From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] - Sent: Tuesday, June 25, 2013 7:00 PM - To: 'polgari_hirszemle-owner@yahoogroups.com'; 'polgári hirszemle' - Subject: RE:
[polgari_hirszemle] Fw: Ellenállási záradék.
Felháborító, hogy Dobai Miklós időnként dr Fazekas Zoltán miniszter szintjén nyilatkozik az alkotmányosság kérdésében.
Elöntötte a polgári szemlét a leglangyosabb propaganda, mintha Népszava című lapot olvasnám vagy más hasonlót (168 óra, mi van még?).
Egyetlen célja, hogy legalább 10-12 órára valami ellen vagy mellett hangoskodjon (mert marhaságai tovább nem maradnak hatással).
Jól felzárkózik Bayer Zsolt gondolom részegen készült írásaihoz.
Úgy polgári, ahogy Népszava nem a nép szava?
Egy a foximaxisták színvonalán érvelő ember, aki nem először kel ki a magyar alkotmány szellemisége ellen.
Szégyen amibe belemászik neki is meg a szerkesztőségnek is. Horthy nevével takarózik, aki legfeljebb egy jókora maflást keverne le neki, ha találkoznának.
------------------------------
Egyébként meg nem véletlenül mondották íratlan alkotmánynak a történelmi alkotmányt, pont hogy ilyen aktuálpolitikai vergődések igényével ne lehessen kiforgatni eredeti valójából.
Az ellenállási záradék olyan elvi kérdés, amelyről több alkotmányos súlyú irat nyilatkozik (például koronázási esküben az esküt tevő uralkodása idejére). De elvi éllel nem lehet lemondani róla, sem a hasonló alapelvekről --- a természeti erőforrások, tehát a föld kérdésében idézhető ENSZ A Gazdasági, Szociális és Kulturális Jogok Nemzetközi Egyezségokmánya (1976) szerint sem. Nem azért, mert ott az van, hanem még ott is elismerik, hogy ilyesmiről semmiféle trükkel, fondorlattal nem lehet lemondani. Azt nem írták oda, hogy Dobai féle bizonykodással sem. De azzal sem. Az ellenállási záradék komolyan vétele mondhatni az egyén részéről lelkiismereti kérdés, amint minden lényegi kérdés az az életben (de ezt Dobai úgysem érti, fusson át ezen a megállapításon). Tehát ha nincsen senki, aki komolyan vegye, az akkor is létező alapelv, legfeljebb senki sem fog ragaszkodni hozzá, nem fognak rá hivatkozni. De attól (meg Dobaitól) még van, még lesz is (nem úgy mint Lenin). Meg attól lesz valaki magyar, hogy ragaszkodik hozzá (mint Petőfi, Mindszenty és még nagyon sokan Zrínyiektől az aradiakig). Dobainak ez is kimaradt, vagy letörölte agyának processzorát nagy megfelelési hevében. Ha a földtörvény nem lenne galád disznóság, akkor a kormány nem így reklámozná (Dobaival meg Bayerral meg Fazekassal és a büntetési pénzekkel megzsarolt díszpintyekkel, szerencsétlen utóproletárosított szavazógép-bábukkal), hanem elindulnak a felkészítésre, a falu feléledésére, felélesztésére (ami elég meglepő változás lenne az idióta dohányművelet után).
----------------------------
Ha tehát a kormány valamit is akarna tenni a korrekcióért, akkor arról írjanak, ne pedig a sarat kavargassák fontoskodó képpel.
A fehéret nem lehet tarkának szavazni, még akkor sem ha ezernyi Dobai fogja telehazudozni a szemünket érte.
