From: Fáy Árpád [mailto:arpad.fay@gmail.com] - Sent: Thursday, December 12, 2013 2:57 AM - To: 'minel-tobbeknek.ha-lehetne@gmail.com' - Subject: Megnyugtató volt olvasni benne .... RE: Már jogerős Papírom is van arról, hogy a kölcsönszerződés semmis
Megnyugtató volt
olvasni
az alábbi levélben a következő mondatot:
„A kölcsön deviza összegének folyósításkori és az egyes törlesztő részletek forint összegének törlesztéskori, a hitelező bank saját vételi, illetve eladási árfolyamán történő meghatározása matematikai művelet, amely mögött tényleges deviza vétel és eladás nincs.”
A rendszerváltás eleje óta, az államadósságról és egyéb gazdasági, pénzügyi hírekről hallva mindig felötlik bennem, hogy miért nem önálló témakör az alkalmazott matematikai eszköz, algoritmus közgazdasági, pénzügyi tatalma. Kamatos kamat 30 évig. Van ennek bármi közgazdasági tartalma, értelme?
A matematikai absztrakció jogi, gazdasági, pénzügyi relevanciája egyszerűen nem volt téma az elmúlt évtizedekben – már azon a közönséges szinten, ahol én közönségként leledztem.
Középiskolában sokunknak élménye, emléke, hogy a másodfokú egyenlet megoldási eredményeiről mindig meg kellett vizsgálni, hogy és fizikai tartalma van-e a plusz tíz méter mély gödörnek, vagy csak a mínusz 5 métereset tekinthetjük gödör mélységet megadónak. Az OTP lakáskamatok emelésekor senki sem kereste a gazdasági értelmet, mindenki elfogadta, hogy a kapitalizmus, ami beköszöntött, nem más mint a foximaxiból ismert tőkés uzsora. Az OTP csak akkor maradhat a legnagyobb magyar bank, ha átvágja minden ügyfelét. Bíróságra az ügy (az a bizonyos lakáskamat emelő ügy) azóta sem került, a bank nem fizetett kártérítést sem a túlélőknek, sem a tönkre menteknek, sem akiknek csak a megtakarított pénzét csalta ki.
A csalás egy formája, ha a matematikai eszközöket, számításokat megtévesztésre használják. Erővel. Erőfölénnyel vissza élve (szereptévesztett jogintézmények erőfölényt támogató fedezetével). Most kezd kibontakozni valami vigasztaló fejlemény. A jog és a pénzügyi szerződés nem egyszerűen a fehér galléros bűnelkövetés szolgája. Még megérjük, hogy jogászoknak, pénzügyeseknek, középiskolásoknak tanítani fogják, hogy a matematikai absztrakció, egyenlet, számítás az ellenőrizhetőséget, áttekinthetőséget, a számítási könnyebbséget szolgálja, nem pedig a trükkös lopást. Nem az uzsora záloga, foglya, előjoga a kalkuláció, a kalkuláció egyoldalúan mozgatott látszata.
A tényleges adásvétel, devizamozgás nélküli matematikai művelet jogilag méltányolhatatlan, az erőfölénnyel való visszaélés egy formája.
Aztán a matematikai képletek után jönnek majd az egyszerű szavak – amikkel szintén tilos a visszaélés, meg a jogszabályokkal és sok-sok minden egyébbel. Kezdetnek, fordulatnak nem is rossz. A pénzügyi tartalom nélküli matematikai művelet nem l ehet jogos követelés alapja (hacsak nem a kárvallott kártérítési követeléséé).
FÁ
From: Dr. Léhmann György [mailto:lehmann@invitel.hu]
Sent: Tuesday, December 10, 2013 3:51 PM
To: Dr. Léhmann György
Subject: Már jogerős Papírom is van arról, hogy a kölcsönszerződés semmis
Ma már egy alkalommal ugyanarról a témáról küldtem levelet, amiről dél előtt három perccel a Fővárosi Ítélőtábla is az alábbiak szerint adott egy másik, jogerős itélet alapján tájékoztatást.
Siófokon 2013. december 10. napján.
Léhmann György
BÍRÓSÁG webhelyen lett közzétéve (http://www.birosag.hu)
Címlap > Fővárosi Ítélőtábla - ítélet „devizahitel ügyben”
2013. dec. 10. - 11:57, OBH-Sajto2
A Fővárosi Ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét megváltoztatta és megállapította, hogy az egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltételeket tartalmazó fogyasztói kölcsönszerződés a felperes által támadott feltételek tisztességtelensége folytán a maga egészében semmis.
