vissza a főoldalra * 

Alkotmányozásról; Dobai kontra Fáy és a többi

Dátum: 2011. April 01. Friday, 13:43 Szerző: akac

http://t2.gstatic.com/images?q=tbn:ANd9GcQhzdIJFTDLqA9gd8Y-NfjBPgCZBB1Oc0rwEVozQGUF--3gbxIl3w„Válaszokat, észrevételeket a miklos.dobai@freestart.hu  e-mail címre várom.”

 

Tisztelt Dobai Miklós!

Vagy tévedés történt, és  valaki bele kontárkodott, átírta az Ön szövegét, vagy amit közreadott, az felháborító:

 

Minden szennyhez nem lehet elemzést fűzni.

Ezt a papírfecnit (ha kinyomtatná valaki papírra) talán érdemes rövid megjegyzéssel ellátni. Bizonyára nem példa nélküli.

Dobai Miklós néven aláíró szerzője arra számít, hogy mert a kormány mellett agitál, soha senki nem fogja jelezni, hogy undorító, amit tesz. Hazug módon egyrészt érvel a nagy Horthy mellett egyes leveleiben, és ugyanakkor a történelmi alkotmány ellen. Nevetséges (siralmas). Horthy a történelmi alkotmányban hitt, érzett, gondolkodott.

Ráadásul elemi ismeretek nélkül valónak látszik, amit Dobai Miklós aláírással szétküldtek, amint a soraiból kiderül.

Pártpolitikai fullajtárként sároz be mindenkit, akit útjában állónak vél.

Jelen levelében az alkotmány ügyét legszívesebben lerángatná az ő agitpropos megbízatása vagy netán önkéntessége színvonalára.

Hogy milyen jogon? Amíg nem válik kompromittálóvá a neve egy „polgári” nevű hírportálon, addig ködösít. Utána …  .Érdektelen.

De addig is felháborító, hogy egy ember, aki magát Horthy rajongóként adja el, az olyan bevezető mondatot enged meg magának, mint az alábbi szövegben is.

Vagy csak visszaélnek a nevével?

Ha igen, nem először, és az ő tiltakozásával még nem találkoztam.

Egyszer nekem azt válaszolta, hogy ő volt a Horthy társaság egyik vezetője évekig. Ha ez igaz, akkor nem árt a megjegyzés, ha nem igaz, akkor is fel kell rá hívni a figyelmet, hogy ilyen látszatot kelt valaki.

További megjegyzéseket a szövegbe szúrtam.

--------------

Az alkotmányozáshoz … c. kifogásolt levél a közbeszúrt kifogásokkal

Manapság sok szó esik a készülőfélben lévő új alkotmányról. Sokan az egybekötve soha nem létezett, s senki által nem szentesített történeti alkotmány visszaállítását szorgalmazzák, mozgalmakat indítanak ennek támogatására, de megítélésem szerint ez csak a mostani kormánypártok elleni hangulatkeltést célozza. [<<>>] Aljasságnak is mondhatnánk ezt a kommunista módon tömény és rosszindulatú ferdítést, suttogó párt-aktivista propagandát. >>> De ezt most hagyjuk. Nézzük magát az alkotmányt, mint elfogadott, törvényerőre emelt, becikkelyezett alaptörvényt, mely az állami lét lényegi kérdéseit foglalja össze, beleértve az állam és az állampolgárok kötelességeit és jogait.[<<>>] Eltekintve attól, hogy egyre többen fedezik fel a mai korosztályokban is, a magyar alkotmány nem üzemi szabályzat, lényegét tekintve nem is alaptörvény.>>>

A mindenható közvélemény arról beszél, hogy Magyarországnak 1949. augusztus 20-a előtt, azaz az 1949. XX. tc. megjelenése előtt nem volt írott alkotmánya csak a törvények halmazaként megjelenő Történeti Alkotmány.[<<>>]  Nem, nem erről beszél a közvélemény, csak ennyit fogott fel belőle Dobai aláírással fémjelezhető szerző. A történelmi alkotmány nem törvények kusza halmaza. Egyszer olvasson bele a szentkorona eszmerendszer leírásaiba. Aki ezt megteszi, és szellemi képességeknek nincsen híján, és elvakult gyűlölet sem homályosítja el értelmét, az szembesül vele, hogy különlegesen árnyaltan fogalmazva, korunkban különlegesen fontos összefüggéseket fogalmaz meg, tesz meghivatkozhatóvá. >>>

Minden bizonnyal kevesen tudják, hogy 1919 vérgőzös tavaszán Kun Béla és kommunista elvbarátai „Alkotmányt” adtak hazánknak, amit a Forradalmi Kormányzótanács XXVI. számú rendeletként jegyzett, s mely 1919. április 2-án látott napvilágot. A napok alatt elkészült „mű” másnap már törvényerőre is emelkedett. Mindannyiunk szerencséje, hogy ez az „Alkotmány” csak 4 hónapig volt érvényben, s aztán a történelem vihara elsodorta.

