Elidegenedés.

Az elidegenedés azt jelenti, hogy

a szubjektum még nem találta meg a saját egyéni léte által meghatározott önmegvalósítást, és ezt a hiányt fájdalmasnak érzi;

a kifejezést emellett a már fennálló (hiányos) egység elvesztéséből származó elidegenedésként is értelmezhetjük. Ha nem az egyén saját mivolta a beteljesülés normája, a következmény az (erkölcsi) törekvés heteronómiája.

Az elidegenedés kategóriája Hegel azon okfejtésében játszik központi szerepet, mely szerint az abszolút eszme önmegvalósítása a természet és történelem „máslétén” keresztül történik, amelynek megszüntetve-megőrzése által az eszme önmagával való beteljesedett egységbe jut (a szubsztancia mint szubjektum). Dialektika. Itt már a →munka jelenti az elidegenedés módját, egyszersmind pedig annak megszüntetve-megőrzését. Feuerbach nyomán, aki a vallást az ember önmeghasonlásának és elidegenedésének tartotta, MARX az elidegenedést a polgári társadalom ismertetőjegyének véli, amit az áruvá lett munkában elvesztett lényegi emberi energia idéz elő: e társadalmon belül minden viszony, mivel a társadalom munka által jön létre, eldologiasodik és elidegenedik.

Marxizmus. Azt az egzisztenciális tapasztalatot, mely szerint végleges otthont még nem találtunk, teológiailag az Újszövetség úgy fejezi ki, hogy az ember zarándok és számkivetett. <<<(((itt lehetne a távolkeleti filozófiák értelmezését elágaztatni. Ugyanakkor az európai filozófia főáramát sokszor túszul ejtették, annak logikai teljesítményeit egyházi és világi hatalom legitimálására, erősítésére felhasználva. Ugyanakkor ez a túszulejtés az egyház esetében jelenti azt is, hogy mintegy konzervált rengeteg olyan filozófiai elemet, amely tehát megőrződött, amelyből rekonstruálni lehet – nem az „eredeti” valaha volt gondolkodást, hanem azon fontos összetevőket, amelyek mai gondolkodásunkban is „pótolhatatlanok”. -FÁ)))>>>

Lukács György: Történelem és osztálytudat; J. Hyppolite: Aliénation et objectivation, in Hyppolite: Etudes sur Marx et Hegel, Párizs 1955; G. Rohrmoser: Subjektivitát und Verdinglichung, 1961; N. Rotenstreich: Aliénation, Transformation of a Concept, Jeruzsálem 1963; N. Lobkowicz: »Entfremdung« c. szócikk, ld.: Sowjetsystem und demokratische Gesellschaft, II. köt., 1968, bibliográfiával; H. H. Schiey: Entjremdung, 1973.

Ehlen/B. K.