B)      Fentieken kívül, a devizahiteles banki kartell részeként ténykedő bank velem szembeni lépéseinek kifogásán túlmenően alapvetően jogellenesnek és alapvetően szakmaiatlannak vélem az adósra terhelni a devizahiteles banki kartell tagjainak tisztességtelen hitelezéseit korrigálni célzó elszámolások ellenőrzését, amint azt a 2014-es jogszabályok tették. PAGEREF _Toc420609575 \h 18

C)      Aggályos, hogy a kölcsönszerződést a jogszabályi háttérre hivatkozva cégszerűen aláíratlan 2015 április 15-re dátumozott 2015 április 29-én átvett levélre hivatkozva kívánja a bank módosítani PAGEREF _Toc420609576 \h 21

D)      Jog szerint illetve papír szerint bizonytalan vagyok, hogy kölcsönügyletemben kitől kaptam jogilag értékelhető levelet a jogszabályok által előírt devizahiteles elszámolás keretében és azt megelőzően. PAGEREF _Toc420609577 \h 24

E)      Az elszámoló levél egyik táblázatát tekintve. PAGEREF _Toc420609578 \h 26

F)      Levelemet zárva. PAGEREF _Toc420609579 \h 27

G)     Megjegyzés 1 – a szerződés létrejötte, semmissége, érvénytelensége. PAGEREF _Toc420609580 \h 28

H)     Megjegyzés 2 – tájékoztatási kéréseim a bankhoz (végjegyzetben) PAGEREF _Toc420609581 \h 29

 


Alábbi levelemben több irányból és több szinten próbálom értelmezni, hogy mibe keveredtem kölcsönigényemmel.

Úgy vélem, hogy a lényeg: az általam az aláíráskor vélelmezett kölcsönszerződés a bankkal egyező, és kölcsönös akaratnyilvánítással létre sem jött, nem is jöhetett létre a bank kölcsönnyújtást megelőző majd a futamidő alatti hiányos és megtévesztő tájékoztatása alapján.

A további részleteket annak illusztrálására mutatom be, hogy a bank később is következetesen olyan ügyletet és úgy adminisztrált a terhemre, amelyet nem lehet fogyasztói kölcsön szolgáltatásnak, fogyasztói szerződésnek illetve általában véve nemhogy tisztességes kölcsönügyletnek tekinteni, de a banki szolgáltatás minőségét tekintve még műfajában, lényeges jellemezőiben sem lehet kölcsönügyletnek tartani. Tehát - jogfenntartással szerződés létre sem jött volta miatt - kifogásolok meg részleteket a 2015-ös elszámolásban és a korábbi, kölcsönömet érintő banki tevékenységben (amely kifogások nagyrészt a szerződés létre sem jöttét igazolják, erősítik a bank viselkedésén keresztül).

Olyan előre elkészített szerződés szövegeket adtak oda aláírásra (kölcsönszerződés, jelzálogszerződés, közjegyzői nyilatkozat), amelyeknek velem való egyeztetése fel sem merült (mint a bank ismételten közölte azért sem, mert velem szemben üzleti titoknak tekintette a kölcsönügyletre vonatkozó, mérlegelésre alkalmas információkat). Tehát úgy vélem ez nem fogyasztói szerződés, feltételezve a fogyasztói pozíció bank oldali tiszteletben tartási kötelezettségét, meg egyáltalán a szerződés mibenlétének bank oldali alapul vételi kötelezettségét – aminek megsértését sőt a vele való szándékos visszaélést fogyasztóként én a kölcsön felvételekor nem feltételeztem.

A banknak mint szolgáltatónak folyamatos tájékoztatási kötelezettsége volna (ha jól tudom a kölcsönügylet előkészületeként a kapcsolat felvételétől kezdve legalább a futamidő végéig, de vitás esetekben azon túl is), aminek velem szemben egy pillanatra sem felelt meg (lásd alább azt a levélből vett idézetet, hogy a szakmai felelősséggel tartozó bank velem mint fogyasztó ügyfelével szemben üzleti titoknak minősíti az ügylet árfolyam kockázatáról szóló tájékoztatást, és a tágabban a szakmai tájékoztatást). Holott a banknak a fogyasztó érdekét szem előtt kellene tartania (semmiképpen sem piaci konkurensei egymásnak szolgáltató és fogyasztó), a bank mint szolgáltató nem juthat nyereséghez a fogyasztó kárára, a fogyasztóval szembeni visszaélésből, szerződéssel alá nem támasztható, szolgáltatásával nem ellentételezett díjak követeléséből.

Mivel a bank mostani levelemre adott kedvezőtlen válasza vagy válaszának elmaradása esetén a békéltető testülethez fordulhatok és azt követően további fórumokhoz, lényegében a jelen levél tovább vitelével (a banknak rendelkezésére álló, de esetleg a bank által a további eljárási lépésekhez rendelkezésre nem bocsátott mellékletekkel kiegészítetten), ezért igyekszem összefoglalni álláspontomat szabad felhasználású € devizahitelemről – hiszen a jelenlegi 2015-ös elszámoló levél alapvető hibája, hogy árfolyam emelkedést számol, egy tartalom nélküli mintha lett volna deviza, és mintha lett volna valódi kölcsönszerződés, akkor így számolhatnánk alapon.

Ezt a bankot, szerződést, kölcsönadást színlelést tárgyalja az alábbi észrevétel (újságban megjelent tanulmány részlet).

„A kockázat

A kockázat, mindennapi értelemben, veszély vállalása. A kockázat a http értelmében: hitel nyújtása.

A kamat

Kamat: az adós által a kölcsönnyújtónak (betételhelyezőnek) az elfogadott betét vagy az igénybe vett kölcsön használatáért, kockázatáért fizetendő, a betét- vagy kölcsönösszeg százalékában meghatározott, időarányosan térítendő (elszámolandó) pénzösszeg vagy egyéb hozadék. A http értelmében egyrészt az igénybe vett kölcsön használatért fizetett pénzösszeg, másrészt, az igénybevett kölcsön kockázatáért fizetet pénzösszeg - itt is, a kockázat a hitelnyújtó veszélyvállalása.

A kockázat mértéke

Nem igaz tehát, hogy a kockázat nem meghatározható. A kockázat maximális mértéke a nem törlesztett kölcsön és kamat összege.

Ebből következően az elemző közgazdász véleménye

Ha a deviza alapú hitelszerződéseket elemezzük, semmi különöset nem találunk, hiszen Ptk. szerinti kötelmű, és a hitelintézeti törvény szerinti tartalmú magánjogi szerződéskötésre kerül sor, sőt a bank még az általában kisbetűs tájékoztatásra is figyelmet fordít, külön felhívja a figyelmet a deviza elszámolással járó a kockázatra. De miért kell erre a figyelmet felhívni? Ha megnézzük, hogy a hitelintézeti törvényben a kockázat fogalmát (Hpt törvény III melléklet 10.1. Kockázat, illetőleg kockázatvállalás: a kölcsön nyújtása, ideértve az adósságra kibocsátott, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír megvásárlását is;) rájövünk, hogy a törvény a kockázatot a kölcsönbe adóhoz kapcsolja vagyis a hitel felvevőjének nincs a törvény szerint kockázata, hiszen ő a pénzt megkapta, kockázata a hitelezőnek keletkezett. A hitelfelvevőnek a hitelviszonyban nem kockázata, hanem törlesztési kötelezettsége van.

A hitelfelvevő kockázatának megjelenése az nem hitelviszonyról, hanem valami másról szól. Azért kell felhívni a figyelmet a kockázatra, hogy ezzel bevezetődjön a „valami más” jogviszony anélkül, hogy az láthatóvá válna. Itt a más viszony nem takarással, hanem túlvilágítással lepleződik: a csillagokat nappal azért nem látjuk, mert a Nap fénye elnyomja. A deviza elszámolás nyilvánvaló kockázatának káprázata elnyomja a hitelviszony kockázatát így senki se veszi észre, a másik viszony, a játék, a tőzsdén kívüli devizapáros Forex játékot és annak kockázatát. Azon lehet vitatkozni, hogy a devizapáros ügylet az játék-e vagy szerencsejáték, de mindkettőnél nyilvánvaló a kétoldalú kockázati elem. (Azonban a banknak se játék, se szerencsejáték folytatására nincs jogosultságuk. Játékból eredő követelést és annak fedezetét a bíróság előtt nem lehet érvényesíteni. Így válik a deviza alapú hitelszerződés mintha devizát kapnál, mintha devizát törlesztenél, de tartalmában forinthitelből „mintha hitelkockázat lenne” devizapáros játékszerződéssé …”

Közgazdász szemmel: A deviza alapú hitelszerződés kockázata, „mintha” hitelkockázat

Nyírmeggyes, 2012. március 6.  Soltész Sándor elemzéséből

 http://www.devizaados.hu/index.php/hirek/718-kozgazdasz-szemmel-a-deviza-alapu-hitelszerzodes-kockazata-mintha-hitelkockazat

Olvasva ezt a tömör, lényeget kereső elemző véleményt magam arra a már jelzett következtetésre jutottam, hogy tehát kölcsönszerződés ez alkalommal nem jött létre köztem és a bank között, mert ez az ügylet nem kölcsön-ügylet.

Az általam nemrég megismert, itt idézett elemzés gondolatát folytatva: az ügyfelek által elvárt kölcsönügyletet az ügyfelek beleegyezése nélkül a devizahitel konstrukció „kockázatmodellező játékká” alakította, amint a kártya, dobókocka is ezt szolgálja, csak nyíltan bevallottan (a hitelszerződés, ha deviza elszámolásúként számolják, logikailag lényegében nem gazdasági ügylet, hanem egyfajta kockázatmodellező játék). Azzal a megszorítással, hogy a szerencsejátékban nyerési esély is van. Itt ilyen nincsen. Legfeljebb csak a meglepetés. Ez tehát szerencsejátéknak is hamis. A valóság kockázatának ez a játékszerű torzított modellezése inkább egy „kellemetlen meglepetésre való jegyváltás” (mint a vidámparki barlangvasutak sokkoló élménye), ha nem éppen valami önromboló katasztrófa stressz turizmushoz hasonló, ahol a turista saját katasztrófájára fizet be. Vagy valami utópisztikus rémregényhez hasonlítható (a múltban pedig ott a meshős Pinocchió a játékvárosban, csak ezúttal hatósági közreműködéssel - Pinocchió sem tudta, hogy a játékvárosban szamárfüle fog nőni, azt nem mondták meg neki előre, de nem is mondták neki azt, hogy a ptk szerinti üzleti-fogyasztói szerződést kötnek vele).

Ezúttal megjegyzem, hogy amennyiben nem fogadom el a banknak ezt a „játékos” viselkedését, hanem valóságos kölcsönt szolgáltatni hivatott félnek tekintem – akkor a bank ezen köztünk lévő kölcsönügylettel kapcsolatos tájékoztatás megtagadván - tudomásom szerint nemcsak a józan észnek és tisztességnek, elemi jogérzetnek, mond ellent, hanem tételesen például az uniós jogrendszer szemléletével sem egyezik a viselkedése.

"A hitelezőnek kell bizonyítania, hogy teljesítette a hitelfelvevő tájékoztatására és hitelképességének ellenőrzésére vonatkozó, szerződéskötést megelőző kötelezettségeit.

Sérülne a tényleges érvényesülés elve, ha a hitelező kötelezettségei  nemteljesítése bizonyításának terhe a fogyasztóra hárulna."

http://curia.europa.eu/jcms/upload/docs/application/pdf/2014-12/cp140184hu.pdf

http://curia.europa.eu/juris/document/document.jsf;jsessionid=9ea7d2dc30dd1fdda2d930a141f7ba8cbd82ad04348e.e34KaxiLc3qMb40Rch0SaxuQahj0?text=&docid=160946&pageIndex=0&doclang=HU&mode=req&dir=&occ=first&part=1&cid=62226

Úgy tudom, hogy bankfelügyeletnek (hajdani PSZÁF-nek, mai MNB-nek), ügyészségnek, bíróságnak hivatalból kellene észlelnie a bank visszaéléseit, és fellépnie ellene. A bankszövetség egy 2004-es közleménye szerint a hatóság azért nem léphet fel ellene, mert háttéralkuban megegyeztek az ügyfelek kárára. Az igazság szolgáltatás és a politika több szereplője úgy nyilatkozik, mintha nem értenék az összefüggéseket a devizahitel jelenségben. A magam részéről amire rácsodálkoztam, azt azért foglalom össze, hátha ezzel az elvárható gondosság jegyében hozzájárulhatok a helyzet tisztázódásához a magam léptékében.


A)2014 év végi jogszabályokban előírt elszámolással kapcsolatos kifogásaim


A/1) Első kifogásként jelzem, hogy megszokott formákat tekintve a tájékoztató levelet lényegében nem kaptam meg. A bank nem küldött a jogszabály által előírtan két aláírással ellátott érvényes levelet, illetve ha figyelmemet nem kerülte el, a bank nem adott rá magyarázatot, hogy az aláíratlan levelet miért kellene szerződés módosítási javaslatnak vagy egyoldalú bejelentésnek tekintenem.

A 2013. évi CCXXXVII. törvény a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról előírja a hitelnyújtó hitelintézet számára a kettős aláírást:

141. § (1) Cégjegyzésre - ideértve a fizetési számla feletti rendelkezést is - és a hitelintézet nevében a pénzügyi, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásra

a) részvénytársasági vagy szövetkezeti formában működő hitelintézet esetében két igazgatósági tag, illetve két ügyvezető,

b) külföldi hitelintézet fióktelepe esetében két vezető állású személy együttesen jogosult.