Az alkotók – jó kommunista módra – nem fordítottak rá különösebb figyelmet. Címe: „A Tanácsköztársaság alkotmánya”, alcíme pedig: „A Forradalmi Kormányzótanács XXVI. sz. rendelete”.[<<>>]  Ez az egyetlen érdemi információ ebben a levélben, hogy rendeleti úton akartak „alkotmányozni” a tanácsköztársaság idején. Bizonyára nekik is az volt a véleménye a történelmi alkotmányról, mint a Dobai Miklós néven futó szerzőnek, az általam éppen kifogásol levél szerzőjének.

A 4 és fél oldal terjedelmű, 31 paragrafust magába foglaló iromány 5 fejezetre oszlik. Az első, mely egy paragrafus terjedelmű, a „A Tanácsköztársaság célja” nevet viseli. A második fejezet „A tanácsok országos gyűlése” névre hallgat, s 4 paragrafust foglal magába. A következő fejezet „A helyi tanácsok” nevet viseli, és 13 paragrafust ölel fel. A következő fejezet címe „A választói jog” (3 paragrafus), míg az utolsó fejezet, melynek címe a „Választási eljárás” 10 paragrafus terjedelmű.

Nem látom értelmét a teljes szöveg ismertetésére, az egyes fejezetcímek nagyjából a hevenyészett tartalmat jelzik. Amit viszont érdemes szó szerint idézni, az az 1. paragrafus, mely a Tanácsköztársaság célját határozza meg, mondhatni: Preambulum. Íme.

 „A Tanácsköztársaság célja

1. §. A magyarországi Tanácsköztársaság célja: a kapitalista termelési és társadalmi rend megszüntetése s a szocialista termelési és társadalmi rendszer megteremtése. E cél megvalósításának eszköze: a dolgozók uralmának biztosítása a kizsákmányolók felett. A munkás-, katona- és földmívestanácsokban dolgozó nép hozza a törvényeket, hajtja azokat végre és bíráskodik azok megszegői felett.”

Eddig az idézet!

Nem vagyok jogász, nem akarom ezt a paragrafust (a többit sem!) minősíteni, de kezd megvilágosodni előttem, hogy miért nem akar a mai baloldali ellenzék, jelesül a Magyar Szocialista Párt részt venni az alkotmányozásban, s minő egybecsengés: a kommunisták neve akkoriban Magyarországi Szocialista Párt. Nyilván ez a magyarázat, hiszen ilyen „szép, veretes” szöveget a mai Országgyűlés nem képes alkotni, az ettől eltérő szöveg pedig sértené a nagypapák-nagymamák eszmeiségét, emlékét.

[<<>>]  És mi az undorító ebben a szövegben, mármint a szövegében is idézett 1919 évi §-ban? Hogy nem a fideszrajongást írja elő kötelezőként Dobai Miklós néven szignáló szerzői szinten? Vagy az a baj a hivatkozott §-al, hogy a kor szellemének megfelelően vízionált egy jövőt, amelyet maga sem hitt el, de propagandára tökéletesen alkalmas volt azok felé, akik _ _ _ a történeti alkotmány kapaszkodóját kiengedték kezeik közül? A történeti alkotmány ugyanis az emberi szellemi lét egyik modellszerű lenyomata. Ilyen az anyanyelv is. Az is történeti. Lehet anyanyelven felháborítókat állítani, mint itt most Dobai Miklós aláírással, és lehet az emberi lét legszentebb szavait elmondani. Lehet őrült módjára vagdalkozni Horthy Miklós nevével takarózva. És lehet elgondolkodni azon is, hátha nem a szégyenérzet a megfelelő érzelmi alap a magyar történelem, a magyar függetlenségi törekvések, a XX. században egyértelműen magyar alkotmányosság néven felemlegetett életérzés, mi több nemzeti hitvallás minősítésére. És ezen a néven, Dobai Miklós egy úgymond jobboldali-nemzeti internetes portálon nem először, hanem hosszú sorozat részeként olvashatunk olyan arcpirító mondatokat, mint ennek az általam kifogásolt levélnek első soraiban látható.>>>

Dobai Miklós

---------------

From: Sajgó Mihály [mailto:smisi04@t-online.hu]

Sent: Friday, April 01, 2011 11:23 AM

To: 'Fáy Árpád'; polgari_hirszemle-owner@yahoogroups.com

Cc: miklos.dobai@freestart.hu

Subject: RE: [polgari_hirszemle] Fw: Az alkotmányozáshoz .