---------------------------
Azonkívül ha már Dobai úr mindenféleképpen aulikus, Habsburg pártiként akar megnyilvánulni (amit megint nem értek), akkor megjegyzem, hogy nincsen megkoronázott király, sem uralkodó ház a közelünkben akitől királyt várnánk, amely iránt bárki elkötelezett lehetne. Hol a személyes biztosíték a mostani földforgalmi törvény szélhámosságai ellen? Mert lehet hogy Orbán Viktor nagy taktikus (például ő meg Kövér László taktikusan lemaradt a szavazólistáról - hogy talán évek múlva hivatkozás lehessen?), de jelentem akkora taktikus a mostani földtörvény kormánytöbbsége, hogy én nem látok át rajtuk. Elhiszem, hogy egy az egyben úgy gondolják, ahogyan csinálják. Arra pedig földügyben nincsen mentség. És habár a Jobbiknak egyrészt nem értek egyet a nevével (amit annak idején a magam részéről alaposan ki is fejtettem), sem a pulpitus ostromával – de azzal sem, hogy korábban nem volt erélyesebb - ha őszintén gondolja ami mellett most kiállni látszik. Nehogy csak utójátéka fussa elszánásukból. Egy magára valamit adó internetes körlevél, mint amilyen a polgári hirszemle lehetne (vagy volt), immár vagy a 10-ik bértollnoki fércművet adja közre földtörvény ügyben röpke pár nap alatt. Kormányzati ölebként. Így akar a kormánytöbbség választást nyerni? Megfizetik az internetes hirportálokat (a digitális suttogásért?), vagy mint a képviselőket büntetéssel zsarolják őket is? Akkor talán előbb is csak ilyesmiket adott közre a polgári hirszemle? Vagy felvásárolta valaki a polgári hirszemlét, mondjuk a Hírtv? Mi van a színfalak mögött?
--------------------------
Nem tudom, egy választáson kire lehetne a mostani többség helyett voksolni. De ezzel a mostani helyzettel, mint legkisebb rossz ne éljenek vissza (mintha a legkisebb kutyaszart kellene a párnám alatt rejtegetnem, nehogy nagyobbat tegyen oda valaki).
Ha meg szüksége van a kormánynak a támogatásra, két Bayerék féle tömeg-erőlködés között, tehát ha tényleg kell neki a politikai támogatás amúgy komolyan is, akkor ne Dobai mestert beszéltesse alkotmányról, meg arról, hogy „fenséges József, fejedelem, ausztriai főherczeg urat, Magyarország királyává avatva, kiáltva és koronázva” – miről mondtak le eleink (a legközelebbi királyválasztásig), amint Dobai úr által idézett szövegből is következik. Komolyabb dolog az alkotmány. Szentebb dolog. Fontosabb dolog. Nagyobb kincs annál, hogy Dobai legyen a megmondó embere (amit őszintén sajnálok, mert miért ne lehetne eggyel több alkotmányos érzületű szív és éles elme az országban az ő személyében is? Nagyon jó lenne. De ő küzd ez ellen. Ő elhatározta hogy Shakespeare hősének szavaival gazember lesz. Illetőleg amolyan ostor vége. Kívánságra bármiből bárki ellen bármilyen marhaságot képes lesz hangoztatni. Tényleg kár). Keresztény Európában mindenki megtérhet, észhez térhet utolsó lehelleténél is. Vegye fontolóra a lehetőséget. A történelmi alkotmánnyal a polgári hírszemlében ne gúnyolódjon.
És mit gondolnak, milyen az élet? Még az is megtörténhet hogy valami kutakodó egyetemista a dolgozatában sok évvel később, ha minden jóra fordul, akkor a Dobai-féle provokálás eredményeként, afféle kiérlelt pedagógiai pofon hatásaként könyvelheti talán el, hogy felszínre tört a probléma: az uralkodói eskük mindenképpen csak a személyes uralkodás idejére voltak érvényesek? Mintaként szolgálhattak később is, de elvi éllel érvényesnek mit tekintettek az uralkodó halála után?! Az uralkodói eskü milyen viszonyban lehet e szempontból a törvényekkel? A törvények is nem csak az uralkodói eskü által megerősített egyezségre vonatkoztak illetve azáltal prolongálódtak? És véletlenül sem örök életre értelmezték a törvényeket betű szerint, mint ama farizeusok a bibliai példabeszédekben, amint az mai funkcionális analfabétizmussal kacérkodó tollforgatók próbálgatják elhitetni magukkal és mindenki mással (például a polgári hirszemle leveleiben). Köszönet a gondolatért, jó felvetés, okulni kell belőle.