(2) Az (1) bekezdés szerinti együttes aláírási jog - a hitelintézet igazgatósága által jóváhagyott belső szabályzatban rögzített eljárási rend szerint - együttes aláírási jogként átruházható. A hitelintézet ügyfelének kérésére be kell mutatni a hitelintézet nevében kötelezettséget vállalók aláírási jogát meghatározó belső szabályzatot.

Várom a bank magyarázatát eljárására: tekintve hogy erőfölényével élve engem egzisztenciámban jelentősem elnehezített a bank jogellenes és jóerkölcsbe ütköző eddigi ténykedésével, visszatartott információival, hanyag fogalmazásaival a leveleiben, értesítőiben (amelynek tisztességtelenségét a 2015-ös elszámolási levél többször is hangsúlyozza) - mégis bocsánatkérés nélkül a bank mindig akkor írja alá cégszerűen a leveleit, ha az én ügyfél oldali jogkövető magatartásom követelményeire figyelmeztet, jogkövető magatartásomat sürgeti. Ellenben ismételten előfordul, hogy az úgymond kölcsönszerződéshez képest, azon felül alapvető új feltételeket tartalmazó irományokat (mint a közjegyzői nyilatkozat vagy a 2015-ös elszámolási levél) a bank cégszerűen nem írja alá.

2. KÉRÉS               Kérem a bank tájékoztatását, hogy milyen megfontolásból ad kettős aláírást azon levelekre, amelyek elsősorban a fogyasztó ügyfél vélt és valós kötelességeiről szól, és például miért adott olyan szövegmintát a közjegyzőnek, amely mint egyoldalú jognyilatkozat az én aláírásommal a kölcsönszerződés szövegében foglaltakon jelentősen túlterjeszkedő, rám mint ügyfélre indokolatlanul hátrányos és jogszabályba ütköző kikötéseket tartalmazott (miért nem a szerződésbe tette ezeket a kikötéseket).[B]


A/2) További kifogásom, hogy a 2015 április 15-re dátumozott, 2015 április 29-én átvett, banki elszámoló levélre válaszként megírt 2015 04 29-i részletes elszámolást kérő levelemre május 4 (5 naptári nap) vagy 6 (5 munkanap) helyett május 14-én dátumozták a válaszlevelet (ami a jogszabályi határidő kb háromszorosa).

Kérdezem, hogy ezzel a határidő többszörös túllépéssel vajon a bank adatkérésem visszautasítását próbálta jelezni?


A/3) Ezen túlmenően pedig kifejezett kérésem ellenére nem kaptam meg elemezhető excel táblázatban a kért adatokat. A 32 oldalas táblázat érdemi elemzése nem tekinthető fogyasztói ügyféli feladatnak, amolyan kifogás emelési cenzusnak. Ezt a táblázatot 32 oldalra nyomtatva nem lehet banki tájékoztatásnak nevezni, főleg ha a korábbi levelezésben szereplő, az informálást elutasító banki magatartással vetem egybe.

Indoklásul felhoztam részletes tájékoztatás kérő levelemben: 58/2014. (XII. 17.) MNB rendelet a fogyasztói kölcsönszerződések érvénytelen szerződéses kikötéseire tekintettel szükséges elszámoláshoz, valamint a fogyasztói kölcsönszerződések módosulásához kapcsolódó fogyasztóvédelmi rendelkezésekről

Ezen belül:

2.§ (8) A pénzügyi intézmény a fogyasztó kérésére elektronikus úton vagy nyomtatott formában a fogyasztó rendelkezésére bocsátja az elszámolás számszaki ellenőrzéshez szükséges, teljes körű levezetését, valamint az adatok beazonosítását és értelmezését lehetővé tevő formátumban az elszámolás során figyelembe vett valamennyi adatot, vagy internetes szolgáltatói felületén lehetővé teszi, hogy a fogyasztó ezen kimutatáshoz és adatokhoz hozzáférjen. A pénzügyi intézmény a fogyasztó kérelmére történő adatszolgáltatást a kérelem beérkezésétől számított 5 munkanapon belül teljesíti.

 

Kértem kiemelten megjelölni hogy melyik oszlopok tartalmazzák havonta a hitel tőke tartozását elszámolás előtt, illetve az elszámolással adódó plusz befizetéseket tartalmazó kölcsöntőke oszlopot elszámolás után.

Kértem, hogy a táblázatos adatokhoz tartozó algoritmusok képletét és a használt szimbólumok jelentését is adják meg (a jelző nélküli címszavak mint kamat, tőke egy ilyen összetett elszámolásban nem bírnak egyértelmű jelentéssel).

 

A bank adatkérésemre válaszul már szabályszerűen kettős aláírással ellátott, 2015 május 14-re dátumozott levelében azt írja, hogy azért nem tudta a kért elektronikus formában küldeni az adatokat, mert nem ismeri az e-mail címemet.

A banki ügyféltájékoztató telefonon viszont azt közölték velem, hogy az e-mail megadásának módja, hogy közvetlenül a panasz@.....hu címre juttassam el kérésemet, amit 2015 05 19-én meg is tettem – megismételve a info@.....hu címre küldött 2015 május 1-i, majd május 2-án megismételt e-mail levelet. Most a panasz@....hu címre 2015 05 19-én kérésemet ismételten eljuttattam.

Kaptam olyan telefonos tájékoztatást is, hogy a papírra kinyomtatott táblázatok első változatát követően a bank 60 napos válaszadási határidővel dolgozik. Összevetve a bankkal szembeni kifogások postázására jogszabályban rögzített maximum 30 napos határidővel a bank által jelzett 60 napos határidőt egy kérésem szerinti (és jogszabályban előírt digitális formájú) tájékoztató levélre, abból jól kitűnik, hogy a bank korábbi információ megtagadási törekvését továbbra is fenntartja – azaz amint előbb írtam, valami olyan szolgáltatói viselkedést tanúsít az én egzisztenciám veszélyeztetésével, amelyre nekem nem volt szándékom szerződést kötni.

3. KÉRÉS               Kérem tehát az excel formátumú, képleteiben működő digitális táblázatot megküldeni szíveskedjenek (immár messze a hangoztatott határidő után), a szereplő jelölések definíciójával, a jogszabályi hivatkozásokkal, annak megadásával, hogy a jogszabályban előírt algoritmusok közül konkrétan melyiket használták, valamint a felhasznált paraméterek, adatok külön táblázatban közlésével (például a futamidőből az elszámolási fordulónapig eltelt 62 hónap számlakivonati adatai).[C]

4. KÉRÉS               Kérem megadni a különbséget a most tisztességtelennek ítélt 2015 előtti törlesztési követelések, a 2015-ös elszámolás követelései és az árfolyam különbözettel való számolás nélküli törlesztési teher között a futamidő egészére, hogy őket összehasonlítva tudjak mérlegelni. [D]

Ezen és több más kérésemnek az az alapja, hogy a közjegyzői levél bank által fogalmazott és mechanikusan aláírni elvárt nyilatkozata kiemeli, hogy kölcsönügyletemben csak a banki nyilvántartás tekinthető mérvadónak, - de ezzel szemben később a bank ismételten közölte, hogy ezen adatok és a velük végzett számítások, kimutatások és becslések velem szemben banki titkot képeznek … ezeket a jogszabályokkal és a polgári szerződés valamint a fogyasztói szerződés fogalmával ütköző banki üzleti titkoknak nevezett információkat kérem rendelkezésemre bocsátani.

Megjegyzem a tájékoztatási probléma odáig terjed, hogy 8,7%-os 30 éves futamidejű hitelnél árfolyam nyereség nélkül az annuitásos algoritmus szerint számolt törlesztések 2/3-a (kb 65%-a) a kamatot fogja fedezni és nem a kölcsöntőkét (ami egyébként nem nagy titok, de esetünkben különös jelentőséget kap, a banki tájékoztatásnak része kellene legyen szövegesen is, grafikonnal is és ma már az ügyfélnek átadott, működő excel táblában is). Azt hiszem tehát, belegondolva a kérdésbe, nem csak az árfolyamkockázatot kellene a banki tájékoztatásnak tartalmaznia, hanem szemléletesen és érthetően azt is, hogy adott futamidő alatt adott kamatlábbal mennyi lesz a tőke törlesztés és egyéb törlesztési terhek (kamat, díjak, árfolyamok) együttes hányadának aránya. A tisztességes tájékoztatás részeként.

Ez a kérdés egyáltalán nem tekinthető az elvárható alapvető fogyasztói ismeretekhez tartozónak. Az az érv ugyanis, hogy hosszabb távon a betétesnek illetve deviza tulajdonosnak hosszabb ideig kell lemondani a pénzéről a kölcsön felvevő javára, tetszetős de hamis érv. Közérdeket hivatkozó pénzpolitikai érvek lehetnek a magas kamatösszeggel járó kamat% mellett (rövid és hosszabb futamidő alatt), pld a fogyasztás visszafogását célozva meg de ez nem a banki érdek, nem a banki tulajdonosok magánérdeke (mármint nem keverhető a banki tulajdonosok magánérdeke a közérdekkel, különösen ha a bank ellenszolgáltatás nélkül halmozott bevételre tart igényt anélkül, hogy az általa mint bank ellentételezés nélkül bevételezett törlesztés-hányadot a társadalom javára tovább utalná).

Tehát pénzteremtő hosszútávú fogyasztói hitel esetén mérlegelendő, hogy a fogyasztó mivel töltse életét, a funkciótlanul, mindenfajta ellenszolgáltatás nélküli magas kamatösszeg finanszírozásával vagy egyébbel. Azaz a hosszú távú hitelek kamata alacsonyabb kellene legyen, mint a rövid távúaké. Tehát a hosszútávú fogyasztói hiteleknél, például a lakás célúaknál meglepő az a banki (bankszövetség, devizahiteles kartell) érvelés, hogy alacsony volt a kamatozásuk, ezért jogos volt deviza árfolyam kockázatot ráterhelni. Az alacsony devizahiteles kamatok ugyanis tudomásom szerint nem voltak 20%-os összes kamathányad arányt jelentő 1,5% kamatmértéken vagy az alatt.

Ebből az adatból látható, hogy a rendszerváltás előtti 1-2% körüli OTP lakáshitel kamatok voltaképpen nem kedvezményes, szociálpolitikai, állami és banki ráfizetést tartalmazó dotációs kamatok voltak, hanem pénzteremtő forrásból adott olyan hitelek, amelyeknek a törlesztésben 30 év alatt 20% körüli volt a hányada. A rendszerváltás utáni lakáshitel kamat emelés tehát pénzügyileg, közgazdaságilag és társadalmilag indokolatlan, káros, tisztességtelen volt. Természetesen nem az én devizahiteles szerződésem létre sem jöttének elhagyhatatlan összetevő eleme az OTP hajdani lakáskamat emelési akciója, hanem az én devizahiteles szereződésem létre sem jöttének indoklásához egy tágabb szemléleti adalék, ahhoz hogy a banki működésben az ügyfél kárára igen nagy szerepet kap az ügyfélkör tömeges megtévesztése, erőszakos megkárosítása akár egyoldalú utólagos törlesztési teher emelés árán (OTP lakáshitel kamat emelés illetve most például a devizahitelek törlesztőrészletek emelésére a banknak egyoldalú felhatalmazást „adó” oklisták). Ezeket az oklistákat ma már egyre kevesebbet emlegetik, hiszen ezek az ügyfél oldali vismajor eseteket tették bank oldalivá, amivel a polgári jogrendszer egyik sarokpontjából, a megszokott ügymenetben elvárt, szankcionált szigorú szerződési fegyelmet a rendkívüli helyzetekben feloldó-könnyítő vismajorból csináltak komolytalanságot. A jogsértő, az ügyfél egzisztenciáját jogellenesen felszámolni igyekvő bankot mentő hivatkozássá formálták át a rendkívüli helyzetben elvileg az ügyfelet menteni hivatott jogintézményt (lásd az úgynevezett oklisták tételeit).

A megtévesztésnek azonban egyszerűbb változatai is vannak, ilyen az, hogy excel táblában kért részletező adatokra azt a választ kaptam, hogy a bank nem ismeri az e-mail címemet, működő excel táblát postán nem tud küldeni - pedig e-mailben is kértem az excel táblát, amire az elszámoló levél lehetőséget adott, és korábban is volt köztünk e-mail levélváltás, valamint CD-n vagy pendrive-on is küldhette volna akár postán.

5. KÉRÉS               Kérem, hogy küldjék meg a részletes elszámolásként megküldött levelüket követő telefonbeszélgetésemet ügyfélszolgálatukkal arról, hogy miként tudom megadni e-mail címemet Illetve hogy nem kell megadni mert ismerik).[E]


6. KÉRÉS               Kérem, hogy a jelen kölcsönügylettel kapcsolatosan a velem adósként illetve az ügyemben megbízásomból vagy kezesként önökkel folytatott összes telefonbeszélgetés szövegét a banki telefonokat 8 évig minőségbiztosítási indokkal tároló rendszerből hívják le és nyomtatott formában számomra küldjék meg.[F]


A/4) A bank és ügyfele egybehangzó szándéknyilatkozatának eshetőségét számszerűleg is kizáró kölcsönszerződés kölcsöntőke összege a 2015-ös elszámolás szerint a következőképpen alakulna:

A 2015-ös elszámolási aláíratlan banki levélben az szerepel, hogy felvettem 2009 08 13-i szerződés alapján 2009 08 17-én 18.300.000 HUF összeget.

A 2015-ös elszámolási levélben pedig az szerepel, hogy a nem esedékes tőketartozásom 19.944.609,81 HUF. Holott 17 millió körül kellene járjon.

Ha ez a trend folytatódik (és egyelőre nincsenek olyan közeli hírek, hogy az uniót gazdaságilag utolérnénk vagy éppen lehagynánk), akkor ez a kölcsön vissza fizethetetlen. A Ft/€ árfolyam évtizedes előre becsülhető trendjét és ennek a kölcsönömre való hatását a bank ügyfelek elől elzárandó üzleti titkai közé sorolja, lásd a 2012-es banki tájékoztató levelet).