A per tárgyát a bank által kikötött egyoldalú szerződés-módosítási jogról szóló, valamint a forintban folyósított kölcsönt a bank saját deviza vételi árfolyamán devizára (CHF) és az egyes havi törlesztő részleteket ugyancsak a bank saját, de ez esetben eladási árfolyamán forintra átszámítani rendelő szerződési feltételek képezték.
A jogerős ítélet jogilag releváns indokai röviden a következők:
1./A fogyasztói kölcsönszerződés semmisségének megállapítását feltételeinek
tisztességtelensége miatt a Ptk.239/a. §a-a alapján az a fogyasztó is kérheti,
aki a pert megelőzően a tartozását elismerte (Ptk.242.§), de részben sem
teljesítette. A tisztességtelen szerződési feltételek alkalmazása olyan
felróható magatartás, amelyre az a fél is hivatkozhat, aki maga sem úgy járt el,
ahogyan az az adott helyzetben általában elvárható (Ptk.4.§(4) bekezdés).
2./Ha a fogyasztó a perben a szerződési feltételek tisztességtelenségét (Ptk.209.§) és e feltételeknek a Hpt. (1996.évi CXII. törvény) 213.§ (1) bekezdése különböző alpontjaiban foglalt előírásoknak meg nem felelő, hiányos voltát egyaránt sérelmezi, a bíróságnak elsőként a feltételek tisztességtelenségét kell vizsgálnia. A Ptk. 209.§-a ui. a szerződési feltételekkel szemben tartalmi követelményeket támaszt, a Hpt. 213.§(1) bekezdése ezzel szemben a szerződési szabályozás tárgyát és módját írja elő. A Hpt. 213.§ (1) bekezdése szerinti semmisség csak az egyébként tisztességesnek minősülő szerződési feltételek hiányának jogkövetkezménye lehet. Ha a bíróság azt állapítja meg, hogy a szerződési feltétel a felek szerződésből eredő jogait és kötelezettségeit a jóhiszeműség és tisztesség követelményével ellentétesen egyoldalúan és indokolatlanul a fogyasztó hátrányára állapítja meg, az ilyen feltétel akkor is tisztességtelen, ha egyébként a Hpt.213.§ (1) bekezdése különböző alpontjaiban foglaltakat kielégíti. A tisztességtelen szerződési feltétel semmis, az a fogyasztót nem kötelezi, a szerződésből egyszerűen kimarad (Ptk.209/A. § (2) bekezdés). Ha pedig ennek következtében a kölcsönszerződés teljesíthetetlen, az egész szerződés semmisségét a Ptk.239.§ (2) bekezdése alapozza meg. A szerződési feltétel „elhagyásához” további jogkövetkezményként a Hpt. 213.§ (1) bekezdésében írt, szintén az egész szerződés semmisségét eredményező hatás akkor sem járul, ha a kölcsönszerződés ezt követően már esetleg a Hpt. 213.§ (1) bekezdése különböző alpontjainak nem felelne meg. A kamatra, díjakra, költségekre, ezek egyoldalú módosítására, a biztosítékokra, vagy biztosításra vonatkozó valamely feltétel kimaradása a fogyasztóra az adott kötelezettségtől való szabadulás folytán kedvezőbb és a Hpt. szerinti semmisségre csak a fogyasztó érdekében lehet hivatkozni (Hpt.213.§ (3) bekezdés).
3./ A hitelező bankot a 13/1993 EGK Irányelv, az Európai Unió Bíróságának gyakorlata és a fogyasztóvédelmi célnak megfelelően értelmezendő hazai jog alapján sem illeti meg egyoldalú hatalmasság, hogy a kölcsönszerződést módosítsa. Az egyoldalú hatalmasság gyakorlása ui. a felek közötti jogviszonyt a mellérendeltség és egyenjogúság érvényesülésével jellemzett polgári jog határain túlra helyezhetné úgy, hogy annak következtében a felek közt polgári jogi jogviszony már nem maradna fenn. A hitelező bank a kamatot, díjakat és a költségeket akkor változtathatja meg egyoldalúan, ha ennek konszenzusos alapokon nyugvó lényeges és a fogyasztó számára az átláthatóság érdekében szükséges részletes feltételeit már az eredeti kölcsönszerződés rögzíti. Tisztességtelen az a szerződési feltétel, amely a hitelező bank egyoldalú hatalmasságként gyakorolható szerződés-módosítási jogát rögzíti, mert a felek jogviszonyában a Ptk.240.§-ában szabályozott egyező akaratot igénylő módosításhoz képest a fogyasztó hátrányára egyensúlytalanságot eredményez és a tisztesség, jóhiszeműség követelményeit is sérti azáltal, hogy a fogyasztótól az ilyen szerződési feltétel elfogadása valóságos szerződéskötési tárgyalások esetén ésszerűen nem lett volna elvárható ( az Európai Unió Bíróságának C-415/11. számú ítélete, „Aziz” ügy).