FÁ
utóiratként had hivatkozzak a polgári hirszemle olvasó előtt (ha észrevételem eljutna hozzájuk) Verbőci hármas könyvének utószavában az utolsó két szóra: „Éljetek boldogul”. Mármint ha jó törvényeket igaz szívvel és ép elmével fogalmazni, meghozni, alkalmazni törekedetek ….
From:
polgari_hirszemle@yahoogroups.com [mailto:polgari_hirszemle@yahoogroups.com]
On Behalf Of Hirszemle
Sent: Tuesday, June 25, 2013 4:29 PM
To: polgári hirszemle
Subject: [polgari_hirszemle] Fw: Ellenállási záradék.
Ellenállási záradék…
Az egyik internetes hazafias portál hirdeti az Aranybulla Ellenállási záradékát, mint a szerinte ma is élő történeti alkotmány részét. Az ezt hangoztatók elfelejtik, hogy az Aranybulla igencsak régen, pontosabban 1222-ben született, s elfogadását nem kísérte megerősítő népszavazás, mint a ma is – hála Istennek – érvényes alaptörvényt, már csak amiatt sem, mert nincs anyaszülte közember, aki egy az 52 oldalas (A4 méretű), 54 cikkelyből és számos alpontból álló nehéz jogi szövegről egyetlen X behúzásával véleményt tud mondani. Ezt elvárni komolytalan!
De az Ellenállási záradékot oly lelkesen laudálók megfeledkeznek egy apróságról, nevezetesen arról, hogy a magyar Karok és Rendek 1687-ben lemondtak az ellenállási záradék alkalmazásáról, azaz az Aranybulla Ellenállási záradékára akkortól hivatkozni jobb szó híján: dőreség.
Befejezésként álljon itt a nemzetinek mondott hírportálról kimásolt részlet és az 1687. évi I. törvénycikk, mely ha más honnan nem, hát az interneten és Markó László: A magyar állam főméltóságai című könyve (Magyar Könyvklub 2000.) alapján ellenőrizhető.
Dobai Miklós
Hét pecsét: Aranybulla - ellenállási záradék
"Hogy ezen engedményünk és rendelésünk mind magunk, mind utódaink
idejében örökké érvényes legyen, hét oklevélpárba irattuk és arany pecsétünkkel
megerősítettük; úgy, hogy egy pár küldessék pápa úrnak, második a János
vitézeknél, harmadik a templomosoknál, negyedik a királynál, ötödik az
esztergomi káptalanban hatodik a kalocsaiban, hetedik a nádornál őriztessék, úgy
hogy ez az irást mindenkor szeme előtt tartván, se ő ne tévedjen le a felebb
mondottak valamelyik pontjáról, sem a királyt vagy a nemeseket vagy másokat ne
engedjen letévedni. Hogyha pedig mi, vagy utódaink valamelyike bármikor ezen
rendeletünk ellen véteni akarnánk, álljon szabadságukban ezen levél erejénél
fogva, minden hűtlenségi vétek nélkül, mind a püspököknek, mind más uraknak s az
ország nemeseinek, öszvesen és egyenként, jelenleg és a jövőben nekünk és
utódainknak ellenállani és ellenmondani örökre."