Fogyasztó ügyfélként, kölcsönfelvevőként nincsenek professzionális pénztechnikai, banki gyakorlatom, ismereteim és számítási eszközeim. Amit elemi szinten el tudok képzelni, az a következő. Ha a mai trend például lineárisan folytatódik, akkor a hátralévő futamidő az eddig eltelt időnek 5,3-szorosa, az eddigi bank szerinti tőkenövekmény 1.644.609 Ft beszorozva az 5,3-al 8.716.000-re gyarapszik, azaz 27 millióra fog növekedni illetve növekedhet a tartozás a futamidő végére? Ezzel a sejtéssel szemben mi a bank tájékoztatása? Mi volt a 2009-es, a kölcsön felvétele idején a bank becslése (amit eddig üzleti titoknak minősített), és hogyan változott ez a becslés évente? A 2015-ös elszámolás algoritmusát és kikötéseit tekintve milyen becslést tud a bank szakmai felelősségével most a rendelkezésemre bocsátani?

Egy dolgot lehet mondani, hogy a további árfolyamból emelkedésből következő tőke emelkedést megállította az úgymond forintosítás. Eltekintve attól a lehetőségtől, hogy egy következő törvény akár vissza is állíthatja a deviza árfolyam növekedést a hitelek számításába, mindenképpen ott van a kamatláb lehetséges emelkedés 2015 szeptember után. Tehát kérem a bankot, hogy érthetőbben tájékoztasson, mint a mostani elszámoló levelében. Mert sok mindent nem értek.

Ennek a láthatóan hatósági erővel támogatott 2015-ös elszámolásnak úgy tűnik

Elképzelhető ilyen paraméterekkel, hogy a bank és ügyfelének akarata megegyezett valaha is a devizahitelek esetében? Hogy a banknak eleve az ügyfél előtt titkolt szándékai voltak a kölcsönügyletben, azt a tájékoztatás megtagadó ismételt üzleti titokra való hivatkozása valószínűsíti, a számomra most megismert 2004-es devizahiteles kartellel kapcsolatos hírekben szereplő kitétel pedig, hogy idő előtt ne engedjék ki az ügyfeleket a devizahiteles csapdából – megerősíteni látszik.

Innen már „logikus” hogy a bank nem írta alá az elszámoló levelét (hacsak arra valamilyen kivételes jogszabályi alapja illetve előírása nem volt). Úgy tűnik a bank csak úgy tett, mintha levelet írt volna (de céges aláírás nélkül), amint a deviza alapú elszámolás látszata is olyan, mintha lenne mögötte deviza. De nem volt, mert különben miért lett a deviza forrásúból deviza alapú elszámolás? Más oldalról nézve pedig pénzteremtő kereskedelmi bank miért tett volna devizát a hitele mögé, ha ezen hitelezésre deviza nélkül is jogosult volt? Továbbá miért tett az ügylet mögé devizát az MNB utólag, ha jól hallottam?

Más szóval a deviza alapú vagy elszámolású kölcsönügylet mibenlétéről és résztvevőiről mint ügyfélnek tulajdonképpen a banktól kezdettől fogva, a kölcsönügyletet előkészítő egyeztetésektől fogva a mai napig nincsenek információim. Elméleti képtelenség egyébként számokat úgy vitatni, hogy értelmezésük nem egyértelmű. Márpedig itt olyasmi törekvés látszik érvényesülni, hogy áttekinthetetlen táblázatok oszlopai között maradva általánosságok nehogy eszünkbe juthassanak – mert talán banki vélemények szerint a magyar joggyakorlat szerint a részlet mindig előbbre való lenne mint az egész, az alsóbbrendű jogszabály felülírná a felsőbbrendűt, a puszta számokkal való trükközés elméleti hátterére nem volna ildomos, célszerű rákérdezni?

Ha jól értem valójában a bank egy kartell szövetség képviselőjeként lépett fel velem szemben, amelyről azonban érdemben nem tájékoztatott. Tehát nemhogy a velem egyeztető banki tisztviselő, de maga a bank sem volt önálló üzleti partner abban az értelemben, hogy velem érdemben egyeztessen a kölcsön ügyletről. A jelek szerint nemcsak a mostani 2015-ös elszámoláskor volt korlátozott a bank önállósága, hanem a kölcsönügylet indulásakor is. Egyrészt egy Ausztráliában az 1980-as években kipróbált hamis devizahitel módszert és próbált érvényesíteni velem szemben, másrészt olyan tág kartellben, hogy módja volt a sajtóhírek szerint ezres nagyságrendben törvényhelyek módosítását elérni (például a 2014-es devizahitel elszámolási törvényekben is benne maradt a minden közgazdaság és pénzügyi tartalom, racionalitás nélküli deviza alapú elszámolás), másrészt fenyegetőleg lépett fel például 2004-ben a kormány ellen bankszövetségi nyilatkozatban, hogy a kormány ne sértse meg az ügyfelekkel szembeni banki kartell – kormány háttéralkut. Ezekről a kölcsönügyletet lényegesen befolyásoló, a bank által ismert és a bank aktív részvételét feltételező körülményekről a kölcsönszerződési blanketta szövegben vagy más módon engem a bank nem tájékoztatott. Tehát polgári jogi értelemben egyező, és kölcsönös akaratnyilvánítással a kölcsönszerződésem a bankkal mint a PTK-ban szabályozott kölcsönszerződés, azon belül is fogyasztói kölcsönszerződés nem jött létre.

Az új PTK-ban szerepel a következő:

6:62. § [Együttműködési és tájékoztatási kötelezettség]

(1) A felek kötelesek a szerződéskötési tárgyalások alatt, a szerződés megkötésénél, fennállása alatt és megszüntetése során együttműködni és tájékoztatni egymást a szerződést érintő lényeges körülményekről.

(2) A fél nem hivatkozhat a tájékoztatási kötelezettség megsértésére olyan jogokkal, tényekkel és adatokkal kapcsolatban, amelyeket ismert, vagy közhiteles nyilvántartásból vagy más forrásból ismernie kellett.

(3) Ha a szerződés létrejön, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét megszegi, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.

(4) A szerződés létrejöttének elmaradásáért a feleket kártérítési kötelezettség nem terheli.

(5) Ha a szerződés nem jön létre, az a fél, aki az (1) bekezdésben foglalt kötelezettségét a szerződéskötési tárgyalások során megszegte, köteles a másik fél ebből származó kárát a szerződésen kívül okozott károkért való felelősség általános szabályai szerint megtéríteni.

 

A régi PTK-ban:

A szerződési akarat és kifejezése

205. § (1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.

(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges, valamint a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. Nem kell a feleknek megállapodniuk olyan kérdésekben, amelyeket jogszabály rendez.

(3) Az általános szerződési feltétel az (1)-(2) bekezdésben foglaltak teljesülése esetén is csak akkor válik a szerződés részévé, ha alkalmazója lehetővé tette, hogy a másik fél annak tartalmát megismerje, és ha azt a másik fél kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta.

(4) A felek a szerződés megkötésénél együttműködni kötelesek, és figyelemmel kell lenniük egymás jogos érdekeire. A szerződéskötést megelőzően is tájékoztatniuk kell egymást a megkötendő szerződést érintő minden lényeges körülményről.

(5) Külön tájékoztatni kell a másik felet arról az általános szerződési feltételről, amely a szokásos szerződési gyakorlattól, a szerződésre vonatkozó rendelkezésektől lényegesen vagy valamely korábban a felek között alkalmazott kikötéstől eltér. Ilyen feltétel csak akkor válik a szerződés részévé, ha azt a másik fél - a külön, figyelemfelhívó tájékoztatást követően - kifejezetten elfogadta.


7. KÉRÉS               Valamint kérem, hogy a bank kérdésemre válaszul adjon egy a teljes futamidőre szóló becslést arról, hogy várhatóan miként fog alakulni a törlesztőrészlet (tehát a 360-ik hónap végére, például különféle jegybanki kamatváltozások esetére). A 30 éves futamidőre szóló banki becslést a banktól elvárható szakmai megalapozottsággal és számomra értelmezhető fogalmazásban kérem megadni mind számszerűleg mind excel táblázatba kódolt behelyettesíthető képlet formában, olyan alátámasztással, amelyet igazságügyis szakértőnek lehet átadni ellenőrzésre.[G]

8. KÉRÉS               Kérem a bankot fedezze az általam elfogadott igazságügyi szakértő munkájának költségét, hiszen a bank kötötte ki, hogy a közjegyzői nyilatkozatban szerepeljen, hogy csak a bank adatai lehessenek az alapjai a kölcsönügylet elszámolásának. Tehát akkor ő mutassa fel illetve fizesse a szakmai ellenőrzést, hogy az adatokat megbízhatóan vette fel és megbízható algoritmusok révén végzett velük műveleteket (különösen a 2015 évi elszámolási levélben szereplő, a banki tisztességtelenségről szóló megjegyzések után) – korábban nekem kellett fizetnem az ingatlan értékbecslőt, akinek munkamódszerét a bank előzetesen véleményezte.[H]

Erre a szerepre, ilyen események figyelemmel kísérésére nem törekedtem, ez a kérés a bank eddigi magatartásából következik és igen fontossá válhat, amennyiben a bank és a hatóságok arra kényszerítenének, hogy általuk jelenleg erőltetett feltételek között maradjak ügyfélként.


A/5) Külön problémát okoz nekem, hogy a bank számomra hátrányos és minden bizonnyal jogtalan viselkedésének értelmezéséhez, megfelelő pénzügyi érdekvédelem híján olyan kérdésekkel kell szembesüljek, amelyek kielégítő ismeretét nem lehet elvárni egy fogyasztói banki ügyféltől alapvető tájékozottságként.

A/5 - a)            Ilyen kérdések például, hogy egyáltalán mi a szerződés, az új ptk szerint (ami abból kölcsönügyletemre hatással lehet), mi a tágabb értelmű, de a szerződésre is értelmezhető kötelem, vagy hogy mi a bank, a banki kartell, mi a pénzügyi érdekvédelem és egyáltalán mi az az érdekszövetség amelyre hivatkozva a bankszövetség kifogásolja, hogy versenyhivatal nyilvánosan megnevezte – ennek az érdekszövetségnek a létét, illetőleg 11 évvel később a 2015-ös elszámolás előkészítésekor a közben úgy-ahogy a bírósági perek révén szerveződő devizahiteles érdekvédelmet még mindig kizárták a kiútkereső egyeztetésből.

A/5 - b)            Az a feltételezés, sejtés érlelődik bennem, hogy esetleg nem csak rossz szándék, hanem szakmai érdektelenség is magyarázza a törvényhozás és a kormány jelen viselkedését. Ha ugyanis abból indulunk ki, hogy a pénz magántulajdon, pénzt keletkeztetni nem lehet csak újra osztani, akkor itt a devizakölcsön felvevők mások pénzével élnek, tehát az egyeztető tárgyalásokba való bevonásukat nem lehet elsődleges erkölcsi vagy technikai követelménynek tekinteni. Ezt a látszatot erősítik azok a banki és kormányzati megnyilatkozások, amelyek a szociálisan legrászorultabbakon való karitatív segítségként beszélnek arról, ha valakinek elveszik lakóingatlanát és ott mégis bérlőként egy ideig maradhat, a sajtóban ezt a karitatívnak beállított megoldást az adóbevételek terhére kifizetendőnek mondják.

Csakhogy a 2015-ös elszámolás is deviza alapú elszámolásról beszél és nem deviza forrásról a hitelek mögött. Azaz a kereskedelmi bankok pénzteremtő hitelt nyújtottak a kölcsönigénylőknek. Emögött volt átlag évi pár % jegybanki tartalék kötelezettség. Amit interneten megtaláltam az MNB oldalán, az 2008-ban 2%-ot említ. A hitelek mögötti betétállományról nem tudok idézni adatot, tudtommal elhanyagolható.

Sajátos dolog, hogy nekem mint fogyasztó ügyfélnek, kölcsönfelvevőnek banktechnikai kérdésekben kell tájékozódni próbálni. Nem tartozik a fogyasztó ügyfél szerepkörének minőség elvárásaihoz (mint az autóját szervizbe vivő autóhasználónak sem a szervizes szoftver frissítése, kontrollja). De mert a bank vitás esetben írásba adja, hogy rá ne számítsak, mert ő a nekem fontos információkat üzleti titokként kezeli velem szemben, és a bankfelügyelet sem veszi rá a bankot az ügyfeleinek a tájékoztatására, hanem az ügyfeleket küldözgeti a bíróságra perelni, nagy számban pénzügyekben szintén tájékozatlan bírók, jogászok karjaiba (akik lassan évtizede is lesz, hogy az első bajoktól kezdve máig nem értik azt, amit egy kölcsönfelvevőnek helyből át kellett volna látnia a bankok nemegyszer hangoztatott állítása szerint piaci alapon) - ezért kerültem olyan helyzetbe, hogy mégis tájékozódni kell, minek révén arra jutottam hogy a bank és a mögötte levő banki kartell valamint az azzal egyeztető állami felügyelet, törvényhozás, kormányzat valamiképpen olyan viszonyokat alakított körülöttem, amit nem lehet polgári kölcsönügylet feltételeinek nevezni. Ilyen viszonyok közé kerülni nem akartam. Ilyen viszonyokat eredményező szerződést kötni nem akartam. Ilyen viszonyokat kialakító szereplőkkel (a bankon túlmenően a banki kartellal, bankszövetséggel, törvényhozással és kormányzattal stb) szerződést sem forma szerint sem tartalmában szerződést kötni nem akartam. Legalábbis a banki kartell szereplői viszont a jelek szerint már 2004-ben határozott céllal rendelkeztek a devizahitelek hosszútávú, közgazdasági tartalmát tekintve nem-piaci, jogi normákat alapjaiban sértő „menedzseléséről”.