4./ A deviza-alapú kölcsönszerződés a Ptk.207.§ (1) és (2) bekezdésében foglalt értelmezési szabályok alkalmazása mellett forintban nyújtott és ugyanígy visszafizetendő kölcsön. A kölcsön deviza összegének folyósításkori és az egyes törlesztő részletek forint összegének törlesztéskori, a hitelező bank saját vételi, illetve eladási árfolyamán történő meghatározása matematikai művelet, amely mögött tényleges deviza vétel és eladás nincs. A Ptk. 198.§ (1) bekezdéséből következően ellenszolgáltatás csak szolgáltatásért jár és a polgári jog lényegét adó elvekkel (egyenjogúság, mellérendeltség) nem egyeztethető össze az sem, hogy a szerződéskötést követően, már a teljesítés során az egyik fél a másik fél szolgáltatását, annak mértékét, összegét a saját belátása és érdekei szerint alakíthassa.
5./ Minthogy a felperes a perben kizárólag a semmisség megállapítását kérte és a perbeli kölcsönszerződés az egyes havi törlesztő részletek kiszámításának módjára vonatkozó szerződési feltétel tisztességtelensége folytán teljesíthetetlen, a Fővárosi Ítélőtábla a Ptk.239§ (2) bekezdésének alkalmazásával az egész kölcsönszerződés érvénytelenségét állapította meg.
2013. december 10.
A Fővárosi
Ítélőtábla Sajtóosztálya
Impresszum | Jognyilatkozat | Adatvédelem | Oldaltérkép | Technikai információk
Forrás webcím: http://www.birosag.hu/szakmai-informaciok/sajtokozlemeny/fovarosi-itelotabla-itelet-devizahitel-ugyben
DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ügyvéd irata e-mail: lehmann@invitel.hu
==========================================================================
Az állatorvosi ló esetének problémái
Mint köztudott, a bankok által diktált devizában nyilvántartott forinthitel szerződésnek számtalan hibája, törvénysértő rendelkezése közül azzal az egyszerű jogi megítélésű problémával fordulok a bírósághoz, hogy a bankok egyoldali szerződésmódosítási jogát tartalmazó tisztességtelen szerződési feltételnek semmisségét állapítsa meg. Ettől az ítélettől remélem azt, hogy a törlesztő részleteknek törvénytelen banki emelései miatt az adósok részéről túlfizetések állapíthatók meg, illetve visszatérve a szerződés megkötése kori törlesztő részlet mértékére, később bíróság előtti esetleges bank által indított másik perben a banki követelőzések esetén sor kerülhet arra, hogy a devizanem árfolyam emelkedésének, illetve alapkamat csökkenésének hatását is vizsgálják.
Így lehetséges az, hogy a pereim tárgyalására szükségtelen személyesen megjelennem, illetve mindösszesen 36.000.-Ft. illeték lerovása mellett lehetséges akár a negyven millió forint kölcsönnel kapcsolatosan is lehessen az adósok számára legfontosabb problémát rendezni.
Természetesen számtalan egyéb lehetőség is felmerülhet a bírósági jogérvényesítéshez elsősorban a szerződés semmisségét kérelmezve, de részben ezeket a fajta pereket költségesnek és az általam elgondoltakhoz képest bonyolultabbnak látom, részben tartok attól, hogy a Ptk. 237. § 2. bek-e és a Kúriai 1/2010 PK Vélemény alapján a szerződés semmiségének megállapítását követő jogkövetkezmények meghatározása során az adósokat jelentősen nagyobb hátrány éri, mint előny.
-----------------------------
Az általam javasolt, fentiek szerinti szerződési feltétel érvénytelenségének megállapítása iránti peres eljárásban hozta a Fővárosi Törvényszék az iratom végén látható elsőfokú ítéletét.
Eszerint a perbeli szerződés egészének érvénytelenségét állapította meg az ítélet 5.oldalán olvasható alábbi indokolással:
„A törvénykezési gyakorlat iránymutatása szerint a semmisége iránti okot a jogi tény jelentésével a bíróság hivatalból köteles figyelembe venni. A semmiségi ok mint anyagi jogi tény az anyagi jogviszonyokban egyébként a teljesítés-megtagadás jogos okát igazolhatja, a teljesítés-megtagadás jogának gyakorlásához vezethet kötelmi hatály kizárásával.”