1687. évi I. törvénycikk
fenséges József, fejedelem, ausztriai főherczeg urat, Magyarország királyává avatják, kiáltják és koronázzák
Noha Ő legszentségesebb császári és királyi felsége kimondhatatlan, több mint atyai kegyességének, jóságos gondoskodásának s pártfogásának érdemei, melyeket e Magyarország s a hozzákapcsolt részek hű karai s rendei iránt, szerencsésen felvett uralkodásának kezdete óta tanusitott, oly nagyok s végtelenek, s viszont a karok és rendek köteles csorbitatlan hüségének Ő legszentségesebb felsége iránt már ennélfogva is örökre lekötött tartozása s hódolata szintén akkora, hogy ha ezt a mindenható jó Istentől imáikkal megnyerni lehetne, a karok és rendek nem szünnének meg folyvást kérni, hogy Ő császári és királyi felsége e világ háralevő összes századain keresztül az egész keresztyénség, s ez ország s annak kapcsolt részei felett szerencsésen, dicsőségesen és atyailag uralkodva s kormányozva, életben maradjon:
1. § Midőn mégis annak megfontolásával, hogy a királyok és fejedelmek sorsa is a halál változásainak van alávetve: ennek tekintetéből gondolataikat minden időben oda irányozzák, hogy Ő legszentségesebb felségének felettük való szerencsés uralkodása s kormányzása, késő elhunyta után is, felséges örököseiben folytatást nyerjen és a midőn e miatt azon vannak, hogy jövendőbeli királyuk és uruk felavatásáról (a veszélyes uralkodási szünetek megelőzése okából is) idejekorán gondoskodás történjék, bámulatos vigasztalódással vetik tekintetüket a fenséges fejedelemre, József ausztriai főherczeg stb. urra, az atyai erények élő példaképére s Ő legszentségesebb felségének az atya utján igen kedvelt elsőszülött fiára, a kit nekik erre az égi gondviselés rendelt
2. § Ki után vágyakozva (mihelyt őt meglátták) a karok és rendek az ő valóban különös s épen kiváló királyi lelkületétől hihetetlenül elragadtatva, Ő fenségét, a jóságos hitlevelébe beigtatott czikkek elfogadása s az alábbirt alakban letett eskü után, hozzájárulván Ő császári és királyi felségének jóváhagyása s atyai áldása is, az isteni gondviselés segélyül hivásával, egyértelmüleg s üdvözlő felkiáltások közt jövendő királyukká s legkegyelmesebb urukká ünnepélyesen megkoronázták, biztosan reménykedve, hogy a most megkoronázott felség, legkegyelmesebb atyjának legkegyelmesebb fia, hű karaitól és rendeitől jóságát és kegyességét soha és sehol el nem vonja.
Az előirt esküforma tartalma a következő legyen:
Mi József, Isten kegyelméből Magyarország királya stb. Esküszünk az élő Istenre, annak legszentebb anyjára, szüz Máriára s minden szentekre: hogy mi Isten anyaszentegyházait, a főpap urakat, bárókat s nemeseket, a szabad városokat s minden országlakost, mentességeikben és szabadságaikban, jogaikban, kiváltságaikban s régi jó és helybenhagyott szokásaikban, a mint ezeknek értelmezése s használata iránt a király s a karok és rendek országgyülésileg közösen megegyeznek, megőrizzük, s mindnyájuknak igazságot szolgáltatunk, néhai felséges András király decretumát (kizárva s félretéve azonban ugyanazon decretum 31-ik czikkelyének záradékát, mely igy kezdődik: Hogyha pedig mi stb. e szavakig: ellentmondhassanak mindörökké) megtartjuk, Magyarországunk határait, s mindazt, a mi ahhoz bármi jogon vagy czimen tartozik, el nem idegenitjük, s meg nem csorbitjuk, sőt, a mennyire lehet, öregbitjük s kiterjesztjük, s minden egyebet megteszünk, a mit az összes karoknak s egész Magyarországnak közjavára, diszére s gyarapodására igazságosan tehetünk, Isten minket ugy segéljen s minden szentek.