Ezért tekintem köztünk a kölcsönszerződést létre nem jöttnek.

A/5 - c)            Mivel én a kölcsönügyletet rögzítőnek vélt papírok aláírásával kerültem ügyfélként hosszú futamidőre üzleti kapcsolatba a bankkal, amely láthatóan kezdettől fogva olyan irányban igyekszik kiterjeszteni kapcsolatunk értelmezését, amelyről nekem fogalmam sem lehetett, ezért elsősorban a banktól kell megkérdezzek sereg dolgot, tőle kell információt kérjek úgy a banki kartell mibenlétéről, a bankszövetség működésének ráhatásáról a mi ügyletünkre, a kormányzat cselekedeteinek vélhető céljairól illetőleg hatásáról a mi ügyletünkre, és a banktól mint szakismeretekkel rendelkező, velem szerződött szolgáltatótól kell megkérdezzem azt is, hogy például:

9. KÉRÉS               Mi a különbség az ausztráliai és a magyarországi devizahitel ügyletek közt, beleértve az ottani és itteni törvényhozás, kormányzat, bankszövetség, érdekvédelem szerepének különbözőségét is, ha a magyarországit a bank nem az ausztrál minta alkalmazásának tekinti?[I]

Azért is érzem jogosnak ezt a kérést, mert a bank által szövegezett, általam aláíratott egyoldalú közjegyzői nyilatkozatban olyan tételek szerepelnek, hogy az ügyletet tekintve a banki nyilvántartást, a bank informálását kell elfogadni még végrehajtás esetében is, fenntartás nélkül. Ezek a kölcsönügyletemet körülölelő tágabb kérdések is mind befolyásolják a bank által tőlem mint fogyasztói ügyféltől megkövetelt tisztánlátást (akivel szemben még az árfolyambiztosítást is mint képtelenséget tagadta meg a bank).

Tehát mit és miért alakított ki kapcsolatunkban a feltehetően tájékozott, de tőlem feltétlen külön érdeket alapul véve külön akaratú bank? Legalább utólag lássuk, hogy mi mindenben illetve miért különbözhetett szerződés kötési akaratunk.


A/6) A szerződés létre sem jöttének oka a bank és az én alapvetően eltérő akarati különbségem. Én egy szokványos kölcsönszerződést akartam kötni. Szóban azzal indokolták, hogy csak € hitelhez juthatok, hogy küszöbön az € bevezetése a Ft helyett, ezért Ft hitelt már nem is adnak. Nem voltam tisztában azzal, hogy a bank a korábbi gyakorlattól eltérően, a kölcsönnek mint utóbb megtudtam, a jogszabályokban is rögzített fogalmától eltérve, engem alapvetően megtévesztve alakított ki olyan számolási algoritmusokat, amelyeknek mai megítéléssel nincsen közgazdasági-pénzügyi tartalma (valamint a törvényes szabályokat megkerülve a bank részéről adózás elkerülő és a banki könyvelési szabályokat sértő – amint újsághírekből értesülni lehet, mert ezekről a kérdésekről a banktól tájékoztatást nem kaptam).

A kölcsönügylet indításakor megvolt félre értelmezésből számos olyan részlet különbség is következik a devizahitel ügylet és az általam szándékolt szokványos kölcsön ügylet között, amely nyilvánvalóvá teszi az alapvető akarati különbséget köztem és bank között.

Például: mindegyik "devizában nyilvántartott kölcsönszerződés" sajátja az, hogy nem azt az összeget határozza meg tőketartozásként, amit rendelkezésre bocsájt. Innentől kezdve viszont a kölcsön tőkeértéke fogyasztóként követhetetlenné és ellenőrizhetetlenné vált (különösen hogy a bank az általa trükkösen az ügyfélre sózott ügylet ezirányú információit az ügyfelével szemben üzleti titokká nyilvánította).

A visszás helyzetet fokozta a közjegyzői nyilatkozat 5-ik pontjában szereplő megállapítás, hogy az adós lényegében fenntartás nélkül köteles elfogadni az általa ügyfélként ellenőrizhetetlen banki adatokat:

„A végrehajtás alapjául szolgáló, mindenkor fennálló adósi kölcsön- és járuléktartozás - Az Adós, a Zálogkötelezett, valamint a Készfizető Kezesek kijelentik, hogy a Hitelezőnél vezetett számlák, a Hitelező bizonylatai, nyilvántartásai és üzleti könyvei alapján készített közjegyzői ténytanúsítványt elfogadják a jelen közjegyzői okirat szerinti jogügyletek alapján fennálló kölcsön-, járulék- és egyéb tartozás mindenkori összegének közokirati tanúsításaként. Alávetik magukat annak, hogy e jogügyletekből fennálló tartozás mértékét, esetleges végrehajtási eljárás kezdeményezése esetére is, a Hitelező felkérésére a fenti módon közjegyző tanúsítsa.”

Továbbá az üzleti titokként kezelt és nem vitatható banki adatokra hivatkozva látszólag szó szerinti egyezéssel idéz egy uniós jogszabályt a közjegyzői nyilatkozat (amely nyilvánvalóan az adós által megismerhető, ellenőrizhető és vitatható adatokra vonatkozik, amelyeket az adós ismer, ért és ezekután nem vitat – szemben az éppen a közjegyzői okirattal a banki adatok vitathatóságától megfosztani kívánt hazai devizahitelessel):

A közjegyzői nyilatkozatból: „Az Ügyfelek kijelentik továbbá, hogy tudomással bírnak arról, hogy a közjegyzői okirat - mint közokirat - az Európai Parlament és a Tanács 2004. (kettőezer-negyedik) év április hónap 21. (huszonegyedik) napján kelt, a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat létrehozásáról szóló 805/2004/EK[1]- rendeletében foglaltak szerint, a nem vitatott követelésekre vonatkozó európai végrehajtható okirat.”

Ilyen szinten megtévesztést célzó, ám a fogyasztó ügyfél előtt áttekinthetetlenül csaló okiratokat tekintve nem mondható más véleményem szerint, minthogy a kölcsön-irat aláírásakor a bank és köztem akarati egyezség egyáltalán nem volt.


A/7) Kiegészítésként megjegyzem, hogy értetlenül állok azon tény előtt, hogy a devizahiteles csalás-kartell napvilágra kerülése után a törvényhozás még mindig nem hozott létre ügyfél oldali olyan érdekvédelmi köztestületet, amely

·        megalakulásától kezdve vagy pár év szerveződési átmenet után köztestületi jogállású kell legyen,

·        amely pénzügyi ügyfél oldali érdekvédelmi parlamenti állandó bizottsági tanácskozási tagságot kapjon

·        kiterjedt érdekvédelmi jogkört kell kapjon ellenőrzések és jogszabályok kezdeményezésére

·        amelynek legalább megfigyelői részvétele nélkül sem a kormány sem a törvényhozás vagy valamely igazságszolgáltatási fórum és egyéb hatóság a fogyasztókat és kisvállalkozásokat érintő ügyletek kérdéseiben a banki képviseletekkel, a banki kartell képviselőivel, egyes bankokkal ne egyeztethessen, és az ügyfél oldali érdekvédelem vétójogát megkerülve meg se állapodhasson

·        amely köztestületi szerepének ellátásához megfelelő költségvetési támogatásban részesüljön avagy amelynek tagdíjai teljes egészében adóból levonhatók legyenek

·        amely köztestületnek legalább pártfogó tagjának köteles lenni mindenki, aki folyószámla kezelésen túlmenően banki ügyfélként köt szerződést, illetve aki támogatási szerződést köt pályázati támogatottként (ennek hiányában banki szerződése vagy pályázati támogatói szerződése legyen semmis) –mert a pénzteremtő hitelből finanszírozott támogatások kezelése elvileg hasonló visszásságok forrásai lehetnek

·        amely köztestületnek alapító szervezeti és személyi tagjai az utóbbi évek nem-államilag finanszírozott devizahiteles érdekvédői legyenek, akik vállalják maguk vagy megbízott személyen keresztül a módszeres elméleti fokozatos felkészülést az alapítást követő években.

·        amely köztestület a pénzügyi ismeretek oktatását véleményezhesse közoktatásban és felsőoktatásban, valamint pénzügyeket érintő tudományos fórumokon, sajtóban, a szakkönyveket is beleértve hogy a maga állásfoglalásának megjelentetésére lehetőséget kapjon

·        Ami pedig az állami és igazságügyi szervezetek, fórumok, köztestületek számára nyújtott tájékoztatást, továbbképzést illeti, azok anyaga az ügyfél oldali pénzügyi fogyasztói köztestület számára kötelezően megküldendők legyenek, és igény szerint oda fogyasztói köztestület is delegálhasson képviselőt, előadót mind országos mind helyi szinten

·        amennyiben banki szervezetnek, érdekvédelemnek igénye fogalmazódik meg, hogy megfigyelési státuszt kapjon a pénzügyi fogyasztói köztestületben, akkor ezt a kölcsönösség jegyében viszonozni kelljen minden hasonló banki szervezetben ugyancsak megfigyelői státusz biztosításával

·        amely köztestület tagjai és fórumai, szervezeti egységei az ügyfél oldali érdektől eltérő érdeket nem szolgálhatnak (ez következik köztestületi mivoltából, de különös erősséggel kell hangsúlyozni és szankcionálni) – de csak a belátható, megalapozott szakmai érvek határán belül

·        és így tovább.

·        mert a pénzügyi érdekvédelem egy alkotmányos alapérték védelmét jelenti fogyasztói és kisvállalkozási pénzügyekben, hiszen a pénzügyi eszközökkel, fogalmakkal adminisztrált társadalmi szerepvállalás, önszervezési lehetőség a személy szabadságának alapvetően a társadalmi, azon belül gazdasági kibontakozási, egyeztetési lehetőségét jelenti a társadalom és saját személyes autonómiája között – a pénzügyek eszközei által erősen kódoltan, de logikailag közvetlenül és egyértelműen

Kiegészítőleg jegyzem meg, hogy a rendszerváltás után a hatalmi ágak egyensúlyát alapvető, az alkotmányos és polgári társadalom államára elvárt, szükséges szerkezeti jellemzőként hangsúlyozták. Azonban ezen nem azt kell érteni józan megfontolás alapján, hogy például egyszer a bírónak legyen igaza, egyszer meg a parlamenti képviselőnek (mert úgymond a törvényhozás és az igazságszolgáltatás között legyen hatalmi „egyensúly”), hanem hogy a bíróság előtt minden félnek legyen esélye az igazságos döntésre (mert akkor érezheti magát felelősen szabadnak, akkor lehet számítani cselekvő önállóságára), és ebben ne legyen akadály a pereskedő felek eltérő társadalmi súlya, eltérő társadalmi szerkezeti-intézményi súlya. Ebből az okból fejlődtek nagyot a XX. század második felében a fogyasztóvédelmi jogok és intézmények, valamint ebből az okból védekezik a polgárosodó társadalom évszázadok óta a kartellek ellen, amelyek a társadalom egészének gazdasági teljesítőképességét tudják megrontani, elvenni. És feltehetőleg ezért nem ismeri el a PTK sem az erőfölénnyel, fondorlattal, egyező, és kölcsönös akarat kinyilvánítás látszatát keltve kierőszakolt szerződést létrejött szerződésnek.

A devizahiteles kartell esete is mutatja, hogy szükség lenne elkötelezett, szakmailag felkészült intézményes banki ügyfél érdekvédelemre, mert ugyan olyan anyagi eszközei sosem lesznek mint a bankszövetségnek, de legalább szereplőként belépne a pénzügyi fogyasztói és kisvállalkozási érdekvédelem pozíciójába. A jelen levél tartalmához ennek az elméleti kérdésnek azért van köze, mert majd egy tucat érdekvédelmi csoporthoz, nonprofit szerveződéshez volt szerencsém bekopogni az elmúlt években, amelyeket részben az MNB is finanszírozott, részben nem, de egyikben sem találtam valódi felkészült tájékoztatást sem, nemhogy arra segítséget, hogy közösen átgondolják velem a helyzetemet, vagy netán bankkal szemben képviseletet vállaljanak egyeztetésre vagy bírósági útra (például leglátványosabban az MNB által finanszírozott érdekvédelmi csoportok zárkóztak el elvileg is attól, hogy a 2015-ös devizahiteles elszámolást számszerű ellenőrzésében segítsenek). Eltekintve az olyan ügyvédi irodáktól, amelyek kértek félmillió Ft induló pénzt a képviseletemre bíróság és bank felé, különösebb egyeztetés és elkötelezettség nélkül.

Az egyre inkább magukra találó öntevékeny és eszköztelen károsulti csoportok menet közben próbálnak felnőni a feladathoz – azonban a bankok és a hatóságok részéről maximálisan figyelmen kívül hagyva.

A valódi pénzügyi fogyasztói érdekvédelem szakmai felkészültsége nagyon hiányzott egyrészt (a bíróságok, ügyvédek, igazságügyi szakértők köréhez hasonlóan, akik hivatásos létük ellenére lassan évtizede nem tudják kezelni a devizahitelek ügyét), másrészt nagyon kiábrándító volt, hogy a lényeges kérdésekben többnyire egyenesen bankoldalinak tűntek vagy pedig a banki kartelltól tartottak (például a nyilvánosság kerülése azoknál, akikkel találkoztam).