 Sajnálatosnak tartom a Fáy Árpád vs. Dobai Miklós megnyilvánulást, az alábbi okokból:

1)     Senki retorikája és stílusa nem süllyedhet a szidalmazás szintjére. Még azokkal szemben sem, akik az általa szentnek tartott fogalmakat nem az általa elvárt tisztelettel kezelik. FÁ retorikája sajnos meglehetősen eltévedt és a „nem párbajképes” kategóriába kezd kerülni. Aki vagdalkozik, az nem DM hanem FÁ:

2)     Az „alkotmány” és „alaptörvény” véleményem szerint jogi szinonima.  Csupán érzelmi töltetük más, az előbbi magasztosabb (nekem is ez tetszik jobban) az utóbbi szikárabb és szárazabb.

3)     Szeretném megismerni azt az írott anyagot, amelyre FÁ és sok társa szüntelenül hivatkozik, mint „Ősi Alkotmány”-ra. Tehát várom a referenciát, mely közérthetően, paragrafusokba és bekezdésekbe szerkesztve foglalja össze az általuk legitimnek tartott Nemzeti Alaptörvényt (alkotmányt), amit a Nemzet valamely legitim fóruma (lehet alkotmányozó népgyűlés Pusztaszeren, vagy a Duna jegén, szabadon választott országgyűlés vagy hasonló) elfogadott . De nem valamiféle antológiát várok száz év(ek)re visszamenőleg, tiszteletreméltó jogtudorok tollából (írógépéből, számítógépéből), amiből a szemléző tetszésének és ízlésének megfelelően mazsoláz ki részleteket.

Üdvözlettel SM

-------------

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]

Sent: Friday, April 01, 2011 10:11 AM

To: polgari_hirszemle-owner@yahoogroups.com

Cc: miklos.dobai@freestart.hu

Subject: RE: [polgari_hirszemle] Fw: Az alkotmányozáshoz

 Tisztelt Sajgó Mihály!

 Annál alantasabbnak ható erőszakot nehéz elképzelni, mint a másiknak szenvtelen hangon adott buta választ.

Ön talán Dobai párbajsegéde, de mindenképpen elfogultan áll a pártján. Úgy mond vele azonos véleményt, hogy bele sem gondol, mivel vitatkozik. Az Ön válasza az élő példa, amire vagy legyint az ember vagy begurul vagy bármit tesz, ön marad a szellemi provokátor.

Miután ezerszer elhangzik, hogy az alkotmány a nemzet államalkotó akarata, és írottan csak ezen akarat valamikori vetületét lehet elképzelni, rezzenéstelenül küldi alábbi sorait.

Mi ez egy tanult ember részéről, ha nem pártdemagógiai kiállás? – régente provokációnak mondották.

A magyar alkotmány íratlan a régi definíció szerint. Ön meg keresi a §-okat.

Csak keresse.

Hogy sosem fogja megérteni, mit jelent a mai ésszel is felfogható megfogalmazás, miszerint arkangyal hozta a koronát és vele a magyar jogfelfogást a jog és igazság kapcsolatáról, azt ugye nem kell borítékolni, ahhoz nem kell idő.

Már lehet tudni a válaszát.

Lassan kiderül, hogy 90 táján nemzeti senki sem akart igazán lenni, csak „mintha nemzeti”, aki a hívószavakat felügyeli mint valami napközis tanár a gyerekeket az iskola udvarán.

Ön most olyan hívószavakról tartott rövid kioktatást, amelyeknek nem ismerte fel a jelentését.

Sok hat elemis falusi öregember magánál jobban tud eligazodni az alapszavak között.

Úgyhogy higgyék továbbra is, hogy a csendes marhaság, meg a halk részvétlenség erkölcsös, mi több kulturális fennsőbbséget jelent.