Az ítélet indokolása egyéb részeinek figyelembevételével ez nem mást jelent, mint azt, hogy mivel a 2/2012. (XII.10.) PK Vélemény rendelkezése szerint az általam kérelmezett kereseti kérelem szerinti tisztességtelenség csak akkor vizsgálható, ha egyébként a vitatott szerződési feltétel nem ütközik jogszabályba, előbb a bíróságnak a vitatott szerződési feltétel törvénytelenségét kellett vizsgálni, és mivel a Ptk. 200. § 2. bekezdés szerinti törvénybe ütközés az ítélet 6. oldalán olvasható alábbi ok miatt semmis:
„A magyar törvénykezési gyakorlatot meghatározó bírói döntésből kiolvashatóan a szerződéses jogviszonyban a vételi és eladási árfolyamok alkalmazásából eredő teher olyan költségnek minősült, amelyet a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 1996. évi XCII. Törvény (Hpt.) 213. § 1. bekezdés c. pontja szerint a szerződésben fel kell tüntetni. Törvénykezési gyakorlatot meghatározó döntés szerint a lakossági fogyasztási kölcsönszerződésben tételesen rögzíteni kellett volna az árfolyamrés mértékét. Ettől a pénzintézet csak az egyoldalú szerződés-módosítás szabályait betartva térhetett volna el a fogyasztó hátrányára. A Hpt. 213. § 1. bekezdése alapján a meghatározott feltételek fennállásakor a szerződés semmis. A semmisségi ok jelentése, hogy a kötelem a hatályát ki nem válthatja. Amennyiben az érvénytelenségi okot bírói döntéssel ki nem küszöbölik, a szerződés érvényessé nem nyilvánítja bírói határozat, a semmisségi ok mindenkor hivatalból figyelembe veendő.”
Fentiekből következik az, hogy amit a Dr. Lázár Dénes ügyvéd úr által képviselt ügyben a Kúriai döntés által azért nem lehetett elérni – szerződés semmisségének megállapítása – mert a Ptk. 237. § 2. bek. megfelelő alkalmazásával a semmiségi okot a Kúria kiküszöbölte, az általam indított perben úgy lehetett elérni, hogy a kereseti kérelmem szerint ezt nem kértem.
A hivatalból történt figyelembe vétel alapján.
A két eljárás között e tekintetben az alapvető különbség az volt, hogy élve a Ptk. 239/A § szerint biztosított lehetőséggel anyagi jogi következményét nem kértem a semmis szerződési feltételnek az ítélet 5. oldalának első bekezdésében olvasható bírósági megállapítás szerint.
-------------------------
Félelmem ide, félelmem oda a Ptk. 237. § 2. bek-sel és az 1/2010. PK Véleménnyel kapcsolatosan, természetesen az ítéletet nem fogom fellebbezni.
Hanem lehetőséget látok az ítélet alapján arra, hogy a Kúria felé végre egy valóban indokolt kérést tehessenek fel a jogegységi döntés meghozatala során a következők szerint:
Hozzon a Kúrai egy olyan tartalmú jogegységi határozatot, mely szerint
Minden devizában nyilvántartott kölcsönszerződés, melyben a hitelező és adós teljesítésére vonatkozóan olyan vételi-eladási árfolyamot alkalmaznak, melyek közötti árfolyamrés 1,5 %, vagy ennél nagyobb, a kölcsönszerződés semmis.
Ezt a kérést előterjeszteni azért nem tudom, mert sem az Igazságügy Minisztériumnál, sem a Kúriánál a szavam, vagy kérésem sokat nem jelent, ellenben bízom abban, hogy akikkel hajlandó volt eddig a közhatalom tárgyalni, több eredményt érhetnek el.
-------------------------------
Ami az érvénytelenség jogkövetkezményével kapcsolatos aggályaimat illeti, egy ilyen bírósági eljárásban szerintem nem lesz akadálya a kártérítési igény előterjesztésének a bankokkal szemben, melynek alapján legalább annyi előnyhöz akarok eljutni az adósok javára, ahova banki szerződésmódosítási jog semmiségének megállapítása folytán eljutok.
Azt a részét pedig az ítélet indokolásának, hogy a vitatott szerződési feltételekről megállapítja, hogy nem tisztességtelennek, nem szükséges az ítélet részének tekinteni. Azért nem, mert a rendelkező részben ezzel kapcsolatos döntés nem született, melyek folytán az indokolásnak ezen része legfeljebb a bíró magánvéleményének tekinthető
Végül ne felejtsük el azt, hogy Dr. Lázár Dénes ügyvéd által képviselt Kúriai július 4-i közbenső ítélet nélkül soha nem juthattam volna el a szerződés semmiségének bírósági megállapításához.
Siófokon 2013. december 10. napján.
Léhmann György