A devizahitel kartellről lásd például a következő ismertetőt 2004-ben: http://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2013-as_sajtokozlemenyek/8456_hu_95_milliardos_birsag_a_vegtorleszteses_banki_kartell_ugyben.html

A hivatkozott ismertetőből is kitűnően egy devizahitel kiváltási akció elleni lépésben nevezte a gazdasági versenyhivatal büntetendőnek a bankok összehangolt, ügyfél ellenes viselkedését. Azonban ami akkor is meglepő volt és azóta még inkább szembetűnő, hogy a gazdasági versenyhivatal nem lépett fel a bankokkal szemben a devizahitelek összehangolt bevezetése miatt. A dolog érthetetlen, vagy talán a későbbi jövőben válik ismertté, mint Szász Károly 2004-es megveretésének indoka a most Buda-Cash botrányban.

Amíg azonban a közvélemény előtt nem válik ismertté a devizahitelek könyvelésben is megnyilvánuló technikai megoldása és annak nem indul meg nyilvános szakmai kritikája (pénzteremtő hitel kb 5 % alatti jegybanki tartalékkal), addig a bankok úgy tesznek, mintha nem gigaprofitról (gigarablásról) hanem önfeláldozó, karitatív mentő akcióról lenne szó a részükről – amiben a versenyhivatal kifarolt a megállapodásból (tehát a bankszövetség szerint 2004-ben a versenyhivatalnak eredeti céljától eltérően a banki utasítást, háttéralkut kellett volna követnie és nem a verseny felügyeletét ellátnia).

Meglepően egyértelműen derül ki továbbá az alábbi idézetekből, hogy a banki kartell a devizahitel folyamat hosszabb távú lefutásában volt érdekelt, mert a 11 évvel ezelőtti híradásból következően felmerül, hogy a tudatosan tervezett devizahiteles csapda bezáródása előtti „korai” tömeges kilépést tartották elfogadhatatlannak!

"úgy tűnik, a bankok összezártak, hogy senki ne akarjon törleszteni forinthitelből"

„A bankok kiborultak A GVH után pár órával a Bankszövetség is kiadott egy közleményt, amiben lényegében azzal vádolják a kormányt, hogy felrúgta a november elején kötött egyezséget, hogy a devizahitelezéssel kapcsolatos feladatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium, a PSZÁF és a Magyar Bankszövetség egymással egyeztetve, a Bankszövetség szakmai javaslatán elindulva oldja meg. "A felek megállapodtak abban, hogy ezen teljes időszakban biztosítják a kiegyensúlyozott és nyugodt tárgyalási hátteret és tartózkodnak minden további lépéstől."

"Az egyeztetésre időzített további, új jogszabályok elfogadása, kommunikációs felhanggal erősített vizsgálatok alapjaiban kérdőjelezik meg a megállapodási szándékot és hozzáállást" - írja a Bankszövetség közleménye. "A november 3-i tárgyalási alaptól és állapottól való eltérés megkérdőjelezi a tárgyalás sikerességét és ellehetetleníti a megállapodást" - teszi hozzá az Indexhez eljuttatott szövegében Gyuris Zsolt, a Bankszövetség kormánnyal tárgyaló delegációjának vezetője.” http://www.sokkaljobb.hu/content/%C3%B6sszehangolt-banki-kamatemel%C3%A9s

A Bankszövetség 2004-ben tehát a saját „szakmai javaslatát” hangoztatta, mint megoldást. A szakmai javaslat alatt általában érdekfüggetlen, technikailag a lehető legoptimálisabb megoldást értik (amely kivihető, kicsi a kudarc kockázata stb). Na de hogy ebből kizárják szinte definíciószerűen az ügyfeleket, a devizahitelezés károsultjait, és nyíltan a kormány szemére hányják, hogy nem a bankszövetség önérdekében elfogult javaslatának megoldásán dolgoznak, ez eléggé egyértelmű megvilágításba helyezi azt a kérdést, hogy a kölcsön felvevő és a bank akarhatott-e akarategyezéssel érdekközösségben szerződést kötni.

A fenti idézetekből is kitűnik, hogy a bank képviseletében eljáró bankszövetség elvárta volna, hogy a kormányzat és egyéb állami hivatalok, például a gazdasági versenyhivatal bankos utasítást kövessen (amely utasítás egyebekben a tájékozódni kénytelen fogyasztói ügyfél számára is meglepően szakmaiatlannak, nyersen erőszakosnak, a banki szerepkört felülírónak tűnik).

Ennek a 2004-ben nyilvánosságra került bank-állam vitának a fényében érdekes, ahogy 2015-ben, tehát 11 évvel később a jogszabályokban előírt devizahiteles elszámolásokban ugyan 6 milliószor kerül említésre, hogy a bankok tisztességtelenek voltak, ám az elszámolást a bankok immár az ügyfelek felé is nyíltan tisztességtelennek nevezve most is elszabotálják értelmezhetetlen adatközlésükkel, következetlen táblázataikkal. Tehát nem engednek abból, hogy lényegében most is titkos a fogyasztói ügyfelek részére, hogy miért kell annyit fizetniük, amennyit a bank kontrollálható számítások híján ultimátumként közöl velük. Azaz a bank 2015-ös elszámolási levelezése is egy érv amellett, hogy nem jött létre akarategyezésen és érdekközösségen alapuló szerződés 2009-ben köztem és a bank között. És népmesei fordulattal, a banknak akkor sem hinnének már az emberek, ha megváltozott volna – de nem valószínű, egyelőre nem adta halvány jelét sem az ügyfélbaráttá, a valódi szolgáltatóvá válásnak..

A/8) Felmerül a kérdés, hogy a 2004-es devizahiteles banki kartell és az állam együttműködése ma hol tart? Vajon ma is egy alku eredménye az elszámolások árfolyamkezelése, ahol az állam vállalta a társadalmi béke biztosítását a banki érdekek, a banki elvárások érvényesítéséhez? Erről ki és mi módon tájékoztatja az ügyfeleket, akiknek ebből a kartell-állam együttműködésből fakadóan vannak plusz kiadásaik?

10. KÉRÉS           Kérem, hogy ennek a banki devizahiteles kartell – állam közti együttműködésnek a 2014-es törvényekben megnyilvánuló lényegét ismertessék velem mind könyvelési szaknyelven, ábrákban is, mind a következmények ismertetésével és a saját akarati helyzetem jellemzésével. Minek lehetek oka a saját akarati elhatározásommal a banki kartell – állam közti együttműködés hátterével számolni kénytelen kölcsönügylet fogyasztói ügyfeleként, és milyen tőlem független külső események kárvallottjává váltam a 2015-ös elszámolás révén? Ki az elszenvedett kár okozója és a felelőse, ki és mi módon fog engem kárpótolni?[J]


több forrásból a devizahiteles kartellről:

http://www.gvh.hu/sajtoszoba/sajtokozlemenyek/2013-as_sajtokozlemenyek/8456_hu_95_milliardos_birsag_a_vegtorleszteses_banki_kartell_ugyben.html

http://www.n-c.hu/hu/banki-kartell-megszolalt-gvh-elnoke

http://www.asz.hu/penzugyi-szemle-cikkek/2014/versenyjogi-jogalkalmazas-a-penzugyi-piacokon/horvath-szentleleky-2014-1.pdf

http://www.origo.hu/gazdasag/20120503-12-eves-adatbazist-talalt-gyanusnak-a-gvh.html

http://www.szon.hu/a-gvh-tobb-mint-10-milliard-forint-birsagot-szabott-ki-2010-ben/1780807

http://misc.meh.hu/letoltheto/Jelentes_bankibizottsag.pdf

http://m.portfolio.hu/vallalatok/kozel_12_milliard_forintos_birsagot_szabott_ki_iden_a_gvh.77870.html

http://koklerbroker.blog.hu/2010/01/26/birsag_a_bankokra_buntetes_a_biztositokra_dolgozik_a_gvh

http://ado.hu/rovatok/cegvilag/bankok-vezetik-a-gvh-birsaglistajat

http://www.sokkaljobb.hu/content/%C3%B6sszehangolt-banki-kamatemel%C3%A9s


A/9) Jogfenntartással kifogásolok meg tehát elszámolási részleteket – mert amint a devizahitelek banki kezeléséből kiderült az elmúlt évek során,


B)Fentieken kívül, a devizahiteles banki kartell részeként ténykedő bank velem szembeni lépéseinek kifogásán túlmenően alapvetően jogellenesnek és alapvetően szakmaiatlannak vélem az adósra terhelni a devizahiteles banki kartell tagjainak tisztességtelen hitelezéseit korrigálni célzó elszámolások ellenőrzését, amint azt a 2014-es jogszabályok tették.

Tehát megkülönböztetem

·        egyrészt a 2014-es elszámolási jogszabályok tartalmi előírását a deviza alapú elszámolás fenntartásáról, amelynek meggyőződésem szerint közgazdasági és szűkebben pénzügyi indoka nincsen,

·        másrészt a banki elszámolás ellenőrzésének módját, miszerint az egyes ügyfelek egyéni sérelmeikként próbálják megkifogásolni a velük szemben devizahiteles kartellban, bankszövetségi koordinációval, bankfelügyeleti cinkossággal és ezerszám megbarkácsolt törvényekkel fellépő bankokat - lényegében a fogyasztó státuszukhoz tartozó védettség nélkül (puszta kézzel ágyúkkal szemben) hatósági biztatásra.

A kialakult állapotról, a banki törvényhozási lobbi munkamódszeréről mint cseppben a tenger mutat jellemző példát a 2014. évi LXXVII. törvény (az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről) egyetlen fogalmi meghatározása:

„2. Értelmező rendelkezések, 2. § (1) E törvény alkalmazásában: c) devizaalapú kölcsönszerződés: devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés;”

Készült ez a jogszabályi fogalmi meghatározás akkor, amikor a deviza árfolyamrés tisztességtelenné nyilvánításának indoka, hogy nem volt ott semmiféle deviza. Féligazság tehát, hogy nem volt ott semmiféle deviza, mert kell hozzá úgy látszik a félhazugság is: annak ellenére bent tartjuk a banki törlesztési kalkulációban a legnagyobb törlesztési növekményt eredményező deviza árfolyam változást, hogy nem volt ott semmiféle deviza. Tehát odadobva apró csontot az elégedetlenkedőknek kiengedik az árfolyamrést a kezükből, meg az oklistát meg hasonlókat, de a legnagyobb falat, a minden alap nélküli árfolyam emelkedést modellező, „játék”, az maradjon meg, mert különben mireföl lehetne lakásokat árverezni, végrehajtósdit játszani rendőri közreműködéssel, egyáltalán eljátszani (elrontani) a maradék jogállamiság maradék illúziójának igényét?

Nem tudom másként elképzelni a normalizálódást, mint ennek az árfolyam emelkedés szimulációnak a következményeként eltulajdonított ügyfélforintoknak a vissza adását. Ezt nem fogja lenyelni a társadalom úgy, mint az egészen hasonszőrű OTP lakáskamat emelést –megérzésem szerint. De legfőképpen ezt nem fogja elfelejteni. Amint az OTP eset emléke is kezd felelevenedni, mert a kettő egymás után már túl sok. Amint nem felejtik már, hogy az ország adósságállományának két- és félszerese van off shore számlákon. Kezd körvonalazódni, hogy ez a pénzügy teljességgel alkalmatlan a polgári hétköznapok finanszírozására, pénzkezelésére.

De nézzük a saját egyedi esetemet, amely jól beilleszkedik a devizahitelek általános sémájába, és amit még mindig alig tudok elhinni és részleteiben megérteni. Mi a helyzet tehát az én kölcsönömmel, hogy tudom megfogalmazni?


B/1) Logikailag lehetetlen, azaz érdemben, jogszerűen végrehajthatatlan állapot állt elő. Elsősorban tiltakozom az elszámolási eljárás erőfeszítéseinek fogyasztói ügyfelekre terhelése ellen. Különösen tiltakozom a bírósági peres eljárási díjak, illetékek menetközbeni, a bankkal kötött háttéralkunak megfelelően a „lakosságot moderáló”, a lakosság jogorvoslat keresési kedvét leszerelni hivatott megemelése ellen, amely a fogyasztóvédelem nélküliségre kárhoztatott fogyasztót az erejét irreálisan meghaladó erőfeszítésre kényszeríti - ha védekezésére szánja el magát devizahiteles ügyben.

B/2) Ráadásul egy következő lépésben a jogi helyzetet a kormány úgy változtatja meg törvényekkel, hogy a peres felek eddigi költségeit itt sem vállalja magára (bele értve a pert vállaló ügyfél ügyvédi és egyéb költségeit, hiszen jelentős mértékben munkája helyett egy homályos és váratlan, rajta kívül álló okból gondot okozó problémát kellett felismernie – nem úgy mentem kölcsönt felvenni, hogy benyit egy tisztességtelen bankhoz).

B/3) Logikailag csak azt tudom elképzelni az állami szerep ellátásának ezutáni esetleges megvalósulása esetén, hogy legalább utólag átvállalja az állam a terheket az önerejükből pert indítóknak és második, a 2015-ben eddig felmerült tapasztalatokat tovább korrigáló, az árfolyam számítgatásos hamis adminisztrációt is eltiltó törvénycsomagot fogad el.

B/4) Ha pedig a hitelpénz természetét szélesebb körben megismerve, az abból származó következményeket (lehetőségeket és veszélyeket) megértve szembesül mind a közvélemény mind a politika mind a közgazdasági és pénzügyi szakma az eddig történtek hibájával, akkor képes lesz a devizahiteleken túlmenően úgy korrigálni, hogy azzal a természetes pénzhasználati jogok és funkciók érvényesülhessenek – mindannyiunk javára.

B/5) Mint már szóba került, ezen elméleti kitekintés eredményeinek számonkérése nem a jelen irat feladata. Viszont a jelen irat megítélésében fontos szempont, hogy tágabb viszonyítási körben legyen elhelyezhető.