De legalább egy kritikus időszakban a színre léptek, miszerint nemhogy nem igazodnak el alapvető kérdésben, de nem is kívánnak eligazodni – ami még semmi – de sulykolni akarják a maguk eszközeivel, hogy más se próbáljon eligazodni – mert ha senki sem igazodik el, akkor maguk benne vannak az átlagban?

És ez egy jobboldali hírportál levélíró közönsége.

Korábban vagy féltucatot vertek szét hasonló módszerekkel.

Hangoztatva, hogy nekik minden érthetetlen, amit le akarnak járatni, kisebbíteni stb.

Vegyen elő egy kockás füzetet és írja fel a szorzótáblát. (Még abban is vannak nehéz lépések).

Ez a „legjobb” érv, hogy a csendesen modoros véleményformálni kívánókkal szemben sem halkan sem hangosan nem lehet szót emelni.

Egyébként nézze meg első levelemet Dobai úrhoz évekkel ezelőtt. Nem volt benne indulatszó, csak rákérdeztem, hogy nincs valami félreértés?

Magának ha jól emlékszem ez az első levele hozzám. Elfelejtett rákérdezni, hogy miként is értem a dolgokat.

Most pedig lehet elmélkedni, hogy Magyarország kormányzója, Horthy Miklós miként tudta volna elképzelni viselt dolgait, az ország megmentését magyar alkotmányos tudat nélkül. (Sehogy)

Lehet elnézést kérni tőlem is meg a többi tisztelt olvasótól a pártpolitikai ömlengésükért.

Mennyivel tisztább volna a kép, ha odaírnák az aláírásukhoz, hogy véleménykalózok illetve fideszes fizetett vagy önkéntes tapsoncok.

Nem szégyen az, más meg a focicsapatának szurkol akkor is, ha részeges a kedvenc csapat kapusa. Csak ne akarják bújtatott alkotmányosság feletti vitaként eladni.

Nem bizony. Tűzzék ki a mellükre, hogy alkotmány ügyében pártpolitikai hangulatkeltőként keresik a helyüket.

Ez a helyzet fehéren-feketén – nem? (függetlenül attól, hogy a fidesz örül a szurkolótábora ilyetén viselkedésének vagy nem – alkotmány ügyben. Mert foci ügyben lassan ott tartunk, hogy az ilyen szurkolók miatt a csapatot büntetik zárt kapuk mögötti meccsekkel, kupából való kizárással, pénzbüntetéssel, egyébbel.

F.

És amit az utánközlő elhagyott:

From: Sajgó Mihály [mailto:smisi04@t-online.hu]
Sent: Friday, April 01, 2011 1:15 PM
To: 'Fáy Árpád'; polgari_hirszemle-owner@yahoogroups.com
Cc: miklos.dobai@freestart.hu
Subject: RE: [polgari_hírszemle] Fw: Az alkotmányozáshoz .

 

Kedves Fáy Árpád, 497 szavas, frázisokkal tömködött válaszának összefoglalója: „Te ostoba SM, ne keress írott szöveget, mert azt nem találsz. Minden paraszt tudja, hogy olyan, hogy „Ősi Alkotmány” nem létezik, olyan az arkangyalok tarisznyájában nem volt. De  van egy  magasztos eszmény. Kevésbé veretesen mondva: egy  fikció.” Ennyi SM

 

From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com]
Sent: Friday, April 01, 2011 2:42 PM
To: 'Sajgó Mihály'; 'polgari_hirszemle-owner@yahoogroups.com'
Cc: 'miklos.dobai@freestart.hu'
Subject: RE: [polgari_hírszemle] Fw: Az alkotmányozáshoz .

Arra kíván utalni, hogy nem a fővárosban születtem?

Meg arra, hogy az írásbeliség mivolta gondot okoz önnek? A jelölt, a jelölő és a jel különbsége?

Az eszményt pedig lenézi?

A kutya emésztéséről sem tud mit mondani, mert megkérdezte a szomszéd kutyáját és nem tudta a sósav képletét?

Tényleg be kell fejezzük ezt a társalgást.

Minden jót – megbántani nem akartam, de hogy maguk minek néztek mint olvasót, ahhoz szóltam hozzá.

akkor most foglalkozzunk mással …

és folytathatják értékes megnyilatkozásaikat arról, hogy Horthynak nem volt köze a magyar alkotmányhoz (már nem fogok beleszólni)

F



 Vissza az oldal tetejére