A 2015-ös eddigi eljárást józan logika illetve polgári jellegű értelmezés szerint csak a „senkiföldjén” rendelheti el egy részlegesen működő hatóság. Nagyban hasonlatosnak érzem ahhoz, mint amikor hajdan háborúzó felek a lakossághoz szállásolták be a katonaságot, a lakossággal ásattak árkokat, a lakossággal végeztettek fuvarozást, ésatöbbit.

Ugyanis tapasztalatom szerint funkcionálisan nem működött a bankfelügyelet és nem tett eleget szerepkörének a törvényhozás meg a jogalkalmazás sem. Polgári pénzügy pedig ezek nélkül lehetetlenség. A polgári állami infrastruktúra meghatározó hiánya vált szembeötlővé a devizahitelek történetében oly mértékig, hogy a lakosság elvándorlása (emigrálása) most már jelentős mértékben a devizahiteles panamának (banki visszaélésnek, állami kudarcnak) köszönhető – mert aki átmeneti hitellel akart szorult helyzetéből fokozottan saját erejére támaszkodva kijjebb jutni, azokat az állam gyakorlatilag cserbenhagyással, sőt plusz terhekkel büntette (kiragadva sok más probléma közül az állami szerepvállalás elégtelenségére példaként: OTP lakáshitelek kamatemelése, lakásmaffia évekig működése, a devizahitelek több mint évtizedes károkozása).

Az 1990 óta folyó rendszerváltást hangsúlyozó propaganda elhitette a lakosság túlnyomó többségével, hogy csak passzívan tűrni kell a megváltozott feltételeket és már meg is érkeztünk a polgári társadalomba. Azonban a devizahitel kartellméretű visszaélése bebizonyította, hogy a polgári társadalomhoz legalább a fogyasztók korábbi viszonyainkhoz képest sokkal nagyobb öntudata, tájékozottsága szükséges + a fogyasztók pártját és az értelmes pénzügyletek pártját fogó állam. Az állami-hatósági infrastruktúra, kontroll hiányát felismerve, kitapasztalva a bankrendszerünk visszaélt az átmeneti helyzettel (csúfot űzve jogállamból, törvényhozásból, igazságszolgáltatásból, általában a pénzügyi szakismeretek és az emberi szolidaritás hálójának elképzelhető mindenféle lukacsaiból – nem beszélve ügyfeleiről). Az államra való nyomásgyakorlás reflexét pedig utóbbi években kioltották a kijevi eseményekre való hivatkozások: utcai megmozdulásból ne legyen országos pusztulás. Akkor az állami felelősségvállalásnak kellene működnie.

Lényegében szerződésre emlékeztető, szerződésnek látszó iratokat írattak alá a bankok ügyfeleikkel, amit a közjegyzőnek látszó irodák hitelesítésnek látszó záradékkal láttak el (illetve közjegyző előtti egyoldalú nyilatkozatoknak látszó szövegeket aíattak alá az ügyfelekkel). A devizahitelek lényegében deviza alapúnak láttatott, látszó forinthitelek voltak, amelyek elszámolásába közgazdaságilag, pénzügyileg indokolatlanul, közgazdasági-pénzügyi tartalom nélküli deviza-átváltásinak és deviza árfolyamot követőnek látszó algoritmusokat iktattak. Majd a törlesztések és a megszakadt törlesztések után a végrehajtások voltak már valódiak – amiket önmagukban a tényleges kölcsönszerződésre támaszkodó valóságos kölcsönügylet nélkül jogtalan cselekedeteknek kell tekinteni. A deviza árfolyam követési algoritmusnak azonban olyan gyengéi is voltak, hogy ha a deviza kamatlába például 0-ra ment le, akkor a bankok közölték, hogy ők csak követhetik a deviza paramétereinek a változását, de az nem kötelező nekik. Gondolom ha az € lement volna például 10Ft/€ szintre valami csoda folytán, akkor csoda nem történt volna, mert a bankok előszedtek volna mindenféle feltételes módú fogalmazást a szerződésekből üzletszabályzatokból, rendeletekből és világháború előtti tanulmányokból, hogy azokra hivatkozzanak.

Laikus fogyasztó kölcsönigénylőként a saját káromon, a saját igen magas tanulópénzem árán belelátva némileg a devizahitel ügyekbe az a sejtésem erősödik egyre, hogy ez nem egy banki viselkedés, csak banknak látszó, láttató díszletek közti ügyeskedés, kissé lelketlenül. Amihez a 2014-es jogszabályok úgy csatlakoztak, hogy mint az elmúlt évtizedben soha, most sem adtak olyan magyarázatot az ügyfeleknek, amit a bankoknak maguknak is meg kellett volna adni a kölcsönügyletek előkészítése idején. Már-már komikusnak hat, hogy miközben végrehajtók hada készül elrekvirálni családok sorának lakóhelyét, érdemleges magyarázatot nem adnak, hogy mégis miként képzelik a polgári fogyasztói és nem-fogyasztói banki szolgáltatásokat.

Több mint egy évtized olyan nagy idő, hogy azóta a közoktatásban minden iskolát elhagyó korosztálynak a maga szintjén pénzügyi ismereteket oktatást kellett volna bevezetni. Hamisítatlan pénzügyi ismereteket. Az egyéni életvitelhez és kisvállakozáshoz szükséges pénzügyi önszervezés ismereteit. Csakhogy akkor talán nem lehetett volna kijönni a 2014-es devizahiteleket hamisan mentő jogszábolyokkal (mert megállt ugyan az árfolyamkövetés, ha jól értem, de egy igen magas 2014 decemberi, évi maximális szinten befagyasztva, ami most meg mesterségesen magasabb a piaci árfolyamnál is). A piaci árfolyam meghivatkozott szintje azonban másodlagos, mert magát a deviza árfolyam követést kellett volna kivenni a rendszerből, nemcsak a vételi és eladási árfolyam közti különbséget.

Az országnak nem érheti meg, hogy pénzügyi ismeretek iskolai oktatása helyett 2014-es devizahitel karta mentegető jogszabályokkal erősítsék a banki szolgáltatások hamisítását. Mert ha valami köze van a devizahitelnek a fogyasztói kölcsönhöz, akkor az a fogyasztói kölcsönre emlékeztető banki szolgáltatás hamisítás. Hamis kölcsön, hamis érdekvédelem, hamis jogszabályok és hamis módon az iskolai és egyetemi szintű hiányzó vagy hamis pénzügy ismeret oktatás.

Az igazságszolgáltatás, a politika és elsősorban a hazai pénzhasználó közvélemény mindennek a felismerését e felismerésre támaszkodó helyesbítésnek (bankügylet, közjegyzői hitelesség, pénzfelügyelet stb „valóságosításnak”) az érdekében használhatja fel – jó esetben.

Az én egyedi esetemben a látszat és a valóságos ügylet megkülönböztetésével szintén szembe találtam magamat.

Először lassan értettem meg, hogy lényegében, jogi értelemben szerződés kötésre köztünk (a bank és énközöttem) egyáltalán nem került sor a banknak mint szolgáltatónak és nekem mint ügyfélnek az alapvető szándék különbözőségünk miatt – tehát a szerződésből eredő kötelmeket sem lehet számonkérni (amit a bank látványosan és ismételten deklarált a maga oldaláról, pld kockázatról való tájékoztatás írásos megtagadásával, mondván az előttem mint ügyfél előtt banki üzleti titoknak tekintendő – talán leginkább az volt a titok, hogy kölcsönfelvevőnek nincs kockázata, csak törlesztési kötelezettsége a vismajor esetek határáig).

A szerződési szándék alapvető különbözősége, amely a banki megtévesztésnek köszönhetően nem tárult föl a számomra szerződésnek látszó irat aláírásakor, már abban is szembetűnő, hogy fogalmam sem volt hogy a bank a devizahiteles banki kartell tagjaként írja alá velem szemben azt a papírt. A köztünk való erőegyenlőtlenséget, a bank hihetetlen erőfölényét csak fokozza, hogy egy kartell-szövetség partnerségére számíthatott velem akkor, amikor nekem egyáltalán semmilyen banki ügyfél oldali vagy fogyasztói érdekvédelem nem állt rendelkezésemre (és lényegében ma sem áll rendelkezésemre).

C)Aggályos, hogy a kölcsönszerződést a jogszabályi háttérre hivatkozva cégszerűen aláíratlan 2015 április 15-re dátumozott 2015 április 29-én átvett levélre hivatkozva kívánja a bank módosítani

11. KÉRÉS           kérem fejtse ki számomra a bank, hogy mely jogszabály mely §-a és bekezdése teszi jogszerűen szerződés módosítás alapjává a banki elszámolásnak nevezett levelet– amely egyébként igen kaotikus fogalmazású levélben négyszer szerepel, hogy a bank tisztességtelenül járt el velem szemben a múltban (a mostani esetet még nem sorolva a korábbi tisztességtelenségek közé)?[K]

12. KÉRÉS           ügyfélként kérem, hogy tekintsük át: mi is a helyzet az engem egzisztenciálisan súlyosan érintő ügylet jogszerűségével, és számszerű értékelhetőségével kapcsolatosan – és lehetőség szerint rendezzük kapcsolatunkat kölcsönös megállapodással vagy az igazságszolgáltatás révén.[L]


C/1) Meglepő módon azt is kell szóvá tenni, hogy a devizahitel szerződések fogalmazása általánosságban felszínes, szigorúan véve egyértelműen nem értelmezhetők, tehát a szerződő felek megegyező akaratát feltételezve is jobb banki kultúrával rendelkező országban talán semmisnek vagy érvénytelennek minősítenék vita esetén. Érthetően kell a szerződést szövegezni, kockázatfeltáró nyilatkozatnak érdemlegesnek kell lennie (abban a bank vagy a fogyasztói érdekvédelem kitérhetne árfolyam nélküli ügyletekben is a várható konjunktúrális, munkanélküliségi, inflációs stb fejleményekre). Az nem mentség a bankok számára, hogy esetenként idegen nyelvből rosszul fordították magyarra a szerződésmintákat. De ráadásul az érthetetlen, logikátlan, következetlen szerződés szövegek sok jel szerint az ügyfél szándékos elbizonytalanítására is jó eszközül szolgálnak, a zavarosban halászás módján eddig a banki erőfölény alkalmazására megfelelőnek bizonyult módszerként.


C/2) A Kúria jogegységi határozata szerint minden szerződéshez kockázatfeltáró nyilatkozatnak kell tartoznia (ha egyáltalán bármiféle ügyfél oldali kockázat értelmezhető a kölcsönügylet során). 

2012 jún 11-i kérdező levelemre adott tájékoztatásukban a következő kérdésem és a rá adott válasz szerepel:

„Kérem, hogy ismertessék velem a hitel kockázati értékelését a hitel számainak indoklásával. Ennek keretében kérek tájékoztatást az ügyleti kamat alakulásáról a hátralévő futamidőre havi, éves és 5 éves bontásban. Továbbá tájékoztatást kérek az Önök által használt árfolyam várható alakulásáról az Önök becslése szerint szintén futamidő egészére, valamint az eltelt törlesztési időszakban bekövetkezett árfolyam változási trend jövőbeni várható alakulásáról.”

A válasz: „Tájékoztatjuk, hogy Bankunk egy adott hitelügyleti kockázati értékelését a hitelkérelem elbírálása alatt állapítja meg. Ennek tükrében helyezi ki, illetve utasítja el a hitelkérelmeket. A megállapított kockázati értékelés üzleti titkot képez, ezért erről nem áll módunkban önt tájékoztatni.

A választ kiegészíti ugyanazon levélben egy korábbi kérdésre adott másik válasz:

„Kérem tájékoztassanak arról, hogy a bank kötött-e árfolyambiztosítást a hitelemhez illetve köthető-e ilyen a futamidő során is.”

A válasz: „Tájékoztatjuk, hogy árfolyambiztosítás Bankunknál nem volt, és jelenleg sem vehető igénybe

Értem, de akkor mireföl foglalkoznak deviza elszámolású hitellel? Vagy ez egy csapda az ügyféllel szemben, amit az árfolyambiztosítás kinyitna?

A kúria állásfoglalásától függetlenül belátható, hogy fogyasztói kölcsönszerződésben ilyen feltételeknek illetőleg ilyen tájékoztatás megtagadásnak nincsen helye. Tehát nyilvánvaló a bank és az én kölcsönszerződési akaratom alapvető, áthidalhatatlan különbsége, azaz ez a kölcsönszerződés nem jött létre a felek valóban egyező akaratát kifejezve ebből a szempontból sem. És egészen nyilvánvaló, hogy a pénzügyi felügyelet munkáját olyan alapokra kell helyezni előbb-utóbb, amiben a fogyasztói ügyfelek, a kisvállalkozások (és a nagyobbak) joggal megbízhatnak. Valós biztosítékokat nyújtó szolgáltatássá kell alakítania közjegyzők tevékenységét és a végrehajtókat teljesen új szellemű testületté, jogilag megbízható szolgáltatássá kell szervezni. Az ügyfél oldali érdekvédelemet feltétlen szakmai erősségűvé és ügyfél oldali érdekkel azonosuló szervezetté, tevékenységgé alakítani.

13. KÉRÉS           Kérem a bankot, hogy nyilatkozzon, a korábban megtagadott árfolyambiztosítás megkötését vállalná-e kölcsönügyletemmel kapcsolatos problémák megoldásának részeként a kölcsön felvételének napjára, olyan feltételekkel, amelyek a bekövetkezett kölcsöntőke növekmény terhét rólam levennék?[M]


C/3) A banknak nem volt a kölcsönömre érvényes lakossági üzletszabályzata (a szerződéskötés napjára és a kölcsönszerződésem típusára vonatkozóan) – a bank által korábban külön kérésemre rendelkezésemre bocsátott iratai szerint. De a bank többször hivatkozott a lakossági üzletszabályzatra mint a szerződés részét képező mellékletre.

Idézet a 2012-es tájékoztató levélből: „Természetesen Bankunk Lakossági Üzletszabályzatának III. 9.2. pontja tartalmazza a bankunk által alkalmazott kamatszámítás pontos módszerét.


C/4) Nem is számlát csak elismervényt kértem a hitelfelvételről. Márpedig ha ott deviza adásvétel merülhetett fel, akkor arról nekem számlát kellett volna adjanak. Ma már tudjuk, hogy deviza nem volt. De a bank egyértelmű, világos tájékoztatási kötelességének nem tett eleget, amikor kérdésemre azt a választ adta, hogy:

„Kérek egy elismervényt a hitelfelvételről.”

A válasz: „Tájékoztatjuk, hogy elismervényt a hitel folyósításáról Bankunk nem állít ki, a folyósított összeget tartalmazza az Adós részére megküldött tájékoztató levél, valamint az adott hónapban megküldött bankszámla-kivonat.

Valamint „Bankunknak az általa végzett devizavásárlásokról, illetve azok megállapítási módjáról nem áll módjában tájékoztatást adni, azt Bankunk üzleti titokként kezeli.

14. KÉRÉS           Kérem, hogy a bank tájékoztasson arról, hogy könyvelésében miként kezelte kölcsönömet a kapcsolatfelvételtől a mai napig, és miként kívánja azt a továbbiakban kezelni (milyen tételként és milyen műveletekkel). Indokul felhozom, hogy a jogszabályi kényszer hatására magát ismételten tisztességtelenül eljárónak nevező bank az én anyagi állapotomról kimerítő, meglátásom szerint az ügyletet tekintve szükségtelenül alapos adatokat kért be, majd azokat számomra egyelőre áttekinthetetlen feltételekkel mások számára is hozzáférhetővé tette. Tehát kérem hogy a banki könyvelésben a devizahiteles kartell és kormánnyal való megállapodások hatását is jelezze. A bank velem szemben nem hatóság, hanem üzletit titkaira hivatkozó szolgáltató. A szimmetriára és egyéb jogelvekre hivatkozva kérem a banki könyvelésekben ügyletem elszámolásának pontos módszertanát, körülményeit ellenőrizhetően adják meg.[N]


C/5) Elmaradt a banki magatartási kódex mellékletként való csatolása az ügyfél tájékoztatására a kölcsönszerződéshez. Sok minden a bankot is kötelező elvet olvashatott volna ki belőle az ügyfél, már a szerződéskötésre készülődőben.

Mondjuk a magatartási kódexet és benne a szimmetria elvét, mely alkalmazása a 2012-ben elkezdődött alapkamat csökkenések után fontosabbá vált és mely elv így szól: "...ha a feltételek illetve körülmények kedvezőtlen megváltozásra hivatkozással a hitelező az ügyfél által fizetendő kamatot, díjat, vagy költséget egyoldalúan emeli, akkor, ha a körülmények kedvező irányba változnak, e változásokat is érvényesítik ügyfeleik javára. "

15. KÉRÉS           Kérem, hogy a bank által aláírt magatartási, etikai kódexet (vagy ha több ilyen is van, amely kölcsönügyletemre vonatkoztatható) digitális formában bocsássák a rendelkezésemre. Ha időközben változott, akkor a változatokat is kérem.[O]


16. KÉRÉS           Kérem a bank tájékoztatását, hogy a fogyasztóként erőmön felül és normális esetben szükségtelen szakmai tájékozódásom költségeit miként és milyen mértékben kívánja kompenzálni. Ha a banktól erre nem kapok választ, akkor ugyanez a kérdésem fennáll a Pénzügyi Békéltető Testület felé is.[P]


D)Jog szerint illetve papír szerint bizonytalan vagyok, hogy kölcsönügyletemben kitől kaptam jogilag értékelhető levelet a jogszabályok által előírt devizahiteles elszámolás keretében és azt megelőzően

D/1) A 2009-es kölcsönszerződés papírján az szerepel, hogy

KÖLCSÖNSZERZŐDÉS szabad felhasználású, deviza alapú kölcsönről

kettős banki aláírással (………….., akikről nem tudom, hogy ügyvezetők vagy igazgatósági tagok-e, illetve hogy rendelkeztek-e az aláírási jogot átruházó belső szabályzati felhatalmazással), 260-as sorszámú pecséttel és két a bankfiókban lakó tanúval

 

D/2) A kölcsönszerződés kikötésein sok tekintetben az adós terhére messze túlterjeszkedő közjegyzői Egyoldalú kötelezettségvállaló nyilatkozatban az szerepel, hogy

………… Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság (…………….), de ügyfél oldali nyilatkozat lévén banki aláírás nem szerepel rajta.

D/3) Az ingatlan terhelő önálló zálogjog alapításáról szóló szerződésben

ugyancsak kettős aláírással ( ……………………, akikről nem tudom, hogy ügyvezetők vagy igazgatósági tagok-e, illetve hogy rendelkeztek-e az aláírási jogot átruházó belső szabályzati felhatalmazással), és a 260-as sorszámú pecséttel, valamint a bankfiókban lakó tanúkkal

D/4) 2011 nov 8-án kelt igazolás fennálló kölcsöntartozásról

két aláírással, 263-as pecséttel (… ………………, akikről nem tudom, hogy ügyvezetők vagy igazgatósági tagok-e, illetve hogy rendelkeztek-e az aláírási jogot átruházó belső szabályzati felhatalmazással)

D/5) 2011 november 25-én kelt levél hitelkönnyítési ajánlatról (mely ajánlat a levél szerint 2011 március 31-én járt le, azaz a hitelkönnyítési ajánlati levél előtt 8 hónappal - !)

két aláírásos (………………………, akikről nem tudom, hogy ügyvezetők vagy igazgatósági tagok-e, illetve hogy rendelkeztek-e az aláírási jogot átruházó belső szabályzati felhatalmazással), 562-es sorszámú bélyegzővel

D/6) A 2012-es tájékoztatás kérésemre adott válaszban az szerepel, hogy

kettős aláírással (…………………….., akikről nem tudom, hogy ügyvezetők vagy igazgatósági tagok-e, illetve hogy rendelkeztek-e az aláírási jogot átruházó belső szabályzati felhatalmazással), 562-es sorszámú pecséttel

D/7) A bankszámlakivonatokon, értesítő levelekben az szerepel, hogy

…………..Bank Zrt – aláírások nélkül és a szerződésen szereplő cégjegyzékszámmal, az értesítő levelekre ráírva, hogy aláírás nélkül is érvényes

viszont pár napos elmaradásról vagy nem elegendő befizetett összegről (változtak a befizetnivaló összegek) kétaláírásos levél érkezett, ………………………….. akikről nem tudom, hogy ügyvezetők vagy igazgatósági tagok-e, illetve hogy rendelkeztek-e az aláírási jogot átruházó belső szabályzati felhatalmazással)

D/8) A 2015 április 15-i dátumú elszámolási levélen az szerepel aláírások nélkül, hogy

…………Bank ………. Zrt, a lapalji cégadatok szabad szemmel olvashatatlanok,

D/9) a 2015 május 14 dátumú, a részletes elszámolás küldemény kísérő levele

………….. Bank Zrt, a lapalji cégadatok szabad szemmel olvashatók,

kettős aláírású (………………………………., akikről nem tudom, hogy ügyvezetők vagy igazgatósági tagok-e, illetve hogy rendelkeztek-e az aláírási jogot átruházó belső szabályzati felhatalmazással), az 562-es sorszámú pecséttel

17. KÉRÉS           Kérem a bankot, hogy igazolja számomra, ebben az előbbi felsorolásban szereplő okmányokon olvasható aláírókról, hogy ők valóban a bank ügyvezetői illetőleg igazgatósági tagjai, illetőleg milyen belső szabályzat alapján jogosultak az aláírásra[Q]

18. KÉRÉS           Kérem továbbá a bankot, hogy igazolja, a szerződésnek nevezett iratokon szereplő tanúi valóban a bankfiók címén laknak-e.[R]

19. KÉRÉS           Kérem továbbá a bankot, hogy határozza meg szabatosan, jogilag minek tekinthető a tőle 2015-ben kapott aláíratlan elszámolási levél: figyelemfelhívó tájékoztatásnak, szerződés módosító ajánlatnak vagy mi egyébnek, illetve a banknak a 2014-es jogszabályok mely pontja adott volna felhatalmazást ilyen szokatlan formátumú, a bank által kötelező joghatályúnak mondott, a jogszabályban előírtakon túlterjeszkedő, a bankot vélhetően nem kötelező aláírás nélküli levél küldésére.[S]

20. KÉRÉS           Kérem továbbá a bankot, hogy mint fogyasztó ügyfelét körültekintően tájékoztasson arról, hogy az általa 2015-ben küldött, aláírás nélküli levél miben tér el a jogszabályban előírtaktól[T]


E) Az elszámoló levél egyik táblázatát tekintve

E/1) Az elszámoló levél egyik táblázata (általam ügyfélként tett kiegészítések eltérő betűformával)

 

Az elszámolást és a forintosítást megelőzően

2015.01.29.

Az elszámolást és a forintosítást követően

2015.03.27.

„szerződés”- kötéskor

2009.08.13.

„szerződés”- kötéskor

2009.08.13.

Ft

A fogyasztói kölcsönszerződésből

eredő nem esedékes tőketartozás

és elhatárolt kamata:

mi az „elhatárolt kamat”,

banki belső könyvelési kategória?

66 934,66 EUR

Ft-ban nincsen megadva

19 944 609,81 HUF

€-ban nincsen megadva

69 547,37 €

18.300.000 Ft

Árfolyam Ft/€

 

308,97 Ft/€

263,13 Ft/€

 

elszámolási és felvételkori árfolyam különbségből (45,84 Ft/€) számítható kölcsöntőke növekmény

 

2.959.060 Ft

 

 

annuitásos számolással, árfolyam növekedés nélküli kölcsöntőke állomány a 62-ik befizetés után (elszámolási fordulónap 2015 február 2)

17.420.779 Ft, aminél a hivatalos

2.523.830 Ft-al több

 

 

 

Ha igaz, hogy pénzteremtő hitellel,

devizaforrás nélkül, devizában számolva kölcsönzött a bank és számolt el, akkor a „többlethaszna”

kamat nélkül, kölcsöntőke növekményben

5.482.890 Ft tőke-többlet fizetnivaló lesz csak a deviza nélküli devizás számolásból

 

 

A Bank javára alapítandó önálló zálogjoggal biztosított követelés mértéke (összege és járulékai) – 13.292,43 €-val több mint a tényleges kölcsön összege

 

 

82.839,80 €

és járulékai erejéig

 

A Zálogtárgyra vonatkozó vagyonbiztosítási összeg (minimum a Zálogtárgynak a felépítményre vonatkozó hitelbiztosítéki értéke) - amit nem értek, hogy miért töredéke az ingatlan piaci értékének illetve az ingatlan hitelfedezeti értékének illetve a kölcsönösszegnek

 

 

 

12.600.000 Ft

A fogyasztói kölcsönszerződésből eredő lejárt tartozás összege:

0,00 EUR

0,00 HUF

 

 

Az átváltáskor alkalmazott árfolyam:

 

308,97

 

 

Eves kamat (%):

8,69

8,60

 

 

Kezelési költség (%):

0,00

0,00

 

 

Kamatperiódus időtartama*:

egy éves

az elszámolást megelőzően

3 havi

az elszámolást követően

 

 

Az új kamatperiódus kezdő időpontja:

és hogy utána mi következik

arról milyen tájékoztatást kap az ügyfél?

 

2015.11 15.

 

 

Törlesztőrészlet összege :

A forintosítás megelőző időpontban,

de nem az eddigi futamidő átlagában

553,84 EUR

 

 

 

Törlesztőrészlet összege (Ft):

171 119,94 HUF

164 319,70 HUF

 

 

A szerződésmódosulást követően fizetendő törlesztörészlet első esedékessége:

 

2015,05.15.

 

 

Kölcsönszerződésének lejárata:

2039.08,15.

2039.08,15.

 

 

 

F) Levelemet zárva

F/1) Nem volt szerződés köztünk, hanem egy erőfölénnyel és banki kartell eszközökkel előállított mesterséges hitelkínálati hiány idején tették elém a szerződés nevet viselő diktátumot, hogy ez van, másra lehetőség nincsen. Úgy vélem ügyfélként és különösen fogyasztó státuszú ügyfélként, hogy ebben a helyzetben szabad akaratból a felek közti konszenzus (szabad akaratú, kölcsönösen elhatározott szolgáltatás és annak fizetsége) jellegű szerződésről szó nem lehet. A helyzet fonákságai utóbb derültek ki. Ügyfélként kezdetben nem számolhattam azzal, hogy banki kartellel állok szemben, amellyel szemben az állami törvényességi védelmem gyakorlatilag megszűnt (ami fokozatosan vált egyértelművé számomra).

F/2) Ügyfélként csak olyan szerződéseket köthetek, amelyek nemhogy nem ellentétesek a törvényekkel (tehát a törvényi kikötéseket tudomásul veszik), hanem amelyek feltételezik a törvényes intézmények, jogi garanciák működését. Ezen garanciák nem-működése olyan rendkívüli körülménynek tekintendő, amelyet előre nem láthattam egyrészt, másrészt amelynek felmerülése esetére való a vismajor jogintézménye az én érdekem védelmében, továbbá amely feltételek hiánya nemcsak a szerződés teljesítésének elvárását teszik igazságtalanná, hanem ezen túlmenően a szerződés teljesíthetetlenségét eredményezik.

Azt lehet mondani, hogy az okmány aláírásakor tudtomon kívül a szerződés egyező, és kölcsönös akaratnyilvánítással létrejöttéhez szükséges számos alapvető feltétel a banki oldalon hiányzott, tehát a szerződés nem jöhetett létre. Ezen túlmenően a jelek szerint a szerződés létre nem jöttét jelentő rejtett külső feltételek miatt úgy kerültem szembe a banki devizahiteles kartellal, hogy azon külső feltételek némelyikének alakulásában a kartell szereplői aktívan közreműködtek úgy törvényhozási eszközöket mozgósítva, mint közgazdasági-pénzügyi feltételeket befolyásolva. Erre nem lehettem felkészülve mint kölcsönfelvevő.

Voltak ugyan utólag beazonosítható jelek, amiket óvatosabbak megszagoltak, de ez olyan, mintha valaki kikapcsolná otthon a vízvezetéket, mert látott egy gyanúsan koszos vízmű-teherautót az utcán. Tehát alapvetően a pénz-közmű állapotával van baj, amelyet az úgynevezett devizahiteles kartell a maga javára kívánt kihasználni látszat megállapodásokat kötve, látszat szolgáltatásokat ígérve - tulajdonképpeni funkciójukat tekintve látszatintézményekkel, látszatfelügyelettel, látszatbankokkal vették körül az ügyfeleket.

F/3) A szerződés egyező, és kölcsönös akaratnyilvánítással létre nem jöttét a bírónak (ha eléje kerül az ilyen ügy) még erre irányuló keresetbeni külön kérelem hiányában is hivatalból észlelnie kellene. Sőt, a bank elvi funkciójából kiindulva feltehető a kérdés: észlelte-e a pénzintézet maga, hogy ez a szerződés létre sem jött, amire üzleti tisztesség alapján illetőleg a maga szolgáltatásának garanciájaként engem figyelmeztetnie kellett volna!? (ha nem, akkor milyen szakmaisággal és felelősséggel tölti be azt a szerepkört, amit nem tud ellátni?)

F/4) A valótlan adatokra támaszkodó elszámolás csalás kísérlete, amely meg is valósul, ha az adós elfogadja.

F/5) Érdekes az alaptörvényben is olvasni ide vonatkozó kikötéseket, amelyek egyébként általános elvek.

Alaptörvény:

M) cikk

(1) Magyarország gazdasága az értékteremtő munkán és a vállalkozás szabadságán alapszik.

(2) Magyarország biztosítja a tisztességes gazdasági verseny feltételeit. Magyarország fellép az erőfölénnyel való visszaéléssel szemben, és védi a fogyasztók jogait.

C) cikk

(1) A magyar állam működése a hatalom megosztásának elvén alapszik.

XV. cikk

(1) A törvény előtt mindenki egyenlő.

28. cikk

A bíróságok a jogalkalmazás során a jogszabályok szövegét elsősorban azok céljával és az Alaptörvénnyel összhangban értelmezik. Az Alaptörvény és a jogszabályok értelmezésekor azt kell feltételezni, hogy a józan észnek és a közjónak megfelelő, erkölcsös és gazdaságos célt szolgálnak.

 

…………….

Üdvözlettel

………………………….

 


G)      Megjegyzés 1 – a szerződés létrejötte, semmissége, érvénytelensége

Ha jól tudom, a szerződés érvénytelenségének, semmisségének kimondásához szükséges:

·        legyen egy létrejött, létező szerződés a felek között

·        a szerződés ne legyen alkalmas a felek által kívánt joghatás kiváltására – a szerződő felek egymással egyező elhatározottsága ellenére (például elvileg megvalósíthatatlan, logikailag hibás törekvés), illetve

·        jogszabály ellenes legyen, ami miatt legálisan nem alkalmas joghatás kiváltására

·        a semmisséget a bíróságnak kérés nélkül is ki kell mondania, ha észrevette – a semmisség a szerződés megkötésének pillanatától érvényes

·        az érvénytelenséget az egyik szerződő félnek kell kezdeményeznie, és a kimondás pillanatától vagy a bíróság döntésétől függően lép érvénybe

Azonban a szerződés létrejöttéhez szükséges, hogy

·        a felek egyező, és kölcsönös akaratnyilvánítása

·        egyértelműen legyen megjelölve a szerződés tárgya

·        és egyértelmű legyen a szerződés ellenőrizhetősége, elszámolhatósága (pl ármegjelölés)

A szerződés ezek hiányában szerződés létre sem jöttnek tekinthető.

·        egyező akarat hiánya, pld alapvető megtévesztettség

·        egyértelműen megjelölt tárgy hiánya

·        egyértelmű ellenőrizhetőség, elszámolhatóság hiánya


H)      Megjegyzés 2 – tájékoztatási kéréseim a bankhoz (végjegyzetben)


 

[1] http://eur-lex.europa.eu/LexUriServ/LexUriServ.do?uri=CELEX:32004R0805:HU:HTML


 

1. KÉRÉS               [A] kérem, hogy tekintsük át, mi is a helyzet az engem egzisztenciálisan súlyosan érintő ügylet jogszerűségével, és számszerű értékelhetőségével kapcsolatosan – és rendezzük kapcsolatunkat kölcsönös megállapodással vagy az igazságszolgáltatás révén – várom egyezségi javaslatukat.

 

2. KÉRÉS               [B] Kérem a bank tájékoztatását, hogy milyen megfontolásból ad kettős aláírást azon levelekre, amelyek elsősorban a fogyasztó ügyfél vélt és valós kötelességeiről szól, és például miért adott olyan szövegmintát a közjegyzőnek, amely mint egyoldalú jognyilatkozat az én aláírásommal a kölcsönszerződés szövegében foglaltakon jelentősen túlterjeszkedő, rám mint ügyfélre indokolatlanul hátrányos és jogszabályba ütköző kikötéseket tartalmazott.

 

3. KÉRÉS               [C] Kérem tehát az excel formátumú, képleteiben működő digitális táblázatot megküldeni szíveskedjenek (immár messze a hangoztatott határidő után), a szereplő jelölések definíciójával, a jogszabályi hivatkozásokkal, annak megadásával, hogy a jogszabályban előírt algoritmusok közül konkrétan melyiket használták, valamint a felhasznált paraméterek, adatok külön táblázatban közlésével (például a futamidőből az elszámolási fordulónapig eltelt 62 hónap számlakivonati adatai).

 

4. KÉRÉS               [D] Kérem megadni a különbséget a most tisztességtelennek ítélt 2015 előtti törlesztési követelések, a 2015-ös elszámolás követelései és az árfolyam különbözettel való számolás nélküli törlesztési teher között a futamidő egészére, hogy őket összehasonlítva tudjak mérlegelni.

 

5. KÉRÉS               [E] Kérem, hogy küldjék meg a részletes elszámolásként megküldött levelüket követő telefonbeszélgetésemet ügyfélszolgálatukkal arról, hogy miként tudom megadni e-mail címemet Illetve hogy nem kell megadni mert ismerik).

 

6. KÉRÉS               [F] Kérem, hogy a jelen kölcsönügylettel kapcsolatosan a velem adósként illetve az ügyemben megbízásomból vagy kezesként önökkel folytatott összes telefonbeszélgetés szövegét a banki telefonokat 8 évig minőségbiztosítási indokkal tároló rendszerből hívják le és nyomtatott formában számomra küldjék meg.

 

7. KÉRÉS               [G] Valamint kérem, hogy a bank kérdésemre válaszul adjon egy a teljes futamidőre szóló becslést arról, hogy várhatóan miként fog alakulni a törlesztőrészlet (tehát a 360-ik hónap végére, például különféle jegybanki kamatváltozások esetére). A 30 éves futamidőre szóló banki becslést a banktól elvárható szakmai megalapozottsággal és számomra értelmezhető fogalmazásban kérem megadni mind számszerűleg mind excel táblázatba kódolt behelyettesíthető képlet formában, olyan alátámasztással, amelyet igazságügyis szakértőnek lehet átadni ellenőrzésre.

 

8. KÉRÉS               [H] Kérem a bankot fedezze az általam elfogadott igazságügyi szakértő munkájának költségét, hiszen a bank kötötte ki, hogy a közjegyzői nyilatkozatban szerepeljen, hogy csak a bank adatai lehessenek az alapjai a kölcsönügylet elszámolásának. Tehát akkor ő mutassa fel illetve fizesse a szakmai ellenőrzést, hogy az adatokat megbízhatóan vette fel és megbízható algoritmusok révén végzett velük műveleteket (különösen a 2015 évi elszámolási levélben szereplő, a banki tisztességtelenségről szóló megjegyzések után) – korábban nekem kellett fizetnem az ingatlan értékbecslőt, akinek munkamódszerét a bank előzetesen véleményezte.

9. KÉRÉS               [I] Mi a különbség az ausztráliai és a magyarországi devizahitel ügyletek közt, beleértve az ottani és itteni törvényhozás, kormányzat, bankszövetség, érdekvédelem szerepének különbözőségét is, ha a magyarországit a bank nem az ausztrál minta alkalmazásának tekinti?

 

10. KÉRÉS           [J] Kérem, hogy ennek a banki devizahiteles kartell – állam közti együttműködésnek a 2014-es törvényekben megnyilvánuló lényegét ismertessék velem mind könyvelési szaknyelven, ábrákban is, mind a következmények ismertetésével és a saját akarati helyzetem jellemzésével. Minek lehetek oka a saját akarati elhatározásommal a banki kartell – állam közti együttműködés hátterével számolni kénytelen kölcsönügylet fogyasztói ügyfeleként, és milyen tőlem független külső események kárvallottjává váltam a 2015-ös elszámolás révén? Ki az elszenvedett kár okozója és a felelőse, ki és mi módon fog engem kárpótolni?

 

11. KÉRÉS           [K] kérem fejtse ki számomra a bank, hogy mely jogszabály mely §-a és bekezdése teszi jogszerűen szerződés módosítás alapjává a banki elszámolásnak nevezett levelet– amely egyébként igen kaotikus fogalmazású levélben négyszer szerepel, hogy a bank tisztességtelenül járt el velem szemben a múltban (a mostani esetet még nem sorolva a korábbi tisztességtelenségek közé)?

 

12. KÉRÉS           [L] ügyfélként kérem, hogy tekintsük át: mi is a helyzet az engem egzisztenciálisan súlyosan érintő ügylet jogszerűségével, és számszerű értékelhetőségével kapcsolatosan – és lehetőség szerint rendezzük kapcsolatunkat kölcsönös megállapodással vagy az igazságszolgáltatás révén.

 

13. KÉRÉS           [M] Kérem a bankot, hogy nyilatkozzon, a korábban megtagadott árfolyambiztosítás megkötését vállalná-e kölcsönügyletemmel kapcsolatos problémák megoldásának részeként a kölcsön felvételének napjára, olyan feltételekkel, amelyek a bekövetkezett kölcsöntőke növekmény terhét rólam levennék?

 

14. KÉRÉS           [N] Kérem, hogy a bank tájékoztasson arról, hogy könyvelésében miként kezelte kölcsönömet a kapcsolatfelvételtől a mai napig, és miként kívánja azt a továbbiakban kezelni (milyen tételként és milyen műveletekkel). Indokul felhozom, hogy a jogszabályi kényszer hatására magát ismételten tisztességtelenül eljárt bank az én anyagi állapotomról kimerítő, meglátásom szerint az ügyletet tekintve szükségtelenül alapos adatokat kért be, majd azokat számomra egyelőre áttekinthetetlen feltételekkel mások számára is hozzáférhetővé tette. Tehát kérem hogy a banki könyvelésben a devizahiteles kartell és kormánnyal való megállapodások hatását is jelezze. A bank velem szemben nem hatóság, hanem üzletit titkaira hivatkozó szolgáltató. A szimmetriára és egyéb jogelvekre hivatkozva kérem a banki könyvelésekben ügyletem elszámolásának pontos módszertanát, körülményeit ellenőrizhetően adják meg.

 

15. KÉRÉS           [O] Kérem, hogy a bank által aláírt magatartási, etikai kódexet (vagy ha több ilyen is van, amely kölcsönügyletemre vonatkoztatható) digitális formában bocsássák a rendelkezésemre. Ha időközben változott, akkor a változatokat is kérem.

 

16. KÉRÉS           [P] Kérem a bank tájékoztatását, hogy a fogyasztóként erőmön felül és normális esetben szükségtelen szakmai tájékozódásom költségeit miként és milyen mértékben kívánja kompenzálni. Ha a banktól erre nem kapok választ, akkor ugyanez a kérdésem fennáll a Pénzügyi Békéltető Testület felé is.

 

17. KÉRÉS           [Q] Kérem a bankot, hogy igazolja számomra, ebben az előbbi felsorolásban szereplő okmányokon olvasható aláírókról, hogy ők valóban a bank ügyvezetői illetőleg igazgatósági tagjai, illetőleg milyen belső szabályzat alapján jogosultak az aláírásra

 

18. KÉRÉS           [R] Kérem továbbá a bankot, hogy igazolja, a szerződésnek nevezett iratokon szereplő tanúi valóban a bankfiók címén laknak-e.

 

19. KÉRÉS           [S] Kérem továbbá a bankot, hogy határozza meg szabatosan, jogilag minek tekinthető a tőle 2015-ben kapott aláíratlan elszámolási levél: figyelemfelhívó tájékoztatásnak, szerződés módosító ajánlatnak vagy mi egyébnek, illetve a banknak a 2014-es jogszabályok mely pontja adott volna felhatalmazást ilyen szokatlan formátumú, a bank által kötelező joghatályúnak mondott, a jogszabályban előírtakon túlterjeszkedő, a bankot vélhetően nem kötelező aláírás nélküli levél küldésére.

 

20. KÉRÉS           [T] Kérem továbbá a bankot, hogy mint fogyasztó ügyfelét körültekintően tájékoztasson arról, hogy az általa 2015-ben küldött, aláírás nélküli levél miben tér el a jogszabályban előírtaktól

 

 


   Vissza az oldal tetejére